Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 159 (3161. - 3180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3180. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 16:14:38
Üzenet elküldve: 2019-09-19 16:14:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz// *Kíváncsian nézi, hogy törp papa milyen bizonyítékot keres, amivel meggyőzhet mindenkit. Lábujjhegyre tollaskodik, hogy jobban kilásson a pult takarásából. Egy kést vesz elő, innentől nem tudja a továbbiakat. Reeno érzi, hogy hova fognak a cselekmények zajlani, ezért lerántja a gyereket a ládáról. Fülére helyezi a kezét és erővel tartja a fejét, hogy ne lássa a cselekményeket.*
- ENGEDJ EL!
*Toporzékol a kislány.*
- Nagypapi bajban van!
*Halk mondat foszlányok jutnak a külvilágról a fülébe. Dulakodás hangja. Reeno elengedi Aestrelt egy pillanatra, amíg levesz egy szabad kulcsot, hogy a személyzeti helyiség szabadon maradjon, ha nem akarják a jelenetet a fogadó színe-java előtt bevárni. A kis szőke nem tudja a szabadulás pillanatait kiélni. Ahogy rohanna a pulthoz, hogy megnézze a történteket, Reeno félkarral elkapja a derekánál, és felemeli.* - Ne nézz oda! *Az első olyan parancs, amit itt léte alatt megszeg. A törpöt és a bárót vér borítja. Olyan látvány, ami az emlékeket idéz fel. Rossz emlékeket.*
- ORKOK! MEGFOGJÁK ÖLNI AZ ORKOK! MENTSÉK MEG ŐKET! NEM HALHATNAK MEG!
*Reeno nyakát véresre kaparássza. Ott üti és rúgja, ahol tudja, de Reeno ezek ellenére is felviszi az emeletre lánykát. A boszorkány arcára öröm mászott, vagy csak a képzelete festi rá, de valósnak ítéli. Végig kiabál, rugdos és ütlegel, amíg felviszik.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz// *Kíváncsian nézi, hogy törp papa milyen bizonyítékot keres, amivel meggyőzhet mindenkit. Lábujjhegyre tollaskodik, hogy jobban kilásson a pult takarásából. Egy kést vesz elő, innentől nem tudja a továbbiakat. Reeno érzi, hogy hova fognak a cselekmények zajlani, ezért lerántja a gyereket a ládáról. Fülére helyezi a kezét és erővel tartja a fejét, hogy ne lássa a cselekményeket.*
- ENGEDJ EL!
*Toporzékol a kislány.*
- Nagypapi bajban van!
*Halk mondat foszlányok jutnak a külvilágról a fülébe. Dulakodás hangja. Reeno elengedi Aestrelt egy pillanatra, amíg levesz egy szabad kulcsot, hogy a személyzeti helyiség szabadon maradjon, ha nem akarják a jelenetet a fogadó színe-java előtt bevárni. A kis szőke nem tudja a szabadulás pillanatait kiélni. Ahogy rohanna a pulthoz, hogy megnézze a történteket, Reeno félkarral elkapja a derekánál, és felemeli.* - Ne nézz oda! *Az első olyan parancs, amit itt léte alatt megszeg. A törpöt és a bárót vér borítja. Olyan látvány, ami az emlékeket idéz fel. Rossz emlékeket.*
- ORKOK! MEGFOGJÁK ÖLNI AZ ORKOK! MENTSÉK MEG ŐKET! NEM HALHATNAK MEG!
*Reeno nyakát véresre kaparássza. Ott üti és rúgja, ahol tudja, de Reeno ezek ellenére is felviszi az emeletre lánykát. A boszorkány arcára öröm mászott, vagy csak a képzelete festi rá, de valósnak ítéli. Végig kiabál, rugdos és ütlegel, amíg felviszik.*
3179. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 15:51:10
Üzenet elküldve: 2019-09-19 15:51:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, de főleg Chay's és Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szeme sarkából látja, hogy valami ember elindult, valószínűleg az őrségért szalajtott a báró. Ennek valahol örül is, meg nem is. De inkább az előbbi. Még mindig szívesebben jutna dűlőre azokkal, mint ezekkel itt a Pintyben. Bár lassan arra gondol, hogy bárcsak vérezne el, és végre megszűnnének a gyötrő mindennapok kínzó pillanatai, a szürke percek, a fekete órák. Vajmi kevés az a kevéske szín, ami éjszakánként álmában talál rá. Nem is álmok azok, inkább csak emlékek, s legyen bármilyen mámoros érzés, mindig tudja, hogy csak egy álom, és a reggel úgy fogja meggyilkolni ezt a csodás érzést, mint a legkegyetlenebb mélységi, aki valaha élt ezen a földön. De lehet, hogy hamarosan vége. Mindenesetre valahol jól esik neki, hogy vannak, akik belátják, hogy egy ilyen dolgot nem itt kell elintézni. Főképp nem nekik. ~Kapott volna el a piacon, ha tud, de hát nem tudott. Ez is az én hibám, ugye. Más meg tudja normálisan keresni a másikat egy sikátorban, hogy agyonverje, vagy valami. Mit kell ez a cirkusz. Törpe vagyok, igen, de nem csípem a cirkuszokat. Hülye nők.~ Gondolja magában, mielőtt a penge a karjába csap. Senki sem ugrott oda, hogy megakadályozza, mint egy önjelölt hős, vagy bolond. Így terve sikerül, meg tudja tenni, amit szeretett volna. Az elf nő már félig felfelé halad a lépcsőn a fenti szobába, vagy hová, de azért még láthatja a műsort. ~Ez tényleg cirkuszba való.~ Fut végig az agyán, ahogy egy pillanatra ránéz, bele egyenest a szemébe. Iszonyatosan furcsa dolog játszódik ekkor le. Talán kívülről más szemlélő észre sem veheti, de Relael, ha nem hajtja el a fejét, már más kérdés. Talán feltűnhet neki, hogy Grim szemében mintha valami furcsa öröm látszódna. Valami elképzelhetetlen fény csillan meg benne, mintha élvezné ezt az egészet. Talán ha más körülmények között futnak össze, máshogy is alakulhatott volna ez kettejük között, legalábbis a törpe így gondolja. Nem haragszik, vagy ilyesmi, és nem is hülye. Tudja, hogy hogy mennek a dolgok. Ő csak egy koszos törpe, akit tán akkor is tolvajnak neveznének, ha senki nem vádolja meg semmivel. Neki ez a sorsa, sosem ágált ellene. Egy pillanatig elgondolkozik azon, hogy megpróbáljon menekülni, de fölösleges. Bár az ajtó immár nyitva, hisz az elf elment onnan, és a másik is, aki odaállt, de feleslegesnek érzi ezt kockáztatni. Azonban a sárga szemű, aki a főnöknek látszik, odaugrik hozzá. Bár a szavaira mit sem hallgat, és megteszi, amit úgy érez, hogy meg kell tennie. Azonban, mikor odaugrik hozzá, már más a helyzet. Belenéz a szemébe, és hallja, amit úgy tűnik, hogy csak neki szándékozik mondani. ~Legyen hát.~ Gondolja, majd a tőrt kezében fogva bólint. Egy egészen aprót, szinte alig látható, de ha a másik a szemébe néz, akkor láthatja, hogy a szemével is mintha azt sugallná, hogy: rendben, egy apró rezzenés képében. De nem mondd semmit a szájával, egyébként is érzi, ahogy az élet folyik ki az ereiből, és a vérveszteség kezdi hatását kifejteni. Nem először sebesül meg, így tudja, ismeri a folyamatot. Beleesik Chay's karjába, ha elkapja őt, egyébiránt a földre hull, térde rogy. Persze, még nem vesztette el az eszméletét, de közel jár hozzá. Igyekszik kicsit rátenni egy lapáttal a dologra, becsukja szemét is, és elernyeszti testét, amennyire csak tudja. De még ébren van, legalábbis amennyire ez tőle telhető, ezt talán mások nem tudhatják. Közben még látja azt a nőt, aki az elfhez sietett, úgy tűnik, hogy rajta is segítene, ha úgy van. ~Ez tényleg egy szent asszony ez.~ Ha valaki még segít a bárónak, úgy hagyja, hogy elcipeljék innen, ahová csak akarják. Még hallja a kislány hangját, ahogy küzd az igazáért, és ez vegyes érzelmeket kelt benne. ~Sajnálom, kicsi. Remélem még találkozunk, és elvihetlek hajózni.~*
A hozzászólás írója (Grimoryan Dumekhar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 15:54:49
//Kicsit mindenki, de főleg Chay's és Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szeme sarkából látja, hogy valami ember elindult, valószínűleg az őrségért szalajtott a báró. Ennek valahol örül is, meg nem is. De inkább az előbbi. Még mindig szívesebben jutna dűlőre azokkal, mint ezekkel itt a Pintyben. Bár lassan arra gondol, hogy bárcsak vérezne el, és végre megszűnnének a gyötrő mindennapok kínzó pillanatai, a szürke percek, a fekete órák. Vajmi kevés az a kevéske szín, ami éjszakánként álmában talál rá. Nem is álmok azok, inkább csak emlékek, s legyen bármilyen mámoros érzés, mindig tudja, hogy csak egy álom, és a reggel úgy fogja meggyilkolni ezt a csodás érzést, mint a legkegyetlenebb mélységi, aki valaha élt ezen a földön. De lehet, hogy hamarosan vége. Mindenesetre valahol jól esik neki, hogy vannak, akik belátják, hogy egy ilyen dolgot nem itt kell elintézni. Főképp nem nekik. ~Kapott volna el a piacon, ha tud, de hát nem tudott. Ez is az én hibám, ugye. Más meg tudja normálisan keresni a másikat egy sikátorban, hogy agyonverje, vagy valami. Mit kell ez a cirkusz. Törpe vagyok, igen, de nem csípem a cirkuszokat. Hülye nők.~ Gondolja magában, mielőtt a penge a karjába csap. Senki sem ugrott oda, hogy megakadályozza, mint egy önjelölt hős, vagy bolond. Így terve sikerül, meg tudja tenni, amit szeretett volna. Az elf nő már félig felfelé halad a lépcsőn a fenti szobába, vagy hová, de azért még láthatja a műsort. ~Ez tényleg cirkuszba való.~ Fut végig az agyán, ahogy egy pillanatra ránéz, bele egyenest a szemébe. Iszonyatosan furcsa dolog játszódik ekkor le. Talán kívülről más szemlélő észre sem veheti, de Relael, ha nem hajtja el a fejét, már más kérdés. Talán feltűnhet neki, hogy Grim szemében mintha valami furcsa öröm látszódna. Valami elképzelhetetlen fény csillan meg benne, mintha élvezné ezt az egészet. Talán ha más körülmények között futnak össze, máshogy is alakulhatott volna ez kettejük között, legalábbis a törpe így gondolja. Nem haragszik, vagy ilyesmi, és nem is hülye. Tudja, hogy hogy mennek a dolgok. Ő csak egy koszos törpe, akit tán akkor is tolvajnak neveznének, ha senki nem vádolja meg semmivel. Neki ez a sorsa, sosem ágált ellene. Egy pillanatig elgondolkozik azon, hogy megpróbáljon menekülni, de fölösleges. Bár az ajtó immár nyitva, hisz az elf elment onnan, és a másik is, aki odaállt, de feleslegesnek érzi ezt kockáztatni. Azonban a sárga szemű, aki a főnöknek látszik, odaugrik hozzá. Bár a szavaira mit sem hallgat, és megteszi, amit úgy érez, hogy meg kell tennie. Azonban, mikor odaugrik hozzá, már más a helyzet. Belenéz a szemébe, és hallja, amit úgy tűnik, hogy csak neki szándékozik mondani. ~Legyen hát.~ Gondolja, majd a tőrt kezében fogva bólint. Egy egészen aprót, szinte alig látható, de ha a másik a szemébe néz, akkor láthatja, hogy a szemével is mintha azt sugallná, hogy: rendben, egy apró rezzenés képében. De nem mondd semmit a szájával, egyébként is érzi, ahogy az élet folyik ki az ereiből, és a vérveszteség kezdi hatását kifejteni. Nem először sebesül meg, így tudja, ismeri a folyamatot. Beleesik Chay's karjába, ha elkapja őt, egyébiránt a földre hull, térde rogy. Persze, még nem vesztette el az eszméletét, de közel jár hozzá. Igyekszik kicsit rátenni egy lapáttal a dologra, becsukja szemét is, és elernyeszti testét, amennyire csak tudja. De még ébren van, legalábbis amennyire ez tőle telhető, ezt talán mások nem tudhatják. Közben még látja azt a nőt, aki az elfhez sietett, úgy tűnik, hogy rajta is segítene, ha úgy van. ~Ez tényleg egy szent asszony ez.~ Ha valaki még segít a bárónak, úgy hagyja, hogy elcipeljék innen, ahová csak akarják. Még hallja a kislány hangját, ahogy küzd az igazáért, és ez vegyes érzelmeket kelt benne. ~Sajnálom, kicsi. Remélem még találkozunk, és elvihetlek hajózni.~*
A hozzászólás írója (Grimoryan Dumekhar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 15:54:49
3178. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 13:13:05
Üzenet elküldve: 2019-09-19 13:13:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae nem igazán tapasztalt a világ dolgaiban, kellően naiv is és ez a szituáció kifejezetten nyomasztó a számára. A keze is remeg Rel könyökén, ezt a nő világosan érezheti is. Topázsárga tekintete immáron a beszélő törpére szegeződik. Szónoklata pocsék, Aenae egyszerűen béna magyarázkodásnak tartja. Meghallgathatnak egy sor logikus(nak tűnő) érvet, hogy Rel miért is téved, mikor azt hiszi, hogy ő a törpéje. Az orkos résznél azonban Aenae azon kapja magát, hogy megsajnálja, hát persze, hogy lopott a szerencsétlen, ha nincs mit ennie! Ettől még tette nem bocsánatos, mert mégis egy nőt támadott meg, aki ráadásul állapotos is, bár ez utóbbi csak akkor látszik rajta, ha nagyon megnézi. Márpedig most lopva végigméri, kicsit oldalt áll neki, így tényleg egyértelműnek tűnik a dolog.
Épp azon elmélkedik, hogy vajon egy férfi szemének mennyire egyértelmű az ilyesmi, mikor a törpe tőre előkerül, ettől pedig mindenki sokkal jobban befeszül, mint amennyire már így is feszültek voltak. Rel keze az övére szorul, Cha'yss eléjük áll, de lép Aenae maga is, mégpedig teljesen ösztönösen, úgy, hogy Rel elé kerüljön, ujjai a nő ujjai közé fonódnak, másik keze megemelkedik, maga sem tudja, hogy miért történik ez és hogyan, de ujjhegyei Cha'yss hátát érintik. A férfi pont nem takarja ki előle a törpét, így látja, hogy amaz mit tesz, Aenae pedig kicsit alacsonyabb, mint Rel, így Rel elől sincs eltakarva a kilátás.
Cha'yss megindul a törpe felé és Aenaet most először elfogja az a bizonyos harctéri idegesség. Ujjai belemarnak a férfi ingébe a hátán, de az egész olyan rövid ideig tart, hogy meg sem akasztja a férfit, de azt érezheti, hogy a lány ujjai hogyan csúsznak le a hátán és a hátsóján, mielőtt visszahullana a teste mellé. Szeretne valamit mondani, szeretné visszatartani, de jelenleg képtelen rá, túlságosan eluralja elméjét az, hogy félti a férfit, mert mégis egy tőrrel hadonászó törpe felé közelít. Hátát és tenyereit egy pillanat alatt ellepi a hideg verejték. Egészen elsápad. Elájulni nem fog. Azóta viszonylag edzettnek gondolja magát, hogy látta amint amoni kapuőr kicsapja hímtagját Habrertus íróasztalára, a véres törpe még mindig kellemesebb látvány, mint az a gennytől felgyűlt és elfeketedett herezacskó, amit akkor volt "szerencséje" látni. Ennek okán viszonylag hamar nyeri vissza az önuralmát, meg annak, hogy az időközben már a törpével hadakozó Cha'yss vérmocskosan visszanéz rá. Bólint, de lábai nem mozdulnak, üres keze - a másik ugye tele van Rel kezével - a saját bugyellárisában kutat és hamar meg is leli a bájitalos fiolát. Ugyan Aenae szerint a törpe ezen tettével bizonyítja bűnösségét - és elmebaját is, de azért nem akarja, hogy elvérezzen, vagy valami ilyesmi.*
- Cha'yss. Ha nem elég, akkor talán tudok még segíteni.
*Szólal meg halkan és ekkor már megindul. A pult távolabbi végére lerak 1 Világoszöld varázsitalt, hogy Cha'yssék felhasznál hassák Grimoryan Dumekhar sebének gyógyítására.
Remélhetőleg Rel követi, ha igen, akkor húzza fel maga után a lépcsőn, mutatja neki az ajtót, az ágyig segíti. Mik még a vacsorájához hozott fel vizet, úgyhogy abból tölt a nőnek, kezébe adja a poharat.*
- Minden rendben lesz, csak pihenned kell egy kicsit. Rendben?
*Megigazgatja kicsit a párnát az ágy fejénél, amolyan pótcselekvés ez, mert szeretne valami okosat mondani, de egyszerűen nem tud. Őszintén sajnálja a nőt, de sajnálja a törpét is, ezért is hagyta odalenn a bájitalt.*
- Szeretnél valamit enni? Inni? Készíttessek egy fürdőt? Szeretnél bármit? Nem találkoztunk azóta, hogy elmentél azzal a férfival. Azt hiszem, hogy azóta.
*Azzal a rossz arcú elffel, aki egy bugyiba törölte az izzadtságot a homlokáról. Ezt persze a világért nem mondaná ki, a gondolattól is zavarba jön. Hát még attól a gondolattól, hogy egy olyan ágyba fekteti be Rel, ahol a lepedő elsősorban nem attól gyűrődött össze, hogy Aenae aludt benne egy keveset.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 13:57:53
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae nem igazán tapasztalt a világ dolgaiban, kellően naiv is és ez a szituáció kifejezetten nyomasztó a számára. A keze is remeg Rel könyökén, ezt a nő világosan érezheti is. Topázsárga tekintete immáron a beszélő törpére szegeződik. Szónoklata pocsék, Aenae egyszerűen béna magyarázkodásnak tartja. Meghallgathatnak egy sor logikus(nak tűnő) érvet, hogy Rel miért is téved, mikor azt hiszi, hogy ő a törpéje. Az orkos résznél azonban Aenae azon kapja magát, hogy megsajnálja, hát persze, hogy lopott a szerencsétlen, ha nincs mit ennie! Ettől még tette nem bocsánatos, mert mégis egy nőt támadott meg, aki ráadásul állapotos is, bár ez utóbbi csak akkor látszik rajta, ha nagyon megnézi. Márpedig most lopva végigméri, kicsit oldalt áll neki, így tényleg egyértelműnek tűnik a dolog.
Épp azon elmélkedik, hogy vajon egy férfi szemének mennyire egyértelmű az ilyesmi, mikor a törpe tőre előkerül, ettől pedig mindenki sokkal jobban befeszül, mint amennyire már így is feszültek voltak. Rel keze az övére szorul, Cha'yss eléjük áll, de lép Aenae maga is, mégpedig teljesen ösztönösen, úgy, hogy Rel elé kerüljön, ujjai a nő ujjai közé fonódnak, másik keze megemelkedik, maga sem tudja, hogy miért történik ez és hogyan, de ujjhegyei Cha'yss hátát érintik. A férfi pont nem takarja ki előle a törpét, így látja, hogy amaz mit tesz, Aenae pedig kicsit alacsonyabb, mint Rel, így Rel elől sincs eltakarva a kilátás.
Cha'yss megindul a törpe felé és Aenaet most először elfogja az a bizonyos harctéri idegesség. Ujjai belemarnak a férfi ingébe a hátán, de az egész olyan rövid ideig tart, hogy meg sem akasztja a férfit, de azt érezheti, hogy a lány ujjai hogyan csúsznak le a hátán és a hátsóján, mielőtt visszahullana a teste mellé. Szeretne valamit mondani, szeretné visszatartani, de jelenleg képtelen rá, túlságosan eluralja elméjét az, hogy félti a férfit, mert mégis egy tőrrel hadonászó törpe felé közelít. Hátát és tenyereit egy pillanat alatt ellepi a hideg verejték. Egészen elsápad. Elájulni nem fog. Azóta viszonylag edzettnek gondolja magát, hogy látta amint amoni kapuőr kicsapja hímtagját Habrertus íróasztalára, a véres törpe még mindig kellemesebb látvány, mint az a gennytől felgyűlt és elfeketedett herezacskó, amit akkor volt "szerencséje" látni. Ennek okán viszonylag hamar nyeri vissza az önuralmát, meg annak, hogy az időközben már a törpével hadakozó Cha'yss vérmocskosan visszanéz rá. Bólint, de lábai nem mozdulnak, üres keze - a másik ugye tele van Rel kezével - a saját bugyellárisában kutat és hamar meg is leli a bájitalos fiolát. Ugyan Aenae szerint a törpe ezen tettével bizonyítja bűnösségét - és elmebaját is, de azért nem akarja, hogy elvérezzen, vagy valami ilyesmi.*
- Cha'yss. Ha nem elég, akkor talán tudok még segíteni.
*Szólal meg halkan és ekkor már megindul. A pult távolabbi végére lerak 1 Világoszöld varázsitalt, hogy Cha'yssék felhasznál hassák Grimoryan Dumekhar sebének gyógyítására.
Remélhetőleg Rel követi, ha igen, akkor húzza fel maga után a lépcsőn, mutatja neki az ajtót, az ágyig segíti. Mik még a vacsorájához hozott fel vizet, úgyhogy abból tölt a nőnek, kezébe adja a poharat.*
- Minden rendben lesz, csak pihenned kell egy kicsit. Rendben?
*Megigazgatja kicsit a párnát az ágy fejénél, amolyan pótcselekvés ez, mert szeretne valami okosat mondani, de egyszerűen nem tud. Őszintén sajnálja a nőt, de sajnálja a törpét is, ezért is hagyta odalenn a bájitalt.*
- Szeretnél valamit enni? Inni? Készíttessek egy fürdőt? Szeretnél bármit? Nem találkoztunk azóta, hogy elmentél azzal a férfival. Azt hiszem, hogy azóta.
*Azzal a rossz arcú elffel, aki egy bugyiba törölte az izzadtságot a homlokáról. Ezt persze a világért nem mondaná ki, a gondolattól is zavarba jön. Hát még attól a gondolattól, hogy egy olyan ágyba fekteti be Rel, ahol a lepedő elsősorban nem attól gyűrődött össze, hogy Aenae aludt benne egy keveset.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 13:57:53
3177. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 11:40:55
Üzenet elküldve: 2019-09-19 11:40:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az éremnek mindig két oldala van, ezt mindenki tudja. Biztosan Aenae is, csak mivel közelebb áll hozzá Relael, aki kijátssza a terhes kártyát is, nem hajlandó meglátni a másikat. Nem hibáztatja érte.
Szerencsére a vashegyi lány egy véleményen van vele, hogy egy nyugodt szobában, távol a zavart fokozó törpétől sokkal jobb volna most a láthatóan zavart és zilált lánynak. Sok mindent megadna most azért, hogy mindketten felmenjenek.
Sajnos a terhes kijelentés épp a legrosszabbkor érkezik, mert Aenae azonnal és várhatóan reagál. Mintha Relael terhessége bármiféle bizonyíték is volna a törpe bűnösségére. Míg talán minden szem Grimoryanra szegeződik, addig a báró sárga ragadozótekintete éppen a vádlót fürkészik.
Szerencsére Aenae megbízik benne, valamiért hálát érez a szavai miatt, amelyekkel éppen neki kedvezne, ahogy azzal is, hogy eltávolítja a fogadótérből Relaelt.*
- Ez természetes, kisasszony. *Viszonozza Relael szavait kedvesen és együttérzőn.*
- Köszönöm. *Mosolyog haloványan és hálásan a vashegyi úrnőre, majd tekintete visszafordul a törpe felé.
Szerencsére Mik gyorsan kapcsol és indul az őrségért. Az igric reméli, hogy Denjaar és az emberei ott vannak a laktanyában vagy városőrségen, mindegy, csak gyorsan kiérjenek. De azért neki legyen ideje szót váltani a törpével.
A vádlott is felszólal a saját védelmében. A báró nem sok esélyt lát arra, hogy a saját javára fordítsa a fogadóban lévők szimpátiáját, hisz egy terhes, fiatal és csinos lánnyal sokan már csak társadalmi normák miatt is szimpatizálnak. Ám felcsillan némi remény arra, hogy mégis megmeneküljön a törpe. Összetett és furfangos terv körvonalai rajzolódnak meg a báró fejében.
Grimoryan megszólítására csak kurtán biccent, felé fordul, teljes testtel, látszólag csak azért, hogy saját testével védje az elf lányt és Aenaet.
Miközben a törpe beszél, nyugtatóan emeli fel mindkét kezét, mintha azt szeretné megmutatni, nincs nála semmiféle fegyver.*
- Igen, remélem, hamarosan itt lesznek. *Válaszol az őrség említésére. Aestrel a pultban mond valamit, de alig tudja kivenni. Ő láthatóan kedveli a törpét.*
- Persze, dehogy. Remélem, senkinek sem fog bántódása esni. *Úgy tűnhet, megpróbálkozik egy megnyugtató mosollyal.
Az érvei jók, amiket hall, maga is úgy gondolja, de elég nehéz egy terhes, csinos elffel szemben elérnie bármit is józan ésszel. Persze nem állítja, hogy biztosan nem ő volt, ránézésre a készségei megvolnának a munkára, de mindezt persze nem önti szavakba.*
- Én nem ítélkezem, erre megvannak a megfelelő szervek és személyek. *Biztosítja pártatlanságának látszatáról a törpét. Egyedül a kis történet nem hatja meg, amit hall tőle. Mindenkinek vannak tragédiák az életében, de sajnos az "orkok megölték a családom" kártya még mindig kevés a "terhes sérült elf lány vagyok, akit megloptak a piacon" érvvel szemben.
Amikor a törpe kihúzza magát, a báró is megmerevedik, ennyiből érzi, hogy valami készülőben van. A számszeríjtól nem tart. Kathlyn a szobájában pihen a dobozában, tisztában van vele, hogy mennyi idő tűzkész állapotba hozni egy számszeríjat a nulláról. Ám a kés említése egyáltalán nem tetszik neki.*
- Inkább ne, kérem. *Mosolyodik el ijedtnek tetszőn a kés említésére. Nagyon nem tetszik neki az, ami készül. Főleg az, ahogy bánik a késsel. Az, hogy a pengére fog rá a markolat helyett, talán előre jelezheti, hogy a használat önveszélyes művelet lesz.
~ Baszd meg. ~*
- Kérem, Grimoryan, ez nem így működik. *Tesz egy apró lépést a törpe felé, karjait újra védekezőn és megnyugtatón maga elé emeli. Látszólag mozdulata arra irányul, hogy ha esetleg a törpe szavaival ellentétesen mégis támadni akarna a késsel, hősiesen meg tudja akadályozni. Az ajtóban álló férfinek, aki szavai szerint szabaddá tenné a bejáratot, csak kurtán biccent. Akár hálásnak is lehetne nevezni a gesztust, bár láthatóan nagyobb gondjai is akadnak éppen.*
- Erre semmi szükség. *Szólal meg újra, amikor a törpe bevadulni látszik. Hangja már határozottabb és parancsolóbb, mint eddig volt, de még koránt sem a megszokott tónusa.
Az öncsonkító mozdulatot nem tudja megakadályozni, de annak talán elejét veheti, hogy a törpe komolyabban sérülést okozzon magának. Bár, azt látja, ha valóban komolyak volnának Grimoryan szándékai, akkor nem a kézfeje felől vágna a kezébe, hanem az ereket metszené fel. De egyelőre nem tud értelmet párosítani a cselekményhez, mert mozdulnia kell.
A csapással és törpe kiabálásával egy időben indul meg előre. Úgy tűnhet, teste nem mozdul, éppen, hogy hátrál, de mindez csak illúzió, valójában előre indul meg, amilyen gyorsan csak tud és az több, mint az átlagos, egyik keze a tőrt markoló csuklóra fonódna, a másik pedig a sérült kézre, hogy elejét vegye a további szúrásnak vagy vágásnak.
Makulátlan fehér ingét ilyen közelről teljesen beszennyezheti a vér, arcára, nadrágjára is juthat bőven, de láthatóan nem törődik vele, mintha a törpe kezének és életének megmentése volna a célja vagy az, hogy a törvény elé állíthassák. Ki-ki döntse el maga.*
- Kagaenae, vidd el innen őt! *Pillant hátra villámgyorsan, ha sikerül a mozdulata és küzd a törpével, hogy nyomatékosítsa szavait a lányban. Ekkor mintha valami oda nem illő csillanást pillantana meg Relael szemeiben, ahogy szája elé tartott kézzel figyeli a kibontakozó káoszt. Egyelőre nem tud ezzel törődni, hisz még nem biztos, hogy sikerült megállítania a törpét, vissza is fordul felé.*
- Elég, te őrült. _Meg_tudom_oldani!_ *Sziszegi egészen közelről és nyomatékosan a törpe arcába villanó sárga szemekkel. Talán a fogadó felbolydul a történtekre és szavait csak Grimoryan hallja. Direkt használ egyes szám első személyt, bár mások talán a stressz okának tudhatják be elszólását, ám a törpe, aki közvetlen közelről látja, talán érteni fogja a valódi jelentését.
Megpróbálja kicsavarni a kezéből a tőrt.*
- Reeno, segíts! *Kiált hátra és ha az egykori matróz vagy Nyikhaj Latamie hajósa segít neki, akkor megpróbálják a pult mögött nyíló ajtón át elcipelni a sokaság tekintete elől a törpét tőröstül, vérestül, mindenestül. Láthatóan a fogadó nyugalmának a megóvása a cél, hisz megőrizni nem sikerült, de legalább további cirkusz ne legyen.
Remélhetően Aenae és a furcsán viselkedő Relael végre felmennek az emeletre és ettől a problémaforrástól megszabadulhatnak.*
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az éremnek mindig két oldala van, ezt mindenki tudja. Biztosan Aenae is, csak mivel közelebb áll hozzá Relael, aki kijátssza a terhes kártyát is, nem hajlandó meglátni a másikat. Nem hibáztatja érte.
Szerencsére a vashegyi lány egy véleményen van vele, hogy egy nyugodt szobában, távol a zavart fokozó törpétől sokkal jobb volna most a láthatóan zavart és zilált lánynak. Sok mindent megadna most azért, hogy mindketten felmenjenek.
Sajnos a terhes kijelentés épp a legrosszabbkor érkezik, mert Aenae azonnal és várhatóan reagál. Mintha Relael terhessége bármiféle bizonyíték is volna a törpe bűnösségére. Míg talán minden szem Grimoryanra szegeződik, addig a báró sárga ragadozótekintete éppen a vádlót fürkészik.
Szerencsére Aenae megbízik benne, valamiért hálát érez a szavai miatt, amelyekkel éppen neki kedvezne, ahogy azzal is, hogy eltávolítja a fogadótérből Relaelt.*
- Ez természetes, kisasszony. *Viszonozza Relael szavait kedvesen és együttérzőn.*
- Köszönöm. *Mosolyog haloványan és hálásan a vashegyi úrnőre, majd tekintete visszafordul a törpe felé.
Szerencsére Mik gyorsan kapcsol és indul az őrségért. Az igric reméli, hogy Denjaar és az emberei ott vannak a laktanyában vagy városőrségen, mindegy, csak gyorsan kiérjenek. De azért neki legyen ideje szót váltani a törpével.
A vádlott is felszólal a saját védelmében. A báró nem sok esélyt lát arra, hogy a saját javára fordítsa a fogadóban lévők szimpátiáját, hisz egy terhes, fiatal és csinos lánnyal sokan már csak társadalmi normák miatt is szimpatizálnak. Ám felcsillan némi remény arra, hogy mégis megmeneküljön a törpe. Összetett és furfangos terv körvonalai rajzolódnak meg a báró fejében.
Grimoryan megszólítására csak kurtán biccent, felé fordul, teljes testtel, látszólag csak azért, hogy saját testével védje az elf lányt és Aenaet.
Miközben a törpe beszél, nyugtatóan emeli fel mindkét kezét, mintha azt szeretné megmutatni, nincs nála semmiféle fegyver.*
- Igen, remélem, hamarosan itt lesznek. *Válaszol az őrség említésére. Aestrel a pultban mond valamit, de alig tudja kivenni. Ő láthatóan kedveli a törpét.*
- Persze, dehogy. Remélem, senkinek sem fog bántódása esni. *Úgy tűnhet, megpróbálkozik egy megnyugtató mosollyal.
Az érvei jók, amiket hall, maga is úgy gondolja, de elég nehéz egy terhes, csinos elffel szemben elérnie bármit is józan ésszel. Persze nem állítja, hogy biztosan nem ő volt, ránézésre a készségei megvolnának a munkára, de mindezt persze nem önti szavakba.*
- Én nem ítélkezem, erre megvannak a megfelelő szervek és személyek. *Biztosítja pártatlanságának látszatáról a törpét. Egyedül a kis történet nem hatja meg, amit hall tőle. Mindenkinek vannak tragédiák az életében, de sajnos az "orkok megölték a családom" kártya még mindig kevés a "terhes sérült elf lány vagyok, akit megloptak a piacon" érvvel szemben.
Amikor a törpe kihúzza magát, a báró is megmerevedik, ennyiből érzi, hogy valami készülőben van. A számszeríjtól nem tart. Kathlyn a szobájában pihen a dobozában, tisztában van vele, hogy mennyi idő tűzkész állapotba hozni egy számszeríjat a nulláról. Ám a kés említése egyáltalán nem tetszik neki.*
- Inkább ne, kérem. *Mosolyodik el ijedtnek tetszőn a kés említésére. Nagyon nem tetszik neki az, ami készül. Főleg az, ahogy bánik a késsel. Az, hogy a pengére fog rá a markolat helyett, talán előre jelezheti, hogy a használat önveszélyes művelet lesz.
~ Baszd meg. ~*
- Kérem, Grimoryan, ez nem így működik. *Tesz egy apró lépést a törpe felé, karjait újra védekezőn és megnyugtatón maga elé emeli. Látszólag mozdulata arra irányul, hogy ha esetleg a törpe szavaival ellentétesen mégis támadni akarna a késsel, hősiesen meg tudja akadályozni. Az ajtóban álló férfinek, aki szavai szerint szabaddá tenné a bejáratot, csak kurtán biccent. Akár hálásnak is lehetne nevezni a gesztust, bár láthatóan nagyobb gondjai is akadnak éppen.*
- Erre semmi szükség. *Szólal meg újra, amikor a törpe bevadulni látszik. Hangja már határozottabb és parancsolóbb, mint eddig volt, de még koránt sem a megszokott tónusa.
Az öncsonkító mozdulatot nem tudja megakadályozni, de annak talán elejét veheti, hogy a törpe komolyabban sérülést okozzon magának. Bár, azt látja, ha valóban komolyak volnának Grimoryan szándékai, akkor nem a kézfeje felől vágna a kezébe, hanem az ereket metszené fel. De egyelőre nem tud értelmet párosítani a cselekményhez, mert mozdulnia kell.
A csapással és törpe kiabálásával egy időben indul meg előre. Úgy tűnhet, teste nem mozdul, éppen, hogy hátrál, de mindez csak illúzió, valójában előre indul meg, amilyen gyorsan csak tud és az több, mint az átlagos, egyik keze a tőrt markoló csuklóra fonódna, a másik pedig a sérült kézre, hogy elejét vegye a további szúrásnak vagy vágásnak.
Makulátlan fehér ingét ilyen közelről teljesen beszennyezheti a vér, arcára, nadrágjára is juthat bőven, de láthatóan nem törődik vele, mintha a törpe kezének és életének megmentése volna a célja vagy az, hogy a törvény elé állíthassák. Ki-ki döntse el maga.*
- Kagaenae, vidd el innen őt! *Pillant hátra villámgyorsan, ha sikerül a mozdulata és küzd a törpével, hogy nyomatékosítsa szavait a lányban. Ekkor mintha valami oda nem illő csillanást pillantana meg Relael szemeiben, ahogy szája elé tartott kézzel figyeli a kibontakozó káoszt. Egyelőre nem tud ezzel törődni, hisz még nem biztos, hogy sikerült megállítania a törpét, vissza is fordul felé.*
- Elég, te őrült. _Meg_tudom_oldani!_ *Sziszegi egészen közelről és nyomatékosan a törpe arcába villanó sárga szemekkel. Talán a fogadó felbolydul a történtekre és szavait csak Grimoryan hallja. Direkt használ egyes szám első személyt, bár mások talán a stressz okának tudhatják be elszólását, ám a törpe, aki közvetlen közelről látja, talán érteni fogja a valódi jelentését.
Megpróbálja kicsavarni a kezéből a tőrt.*
- Reeno, segíts! *Kiált hátra és ha az egykori matróz vagy Nyikhaj Latamie hajósa segít neki, akkor megpróbálják a pult mögött nyíló ajtón át elcipelni a sokaság tekintete elől a törpét tőröstül, vérestül, mindenestül. Láthatóan a fogadó nyugalmának a megóvása a cél, hisz megőrizni nem sikerült, de legalább további cirkusz ne legyen.
Remélhetően Aenae és a furcsán viselkedő Relael végre felmennek az emeletre és ettől a problémaforrástól megszabadulhatnak.*
3176. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 04:15:41
Üzenet elküldve: 2019-09-19 04:15:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 839
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 839
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szép kislány igen hamar elkezdi bosszantani Relaelt, aminek természetesen jelét sem adja, legfeljebb csak egy szomorkás mosolyt küld irányába, amiért azt ilyen könnyen rávezették. Persze gyermek, így ez elnézhető neki. A feltételezésre, hogy majd őt elviszik az állatoknak titulált városőrök majdnem elneveti magát, szerencsére annyi önuralommal még éppen rendelkezik, hogy ne így történjen. A biztonság kedvéért pár megjátszott köhögéssel enyhíti a kitörni akaró kacagás terhét.
Időközben valamikor távozik is a felszolgálófiú, azt nem veszi észre, hogy mikor, éppen csak a báró utasítását, ezután nem követi nyomon a férfi lépéseit.
Relael fene nagy szerencséje, hogy már igen régóta nem foglalkoztatja az, hogy mit gondolhatnak róla mások, egészen addig, amíg a szimpátia látszata fennmarad annyira, hogy ő megkapja azt, amit szeretne. Ennek okán tud olyan dolgokat is megtenni, ami feltehetően másokat egy egészséges gát megakadályozna abban, például azért, mert rosszalló pillantásokat kap érte. Ennek a gátnak a hiánya is az, amiért képes gusztustalan eszközökhöz folyamodni, például a szemrebbenés nélküli hazugsághoz.*
- Rendben.
*Adja meg végül magát a többség akaratának. Mind Kagaenae gondoskodása, és szelíd győzködése, mint az ígérete elég lenne hozzá, de a báró is szavát adja, és ahogy egy röpke pillanatra a sárga szemekbe néz, egészen meggyőzi, hogy valóban így lesz. Számára úgy tűnik ha valamit a férfi megígér, akkor ahhoz tartja magát, és elég határozott ahhoz is, hogy higgadtan kezelni tudja az általa okozott káoszt, az már csak a hab a tortán, hogy minderről Kagaenae is biztosítja.
Apró lépésekben jut el a folyamat végére, ami a teljes belenyugvás. Felismeri, hogy most leginkább a távozás a legbölcsebb, amit tehet, és az, hogy a továbbiakban a tulajra, és az őrökre bízza ügyét, akik feltehetően bármikor betoppanhatnak.*
- Hálásan köszönöm.
*Súgja még oda bizalmasan, látszólag mély hálával, ami részben igaz is, hálás, hogy intézkednek helyette, így neki nem kell fáradoznia, elég csak élveznie a kialakult szituáció szórakoztató mivoltát. Meglehetősen kimerült, megviselt, sok mindent kell átgondolnia, és örülne annak is, ha a suttogások is csillapodnának végre.
Nehezére esik ugyan, de megállja, hogy bármi egyebet hozzáfűzzön a törpe történetéhez, aki láthatóan időt, és energiát nem sajnálva untatja őket múltbéli nyomorával. Relael megdöbbenve tapasztalja, hogy a szörnyűségeket hallva - és esetleg nem is kételkedve azok igazságában - az együttérzés szikrája sem jelenik meg benne, csupán szánalom, amiért az aprónép így mindenki elé tárja azokat. A jelenlegi kis patáliáját leszámítva Relael mindig törekedett saját szerencsétlenségét magában tartani, köztük azt a komoly szívfájdalmát, hogy élete szerelme búcsú nélkül tűnt el az életéből, feltehetően végleg.
Az érveket, miszerint nem állította, hogy a törpe bántotta volna, nem is érti. Valóban nem tette, hiszen azon részét nem tudja biztosan állítani, szavahihetőségét pedig nem kívánta kockáztatni azzal, hogy bizonytalan részleteket is belevisz történetébe. Szerinte a törpe egyébként elkövetett bűntettét ez a tény továbbra sem mentesíti, és a nemes elf magában azt is megállapítja, hogy feltehetően ez egy újabb leleplező elszólás a tolvaj részéről. Ő maga legalábbis így ítéli meg. Egy gondolat erejéig - ahogy a műsort hallgatja, immár passzív résztvevőként - átfut az agyán az is, hogy talán a törpe el is hiszi saját ártatlanságát, ez pedig tovább fokozza benne a megvetés érzését. Szomorúan ingatja fejét.*
- Azt hiszem tényleg jó lenne a pihenés.
*Ezzel pedig úgy tűnik készen is áll, és nem szándékozik tovább rostokolni a fogadóban, engedve a báró, és barátnője akaratának, így utóbbinak nem kell ösztökélnie sem, hacsak nem tette meg korábban türelmetlenségét kifejezvén. Meg is indul, ám megtorpan hallva a kés említését. Valami furcsa, bizsergető érzés fut végig a gerincén, és megfordul, hogy láthassa valóban az történik, aminek az aprónép hangot adott.
Látja a fegyvert, ami kíváncsisággal tölti el. Megfogja Aenae kezét, a gesztusnál törekedve arra, hogy a támogatás érzését nyújtsa, mintha kész lenne megvédeni a thargok úrnőjét.*
- Teljesen eszement! Veszélyes...
*Súgja oda a lánynak. Izmai megfeszülnek, mert el tudná képzelni, hogy Grimoryan tényleg támadni fog, így tesz is egy lépést hátrébb, hogy növelje a távolságot. Körbenéz, és úgy látja egyelőre senki sem kíván cselekedni, még az előbb ajtót elálló férfi sem. Már sejti a forgatókönyvet arra az esetre, ha senki sem mozdulna meg, márpedig ő bizonyosan nem fog, és Aenaet is igyekszik maga mellett tartani, így ez a nemes feladat a báróra hárul, ha érdekli őt egyáltalán, és nem sajnálja esetleg a testi épségét. Végül bebizonyosodik az ötlet jellege, amit olyan jól sejtett, de csak azért, mert adott esetben talán ő maga is ezt tette volna, vagy Samonyr, akit olyan jól ismer már. Karjain végigfut a libabőr.
Amennyiben a törpe sikerrel jár saját maga megsebzésében, úgy Relael szabad kezét szája elé kapja. Kívülről könnyen hihetik azt, hogy a döbbenet, és az undor miatt teszi mindezt, valójában csak elégedett, eszelős röhögését fojtja így magába, és fedi el ocsmány bűnét, ami kéjes vigyora, szétterülve a szép arcán. Egyedül a szemfülesek figyelhetik meg mosolygó szemeit, és a huncut csillogást íriszeiben, és csupán a bárót tartaná kizárólag alkalmasnak ezen apróság észlelésére, felismerésére, de ő éppenséggel lehet nem mutat hajlandóságot erre, ha a tragédiát próbálja megakadályozni, vagy orvosolni.*
//Főleg Cha'yss, Kagaenae és Grimoryan//
//Kicsit mindenki figyelmébe ajánlva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szép kislány igen hamar elkezdi bosszantani Relaelt, aminek természetesen jelét sem adja, legfeljebb csak egy szomorkás mosolyt küld irányába, amiért azt ilyen könnyen rávezették. Persze gyermek, így ez elnézhető neki. A feltételezésre, hogy majd őt elviszik az állatoknak titulált városőrök majdnem elneveti magát, szerencsére annyi önuralommal még éppen rendelkezik, hogy ne így történjen. A biztonság kedvéért pár megjátszott köhögéssel enyhíti a kitörni akaró kacagás terhét.
Időközben valamikor távozik is a felszolgálófiú, azt nem veszi észre, hogy mikor, éppen csak a báró utasítását, ezután nem követi nyomon a férfi lépéseit.
Relael fene nagy szerencséje, hogy már igen régóta nem foglalkoztatja az, hogy mit gondolhatnak róla mások, egészen addig, amíg a szimpátia látszata fennmarad annyira, hogy ő megkapja azt, amit szeretne. Ennek okán tud olyan dolgokat is megtenni, ami feltehetően másokat egy egészséges gát megakadályozna abban, például azért, mert rosszalló pillantásokat kap érte. Ennek a gátnak a hiánya is az, amiért képes gusztustalan eszközökhöz folyamodni, például a szemrebbenés nélküli hazugsághoz.*
- Rendben.
*Adja meg végül magát a többség akaratának. Mind Kagaenae gondoskodása, és szelíd győzködése, mint az ígérete elég lenne hozzá, de a báró is szavát adja, és ahogy egy röpke pillanatra a sárga szemekbe néz, egészen meggyőzi, hogy valóban így lesz. Számára úgy tűnik ha valamit a férfi megígér, akkor ahhoz tartja magát, és elég határozott ahhoz is, hogy higgadtan kezelni tudja az általa okozott káoszt, az már csak a hab a tortán, hogy minderről Kagaenae is biztosítja.
Apró lépésekben jut el a folyamat végére, ami a teljes belenyugvás. Felismeri, hogy most leginkább a távozás a legbölcsebb, amit tehet, és az, hogy a továbbiakban a tulajra, és az őrökre bízza ügyét, akik feltehetően bármikor betoppanhatnak.*
- Hálásan köszönöm.
*Súgja még oda bizalmasan, látszólag mély hálával, ami részben igaz is, hálás, hogy intézkednek helyette, így neki nem kell fáradoznia, elég csak élveznie a kialakult szituáció szórakoztató mivoltát. Meglehetősen kimerült, megviselt, sok mindent kell átgondolnia, és örülne annak is, ha a suttogások is csillapodnának végre.
Nehezére esik ugyan, de megállja, hogy bármi egyebet hozzáfűzzön a törpe történetéhez, aki láthatóan időt, és energiát nem sajnálva untatja őket múltbéli nyomorával. Relael megdöbbenve tapasztalja, hogy a szörnyűségeket hallva - és esetleg nem is kételkedve azok igazságában - az együttérzés szikrája sem jelenik meg benne, csupán szánalom, amiért az aprónép így mindenki elé tárja azokat. A jelenlegi kis patáliáját leszámítva Relael mindig törekedett saját szerencsétlenségét magában tartani, köztük azt a komoly szívfájdalmát, hogy élete szerelme búcsú nélkül tűnt el az életéből, feltehetően végleg.
Az érveket, miszerint nem állította, hogy a törpe bántotta volna, nem is érti. Valóban nem tette, hiszen azon részét nem tudja biztosan állítani, szavahihetőségét pedig nem kívánta kockáztatni azzal, hogy bizonytalan részleteket is belevisz történetébe. Szerinte a törpe egyébként elkövetett bűntettét ez a tény továbbra sem mentesíti, és a nemes elf magában azt is megállapítja, hogy feltehetően ez egy újabb leleplező elszólás a tolvaj részéről. Ő maga legalábbis így ítéli meg. Egy gondolat erejéig - ahogy a műsort hallgatja, immár passzív résztvevőként - átfut az agyán az is, hogy talán a törpe el is hiszi saját ártatlanságát, ez pedig tovább fokozza benne a megvetés érzését. Szomorúan ingatja fejét.*
- Azt hiszem tényleg jó lenne a pihenés.
*Ezzel pedig úgy tűnik készen is áll, és nem szándékozik tovább rostokolni a fogadóban, engedve a báró, és barátnője akaratának, így utóbbinak nem kell ösztökélnie sem, hacsak nem tette meg korábban türelmetlenségét kifejezvén. Meg is indul, ám megtorpan hallva a kés említését. Valami furcsa, bizsergető érzés fut végig a gerincén, és megfordul, hogy láthassa valóban az történik, aminek az aprónép hangot adott.
Látja a fegyvert, ami kíváncsisággal tölti el. Megfogja Aenae kezét, a gesztusnál törekedve arra, hogy a támogatás érzését nyújtsa, mintha kész lenne megvédeni a thargok úrnőjét.*
- Teljesen eszement! Veszélyes...
*Súgja oda a lánynak. Izmai megfeszülnek, mert el tudná képzelni, hogy Grimoryan tényleg támadni fog, így tesz is egy lépést hátrébb, hogy növelje a távolságot. Körbenéz, és úgy látja egyelőre senki sem kíván cselekedni, még az előbb ajtót elálló férfi sem. Már sejti a forgatókönyvet arra az esetre, ha senki sem mozdulna meg, márpedig ő bizonyosan nem fog, és Aenaet is igyekszik maga mellett tartani, így ez a nemes feladat a báróra hárul, ha érdekli őt egyáltalán, és nem sajnálja esetleg a testi épségét. Végül bebizonyosodik az ötlet jellege, amit olyan jól sejtett, de csak azért, mert adott esetben talán ő maga is ezt tette volna, vagy Samonyr, akit olyan jól ismer már. Karjain végigfut a libabőr.
Amennyiben a törpe sikerrel jár saját maga megsebzésében, úgy Relael szabad kezét szája elé kapja. Kívülről könnyen hihetik azt, hogy a döbbenet, és az undor miatt teszi mindezt, valójában csak elégedett, eszelős röhögését fojtja így magába, és fedi el ocsmány bűnét, ami kéjes vigyora, szétterülve a szép arcán. Egyedül a szemfülesek figyelhetik meg mosolygó szemeit, és a huncut csillogást íriszeiben, és csupán a bárót tartaná kizárólag alkalmasnak ezen apróság észlelésére, felismerésére, de ő éppenséggel lehet nem mutat hajlandóságot erre, ha a tragédiát próbálja megakadályozni, vagy orvosolni.*
3175. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-18 22:08:34
Üzenet elküldve: 2019-09-18 22:08:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Biztosan tiltakozásra emelné hangját, ha tudná, hogy az öreg szerint érdekli a kislány sorsa. Ha igaz, ha nem, ez a részéről általános álláspont. Eddig senki nem tudta rábizonyítani, hogy önmagán kívül bárkivel törődne, s aki a legközelebb állhatott ehhez a badarsághoz, most annak is más út lett elrendelve, szóval nem fenyegeti ilyen veszély. Szerencsére.
A kérésre is csak oldalra billenti fejét, mellyel nem vállal több felelősséget, mint ami amúgy is a nyakán van Garrikh által.
A felbolydulást érdeklődve figyeli, hátha lesz egy kis bunyó vagy egy egészséges maflás. Mindeközben a megjegyzésére válaszként csak egy lesajnáló sóhajt kap, amire Bubust is elkönyveli hisztisnek, mint Miket korábban. Szemforgatva helyezi magát kényelembe az asztalon, mert úgy gondolja, Bubusnak nyilván a stíröléssel van baja, nem pedig a ráragasztott névvel. Az asztalról különben lát valamicskét, és meg is teszi a maga epés megjegyzéseit, hol hangosan, hol csak magában.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem lesz itt semmi érdekes fejlemény, így már készülődne Aestrelt kivonni a kavalkádból, legalább legyen tiszta is az a gyerek, de Ralmeron érdekes irányba tereli a kettejükre boruló várakozás hangulatát.*
- Mmm... Állom. *Csillannak fel a vörös szirén szemei. Korántsem a pénz, inkább a fogadás izgalma tölti el. Rókamosoly kúszik arcára, és azzal vissza is fordul a székére.*
- Inkább emelek. *Nyúl erszényébe, s onnan egy apró kék követ húz elő, melyet gyűrűbe foglalva inkább el lehetne képzelni többedmagával. Értéke pedig hozzávetőleg tizenöt, húsz arany körül mozoghat, de ki számolja?*
- Azt mondom. *Fújja ki a korábbi slukk füstjét.*
- Mindig. *Fejcsóválva folytatja álláspontját.* Mindig a törpe a hunyó.
*Azzal a kijelentést nyomatékosítandó, az asztal közepére tolja a kavicsot, és várakozón tekint az öregre.*
- Én rá fogadok.
- Maga szerint?
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Biztosan tiltakozásra emelné hangját, ha tudná, hogy az öreg szerint érdekli a kislány sorsa. Ha igaz, ha nem, ez a részéről általános álláspont. Eddig senki nem tudta rábizonyítani, hogy önmagán kívül bárkivel törődne, s aki a legközelebb állhatott ehhez a badarsághoz, most annak is más út lett elrendelve, szóval nem fenyegeti ilyen veszély. Szerencsére.
A kérésre is csak oldalra billenti fejét, mellyel nem vállal több felelősséget, mint ami amúgy is a nyakán van Garrikh által.
A felbolydulást érdeklődve figyeli, hátha lesz egy kis bunyó vagy egy egészséges maflás. Mindeközben a megjegyzésére válaszként csak egy lesajnáló sóhajt kap, amire Bubust is elkönyveli hisztisnek, mint Miket korábban. Szemforgatva helyezi magát kényelembe az asztalon, mert úgy gondolja, Bubusnak nyilván a stíröléssel van baja, nem pedig a ráragasztott névvel. Az asztalról különben lát valamicskét, és meg is teszi a maga epés megjegyzéseit, hol hangosan, hol csak magában.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem lesz itt semmi érdekes fejlemény, így már készülődne Aestrelt kivonni a kavalkádból, legalább legyen tiszta is az a gyerek, de Ralmeron érdekes irányba tereli a kettejükre boruló várakozás hangulatát.*
- Mmm... Állom. *Csillannak fel a vörös szirén szemei. Korántsem a pénz, inkább a fogadás izgalma tölti el. Rókamosoly kúszik arcára, és azzal vissza is fordul a székére.*
- Inkább emelek. *Nyúl erszényébe, s onnan egy apró kék követ húz elő, melyet gyűrűbe foglalva inkább el lehetne képzelni többedmagával. Értéke pedig hozzávetőleg tizenöt, húsz arany körül mozoghat, de ki számolja?*
- Azt mondom. *Fújja ki a korábbi slukk füstjét.*
- Mindig. *Fejcsóválva folytatja álláspontját.* Mindig a törpe a hunyó.
*Azzal a kijelentést nyomatékosítandó, az asztal közepére tolja a kavicsot, és várakozón tekint az öregre.*
- Én rá fogadok.
- Maga szerint?
3174. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-18 21:53:08
Üzenet elküldve: 2019-09-18 21:53:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A történések egyre kuszább fordulatokat vesznek. Az elf érdekes módon miután felrikkantotta az egész fogadót, nyugodtra veszi a figurát. A másik nőben támogatóra lel, ahogy Ventin végigméri a megtépázott elfet, igazság szerint ő is mellette áll. Bár ahogy tudomására jut az, hogy a vádló egyben nemes is, már annyira nem lelkesedik a ramazúriért. Hősünk nem konyít a nemesi modorhoz, ő már régen beledöfte volna a csonttőrét a törp szívébe, függetlenül attól hogy hivatalosan bűnös e, vagy sem. Minek ez a cécó. Bár abban igazat ad a Cha'yssnak, vagy kinek, hogy nem egy fogadóban kellene ezt bonyolítani ennyi ember eőtt. Egy nemes adhatna erre is. Ventin túlságosan fáradt hogy beleavatkozzon ebbe.*
~Felesleges nemesi marhaság!~
*Gondolja magában. Majd a feladat köre haszontalanná kezd válni. A fogadó feje úgy fest elsimítja ezt a helyzetet, így Ventin helytállására már semmi szükség, határozottan közelebb lép.*
-Nos, ha minden rendeződni látszik, és a kisasszony is megnyugszik engedelmükkel szabaddá tenném a bejáratot.
*Szólal meg határozott hangon, amikor a törpe érdekes dologra szánja el magát. Mindig is tudta, hogy a törpök esze mentek, de ilyesmit még Ventin sem látott.*
~Csak fenyegetőzől!~
*Gondolja magában, azonban nem tesz hirtelen semmi szembetűnőt. Nem hiszi, hogy egy be nem igazolt vád miatt, képes lenne a törpe a saját kezét összevágni, hacsak nem lenne igaz a vád. Viszont ha ilyet képes tenni az igazáért, akkor ez egy nagyon veszélyes szerzet.*
-Hé törpe! Elment az a maradék eszed?!
*Böki oda a törpnek. De ha nem állítják meg akkor valószínűleg a kifröccsenő vérből jócskán kap Ventin is. Ha így történik egyből a szemeihez kap, és úgy szisszen fel.*
-Innen s tova nem látni még egy ilyen barmot mint te!
*Ennyi ugrik csak ki, a többi szitkot talán nem kéne. Hátrébb lép, közben ruhája ujjával törölgeti magát. Nem hitte volna hogy megteszi, és hősünknek ez majdhogynem beismerés, ezáltal így is úgy is elvesztette volna a kezét. Ha némileg képes szólni, úgy dönt ebből a cirkuszból neki elég mára. Cha'yss felé fordul, és így szól.*
-Uram, nekem ennyi elég ebből! Megköszönném ha majd Mikkel küldene nekem egy kis vizet, hogy ezt lemossam magamról. Visszaülök a helyemre, ha a későbbiekben szükség lenne rám, csak nyugodtan szóljanak.
*Mutat az asztala felé, ahol ha csak addig el nem vitték még mindig ott van a pohara a sörrel. Ha megállítja valaki a törpöt, akkor mondandója végeztével egyből az asztalához siet.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A történések egyre kuszább fordulatokat vesznek. Az elf érdekes módon miután felrikkantotta az egész fogadót, nyugodtra veszi a figurát. A másik nőben támogatóra lel, ahogy Ventin végigméri a megtépázott elfet, igazság szerint ő is mellette áll. Bár ahogy tudomására jut az, hogy a vádló egyben nemes is, már annyira nem lelkesedik a ramazúriért. Hősünk nem konyít a nemesi modorhoz, ő már régen beledöfte volna a csonttőrét a törp szívébe, függetlenül attól hogy hivatalosan bűnös e, vagy sem. Minek ez a cécó. Bár abban igazat ad a Cha'yssnak, vagy kinek, hogy nem egy fogadóban kellene ezt bonyolítani ennyi ember eőtt. Egy nemes adhatna erre is. Ventin túlságosan fáradt hogy beleavatkozzon ebbe.*
~Felesleges nemesi marhaság!~
*Gondolja magában. Majd a feladat köre haszontalanná kezd válni. A fogadó feje úgy fest elsimítja ezt a helyzetet, így Ventin helytállására már semmi szükség, határozottan közelebb lép.*
-Nos, ha minden rendeződni látszik, és a kisasszony is megnyugszik engedelmükkel szabaddá tenném a bejáratot.
*Szólal meg határozott hangon, amikor a törpe érdekes dologra szánja el magát. Mindig is tudta, hogy a törpök esze mentek, de ilyesmit még Ventin sem látott.*
~Csak fenyegetőzől!~
*Gondolja magában, azonban nem tesz hirtelen semmi szembetűnőt. Nem hiszi, hogy egy be nem igazolt vád miatt, képes lenne a törpe a saját kezét összevágni, hacsak nem lenne igaz a vád. Viszont ha ilyet képes tenni az igazáért, akkor ez egy nagyon veszélyes szerzet.*
-Hé törpe! Elment az a maradék eszed?!
*Böki oda a törpnek. De ha nem állítják meg akkor valószínűleg a kifröccsenő vérből jócskán kap Ventin is. Ha így történik egyből a szemeihez kap, és úgy szisszen fel.*
-Innen s tova nem látni még egy ilyen barmot mint te!
*Ennyi ugrik csak ki, a többi szitkot talán nem kéne. Hátrébb lép, közben ruhája ujjával törölgeti magát. Nem hitte volna hogy megteszi, és hősünknek ez majdhogynem beismerés, ezáltal így is úgy is elvesztette volna a kezét. Ha némileg képes szólni, úgy dönt ebből a cirkuszból neki elég mára. Cha'yss felé fordul, és így szól.*
-Uram, nekem ennyi elég ebből! Megköszönném ha majd Mikkel küldene nekem egy kis vizet, hogy ezt lemossam magamról. Visszaülök a helyemre, ha a későbbiekben szükség lenne rám, csak nyugodtan szóljanak.
*Mutat az asztala felé, ahol ha csak addig el nem vitték még mindig ott van a pohara a sörrel. Ha megállítja valaki a törpöt, akkor mondandója végeztével egyből az asztalához siet.*
3173. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-18 14:02:20
Üzenet elküldve: 2019-09-18 14:02:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Úgy tűnik a doktornak, hogy az események kezdenek kissé elfajulni és ehhez neki nagyon semmi kedve. Jó volt a kikapcsolódás és nem mellesleg érdekes is. Legalább megtudta, hogy még mindig van élet a szegénynegyed eme szegletében.
Kinyitja fekete orvosi táskáját és előkapar belőle 20 aranyat Cha'yss Cano Caldorcor számára Talán ennyi épp elég lesz a teára, majd az asztalra helyezi. Még nem végzett a teával, így nyugodtan szürcsölgeti azt. Nem siet sehova, még akkor sem, ha nincs nagyon kedve ehhez a színjátékhoz. Figyeli a törpét és a hisztiző nőstényt, hátha történik valami, legalább tettlegességig fajul a dolog. Kedveli a törpék fiziológiáját, mert erősek és szívósak. Jó a túlélő képességük és emiatt igazán eme világra való teremtések.
Ha itt elkezdene a törpe rendet tenni, akkor abból nem sok jó kerekedne ki. Nyilván elveszítené a harcot a túlerő miatt, de addig tudna némi pusztítást végezni.
Még elábrándozik az eseményeken, majd amikor már a végéhez ért, akkor összepakol feláll és egy biccentéssel a pult irányába távozik a kocsmából.*
*Úgy tűnik a doktornak, hogy az események kezdenek kissé elfajulni és ehhez neki nagyon semmi kedve. Jó volt a kikapcsolódás és nem mellesleg érdekes is. Legalább megtudta, hogy még mindig van élet a szegénynegyed eme szegletében.
Kinyitja fekete orvosi táskáját és előkapar belőle 20 aranyat Cha'yss Cano Caldorcor számára
Talán ennyi épp elég lesz a teára, majd az asztalra helyezi. Még nem végzett a teával, így nyugodtan szürcsölgeti azt. Nem siet sehova, még akkor sem, ha nincs nagyon kedve ehhez a színjátékhoz. Figyeli a törpét és a hisztiző nőstényt, hátha történik valami, legalább tettlegességig fajul a dolog. Kedveli a törpék fiziológiáját, mert erősek és szívósak. Jó a túlélő képességük és emiatt igazán eme világra való teremtések.Ha itt elkezdene a törpe rendet tenni, akkor abból nem sok jó kerekedne ki. Nyilván elveszítené a harcot a túlerő miatt, de addig tudna némi pusztítást végezni.
Még elábrándozik az eseményeken, majd amikor már a végéhez ért, akkor összepakol feláll és egy biccentéssel a pult irányába távozik a kocsmából.*
3172. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-18 13:53:21
Üzenet elküldve: 2019-09-18 13:53:21
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Ó, az imént már megpróbálkozott az úr, hogy ne verjen meg, láttam! De most már kiélezettebb a küzdelem, fejlődünk. *Tájékoztatja a hölgyet. Közben úgy tűnik, Latamie is beszáll, de hamar alább hagy a lelkesedése. Ralmeron nem ítéli el miatta.*
- Ahogy gondolja. Ha mégis kedve támad, szálljon be bátran. *Lebegteti meg a lapokat a férfi. Kagaenae kisasszony nagyon szerényen beszél a szándékairól, Ralmeron úr csak mosolyogni tud.*
- Arról nem is beszélve, hányan nem tesznek jót, pedig megtehetnék. S hányan tesznek egyenesen rosszat. *Mélázik, de nem bocsátkozik részletekbe, talán nem is szeretné ilyen dolgokkal elrontani a „kártyázós” hangulatot. Annyira belejöttek már. A két fiatalon járatja a szemét, akik olyan udvariasan szerénykednek egymással, hogy csak mosolyogni tud rájuk. Amikor pedig Cha'yss a kovácsműhely nem-leégéséről beszél, nem bírja visszafogni magát, felkacag, még a könnye is kicsordul, amit kézfejével kell letörölnie arcáról. Nehezen kapkodja a levegőt, mire ismét értelmes mondatokat tud kipréselni magából.*
- Bocsássanak meg! *Emeli fel a kezét.* Jahj… Nem magukon nevetek, hanem saját magamon. Rég jártam erre utoljára. De hogy ezt honnan vettem! A tanulság az, Cha'yss úr, hogy hatvanöt év felett nem szabad a szolgálók pletykájára meg a saját eszünkre hagyatkozni, egyik se valami biztonságos. *Kuncog, de aztán komolyra fordítja a szót.* Amit mond, evidenciába veszem.
*A báró meglepően őszintén nyilatkozik a terveiről, de az öreg birtokos nem bánja, sőt.*
- Megértem. Én mindenképpen jól járok. Miért lelkesednék úgy, ha nem azért, mert lesz végre egy kovácsműhely, ahonnan nem akarnak bottal elkergetni? *Kacsint.* No, nem mintha vértekben meg kardokban gondolkodnék. De a kocsim fém részeit lassan cserélni kellene.
*A kislánnyal kapcsolatban csak elégedetten bólogat, látja, hogy Latamie-nek fontos a lányka.*
- Csak vigyázzanak rá, ez a lényeg.
*Győzelmét persze nem veri nagy dobra, inkább Cha'yss teljesítményére kíváncsi. Úgy látszik, jól kitanulta a kártyát, hiszen most minden erőlködés nélkül majdnem megverte a pénzes öreget. A visszavágóra azonban nem igazán kerül sor, mert rendbontás, vagy legalább is annak látszata alakul a Pintyben. Az öreg őrei egyből pattannak, de ő maga nem veszi túl komolyan a fenyegetést, az azonban annál inkább érdekli, hogy a tulajdonos miként kezeli a helyzetet, de lehetőségek (és az őrök) révén inkább hallgatózik, miközben lapjait rendezgeti. Semmi jelét nem adja, hogy a lánynak vagy a tolvajként vádolt törpének ad igazat. Hacsak erőszakra nem kerül a sor, a két férfi mozdulatlanul, kezét fegyvere markolatán nyugtatva áll mögötte. Nekik nem az a feladatuk, hogy rendet tegyenek vagy igazságot osszanak, egyedül az, hogy megvédjék Ralmeront. Éppen emiatt Latamie (fenékbe)csípős megjegyzését sem veszi magára Bubus, pontosabban az az őr, akit ezzel a névvel illetett. Bár egy megfáradt sóhaj alig hallhatóan elhagyja a száját.*
- Úgy látszik, ketten maradtunk. *Jegyzi meg Ralmeron Latamie-nak címezve a szavait, és egy aranyat gurítgat jobbra-balra. Kis hallgatás után csalafintán elmosolyodik.* Ideje megtenni a téteket. Mire fogad, a törpe volt?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.18 14:00:53
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Ó, az imént már megpróbálkozott az úr, hogy ne verjen meg, láttam! De most már kiélezettebb a küzdelem, fejlődünk. *Tájékoztatja a hölgyet. Közben úgy tűnik, Latamie is beszáll, de hamar alább hagy a lelkesedése. Ralmeron nem ítéli el miatta.*
- Ahogy gondolja. Ha mégis kedve támad, szálljon be bátran. *Lebegteti meg a lapokat a férfi. Kagaenae kisasszony nagyon szerényen beszél a szándékairól, Ralmeron úr csak mosolyogni tud.*
- Arról nem is beszélve, hányan nem tesznek jót, pedig megtehetnék. S hányan tesznek egyenesen rosszat. *Mélázik, de nem bocsátkozik részletekbe, talán nem is szeretné ilyen dolgokkal elrontani a „kártyázós” hangulatot. Annyira belejöttek már. A két fiatalon járatja a szemét, akik olyan udvariasan szerénykednek egymással, hogy csak mosolyogni tud rájuk. Amikor pedig Cha'yss a kovácsműhely nem-leégéséről beszél, nem bírja visszafogni magát, felkacag, még a könnye is kicsordul, amit kézfejével kell letörölnie arcáról. Nehezen kapkodja a levegőt, mire ismét értelmes mondatokat tud kipréselni magából.*
- Bocsássanak meg! *Emeli fel a kezét.* Jahj… Nem magukon nevetek, hanem saját magamon. Rég jártam erre utoljára. De hogy ezt honnan vettem! A tanulság az, Cha'yss úr, hogy hatvanöt év felett nem szabad a szolgálók pletykájára meg a saját eszünkre hagyatkozni, egyik se valami biztonságos. *Kuncog, de aztán komolyra fordítja a szót.* Amit mond, evidenciába veszem.
*A báró meglepően őszintén nyilatkozik a terveiről, de az öreg birtokos nem bánja, sőt.*
- Megértem. Én mindenképpen jól járok. Miért lelkesednék úgy, ha nem azért, mert lesz végre egy kovácsműhely, ahonnan nem akarnak bottal elkergetni? *Kacsint.* No, nem mintha vértekben meg kardokban gondolkodnék. De a kocsim fém részeit lassan cserélni kellene.
*A kislánnyal kapcsolatban csak elégedetten bólogat, látja, hogy Latamie-nek fontos a lányka.*
- Csak vigyázzanak rá, ez a lényeg.
*Győzelmét persze nem veri nagy dobra, inkább Cha'yss teljesítményére kíváncsi. Úgy látszik, jól kitanulta a kártyát, hiszen most minden erőlködés nélkül majdnem megverte a pénzes öreget. A visszavágóra azonban nem igazán kerül sor, mert rendbontás, vagy legalább is annak látszata alakul a Pintyben. Az öreg őrei egyből pattannak, de ő maga nem veszi túl komolyan a fenyegetést, az azonban annál inkább érdekli, hogy a tulajdonos miként kezeli a helyzetet, de lehetőségek (és az őrök) révén inkább hallgatózik, miközben lapjait rendezgeti. Semmi jelét nem adja, hogy a lánynak vagy a tolvajként vádolt törpének ad igazat. Hacsak erőszakra nem kerül a sor, a két férfi mozdulatlanul, kezét fegyvere markolatán nyugtatva áll mögötte. Nekik nem az a feladatuk, hogy rendet tegyenek vagy igazságot osszanak, egyedül az, hogy megvédjék Ralmeront. Éppen emiatt Latamie (fenékbe)csípős megjegyzését sem veszi magára Bubus, pontosabban az az őr, akit ezzel a névvel illetett. Bár egy megfáradt sóhaj alig hallhatóan elhagyja a száját.*
- Úgy látszik, ketten maradtunk. *Jegyzi meg Ralmeron Latamie-nak címezve a szavait, és egy aranyat gurítgat jobbra-balra. Kis hallgatás után csalafintán elmosolyodik.* Ideje megtenni a téteket. Mire fogad, a törpe volt?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.18 14:00:53
3171. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 22:35:31
Üzenet elküldve: 2019-09-17 22:35:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ahogy látja szabadkozni az elfet, szánalmat érez, és ha nem lennének ennyien fel is nevetne valószínűleg a béna előadásmódtól. De persze, ezt most nem teheti, de erősen küzd ellene.*
-Ugyan, kérem. Ha ennyire nyugodt, akkor ne hőbörögjön itt mindenfélét. Menjen fel, egyen és igyon, az a másik kedves hölgy jól beszél.
*Bólogat hozzá lassan. Viselkedése, és hangja még mindig karcos, de nem jobban, mint egyébként bármikor máskor. ~Milyen hülye emberek vannak baszd meg. Remélem a városőrök, vagy mik ne ilyen együgyűek, mint ezek.~ Gondolja, majd a pult mellett állva körbenéz, hogy hogy állnak a dolgok. ~Az ajtónál egy balfasz, amott egy másik. Tök mindegy, nem tudok mit tenni. Vicces lett volna levágni a kezem előre, és hozzávágni ahhoz a kardnyelőhöz. Még hogy terhes. Ki csinál fel egy ilyet. Hah.~ Ahogy cikáznak a gondolatok a fejében, szája majdnem mosolyra derül, de persze nem olyan buta, hogy ezt a hibát elkövesse. Tartja a sértődött, ártatlan arcot, már amennyire ez tőle telik.*
-Báró uram, igaz? Hallottam korábban. Küldjön értük, kérem. Nem szándékozom itt bizonygatni senkinek, hogy mit és mit nem tettem. Úgy hiszem nem a maguk tisztje eldönteni, ha van erre egy külön megbízott szervezet, igaz? Gondolom ez a Pinty nem egy börtön és hóhérpad és vallató szoba egyben. Nem itt van ennek a helye. Ha mód van rá, úgy elmennék hivatalosan tisztázni magam, amint ideér egy hivatalos személy. Egyébként ez egy tengerész tetoválás, bármelyik hajón szolgálónak kijár, aki elér egy bizonyos rangot. No persze, nem az összes vizeken. De tudnék mutatni még tíz ilyet egy haton belül. *Magyarázza, miközben mutogatja a karját. A mintákból igazából kivehető néhány csomó, és különböző tengerész jelek.* Továbbá fekete ruhám van, amin csuklya is van. Lehet még száz ilyen alak a városban. Továbbá honnan tudja, hogy egy törpe lopta meg, és nem egy gnóm? Vagy egy alacsony tündér? Vagy egy ügyes gyerek? Rá volt írva a hátára, amikor menekült? Tán az arcát is látta a tolvajnak? Amúgy meg biztos ide jönnék munkát keresni, ha jól megszedtem volna magam a maga aranyából, ugye. *Itt Relaelre néz, de igazából mindenkinek szól.* Itt kuncsorognék az állásért, mert nincs mit ennem. Tudja volt egy tanyám. A szántóföldek mellett dolgoztam sokáig. Az orkok lemészárolták, és megbecstelenítették a családomat. Nem sokkal rá, egy pár napja, még le is égett az egész. *Hangja elvékonyul, és szeme furcsán ragyog, épp csak a könnycsepp nem folyik ki belőle. Talán ő örülne a legjobban, ha ez mind csak mese lenne, de sajnos igaz. Az utolsó szóig. Itt elhallgat, talán csak úgy záporoznak a kérdései, de igazából az összesnek van értelme és alapja. Egyáltalán nem ostoba dolgok. Közben visszanéz a báróra, majd bólint egyet, reméli, hogy az észérvekkel lehet hatni arra, aki úgy tűnik a főnök itt. Talán ő is hozzá jött volna jelentkezni, de valószínűleg ez most másodlagos, vagy talán nagyon sokadlagos. Viszont nem tűnik olyan könnyen befolyásolhatónak, mint egy alig 20 éves fruska, aki épp ölelgeti a másikat. ~Vagy minden idegent így fogad, vagy pedig ismerik egymást, akkor meg megint nem tud normálisan gondolkozni.~ Úgy próbál meg állni, hogy lehetőleg minél messzebb legyen mindenkitől. Mivel nem igazán jelent fenyegetést ennyi ember között, főleg, hogy amott katonák is lehetnek talán, mivel nem látja az egész helyet, így a legrosszabbat feltételezi. Ahogy látja, annyira közel senki nem áll hozzá, és ő sem másokhoz. Így kihúzza magát, bár az alacsony termetével még így is egy átlagos ember hasáig érhet. Nagyon lassan felemeli a kezét, mutatva, hogy nincs benne semmi. Bár a hátán ott a számszeríj, nincs épeszű ember, aki azt hinné, hogy azt elő tudja rántani, megtölteni, és tüzelni vele anélkül, hogy bárki odaérne. Így bízik benne, hogy nem értik félre a szándékait. Nagyon lassan mozog a keze, és mondja is hozzá a magáét.*
-Ne ijedjenek meg, most előveszem a késem. Csak nagyon lassan, nem bántok senkit. Még ha bárki el is hiszi, hogy megloptam, azt ő sem állítja, hogy bántottam volna. Igaz?
*Talán az első igaz szava a mai napon, de tényleg nem bántotta, és amúgy sem erőszakos fajta. No meg a nő sem állította, hogy a horzsolások tőle lennének. Lassan előveszi a kését, ha nem akadályozzák meg benne. Ha valaki odaugrana, mint egy őrült, akkor abbahagyná a folyamatot, de egyébként előveszi a kést, de érdekes módon nem a nyelét fogja meg, hanem fordítva, a pengéjét. Tenyerébe helyezi, és a nyelet a többiek felé mutatja, így esélytelen, hogy bárkit megtámadjon, no meg nem is úgy fogja a kést, hogy elhajítsa, erre egyébként sem lenne képes egy akkora tőrrel.*
-Ha tényleg úgy gondolja ön, vagy bárki itt. Ha őszintén, tiszta szívvel és lelkiismerettel ki meri jelenti bárki, hogy én, Grimoryan Dumekhar voltam a tolvaj, és bárminemű bizonyítéka van rá, vélt vagy valós, úgy itt van a saját késem, jöjjön és vágja le ezt a szart!
*Mutogat a kezére a másikkal.*
-Vagy ha ti nem, és mégis bűnösnek hisztek, de nincs vér a faszotokban, akkor majd én.
*Úgy ha eddig nem állította meg senki, ezt a mozdulatát olyan távolságból nehezen lehetne, de persze nem lehetetlen, bár tisztán látszik, hogy nem másra irányul, hanem saját magára. Belevágja a tőrt a csuklójába, amilyen erősen csak tudja. Reméli, hogy elég mélyre megy, és szanaszét fröcskölhet a vére a pintyben,a pultra, az emberek arcára, és mindenfelé. Le is vágná a karját, de valószínűleg hamarabb elájulna, vagy elvérezne, így inkább csak a hatás kedvéért teszi, és mert kicsit vágyik is rá. No meg mert élvezi a jelenetet. Már rég meghalt volna, ha öngyilkos lehetne, de sajnos hite nem engedi. Viszont talán ennyi belefér. Nem alulról teszi, ha sikerül neki, hanem felülről, hogy ne sértse az artériákat. Rácsap egy hatalmas, és kiabálja.*
-Ezt élvezitek? Ez kell nektek?
*Persze, ha nem tudja elővenni, vagy magába vágni a kést, úgy ez a jelenet sajnos elmarad, és csak a korábbi beszédében, illetve a bárónak tett kérésében bízik, hisz elég korrekt érveket hozott fel a maga védelmére.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ahogy látja szabadkozni az elfet, szánalmat érez, és ha nem lennének ennyien fel is nevetne valószínűleg a béna előadásmódtól. De persze, ezt most nem teheti, de erősen küzd ellene.*
-Ugyan, kérem. Ha ennyire nyugodt, akkor ne hőbörögjön itt mindenfélét. Menjen fel, egyen és igyon, az a másik kedves hölgy jól beszél.
*Bólogat hozzá lassan. Viselkedése, és hangja még mindig karcos, de nem jobban, mint egyébként bármikor máskor. ~Milyen hülye emberek vannak baszd meg. Remélem a városőrök, vagy mik ne ilyen együgyűek, mint ezek.~ Gondolja, majd a pult mellett állva körbenéz, hogy hogy állnak a dolgok. ~Az ajtónál egy balfasz, amott egy másik. Tök mindegy, nem tudok mit tenni. Vicces lett volna levágni a kezem előre, és hozzávágni ahhoz a kardnyelőhöz. Még hogy terhes. Ki csinál fel egy ilyet. Hah.~ Ahogy cikáznak a gondolatok a fejében, szája majdnem mosolyra derül, de persze nem olyan buta, hogy ezt a hibát elkövesse. Tartja a sértődött, ártatlan arcot, már amennyire ez tőle telik.*
-Báró uram, igaz? Hallottam korábban. Küldjön értük, kérem. Nem szándékozom itt bizonygatni senkinek, hogy mit és mit nem tettem. Úgy hiszem nem a maguk tisztje eldönteni, ha van erre egy külön megbízott szervezet, igaz? Gondolom ez a Pinty nem egy börtön és hóhérpad és vallató szoba egyben. Nem itt van ennek a helye. Ha mód van rá, úgy elmennék hivatalosan tisztázni magam, amint ideér egy hivatalos személy. Egyébként ez egy tengerész tetoválás, bármelyik hajón szolgálónak kijár, aki elér egy bizonyos rangot. No persze, nem az összes vizeken. De tudnék mutatni még tíz ilyet egy haton belül. *Magyarázza, miközben mutogatja a karját. A mintákból igazából kivehető néhány csomó, és különböző tengerész jelek.* Továbbá fekete ruhám van, amin csuklya is van. Lehet még száz ilyen alak a városban. Továbbá honnan tudja, hogy egy törpe lopta meg, és nem egy gnóm? Vagy egy alacsony tündér? Vagy egy ügyes gyerek? Rá volt írva a hátára, amikor menekült? Tán az arcát is látta a tolvajnak? Amúgy meg biztos ide jönnék munkát keresni, ha jól megszedtem volna magam a maga aranyából, ugye. *Itt Relaelre néz, de igazából mindenkinek szól.* Itt kuncsorognék az állásért, mert nincs mit ennem. Tudja volt egy tanyám. A szántóföldek mellett dolgoztam sokáig. Az orkok lemészárolták, és megbecstelenítették a családomat. Nem sokkal rá, egy pár napja, még le is égett az egész. *Hangja elvékonyul, és szeme furcsán ragyog, épp csak a könnycsepp nem folyik ki belőle. Talán ő örülne a legjobban, ha ez mind csak mese lenne, de sajnos igaz. Az utolsó szóig. Itt elhallgat, talán csak úgy záporoznak a kérdései, de igazából az összesnek van értelme és alapja. Egyáltalán nem ostoba dolgok. Közben visszanéz a báróra, majd bólint egyet, reméli, hogy az észérvekkel lehet hatni arra, aki úgy tűnik a főnök itt. Talán ő is hozzá jött volna jelentkezni, de valószínűleg ez most másodlagos, vagy talán nagyon sokadlagos. Viszont nem tűnik olyan könnyen befolyásolhatónak, mint egy alig 20 éves fruska, aki épp ölelgeti a másikat. ~Vagy minden idegent így fogad, vagy pedig ismerik egymást, akkor meg megint nem tud normálisan gondolkozni.~ Úgy próbál meg állni, hogy lehetőleg minél messzebb legyen mindenkitől. Mivel nem igazán jelent fenyegetést ennyi ember között, főleg, hogy amott katonák is lehetnek talán, mivel nem látja az egész helyet, így a legrosszabbat feltételezi. Ahogy látja, annyira közel senki nem áll hozzá, és ő sem másokhoz. Így kihúzza magát, bár az alacsony termetével még így is egy átlagos ember hasáig érhet. Nagyon lassan felemeli a kezét, mutatva, hogy nincs benne semmi. Bár a hátán ott a számszeríj, nincs épeszű ember, aki azt hinné, hogy azt elő tudja rántani, megtölteni, és tüzelni vele anélkül, hogy bárki odaérne. Így bízik benne, hogy nem értik félre a szándékait. Nagyon lassan mozog a keze, és mondja is hozzá a magáét.*
-Ne ijedjenek meg, most előveszem a késem. Csak nagyon lassan, nem bántok senkit. Még ha bárki el is hiszi, hogy megloptam, azt ő sem állítja, hogy bántottam volna. Igaz?
*Talán az első igaz szava a mai napon, de tényleg nem bántotta, és amúgy sem erőszakos fajta. No meg a nő sem állította, hogy a horzsolások tőle lennének. Lassan előveszi a kését, ha nem akadályozzák meg benne. Ha valaki odaugrana, mint egy őrült, akkor abbahagyná a folyamatot, de egyébként előveszi a kést, de érdekes módon nem a nyelét fogja meg, hanem fordítva, a pengéjét. Tenyerébe helyezi, és a nyelet a többiek felé mutatja, így esélytelen, hogy bárkit megtámadjon, no meg nem is úgy fogja a kést, hogy elhajítsa, erre egyébként sem lenne képes egy akkora tőrrel.*
-Ha tényleg úgy gondolja ön, vagy bárki itt. Ha őszintén, tiszta szívvel és lelkiismerettel ki meri jelenti bárki, hogy én, Grimoryan Dumekhar voltam a tolvaj, és bárminemű bizonyítéka van rá, vélt vagy valós, úgy itt van a saját késem, jöjjön és vágja le ezt a szart!
*Mutogat a kezére a másikkal.*
-Vagy ha ti nem, és mégis bűnösnek hisztek, de nincs vér a faszotokban, akkor majd én.
*Úgy ha eddig nem állította meg senki, ezt a mozdulatát olyan távolságból nehezen lehetne, de persze nem lehetetlen, bár tisztán látszik, hogy nem másra irányul, hanem saját magára. Belevágja a tőrt a csuklójába, amilyen erősen csak tudja. Reméli, hogy elég mélyre megy, és szanaszét fröcskölhet a vére a pintyben,a pultra, az emberek arcára, és mindenfelé. Le is vágná a karját, de valószínűleg hamarabb elájulna, vagy elvérezne, így inkább csak a hatás kedvéért teszi, és mert kicsit vágyik is rá. No meg mert élvezi a jelenetet. Már rég meghalt volna, ha öngyilkos lehetne, de sajnos hite nem engedi. Viszont talán ennyi belefér. Nem alulról teszi, ha sikerül neki, hanem felülről, hogy ne sértse az artériákat. Rácsap egy hatalmas, és kiabálja.*
-Ezt élvezitek? Ez kell nektek?
*Persze, ha nem tudja elővenni, vagy magába vágni a kést, úgy ez a jelenet sajnos elmarad, és csak a korábbi beszédében, illetve a bárónak tett kérésében bízik, hisz elég korrekt érveket hozott fel a maga védelmére.*
3170. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 17:14:34
Üzenet elküldve: 2019-09-17 17:14:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Azt mondja nem lopott, szóval nem lopott!
*Jelenti ki nyilvánvalóan a törp igazát, mintha nem lenne a földön más igazság.*
- Hívják a városökröket!
~Vajon hogy tesznek igazságot az ökrök?~
*Ő is rendfenntartók mellett dönt. Szegények, biztos csuklanak valamerre ennyi emlegetés után.
Mik dorgálása után magában dünnyög.*
~Báró és a kisasszony, az báró és a kisasszony. Nagypapi pedig nagypapi. Egyik sem lehet a másik.~
*A pultban úgy pozícionál, hogy a lehető legközelebb legyen Grimhez. Felhasal a pultra, hogy megsimogassa ő is a nagypapi hátát. Lehet, hogy túl messze van, de nem tudja meg, mert Reeno ráüt hátulról a kezére a fakanállal.
Lehuppan a katedrájára, hogy a megmasszírozza az ütés helyét.*
- Hiszek neked nagypapi! A nénit mindjárt elviszik az állatok.
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Azt mondja nem lopott, szóval nem lopott!
*Jelenti ki nyilvánvalóan a törp igazát, mintha nem lenne a földön más igazság.*
- Hívják a városökröket!
~Vajon hogy tesznek igazságot az ökrök?~
*Ő is rendfenntartók mellett dönt. Szegények, biztos csuklanak valamerre ennyi emlegetés után.
Mik dorgálása után magában dünnyög.*
~Báró és a kisasszony, az báró és a kisasszony. Nagypapi pedig nagypapi. Egyik sem lehet a másik.~
*A pultban úgy pozícionál, hogy a lehető legközelebb legyen Grimhez. Felhasal a pultra, hogy megsimogassa ő is a nagypapi hátát. Lehet, hogy túl messze van, de nem tudja meg, mert Reeno ráüt hátulról a kezére a fakanállal.
Lehuppan a katedrájára, hogy a megmasszírozza az ütés helyét.*
- Hiszek neked nagypapi! A nénit mindjárt elviszik az állatok.
3169. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 16:43:42
Üzenet elküldve: 2019-09-17 16:43:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Nézelődő//
*Úgy fest, valami nagy kalamajka van itt kibontakozóban, hiszen olyan hangos szóváltással jár, hogy azt még valószínű a szomszéd utcában is mindenki tisztán és érthetően hallja. Minden bizonnyal a dolog középpontjában a törpe és a vele szemben igen erélyesen fellépő hölgy áll. ~Szóval valamiféle lopási ügy.~ Vádak és újabb vádak csapnak össze egymással, így valóban nem lehet igazságot tenni, egyik fél szava a másikkal szemben. Nem ítélkezik, tudja, hogy néha a nők is tudnak alattomosak lenni, ha úgy adódik, de persze első ránézésre a törpe sem tűnik ma született báránynak. Az állát megtámasztja az egyik kezével és figyeli, ahogy a melléjük ugró férfi és hozzá csatlakozó hölgyemény próbálják csitítani a feleket és kibogozni a szálakat. Végül a férfinak, aki őket kiszolgálta olyan kedvesen mikor érkeztek, el kell szaladnia a városőrségét. ~Városőrség. Milyen megnyugtató, hogy itt van rendfenntartó szerv is. ~ Közben szeme sarkából megpillantja a fiút, akivel ma összefutott a Templomban is. ~Azzal a furcsa baglyos tündérrel volt. ~ Szűkíti össze a szemeit, hogy jobban is meg tudja figyelni, de kétségtelen, ő volt az. A pultnál is áll valaki, egy fehér hajú férfi, őt is csak sebtében szolgálják ki és mintha a pult mögött mocorogna valami szőke fürtös is. Néhány pillantás után eszébe jut, hogy mintha itt egy kislány is kószált volna nemrég, talán pont ő bujkál, néha meg lopva kikacsint a fedezékből. Többen is vannak a vendégtérben, szét is néz, nagyon úgy fest őket is érdekli a végkimenetel, az egyik vörös hajú nő, még az asztal tetejére is felül, talán, hogy jobban lásson. A városőrökre ő is felettébb kíváncsi, így nem mozdul, a helyéről pedig pont jó rálátása van az eseményekre.*
//Nézelődő//
*Úgy fest, valami nagy kalamajka van itt kibontakozóban, hiszen olyan hangos szóváltással jár, hogy azt még valószínű a szomszéd utcában is mindenki tisztán és érthetően hallja. Minden bizonnyal a dolog középpontjában a törpe és a vele szemben igen erélyesen fellépő hölgy áll. ~Szóval valamiféle lopási ügy.~ Vádak és újabb vádak csapnak össze egymással, így valóban nem lehet igazságot tenni, egyik fél szava a másikkal szemben. Nem ítélkezik, tudja, hogy néha a nők is tudnak alattomosak lenni, ha úgy adódik, de persze első ránézésre a törpe sem tűnik ma született báránynak. Az állát megtámasztja az egyik kezével és figyeli, ahogy a melléjük ugró férfi és hozzá csatlakozó hölgyemény próbálják csitítani a feleket és kibogozni a szálakat. Végül a férfinak, aki őket kiszolgálta olyan kedvesen mikor érkeztek, el kell szaladnia a városőrségét. ~Városőrség. Milyen megnyugtató, hogy itt van rendfenntartó szerv is. ~ Közben szeme sarkából megpillantja a fiút, akivel ma összefutott a Templomban is. ~Azzal a furcsa baglyos tündérrel volt. ~ Szűkíti össze a szemeit, hogy jobban is meg tudja figyelni, de kétségtelen, ő volt az. A pultnál is áll valaki, egy fehér hajú férfi, őt is csak sebtében szolgálják ki és mintha a pult mögött mocorogna valami szőke fürtös is. Néhány pillantás után eszébe jut, hogy mintha itt egy kislány is kószált volna nemrég, talán pont ő bujkál, néha meg lopva kikacsint a fedezékből. Többen is vannak a vendégtérben, szét is néz, nagyon úgy fest őket is érdekli a végkimenetel, az egyik vörös hajú nő, még az asztal tetejére is felül, talán, hogy jobban lásson. A városőrökre ő is felettébb kíváncsi, így nem mozdul, a helyéről pedig pont jó rálátása van az eseményekre.*
3168. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 14:46:30
Üzenet elküldve: 2019-09-17 14:46:30
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//Fäenro//
*Neki nem az a dolga, hogy ítélkezzen vagy megvédjen bárkit, hanem, hogy a Pinty vendégeit kiszolgálja. Persze szívesen segít, ha tud és teljesíti a vendégek különleges kéréseit, már amelyek ugye tárgyi jellegűek, de alapvetően a kiszolgálás az ő feladata.
Csak pislog a kialakuló események szélén, igyekszik Aestrelt távol tartani a központtól.*
- Tücsök, nem szabad idegenekkel elmenni sehova. Akkor sem, ha hajózni hívnak. *Lép oda a kislány mellé, mert látszik rajta, hogy nagyon megviselték a történtek.*
- Chayssnak is van hajója és azon Latamie a kapitány *int az asztalnál maradó vörös szirén felé.*, ő majd elvisz téged hajózni. De most kérlek, hagyd, hogy a báró intézze a dolgokat. Nem kell félned, itt biztonságban vagy. *Mosolyog a kislányra.
Közben a fiú, aki teát kapott tőle, megszólítja, hogy még jár neki valami. Ám éppen a szeszek felé mutat. Mik zavartan ellenőrzi, hogy valóban jól érti-e, majd válaszol.*
- Fiam, azok az italok nem valók neked. Kaphatsz enni, kérj, amit akarsz, de szeszt nem fogok adni neked. *Jelenti ki határozottan. Erről nem nyit vitát, nem fog egy utcakölyköt alkohollal itatni, akkor se, ha maga a báró mondja neki.
Közben arra kapja fel a fejét, hogy azt hallja, "terhes". Felnéz és konstatálja, hogy az elf lány az, aki terhes. Aki azt állítja, hogy kirabolta a törpe. Elkerekednek a szemei a hallottakra.
Meg arra is, hogy Chayss csettintve jelez neki, hogy menjen az őrségért. A pillanat nem éppen alkalmas, hogy kikérje magának ezt a lekezelő gesztust, de megjegyzi magában, majd kurtán biccentve leköti kötényét, fejébe nyomja sisakját és elindul a konyha felé, hogy ott távozzon a hátsó bejáraton a szegénynegyedben lévő városőrség felé.*
- Reeno, ügyelj Aestrelre. Ne engedd ki a pultból, kérlek. *Mondja még a szakáccsá váló hajósnak, majd már szedi is a lábát Denjaarék felé.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
//Fäenro//
*Neki nem az a dolga, hogy ítélkezzen vagy megvédjen bárkit, hanem, hogy a Pinty vendégeit kiszolgálja. Persze szívesen segít, ha tud és teljesíti a vendégek különleges kéréseit, már amelyek ugye tárgyi jellegűek, de alapvetően a kiszolgálás az ő feladata.
Csak pislog a kialakuló események szélén, igyekszik Aestrelt távol tartani a központtól.*
- Tücsök, nem szabad idegenekkel elmenni sehova. Akkor sem, ha hajózni hívnak. *Lép oda a kislány mellé, mert látszik rajta, hogy nagyon megviselték a történtek.*
- Chayssnak is van hajója és azon Latamie a kapitány *int az asztalnál maradó vörös szirén felé.*, ő majd elvisz téged hajózni. De most kérlek, hagyd, hogy a báró intézze a dolgokat. Nem kell félned, itt biztonságban vagy. *Mosolyog a kislányra.
Közben a fiú, aki teát kapott tőle, megszólítja, hogy még jár neki valami. Ám éppen a szeszek felé mutat. Mik zavartan ellenőrzi, hogy valóban jól érti-e, majd válaszol.*
- Fiam, azok az italok nem valók neked. Kaphatsz enni, kérj, amit akarsz, de szeszt nem fogok adni neked. *Jelenti ki határozottan. Erről nem nyit vitát, nem fog egy utcakölyköt alkohollal itatni, akkor se, ha maga a báró mondja neki.
Közben arra kapja fel a fejét, hogy azt hallja, "terhes". Felnéz és konstatálja, hogy az elf lány az, aki terhes. Aki azt állítja, hogy kirabolta a törpe. Elkerekednek a szemei a hallottakra.
Meg arra is, hogy Chayss csettintve jelez neki, hogy menjen az őrségért. A pillanat nem éppen alkalmas, hogy kikérje magának ezt a lekezelő gesztust, de megjegyzi magában, majd kurtán biccentve leköti kötényét, fejébe nyomja sisakját és elindul a konyha felé, hogy ott távozzon a hátsó bejáraton a szegénynegyedben lévő városőrség felé.*
- Reeno, ügyelj Aestrelre. Ne engedd ki a pultból, kérlek. *Mondja még a szakáccsá váló hajósnak, majd már szedi is a lábát Denjaarék felé.*
3167. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 13:33:09
Üzenet elküldve: 2019-09-17 13:33:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Jelen pillanatban Aenae áll a legközelebb Relhez, félig közötte és Cha'yss között és ha minden igaz, akkor egyik keze a nő könyökén, vagy derekán van, a másik viszont Cha'yss karján. Fejét félrebiccentve hallgatja a törpét, aki nyilvánvalóan kiáll az igazáért, miszerint nem lopta meg az elfet. Aenae arcán komoly zavar látszik, ahogy ugrál tekintete az elf és a törpe között. Őt ugyan nem nevelték abban a szellemben, hogy egyes fajok alsóbbrendűek lennének másoknál, ezért dacosan rázza a fejét arra, hogy Rel azért a törpét vádolná, mert az törpe. Ez annyira buta érv, hogy nyilvánvalóan a törpe bűnösségét bizonyítja. Persze tudja, hogy az ő érvelése is pont annyira ostobaság, mint a törpéé, de ő akkor is kész hinni Relnek, az elf sokkal meggyőzőbb, mint a törpe.*
- Igaza van Relael. Menjünk fel. Gyere.
*Ujjai ráfonódnak az elf könyökére és próbálná meggyőzni szavakkal és ha nem megy, akkor szelíd erőszakkal. A férfire rámosolyog, de csak egy röpke pillanat erejéig, a mosoly szól a gyors reagálásnak éppúgy, mint az érintésnek a karján és annak is, hogy látszólag a férfi is hisz Relnek. Cha'yss már küldi is Miket az őrségért, Rel meg fújja tovább a magáét, amiből kiderül, hogy ő már járt az őrségnél és feljelentést is tett. Ezzel Aenae biztossá válik abban, hogy nem csupán azért állt egyből Relael mellé, mert régi ismerőse, hanem azért mert az valóban igazat mond. Volt pár pillanat ugyanis, mikor kétségei voltak. Persze már bánja ezt a kételyt, akkor is ha megmaradt csupán gondolati szinten.*
- Gyere, menjünk fel. Eszel, iszol. Megfürdesz. Hogy mííí? Egek...
*A törpe felé sandít és érzi, hogy elönti a harag. Nem elég, hogy megtámadta egy régi, kedves ismerősét, de ez a régi, kedves ismerős ráadásul még állapotos is. Ez az információ Cha'yssban is beindítja a védelmező ösztönöket, mire Aenae térde egészen megremeg, bár lehet, hogy ennek az az oka, hogy a férfi Aenaenek szólítja.*
- Higgy neki Relael, ha azt mondja, hogy nem oldhat kereket, akkor nem oldhat kereket.
*Cha'yssra sandít.*
- Én teljesen megbízom Cha'yssban, ha valamit mond, akkor hihetsz neki te is, mert az úgy lesz, ahogyan azt mondta.
*Aenae úgy gondolja, hogy ez a legjobb érv, amit csak Relnek támaszthat, elrángatni nem akarja, valószínűleg nem is tudná, ezért szeretné meggyőzni arról, hogy fel kellene menniük. Bár van az az elképzelése, hogy Rel látni szeretné azt, hogy a törpét vasalt csizmás lábak rugdossák, miután leteperték a földre. Aenae nem az a vérszomjas fajta, de az elfnek megfelelő kárpótlás lehetne a törpe keze is, ezért Aenae biztos benne, hogy nem tudja fölcibálni addig, míg elő nem kerül egy bárd a konyhából, hogy tovább kurtítsák a már amúgy is kurta törpét.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Jelen pillanatban Aenae áll a legközelebb Relhez, félig közötte és Cha'yss között és ha minden igaz, akkor egyik keze a nő könyökén, vagy derekán van, a másik viszont Cha'yss karján. Fejét félrebiccentve hallgatja a törpét, aki nyilvánvalóan kiáll az igazáért, miszerint nem lopta meg az elfet. Aenae arcán komoly zavar látszik, ahogy ugrál tekintete az elf és a törpe között. Őt ugyan nem nevelték abban a szellemben, hogy egyes fajok alsóbbrendűek lennének másoknál, ezért dacosan rázza a fejét arra, hogy Rel azért a törpét vádolná, mert az törpe. Ez annyira buta érv, hogy nyilvánvalóan a törpe bűnösségét bizonyítja. Persze tudja, hogy az ő érvelése is pont annyira ostobaság, mint a törpéé, de ő akkor is kész hinni Relnek, az elf sokkal meggyőzőbb, mint a törpe.*
- Igaza van Relael. Menjünk fel. Gyere.
*Ujjai ráfonódnak az elf könyökére és próbálná meggyőzni szavakkal és ha nem megy, akkor szelíd erőszakkal. A férfire rámosolyog, de csak egy röpke pillanat erejéig, a mosoly szól a gyors reagálásnak éppúgy, mint az érintésnek a karján és annak is, hogy látszólag a férfi is hisz Relnek. Cha'yss már küldi is Miket az őrségért, Rel meg fújja tovább a magáét, amiből kiderül, hogy ő már járt az őrségnél és feljelentést is tett. Ezzel Aenae biztossá válik abban, hogy nem csupán azért állt egyből Relael mellé, mert régi ismerőse, hanem azért mert az valóban igazat mond. Volt pár pillanat ugyanis, mikor kétségei voltak. Persze már bánja ezt a kételyt, akkor is ha megmaradt csupán gondolati szinten.*
- Gyere, menjünk fel. Eszel, iszol. Megfürdesz. Hogy mííí? Egek...
*A törpe felé sandít és érzi, hogy elönti a harag. Nem elég, hogy megtámadta egy régi, kedves ismerősét, de ez a régi, kedves ismerős ráadásul még állapotos is. Ez az információ Cha'yssban is beindítja a védelmező ösztönöket, mire Aenae térde egészen megremeg, bár lehet, hogy ennek az az oka, hogy a férfi Aenaenek szólítja.*
- Higgy neki Relael, ha azt mondja, hogy nem oldhat kereket, akkor nem oldhat kereket.
*Cha'yssra sandít.*
- Én teljesen megbízom Cha'yssban, ha valamit mond, akkor hihetsz neki te is, mert az úgy lesz, ahogyan azt mondta.
*Aenae úgy gondolja, hogy ez a legjobb érv, amit csak Relnek támaszthat, elrángatni nem akarja, valószínűleg nem is tudná, ezért szeretné meggyőzni arról, hogy fel kellene menniük. Bár van az az elképzelése, hogy Rel látni szeretné azt, hogy a törpét vasalt csizmás lábak rugdossák, miután leteperték a földre. Aenae nem az a vérszomjas fajta, de az elfnek megfelelő kárpótlás lehetne a törpe keze is, ezért Aenae biztos benne, hogy nem tudja fölcibálni addig, míg elő nem kerül egy bárd a konyhából, hogy tovább kurtítsák a már amúgy is kurta törpét.*
3166. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-17 12:35:04
Üzenet elküldve: 2019-09-17 12:35:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*A kölcsönös zavarkeltésen túl a báró remekül érzi magát az asztalnál. Két prominens személyiséggel italozik és kártyázgat a saját (azaz hamarosan a saját) fogadójában egy jól menő kereskedőház fejeként. Kell ennél több bárkinek is?
Aenae kártyapartit érintő szavaira csak elmosolyodik. Valóban nem célszerű laposra verni leendő üzletfeleit, mert bár biztosan nem mondják ki, mégis sértheti önérzetüket. Ám Ralmeron győz, így minden szépen alakul.
Mondják, ha úgy érzed, az életedben minden rendben, előbb-utóbb beüt a szar. És tessék. A Pinty egy pillanat alatt bolydul fel, mint egy méhkas, amikor vádak csattannak a levegőben.
Közbe kell avatkoznia, mielőtt mások szórakozását is elrontja a jelenet, de miután elhangzottak tőle a kötelező, nyugalomra intő szavak, újabb probléma üti fel a fejét. Aenae ismeri a vádló lányt, mi több, az igric is felismerni véli őt. Még nyitás előtti időkben tértek be egy férfivel, de most egészen másképp fest, zilált és egészen zavart. Érthető, hogy nem ismerte fel azonnal.
Aenae feddő szavai, miszerint nem hisz azonnal a lánynak és haragos pillantása miatt változtatni kell tervein. Megenyhülni látszik a tekintet előtt, halk, szomorú sóhajjal lép közelebb a két lányhoz.*
- Látom, persze. *Ad igazat bizalmas hangon, mintha csak a fogadója és a vendégek nyugalmát óvná.*
- Menjetek fel a szobádba, küldök fel ételt és italt, meg valami gyógyfüvet. Az őrséggel kapcsolatban pedig intézkedem. De jobb, ha felmentek. Kérlek. *A karján érzi az érintést, balját a lány kezére teszi, enyhén, bátorítón megszorítja.
Természetesen a törpe is hozzáteszi a magáét a védelmében, ám ránézésre is el tudja képzelni róla, hogy valósak Relael állításai.*
- Kérem, erre semmi szükség. *Lép a pult és ezzel Grimoryan felé egy lépéssel.*
- Ha ön is így kívánja, máris szalajtok az őrségért. *Egyezik bele, hisz ez összevág azzal, amit tervez. Csak egyet csettint a pultban álló Mik felé, jelezve, hogy cselekedjen az elhangzottaknak megfelelően és menjen az őrségért.
Persze Relael is megnyilatkozik, szavait feszült figyelemmel hallgatja az igric.*
- Kérem, maradjon is nyugodt. A kislány már biztonságban van. *Int a pult védelmét élvező Aestrel felé.*
- Már elküldtem Miket az őrségért, Denjaar pedig valóban régi barátom, minden bizonnyal azonnal őrséget küld a vétség kivizsgálására. *Aenae mellé lép, hogy Relael lássa, egy állásponton vannak a lánnyal.
Részletekre is fény derül, hogy az elf már járt az új kapitánynál, hogy személyleírást is adott és jelentette a lopást. Ez végképp eldönti a törpe sorsát. Korábban még azt gondolta, hogy hasznot húz a törpéből, remekül illett volna a terveibe egy ilyen férfi, aki nem fél bepiszkolni a kezét. Ám a mérleg serpenyője szinte teljesen átbillent a másik oldalra azzal, hogy kiderültek a részletek. Amikor pedig Relael azt mondja, terhes, döbbenet ül ki a báró arcára.*
- Micsoda? Terhes? *Néz le a lány hasára, majd óvón elé lép.*
- Aenae, kérlek, vidd fel a szobádba a lányt, elég baj érte, nehogy baja essen a magzatnak is. *Mondja, úgy tűnik, atyai ösztönök vezérlik a terhes lány védelmét.
Az elf lány viszont kezdi elvetni a sulykot. Az őrség követelése még rendben van, de az, hogy saját gyermeke védelme helyett a törpe kezét vagy az ellopott arany dupláját követeli, gyanússá teszi a báró szemében.*
- Nem oldhat kereket, szavamat adom. *Szegény báró az, amelyik ígérni sem tud.*
- De kérlek, leány, menj és nyugodj meg, Kagaenae majd veled lesz. A büntetés kiszabását pedig hagyjuk az Őrzőkre, meg fogja kapni a büntetését. *Kérlelőn néz Aenaere, jobb lesz mindenkinek, ha Relael elhagyja a fogadóteret és megnyugszik egy szobában. A törpe is az őrség hívását mondta, így bizonyára meg akarja várni őket, hogy tisztázza magát, ha pedig vaj van a füle mögött, az gyorsan ki fog derülni.
Reméli, hogy Relael és Aenae hallgatnak a jó szóra és felmennek, majd küldet utánuk a Réti ármány teát, hogy segítsen megnyugodni, de azzal csak árt, ha a fogadótérben marad.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*A kölcsönös zavarkeltésen túl a báró remekül érzi magát az asztalnál. Két prominens személyiséggel italozik és kártyázgat a saját (azaz hamarosan a saját) fogadójában egy jól menő kereskedőház fejeként. Kell ennél több bárkinek is?
Aenae kártyapartit érintő szavaira csak elmosolyodik. Valóban nem célszerű laposra verni leendő üzletfeleit, mert bár biztosan nem mondják ki, mégis sértheti önérzetüket. Ám Ralmeron győz, így minden szépen alakul.
Mondják, ha úgy érzed, az életedben minden rendben, előbb-utóbb beüt a szar. És tessék. A Pinty egy pillanat alatt bolydul fel, mint egy méhkas, amikor vádak csattannak a levegőben.
Közbe kell avatkoznia, mielőtt mások szórakozását is elrontja a jelenet, de miután elhangzottak tőle a kötelező, nyugalomra intő szavak, újabb probléma üti fel a fejét. Aenae ismeri a vádló lányt, mi több, az igric is felismerni véli őt. Még nyitás előtti időkben tértek be egy férfivel, de most egészen másképp fest, zilált és egészen zavart. Érthető, hogy nem ismerte fel azonnal.
Aenae feddő szavai, miszerint nem hisz azonnal a lánynak és haragos pillantása miatt változtatni kell tervein. Megenyhülni látszik a tekintet előtt, halk, szomorú sóhajjal lép közelebb a két lányhoz.*
- Látom, persze. *Ad igazat bizalmas hangon, mintha csak a fogadója és a vendégek nyugalmát óvná.*
- Menjetek fel a szobádba, küldök fel ételt és italt, meg valami gyógyfüvet. Az őrséggel kapcsolatban pedig intézkedem. De jobb, ha felmentek. Kérlek. *A karján érzi az érintést, balját a lány kezére teszi, enyhén, bátorítón megszorítja.
Természetesen a törpe is hozzáteszi a magáét a védelmében, ám ránézésre is el tudja képzelni róla, hogy valósak Relael állításai.*
- Kérem, erre semmi szükség. *Lép a pult és ezzel Grimoryan felé egy lépéssel.*
- Ha ön is így kívánja, máris szalajtok az őrségért. *Egyezik bele, hisz ez összevág azzal, amit tervez. Csak egyet csettint a pultban álló Mik felé, jelezve, hogy cselekedjen az elhangzottaknak megfelelően és menjen az őrségért.
Persze Relael is megnyilatkozik, szavait feszült figyelemmel hallgatja az igric.*
- Kérem, maradjon is nyugodt. A kislány már biztonságban van. *Int a pult védelmét élvező Aestrel felé.*
- Már elküldtem Miket az őrségért, Denjaar pedig valóban régi barátom, minden bizonnyal azonnal őrséget küld a vétség kivizsgálására. *Aenae mellé lép, hogy Relael lássa, egy állásponton vannak a lánnyal.
Részletekre is fény derül, hogy az elf már járt az új kapitánynál, hogy személyleírást is adott és jelentette a lopást. Ez végképp eldönti a törpe sorsát. Korábban még azt gondolta, hogy hasznot húz a törpéből, remekül illett volna a terveibe egy ilyen férfi, aki nem fél bepiszkolni a kezét. Ám a mérleg serpenyője szinte teljesen átbillent a másik oldalra azzal, hogy kiderültek a részletek. Amikor pedig Relael azt mondja, terhes, döbbenet ül ki a báró arcára.*
- Micsoda? Terhes? *Néz le a lány hasára, majd óvón elé lép.*
- Aenae, kérlek, vidd fel a szobádba a lányt, elég baj érte, nehogy baja essen a magzatnak is. *Mondja, úgy tűnik, atyai ösztönök vezérlik a terhes lány védelmét.
Az elf lány viszont kezdi elvetni a sulykot. Az őrség követelése még rendben van, de az, hogy saját gyermeke védelme helyett a törpe kezét vagy az ellopott arany dupláját követeli, gyanússá teszi a báró szemében.*
- Nem oldhat kereket, szavamat adom. *Szegény báró az, amelyik ígérni sem tud.*
- De kérlek, leány, menj és nyugodj meg, Kagaenae majd veled lesz. A büntetés kiszabását pedig hagyjuk az Őrzőkre, meg fogja kapni a büntetését. *Kérlelőn néz Aenaere, jobb lesz mindenkinek, ha Relael elhagyja a fogadóteret és megnyugszik egy szobában. A törpe is az őrség hívását mondta, így bizonyára meg akarja várni őket, hogy tisztázza magát, ha pedig vaj van a füle mögött, az gyorsan ki fog derülni.
Reméli, hogy Relael és Aenae hallgatnak a jó szóra és felmennek, majd küldet utánuk a Réti ármány teát, hogy segítsen megnyugodni, de azzal csak árt, ha a fogadótérben marad.*
3165. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-16 23:19:30
Üzenet elküldve: 2019-09-16 23:19:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr Mar-nál egy jó teával//
*Meleg és édes, igazi gyereknek való tea. Majdnem megköszönni is elfelejti, de még időben pótolja.*
- Köszönöm, finom lett! *Amit a másik vendég kap, ő valószínűleg nem értékelné, de a sajátja maga a mennyország. Lábával kalimpál örömében, a magas bárszéken ülve, miközben kortyolgat. Erre a pár percre szabadságot vesz ki a megfigyelésben, amit utólag nem tart helyesnek. De csak utólag okos a katona. Miután megitta, újra fülel, közben eszébe jut az is, hogy a hölgy nem csak a teát ajánlotta fel.*
- Uram! *szól a pultosnak ismét.* - Elvileg kérhetek még valamit, ami jól esik. És még sosem ittam olyat! *Mutat egy tömény, erjesztett italra, aminek a nevét sem tudja. Számára mindig is drága volt az alkohol. Soha nem kóstolta. Annyit tud, hogy a felnőttek hamar jókedvre derülnek tőle.* - Kaphatnék abból? *kérdi a férfit.*
*Meleg és édes, igazi gyereknek való tea. Majdnem megköszönni is elfelejti, de még időben pótolja.*
- Köszönöm, finom lett! *Amit a másik vendég kap, ő valószínűleg nem értékelné, de a sajátja maga a mennyország. Lábával kalimpál örömében, a magas bárszéken ülve, miközben kortyolgat. Erre a pár percre szabadságot vesz ki a megfigyelésben, amit utólag nem tart helyesnek. De csak utólag okos a katona. Miután megitta, újra fülel, közben eszébe jut az is, hogy a hölgy nem csak a teát ajánlotta fel.*
- Uram! *szól a pultosnak ismét.* - Elvileg kérhetek még valamit, ami jól esik. És még sosem ittam olyat! *Mutat egy tömény, erjesztett italra, aminek a nevét sem tudja. Számára mindig is drága volt az alkohol. Soha nem kóstolta. Annyit tud, hogy a felnőttek hamar jókedvre derülnek tőle.* - Kaphatnék abból? *kérdi a férfit.*
3164. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:08:45
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:08:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Akkor ez jó kör volt. *Húzza vissza a kezét, mert senki nem él a dohánnyal, csak ő. Nem is habozik meggyújtani a rudat, egy laza csuklómozdulattal az övén. Sercegve lobban a rövid pálca végén a láng, s emészti narancsszín parázzsá a dohány végét. Fűszeres illat kezd terjengeni, a wegtoreni különlegesség jellegzetes illata.
Szabad kezével elfogadja a lapokat, elvégre, ha beszállt a játszmába, akkor játsszon rendesen. Nem is különösebben reagál a nosztalgikus szavakra, pedig meg tudja érteni. Romantika ide vagy oda, azért a tenger szerelme egészen más lapra tartozik.*
- Főleg a hajnalok. A kosárban. Annak sosincs párja. *Jegyzi meg színtelen hangon, de a hanglejtésében van valami, amiből bárki tudhatja, tapasztalatból beszél.*
- Ugyan. Ne kérje számon. Majd leverem rajta *Kacsint szemtelenül az öregre, amikor a fizetéségét kevesli. Egyébként egyet ért, minden szóval, de talán a kikötői út kárpótolja valamicskét.*
- Kiszálltam *Dobja be a lapokat, mert sehogy nem jó neki a lapjárás, s akkor már inkább a fogadó népét fixírozza, vagy a vele szemben ülő kisasszonyt. Nem különösebben izgatja az árvaház témája, és kétli, hogy Chayss puszta jó szándékból árvákat szeretne istápolni. Annyiban nem csodálkozik rajta, hogy a Kisasszonynak nyilván egyéb módon is imponálni szeretne.*
- Aestrel önszántából segít. *Emel szót Chayss után.* Mik nem győzi, ő meg unatkozik. *Magyarázza már-már szószátyár módon, legalábbis önmagához képest. Ennél több mondandója nincs, így nem rekeszti belé a szót, amikor Relael patáliát csap. Érdeklődve fordul a pult felé, csak hogy az öreget úgy védik a testőrei, hogy előle is eltakarják a kilátást.*
- Nem mintha bánnám Bubus, *Mustrálja meg a testőr hátsóját alaposan* de azért érdekelnek a fejlemények is. *Majd felemelkedik a székből és az asztalra telepszik, magasról téve rá, hogy illik-e ott ülni, vagy nem, de onnan sokkal jobban lát.
Úgy tűnik Aestrel is az egész közepében van, úgy kászálódik a pult mögé.*
- Mifene. A törpékkel mindig csak a baj van. *Morogj az orra alatt. Az aprónépekkel mindig fenntartásai voltak.*
~Sunyi dög mind.~
*Vagy talán csak a testesebb egyedeket jobban kedveli, vagy mert egy dolgos törpét éppen adott Lanawin a Csalogánynak, de mind csak a rumot dézsmálta, míg cápalakoma nem lett belőlük.
Lelkes szemlélőként fél kezére támaszkodik az asztalon, egyik lábát keresztezi a másikon, s lágy füstkarikákat ereget ajkai közül. Hisz ki ő, hogy ilyesmibe beleszóljon.*
//Jelentkezés a WAK-hoz//
//Elvarratlan szálak//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
- Akkor ez jó kör volt. *Húzza vissza a kezét, mert senki nem él a dohánnyal, csak ő. Nem is habozik meggyújtani a rudat, egy laza csuklómozdulattal az övén. Sercegve lobban a rövid pálca végén a láng, s emészti narancsszín parázzsá a dohány végét. Fűszeres illat kezd terjengeni, a wegtoreni különlegesség jellegzetes illata.
Szabad kezével elfogadja a lapokat, elvégre, ha beszállt a játszmába, akkor játsszon rendesen. Nem is különösebben reagál a nosztalgikus szavakra, pedig meg tudja érteni. Romantika ide vagy oda, azért a tenger szerelme egészen más lapra tartozik.*
- Főleg a hajnalok. A kosárban. Annak sosincs párja. *Jegyzi meg színtelen hangon, de a hanglejtésében van valami, amiből bárki tudhatja, tapasztalatból beszél.*
- Ugyan. Ne kérje számon. Majd leverem rajta *Kacsint szemtelenül az öregre, amikor a fizetéségét kevesli. Egyébként egyet ért, minden szóval, de talán a kikötői út kárpótolja valamicskét.*
- Kiszálltam *Dobja be a lapokat, mert sehogy nem jó neki a lapjárás, s akkor már inkább a fogadó népét fixírozza, vagy a vele szemben ülő kisasszonyt. Nem különösebben izgatja az árvaház témája, és kétli, hogy Chayss puszta jó szándékból árvákat szeretne istápolni. Annyiban nem csodálkozik rajta, hogy a Kisasszonynak nyilván egyéb módon is imponálni szeretne.*
- Aestrel önszántából segít. *Emel szót Chayss után.* Mik nem győzi, ő meg unatkozik. *Magyarázza már-már szószátyár módon, legalábbis önmagához képest. Ennél több mondandója nincs, így nem rekeszti belé a szót, amikor Relael patáliát csap. Érdeklődve fordul a pult felé, csak hogy az öreget úgy védik a testőrei, hogy előle is eltakarják a kilátást.*
- Nem mintha bánnám Bubus, *Mustrálja meg a testőr hátsóját alaposan* de azért érdekelnek a fejlemények is. *Majd felemelkedik a székből és az asztalra telepszik, magasról téve rá, hogy illik-e ott ülni, vagy nem, de onnan sokkal jobban lát.
Úgy tűnik Aestrel is az egész közepében van, úgy kászálódik a pult mögé.*
- Mifene. A törpékkel mindig csak a baj van. *Morogj az orra alatt. Az aprónépekkel mindig fenntartásai voltak.*
~Sunyi dög mind.~
*Vagy talán csak a testesebb egyedeket jobban kedveli, vagy mert egy dolgos törpét éppen adott Lanawin a Csalogánynak, de mind csak a rumot dézsmálta, míg cápalakoma nem lett belőlük.
Lelkes szemlélőként fél kezére támaszkodik az asztalon, egyik lábát keresztezi a másikon, s lágy füstkarikákat ereget ajkai közül. Hisz ki ő, hogy ilyesmibe beleszóljon.*
3163. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:56:50
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:56:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 839
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 839
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relaelt fűtik az érzései, leginkább haragja, bosszúvágya, hiszen csúfos kudarcot szenvedett, és ez számára nem megengedhető, vagy elnézhető. Most pedig újra kész harcba szállni igazáért, és ezúttal nem fogadja el a vereséget, ha kell a legmocskosabb eszközöket is megragadja. Fel volt készülve rá, hogy nem hisznek majd neki, bár több kétkedőre számított, ez kicsit kellemes csalódást jelent a számára. Picit azt is érzi, hogy környezete talán jobban túlreagálta vehemens fellépését, mint ő szerette volna, vagy az is lehet, hogy elragadtatta magát, és már észre sem veszi. Mindenesetre továbbra sem mutat támadó szándékot, fegyverei szépen rejtve pihennek helyükön, és nem tesz gyanús mozdulatokat feléjük, elvégre nem az eszéért szeretik, de nem ostoba, hogy tőrrel rontson a fogadó közepén valakinek. Vagy úgy egyébként is. Fontosabb számára a szimpátia elnyerése, úgy véli azzal többre mehet jelenlegi helyzetében, ezért marad a feldúlt áldozat szerepében, és egy-egy röpke néma pillantással méri fel, hogy kikre tud inkább hatni. Az ajtót elálló Ventint még nem tudja besorolni sehová, ő számára jelenleg semleges, aki inkább a béke oldalán áll, mint egy elfén, vagy törpéén.*
- Én nyugodt vagyok.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrő határozottsággal. Továbbra sem tesz hirtelen mozdulatokat, egyszerűen csak megemelte hangját, és haragos pillantásokkal jutalmazza a törpét.*
- Nem-e? Erősen kétlem. Ne engedjék a leány közelébe azt a gazfickót!
*Sziszegi összeszorított fogai között mély utálattal, és megvetéssel. A kisleány látszólag nagyon elkeseredik, ettől Relael arcán megjelenő haragos, kemény vonások megpuhulnak valamelyest, de a gyermek nem foglalkoztatja eléggé ahhoz, hogy célját félretegye érte, hiszen büszkesége mindennél fontosabb a számára.
Figyelme következő pillanatban a fogadó tulajdonosára terelődik, aki szintén hangját megemelve követel szót magának, illetve Kagaenaere, aki nem csak kedvesen szól hozzá, de meg is érinti. Ez tagadhatatlanul kizökkenti, és kellemes érzéssel tölti el. Megdöbbenve pislog az ártatlan leányra, aki mindig olyan kedves, és elfogadó volt vele az első naptól fogva. Végtelen hálát, és szeretetet érez iránta, de továbbra is hajthatatlan, bár az előbbinél valamivel kisimultabbá válik. A báróra inkább hallgatna, mint a felszolgálóra, hiszen jó kiállású, látszólag karizmatikus egyén, hasonlóan hozzá, és ellentétben a törpével, akiről emiatt nem is reméli, hogy túl sok szimpátiát kap majd, legalábbis erősen bízik ebben.*
- Én még mindig nyugodt vagyok.
*Ismétli meg újra, és kezeit megadóan felemeli, hogy bizony láthassák, ő nem készül semmi fizikai erőszakra, csak a jussát követeli. Jobb szeretne nyilvános megalázást, amilyenben neki is része volt a piacon.*
- Bizonyíték? Hogyne, a piactéren mindenki látta, ahogy azt is, hogy próbáltam elkapni. Valamennyivel több mint négyszáz aranyat vett el tőlem, ott kell pihenjen az erszény a zsebében.
*Egészen meghatódik, hogy Kagaenae kiáll igaza mellett, és ezzel el is tökéli magában, hogy bármi legyen is, de a lányt támogatni fogja, akármikor legyen szükséges ez. Márpedig Relaelről sok minden elmondható, főleg sok rossz, de köztük az is, hogy végtelenül lojális azokhoz, akik kiállnak mellette, mert Relael nem felejt.*
- Hívják nyugodt szívvel őket, éppen onnan jövök.
*Magabiztosan kihúzza magát, egy elégedett kis félmosoly is megjelenik arcán, inkább tükrözve azt, akinek őt ismerni vélik mások. A báró és Aenae miatt nem látja a törpét, csupán hallja, de nem is szükséges ez. Úgy érzi nála vannak most az ütőkártyák.*
- Éppen most érkeztem Denjaar Krultos parancsnoktól, és Bredoc Droyn parancsnokhelyettestől. A parancsnokhelyettes maga jegyezte le a törpe személyleírását, és a bűntényt egy papírra.
*Büszkén ejti ki a neveket, és a hallott titulusokat, ezzel is szavahihetőségét próbálva alátámasztani. Persze a túlzás most sem maradhat el.*
- Tisztán emlékszem a tetoválására.
*Mutat saját karján oda, ahol a törpe nagy, látványos mintái rajzolódnak ki.*
- És egy nemes, várandós hölgy meglopása igen komoly bűn, legyen az illető törpe, vagy tündér.
*Nem jön ki a sodrából a felvetésre, hogy előítéletek vezérelnék, csak lemondóan ingatja a fejét a vád nevetségessége miatt. Természetesen Relael előítéletes, mostantól legalábbis fokozottabban, hiszen eddig nem volt gondja az aprónéppel, de ezentúl lesz. Magában eltökéli, hogyha egyet is meglát, a fejét biztosan a Pegazus fogadójára tűzi ki, elvégre mindenkinek kell egy hobbi, Syoudnak a sötételf nőstények, Relaelnek meg a törpe férfiak lesznek azok, csupán huncutkodás nélkül.*
- Nem megyek sehová.
*Egy újabb határozott kijelentéssel utasítja el a báró ajánlatát, és eltökélt tekintetével jelzi is, hogy ebből nem hajlandó engedni.*
- Így vagy úgy, de kereket oldhat. Nem megyek, amíg meg nem kapja, ami jár neki. Vagy a keze, vagy az ellopott arany duplája.
*Egy tapodtat sem mozdul, és mivel kijátszotta tisztességtelen, rejtett fegyverét - a terhesség kártyát -, ezért úgy sejti nem is fog senki hozzáérni, különösen Kagan leányának védelmét élvezve. Csak azt bánja, hogy Aenae nem volt vele korábban, és a várandósság nem jutott eszébe előbb. A korábban látott vörös hajú szűkszavú kölyköt is felfedezi a fogadóban, egyelőre viszont nem törődik vele, mert nem látja, hogy bármi hasznot húzhatna a jelenlétéből.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relaelt fűtik az érzései, leginkább haragja, bosszúvágya, hiszen csúfos kudarcot szenvedett, és ez számára nem megengedhető, vagy elnézhető. Most pedig újra kész harcba szállni igazáért, és ezúttal nem fogadja el a vereséget, ha kell a legmocskosabb eszközöket is megragadja. Fel volt készülve rá, hogy nem hisznek majd neki, bár több kétkedőre számított, ez kicsit kellemes csalódást jelent a számára. Picit azt is érzi, hogy környezete talán jobban túlreagálta vehemens fellépését, mint ő szerette volna, vagy az is lehet, hogy elragadtatta magát, és már észre sem veszi. Mindenesetre továbbra sem mutat támadó szándékot, fegyverei szépen rejtve pihennek helyükön, és nem tesz gyanús mozdulatokat feléjük, elvégre nem az eszéért szeretik, de nem ostoba, hogy tőrrel rontson a fogadó közepén valakinek. Vagy úgy egyébként is. Fontosabb számára a szimpátia elnyerése, úgy véli azzal többre mehet jelenlegi helyzetében, ezért marad a feldúlt áldozat szerepében, és egy-egy röpke néma pillantással méri fel, hogy kikre tud inkább hatni. Az ajtót elálló Ventint még nem tudja besorolni sehová, ő számára jelenleg semleges, aki inkább a béke oldalán áll, mint egy elfén, vagy törpéén.*
- Én nyugodt vagyok.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrő határozottsággal. Továbbra sem tesz hirtelen mozdulatokat, egyszerűen csak megemelte hangját, és haragos pillantásokkal jutalmazza a törpét.*
- Nem-e? Erősen kétlem. Ne engedjék a leány közelébe azt a gazfickót!
*Sziszegi összeszorított fogai között mély utálattal, és megvetéssel. A kisleány látszólag nagyon elkeseredik, ettől Relael arcán megjelenő haragos, kemény vonások megpuhulnak valamelyest, de a gyermek nem foglalkoztatja eléggé ahhoz, hogy célját félretegye érte, hiszen büszkesége mindennél fontosabb a számára.
Figyelme következő pillanatban a fogadó tulajdonosára terelődik, aki szintén hangját megemelve követel szót magának, illetve Kagaenaere, aki nem csak kedvesen szól hozzá, de meg is érinti. Ez tagadhatatlanul kizökkenti, és kellemes érzéssel tölti el. Megdöbbenve pislog az ártatlan leányra, aki mindig olyan kedves, és elfogadó volt vele az első naptól fogva. Végtelen hálát, és szeretetet érez iránta, de továbbra is hajthatatlan, bár az előbbinél valamivel kisimultabbá válik. A báróra inkább hallgatna, mint a felszolgálóra, hiszen jó kiállású, látszólag karizmatikus egyén, hasonlóan hozzá, és ellentétben a törpével, akiről emiatt nem is reméli, hogy túl sok szimpátiát kap majd, legalábbis erősen bízik ebben.*
- Én még mindig nyugodt vagyok.
*Ismétli meg újra, és kezeit megadóan felemeli, hogy bizony láthassák, ő nem készül semmi fizikai erőszakra, csak a jussát követeli. Jobb szeretne nyilvános megalázást, amilyenben neki is része volt a piacon.*
- Bizonyíték? Hogyne, a piactéren mindenki látta, ahogy azt is, hogy próbáltam elkapni. Valamennyivel több mint négyszáz aranyat vett el tőlem, ott kell pihenjen az erszény a zsebében.
*Egészen meghatódik, hogy Kagaenae kiáll igaza mellett, és ezzel el is tökéli magában, hogy bármi legyen is, de a lányt támogatni fogja, akármikor legyen szükséges ez. Márpedig Relaelről sok minden elmondható, főleg sok rossz, de köztük az is, hogy végtelenül lojális azokhoz, akik kiállnak mellette, mert Relael nem felejt.*
- Hívják nyugodt szívvel őket, éppen onnan jövök.
*Magabiztosan kihúzza magát, egy elégedett kis félmosoly is megjelenik arcán, inkább tükrözve azt, akinek őt ismerni vélik mások. A báró és Aenae miatt nem látja a törpét, csupán hallja, de nem is szükséges ez. Úgy érzi nála vannak most az ütőkártyák.*
- Éppen most érkeztem Denjaar Krultos parancsnoktól, és Bredoc Droyn parancsnokhelyettestől. A parancsnokhelyettes maga jegyezte le a törpe személyleírását, és a bűntényt egy papírra.
*Büszkén ejti ki a neveket, és a hallott titulusokat, ezzel is szavahihetőségét próbálva alátámasztani. Persze a túlzás most sem maradhat el.*
- Tisztán emlékszem a tetoválására.
*Mutat saját karján oda, ahol a törpe nagy, látványos mintái rajzolódnak ki.*
- És egy nemes, várandós hölgy meglopása igen komoly bűn, legyen az illető törpe, vagy tündér.
*Nem jön ki a sodrából a felvetésre, hogy előítéletek vezérelnék, csak lemondóan ingatja a fejét a vád nevetségessége miatt. Természetesen Relael előítéletes, mostantól legalábbis fokozottabban, hiszen eddig nem volt gondja az aprónéppel, de ezentúl lesz. Magában eltökéli, hogyha egyet is meglát, a fejét biztosan a Pegazus fogadójára tűzi ki, elvégre mindenkinek kell egy hobbi, Syoudnak a sötételf nőstények, Relaelnek meg a törpe férfiak lesznek azok, csupán huncutkodás nélkül.*
- Nem megyek sehová.
*Egy újabb határozott kijelentéssel utasítja el a báró ajánlatát, és eltökélt tekintetével jelzi is, hogy ebből nem hajlandó engedni.*
- Így vagy úgy, de kereket oldhat. Nem megyek, amíg meg nem kapja, ami jár neki. Vagy a keze, vagy az ellopott arany duplája.
*Egy tapodtat sem mozdul, és mivel kijátszotta tisztességtelen, rejtett fegyverét - a terhesség kártyát -, ezért úgy sejti nem is fog senki hozzáérni, különösen Kagan leányának védelmét élvezve. Csak azt bánja, hogy Aenae nem volt vele korábban, és a várandósság nem jutott eszébe előbb. A korábban látott vörös hajú szűkszavú kölyköt is felfedezi a fogadóban, egyelőre viszont nem törődik vele, mert nem látja, hogy bármi hasznot húzhatna a jelenlétéből.*
3162. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-16 17:35:19
Üzenet elküldve: 2019-09-16 17:35:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin, Fäenro//
- Teát, értem. *Már indulna, de a férfi megállítja egy kérdéssel a teákról. Mik ekkor már kissé máshol van, mondjuk a pult körül kialakuló dolgok felé, de még készségesen válaszol.*
- Gyógyfüvekből készített tea mellett megtalálható még az Ördögvigyor tea fűszeresen, hidegen vagy melegen. De van hideg meggyszörpünk Réti ármánnyal teával, esetleg kákicslé, bár az nem tea. *Válaszolja. A kissé számon kérő kérdésre a férfi felé fordul.*
- Nem vagyunk bordély. *Jelenti ki egyenesen, bár ez a vád nem érte a fogadót.*
- A Pinty a Wegtoren Aranya Kereskedőház székhelye, de megőrizte fogadó jellegét. Akadnak problémás vendégek, akik olykor megzavarják a nyugalmat. *A férfi akár magára is értheti, de sokkal valószínűbb, hogy a törpét vádló Relaelre gondol.*
- Igyekszünk megoldani a problémát, és hozom a teát. *Mondja, ha Alludrin választott és már lép is a pult felé, ahol alakulnak a dolgok, de szerencsére Chayss és a társaságában lévő lány is igyekszik rendezni a dolgot.
Alludrin Reenotól megkapja a teáját és Fäenro is kap egy csészével belőle. Alludrin teája egy forró vizes teás kancsóból és tetszés szerint adagolható füvekből áll, amelyet egy kis szűrőn át tölthet a csészéjébe. Mellé méz jár és egy kis tej, ha kívánja.
Fäenro egy nagy bögrét kap, benne forró, mézzel édesített tea. Bár kevésbé előkelő, mint Alludriné, de nagyobb adag és finom.*
- Teát, értem. *Már indulna, de a férfi megállítja egy kérdéssel a teákról. Mik ekkor már kissé máshol van, mondjuk a pult körül kialakuló dolgok felé, de még készségesen válaszol.*
- Gyógyfüvekből készített tea mellett megtalálható még az Ördögvigyor tea fűszeresen, hidegen vagy melegen. De van hideg meggyszörpünk Réti ármánnyal teával, esetleg kákicslé, bár az nem tea. *Válaszolja. A kissé számon kérő kérdésre a férfi felé fordul.*
- Nem vagyunk bordély. *Jelenti ki egyenesen, bár ez a vád nem érte a fogadót.*
- A Pinty a Wegtoren Aranya Kereskedőház székhelye, de megőrizte fogadó jellegét. Akadnak problémás vendégek, akik olykor megzavarják a nyugalmat. *A férfi akár magára is értheti, de sokkal valószínűbb, hogy a törpét vádló Relaelre gondol.*
- Igyekszünk megoldani a problémát, és hozom a teát. *Mondja, ha Alludrin választott és már lép is a pult felé, ahol alakulnak a dolgok, de szerencsére Chayss és a társaságában lévő lány is igyekszik rendezni a dolgot.
Alludrin Reenotól megkapja a teáját és Fäenro is kap egy csészével belőle. Alludrin teája egy forró vizes teás kancsóból és tetszés szerint adagolható füvekből áll, amelyet egy kis szűrőn át tölthet a csészéjébe. Mellé méz jár és egy kis tej, ha kívánja.
Fäenro egy nagy bögrét kap, benne forró, mézzel édesített tea. Bár kevésbé előkelő, mint Alludriné, de nagyobb adag és finom.*
3161. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-16 15:11:29
Üzenet elküldve: 2019-09-16 15:11:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr Mar-hoz várakozva egy teáért//
*Meghatja a hölgy kedvessége. Mikor Kagaenae jelez a pultban álló férfinak, bizonyossá válik, hogy valóban meg lett hívva egy teára. Ráadásul "fiatalemberként" nevezi meg őt. Nem kölyökként, gyerekként, hanem fiatalemberként! Ettől már félig felnőttnek érzi magát, még ha kívánsága nem is vált teljesen valóra, hiszen teáját egyedül fogja meginni.*
- Nagyon szépen köszönöm! *épp csak ennyire van ideje, mert a hölgy elfoglalt és továbbmegy. Még a nevét sem tudta megkérdezni. ~ Nem is baj! Ha tudnám, be kéne számoljak róla. Talán az istenek akarták így, ha vannak. Jól teszik, ha egy ilyen jó lelket vesznek a védelmükbe. ~ gondolja végig magában. E gondolatok jó kedvre derítik és már indul is a pult felé azért a bizonyos teáért. Azonban állnak most ott mások is, így tisztelettel kivárja a sorát. Éppen a meleg, gőzölgő teáról álmodik, mikor belép egy ismerős elf, Realel. Ő az a nő, akinek a lovát keresték Ninrallal. Alig, hogy megjelenik, csinos cirkusz kavarodik röpke percek alatt. Ugyanakkor Fäenró szerint, Realel őszinte. Nincs erre bizonyítéka, önmaga számára sem, csupán így érzi. Talán csak azt szeretné hinni, hogy egy valódi áldozatnak segített korábban és nem egy rágalmazónak? Még ő sem tudja.*
*Meghatja a hölgy kedvessége. Mikor Kagaenae jelez a pultban álló férfinak, bizonyossá válik, hogy valóban meg lett hívva egy teára. Ráadásul "fiatalemberként" nevezi meg őt. Nem kölyökként, gyerekként, hanem fiatalemberként! Ettől már félig felnőttnek érzi magát, még ha kívánsága nem is vált teljesen valóra, hiszen teáját egyedül fogja meginni.*
- Nagyon szépen köszönöm! *épp csak ennyire van ideje, mert a hölgy elfoglalt és továbbmegy. Még a nevét sem tudta megkérdezni. ~ Nem is baj! Ha tudnám, be kéne számoljak róla. Talán az istenek akarták így, ha vannak. Jól teszik, ha egy ilyen jó lelket vesznek a védelmükbe. ~ gondolja végig magában. E gondolatok jó kedvre derítik és már indul is a pult felé azért a bizonyos teáért. Azonban állnak most ott mások is, így tisztelettel kivárja a sorát. Éppen a meleg, gőzölgő teáról álmodik, mikor belép egy ismerős elf, Realel. Ő az a nő, akinek a lovát keresték Ninrallal. Alig, hogy megjelenik, csinos cirkusz kavarodik röpke percek alatt. Ugyanakkor Fäenró szerint, Realel őszinte. Nincs erre bizonyítéka, önmaga számára sem, csupán így érzi. Talán csak azt szeretné hinni, hogy egy valódi áldozatnak segített korábban és nem egy rágalmazónak? Még ő sem tudja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409