Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:59:03
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:59:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Grim, Mik//
*Jártában-keltében hall a Kósza Pintyről, és úgy gondolja, érdemes lehet betérnie. Erre az egyik oka az, hogy voltaképpen cél nélkül indult el a nagyvilágba, így akár ez a hely is éppúgy megteszi, mint bármelyik másik. De választásához hozzájárult még a hely neve is, elvégre ő maga is kósza, valamint gúnynevei között több madárnév is szerepel – mint például holló, vagy dögkeselyű –, így úgy érezte, ezt a helyet szinte neki találták ki.
Beléptekor az első dolog, amin istenigazából fennakad a szeme, az a kalitkányi madár a pult közelében. Kissé meg is torpan, úgy lenyűgözi a madarak színkavalkádja. Magában meg is jegyzi, be kellene szereznie egy olyan szép napsárga inget, amilyennel a kalitkában látható madarak egy része büszkélkedik. A pillanatnyi lelassulás után azonban határozott léptekkel megindul a pult felé, majd mikor Miknek jut rá ideje, megszólítja őt.*
- Szép jó napot! Adj egy sört, mindegy milyet, de olyan keserű legyen, mint az élet. *Mondja, és hangja kissé szárazan cseng, de a száján bujkáló apró félmosolyból és a hangjából kitűnő játékosságból érezhető, hogy nem teljesen komolyan beszél.
Közben feltűnik neki Grimoryan, aki éppen valakit szólongat magához. A felfedezés nem igazán könnyű, tekintve, hogy Krell jóval magasabbról szemléli a világot, mint amilyen magas (vagy inkább alacsony) a törpe, de mikor sikerül megállapítania a hang forrását, felderül az arca.*
- Olyat kérek, amilyentől még neki is ráncba szalad a szemöldöke. *Mutat a törpére, és reméli, így már megfelelően sikerült kifejeznie, pontosan milyen ízvilágra is vágyik. Amennyiben Grim Krell irányába fordul emiatt, barátságosan megböki felé kalapját.
Akár felkapta a fejét Grim a férfi előző megjegyzésére, akár nem (bár ebben az esetben a kalapozás elmarad), miután amaz kikérte a maga vizét, megszólítja őt.*
- Fáradtnak tűnsz, jóember. Mesélj, merre jártál. *Mondja kedélyesen.* Még új vagyok erre, minden elcsípett információnak örülök. *Teszi hozzá magyarázatképpen.*
A hozzászólás írója (Sírásó Krellnyran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.27 21:01:52
//Grim, Mik//
*Jártában-keltében hall a Kósza Pintyről, és úgy gondolja, érdemes lehet betérnie. Erre az egyik oka az, hogy voltaképpen cél nélkül indult el a nagyvilágba, így akár ez a hely is éppúgy megteszi, mint bármelyik másik. De választásához hozzájárult még a hely neve is, elvégre ő maga is kósza, valamint gúnynevei között több madárnév is szerepel – mint például holló, vagy dögkeselyű –, így úgy érezte, ezt a helyet szinte neki találták ki.
Beléptekor az első dolog, amin istenigazából fennakad a szeme, az a kalitkányi madár a pult közelében. Kissé meg is torpan, úgy lenyűgözi a madarak színkavalkádja. Magában meg is jegyzi, be kellene szereznie egy olyan szép napsárga inget, amilyennel a kalitkában látható madarak egy része büszkélkedik. A pillanatnyi lelassulás után azonban határozott léptekkel megindul a pult felé, majd mikor Miknek jut rá ideje, megszólítja őt.*
- Szép jó napot! Adj egy sört, mindegy milyet, de olyan keserű legyen, mint az élet. *Mondja, és hangja kissé szárazan cseng, de a száján bujkáló apró félmosolyból és a hangjából kitűnő játékosságból érezhető, hogy nem teljesen komolyan beszél.
Közben feltűnik neki Grimoryan, aki éppen valakit szólongat magához. A felfedezés nem igazán könnyű, tekintve, hogy Krell jóval magasabbról szemléli a világot, mint amilyen magas (vagy inkább alacsony) a törpe, de mikor sikerül megállapítania a hang forrását, felderül az arca.*
- Olyat kérek, amilyentől még neki is ráncba szalad a szemöldöke. *Mutat a törpére, és reméli, így már megfelelően sikerült kifejeznie, pontosan milyen ízvilágra is vágyik. Amennyiben Grim Krell irányába fordul emiatt, barátságosan megböki felé kalapját.
Akár felkapta a fejét Grim a férfi előző megjegyzésére, akár nem (bár ebben az esetben a kalapozás elmarad), miután amaz kikérte a maga vizét, megszólítja őt.*
- Fáradtnak tűnsz, jóember. Mesélj, merre jártál. *Mondja kedélyesen.* Még új vagyok erre, minden elcsípett információnak örülök. *Teszi hozzá magyarázatképpen.*
A hozzászólás írója (Sírásó Krellnyran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.27 21:01:52
3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:39:09
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:39:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Jóváhagyó biccentés a névre, s fürkésző tekintet, a heges arcon meghúzódó élénk szempárra és határozott tekintetre. ~ Elférne a kikötőben is... ~ Első gondolatai ezek, legalábbis a megjelenés után. Karakán külső, erős jellemet takar, furcsa mód kezdi az elemzést, úgy látszik erről a szokásáról már sohasem fog tudni letenni.*
- Részemről nincs kifogásom a név ellen... főleg az utóbbi időben, igazán ránk jár a rúd... de nem untatom feleslegesen, mindenkinek megvannak a maga gondjai. *Sötétül el egy pillanatra a tekintet, minek kétes ráncait hamarost egy mosollyal simítja el, mintha sohasem lett volna. Előzékenyen hátradől, s elhallgat, míg a felszolgáló kihozza az italt és az étvágygerjesztő csemegét. Int, s az italt felhajtja, ami érkezik, szintén felkelti érdeklődését. Ralas bohém, bizonyos szempontból nem veti meg az alkoholt, sőt. Volt idő, mikor problémája is adódott belőle, de azóta keményen tartja a kontrollt.*
- Igazán kedves, köszönjük. *mondja Miknek bólintva, bár köszönete Aztyannak is szól figyelmességéért. Megvárja míg távozik, majd anélkül, hogy az italhoz nyúlna, fordítja vissza társalkodó partnerére tekintetét.*
- Jól hangzik és érthető. *Bal könyökét a szék karfáján nyugtatja, majd jobbjával a poharat megfogva dől hátra, de nem iszik, csupán lábait kinyújtva helyezkedik el.*
- Fegyver... mit a gyülemlő viharfelhők fémjeleznek, s ármányként sújt le, akár a villám a fekete égbolt leple alatt. *Kontráz rá egy apró szimbolikával, s mintha kacsintana, bár lehet, csak a mécsesek fényében hunyorog aprót. Legyint. Nem akarja elviccelni.*
- Ami azt illeti nem nagy dolog. *Fordít egyet a poháron.* Az alkaromon kellene elférjen, ha úgy tetszik tőr, mérete pont annyi, mint a hely, ahol tárolnám, rejtekén. Vékony, de erős, mozgásban, gesztikulálásban ne gátoljon, ne látszódjon, csak, ha én akarom. *Elgondolkodik.* Hirtelen mozdulatra stabilan tűnne elő a zubbony alól, hogy rugóval, vagy egyéb mechanikával oldják meg, nekem teljesen mindegy, de ha egyszer kint van, akkor használni tudjam. *Tárja szét kezét.* Oh, igen... és kettő kellene belőle. *Kezeivel az ellentétes alkarját ütögeti meg, jelezvén hová gondolta.*
- Tudja, ez sem tűnik egyszerű helynek, de az én világom mást követel. Vessen meg érte, ha alattomosnak tartja, de ha egyszer ellátogat hozzám, megérti miért. Ha van kérdés ezzel kapcsolatosan kérdezzen, aztán térjünk rá az árra és helyezzük el a következő téglát. *Visszahelyezi kezét a pohárra, s látszik, hogy egyelőre befejezte.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Jóváhagyó biccentés a névre, s fürkésző tekintet, a heges arcon meghúzódó élénk szempárra és határozott tekintetre. ~ Elférne a kikötőben is... ~ Első gondolatai ezek, legalábbis a megjelenés után. Karakán külső, erős jellemet takar, furcsa mód kezdi az elemzést, úgy látszik erről a szokásáról már sohasem fog tudni letenni.*
- Részemről nincs kifogásom a név ellen... főleg az utóbbi időben, igazán ránk jár a rúd... de nem untatom feleslegesen, mindenkinek megvannak a maga gondjai. *Sötétül el egy pillanatra a tekintet, minek kétes ráncait hamarost egy mosollyal simítja el, mintha sohasem lett volna. Előzékenyen hátradől, s elhallgat, míg a felszolgáló kihozza az italt és az étvágygerjesztő csemegét. Int, s az italt felhajtja, ami érkezik, szintén felkelti érdeklődését. Ralas bohém, bizonyos szempontból nem veti meg az alkoholt, sőt. Volt idő, mikor problémája is adódott belőle, de azóta keményen tartja a kontrollt.*
- Igazán kedves, köszönjük. *mondja Miknek bólintva, bár köszönete Aztyannak is szól figyelmességéért. Megvárja míg távozik, majd anélkül, hogy az italhoz nyúlna, fordítja vissza társalkodó partnerére tekintetét.*
- Jól hangzik és érthető. *Bal könyökét a szék karfáján nyugtatja, majd jobbjával a poharat megfogva dől hátra, de nem iszik, csupán lábait kinyújtva helyezkedik el.*
- Fegyver... mit a gyülemlő viharfelhők fémjeleznek, s ármányként sújt le, akár a villám a fekete égbolt leple alatt. *Kontráz rá egy apró szimbolikával, s mintha kacsintana, bár lehet, csak a mécsesek fényében hunyorog aprót. Legyint. Nem akarja elviccelni.*
- Ami azt illeti nem nagy dolog. *Fordít egyet a poháron.* Az alkaromon kellene elférjen, ha úgy tetszik tőr, mérete pont annyi, mint a hely, ahol tárolnám, rejtekén. Vékony, de erős, mozgásban, gesztikulálásban ne gátoljon, ne látszódjon, csak, ha én akarom. *Elgondolkodik.* Hirtelen mozdulatra stabilan tűnne elő a zubbony alól, hogy rugóval, vagy egyéb mechanikával oldják meg, nekem teljesen mindegy, de ha egyszer kint van, akkor használni tudjam. *Tárja szét kezét.* Oh, igen... és kettő kellene belőle. *Kezeivel az ellentétes alkarját ütögeti meg, jelezvén hová gondolta.*
- Tudja, ez sem tűnik egyszerű helynek, de az én világom mást követel. Vessen meg érte, ha alattomosnak tartja, de ha egyszer ellátogat hozzám, megérti miért. Ha van kérdés ezzel kapcsolatosan kérdezzen, aztán térjünk rá az árra és helyezzük el a következő téglát. *Visszahelyezi kezét a pohárra, s látszik, hogy egyelőre befejezte.*
3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:12:45
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:12:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérve//
//Sermester//
*Elégedetten tér meg a piacról, mert bár sokat költött, a kereskedőház kincstárában bőven maradt arany a sörkészítési felszerelés és az alapanyagok megvásárlása után is.
Sikerült minden tételt beszereznie a piacról, bár egy-két anyag nevét olvasva felszaladt a szemöldöke. Arra gondol, hogy a törpe azokkal akarja ízesíteni a sört, s ha valóban így van, akkor bizonyosan különleges ízvilága lesz majd a sörnek.
Visszatérve az asztalánál leteszi a fegyvereit és leveszi válláról a fekete köpenyt, a kalapot és a kesztyűt.
A pultnál megpillantja a várakozó törpét, akit azonnal magához is int, ha pedig odaért hozzá Elgretor, mosolyogva kezd beszélni, miközben leül.*
- A piacon beszereztem mindent, persze a mennyiségeket negyedeltem, nem szeretnék több, mint félezer literrel kezdeni. *Máris beleszólt a folyamatba, de mivel anyagi kockázatot egyelőre csak ő vállal. Helyet mutat az asztalánál.*
- Attól tartok azonban, egy fontos dolgot kifelejtettünk a kontraktusból, ami pedig a javadalmazás kérdése. *Bár mosolyog, a tekintete komoly.*
- Tegyük fel, hogy a Ser Próbája remekül sikerül, amiben kétségem sincs *Szúrja közbe.* és lesz nekünk hat hordó sörünk, amely az én anyagi támogatásommal, de a te szakértelmeddel született. Hogyan osztozunk a befolyt bevételen? Egy összegű kifizetést szeretnél a munkádért, ami biztos és kiszámítható bevétel neked vagy a bizonytalanabb, eladás utáni arannyal számolnál, mondjuk korsónként egy arany? *Ajánlja fel a két lehetőséget, de a döntést Elgretorra bízná, hisz ő tudja, mennyire bízik az elkészült sörben. Az előbbi bizonyosan olcsóbb lenne a kereskedőháznak, a második viszont motiválná a törpét, hogy még jobb sört alkosson.*
//Sermester//
*Elégedetten tér meg a piacról, mert bár sokat költött, a kereskedőház kincstárában bőven maradt arany a sörkészítési felszerelés és az alapanyagok megvásárlása után is.
Sikerült minden tételt beszereznie a piacról, bár egy-két anyag nevét olvasva felszaladt a szemöldöke. Arra gondol, hogy a törpe azokkal akarja ízesíteni a sört, s ha valóban így van, akkor bizonyosan különleges ízvilága lesz majd a sörnek.
Visszatérve az asztalánál leteszi a fegyvereit és leveszi válláról a fekete köpenyt, a kalapot és a kesztyűt.
A pultnál megpillantja a várakozó törpét, akit azonnal magához is int, ha pedig odaért hozzá Elgretor, mosolyogva kezd beszélni, miközben leül.*
- A piacon beszereztem mindent, persze a mennyiségeket negyedeltem, nem szeretnék több, mint félezer literrel kezdeni. *Máris beleszólt a folyamatba, de mivel anyagi kockázatot egyelőre csak ő vállal. Helyet mutat az asztalánál.*
- Attól tartok azonban, egy fontos dolgot kifelejtettünk a kontraktusból, ami pedig a javadalmazás kérdése. *Bár mosolyog, a tekintete komoly.*
- Tegyük fel, hogy a Ser Próbája remekül sikerül, amiben kétségem sincs *Szúrja közbe.* és lesz nekünk hat hordó sörünk, amely az én anyagi támogatásommal, de a te szakértelmeddel született. Hogyan osztozunk a befolyt bevételen? Egy összegű kifizetést szeretnél a munkádért, ami biztos és kiszámítható bevétel neked vagy a bizonytalanabb, eladás utáni arannyal számolnál, mondjuk korsónként egy arany? *Ajánlja fel a két lehetőséget, de a döntést Elgretorra bízná, hisz ő tudja, mennyire bízik az elkészült sörben. Az előbbi bizonyosan olcsóbb lenne a kereskedőháznak, a második viszont motiválná a törpét, hogy még jobb sört alkosson.*
3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 18:41:44
Üzenet elküldve: 2019-10-27 18:41:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Mindketten leülnek az asztalhoz és a kikötői férfi nem okoz csalódást fecsegéssel, hanem azonnal a lényegre tér, miután a heges arcú megszólítása felől érdeklődik.*
- Aztyan, kérem, szólítson Aztyannak. *Válaszol a wegtoreni üzletkötő. A többit figyelmen kívül hagyja, felesleges volna elkezdeni a wegtoreni kultúráról és családnevekről tartani kiselőadást, ami nem kapcsolódik az üzlethez.
Az ital megnevezésére furcsa kifejezés fut át a wegtoreni heges képén, majd válaszol.*
- A bárónak még nem sikerült teljesen lecserélnie a Pinty korábbi kínálatát, de folyamatosan dolgozunk a minőség emelésén és a szolgáltatás szélesítésén. *Diplomatikus, talán kitérő válasz, de Aztyan nincs megelégedve a kínálattal, sem a nevekkel.
Mik kihoz két másik poharat és egy sötét üveget, amelyben olajosnak tetsző ital fénylik. Mellé tesz egy tálnyi sajtot, némi gyümölcsöt és diót is. A wegtoreni megvárja, míg a pultos távozik, majd aztán folytatja.*
- A kölcsönös együttműködés lehetőségétől sem zárkózik el a kereskedőház, mindamellett előbb kezdjünk egyszerű kereskedéssel, hogy mindketten megbizonyosodhassunk egymás megbízhatóságáról és fizetőképességéről.
*Aztyan Wegtoren mások számára kaotikus és átláthatatlan világában tanulta ki a kereskedelem fortélyait, így nem is artheniori módon üzletel. Előbb bizonyítani kell egymásnak, aztán lehet szorosabbra fonni a szálakat.*
- A kereskedelem tégláival építsünk biztos alapot házaink között, hogy később nyugodtan léphessünk a közös jóindulat hídjára. *Költői szavak, de Aztyan láthatóan kedveli a költészetet.
A fegyver említése éppen ilyen téglának tűnik, amire a wegtoreni érdeklődve kérdez rá.*
- Miféle fegyverről volna szó? *Gyanítja, hogy nem "apróságról" van szó, hisz a tharg kovács közelebb van a kikötőhöz, mint Arthenior.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Mindketten leülnek az asztalhoz és a kikötői férfi nem okoz csalódást fecsegéssel, hanem azonnal a lényegre tér, miután a heges arcú megszólítása felől érdeklődik.*
- Aztyan, kérem, szólítson Aztyannak. *Válaszol a wegtoreni üzletkötő. A többit figyelmen kívül hagyja, felesleges volna elkezdeni a wegtoreni kultúráról és családnevekről tartani kiselőadást, ami nem kapcsolódik az üzlethez.
Az ital megnevezésére furcsa kifejezés fut át a wegtoreni heges képén, majd válaszol.*
- A bárónak még nem sikerült teljesen lecserélnie a Pinty korábbi kínálatát, de folyamatosan dolgozunk a minőség emelésén és a szolgáltatás szélesítésén. *Diplomatikus, talán kitérő válasz, de Aztyan nincs megelégedve a kínálattal, sem a nevekkel.
Mik kihoz két másik poharat és egy sötét üveget, amelyben olajosnak tetsző ital fénylik. Mellé tesz egy tálnyi sajtot, némi gyümölcsöt és diót is. A wegtoreni megvárja, míg a pultos távozik, majd aztán folytatja.*
- A kölcsönös együttműködés lehetőségétől sem zárkózik el a kereskedőház, mindamellett előbb kezdjünk egyszerű kereskedéssel, hogy mindketten megbizonyosodhassunk egymás megbízhatóságáról és fizetőképességéről.
*Aztyan Wegtoren mások számára kaotikus és átláthatatlan világában tanulta ki a kereskedelem fortélyait, így nem is artheniori módon üzletel. Előbb bizonyítani kell egymásnak, aztán lehet szorosabbra fonni a szálakat.*
- A kereskedelem tégláival építsünk biztos alapot házaink között, hogy később nyugodtan léphessünk a közös jóindulat hídjára. *Költői szavak, de Aztyan láthatóan kedveli a költészetet.
A fegyver említése éppen ilyen téglának tűnik, amire a wegtoreni érdeklődve kérdez rá.*
- Miféle fegyverről volna szó? *Gyanítja, hogy nem "apróságról" van szó, hisz a tharg kovács közelebb van a kikötőhöz, mint Arthenior.*
3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 17:21:24
Üzenet elküldve: 2019-10-27 17:21:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Olykor szórakozottan játszik a pohárra ujjai között, lágyan megforgatja, s közben a helyiségben néz szét, élénk és érdeklődő tekintettel, amint mozgást lát. Nem kerüli el figyelmét a frissen érkező férfi, magas, méltóságteljes, otthonosan mozog, egyértelmű lehet, hogy a Pinty egy alkalmazottja. Érkezésekor maga is feláll, úgy illik, hogy megtisztelje őt ezzel, elvégre vendéglátójáról van szó.*
- Személyesen. *Mosolyodik el, s aprót hajt magán, majd ismét helyet foglal. Nem töri meg a másik szertartásosságát kézfogással, a szokás diktálja az etikettet, hát alkalmazkodik, amennyire tőle telik.*
- Hogyan szólíthatom? *Kérdezi felhúzott szemöldökkel.* Kérem bocsásson meg, de ezek a hangzatos wegtoreni nevek, olykor gondolkodóba ejtenek. A'cron? Aztyan? d'Areen? *Kiejtése talán többé kevésbé helyes, törekszik rá, s a hallottakra pontosan figyel.*
- Ha nem haragszik, magam már rendeltem, kíváncsi voltam, a báró, miképp vélekedik a kikötőről. *Nevet fel röviden, megforgatva a kerítésszaggatót kezében.* Igazán... remek névválasztás, ha szabad ilyet mondanom.
*Biccent, majd hátradől, s a kapott kérdést rágja meg. Nem kérdezi, hogy miért nem a báró érkezett, nyilván dolga van. Nem bánja, hogy erre kiképzett emberrel találkozhat, tulajdonképpen úgyis a végeredmény az, ami számít.*
- Mármint miképp lehetünk kölcsönösen egymás szolgálatára? *Javít hamiskásan.* Meglátásom szerint az üzlet alapja a kölcsönösség jegyében kell, hogy megépüljön, de javítson ki, ha tévednék. Számos tervünk van, melyhez egy ilyen neves kereskedőház segítséget nyújthat. De talán kezdhetnék egy aprósággal... egy fegyverről volna szó. *Emeli ujját állához, a férfira nézve, kissé gondolkodó tekintettel.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Olykor szórakozottan játszik a pohárra ujjai között, lágyan megforgatja, s közben a helyiségben néz szét, élénk és érdeklődő tekintettel, amint mozgást lát. Nem kerüli el figyelmét a frissen érkező férfi, magas, méltóságteljes, otthonosan mozog, egyértelmű lehet, hogy a Pinty egy alkalmazottja. Érkezésekor maga is feláll, úgy illik, hogy megtisztelje őt ezzel, elvégre vendéglátójáról van szó.*
- Személyesen. *Mosolyodik el, s aprót hajt magán, majd ismét helyet foglal. Nem töri meg a másik szertartásosságát kézfogással, a szokás diktálja az etikettet, hát alkalmazkodik, amennyire tőle telik.*
- Hogyan szólíthatom? *Kérdezi felhúzott szemöldökkel.* Kérem bocsásson meg, de ezek a hangzatos wegtoreni nevek, olykor gondolkodóba ejtenek. A'cron? Aztyan? d'Areen? *Kiejtése talán többé kevésbé helyes, törekszik rá, s a hallottakra pontosan figyel.*
- Ha nem haragszik, magam már rendeltem, kíváncsi voltam, a báró, miképp vélekedik a kikötőről. *Nevet fel röviden, megforgatva a kerítésszaggatót kezében.* Igazán... remek névválasztás, ha szabad ilyet mondanom.
*Biccent, majd hátradől, s a kapott kérdést rágja meg. Nem kérdezi, hogy miért nem a báró érkezett, nyilván dolga van. Nem bánja, hogy erre kiképzett emberrel találkozhat, tulajdonképpen úgyis a végeredmény az, ami számít.*
- Mármint miképp lehetünk kölcsönösen egymás szolgálatára? *Javít hamiskásan.* Meglátásom szerint az üzlet alapja a kölcsönösség jegyében kell, hogy megépüljön, de javítson ki, ha tévednék. Számos tervünk van, melyhez egy ilyen neves kereskedőház segítséget nyújthat. De talán kezdhetnék egy aprósággal... egy fegyverről volna szó. *Emeli ujját állához, a férfira nézve, kissé gondolkodó tekintettel.*
3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 17:19:52
Üzenet elküldve: 2019-10-27 17:19:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sermester//
- Tudtam én komám, nem véletlen vagy te a báró jobb keze.
*Az öreg sermesternek kétsége sem férhet hozzá, hogy Mik a jobb keze lehet a bárónak. Minden fontos dolog átmegy a kezén. A korsó kuncsorgásra felhorkant nevetve.*
- Jó van, félreteszek neked egy kóstoló korsót mindből.
*Mik ezt tréfaságnak szánhatja de a sermester komolyan gondolja a kóstolót. Ha elkészül ki fogja kérni az ifjú véleményét.*
- Végül is még a hordók látványa idebent meghozhatja a torokszomjat hehe.
*Nem is akkora marhaság ez. Egy jóképű sereshordó látványa bizony meghozhatja a kedvet az ivászathoz. A papíros hamar át is kerül a báróhoz aki mindezek után intézi majd a beszerzést. Sergretor a pultnál ül fel egy székre és szemét a vendégseregen mereszti. Kicsit kapar a torka, valami fránya nyavalya kaparássza.*
~Ó de jó volna egy pofa mézser, meg is gyógyítana.~
*Most nincs más hátra mint a pultnak támaszkodni és várni, hogy meglegyen az alapanyag, aztán uzsgyi és csobban is a serkészítésbe.*
- Tudtam én komám, nem véletlen vagy te a báró jobb keze.
*Az öreg sermesternek kétsége sem férhet hozzá, hogy Mik a jobb keze lehet a bárónak. Minden fontos dolog átmegy a kezén. A korsó kuncsorgásra felhorkant nevetve.*
- Jó van, félreteszek neked egy kóstoló korsót mindből.
*Mik ezt tréfaságnak szánhatja de a sermester komolyan gondolja a kóstolót. Ha elkészül ki fogja kérni az ifjú véleményét.*
- Végül is még a hordók látványa idebent meghozhatja a torokszomjat hehe.
*Nem is akkora marhaság ez. Egy jóképű sereshordó látványa bizony meghozhatja a kedvet az ivászathoz. A papíros hamar át is kerül a báróhoz aki mindezek után intézi majd a beszerzést. Sergretor a pultnál ül fel egy székre és szemét a vendégseregen mereszti. Kicsit kapar a torka, valami fránya nyavalya kaparássza.*
~Ó de jó volna egy pofa mézser, meg is gyógyítana.~
*Most nincs más hátra mint a pultnak támaszkodni és várni, hogy meglegyen az alapanyag, aztán uzsgyi és csobban is a serkészítésbe.*
3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:58:49
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:58:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
*A megbeszélésrea a szobájában készül fel. Lábán kényelmes csizma, szűk nadrág és férfiakra szabott, mélyzöld tunika, amelynek derekát széles övvel fogta össze. A tunika alatt fehér ing, gallérján arany hímzésekkel. Vörös szakállát és bajszát frissen nyíratta. Felövezi magát tőreivel, de ez inkább csak férfias kiegészítőként, mint fegyverként hordja. Wegtoreni szokás, ahol fegyvert viselni kötelező.
Háta mögött összefont kezekkel sétál le a lépcsőn a fogadóba, hogy elfoglalja helyét a találka helyszínén, a személyzetnek és a tárgyalásoknak fenntartott, elkülönített asztalnál.
Tárgyalópartnere már megérkezett, ennek ellenére sietség nélkül indul el a pult felé, ahol halk szavakkal italt és némi könnyű harapnivalót rendel maguknak Miknél, majd Ralas asztala felé veszi az irányt.*
- Ralas Drayte? *Bár tudja, hogy csak ő lehet, mégis illik bemutatkozni.*
- A'cron Aztyan al 'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház üzletkötője, örülök, hogy megismerhetem. *Nem nyújt kezet, de meghajolva adja meg a tiszteletet a kikötőből érkezett férfinak.
Megigazítja tőreit, majd kifinomultan helyet foglal az asztal másik oldalán.*
- Miben lehet a kereskedőház a Sellőház szolgálatára? *Kérdi halovány félmosollyal. Nem a tiszteletlenség jele ez a részéről, hanem az bal arcát átszelő heg teszi képtelenné egy "rendes" mosolyra.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
*A megbeszélésrea a szobájában készül fel. Lábán kényelmes csizma, szűk nadrág és férfiakra szabott, mélyzöld tunika, amelynek derekát széles övvel fogta össze. A tunika alatt fehér ing, gallérján arany hímzésekkel. Vörös szakállát és bajszát frissen nyíratta. Felövezi magát tőreivel, de ez inkább csak férfias kiegészítőként, mint fegyverként hordja. Wegtoreni szokás, ahol fegyvert viselni kötelező.
Háta mögött összefont kezekkel sétál le a lépcsőn a fogadóba, hogy elfoglalja helyét a találka helyszínén, a személyzetnek és a tárgyalásoknak fenntartott, elkülönített asztalnál.
Tárgyalópartnere már megérkezett, ennek ellenére sietség nélkül indul el a pult felé, ahol halk szavakkal italt és némi könnyű harapnivalót rendel maguknak Miknél, majd Ralas asztala felé veszi az irányt.*
- Ralas Drayte? *Bár tudja, hogy csak ő lehet, mégis illik bemutatkozni.*
- A'cron Aztyan al 'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház üzletkötője, örülök, hogy megismerhetem. *Nem nyújt kezet, de meghajolva adja meg a tiszteletet a kikötőből érkezett férfinak.
Megigazítja tőreit, majd kifinomultan helyet foglal az asztal másik oldalán.*
- Miben lehet a kereskedőház a Sellőház szolgálatára? *Kérdi halovány félmosollyal. Nem a tiszteletlenség jele ez a részéről, hanem az bal arcát átszelő heg teszi képtelenné egy "rendes" mosolyra.*
3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:22:02
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:22:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Nem vágta díszbe magát, csupán az új, de már hagyományosnak ható öltözékében érkezik, határozott léptekkel a Kósza Pinty elé. Egy leheletnyi pillanatra megáll, s megállapítja annak takarosságát. Előtte szinte sohasem járt a városban, vagy, ha igen, akkor csak gyermekkorában, melyről emlékei alig-alig vannak. Kalapja mélyen szemébe húzva, s alóla tekintget. Nem takarja arcát, csupán praktikussági okokból és megszokásból viseli így. Bal keze lazán, teste mellett nyugszik, majd jobbjával szelíden belöki az ajtót, aztán halkan beteszi maga mögött. Az ajtóban megáll, s ismét körbenéz, értő szemmel, vizsgálódva, kedves tekintettel, az ajkán játszó halvány mosollyal, mint, aki tudja, hogy miért jött, s miért pont ide. Két kezét hátratéve ballag lassan beljebb, majd az egyik félreeső asztalra lezserül ledobja kalapját, komótosan gombolkozni kezd. Egy határozott mozdulattal az egyik szék karimájára teríti kalapját, kihúzza, majd leül. Aki várt rá, tudja jól, hogy észreveszi, s megismeri, külseje nem megszokott ebben a városi környezetben sem, s Ralas Drayte, aki élete végéig a kikötő rabja marad, talán szerzett magának elég hírnevet ahhoz, hogy ha másról nem, legalábbis kalapjáról felismerjék. Szelíden hajába túr, majd jobb kezét levegőbe emelve jelzi, rendelni szeretne. Nem hivalkodik hangos köszöntéssel, ahogyan üdvözölni sem üdvözöl mindenkit. Nem feltűnősködni vágyik, pusztán találkozóra érkezett, ha úgy tetszik, megbeszélésre. A Kósza Pinty, narancs mécsvilágba burkolt, sejtelmes beltere, az ízlésesen és egyszerűen, de csodásan berendezett környezet, tökéletesen alkalmas egyszerű, vagy akár hosszadalmasabb találkák megszervezésére, igaz, a személyzet létszáma láthatóan jóval kevesebb, mint a Sellőé, bár, az igények is mások.*
- Jó napot, egy kikötőit, lesszíves. *Mondja csendesen, s választ saját haza tájáról, hogy lássa, vajon miként hat az effajta reklám. Ha az ital megérkezik, majd fizet, nyilván jócskán adva borravalót is. Az ital hangzása kemény világot tükröz, olyat, mint, amilyen az valójában.*
- A név kötelez. *Jegyzi meg elmosolyodva a felszolgálónak, aztán sóhajtva hátradől.* Kérem, jelezze, hogy megérkeztem, az illetékeseknek. Nem sietek. *Emeli fel tenyerét, mutatva szándékát, hogy korántsem türelmetlen. Ráér. Egy kicsit elszabadult, egy kicsit világot lát, egy kicsi hasznot húz, s talán belőle is hasznot húznak. Egy üzlet titka a kölcsönösség.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.10.29 19:37:15, a következő indokkal:
Kérésre.
//Két korty rum, melegített pohárban//
*Nem vágta díszbe magát, csupán az új, de már hagyományosnak ható öltözékében érkezik, határozott léptekkel a Kósza Pinty elé. Egy leheletnyi pillanatra megáll, s megállapítja annak takarosságát. Előtte szinte sohasem járt a városban, vagy, ha igen, akkor csak gyermekkorában, melyről emlékei alig-alig vannak. Kalapja mélyen szemébe húzva, s alóla tekintget. Nem takarja arcát, csupán praktikussági okokból és megszokásból viseli így. Bal keze lazán, teste mellett nyugszik, majd jobbjával szelíden belöki az ajtót, aztán halkan beteszi maga mögött. Az ajtóban megáll, s ismét körbenéz, értő szemmel, vizsgálódva, kedves tekintettel, az ajkán játszó halvány mosollyal, mint, aki tudja, hogy miért jött, s miért pont ide. Két kezét hátratéve ballag lassan beljebb, majd az egyik félreeső asztalra lezserül ledobja kalapját, komótosan gombolkozni kezd. Egy határozott mozdulattal az egyik szék karimájára teríti kalapját, kihúzza, majd leül. Aki várt rá, tudja jól, hogy észreveszi, s megismeri, külseje nem megszokott ebben a városi környezetben sem, s Ralas Drayte, aki élete végéig a kikötő rabja marad, talán szerzett magának elég hírnevet ahhoz, hogy ha másról nem, legalábbis kalapjáról felismerjék. Szelíden hajába túr, majd jobb kezét levegőbe emelve jelzi, rendelni szeretne. Nem hivalkodik hangos köszöntéssel, ahogyan üdvözölni sem üdvözöl mindenkit. Nem feltűnősködni vágyik, pusztán találkozóra érkezett, ha úgy tetszik, megbeszélésre. A Kósza Pinty, narancs mécsvilágba burkolt, sejtelmes beltere, az ízlésesen és egyszerűen, de csodásan berendezett környezet, tökéletesen alkalmas egyszerű, vagy akár hosszadalmasabb találkák megszervezésére, igaz, a személyzet létszáma láthatóan jóval kevesebb, mint a Sellőé, bár, az igények is mások.*
- Jó napot, egy kikötőit, lesszíves. *Mondja csendesen, s választ saját haza tájáról, hogy lássa, vajon miként hat az effajta reklám. Ha az ital megérkezik, majd fizet, nyilván jócskán adva borravalót is. Az ital hangzása kemény világot tükröz, olyat, mint, amilyen az valójában.*
- A név kötelez. *Jegyzi meg elmosolyodva a felszolgálónak, aztán sóhajtva hátradől.* Kérem, jelezze, hogy megérkeztem, az illetékeseknek. Nem sietek. *Emeli fel tenyerét, mutatva szándékát, hogy korántsem türelmetlen. Ráér. Egy kicsit elszabadult, egy kicsit világot lát, egy kicsi hasznot húz, s talán belőle is hasznot húznak. Egy üzlet titka a kölcsönösség.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.10.29 19:37:15, a következő indokkal:
Kérésre.
3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:39:18
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:39:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Graril//
- Ennek örülök *mosolyodik el Arja kedvesen Grarilra pillantva, és egyáltalán nem hízelegni akar, valóban egyre inkább örül, hogy őt választotta Chayss a kísérőjének. ~Igaza volt Miknek, biztosan jól kijövök majd vele! Nem buta ez a báró. Idevaló embereket vesz fel.~ gondolja.*
- Jó étvágyat neked is! *mondja ő is, amikor megkapja a levest. Aztán egymás után meregeti a kanalát a forró, finom, sűrű lébe, amíg az utolsó cseppet is ki nem kanalazza.
Amikor az íjról mesél, Graril a démonokra kérdez rá.*
- Hát azt én nem tudom! *néz fel az evésből.*
- Biztosan az íj megrendelője, az tudja... *mondja.*
- A tanyákon azt beszélték, hogy a halálfalók velük cimborálnak. *teszi hozzá még azt, amit ő a démonokról tud.*
- A sötét isten, Sa'Tereth szolgálói. *pillant Grarilra magyarázón, mert Pashthra például nem tudta, hogy kit hívnak a tanyasiak halálfalóknak.*
- A démonokkal. Mert Sa'Tereth az ő uruk. És hogy a Holt Háborúkban nem pusztultak el. És ezért nem jó a romok közelébe, meg a régi Tündérkertbe menni. Mert még ott vannak. Csak Eeyr véd meg tőlük!
- Én még sohase láttam démont. *borzong meg.*
- De nem is akarok! *rázza meg a fejét. Aztán végre kényelmesen, elégedetten és jóllakottan hátradől a széken, körbenézdegélve az ivóban.*
- Útközben majd beszélgethetünk! *mondja Grarilra mosolyogva, ahogy nézelődik:
Mik éppen egy törpével tárgyal a pultnál, valamin nagyon törik a fejüket, és megérkezik a keménykötésű, fekete törpe is, Grimoryan, Aestrelt próbálja odacsalni magához ~milyen kedves vele!~ mosolyodik el Arja.
De akire többször is vissza-visszasiklik a tekintete a Fogadó vendégei közül, az egy nagyon csinos, igazán kedves arcú barna nő. A blúzán is megakad Arja tekintete, de amiért önkéntelenül a vonásait kezdi fürkészni, az az arca. ~Már találkoztam vele!~ gondolkodik, de bizonytalan is a dologban: lehet, hogy csak képzelődik!*
- De most pihennem kellene, hogy holnap reggel elindulhassunk még korán. *néz bocsánatkérőn a férfira, hogy ő mit tervez a továbbiakban, vagy hogy van-e még esetleg kérdése a küldetéssel kapcsolatban, olyan, amit Arja meg tud válaszolni. ~Persze ő lehet hogy itt marad és jól berúg. Vagy ki tudja...~ gondolja, hiszen nem ismeri Graril szokásait.*
- Ennek örülök *mosolyodik el Arja kedvesen Grarilra pillantva, és egyáltalán nem hízelegni akar, valóban egyre inkább örül, hogy őt választotta Chayss a kísérőjének. ~Igaza volt Miknek, biztosan jól kijövök majd vele! Nem buta ez a báró. Idevaló embereket vesz fel.~ gondolja.*
- Jó étvágyat neked is! *mondja ő is, amikor megkapja a levest. Aztán egymás után meregeti a kanalát a forró, finom, sűrű lébe, amíg az utolsó cseppet is ki nem kanalazza.
Amikor az íjról mesél, Graril a démonokra kérdez rá.*
- Hát azt én nem tudom! *néz fel az evésből.*
- Biztosan az íj megrendelője, az tudja... *mondja.*
- A tanyákon azt beszélték, hogy a halálfalók velük cimborálnak. *teszi hozzá még azt, amit ő a démonokról tud.*
- A sötét isten, Sa'Tereth szolgálói. *pillant Grarilra magyarázón, mert Pashthra például nem tudta, hogy kit hívnak a tanyasiak halálfalóknak.*
- A démonokkal. Mert Sa'Tereth az ő uruk. És hogy a Holt Háborúkban nem pusztultak el. És ezért nem jó a romok közelébe, meg a régi Tündérkertbe menni. Mert még ott vannak. Csak Eeyr véd meg tőlük!
- Én még sohase láttam démont. *borzong meg.*
- De nem is akarok! *rázza meg a fejét. Aztán végre kényelmesen, elégedetten és jóllakottan hátradől a széken, körbenézdegélve az ivóban.*
- Útközben majd beszélgethetünk! *mondja Grarilra mosolyogva, ahogy nézelődik:
Mik éppen egy törpével tárgyal a pultnál, valamin nagyon törik a fejüket, és megérkezik a keménykötésű, fekete törpe is, Grimoryan, Aestrelt próbálja odacsalni magához ~milyen kedves vele!~ mosolyodik el Arja.
De akire többször is vissza-visszasiklik a tekintete a Fogadó vendégei közül, az egy nagyon csinos, igazán kedves arcú barna nő. A blúzán is megakad Arja tekintete, de amiért önkéntelenül a vonásait kezdi fürkészni, az az arca. ~Már találkoztam vele!~ gondolkodik, de bizonytalan is a dologban: lehet, hogy csak képzelődik!*
- De most pihennem kellene, hogy holnap reggel elindulhassunk még korán. *néz bocsánatkérőn a férfira, hogy ő mit tervez a továbbiakban, vagy hogy van-e még esetleg kérdése a küldetéssel kapcsolatban, olyan, amit Arja meg tud válaszolni. ~Persze ő lehet hogy itt marad és jól berúg. Vagy ki tudja...~ gondolja, hiszen nem ismeri Graril szokásait.*
3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:04:22
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:04:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr//
*Jót mond a fiú. Az istenek ma is imádva vannak. Régen kicsit más volt ez. Ma talán jobban imádják mint régen. Figyeli, hogy milyen istenségeket említ a felszolga. Hármat is felsorol. Egyiket sem ismeri.*
- Ha te mondod elhiszem, hogy sok errefelé ezekben az istenekben hívők. *Útmutatást is kap. Fény úrnőjéről sem hallott még.*
- Merre találom azt a templomot? *Nem ismeri a várost. Ezért kérdez a felszolgától. Szokatlan, hogy háromisten hívők. Úgy gondolja, hogy hárman lehetnek, akiket errefelé istenként tisztelnek. Ha választ kap, akkor lassan szedi a gúnyáját. Felkészül, hogy induljon, abba a templomba amit mondtak neki.*
*Jót mond a fiú. Az istenek ma is imádva vannak. Régen kicsit más volt ez. Ma talán jobban imádják mint régen. Figyeli, hogy milyen istenségeket említ a felszolga. Hármat is felsorol. Egyiket sem ismeri.*
- Ha te mondod elhiszem, hogy sok errefelé ezekben az istenekben hívők. *Útmutatást is kap. Fény úrnőjéről sem hallott még.*
- Merre találom azt a templomot? *Nem ismeri a várost. Ezért kérdez a felszolgától. Szokatlan, hogy háromisten hívők. Úgy gondolja, hogy hárman lehetnek, akiket errefelé istenként tisztelnek. Ha választ kap, akkor lassan szedi a gúnyáját. Felkészül, hogy induljon, abba a templomba amit mondtak neki.*
3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:52:00
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:52:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Graril egy mosollyal nyugtatja Arja eszességét. Egy kicsit az elvesztett párját látja benne, mert természete, okosság, és hajszíne megegyezik a lányéval, bár az ő választottja kicsit teltebb volt.*
- Meglehet, hogy vándor kovács, és biztos, hogy ismerik is, de az nem mindegy, hogy kitől, vagy kiktől kérdezzük meg. Egy húsz fős haramiacsapat nem éppen jó tárgyalópartner, de ezért megyek veled én, hogy megvédjelek.*-szól a férfi és belekanalaz a levesébe.*
- Jó étvágyat!*-mondja és közben meghallgatás menetelük okát.*
- Démonok? Hol?*-kérdezi suttogva, mert nem akar tömeghisztériát kelteni.*
- Halottam róluk valamit régen, de te lehet többet tudsz. Mondd el, ha igen!*-kéri izgatottan a férfi.*
*Graril egy mosollyal nyugtatja Arja eszességét. Egy kicsit az elvesztett párját látja benne, mert természete, okosság, és hajszíne megegyezik a lányéval, bár az ő választottja kicsit teltebb volt.*
- Meglehet, hogy vándor kovács, és biztos, hogy ismerik is, de az nem mindegy, hogy kitől, vagy kiktől kérdezzük meg. Egy húsz fős haramiacsapat nem éppen jó tárgyalópartner, de ezért megyek veled én, hogy megvédjelek.*-szól a férfi és belekanalaz a levesébe.*
- Jó étvágyat!*-mondja és közben meghallgatás menetelük okát.*
- Démonok? Hol?*-kérdezi suttogva, mert nem akar tömeghisztériát kelteni.*
- Halottam róluk valamit régen, de te lehet többet tudsz. Mondd el, ha igen!*-kéri izgatottan a férfi.*
3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:43:56
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:43:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Lluthery, Essia//
//Essia szobája//
*Miközben ritmusosat koppint Essia ajtaján olyan gondolatok cikáznak a fejében, hogy valószínűleg már alszik és, hogy már talán túl is ment az udvarias határon a várakoztatásának ideje. Nem igazán csap nagy zajt a nő, de miért is kéne neki? Ettől viszont csak topogni akad kedve, már megindul a saját ajtaja felé, mikor végül mégiscsak kinyílik, azaz átkozott ajtó. Akkor dereng fel, hogy lehet, majd később azt fogja kívánni, bárcsak elérte volna az ajtót és ez az egész helyzet meg se történt volna.
~Mindenből ki kell hozni a legjobbat. ~ Virít egy százkarátos mosolyt és, úgy perdül vissza, mintha csak itt járkált volna az imént is a folyosón. Oda és vissza. Aztán érkezik a furmányos kérdés, na itt most nagyon meg kell gondolnia, hogy mit válaszol.*
-Ke-ke-kedvesem! *Egy hízelkedő megszólítás azért nem árthat és már a szótagok gyarapodásából is érezhető, hogy a zavar és a nyomás kezd eluralkodni rajta.*
-Há-hát az me-meglepetés! *Kacsint a nőre, majd odatámaszkodik az egyik karjával az ajtófélfához, az így megroggyant ing pedig betekintést enged az elbájolóan szőrös férfi mellkasra. Persze, sokkal könnyebb lenne, ha megkapta volna azt, amit kért, de úgy fest ez hosszadalmasabb dolog, mint hitte volna.*
-Be-be-beengedsz így is a-aranyom? *Mert ő bizony, míg a nő nem mondja nem lép be, még az kéne, hogy aztán frigid módon egymástól jókora távolságban ücsörögjenek az ágy szélén.*
//Essia szobája//
*Miközben ritmusosat koppint Essia ajtaján olyan gondolatok cikáznak a fejében, hogy valószínűleg már alszik és, hogy már talán túl is ment az udvarias határon a várakoztatásának ideje. Nem igazán csap nagy zajt a nő, de miért is kéne neki? Ettől viszont csak topogni akad kedve, már megindul a saját ajtaja felé, mikor végül mégiscsak kinyílik, azaz átkozott ajtó. Akkor dereng fel, hogy lehet, majd később azt fogja kívánni, bárcsak elérte volna az ajtót és ez az egész helyzet meg se történt volna.
~Mindenből ki kell hozni a legjobbat. ~ Virít egy százkarátos mosolyt és, úgy perdül vissza, mintha csak itt járkált volna az imént is a folyosón. Oda és vissza. Aztán érkezik a furmányos kérdés, na itt most nagyon meg kell gondolnia, hogy mit válaszol.*
-Ke-ke-kedvesem! *Egy hízelkedő megszólítás azért nem árthat és már a szótagok gyarapodásából is érezhető, hogy a zavar és a nyomás kezd eluralkodni rajta.*
-Há-hát az me-meglepetés! *Kacsint a nőre, majd odatámaszkodik az egyik karjával az ajtófélfához, az így megroggyant ing pedig betekintést enged az elbájolóan szőrös férfi mellkasra. Persze, sokkal könnyebb lenne, ha megkapta volna azt, amit kért, de úgy fest ez hosszadalmasabb dolog, mint hitte volna.*
-Be-be-beengedsz így is a-aranyom? *Mert ő bizony, míg a nő nem mondja nem lép be, még az kéne, hogy aztán frigid módon egymástól jókora távolságban ücsörögjenek az ágy szélén.*
3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:40:28
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:40:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Piacra//
*Egyedül üldögél és úgy tűnik, elfogytak a figyelmét kívánó személyek. Elégedetten ül és gondolkodik. Van még ideje, míg Ralmoren visszatér, így elgondolkodik rajta, hogy felmegy a szobájába és alszik kicsit. Az éjjel mozgalmas volt, ráférne egy kis pihenés, ha tiszta fejjel és éles gondolatokkal akar leülni a nemessel tárgyalni a kovácsműhely dolgával kapcsolatban.
Már épp indulna, amikor Mik érkezik a pult felől, ahol a sörfőző mester is megjelent nemrég és egy papírost ad át, amelyen a kért alapanyagok és felszerelések vannak felsorolva. Az igric elismerően húzza feljebb kettészelt jobb szemöldökét a felsorolást látva. Nincs tisztában a pontos árakkal, de nem két arany lesz mindez, abban biztos.*
- Rendben. *Mondja inkább csak magának, majd sóhajtva felkel az asztaltól és köpenyt kanyarint a vállára. Felveszi fegyvereit és elköszönve Miktől, távozik a fogadóból. De előtte még meghagyja, hogy ha Kagaenae kisasszony visszaér, mondják meg neki, hogy hamarosan visszatér és szeretné, ha vele vacsorázna.
Vállas alakja pedig, ha nem állítják meg, eltűnik a Pinty ajtajában.*
*Egyedül üldögél és úgy tűnik, elfogytak a figyelmét kívánó személyek. Elégedetten ül és gondolkodik. Van még ideje, míg Ralmoren visszatér, így elgondolkodik rajta, hogy felmegy a szobájába és alszik kicsit. Az éjjel mozgalmas volt, ráférne egy kis pihenés, ha tiszta fejjel és éles gondolatokkal akar leülni a nemessel tárgyalni a kovácsműhely dolgával kapcsolatban.
Már épp indulna, amikor Mik érkezik a pult felől, ahol a sörfőző mester is megjelent nemrég és egy papírost ad át, amelyen a kért alapanyagok és felszerelések vannak felsorolva. Az igric elismerően húzza feljebb kettészelt jobb szemöldökét a felsorolást látva. Nincs tisztában a pontos árakkal, de nem két arany lesz mindez, abban biztos.*
- Rendben. *Mondja inkább csak magának, majd sóhajtva felkel az asztaltól és köpenyt kanyarint a vállára. Felveszi fegyvereit és elköszönve Miktől, távozik a fogadóból. De előtte még meghagyja, hogy ha Kagaenae kisasszony visszaér, mondják meg neki, hogy hamarosan visszatér és szeretné, ha vele vacsorázna.
Vállas alakja pedig, ha nem állítják meg, eltűnik a Pinty ajtajában.*
3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:34:30
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:34:30
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Aestrel, Grim//
*Hasonló biccentéssel üdvözli a fogadóba visszatérő Grimet, mint amit kap. A rendelésre elmosolyodik, bár kész vizet tölteni a törpének, mégis rákérdez.*
- Nem kérsz egy kis vizezett bort inkább, vagy egy korsó Jám sört? *Mosolyog Grimre.*
- Nem akarom erőltetni, de mindkettő jobb, mint a víz és nem hiszem, hogy megártana. *Teszi hozzá, majd maga is Aestrel után néz míg a válaszra vár.*
//Maydeleine//
*Látszólag meglepte a csinos lány a kérdésével, de aztán választ kap a további rendelést illetően.*
- Értem, máris hozom. *Válaszol mosolyogva. Leves igen, tea nem.
A pultnál leadja a rendelést, majd amikor kész van, kiviszi a lányhoz és jó étvágyat kívánva távozik vissza a pulthoz.*
//Sermester//
- Megteszem, ami tőlem telik. *Válaszol mosolyogva a sörkészítő törpének, majd érdeklődve hallgatja a választ a különlegesnek számító sör-alapanyagokról, ami kiderül nem saját célra kellenek.*
- Ez igen. *Mondja elismerően. Láthatóan a törpe ért ahhoz, amit csinál.*
- Nem mondom el, ha kapok egy nagy korsóval majd a sörökből. *Mondja cinkosan mosolyogva, bizalmasan. Persze csak tréfál, ha Elgretor meglepetést akar a bárónak, tegye csak, az ő dolguk. Bár kérdés, Chayss mennyire szereti a meglepetéseket?
Az apró gondokat érdeklődve hallgatja és a válasz előtt elgondolkodik kicsit.*
- Szerintem nincs akadálya, hogy megoldjuk ezt. Lassan úgyis be kell gyújtani, jön a hideg. *Mélázik a kandalló felé nézve. Van hely mellette pár hordónak, talán még a fogadó belsején is dob kicsit pár kedves hordó.*
- Nade, előbb odaadom a bárónak a listádat, hadd legyen meg hamar az a finom ser. *Veszi át a törpe szóhasználatát mosolyogva. Majd megindul a báró asztala felé és halk szavakkal átadja neki a papírost és visszatér a pulthoz.*
//Aestrel, Grim//
*Hasonló biccentéssel üdvözli a fogadóba visszatérő Grimet, mint amit kap. A rendelésre elmosolyodik, bár kész vizet tölteni a törpének, mégis rákérdez.*
- Nem kérsz egy kis vizezett bort inkább, vagy egy korsó Jám sört? *Mosolyog Grimre.*
- Nem akarom erőltetni, de mindkettő jobb, mint a víz és nem hiszem, hogy megártana. *Teszi hozzá, majd maga is Aestrel után néz míg a válaszra vár.*
//Maydeleine//
*Látszólag meglepte a csinos lány a kérdésével, de aztán választ kap a további rendelést illetően.*
- Értem, máris hozom. *Válaszol mosolyogva. Leves igen, tea nem.
A pultnál leadja a rendelést, majd amikor kész van, kiviszi a lányhoz és jó étvágyat kívánva távozik vissza a pulthoz.*
//Sermester//
- Megteszem, ami tőlem telik. *Válaszol mosolyogva a sörkészítő törpének, majd érdeklődve hallgatja a választ a különlegesnek számító sör-alapanyagokról, ami kiderül nem saját célra kellenek.*
- Ez igen. *Mondja elismerően. Láthatóan a törpe ért ahhoz, amit csinál.*
- Nem mondom el, ha kapok egy nagy korsóval majd a sörökből. *Mondja cinkosan mosolyogva, bizalmasan. Persze csak tréfál, ha Elgretor meglepetést akar a bárónak, tegye csak, az ő dolguk. Bár kérdés, Chayss mennyire szereti a meglepetéseket?
Az apró gondokat érdeklődve hallgatja és a válasz előtt elgondolkodik kicsit.*
- Szerintem nincs akadálya, hogy megoldjuk ezt. Lassan úgyis be kell gyújtani, jön a hideg. *Mélázik a kandalló felé nézve. Van hely mellette pár hordónak, talán még a fogadó belsején is dob kicsit pár kedves hordó.*
- Nade, előbb odaadom a bárónak a listádat, hadd legyen meg hamar az a finom ser. *Veszi át a törpe szóhasználatát mosolyogva. Majd megindul a báró asztala felé és halk szavakkal átadja neki a papírost és visszatér a pulthoz.*
3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-27 10:04:39
Üzenet elküldve: 2019-10-27 10:04:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sermester//
- Köszönöm komám, tudtam, hogy számíthatok rád.
*Rákacsint Mikre, aki biztosítja az öreg sermestert, hogy a papíros eljut a báróhoz.*
- Serhez komám, serhez kell. A báró hagyományost sert kért, én meg meglepem ízesített serrel. Az áfonyás ser az bitangjó, a serek királya pedig a mézser, ez kétségtelen.
*Nem túl nagy hangon mondja elvégre a serbiznisz egyelőre titkos, elég ha csak Mik tud még róla egyelőre. Bizalmasan hajol közelebb Mikhez.*
- Ez meglepetés cimbora, ne említsd külön a bárónak.
*Egy elfeledett ser receptjét készül megvalósítani. Mestere adta át még a halála előtt. Az áfonyás serért bolondultak a népek. Amikor a friss áfonya zamata egyesül a serrel az valami eszméletlen ízvarázs. A serek sere pedig a mézser, ezt mindenki tudja. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a méz nem ízesítő lesz benne, hanem totális részét képezi a főzési folyamatnak, így nem csak egy felédesített löttyöt fog készíteni, hanem igazi mézsert.*
- Na mostan van egy aprócska gond és probléma. Ha hordóba kerül a ser, akkor úgy 7 napig erjednie kell, ehhez meg meleg kell. A hideg pince nem lesz jó az erjesztési fázishoz. Valahol itt kellene a kandalló mellé tenni őket, erre a rövid időre, aztán mehetnek a hűvös pincébe, hogy a végső ízes zamata is kiforrjon.
*Bizonyára nem lehet akadálya az erjedő ser melegen tartásának e rövidke kis szakaszában. Mik komáját ismerve segítségére lesz ebben a részletben is.*
- Köszönöm komám, tudtam, hogy számíthatok rád.
*Rákacsint Mikre, aki biztosítja az öreg sermestert, hogy a papíros eljut a báróhoz.*
- Serhez komám, serhez kell. A báró hagyományost sert kért, én meg meglepem ízesített serrel. Az áfonyás ser az bitangjó, a serek királya pedig a mézser, ez kétségtelen.
*Nem túl nagy hangon mondja elvégre a serbiznisz egyelőre titkos, elég ha csak Mik tud még róla egyelőre. Bizalmasan hajol közelebb Mikhez.*
- Ez meglepetés cimbora, ne említsd külön a bárónak.
*Egy elfeledett ser receptjét készül megvalósítani. Mestere adta át még a halála előtt. Az áfonyás serért bolondultak a népek. Amikor a friss áfonya zamata egyesül a serrel az valami eszméletlen ízvarázs. A serek sere pedig a mézser, ezt mindenki tudja. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a méz nem ízesítő lesz benne, hanem totális részét képezi a főzési folyamatnak, így nem csak egy felédesített löttyöt fog készíteni, hanem igazi mézsert.*
- Na mostan van egy aprócska gond és probléma. Ha hordóba kerül a ser, akkor úgy 7 napig erjednie kell, ehhez meg meleg kell. A hideg pince nem lesz jó az erjesztési fázishoz. Valahol itt kellene a kandalló mellé tenni őket, erre a rövid időre, aztán mehetnek a hűvös pincébe, hogy a végső ízes zamata is kiforrjon.
*Bizonyára nem lehet akadálya az erjedő ser melegen tartásának e rövidke kis szakaszában. Mik komáját ismerve segítségére lesz ebben a részletben is.*
3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:29:53
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:29:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Mik//
*Aztán érkezik is Mik kezében ki a pohár víz és néhány hosszú másodpercig csak nézi, csak akkor zökken ki a gondolatok kavalkádjából, mikor a férfi felteszi a kérdéseit. Felnéz, kicsit haboz kapkodva a pillantását, mint, aki valóban egy ilyen egyszerű döntés sem képes meghozni, aztán végül csak összeszedi magát.*
-Igen. Szeretnék egy zöldséglevest, valami meleg étel jólesne. *Játszik az ujjaival, az imént kapott pohárral, rajzolgatva a verejtékező oldalára. Ugyanis ma is addig tervez itt várni, míg este nem lesz. Egyre inkább kezdi aggasztani a helyzet, hogy a mélységi már második napja marad ki, holott nem így volt betervezve, talán valami félresiklott. ~Csak egy darabban érkezzen vissza! Én… én… ~ Igazából azt sem tudja eldönteni, hogy leszidja, vagy inkább örüljön annak, hogy épségben előkerült vagy ebben a sorrendben vagy fordítva. Nagyot sóhajt.*
-Teát most nem kérek Mik. *Virít egy kedves mosolyt, mégsem szeretné, hogy savanyú tekintete átragadjon másra is.*
*Aztán érkezik is Mik kezében ki a pohár víz és néhány hosszú másodpercig csak nézi, csak akkor zökken ki a gondolatok kavalkádjából, mikor a férfi felteszi a kérdéseit. Felnéz, kicsit haboz kapkodva a pillantását, mint, aki valóban egy ilyen egyszerű döntés sem képes meghozni, aztán végül csak összeszedi magát.*
-Igen. Szeretnék egy zöldséglevest, valami meleg étel jólesne. *Játszik az ujjaival, az imént kapott pohárral, rajzolgatva a verejtékező oldalára. Ugyanis ma is addig tervez itt várni, míg este nem lesz. Egyre inkább kezdi aggasztani a helyzet, hogy a mélységi már második napja marad ki, holott nem így volt betervezve, talán valami félresiklott. ~Csak egy darabban érkezzen vissza! Én… én… ~ Igazából azt sem tudja eldönteni, hogy leszidja, vagy inkább örüljön annak, hogy épségben előkerült vagy ebben a sorrendben vagy fordítva. Nagyot sóhajt.*
-Teát most nem kérek Mik. *Virít egy kedves mosolyt, mégsem szeretné, hogy savanyú tekintete átragadjon másra is.*
3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-26 15:38:08
Üzenet elküldve: 2019-10-26 15:38:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Graril//
*A férfi elmosolyodik, ahogy az öregembert említi, látszik hogy szeretettel emlékszik vissza rá, legalábbis a mosoly miatt Arja erre gondol.*
- Mit tanultál tőle? *kérdezi meg gyorsan, kedves kíváncsisággal közbevágva.
Aztán amikor Graril a pusztáról meg az ork kovácsról kezd beszélni, a lányka nagyon is figyelmesen hallgatja ~de jó! Igazán nem tűnik valami esztelen, tohonya zsoldosnak, olyannak, aki csak inni tud meg verekedni! Nem is beszél butaságokat!~ örül egyre jobban a kísérőjének. ~Igazán remélem, hogy nem is szerelmes~ gondol vissza Pashra fintorogva, aki egész úton Latamien morfondírozott, persze hangosan, végig amíg Amonra nem értek. Arja akármennyire segítőkész természetű, a végén már igazán nagyon unta a dolgot!*
- Hát, hacsak nem amolyan vándor kovács. *sóhajt, remélve hogy Grarilnak van igaza, és nem neki, és valahol tényleg ott van a puszta mélyén ennek a Vasüllőnek a műhelye, és hogy a törpék Amon Ruadhon igazat mondtak.*
- Előbb-utóbb csak rátalálunk valakire a pusztában, aki hallott felőle. *fűzi hozzá határozott reménykedéssel, miközben kanalazza a levest, amit Miktől kaptak, és eltökéli magában, hogy akármilyen rejtett völgyben él is az ork kovács, ha varázserejű íjat tud kovácsolni, ő felkutatja, ha addig él is.*
- Hát egy megbízás miatt. *mondja először szűkszavúan, de aztán arra gondol, hogy Graril is a Kereskedőház embere, meg vele is tart majd az úton, neki igazán elárulhatja az egész dolgot.*
- A báró kapott egy megbízást *meséli el hát neki, gondosan ügyelve arra, miután körbepillant, hogy más biztosan ne hallhassa meg Arja halk szavait, csak ő* - egy varázserejű íjra. Olyanra, ami démonokat is képes megsebezni! Emiatt kellett volna megkeresnem Amon Ruadh kovácsát.
- De a vashegyi műhelyben nem vállalták. *rázza a fejét.* - Ott hallottam erről a Vasüllő Uzgardról.
- Hogy ő az, aki talán képes lenne kikovácsolni egy ilyen íjat. *meséli.*
*A férfi elmosolyodik, ahogy az öregembert említi, látszik hogy szeretettel emlékszik vissza rá, legalábbis a mosoly miatt Arja erre gondol.*
- Mit tanultál tőle? *kérdezi meg gyorsan, kedves kíváncsisággal közbevágva.
Aztán amikor Graril a pusztáról meg az ork kovácsról kezd beszélni, a lányka nagyon is figyelmesen hallgatja ~de jó! Igazán nem tűnik valami esztelen, tohonya zsoldosnak, olyannak, aki csak inni tud meg verekedni! Nem is beszél butaságokat!~ örül egyre jobban a kísérőjének. ~Igazán remélem, hogy nem is szerelmes~ gondol vissza Pashra fintorogva, aki egész úton Latamien morfondírozott, persze hangosan, végig amíg Amonra nem értek. Arja akármennyire segítőkész természetű, a végén már igazán nagyon unta a dolgot!*
- Hát, hacsak nem amolyan vándor kovács. *sóhajt, remélve hogy Grarilnak van igaza, és nem neki, és valahol tényleg ott van a puszta mélyén ennek a Vasüllőnek a műhelye, és hogy a törpék Amon Ruadhon igazat mondtak.*
- Előbb-utóbb csak rátalálunk valakire a pusztában, aki hallott felőle. *fűzi hozzá határozott reménykedéssel, miközben kanalazza a levest, amit Miktől kaptak, és eltökéli magában, hogy akármilyen rejtett völgyben él is az ork kovács, ha varázserejű íjat tud kovácsolni, ő felkutatja, ha addig él is.*
- Hát egy megbízás miatt. *mondja először szűkszavúan, de aztán arra gondol, hogy Graril is a Kereskedőház embere, meg vele is tart majd az úton, neki igazán elárulhatja az egész dolgot.*
- A báró kapott egy megbízást *meséli el hát neki, gondosan ügyelve arra, miután körbepillant, hogy más biztosan ne hallhassa meg Arja halk szavait, csak ő* - egy varázserejű íjra. Olyanra, ami démonokat is képes megsebezni! Emiatt kellett volna megkeresnem Amon Ruadh kovácsát.
- De a vashegyi műhelyben nem vállalták. *rázza a fejét.* - Ott hallottam erről a Vasüllő Uzgardról.
- Hogy ő az, aki talán képes lenne kikovácsolni egy ilyen íjat. *meséli.*
3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-26 14:44:15
Üzenet elküldve: 2019-10-26 14:44:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Aestrel, Mik//
*Visszatér a fogadóba. ~Itt mindig zajlik az élet. Jó hely ez.~ Gondolja, miközben arcán széles, dacos mosoly ül. Szemével a szőke kislányt keresi, kit reményei szerint hamar meg is talál. De legalábbis szól neki, hátha megkerül.*
-Tücsök! Jer ide. Hoztam neked valamit!
*Kezét, és a benne rejlő masnit háta mögé rejti, hogy eldughassa előle, és meglepetés maradjon a dolog. Közben azêrt a pulthoz közelít, ha lel magának helyet, és Mihez szól. Úgy érzi belevaló fickó, így egy tiszteletteljes biccentéssel üdvözli ismét.*
-Adnál egy pohár vizet koma? Sokat sétáltam. Még rendesen kitikkadtam.
*Bár vonzó a ser ötlete is, de nem szeretne most semmi hódítót, csak egy kis tiszta vizet. Reméli ezt nem számolják fel neki, bár nincs ellenére egy kis borravaló a mindig hűen szolgáló csaposnak sem. Ahogy látja van elêg dolga őnélküle is, így teljesen türelmesen vár, főleg, hogy most egyéb dolga sincs. Bár majd a bárónak kell jelentenie, de egyelőre úgy érzi, hogy nincs olyan fontos információja a piacról, melyet feltétlen, most azonnal meg kellene osszon vele. Persze ha rákérdezne, elmondaná, amit látott, de egyébként külön ezért nem keresi fel.*
//Aestrel, Mik//
*Visszatér a fogadóba. ~Itt mindig zajlik az élet. Jó hely ez.~ Gondolja, miközben arcán széles, dacos mosoly ül. Szemével a szőke kislányt keresi, kit reményei szerint hamar meg is talál. De legalábbis szól neki, hátha megkerül.*
-Tücsök! Jer ide. Hoztam neked valamit!
*Kezét, és a benne rejlő masnit háta mögé rejti, hogy eldughassa előle, és meglepetés maradjon a dolog. Közben azêrt a pulthoz közelít, ha lel magának helyet, és Mihez szól. Úgy érzi belevaló fickó, így egy tiszteletteljes biccentéssel üdvözli ismét.*
-Adnál egy pohár vizet koma? Sokat sétáltam. Még rendesen kitikkadtam.
*Bár vonzó a ser ötlete is, de nem szeretne most semmi hódítót, csak egy kis tiszta vizet. Reméli ezt nem számolják fel neki, bár nincs ellenére egy kis borravaló a mindig hűen szolgáló csaposnak sem. Ahogy látja van elêg dolga őnélküle is, így teljesen türelmesen vár, főleg, hogy most egyéb dolga sincs. Bár majd a bárónak kell jelentenie, de egyelőre úgy érzi, hogy nincs olyan fontos információja a piacról, melyet feltétlen, most azonnal meg kellene osszon vele. Persze ha rákérdezne, elmondaná, amit látott, de egyébként külön ezért nem keresi fel.*
3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-26 00:13:00
Üzenet elküldve: 2019-10-26 00:13:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Aestrel incidens//
*A kislány kiszól neki a raktárból, mintha azt mondaná, hogy van itt valaki és elviharzik. Mik értetlen kukkantana be oda, amikor megjelenik a báró heges képű cimborája. Aestrel még talán nem találkozott a fickóval és bár Miknek se mondta senki, hogy ő mostantól itt lakik, de Chayssal eleget dumált ahhoz, hogy elhiggye és az igricet se zavarja. Úgyhogy neki megfelel.*
- Ő a báró wegtoreni ismerőse, a kereskedőháznak köt üzletet. *Magyarázza, ha meglátja újra Aestrelt.*
//Sermester//
*A törpe jó időt tölt fent a szobájában mielőtt újra megjelenik a pultnál. Valami papíros félét lobogtat, "kellékanyag a báró akaratából". Mint valami zsolozsma.
Mik kigöngyöli és elolvassa. A papíron szereplő tételek érthetőek, maláta, komló, ilyenek. Tehát a törpe sört fog készíteni nekik. A pultos elismerően elhúzza a száját.*
- Rendben, átadom neki és az üzenetedet is. *Mosolyog a válasz mellé. Egész jó lesz, ha saját sörük lesz majd.*
- Mihez kell az méz és az áfonya? *Kérdi eltéve biztos helyre a papírost, hogy majd átadhassa a bárónak. De az a két tétel ismeretlen. Talán csak egyéni igény.*
//Arja, Graril//
*A Pintyben zajlik az élet. Nem is kicsit. A történtek elmesélése után a lány kifejezi reményét, hogy Mik nem fog eltűnni. A pultos szégyenlősen elmosolyodik.*
- Nem, nem áll szándékomban. *Mondja, ahogy felkel a dézsa mellől.*
- Graril nem rossz arc, nem hiszem, hogy gond lenne. *Jegyzi meg a fegyveressel kapcsolatban.*
- Szívesen, máskor is. *Jót mosolyog a masszázs körüli válaszon, majd magában derülve visszatér a pultba, hogy tovább folytassa munkáját.
Kis idő elteltével egy kicserélt Arja érkezik vissza a fogadótérbe és levest rendel Miktől. Míg Grarillal helyet keresnek, addig Miknek van ideje megmelegíteni egy tál levest, amit ki is visz hozzájuk. Persze Graril sem marad éhen, ő is kap levest.*
- Jó étvágyat nektek. *Mosolyog Arjára és mivel Grarillal az előttük álló küldetésről kezdenek beszélni, Mik visszatér a pultba.*
//Mirvaf//
*Választ kap a férfitől, aki mintha kezdene felengedni, mármint úgy értve, hogy egyre többet beszél. A válasz érdekes és egyben furcsa is, hisz Mirvar úgy beszél, mintha az isteneknek kisebb befolyása volna.*
- Haver, az isteneket ma is imádják. *Mondja, nem szeretné egyik haragját sem a fejükre.*
- Eeyrnek a városban is van temploma, Teysusnak számos híve van, köztük a báró is, a kikötőben pedig a Vérúrnak, Sa'Tereth-nek van oltára. *Hirtelen most ennyi jut eszébe.*
- Akár hiszed, akár nem, még ma is sokan fohászkodnak hozzájuk, így nem baj, ha azt mondod valakinek, egészségedre. *Mosolyog a férfire, remélve, hogy nem bántja meg véleményével.*
- Ha gondolod, látogass majd el a Fény Úrnőjének templomába, ott biztosan megtudhatsz egyet s mást az újhitűek isteneiről. *Ad tanácsot a férfinek. Ha valóban messziről jött, akkor talán szerencsés megismerkedni a helyi szokásokkal és istenekkel.*
//Aestrel incidens//
*A kislány kiszól neki a raktárból, mintha azt mondaná, hogy van itt valaki és elviharzik. Mik értetlen kukkantana be oda, amikor megjelenik a báró heges képű cimborája. Aestrel még talán nem találkozott a fickóval és bár Miknek se mondta senki, hogy ő mostantól itt lakik, de Chayssal eleget dumált ahhoz, hogy elhiggye és az igricet se zavarja. Úgyhogy neki megfelel.*
- Ő a báró wegtoreni ismerőse, a kereskedőháznak köt üzletet. *Magyarázza, ha meglátja újra Aestrelt.*
//Sermester//
*A törpe jó időt tölt fent a szobájában mielőtt újra megjelenik a pultnál. Valami papíros félét lobogtat, "kellékanyag a báró akaratából". Mint valami zsolozsma.
Mik kigöngyöli és elolvassa. A papíron szereplő tételek érthetőek, maláta, komló, ilyenek. Tehát a törpe sört fog készíteni nekik. A pultos elismerően elhúzza a száját.*
- Rendben, átadom neki és az üzenetedet is. *Mosolyog a válasz mellé. Egész jó lesz, ha saját sörük lesz majd.*
- Mihez kell az méz és az áfonya? *Kérdi eltéve biztos helyre a papírost, hogy majd átadhassa a bárónak. De az a két tétel ismeretlen. Talán csak egyéni igény.*
//Arja, Graril//
*A Pintyben zajlik az élet. Nem is kicsit. A történtek elmesélése után a lány kifejezi reményét, hogy Mik nem fog eltűnni. A pultos szégyenlősen elmosolyodik.*
- Nem, nem áll szándékomban. *Mondja, ahogy felkel a dézsa mellől.*
- Graril nem rossz arc, nem hiszem, hogy gond lenne. *Jegyzi meg a fegyveressel kapcsolatban.*
- Szívesen, máskor is. *Jót mosolyog a masszázs körüli válaszon, majd magában derülve visszatér a pultba, hogy tovább folytassa munkáját.
Kis idő elteltével egy kicserélt Arja érkezik vissza a fogadótérbe és levest rendel Miktől. Míg Grarillal helyet keresnek, addig Miknek van ideje megmelegíteni egy tál levest, amit ki is visz hozzájuk. Persze Graril sem marad éhen, ő is kap levest.*
- Jó étvágyat nektek. *Mosolyog Arjára és mivel Grarillal az előttük álló küldetésről kezdenek beszélni, Mik visszatér a pultba.*
//Mirvaf//
*Választ kap a férfitől, aki mintha kezdene felengedni, mármint úgy értve, hogy egyre többet beszél. A válasz érdekes és egyben furcsa is, hisz Mirvar úgy beszél, mintha az isteneknek kisebb befolyása volna.*
- Haver, az isteneket ma is imádják. *Mondja, nem szeretné egyik haragját sem a fejükre.*
- Eeyrnek a városban is van temploma, Teysusnak számos híve van, köztük a báró is, a kikötőben pedig a Vérúrnak, Sa'Tereth-nek van oltára. *Hirtelen most ennyi jut eszébe.*
- Akár hiszed, akár nem, még ma is sokan fohászkodnak hozzájuk, így nem baj, ha azt mondod valakinek, egészségedre. *Mosolyog a férfire, remélve, hogy nem bántja meg véleményével.*
- Ha gondolod, látogass majd el a Fény Úrnőjének templomába, ott biztosan megtudhatsz egyet s mást az újhitűek isteneiről. *Ad tanácsot a férfinek. Ha valóban messziről jött, akkor talán szerencsés megismerkedni a helyi szokásokkal és istenekkel.*
3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2019-10-25 22:27:33
Üzenet elküldve: 2019-10-25 22:27:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*A férfi elmosolyodik.*
- Igen, az öregember aki felnevelt még mindig ott él.*-mondja a férfi, közben az ujjaival dobol az asztalon.*
- A Füves puszta eléggé veszélyes hely. Könnyű eltévedni benne, és ki tudja milyen haramiák tanyáznak ott.*- jegyzi meg Graril komoly hangon.*
- Ráadásul eléggé nagy terület, az a kovács bárhol lehet, mondjuk egy orkot viszonylag könnyű észrevenni, de jól el tud rejtőzködni a pusztán. Azonban ha kovács, akkor valahol le kell telepednie, mert a szerszámait, a műhelyét nem lehet csak úgy mozgatni.*-véli a férfi, mert eléggé logikus az, hogy az üllőt az öntőformákat, az olvasztó tégelyeket nem lehet csak úgy felcsapni egy szekérre, vagy egy ló hátára.*
- Miért olyan fontos nekünk ez a kovács?*-érdeklődik a férfi a küldetésük felől.*
*A férfi elmosolyodik.*
- Igen, az öregember aki felnevelt még mindig ott él.*-mondja a férfi, közben az ujjaival dobol az asztalon.*
- A Füves puszta eléggé veszélyes hely. Könnyű eltévedni benne, és ki tudja milyen haramiák tanyáznak ott.*- jegyzi meg Graril komoly hangon.*
- Ráadásul eléggé nagy terület, az a kovács bárhol lehet, mondjuk egy orkot viszonylag könnyű észrevenni, de jól el tud rejtőzködni a pusztán. Azonban ha kovács, akkor valahol le kell telepednie, mert a szerszámait, a műhelyét nem lehet csak úgy mozgatni.*-véli a férfi, mert eléggé logikus az, hogy az üllőt az öntőformákat, az olvasztó tégelyeket nem lehet csak úgy felcsapni egy szekérre, vagy egy ló hátára.*
- Miért olyan fontos nekünk ez a kovács?*-érdeklődik a férfi a küldetésük felől.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409