Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 160 (3181. - 3200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3200. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-22 13:00:02
Üzenet elküldve: 2019-09-22 13:00:02
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Madeleyne kint, többiek bent//
*Két köpenyes városőrrel tér vissza sietve a Pinty elég, ahol a csinos lány mintha rosszulléttel küzdene. Megáll mellette és kissé ijedten, zavarral a hangjában kérdi meg.*
- Kisasszony, jól van? Segíthetek valamiben? *Kérdi aggódva.*
- Küldök ki egy kis vizet vagy valamit. Visszajövök. *Mondja és bár szívesen maradna mellette, de a két városőrt be kell kísérje.*
//Nemes feladat//
*Belépve a fogadóba előbb szétnéz, de elsőre csak azt látja, hogy a törpe és az elf nő eltűntek. Ahogy Chayss vendége is. De a báró már újra lent van, de átöltözött és a nemest és Latamiet szórakoztatja az asztaluknál. Azt is észreveszi, hogy frissen fel van mosva a pult előtt. Pillantása Aestrelt keresi, de őt sem látja. Talán valaki felvitte egy szobába.*
- Azonnal szólok a báró úrnak. *Pillant a katonák felé, majd egyenesen Chayss asztalához megy.*
- Báró úr, bocsánat, de megjöttek a városőrök. *Int a két köpenyes felé. Reméli, innen már átveszi ő, mert fogalma sincs, hogy mi a protokoll ilyen helyzetekben.*
//Darenn//
*Sóhajtva tér vissza a pulthoz, mert úgy látszik, hogy új vendég is érkezett.*
- Jó estét, uram! Üdvözlöm a Kósza Pintyben! *Köszönti a férfit.*
- Értettem, uram. *Mondja kicsit feszülten. Még nem sikerült levetkőznie teljesen a történteket. A tréfát máskor biztosan mosolyogva fogadná, de ezúttal csak gépiesen cselekszik.
Az aranyakat besöpri és máris tölt. Egy pincehideg fehéret választ, azt, amelyiket a báró is annyira szereti. Ha az igricnek jó, ez a fegyverforgatónak tűnő alak sem emelhet kifogást ellene.*
- Kíván még valamit, uram? *Köszörüli meg a torkát és erőltet mosolyt az arcára.
Nyikhajjal egy pohár vizet küld ki Madeleynenek, hátha az segít a rosszullétén.*
//Madeleyne kint, többiek bent//
*Két köpenyes városőrrel tér vissza sietve a Pinty elég, ahol a csinos lány mintha rosszulléttel küzdene. Megáll mellette és kissé ijedten, zavarral a hangjában kérdi meg.*
- Kisasszony, jól van? Segíthetek valamiben? *Kérdi aggódva.*
- Küldök ki egy kis vizet vagy valamit. Visszajövök. *Mondja és bár szívesen maradna mellette, de a két városőrt be kell kísérje.*
//Nemes feladat//
*Belépve a fogadóba előbb szétnéz, de elsőre csak azt látja, hogy a törpe és az elf nő eltűntek. Ahogy Chayss vendége is. De a báró már újra lent van, de átöltözött és a nemest és Latamiet szórakoztatja az asztaluknál. Azt is észreveszi, hogy frissen fel van mosva a pult előtt. Pillantása Aestrelt keresi, de őt sem látja. Talán valaki felvitte egy szobába.*
- Azonnal szólok a báró úrnak. *Pillant a katonák felé, majd egyenesen Chayss asztalához megy.*
- Báró úr, bocsánat, de megjöttek a városőrök. *Int a két köpenyes felé. Reméli, innen már átveszi ő, mert fogalma sincs, hogy mi a protokoll ilyen helyzetekben.*
//Darenn//
*Sóhajtva tér vissza a pulthoz, mert úgy látszik, hogy új vendég is érkezett.*
- Jó estét, uram! Üdvözlöm a Kósza Pintyben! *Köszönti a férfit.*
- Értettem, uram. *Mondja kicsit feszülten. Még nem sikerült levetkőznie teljesen a történteket. A tréfát máskor biztosan mosolyogva fogadná, de ezúttal csak gépiesen cselekszik.
Az aranyakat besöpri és máris tölt. Egy pincehideg fehéret választ, azt, amelyiket a báró is annyira szereti. Ha az igricnek jó, ez a fegyverforgatónak tűnő alak sem emelhet kifogást ellene.*
- Kíván még valamit, uram? *Köszörüli meg a torkát és erőltet mosolyt az arcára.
Nyikhajjal egy pohár vizet küld ki Madeleynenek, hátha az segít a rosszullétén.*
3199. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-22 11:41:31
Üzenet elküldve: 2019-09-22 11:41:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Éné szobájában//
*Relaelre többnyire nehéz ész érvekkel hatni, főleg ilyen feldúlt időszakában, mint amilyen ez is. Bármennyire is próbál, nem tud azonosulni Aenae gondolkodásmódjával, ami csak tovább dühíti. Szeretné megragadni, majd megrázni a lányt, hogy ébredjen fel végre, és lássa meg a rosszat, mert más egyéb sincs a világon.
A feltartott kezeket nézi, és azt, ahogy a lány közeledik felé. Talán más esetben örömmel fogadná, és megnyugtatná, de jelen helyzetben valami veszélyt sutyorog a fülébe, pedig ha valaki, akkor Aenae biztosan nem bántaná. Legalábbis most nem.
Újabb ártó gondolatok köre indul meg hadjáratán, hogy téveszmék formájában megtelepedjenek, és tönkre tegyék őt, ebben a folyamatban viszont megakadályozza őket valami. Mégpedig Kagaenae elérzékenyülése, ami rögtön megbénítja Relaelt, és észhez is téríti az elfet. Hiszen nem csalás, nem ámítás, valóban nem akarja bántani a lányt, az, hogy mégis ennyire felzaklatta, nyilván csak az ő hibája. El is szégyelli magát, vöröslő arcán már a megbánás foltjai díszelegnek.*
- Sajnálom. Nem akartalak megbántani.
*Mondja ő is, kissé remegő hanggal, elérzékenyülve. Immár nem csak áll, hanem Relael is közelebb lép, és megöleli Kagaenaet, aki csak segíteni akar neki.*
- Tudom, hogy csak jót akarsz.
*Súgja, és kicsit szorosabban megöleli a lányt. Nem is emlékszik rá, hogy mikor ölelte őt meg bárki. Talán Intath, de már abban sem biztos. Mindenesetre ritka alkalom, nem is szeret ilyen közel engedni magához senkit, mert jól tudja, hogyha kötődni kezd, akkor abban mindig csúnyán megsérül.*
- Ahj, ne haragudj, összekoszoltalak.
*Ezzel el is engedi a lányt, és ellép tőle, közben letörli mocskos arcáról azt a pár kósza könnyet. Újra megnyugodni látszik, és feltehetően ez így is marad, hiszen az üres szobában nem sok külső behatás érheti, ami felzaklatná. Kimerülten az ágyhoz sétál, és fáradtan lehuppan rá, majd előre hajolva kezeibe temeti arcát. Szörnyen érzi magát, és ez egyre rosszabbodni látszik az idővel. Szeretné ezt a diszkomfortot eltüntetni magából, a magánnyal, és szomorúsággal együtt. Nem szeretne már tovább rosszul lenni.*
- Te jól vagy?
*Néz fel a lányra, és nagyokat pislog, hogy elfojtsa könnyeit, csak zöld íriszei körül kipirosodott, és gyanúsan csillogó fehérje árulkodik arról, hogy sok dolog nyomasztja. A kérdés szerinte teljesen érthető, hiszen a szelíd lelkű Aenae most volt nemrég szemtanúja annak, hogy milyen durva módon tesz kárt magában egy törpe, ami még talán egy sokat látott szemnek is megterhelő lehet.*
//Éné szobájában//
*Relaelre többnyire nehéz ész érvekkel hatni, főleg ilyen feldúlt időszakában, mint amilyen ez is. Bármennyire is próbál, nem tud azonosulni Aenae gondolkodásmódjával, ami csak tovább dühíti. Szeretné megragadni, majd megrázni a lányt, hogy ébredjen fel végre, és lássa meg a rosszat, mert más egyéb sincs a világon.
A feltartott kezeket nézi, és azt, ahogy a lány közeledik felé. Talán más esetben örömmel fogadná, és megnyugtatná, de jelen helyzetben valami veszélyt sutyorog a fülébe, pedig ha valaki, akkor Aenae biztosan nem bántaná. Legalábbis most nem.
Újabb ártó gondolatok köre indul meg hadjáratán, hogy téveszmék formájában megtelepedjenek, és tönkre tegyék őt, ebben a folyamatban viszont megakadályozza őket valami. Mégpedig Kagaenae elérzékenyülése, ami rögtön megbénítja Relaelt, és észhez is téríti az elfet. Hiszen nem csalás, nem ámítás, valóban nem akarja bántani a lányt, az, hogy mégis ennyire felzaklatta, nyilván csak az ő hibája. El is szégyelli magát, vöröslő arcán már a megbánás foltjai díszelegnek.*
- Sajnálom. Nem akartalak megbántani.
*Mondja ő is, kissé remegő hanggal, elérzékenyülve. Immár nem csak áll, hanem Relael is közelebb lép, és megöleli Kagaenaet, aki csak segíteni akar neki.*
- Tudom, hogy csak jót akarsz.
*Súgja, és kicsit szorosabban megöleli a lányt. Nem is emlékszik rá, hogy mikor ölelte őt meg bárki. Talán Intath, de már abban sem biztos. Mindenesetre ritka alkalom, nem is szeret ilyen közel engedni magához senkit, mert jól tudja, hogyha kötődni kezd, akkor abban mindig csúnyán megsérül.*
- Ahj, ne haragudj, összekoszoltalak.
*Ezzel el is engedi a lányt, és ellép tőle, közben letörli mocskos arcáról azt a pár kósza könnyet. Újra megnyugodni látszik, és feltehetően ez így is marad, hiszen az üres szobában nem sok külső behatás érheti, ami felzaklatná. Kimerülten az ágyhoz sétál, és fáradtan lehuppan rá, majd előre hajolva kezeibe temeti arcát. Szörnyen érzi magát, és ez egyre rosszabbodni látszik az idővel. Szeretné ezt a diszkomfortot eltüntetni magából, a magánnyal, és szomorúsággal együtt. Nem szeretne már tovább rosszul lenni.*
- Te jól vagy?
*Néz fel a lányra, és nagyokat pislog, hogy elfojtsa könnyeit, csak zöld íriszei körül kipirosodott, és gyanúsan csillogó fehérje árulkodik arról, hogy sok dolog nyomasztja. A kérdés szerinte teljesen érthető, hiszen a szelíd lelkű Aenae most volt nemrég szemtanúja annak, hogy milyen durva módon tesz kárt magában egy törpe, ami még talán egy sokat látott szemnek is megterhelő lehet.*
3198. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-22 11:25:42
Üzenet elküldve: 2019-09-22 11:25:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt, de nem harsányan//
*A Szegénynegyeden át megy. Ismét sikerül elkerülnie a verekedőket, ha tart még a küzdelem egyáltalán. Egyszere csak megpillantja a Kósza pinty szerelmes madárkás cégérét. fogadót, ívót, bordélyt. Nem tudja éppen micsoda, volt az már minden.*
~Ejnye! Csak nem lealjasodsz bánatodban?~
*Kérdezi Perchipfell a gazdájától. Soreyl elméjének kivetülése megint téved, nem berúgni szándékozik, de támadt egy jó ötlete.*
~Itt többet tudhatok meg arról mi történt mint bárhol máshol.~
*És azzal beteszi magát az ajtón. A férfi körbe pillant, és a Pegazus után, kicsit másképp látja a dolgokat, de pont így képzelte el a mendemondák alapján. Kicsit szebb, mégis teljesen alkalmas asztallábbal arcon verni valakit.*
~Egy csinosabb küzdőverem.~
*Foglalja össze a kard a lovag fejében a gondolatait. Persze ez nem egyezik a férfi elgondolásával, azért egy kisebb mosolyt elereszt. Elmegy a söntésig, és ha talál ott üres széket leül. Ha úgy látja, az egyik csinosabb hölgyemény éppen ráér, akkor odainti magához, és mondja.*
-Egy italt, és egy szobát szeretnék. Az ital hideg, a szoba meleg ha kérhetem. Ne cserélje össze.
*Mondja, és barátságos hangján érezni, hogy csupán tréfának szánja a dolgot.*
~Oh! A humorodat is előkapartad a sufniból? Mert ha igen akkor nagyon rosszat hoztál el.~
*Mondja Perchi, amivel tovább feszíti a sármos félmosolyt a lovag képén. Az árat nem kérdezi. Megsaccolja, hogy ez nem lehet több 30 aranynál, és azt leteszi a pultra ami valahogy eljuthat Cha'yss Cano Caldorcorhoz.
A maradékot otthagyja borravalónak. Amíg az italt, a szobakulcsot, vagy éppen a szállásmestert várja hátát a pultnak támasztva, néz végig az ivón. Azt keresi kivel elegyedhetne szóba, hogy elmagyarázza mi is volt itt. Ha másnem, majd megkérdezi a csapost.*
A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.22 11:26:54
*A Szegénynegyeden át megy. Ismét sikerül elkerülnie a verekedőket, ha tart még a küzdelem egyáltalán. Egyszere csak megpillantja a Kósza pinty szerelmes madárkás cégérét. fogadót, ívót, bordélyt. Nem tudja éppen micsoda, volt az már minden.*
~Ejnye! Csak nem lealjasodsz bánatodban?~
*Kérdezi Perchipfell a gazdájától. Soreyl elméjének kivetülése megint téved, nem berúgni szándékozik, de támadt egy jó ötlete.*
~Itt többet tudhatok meg arról mi történt mint bárhol máshol.~
*És azzal beteszi magát az ajtón. A férfi körbe pillant, és a Pegazus után, kicsit másképp látja a dolgokat, de pont így képzelte el a mendemondák alapján. Kicsit szebb, mégis teljesen alkalmas asztallábbal arcon verni valakit.*
~Egy csinosabb küzdőverem.~
*Foglalja össze a kard a lovag fejében a gondolatait. Persze ez nem egyezik a férfi elgondolásával, azért egy kisebb mosolyt elereszt. Elmegy a söntésig, és ha talál ott üres széket leül. Ha úgy látja, az egyik csinosabb hölgyemény éppen ráér, akkor odainti magához, és mondja.*
-Egy italt, és egy szobát szeretnék. Az ital hideg, a szoba meleg ha kérhetem. Ne cserélje össze.
*Mondja, és barátságos hangján érezni, hogy csupán tréfának szánja a dolgot.*
~Oh! A humorodat is előkapartad a sufniból? Mert ha igen akkor nagyon rosszat hoztál el.~
*Mondja Perchi, amivel tovább feszíti a sármos félmosolyt a lovag képén. Az árat nem kérdezi. Megsaccolja, hogy ez nem lehet több 30 aranynál, és azt leteszi a pultra ami valahogy eljuthat Cha'yss Cano Caldorcorhoz.
A maradékot otthagyja borravalónak. Amíg az italt, a szobakulcsot, vagy éppen a szállásmestert várja hátát a pultnak támasztva, néz végig az ivón. Azt keresi kivel elegyedhetne szóba, hogy elmagyarázza mi is volt itt. Ha másnem, majd megkérdezi a csapost.*A hozzászólás írója (Darenn Soreyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.22 11:26:54
3197. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 20:30:46
Üzenet elküldve: 2019-09-21 20:30:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Akkor aggódjunk, ha valóban elengedik, jó?
*Aenae igazán naiv, ő hisz abban, hogy el fogják ezt intézni, viszont nem hisz az önbíráskodásban.*
- Ha engem bántana valaki, akkor sem szeretném, hogy hagyd... khm... megdögleni.
*Feltartott kézzel közelíti Relhez, igazából szeretné megölelni és megnyugtatni, de mégsem mer odalépni, ahhoz Rel egyelőre túlságosan zaklatott. Szeretné megvédeni, de csak annyit tud tenni, hogy bezárja az ajtót és bízik Cha'yssban. Szeretné, ha Rel is ezt tenné. Persze a beszélgetésük kezd egészen másik irányba menni, mint amerre Aenae szeretné, hogy haladjon.
Bár az előbb még ő szerette volna megpofozni Relt, de az az egy szó, hogy "Rajta!" olyan, mintha ő kapná meg azt a beígért pofont. Arcán látszik is a verbális arcul csapás "nyoma".*
- Relael... én...
*Mondaná, hogy nem gondolta komolyan, hogy kiosztja azt a beígért pofont, mert komolyan gondolta, csak nem ilyen reakcióra számított. Nagyon közel áll ahhoz, hogy elbőgje magát, nem akarna ő bántani senkit, a törpét sem, az elfet meg aztán pláne nem. Valószínűleg nem is tudná, hiába az ígéret, hiába az elhatározás.*
- Ne csináld ezt. Kérlek. Bízz meg Cha'yssban, el fogja intézni. Jó? Neked meg kell nyugodnod. A baba miatt. Jó?
*Hangja sírós, őrajta így jön ki a felgyülemlett feszültség. Újabb tétova lépést tesz a nő felé, majd hacsak Rel le nem rázza magáról, akkor megöleli.*
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Akkor aggódjunk, ha valóban elengedik, jó?
*Aenae igazán naiv, ő hisz abban, hogy el fogják ezt intézni, viszont nem hisz az önbíráskodásban.*
- Ha engem bántana valaki, akkor sem szeretném, hogy hagyd... khm... megdögleni.
*Feltartott kézzel közelíti Relhez, igazából szeretné megölelni és megnyugtatni, de mégsem mer odalépni, ahhoz Rel egyelőre túlságosan zaklatott. Szeretné megvédeni, de csak annyit tud tenni, hogy bezárja az ajtót és bízik Cha'yssban. Szeretné, ha Rel is ezt tenné. Persze a beszélgetésük kezd egészen másik irányba menni, mint amerre Aenae szeretné, hogy haladjon.
Bár az előbb még ő szerette volna megpofozni Relt, de az az egy szó, hogy "Rajta!" olyan, mintha ő kapná meg azt a beígért pofont. Arcán látszik is a verbális arcul csapás "nyoma".*
- Relael... én...
*Mondaná, hogy nem gondolta komolyan, hogy kiosztja azt a beígért pofont, mert komolyan gondolta, csak nem ilyen reakcióra számított. Nagyon közel áll ahhoz, hogy elbőgje magát, nem akarna ő bántani senkit, a törpét sem, az elfet meg aztán pláne nem. Valószínűleg nem is tudná, hiába az ígéret, hiába az elhatározás.*
- Ne csináld ezt. Kérlek. Bízz meg Cha'yssban, el fogja intézni. Jó? Neked meg kell nyugodnod. A baba miatt. Jó?
*Hangja sírós, őrajta így jön ki a felgyülemlett feszültség. Újabb tétova lépést tesz a nő felé, majd hacsak Rel le nem rázza magáról, akkor megöleli.*
3196. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 16:58:07
Üzenet elküldve: 2019-09-21 16:58:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan Szálak//
*A férfi szavaira csak bólint, nagyon fel sem fogja igazán, hogy miről beszél. Szemébe néha beszökik az élet, majd újra furcsa, üres a tekintete. Kezével legyint, mintha csak valami legyet akarna csapkodni.*
-Igen..
*Bár kérdés nem hangzott el, csak a helyeslését fejezi ki vele.*
//A Pinty egyik szobájában//
-Rendben van.
*Mondja. Nem fél, ha az őrökkel kell mennie, majd lesz valahogy. Nem szándékozik úgy viselkedni, mint egy bezárt vadállat. Bár nehéz tenni ellene. Mikor bezárják rá az ajtót kicsit meghökken, de aztán hamar belátja, hogy elég logikus döntés.*
-Én itt leszek.
*Mondja, de talán már nem is hallja senki. Akkor még inkább meghökken, mikor újra nyílik az ajtó. Már készülne küzdeni, na nem mintha tudna, de látja, hogy nem rossz szándékkal nyitnak be hozzá. Tiszta ruhát hozhat, meg némi vizet, és friss kötést a csuklójára, ami igazán jól jön.*
-Köszönöm!
*Mondja, majd megmosakszik, amennyire tud, és tiszta ruhába bújik. Kicsit ismét embernek, vagyis törpének érzi magát. De ahogy egyedül marad, és pihenni próbál, valami nem hagyja nyugodni. Bárhogy is küzd a gondolat ellen, most itt fekszik, bezárva egy szobába. Bárki bejöhet, és akármit is csinálhat vele. ~ A francba.~ lekászálódik az ágyról, kinyitja az ablakot, ha van, és bebújik az ágy alá. Ha bárki jönne, aki nem városőr, a báró, vagy a korábbi férfi, talán azt hiheti, hogy meglógott. De egyébként ellenkező esetben szól, hogy ott van, csak elbújt.*
*A férfi szavaira csak bólint, nagyon fel sem fogja igazán, hogy miről beszél. Szemébe néha beszökik az élet, majd újra furcsa, üres a tekintete. Kezével legyint, mintha csak valami legyet akarna csapkodni.*
-Igen..
*Bár kérdés nem hangzott el, csak a helyeslését fejezi ki vele.*
//A Pinty egyik szobájában//
-Rendben van.
*Mondja. Nem fél, ha az őrökkel kell mennie, majd lesz valahogy. Nem szándékozik úgy viselkedni, mint egy bezárt vadállat. Bár nehéz tenni ellene. Mikor bezárják rá az ajtót kicsit meghökken, de aztán hamar belátja, hogy elég logikus döntés.*
-Én itt leszek.
*Mondja, de talán már nem is hallja senki. Akkor még inkább meghökken, mikor újra nyílik az ajtó. Már készülne küzdeni, na nem mintha tudna, de látja, hogy nem rossz szándékkal nyitnak be hozzá. Tiszta ruhát hozhat, meg némi vizet, és friss kötést a csuklójára, ami igazán jól jön.*
-Köszönöm!
*Mondja, majd megmosakszik, amennyire tud, és tiszta ruhába bújik. Kicsit ismét embernek, vagyis törpének érzi magát. De ahogy egyedül marad, és pihenni próbál, valami nem hagyja nyugodni. Bárhogy is küzd a gondolat ellen, most itt fekszik, bezárva egy szobába. Bárki bejöhet, és akármit is csinálhat vele. ~ A francba.~ lekászálódik az ágyról, kinyitja az ablakot, ha van, és bebújik az ágy alá. Ha bárki jönne, aki nem városőr, a báró, vagy a korábbi férfi, talán azt hiheti, hogy meglógott. De egyébként ellenkező esetben szól, hogy ott van, csak elbújt.*
3195. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 16:31:37
Üzenet elküldve: 2019-09-21 16:31:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ücsörgés//
*Az időérzékét Graril abszolút elveszítette. Azt sem tudja, hogy reggel van, vagy este, mindenesetre úgy dönt, hogy a szobáját el kéne hagynia. Még érzi alkalmi partnere illatát az ágyon, és valamiért marasztalná is, de le kellene néznie, hogy mi folyik odalenn. Magra veszi a legfontosabb cuccait, a bőrvértjét és a kardját. Miközben komótosan ballag lefelé, eszébe jut a kellemes légyott, de amint egyre, és egyre lentebb halad, úgy hessegeti el a gondolatot.*
~ Talán egyszer meglátogatom, vagy egy rendes asszonyt kéne keresnem...~*-fut át a gondolat az agyán, majd leérve, végig se néz a térben, csak leül a pult elé. Ha valakinek szüksége van rá, akkor majd úgyis megszólítják.*
*Az időérzékét Graril abszolút elveszítette. Azt sem tudja, hogy reggel van, vagy este, mindenesetre úgy dönt, hogy a szobáját el kéne hagynia. Még érzi alkalmi partnere illatát az ágyon, és valamiért marasztalná is, de le kellene néznie, hogy mi folyik odalenn. Magra veszi a legfontosabb cuccait, a bőrvértjét és a kardját. Miközben komótosan ballag lefelé, eszébe jut a kellemes légyott, de amint egyre, és egyre lentebb halad, úgy hessegeti el a gondolatot.*
~ Talán egyszer meglátogatom, vagy egy rendes asszonyt kéne keresnem...~*-fut át a gondolat az agyán, majd leérve, végig se néz a térben, csak leül a pult elé. Ha valakinek szüksége van rá, akkor majd úgyis megszólítják.*
3194. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:49:05
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:49:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Állkapcsa mind újra és újra megfeszül, szinte hallani csikorgó, ropogó fogait, ahogy elmozdulnak egymáson.*
- Szerintem nem. Szerintem hagyni fogják elfutni.
*Hátrál vissza korábbi meggyőződéséhez, ami főleg abból fakad, hogy végtelen paranoiája lett magára hagyatottsága miatt. Ez természetesen túlzás, valahol mégis érthető valaki olyantól, aki lázadáskor minden különösebb ok nélkül támadtak meg, majd a piacon is egyedül hagytak szenvedésével. Relael azóta nem tud számítani másokra, és most azt érzi, hogy Kagaenae is elárulta őt. Nem fér a fejébe, egyszerűen képtelen a lány békeszerető fejével gondolkodni.*
- Én hagytam volna megdögleni azt, aki bántott téged.
*Teszi még hozzá, továbbra is kifakadásából adódóan meggondolatlanul. Nem mintha hazudna, mert valóban így tett volna, ám nem feltétlenül kell ezt Kagaenaenek tudnia, mert a lány adott esetben hiheti azt, hogy bűntudatot akar kelteni benne.*
- Nem. Azt akarom, hogy meghaljon, nem azt, hogy az ajtó zárva legyen.
*Sziszegi végtelen könyörtelenséggel hangjában.
Közben meg is érkezik a neki megígért tea, és Relael kezdi tisztán látni, hogy csak el akarják tenni az útból. Biztos erre szolgál a tea is, ami immár a szobában gőzölög. Relael figyelő ahogy a fények megcsillannak a sötétlő italon. Kezd egyre szilárdabb formát ölteni benne saját igazsága, miszerint le akarják szedálni, hogy megszöktessék a tolvajt.*
- Rajta!
*Fordul kihívóan Kagaenae felé, akit továbbra is szeret, annak ellenére, hogy milyen állítólagos gaztett készül ellene. Úgy tűnik a fenyegetésnek hála az előtte elhangzó jó tanácsokat meg sem hallotta. Tesz is egy lépést közelebb, de nem többet, és várja az esetleges eldöntő csapást. Zöld íriszei enyhe őrületet, de inkább félelmet nem ismerő vakmerőséget sugároznak, ami többször is bajba sodorta. A kosz alatt csinos arcán aprócska vöröslő rózsácskák jelennek meg a zaklatottság miatt, és lehet hamarosan egy vörös tenyérnyom is kerül melléjük.*
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Állkapcsa mind újra és újra megfeszül, szinte hallani csikorgó, ropogó fogait, ahogy elmozdulnak egymáson.*
- Szerintem nem. Szerintem hagyni fogják elfutni.
*Hátrál vissza korábbi meggyőződéséhez, ami főleg abból fakad, hogy végtelen paranoiája lett magára hagyatottsága miatt. Ez természetesen túlzás, valahol mégis érthető valaki olyantól, aki lázadáskor minden különösebb ok nélkül támadtak meg, majd a piacon is egyedül hagytak szenvedésével. Relael azóta nem tud számítani másokra, és most azt érzi, hogy Kagaenae is elárulta őt. Nem fér a fejébe, egyszerűen képtelen a lány békeszerető fejével gondolkodni.*
- Én hagytam volna megdögleni azt, aki bántott téged.
*Teszi még hozzá, továbbra is kifakadásából adódóan meggondolatlanul. Nem mintha hazudna, mert valóban így tett volna, ám nem feltétlenül kell ezt Kagaenaenek tudnia, mert a lány adott esetben hiheti azt, hogy bűntudatot akar kelteni benne.*
- Nem. Azt akarom, hogy meghaljon, nem azt, hogy az ajtó zárva legyen.
*Sziszegi végtelen könyörtelenséggel hangjában.
Közben meg is érkezik a neki megígért tea, és Relael kezdi tisztán látni, hogy csak el akarják tenni az útból. Biztos erre szolgál a tea is, ami immár a szobában gőzölög. Relael figyelő ahogy a fények megcsillannak a sötétlő italon. Kezd egyre szilárdabb formát ölteni benne saját igazsága, miszerint le akarják szedálni, hogy megszöktessék a tolvajt.*
- Rajta!
*Fordul kihívóan Kagaenae felé, akit továbbra is szeret, annak ellenére, hogy milyen állítólagos gaztett készül ellene. Úgy tűnik a fenyegetésnek hála az előtte elhangzó jó tanácsokat meg sem hallotta. Tesz is egy lépést közelebb, de nem többet, és várja az esetleges eldöntő csapást. Zöld íriszei enyhe őrületet, de inkább félelmet nem ismerő vakmerőséget sugároznak, ami többször is bajba sodorta. A kosz alatt csinos arcán aprócska vöröslő rózsácskák jelennek meg a zaklatottság miatt, és lehet hamarosan egy vörös tenyérnyom is kerül melléjük.*
3193. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:34:21
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:34:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae egy végtelenül jólelkű lány, nem kívánja senki halálát. Illetve egy emberét igen, de az ő bűne sokkal nagyobb annál, minthogy meglopta. Természetesen nem gondol arra, hogy Relael agya elborul attól, hogy segíteni akar a törpén. Ezért aztán a szobába érve igencsak megrökönyödik a neki szegezett kérdésen. Arcán világosan látszik is, hogy meghökken, egy lépést hátrál is.*
- Nem akarom, hogy bárki meghaljon.
*Szólal végül meg csendes, de határozott hangon.*
- Bebizonyította ezzel az előadással a bűnösségét. A többi a Városi őrség dolga. Ők gondoskodnak a büntetéséről.
*Közelebb lép a nőhöz. Csak az állapota miatt ennyire drasztikus. Legalábbis Aenae ennek tulajdonítja Rel kitörését. Azért igyekszik úgy helyezkedni, hogy az ajtó és a nő között legyen. A terhesség okozta hisztéria ugyanis bármire képessé teszi a nőket.*
- Cha'yss gondoskodik róla. Szeretnéd, hogy kulcsra zárjam az ajtót? Higgadj le.
*Ekkor kopogtatnak az ajtón, amit Aenae ki is nyit, érkezik a tea. Arra az időre moderálja magát, míg azt lerakja a személyzet az asztalra, remélhetőleg Rel is így tesz. Meg hát Aenae elég csúnyán néz ahhoz, hogy így tegyen. Magában megállapítja, hogy bár Rel alapvetően egy gyönyörű nő, de a harag nagyon elcsúfítja. Az ajtót mindenesetre bezárja.*
- Igyál teát.
*Kínálja, mit sem sejtve arról, hogy extra adag nyugtatóval ütötték azt fel.*
- A te állapotodban vigyázni kell magadra. Gondolom, hogy nem akarod, hogy egy törpe miatt baja essen a gyermekednek? Vagy bárki miatt. Viszont ha nem nyugszol meg magadtól, vagy a teától, akkor lekeverek egy nagyot. De akkorát, hogy a takony menetet vág a nyakadon és egy hatig egy irányba futsz. Értve vagyok?
*Maga is meglepődik azon, hogy ilyeneket mond, mert nem egy pofozkodós alkat, eleve olyan kis nyamvadt, hogy senki nem félne a pofontól, amit ő helyez kilátásba, de a csúnya nézés ragyogóan megy neki és nyugodt hangjából érezni, hogy tényleg komolyan is gondolja. A hatásfok persze nem lenne a beígért, ettől a gondolattól pedig mosolyra rándul a szája sarka. Kagan is megmondta, hogy pukkancs.*
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae egy végtelenül jólelkű lány, nem kívánja senki halálát. Illetve egy emberét igen, de az ő bűne sokkal nagyobb annál, minthogy meglopta. Természetesen nem gondol arra, hogy Relael agya elborul attól, hogy segíteni akar a törpén. Ezért aztán a szobába érve igencsak megrökönyödik a neki szegezett kérdésen. Arcán világosan látszik is, hogy meghökken, egy lépést hátrál is.*
- Nem akarom, hogy bárki meghaljon.
*Szólal végül meg csendes, de határozott hangon.*
- Bebizonyította ezzel az előadással a bűnösségét. A többi a Városi őrség dolga. Ők gondoskodnak a büntetéséről.
*Közelebb lép a nőhöz. Csak az állapota miatt ennyire drasztikus. Legalábbis Aenae ennek tulajdonítja Rel kitörését. Azért igyekszik úgy helyezkedni, hogy az ajtó és a nő között legyen. A terhesség okozta hisztéria ugyanis bármire képessé teszi a nőket.*
- Cha'yss gondoskodik róla. Szeretnéd, hogy kulcsra zárjam az ajtót? Higgadj le.
*Ekkor kopogtatnak az ajtón, amit Aenae ki is nyit, érkezik a tea. Arra az időre moderálja magát, míg azt lerakja a személyzet az asztalra, remélhetőleg Rel is így tesz. Meg hát Aenae elég csúnyán néz ahhoz, hogy így tegyen. Magában megállapítja, hogy bár Rel alapvetően egy gyönyörű nő, de a harag nagyon elcsúfítja. Az ajtót mindenesetre bezárja.*
- Igyál teát.
*Kínálja, mit sem sejtve arról, hogy extra adag nyugtatóval ütötték azt fel.*
- A te állapotodban vigyázni kell magadra. Gondolom, hogy nem akarod, hogy egy törpe miatt baja essen a gyermekednek? Vagy bárki miatt. Viszont ha nem nyugszol meg magadtól, vagy a teától, akkor lekeverek egy nagyot. De akkorát, hogy a takony menetet vág a nyakadon és egy hatig egy irányba futsz. Értve vagyok?
*Maga is meglepődik azon, hogy ilyeneket mond, mert nem egy pofozkodós alkat, eleve olyan kis nyamvadt, hogy senki nem félne a pofontól, amit ő helyez kilátásba, de a csúnya nézés ragyogóan megy neki és nyugodt hangjából érezni, hogy tényleg komolyan is gondolja. A hatásfok persze nem lenne a beígért, ettől a gondolattól pedig mosolyra rándul a szája sarka. Kagan is megmondta, hogy pukkancs.*
3192. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:02:17
Üzenet elküldve: 2019-09-21 14:02:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elég gyorsan történnek az események ahhoz, hogy Relael ne legyen biztos abban, hogy mit lát. Lehet csak egy eltévesztett mozdulat volt, amiben azt látta, hogy Aenae illetlen helyen érinti meg a bárót. Biztosan így van, meg is győzi magát erről, hiszen Kagaenae a nemeslelkű Nirs jegyese, meg egyébként is mindig olyan rendes, kedves lány, olyan, amilyen Relael már sosem lesz. A gyanús kis mozdulatot rögvest el is hessegeti, főleg mert a lány ezután egy varázsitalért nyúl, és odaadja a törpének. Érzi, hogy el kell fordulnia, mielőtt haragos tekintetével jutalmazza ezt, és esetleg rá is ordítana.
~ Idióta picsa! ~
Visszhangzik elméjében a suttogó hangok által, amelyik közül pár fel is kuncog, ahogy Relael csak idegesebb lesz.
~ Komolyan mondom baszdmeg, mindent nekem kell csinálnom. ~
Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna, ha szépen, látványosan megdöglik a törpe, így viszont kénytelen lesz Romvárosban a meredélybe lökni. Vagy mikor mindenki alszik a lovához kötni meztelenül, és átvágtatni vele a városon. Tökéletes terv, amitől már bizonyosan csak a Városi Őrség tudja eltéríteni. Ő bizonyosan nem fogja hagyni, hogy olyan világba szülessen gyermeke, amiben ilyen alakok vannak.
Követi Kagaenaet, mert nagyon más választása nincs. Hiába számol el közben húszig, kétszer is, de haragja nem csillapodik, így felérve már biztos benne, hogy szóvá fogja ezt tenni neki.*
- Hogy tehetted ezt?
*Vág a lány szavába, megakadályozva azt, hogy bármit is kérdezhessen tőle. Már nem csak étvágya sincs, de hányingere van a dühtől.*
- Van fogalmad arról milyen érzés egy ilyen őrülttel egy fedél alatt lennem?
*Az idegességtől megint könnyek gyűlnek szemeiben, és szép arca is eltorzul. Nem túl durván, de elhúzódik a lánytól, mert nem akarja bántani őt, egyszerűen csak mérges rá.*
- Bár meghalna. Akkor lennék boldog, ha most ott megdöglene. Akkor nyugodtan aludnék éjszaka.
*Fakad ki, nem törődve már azzal, hogy mennyire vet ezzel rossz fényt magára. Azt hitte megnyugszik, és elég lesz számára, hogy a báró intézi az ügyet, de az aprócska varázsital csak olaj volt a kihunyni látszó tűzre. Most pedig megint tombolni, és pusztítani akar.*
//Éné szobájában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elég gyorsan történnek az események ahhoz, hogy Relael ne legyen biztos abban, hogy mit lát. Lehet csak egy eltévesztett mozdulat volt, amiben azt látta, hogy Aenae illetlen helyen érinti meg a bárót. Biztosan így van, meg is győzi magát erről, hiszen Kagaenae a nemeslelkű Nirs jegyese, meg egyébként is mindig olyan rendes, kedves lány, olyan, amilyen Relael már sosem lesz. A gyanús kis mozdulatot rögvest el is hessegeti, főleg mert a lány ezután egy varázsitalért nyúl, és odaadja a törpének. Érzi, hogy el kell fordulnia, mielőtt haragos tekintetével jutalmazza ezt, és esetleg rá is ordítana.
~ Idióta picsa! ~
Visszhangzik elméjében a suttogó hangok által, amelyik közül pár fel is kuncog, ahogy Relael csak idegesebb lesz.
~ Komolyan mondom baszdmeg, mindent nekem kell csinálnom. ~
Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna, ha szépen, látványosan megdöglik a törpe, így viszont kénytelen lesz Romvárosban a meredélybe lökni. Vagy mikor mindenki alszik a lovához kötni meztelenül, és átvágtatni vele a városon. Tökéletes terv, amitől már bizonyosan csak a Városi Őrség tudja eltéríteni. Ő bizonyosan nem fogja hagyni, hogy olyan világba szülessen gyermeke, amiben ilyen alakok vannak.
Követi Kagaenaet, mert nagyon más választása nincs. Hiába számol el közben húszig, kétszer is, de haragja nem csillapodik, így felérve már biztos benne, hogy szóvá fogja ezt tenni neki.*
- Hogy tehetted ezt?
*Vág a lány szavába, megakadályozva azt, hogy bármit is kérdezhessen tőle. Már nem csak étvágya sincs, de hányingere van a dühtől.*
- Van fogalmad arról milyen érzés egy ilyen őrülttel egy fedél alatt lennem?
*Az idegességtől megint könnyek gyűlnek szemeiben, és szép arca is eltorzul. Nem túl durván, de elhúzódik a lánytól, mert nem akarja bántani őt, egyszerűen csak mérges rá.*
- Bár meghalna. Akkor lennék boldog, ha most ott megdöglene. Akkor nyugodtan aludnék éjszaka.
*Fakad ki, nem törődve már azzal, hogy mennyire vet ezzel rossz fényt magára. Azt hitte megnyugszik, és elég lesz számára, hogy a báró intézi az ügyet, de az aprócska varázsital csak olaj volt a kihunyni látszó tűzre. Most pedig megint tombolni, és pusztítani akar.*
3191. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-21 13:00:27
Üzenet elküldve: 2019-09-21 13:00:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
*Hogy mik a valódi tervei, az egyelőre senki számára nem derülhet ki. Bár Grimoryan biztos lehet benne, hogy az életben tartása az első lépés ebben a tervben. Az valójában nem túl sarkalatos pont, hogy a törpe hisz neki vagy nem.*
- Az üzletelést hagyd rám, kérlek. *Tódítja véres kézzel, amit már amúgy is tönkretett ingének amúgy még tiszta részeibe töröl.*
- Helyes. Egyelőre most csak ez van nekünk, a kölcsönös bizalom. *Szokatlanul őszintén cseng a hangja. Hogy mi ennek az alapja, titok marad. Talán a törpe őrült helyzetmegoldása vagy csak a puszta gyakorlatiasság szülte az igricben, még nem tudni.
Nyikhajjal elhelyezik a szobában a törpét.*
- Figyelj, lehet, hogy nem tudom megakadályozni, hogy az Őrzőkhöz vigyenek, de akkor ott leszek, maradj nyugodt és hagyd, hogy én beszéljek. *Grimoryan még annyit hallhat, hogy a zár kattan, tehát az ajtót bezárják. Az ágy kényelemes, a szoba kellemes és ami a legfontosabb, csendes és nyugodt.
A báró utasítja még Nyikhajt, hogy vigyen fel vizet és tiszta ruhákat a törpének, valami tiszta kötést a csuklójára és zárja vissza az ajtaját. Mindezek után az igric a szobájába megy, hogy átöltözzön. A tönkretett ing és nadrág a csizmával együtt kerül a sarokba. Megmosakszik, lemossa magáról a vért és ezúttal, kedvéhez illően feketét húz, ing, mellény, nadrág és csizma.*
//Nemes feladat//
//Újra a fogadóban//
*Reméli, mire visszaér a fogadóba, már a kiontott vért feltakarították és a nyugalom is kezd visszaállni.*
- Tisztelt hölgyeim és uraim, vendégeink! *Mondja, amikor leér a lépcsőn és idegesnek tetszőn hívja fel magára a figyelmet.*
- Hadd kérjek elnézést önöktől a korábban történtek miatt. Sajnos nem áll módomban minden történést befolyásolni, de remélem, mindezektől nem marad rossz érzés önökben a fogadó felől. Kérem, fogyasszanak a ház számlájára, remélem, tudjuk önöket kárpótolni ezért a rosszul alakult estéért. *Sóhajtja, majd a pulthoz lép, hogy kiosszon pár utasítást és fáradt, kissé feszült arccal visszainduljon Ralmeron és Latamie asztalához.
Ha minden igaz, Aenae és az elf lány a szobában vannak, küldetett fel nekik egy jó adag Réti ármánnyal felhúzott teát, hogy segítsen megnyugodni, talán a kelleténél kicsit több bódító került a teába, de legalább Relael elalszik.*
- Ralmeron úr, kérem, fogadja bocsánatkérésem, sajnálom, hogy mindezt el kellett szenvednie. *Hajol meg őszinte mozdulattal a nemes felé.*
- Ha önnek nem probléma, akkor máskor folytathatnánk a kovácsműhellyel kapcsolatos üzlet megtárgyalását. De ha szeretné most megbeszélni, félek, kevés időm van a városőrség megérkezéséig. *Int az ajtó felé, ahol bármelyik pillanatban megérkezhet Mik és Denjaar vagy valamelyik katonája.
Latamie felé is kijár egy bocsánatkérő pillantás, bár ez inkább csak a nemes jelenlétének tudható be, a vörös szirén ritkán igényli az ilyesmit.*
*Hogy mik a valódi tervei, az egyelőre senki számára nem derülhet ki. Bár Grimoryan biztos lehet benne, hogy az életben tartása az első lépés ebben a tervben. Az valójában nem túl sarkalatos pont, hogy a törpe hisz neki vagy nem.*
- Az üzletelést hagyd rám, kérlek. *Tódítja véres kézzel, amit már amúgy is tönkretett ingének amúgy még tiszta részeibe töröl.*
- Helyes. Egyelőre most csak ez van nekünk, a kölcsönös bizalom. *Szokatlanul őszintén cseng a hangja. Hogy mi ennek az alapja, titok marad. Talán a törpe őrült helyzetmegoldása vagy csak a puszta gyakorlatiasság szülte az igricben, még nem tudni.
Nyikhajjal elhelyezik a szobában a törpét.*
- Figyelj, lehet, hogy nem tudom megakadályozni, hogy az Őrzőkhöz vigyenek, de akkor ott leszek, maradj nyugodt és hagyd, hogy én beszéljek. *Grimoryan még annyit hallhat, hogy a zár kattan, tehát az ajtót bezárják. Az ágy kényelemes, a szoba kellemes és ami a legfontosabb, csendes és nyugodt.
A báró utasítja még Nyikhajt, hogy vigyen fel vizet és tiszta ruhákat a törpének, valami tiszta kötést a csuklójára és zárja vissza az ajtaját. Mindezek után az igric a szobájába megy, hogy átöltözzön. A tönkretett ing és nadrág a csizmával együtt kerül a sarokba. Megmosakszik, lemossa magáról a vért és ezúttal, kedvéhez illően feketét húz, ing, mellény, nadrág és csizma.*
//Nemes feladat//
//Újra a fogadóban//
*Reméli, mire visszaér a fogadóba, már a kiontott vért feltakarították és a nyugalom is kezd visszaállni.*
- Tisztelt hölgyeim és uraim, vendégeink! *Mondja, amikor leér a lépcsőn és idegesnek tetszőn hívja fel magára a figyelmet.*
- Hadd kérjek elnézést önöktől a korábban történtek miatt. Sajnos nem áll módomban minden történést befolyásolni, de remélem, mindezektől nem marad rossz érzés önökben a fogadó felől. Kérem, fogyasszanak a ház számlájára, remélem, tudjuk önöket kárpótolni ezért a rosszul alakult estéért. *Sóhajtja, majd a pulthoz lép, hogy kiosszon pár utasítást és fáradt, kissé feszült arccal visszainduljon Ralmeron és Latamie asztalához.
Ha minden igaz, Aenae és az elf lány a szobában vannak, küldetett fel nekik egy jó adag Réti ármánnyal felhúzott teát, hogy segítsen megnyugodni, talán a kelleténél kicsit több bódító került a teába, de legalább Relael elalszik.*
- Ralmeron úr, kérem, fogadja bocsánatkérésem, sajnálom, hogy mindezt el kellett szenvednie. *Hajol meg őszinte mozdulattal a nemes felé.*
- Ha önnek nem probléma, akkor máskor folytathatnánk a kovácsműhellyel kapcsolatos üzlet megtárgyalását. De ha szeretné most megbeszélni, félek, kevés időm van a városőrség megérkezéséig. *Int az ajtó felé, ahol bármelyik pillanatban megérkezhet Mik és Denjaar vagy valamelyik katonája.
Latamie felé is kijár egy bocsánatkérő pillantás, bár ez inkább csak a nemes jelenlétének tudható be, a vörös szirén ritkán igényli az ilyesmit.*
3190. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 22:17:09
Üzenet elküldve: 2019-09-20 22:17:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
*Kezd jobban lenni, és a csekélyke szanitéc tudományát most igazán hasznosnak találja, ami annyiban merül ki, hogy szorítja a sebét, amíg el nem áll a vérzés. Ez is több semminél. Mintha egy nagy gombócot nyelne le, amikor a másikat hallgatja. Nem tudja miért, de hisz neki, amikor azt mondja, hogy feltámasztaná, hogy megölhesse megint. ~Ez aztán egy alak. Nem mondom.~ *
-Egyébként biztos hallottad már, de nincs olyan, hogy rossz reklám. Most az is hall a Pintyről, aki eddig még sosem. Az emberek imádják a drámát. Aztán most már azt is sokan hallották, hogy a városőrök parancsnoka jó cimborád, így biztos még annyira sem lesnek rád az ellenségeid, mint eddig. No meg biztos elterjed a hír, hogy amint te közbeléptél, perceken belül megoldódott minden, és a vendégek ehettek-ihattak kedvükre.
*Szavaiban semmi nyalizás, vagy csókosság nem tükröződik vissza, csupán azt mondja el, amit tényleg gondol a másik szemszögből. A Pinty érdekéből. Nem hiszi, hogy Cha'yss kisebb zsivány lenne, mint ő, sőt. Talán csak a kótyagos állapota miatt mondd hirtelen ennyi mindent, szem kerek és tágak a pupillái is, furcsa kinézete lehet most a törpének, ahogy bágyadtan mered előre, és hangja teljesen higgadt az eseményekhez képest.*
-Rendben van. Bízok benned.
*Jelenti ki, és nem is érti, hogy hogy mondhat ilyet. Nem épp a leggyakoribb szóhasználata. Hagyja, hogy felvigyék a szobába, jól is hangzik a dolog. Talán ilyen ágyban sem aludt már egy ideje, így ha segítenek neki, csak belevetődik. És megint, még egy olyan érzés, melyet hosszú évek óta nem érzett. Egy csekély hála. Bár tudja jól, hogy talán csak átveri a másik, talán csak így akar hasznot húzni, de neki akkor sincs igazából más választása. No meg, inkább ez az igric legyen a veszte, mint az az elf.*
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
*Kezd jobban lenni, és a csekélyke szanitéc tudományát most igazán hasznosnak találja, ami annyiban merül ki, hogy szorítja a sebét, amíg el nem áll a vérzés. Ez is több semminél. Mintha egy nagy gombócot nyelne le, amikor a másikat hallgatja. Nem tudja miért, de hisz neki, amikor azt mondja, hogy feltámasztaná, hogy megölhesse megint. ~Ez aztán egy alak. Nem mondom.~ *
-Egyébként biztos hallottad már, de nincs olyan, hogy rossz reklám. Most az is hall a Pintyről, aki eddig még sosem. Az emberek imádják a drámát. Aztán most már azt is sokan hallották, hogy a városőrök parancsnoka jó cimborád, így biztos még annyira sem lesnek rád az ellenségeid, mint eddig. No meg biztos elterjed a hír, hogy amint te közbeléptél, perceken belül megoldódott minden, és a vendégek ehettek-ihattak kedvükre.
*Szavaiban semmi nyalizás, vagy csókosság nem tükröződik vissza, csupán azt mondja el, amit tényleg gondol a másik szemszögből. A Pinty érdekéből. Nem hiszi, hogy Cha'yss kisebb zsivány lenne, mint ő, sőt. Talán csak a kótyagos állapota miatt mondd hirtelen ennyi mindent, szem kerek és tágak a pupillái is, furcsa kinézete lehet most a törpének, ahogy bágyadtan mered előre, és hangja teljesen higgadt az eseményekhez képest.*
-Rendben van. Bízok benned.
*Jelenti ki, és nem is érti, hogy hogy mondhat ilyet. Nem épp a leggyakoribb szóhasználata. Hagyja, hogy felvigyék a szobába, jól is hangzik a dolog. Talán ilyen ágyban sem aludt már egy ideje, így ha segítenek neki, csak belevetődik. És megint, még egy olyan érzés, melyet hosszú évek óta nem érzett. Egy csekély hála. Bár tudja jól, hogy talán csak átveri a másik, talán csak így akar hasznot húzni, de neki akkor sincs igazából más választása. No meg, inkább ez az igric legyen a veszte, mint az az elf.*
3189. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 21:10:16
Üzenet elküldve: 2019-09-20 21:10:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, Grimoryan már nincs életveszélyben, amit jó hír és ennek hangot is ad. A báró haloványan elmosolyodik, bár ezt a törpe valószínűleg nem látja.*
- Ez a beszéd. *Morogja és mérsékli a kötést a csuklón, ha már nincs szükség olyan nagyra. Persze ez csak annyit tesz, hogy szorosan átköti, mert az elmúlt másodpercekben sem tanult meg gyógyítani.
Az elégedetlenkedésre lehervad a mosolya.*
- Szerzek valami satista mágust, hogy hozzon vissza, hidd el, megoldom. *Válaszolja rekedten és fáradtan, vértől csatakosan ül le a pincébe vezető folyosó sarkában.
A törpe lemondó szavainak valamennyire igazat kell adnia, bár ő biztosan valami más módon oldotta volna meg az egészet. Kevesebb vérrel, kevesebb drámával.*
- Itt vagy. *Ért egyet a dologban. Most már csak azt kell kitalálnia, mit fog mondani Denjaarnak vagy a katonáinak, ha ideérnek Mikkel.
A vallomásra némán Grimoryan felé fordul sárga tekintete. Nem fontos, hogy a trükknek köszönhetően vagy magától vallotta be a lopás tényét, csak ketten tudják és ez így van jól.*
- Jól van, ezt a részét intézem én. Bízz bennem. *Sóhajtja.
A pult felől Nyikhaj nyit be, az igric összerezzen, de amikor meglátja, megnyugszik.*
- Hátul vigyük fel az egyik szabad szobába! *Parancsolja kurtán.*
- Az Őrzők megjöttek már? *Érdeklődik. Nyikhaj nemet int a fejével, majd ahogy feláll a padlóról, végignéz tönkretett toalettjén, .*
- Francba. *Sóhajt és ha minden jól megy Grimoryan felkerül az egyik szobába a segítségével.
Sima szoba, egy ággyal és a szokásos felszereléssel.*
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, Grimoryan már nincs életveszélyben, amit jó hír és ennek hangot is ad. A báró haloványan elmosolyodik, bár ezt a törpe valószínűleg nem látja.*
- Ez a beszéd. *Morogja és mérsékli a kötést a csuklón, ha már nincs szükség olyan nagyra. Persze ez csak annyit tesz, hogy szorosan átköti, mert az elmúlt másodpercekben sem tanult meg gyógyítani.
Az elégedetlenkedésre lehervad a mosolya.*
- Szerzek valami satista mágust, hogy hozzon vissza, hidd el, megoldom. *Válaszolja rekedten és fáradtan, vértől csatakosan ül le a pincébe vezető folyosó sarkában.
A törpe lemondó szavainak valamennyire igazat kell adnia, bár ő biztosan valami más módon oldotta volna meg az egészet. Kevesebb vérrel, kevesebb drámával.*
- Itt vagy. *Ért egyet a dologban. Most már csak azt kell kitalálnia, mit fog mondani Denjaarnak vagy a katonáinak, ha ideérnek Mikkel.
A vallomásra némán Grimoryan felé fordul sárga tekintete. Nem fontos, hogy a trükknek köszönhetően vagy magától vallotta be a lopás tényét, csak ketten tudják és ez így van jól.*
- Jól van, ezt a részét intézem én. Bízz bennem. *Sóhajtja.
A pult felől Nyikhaj nyit be, az igric összerezzen, de amikor meglátja, megnyugszik.*
- Hátul vigyük fel az egyik szabad szobába! *Parancsolja kurtán.*
- Az Őrzők megjöttek már? *Érdeklődik. Nyikhaj nemet int a fejével, majd ahogy feláll a padlóról, végignéz tönkretett toalettjén, .*
- Francba. *Sóhajt és ha minden jól megy Grimoryan felkerül az egyik szobába a segítségével.
Sima szoba, egy ággyal és a szokásos felszereléssel.*
3188. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 15:16:54
Üzenet elküldve: 2019-09-20 15:16:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az a varázsital tényleg megtette a hatását, a vérzése elállt, vagy legalábbis elállni látszik. Nem teljesen gyógyul ne a seb, de így már egy apróbb kötés is megteszi. Az élete mindenesetre nincs veszélyben. Egyelőre.*
-Nem döglök meg ilyen könnyen, ne aggódj.
*Mondja, de azért nem egyszerű neki a beszéd. Sok vért vesztett, és fájdalmai is vannak. De ennek ellenére igyekszik összeszedni magát, és legalább fejben észnél lenni.*
-És mégis hogy akarsz megölni, ha már meghaltam. Hehe.
*Egy apró nevetésféle is társul a mondathoz, de hamar elhagyja a nevetés, ahogy a szédülés erősödni kezd.*
-Nem az a lényeg, hogy ott mit hisznek. Valószínűleg ha nem csináltam volna semmit, és rám mutat egy terhes nemes-kisasszony, akkor is a bitóra küldenének egy magamfajtát.
*Próbál erőt venni magán, és legalább felülni.*
-Nem engedett volna elmenni senki, és az összes szem rám szegeződött. Viszont így itt vagyok, nemigaz?
*Mondja, s közben ő is megvizsgálja, hogy tényleg csak ketten vannak-e itt. Majd a férfira néz, vár egy pár másodpercet, majs belátva a helyzetét válaszol.*
-Hát, a faszom se emlékszik. 400 valamennyit. Kevesebbet, mint amit most odaadtam neked. A tartozást pedig illik leróni, de ha nagyobb bajom esik ennél, nem fogom tudni.
*Csekély érv lehet egy ilyen törpe adóssága, vagy a szava, de jelenleg eléggé kiszolgáltatott helyzetben van, s talán Cha'yss az egyetlen reménye, hogy jól jöjjön ki a helyzetből. A többire csak bólint, tudja, hogy bízhat-e benne, de egyébként sincs más választása.*
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az a varázsital tényleg megtette a hatását, a vérzése elállt, vagy legalábbis elállni látszik. Nem teljesen gyógyul ne a seb, de így már egy apróbb kötés is megteszi. Az élete mindenesetre nincs veszélyben. Egyelőre.*
-Nem döglök meg ilyen könnyen, ne aggódj.
*Mondja, de azért nem egyszerű neki a beszéd. Sok vért vesztett, és fájdalmai is vannak. De ennek ellenére igyekszik összeszedni magát, és legalább fejben észnél lenni.*
-És mégis hogy akarsz megölni, ha már meghaltam. Hehe.
*Egy apró nevetésféle is társul a mondathoz, de hamar elhagyja a nevetés, ahogy a szédülés erősödni kezd.*
-Nem az a lényeg, hogy ott mit hisznek. Valószínűleg ha nem csináltam volna semmit, és rám mutat egy terhes nemes-kisasszony, akkor is a bitóra küldenének egy magamfajtát.
*Próbál erőt venni magán, és legalább felülni.*
-Nem engedett volna elmenni senki, és az összes szem rám szegeződött. Viszont így itt vagyok, nemigaz?
*Mondja, s közben ő is megvizsgálja, hogy tényleg csak ketten vannak-e itt. Majd a férfira néz, vár egy pár másodpercet, majs belátva a helyzetét válaszol.*
-Hát, a faszom se emlékszik. 400 valamennyit. Kevesebbet, mint amit most odaadtam neked. A tartozást pedig illik leróni, de ha nagyobb bajom esik ennél, nem fogom tudni.
*Csekély érv lehet egy ilyen törpe adóssága, vagy a szava, de jelenleg eléggé kiszolgáltatott helyzetben van, s talán Cha'yss az egyetlen reménye, hogy jól jöjjön ki a helyzetből. A többire csak bólint, tudja, hogy bízhat-e benne, de egyébként sincs más választása.*
3187. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 14:44:55
Üzenet elküldve: 2019-09-20 14:44:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Semmiféle gyógyítói tapasztalata nincs, csak az látja, hogy sok a vér és a törpe teste elernyed a karjai közt. Valahol a tudatának egy sötét, hátsó zugában arra gondol, hogy nem egy törpét karolna szívesen, hanem mondjuk a meztelen Aenaet a szobájában a dézsában, de mindez csak tudatalatti szinten jelenik meg benne.*
- Meg ne dögölj nekem itt, hallod? *Sziszegi a törpének, miközben a bájitallal bajlódik.
Amikor Grimoryan a reszkető kézzel a markába nyomja az erszényt, dühösen hagyja a padlóra hullani.*
- Majd a temetésedre költöm, de ne merészelj a fogadómban kimúlni, mert megöllek! *Fenyegeti meg idegesen és valójában veszélytelenül. Aki ilyen őrültségre képes, hogy igazát bizonyítsa, azt érdemes életben tartani.*
- Ugye tudod, hogy a kis akciód csak a bűnösségedet bizonyítja? *Kérdi, ahogy a bájital hatását figyeli az elszorított seben. Ha teljesen eláll a vérzés, akkor elengedi, ha tovább vérezne, akkor tartja még rajta a nyomást.*
- Figyelj, én leszarom, hogy tényleg te voltál-e vagy sem, de kurva nagy felfordulást csináltál a fogadómban. Tartozol nekem. *Hangját egészen visszafogja, az ajtó felé is tekint, hogy megbizonyosodjon felőle, csak ketten vesznek részt a beszélgetésben.*
- Mennyit loptál el? *Szúrja közbe a kérdést, miközben a seb állapotát ellenőrzi. Ha be is gyógyult a seb, az elvesztett vért nem pótolja, így meglehet, hogy elég kába még a törpe ahhoz, hogy besétáljon a csapdába.*
- Én intézem a városőröket, az elfet, neked csak annyi a dolgod, hogy ne halj meg. Értetted? *Magyaráz még, mert Grimorian válaszától teszi függővé a folytatást.*
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Semmiféle gyógyítói tapasztalata nincs, csak az látja, hogy sok a vér és a törpe teste elernyed a karjai közt. Valahol a tudatának egy sötét, hátsó zugában arra gondol, hogy nem egy törpét karolna szívesen, hanem mondjuk a meztelen Aenaet a szobájában a dézsában, de mindez csak tudatalatti szinten jelenik meg benne.*
- Meg ne dögölj nekem itt, hallod? *Sziszegi a törpének, miközben a bájitallal bajlódik.
Amikor Grimoryan a reszkető kézzel a markába nyomja az erszényt, dühösen hagyja a padlóra hullani.*
- Majd a temetésedre költöm, de ne merészelj a fogadómban kimúlni, mert megöllek! *Fenyegeti meg idegesen és valójában veszélytelenül. Aki ilyen őrültségre képes, hogy igazát bizonyítsa, azt érdemes életben tartani.*
- Ugye tudod, hogy a kis akciód csak a bűnösségedet bizonyítja? *Kérdi, ahogy a bájital hatását figyeli az elszorított seben. Ha teljesen eláll a vérzés, akkor elengedi, ha tovább vérezne, akkor tartja még rajta a nyomást.*
- Figyelj, én leszarom, hogy tényleg te voltál-e vagy sem, de kurva nagy felfordulást csináltál a fogadómban. Tartozol nekem. *Hangját egészen visszafogja, az ajtó felé is tekint, hogy megbizonyosodjon felőle, csak ketten vesznek részt a beszélgetésben.*
- Mennyit loptál el? *Szúrja közbe a kérdést, miközben a seb állapotát ellenőrzi. Ha be is gyógyult a seb, az elvesztett vért nem pótolja, így meglehet, hogy elég kába még a törpe ahhoz, hogy besétáljon a csapdába.*
- Én intézem a városőröket, az elfet, neked csak annyi a dolgod, hogy ne halj meg. Értetted? *Magyaráz még, mert Grimorian válaszától teszi függővé a folytatást.*
3186. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 11:47:10
Üzenet elküldve: 2019-09-20 11:47:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cha'yss elkapja a törpét, ahogy ereje kezdi cserben hagyni. Még észleli, hogy mások is mozgolódnak, de őket se nem ismeri, se nem látja. Hallja a parancsokat ugyan, de olyan távolinak hallattszódnak a hangok. Mintha nem is egy helységben lennének. Érzi, ahogy viszik, vagy éppen vonszolják, na nem mintha nagyon meghatná a dolog, nagyobb baja is van ennél. Fáj a keze, iszonyatosan, de nem üvöltözik vagy ilyesmi. Sziszeg és morog, talán az imént leküldött két erős ital fájdalomcsillapítóként hathat. Mikor már eltávolodnak a közönség elől, amolyan nevetés csúszik ki a száján. Az a fajta nevetés, amit az ember kínjában csinál, mert nem akar ordítani a fájdalomtól. A sértést szinte meg sem hallja. Meg amúgy sem venne magára, hisz talán tényleg egy utolsó rohadék. Néha. Talán még van annyi lélekjelenléte, hogy kinyissa a száját, és ne fulladjon meg az italtól. Megissza az egészet, s az ereje mintha máris visszatérni látszana. A vérzés csillapodik, s a szemét is ki tudja nyitni úgy ahogy. Összegyűjti minden erejét, amije csak van, és véres kezével megmarkolja Cha'yss ruháját, vagy legalábbis megpróbálja. Nem mérgében, vagy ilyesmi, csak megpróbál pár szót kipréselni magából.*
-Arghhh.
*Először csak egy tompa morgás sikerül, de újra próbálkozik.*
-Fogd. Fogd!
*Másik kezével az egyik tarsolyában matat valamit közben, s egy jó vaskos zsákocskát vesz elő. Megpróbálja Cha'yss Cano Caldorcor kezébe nyomni az 500 aranyat tartalmazó súlyos erszényt. . *
-Ha nekem annyi úgysem tudok mit kezdeni vele, de talán tehetünk valamit az érdekemben.
*Sziszegi, majd hátrahajtja fejét, és elengedi a bárót, ha egyáltalán meg tudta fogni. ~Megint a penge élén táncolok, s talán az ördöggel próbálok üzletelni. Ügyes vagy, Grim, gratulálok.~ Zajlik lena fejében. Nem tudja, hogy vajon az 500 arany mennyit érhet meg a másiknak, de legalább nem valami koldus veszi el a pénzét, ha netán egy lyukban végezné megdögölve.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cha'yss elkapja a törpét, ahogy ereje kezdi cserben hagyni. Még észleli, hogy mások is mozgolódnak, de őket se nem ismeri, se nem látja. Hallja a parancsokat ugyan, de olyan távolinak hallattszódnak a hangok. Mintha nem is egy helységben lennének. Érzi, ahogy viszik, vagy éppen vonszolják, na nem mintha nagyon meghatná a dolog, nagyobb baja is van ennél. Fáj a keze, iszonyatosan, de nem üvöltözik vagy ilyesmi. Sziszeg és morog, talán az imént leküldött két erős ital fájdalomcsillapítóként hathat. Mikor már eltávolodnak a közönség elől, amolyan nevetés csúszik ki a száján. Az a fajta nevetés, amit az ember kínjában csinál, mert nem akar ordítani a fájdalomtól. A sértést szinte meg sem hallja. Meg amúgy sem venne magára, hisz talán tényleg egy utolsó rohadék. Néha. Talán még van annyi lélekjelenléte, hogy kinyissa a száját, és ne fulladjon meg az italtól. Megissza az egészet, s az ereje mintha máris visszatérni látszana. A vérzés csillapodik, s a szemét is ki tudja nyitni úgy ahogy. Összegyűjti minden erejét, amije csak van, és véres kezével megmarkolja Cha'yss ruháját, vagy legalábbis megpróbálja. Nem mérgében, vagy ilyesmi, csak megpróbál pár szót kipréselni magából.*
-Arghhh.
*Először csak egy tompa morgás sikerül, de újra próbálkozik.*
-Fogd. Fogd!
*Másik kezével az egyik tarsolyában matat valamit közben, s egy jó vaskos zsákocskát vesz elő. Megpróbálja Cha'yss Cano Caldorcor kezébe nyomni az 500 aranyat tartalmazó súlyos erszényt.
. *-Ha nekem annyi úgysem tudok mit kezdeni vele, de talán tehetünk valamit az érdekemben.
*Sziszegi, majd hátrahajtja fejét, és elengedi a bárót, ha egyáltalán meg tudta fogni. ~Megint a penge élén táncolok, s talán az ördöggel próbálok üzletelni. Ügyes vagy, Grim, gratulálok.~ Zajlik lena fejében. Nem tudja, hogy vajon az 500 arany mennyit érhet meg a másiknak, de legalább nem valami koldus veszi el a pénzét, ha netán egy lyukban végezné megdögölve.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
3185. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 08:56:19
Üzenet elküldve: 2019-09-20 08:56:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//Grimoryan, Garrikh//
*Amikor megindul a tőrt markoló törpe felé, érzi a hátán az érintést, amelyet Aenaenek tulajdonít, de sajnos nincs lehetősége törődni vele, mert Grimoryan éppen azon van, hogy roppant színpadiasan bizonyítsa ártatlanságát.
A törpe felhasítja a csuklója felső felszínét, tetemes mennyiségű vérrel szennyezve mindkettőjük ruháját, főleg, hogy az igric igyekszik, látszólag hősiesen megmenteni őt. A pult végébe kerülő bájitalt csak tudatával fogja fel, minden idegszálával azon van, hogy Grimoryan nem hasítson túl mélyre és elejét vegye a további sérülésnek.
A Pinty nyugalma ezzel menthetetlenül elveszik. A bent lévő vendégek minden bizonnyal sokáig fognak beszélni a fogadóban történtekről. Nincsenek illúziói, minden kocsmában folyt már vér, ez alól a sajátja sem lesz kivétel, de örült volna, ha nem ilyen fontos személyek előtt történik mindez.
Vér fröccsen a ruhájára, a szakállára, a drága nadrágjára, de úgy tűnik, a törpe végre hallgat a jó szóra, ám a vágás talán mélyebbre sikerülhetett, mint akarta, mert mintha elhagyná az ereje. A törpe súlya izmaira nehezedik, de a báró jó erőben van, nem hiszi, hogy megoldhatatlan gondot okozna neki a holt súly hátracipelése.*
- Hozd azt! *Int fejével a pult végében lévő bájital felé Nyikhajnak, ő pedig behúzza az elerőtlenedő testet a pult mögött nyíló helyiségbe, amely a pincébe vezet. Közben hallja, ahogy Reeno elrekkenti a látvány elől a kis Aestrelt. Sajnálja a kicsit, de az élet ilyen, néha beüt a szar és jobb, ha korán, mert akkor lesz ideje megszokni.*
- El ne veszítsd az eszméleted, te rohadék. *Csak azért káromkodik, hogy kieressze a gőzt. Olyan szépen alakult minden, erre ez a törpe beleszarik a terveibe.
Az ajtó becsukódik mögöttük és ha a báró megkapja a bájitalt, akkor Nyikhaj felé fordul.*
- Menj és takarítsd fel a vért, gyorsan! Minden vendég kapjon ételt-italt, amit csak akar, ingyen, a ház állja! Indulj! *Ugyan a hajós nem közvetlenül a kereskedőház embere, de ettől még tőle kapja a fizetését, így reméli, hogy nem kell rimánkodnia neki és megteszi, amit kell.
Nyikhaj kimegy, hogy rendet tegyen.*
- Hét, te! *Kap egy apró pofont a törpe.*
- Ezt idd meg! *Húzza ki a fiola dugóját és Grimoryan szájához tartja a bájitalt. Ha eszméleténél van és képes nyelni, akkor belé diktálja az egészet.
Garrikh így már a pult mögötti ajtón túl találhatja meg őket. Most nem tud annyira örülni a megjelenésének, mint szeretne, de azért egy hálás mosolyt küld felé. A legény észnél van, valakit takarítani küld, ő pedig a vérzést csillapítja. Valamit mond még a csapdába esett állatokról, de Cha'yss nem tud értelmet párosítani mellé.*
- Jó, hogy itt vagy, kölyök! *Nem néz rá, azzal foglalkozik, hogy a törpe ne dögöljön meg a pincelejáróban.*
- Ezt intézem, menj és tegyél rendet a fogadóban! Nyikhajnak is mondtam, mindenki kapjon ingyen italt és ételt, amit csak akar! Ha megjöttek a városőrök, itt leszek. Indulj! *Adja parancsba feszült hangon, ha Garrikh, de mielőtt kiléphetne vissza a pultba, még utána szól.*
- Kösz, kölyök.
//A pult mögött, zárt ajtók mögött//
//Grimoryan, Garrikh//
*Amikor megindul a tőrt markoló törpe felé, érzi a hátán az érintést, amelyet Aenaenek tulajdonít, de sajnos nincs lehetősége törődni vele, mert Grimoryan éppen azon van, hogy roppant színpadiasan bizonyítsa ártatlanságát.
A törpe felhasítja a csuklója felső felszínét, tetemes mennyiségű vérrel szennyezve mindkettőjük ruháját, főleg, hogy az igric igyekszik, látszólag hősiesen megmenteni őt. A pult végébe kerülő bájitalt csak tudatával fogja fel, minden idegszálával azon van, hogy Grimoryan nem hasítson túl mélyre és elejét vegye a további sérülésnek.
A Pinty nyugalma ezzel menthetetlenül elveszik. A bent lévő vendégek minden bizonnyal sokáig fognak beszélni a fogadóban történtekről. Nincsenek illúziói, minden kocsmában folyt már vér, ez alól a sajátja sem lesz kivétel, de örült volna, ha nem ilyen fontos személyek előtt történik mindez.
Vér fröccsen a ruhájára, a szakállára, a drága nadrágjára, de úgy tűnik, a törpe végre hallgat a jó szóra, ám a vágás talán mélyebbre sikerülhetett, mint akarta, mert mintha elhagyná az ereje. A törpe súlya izmaira nehezedik, de a báró jó erőben van, nem hiszi, hogy megoldhatatlan gondot okozna neki a holt súly hátracipelése.*
- Hozd azt! *Int fejével a pult végében lévő bájital felé Nyikhajnak, ő pedig behúzza az elerőtlenedő testet a pult mögött nyíló helyiségbe, amely a pincébe vezet. Közben hallja, ahogy Reeno elrekkenti a látvány elől a kis Aestrelt. Sajnálja a kicsit, de az élet ilyen, néha beüt a szar és jobb, ha korán, mert akkor lesz ideje megszokni.*
- El ne veszítsd az eszméleted, te rohadék. *Csak azért káromkodik, hogy kieressze a gőzt. Olyan szépen alakult minden, erre ez a törpe beleszarik a terveibe.
Az ajtó becsukódik mögöttük és ha a báró megkapja a bájitalt, akkor Nyikhaj felé fordul.*
- Menj és takarítsd fel a vért, gyorsan! Minden vendég kapjon ételt-italt, amit csak akar, ingyen, a ház állja! Indulj! *Ugyan a hajós nem közvetlenül a kereskedőház embere, de ettől még tőle kapja a fizetését, így reméli, hogy nem kell rimánkodnia neki és megteszi, amit kell.
Nyikhaj kimegy, hogy rendet tegyen.*
- Hét, te! *Kap egy apró pofont a törpe.*
- Ezt idd meg! *Húzza ki a fiola dugóját és Grimoryan szájához tartja a bájitalt. Ha eszméleténél van és képes nyelni, akkor belé diktálja az egészet.
Garrikh így már a pult mögötti ajtón túl találhatja meg őket. Most nem tud annyira örülni a megjelenésének, mint szeretne, de azért egy hálás mosolyt küld felé. A legény észnél van, valakit takarítani küld, ő pedig a vérzést csillapítja. Valamit mond még a csapdába esett állatokról, de Cha'yss nem tud értelmet párosítani mellé.*
- Jó, hogy itt vagy, kölyök! *Nem néz rá, azzal foglalkozik, hogy a törpe ne dögöljön meg a pincelejáróban.*
- Ezt intézem, menj és tegyél rendet a fogadóban! Nyikhajnak is mondtam, mindenki kapjon ingyen italt és ételt, amit csak akar! Ha megjöttek a városőrök, itt leszek. Indulj! *Adja parancsba feszült hangon, ha Garrikh, de mielőtt kiléphetne vissza a pultba, még utána szól.*
- Kösz, kölyök.
3184. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 07:41:29
Üzenet elküldve: 2019-09-20 07:41:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
*Mikor a törpe ismét a nagyközönséghez szól, rá szegezi a tekintetét, kicsit olyan is, mintha műsort adna az éppen bent tartózkodóknak. Akárcsak egy színdarab, vagy egy jól megszervezett balhé, izgatottan várja, mikor toppannak be a városőrök, hogy véget vessenek a ramazúrinak. Ám e helyett valami teljesen, számára érthetetlen dolog történik, ami nem kis vérfröccsel jár. Ahogy a tőr és a hűs találkozik, a vele együtt járó koppanás kíséretében, hirtelen ugrik hátra a székben, a szája elé kapva önkénytelenül is a kezeit. A vér látványára szinte teljesen lefagy, ajkai értetlen remegésbe, szemei pedig minden rendszert nélkülöző rángásba kezdenek. Legszívesebben sikítana, de hang se jön ki a torkából, sőt néhány percig a lábai sem mozdulnak, mikor Garrikh betoppan és a vérző aprónépet lassan kiviszik a vendégtérből, csak akkor csapja rá a két tenyerét a combjára, majd fájdalmasan belecsíp. ~Te jó ég! Milyen hely ez?! ~ Ahogy a fájdalomérzet eljut a megfelelő helyre, úgy tűnik végre sikerül mozdulásra bírnia az eddig tétlen lábait. Felpattan, mint, akit kergetnek, de a hirtelen mozdulat hevében ismét valami kellemetlen dolog is megébred, mégpedig a gyomra, ami minden lépéssel egyre csak rendetlenkedik. Érzi, ahogy lassan kúszik fel a torkában, ezért is siet, de a szobáig már nem jutna el időben, így inkább az ajtó felé veszi az irányt és kiszalad a fogadóból, majd odakint néhány lépés után megtisztel egy omladozó házfalat. Liheg és érzi, ennek még nincsen vége, próbál a teste mindent kiadni magából, még azt is, ami eredetileg ott se volt. Így támaszkodik még néhány percig a falnak, arcával a föld felé nézve. ~Ez nem normális! Mennyi vér… Vajon túléli egyáltalán? ~ Néha köp egyet, csak hogy elűzze szájából a kellemetlen savas ízt, de hiába. ~Pont most nincs itt Dreyia, egyedül most mit csináljak?! ~ Az erőlködés apró könnyeket csal kétségbeesett szemeit elhomályosítva.*
3183. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-20 01:23:13
Üzenet elküldve: 2019-09-20 01:23:13
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Minthogy Ralmeron nem szemlélheti a felbolydult Pinttyel járó „előadást”, Latamie-ra mosolyog, osztozva a lány jókedvében. A játék pedig nem ér véget a hirtelen félbeszakadt kártyapartival, mert a hajóskapitány vevő az újabb körre. Ahogy a lány leteszi tétjét az asztalra, a férfi odanyúl, és hacsak nem akadályozza, ujjai közé csippentve megcsodálja a szép ásványt. Elvégre különben honnan tudná megállapítani, mennyit ér? Persze már vissza is rakja az asztalra.*
- Szép, szép. *Helyesel a férfi.* Tartom. Én azt mondom, a nő hazudik róla. *A kabátjába nyúl, de meglepetten konstatálja, hogy a pénzes erszénye nincs nála. Végigtapogatja a lenti zsebeket is, majd kényelmetlenül fúj. Amíg Bubus őrt áll, a férfi kilopja a zsebéből saját pénzét, de az őr meg se rezzen. Ralmeron vigyorogva ráharap az egyik aranytallérra, és összesen 20 aranyat tesz az asztalra.*
- Többet nem teszek fel. Még azt mondanák, elszórom a pénzt. *Mosolyog cinkosan.* Ezt is csak azért merem feltenni, mert maga kitalálta a találós kérdésemet. A faluban mindig azt mondtuk, hogy pénzért játszani egy tánc a Sötétséggel. Nem tilos, egyszer-egyszer szabad, de azért túl sűrűn, és nagyon belelovallva magunkat sem. *Elmélkedik a birtokos, már csak mulatságból is, hiszen nyilvánvaló, hogy ami körülöttük történik, a véres akció, a báró hősies megmentői próbálkozása, mind érdekesebbek, mint egy öregember élettörténete.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.20 01:23:51
//Nemes feladat//
//Kicsit mindenki, mert Rel hangosan felszólalt//
*Minthogy Ralmeron nem szemlélheti a felbolydult Pinttyel járó „előadást”, Latamie-ra mosolyog, osztozva a lány jókedvében. A játék pedig nem ér véget a hirtelen félbeszakadt kártyapartival, mert a hajóskapitány vevő az újabb körre. Ahogy a lány leteszi tétjét az asztalra, a férfi odanyúl, és hacsak nem akadályozza, ujjai közé csippentve megcsodálja a szép ásványt. Elvégre különben honnan tudná megállapítani, mennyit ér? Persze már vissza is rakja az asztalra.*
- Szép, szép. *Helyesel a férfi.* Tartom. Én azt mondom, a nő hazudik róla. *A kabátjába nyúl, de meglepetten konstatálja, hogy a pénzes erszénye nincs nála. Végigtapogatja a lenti zsebeket is, majd kényelmetlenül fúj. Amíg Bubus őrt áll, a férfi kilopja a zsebéből saját pénzét, de az őr meg se rezzen. Ralmeron vigyorogva ráharap az egyik aranytallérra, és összesen 20 aranyat tesz az asztalra.*
- Többet nem teszek fel. Még azt mondanák, elszórom a pénzt. *Mosolyog cinkosan.* Ezt is csak azért merem feltenni, mert maga kitalálta a találós kérdésemet. A faluban mindig azt mondtuk, hogy pénzért játszani egy tánc a Sötétséggel. Nem tilos, egyszer-egyszer szabad, de azért túl sűrűn, és nagyon belelovallva magunkat sem. *Elmélkedik a birtokos, már csak mulatságból is, hiszen nyilvánvaló, hogy ami körülöttük történik, a véres akció, a báró hősies megmentői próbálkozása, mind érdekesebbek, mint egy öregember élettörténete.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.20 01:23:51
3182. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 22:09:38
Üzenet elküldve: 2019-09-19 22:09:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Átmenetileg távozás//
*Ez ma nem jött be! Még a nemes hölgyre hivatkozva sem kóstolhatja meg a felnőttek világának kitüntetett italait. No de annyira azért nem volt fontos, hogy egy íncsiklandó, húsban és egyéb finomságokban gazdag leves gondolata ne űzze messzire ezt a balga kívánságot. Szimpatikusnak véli Miket. A férfi kedvesen szólt hozzá, isteni teát készít, és van még egy pozitívuma, amit Fäenro önmaga előtt sem ismerne el neki: ember! Bár a fiú hűsége és szeretete töretlen Mërulonhoz, tudat alatt minden fiatal és erős férfi embert megnéz magának mert bennük keresi jövendőbeli önmagát. Mily szerencse, hogy ezt Mik nem sejti, miközben kötelességei elszólítják. Tetőfokára hág a baljós ingyencirkusz. Már a kislány sem bírja, aki korban hasonló hozzá és láthatóan sokkal jobban érintett ebben az ügyben. Bár ne volnának ilyen gyerekszomorító események! Fäenro nem először lát vért, de nem szeretné túlságosan szaporítani ezen alkalmak számát. Látja, hogy Relael, kit még csak alig ismerhetett meg, távozik. Ő legszívesebben azonnal utána menne, ám úgy véli, bölcsebb ezzel egy kicsit várni. Nem áll olyan közel az elfhez, hogy annak most az ő társaságára lenne szüksége, inkább csak a terhére volna. Ezért úgy dönt, kinéz a piacra, hátha talál valamit, amivel majd meglepheti egy kis idő múlva. Amint ezt elhatározta, leugrik a bárszékről és a lehetőségeihez képest észrevétlenül távozik*
A hozzászólás írója (Fäenro Knirin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 22:14:19
*Ez ma nem jött be! Még a nemes hölgyre hivatkozva sem kóstolhatja meg a felnőttek világának kitüntetett italait. No de annyira azért nem volt fontos, hogy egy íncsiklandó, húsban és egyéb finomságokban gazdag leves gondolata ne űzze messzire ezt a balga kívánságot. Szimpatikusnak véli Miket. A férfi kedvesen szólt hozzá, isteni teát készít, és van még egy pozitívuma, amit Fäenro önmaga előtt sem ismerne el neki: ember! Bár a fiú hűsége és szeretete töretlen Mërulonhoz, tudat alatt minden fiatal és erős férfi embert megnéz magának mert bennük keresi jövendőbeli önmagát. Mily szerencse, hogy ezt Mik nem sejti, miközben kötelességei elszólítják. Tetőfokára hág a baljós ingyencirkusz. Már a kislány sem bírja, aki korban hasonló hozzá és láthatóan sokkal jobban érintett ebben az ügyben. Bár ne volnának ilyen gyerekszomorító események! Fäenro nem először lát vért, de nem szeretné túlságosan szaporítani ezen alkalmak számát. Látja, hogy Relael, kit még csak alig ismerhetett meg, távozik. Ő legszívesebben azonnal utána menne, ám úgy véli, bölcsebb ezzel egy kicsit várni. Nem áll olyan közel az elfhez, hogy annak most az ő társaságára lenne szüksége, inkább csak a terhére volna. Ezért úgy dönt, kinéz a piacra, hátha talál valamit, amivel majd meglepheti egy kis idő múlva. Amint ezt elhatározta, leugrik a bárszékről és a lehetőségeihez képest észrevétlenül távozik*
A hozzászólás írója (Fäenro Knirin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.19 22:14:19
3181. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-09-19 19:33:51
Üzenet elküldve: 2019-09-19 19:33:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarratlan szálak//
//Aki bent van//
- Igen. *bólint mosolyogva, aztán csak állát vakarja meg a halandzsára, amit ez a fura egyén produkál.*
- nem hiszem én azt! *Nevet fel jóízűen.* Tudod, szerencsés alkat vagyok, hát nézd meg a menyasszonyom! *Néz szeretettel Gizurinára, aki láthatóan hasonlóan meglepődik, mint ő maga. Nincs mire tovább várni, indulni kell. Várja a Pinty, s az új élet, ami még sok-sok meglepetést tartogathat, de talán még nem most, most a legfontosabb feladatát teljesítette, Gizurina biztonságban van. Egy időre pihennie kell, ez a sok váltás, a szép beszéd, az új öltözet, s a sok új ismerős, talán megviselte a lelkét, elfáradt.*
- Fura egy szerzet, annyi bizonyos! *Mosolyog a lányra, aztán maga is belekapaszkodik Gizurinába, ha már oly szeretettel kapaszkodik ő is belé. A Pinty ajtaja egyszerű, mégis van benne valami ódon báj.*
- Nézd, Gizu! Ide jöttünk! *biccent a fogadó épülete felé, ami kedvesen emelkedik itt, a város központjában. Kecsesen belöki az ajtót, majd belép, s fáradtan sóhajtva indulna a szobája felé, azonban, ami elé tárul, az nem a régi Pinty, ahonnan eljött. Chayss előtt, vagy karjaiban egy vérző törpe, fentről visítás és kiabálás, a többiek ki tudja, hol merre, sok még az ismeretlen és feltételes tényező. Gizurinára pillant.*
- Maradj, az ajtó mellett... kérlek, kedvesem. *Szól csendesen, majd immár kissé közelebb lépve, felemelt állal, határozottan, csak némi bizonytalanság keveredik a fényes zöngék közé.*
- Főnök? Chayss... *Szótlan kapja le aztán a kabátot felsőtestéről, hogy hurkot képezve belőle, a törpe mellé térdelve, egy fél pillantással Chayssra nézve, ha van még rá ideje, szorítsa el, vérző kezének hónalja alatt.*
- Az öregek úgy tartják... ha a csapdába esett állat szűköl, nyüszít, jobb végleg elaltatni. Ha viszont csendben és nyugodtan tűri, még lehet remény. *Ha sikerül elkötnie a férfit, talán nem vérzik tovább.* Gizu! Takarítsd le az egyik asztalt, kérlek! *Csengő hangon, mosolyogva szól a lányhoz is.*
- Üdv újra főnök, hazatértem! *Szelíden mosolygó kékjei néznek Chayssra, gyermeki, fiatal és amolyan egyszerű parasztlegényesen.*
//Aki bent van//
- Igen. *bólint mosolyogva, aztán csak állát vakarja meg a halandzsára, amit ez a fura egyén produkál.*
- nem hiszem én azt! *Nevet fel jóízűen.* Tudod, szerencsés alkat vagyok, hát nézd meg a menyasszonyom! *Néz szeretettel Gizurinára, aki láthatóan hasonlóan meglepődik, mint ő maga. Nincs mire tovább várni, indulni kell. Várja a Pinty, s az új élet, ami még sok-sok meglepetést tartogathat, de talán még nem most, most a legfontosabb feladatát teljesítette, Gizurina biztonságban van. Egy időre pihennie kell, ez a sok váltás, a szép beszéd, az új öltözet, s a sok új ismerős, talán megviselte a lelkét, elfáradt.*
- Fura egy szerzet, annyi bizonyos! *Mosolyog a lányra, aztán maga is belekapaszkodik Gizurinába, ha már oly szeretettel kapaszkodik ő is belé. A Pinty ajtaja egyszerű, mégis van benne valami ódon báj.*
- Nézd, Gizu! Ide jöttünk! *biccent a fogadó épülete felé, ami kedvesen emelkedik itt, a város központjában. Kecsesen belöki az ajtót, majd belép, s fáradtan sóhajtva indulna a szobája felé, azonban, ami elé tárul, az nem a régi Pinty, ahonnan eljött. Chayss előtt, vagy karjaiban egy vérző törpe, fentről visítás és kiabálás, a többiek ki tudja, hol merre, sok még az ismeretlen és feltételes tényező. Gizurinára pillant.*
- Maradj, az ajtó mellett... kérlek, kedvesem. *Szól csendesen, majd immár kissé közelebb lépve, felemelt állal, határozottan, csak némi bizonytalanság keveredik a fényes zöngék közé.*
- Főnök? Chayss... *Szótlan kapja le aztán a kabátot felsőtestéről, hogy hurkot képezve belőle, a törpe mellé térdelve, egy fél pillantással Chayssra nézve, ha van még rá ideje, szorítsa el, vérző kezének hónalja alatt.*
- Az öregek úgy tartják... ha a csapdába esett állat szűköl, nyüszít, jobb végleg elaltatni. Ha viszont csendben és nyugodtan tűri, még lehet remény. *Ha sikerül elkötnie a férfit, talán nem vérzik tovább.* Gizu! Takarítsd le az egyik asztalt, kérlek! *Csengő hangon, mosolyogva szól a lányhoz is.*
- Üdv újra főnök, hazatértem! *Szelíden mosolygó kékjei néznek Chayssra, gyermeki, fiatal és amolyan egyszerű parasztlegényesen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409