Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 190 (3781. - 3800. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3800. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-17 15:00:34
Üzenet elküldve: 2020-01-17 15:00:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Megpihenve//
//Érintőlegesen Mik, Rorkir//
*Szereti, ha kedvesen fogadják valahol, ez szívmelengető Rony számára éppúgy, mint feltehetően minden tisztes vendégnek is az. A tea készül, de ha meg is kapja, egyelőre ott hagyja hűlni.*
-Nagyon szépen köszönöm! *Mosolyog, majd jöhetnek az anyagiak is, mihelyst megkapta a választ az istállóra és a foglalásra való igényre is. Kivesz magának egy Szobat, 10 aranyért, s feltehetően határozatlan ideig ott is fog lakni.
*
-Nem tudom, hogy ez az ár esetleg egy éjszakára szól e, mert ha igen, akkor majd fizetem a többit is. *Azért letaglalja a meglepődés Zsálya említése miatt, mind a barbár, mind Mik részéről, így talán érthető is az a meglepett arc, amit vág. Leteszi az asztalra a szeretet lugasát, lágyan cirógatja, aminek hatására mintha egyre több, színpompás, szív alakú bimbó mozdulna meg egy kissé. Először Rorkirhoz szól, hiszen ő szeretné megnézni a gyapjastevét.*
-Persze, akkor én ki is kísérnélek hozzá, aztán elvezetem az istállóba. *Ezután pedig megint csak a pultoshoz intéz szavakat.*
-A teát egyelőre szeretném itt hagyni, hűlni. Megkérhetlek, hogy vigyázol rá és a lugasomra? Hálás növény, amennyiben szeretgeted, énekelsz neki, talán ki is virágzik. *Mosolyodik el, s az eddig csak kémlelő Dudvát hagyja kimászni a táskájából, hogy mellette ugrálgasson az ajtó irányába. Rony követi, és ha Rorkir is ezt teszi, akkor a gyapjasteve előtt lehetnek már. Zsálya boldogan fogadja a virágbólszületettet, a barbárra pedig egy gyanakvónak hatható pillantást vet.*
-Nos, én Tuldhron vagyok, ő Dudva, a menyétem, ő pedig Zsálya, a laposhátú gyapjastevém. Óvatosan simogasd majd, mert nagyon érzékeny! *Amennyiben Rorkir finom mozdulatokkal, halkan, hirtelen mozdulatokkal közelítene a kanca felé és hagyja azt kezdeményezni, finoman belehelyezi az állat a kezébe az orrát. Minden egyéb esetben pedig arcon lesz köpve, egy gúnyosan morgó alpakka kíséretében.*
//Megpihenve//
//Érintőlegesen Mik, Rorkir//
*Szereti, ha kedvesen fogadják valahol, ez szívmelengető Rony számára éppúgy, mint feltehetően minden tisztes vendégnek is az. A tea készül, de ha meg is kapja, egyelőre ott hagyja hűlni.*
-Nagyon szépen köszönöm! *Mosolyog, majd jöhetnek az anyagiak is, mihelyst megkapta a választ az istállóra és a foglalásra való igényre is. Kivesz magának egy Szobat, 10 aranyért, s feltehetően határozatlan ideig ott is fog lakni.
*-Nem tudom, hogy ez az ár esetleg egy éjszakára szól e, mert ha igen, akkor majd fizetem a többit is. *Azért letaglalja a meglepődés Zsálya említése miatt, mind a barbár, mind Mik részéről, így talán érthető is az a meglepett arc, amit vág. Leteszi az asztalra a szeretet lugasát, lágyan cirógatja, aminek hatására mintha egyre több, színpompás, szív alakú bimbó mozdulna meg egy kissé. Először Rorkirhoz szól, hiszen ő szeretné megnézni a gyapjastevét.*
-Persze, akkor én ki is kísérnélek hozzá, aztán elvezetem az istállóba. *Ezután pedig megint csak a pultoshoz intéz szavakat.*
-A teát egyelőre szeretném itt hagyni, hűlni. Megkérhetlek, hogy vigyázol rá és a lugasomra? Hálás növény, amennyiben szeretgeted, énekelsz neki, talán ki is virágzik. *Mosolyodik el, s az eddig csak kémlelő Dudvát hagyja kimászni a táskájából, hogy mellette ugrálgasson az ajtó irányába. Rony követi, és ha Rorkir is ezt teszi, akkor a gyapjasteve előtt lehetnek már. Zsálya boldogan fogadja a virágbólszületettet, a barbárra pedig egy gyanakvónak hatható pillantást vet.*
-Nos, én Tuldhron vagyok, ő Dudva, a menyétem, ő pedig Zsálya, a laposhátú gyapjastevém. Óvatosan simogasd majd, mert nagyon érzékeny! *Amennyiben Rorkir finom mozdulatokkal, halkan, hirtelen mozdulatokkal közelítene a kanca felé és hagyja azt kezdeményezni, finoman belehelyezi az állat a kezébe az orrát. Minden egyéb esetben pedig arcon lesz köpve, egy gúnyosan morgó alpakka kíséretében.*
3799. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-17 14:37:29
Üzenet elküldve: 2020-01-17 14:37:29
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Megpihenve//
*Az élet és a forgalom nem áll meg a Kalmárban, újabb vendég érkezik a fogadóba. Ezúttal egy tündér személyében. Erdei szerzetnek tűnik, de Mik csak a szokásos barátságos mosolyával fogadja.*
- Önnek is jó napot, az istenek hozták a Wegtoreni Kalmárban. Máris készítem a teáját. *Viszonozza a köszöntést és a keze máris jár, hogy bögrét kerítsen és teafüveket. Miközben dolgozik, a tündér folytatja. A szobafoglalással nincs is gond, de a másik kérés meglepi. Nem is a kérés, inkább az állat faja, amit a másik mond.*
- Persze... természetesen van istállónk és nyugodtan elhelyezheti ott azt a gyapjasvalamit. *Mosolyog zavartan, ahogy forró vizet önt a tealevelekre, hadd ázzanak. A menyét megjelenése már nem lepi meg annyira, csak egy pillantással konstatálja.
A kisebb teáskannában ázó leveleket egy bögre és egy kis csupor méz kíséretében pedig átadja a tündérnek.*
//Rorkir, Balkócza//
- Én értem, de ez egy gyerek. Így megfenyegetni pedig... *Húzza el a száját. Rorkir értelmes embernek tűnik, bár előélete, múltja biztosan indokolja a viselkedését.
Az étel elterelni látszik a férfi figyelmét és a sör-meghívás is jól esik neki. Kinek ne esne jól?*
- Egészségedre, sokaknak az a kedvenc söre. *Mosolyog Rorkirre, majd magára hagyja a sültjével, de az érkező tündér és a hátasa neki is felkeli a figyelmét.
Csak mosolyogva figyeli a beszélgetést és folytatja a munkáját.
Balkócza is megkapta az ételét, el is fogyasztja, láthatóan ízlett neki, ám amikor távozik és valami madárról beszél, Mik csak a homlokát ráncolja, hisz a fogad egyáltalán nem madár.
De végül is már mindegy, hisz a gnóm lány távozott.*
//Megpihenve//
*Az élet és a forgalom nem áll meg a Kalmárban, újabb vendég érkezik a fogadóba. Ezúttal egy tündér személyében. Erdei szerzetnek tűnik, de Mik csak a szokásos barátságos mosolyával fogadja.*
- Önnek is jó napot, az istenek hozták a Wegtoreni Kalmárban. Máris készítem a teáját. *Viszonozza a köszöntést és a keze máris jár, hogy bögrét kerítsen és teafüveket. Miközben dolgozik, a tündér folytatja. A szobafoglalással nincs is gond, de a másik kérés meglepi. Nem is a kérés, inkább az állat faja, amit a másik mond.*
- Persze... természetesen van istállónk és nyugodtan elhelyezheti ott azt a gyapjasvalamit. *Mosolyog zavartan, ahogy forró vizet önt a tealevelekre, hadd ázzanak. A menyét megjelenése már nem lepi meg annyira, csak egy pillantással konstatálja.
A kisebb teáskannában ázó leveleket egy bögre és egy kis csupor méz kíséretében pedig átadja a tündérnek.*
//Rorkir, Balkócza//
- Én értem, de ez egy gyerek. Így megfenyegetni pedig... *Húzza el a száját. Rorkir értelmes embernek tűnik, bár előélete, múltja biztosan indokolja a viselkedését.
Az étel elterelni látszik a férfi figyelmét és a sör-meghívás is jól esik neki. Kinek ne esne jól?*
- Egészségedre, sokaknak az a kedvenc söre. *Mosolyog Rorkirre, majd magára hagyja a sültjével, de az érkező tündér és a hátasa neki is felkeli a figyelmét.
Csak mosolyogva figyeli a beszélgetést és folytatja a munkáját.
Balkócza is megkapta az ételét, el is fogyasztja, láthatóan ízlett neki, ám amikor távozik és valami madárról beszél, Mik csak a homlokát ráncolja, hisz a fogad egyáltalán nem madár.
De végül is már mindegy, hisz a gnóm lány távozott.*
3798. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:46:39
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:46:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr//
*Miután félrevonulnak beszélgetni, már csak lóbálja a lábát és várja a rendelt ruhaakasztó alkalmatosságot, amely nyilván, szintén valami egészen más lesz, mint amire először gondolt. Közben a nagy szőrös alak leül egy tőle egészen távol eső asztalhoz, megfordul a fejében, mivel még nem kapott minden kérdésre választ odatelepszik mellé, de aztán szerencsére érkezik a kaja. Ha pedig megjött a koszt, akkor a gyomor az úr, magához ragadja az irányítást, ő meg az evőeszközöket, aztán nekilát.*
-Kösszencs cimbora. *Néhány percig küzd az evőeszközökkel, aztán felhagy a próbálkozással, hogy úgy egyen, mint az urak és két kacsóval lát neki széjjelcincálni apró darabokra, az úgy fest, madárnak látszó tárgyat. ~Ez valamiféle szárnyas lehet. ~ Miután a hús nagy részét elfogyasztotta a csontokat kezdi el jobban szemügyre venni, hümmög és néha átnyálazza még egyszer, nehogy otthagyjon valamit. Eztán, hogy minden maradványt tüzetesen átvizsgált és beazonosított, a két zsíros mancsát beletöröli a pulcsija ujjába, ahogy azt ilyenkor szokta, majd a tányért visszatolja a pultosnak.*
-Bendőtöltő egy madár volt kétségtelen. Csak kicsit sántított már, rosszul forrt össze a törés, bizonyára úgysem maradt volna sokáig talpon. *Jegyzi még meg, aztán lepattan a székről és a táskáját felkapva kisétál a fogadó ajtaján.*
*Miután félrevonulnak beszélgetni, már csak lóbálja a lábát és várja a rendelt ruhaakasztó alkalmatosságot, amely nyilván, szintén valami egészen más lesz, mint amire először gondolt. Közben a nagy szőrös alak leül egy tőle egészen távol eső asztalhoz, megfordul a fejében, mivel még nem kapott minden kérdésre választ odatelepszik mellé, de aztán szerencsére érkezik a kaja. Ha pedig megjött a koszt, akkor a gyomor az úr, magához ragadja az irányítást, ő meg az evőeszközöket, aztán nekilát.*
-Kösszencs cimbora. *Néhány percig küzd az evőeszközökkel, aztán felhagy a próbálkozással, hogy úgy egyen, mint az urak és két kacsóval lát neki széjjelcincálni apró darabokra, az úgy fest, madárnak látszó tárgyat. ~Ez valamiféle szárnyas lehet. ~ Miután a hús nagy részét elfogyasztotta a csontokat kezdi el jobban szemügyre venni, hümmög és néha átnyálazza még egyszer, nehogy otthagyjon valamit. Eztán, hogy minden maradványt tüzetesen átvizsgált és beazonosított, a két zsíros mancsát beletöröli a pulcsija ujjába, ahogy azt ilyenkor szokta, majd a tányért visszatolja a pultosnak.*
-Bendőtöltő egy madár volt kétségtelen. Csak kicsit sántított már, rosszul forrt össze a törés, bizonyára úgysem maradt volna sokáig talpon. *Jegyzi még meg, aztán lepattan a székről és a táskáját felkapva kisétál a fogadó ajtaján.*
3797. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 21:35:30
Üzenet elküldve: 2020-01-15 21:35:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Mik, Rony//
*Mik szavaira csak vállat von, inkább csak értetlenségében.*
-Tudod én egyenes ember vagyok, barátom. Csak közöltem vele a tényeket, nehogy.. Hogy is mondják? Nehogy hideg zuhanyként érje, vagy mi.
*Vakarja meg a fejét, ennél jobban nem tud magyarázni, de igyekszik. Mindenesetre tényleg nincs benne rossz szándék, vagy ilyesmi. Az érkező étel látványa is tetszik neki, amit egy hangos hümmögéssel konstatál.*
-Köszönöm.
*Épp kezdene enni, mikor az ajándék sört is megkapja.*
-Ugyan, erre semmi szükség, de köszönöm. Tudod a kedvenc söröm az, amiért nem kell fizetni, hehe.
*Nevet egy kicsit, majd jó nagyot kortyol belőle, s falatozik tovább. Mígnem egyszer csak torkán akad a falat, s szinte kiugró szemekkel kiált a pulthoz, amikoe hall valamit s frissen betérő aprócska szerzet szájából, akire eddig ügyet sem vetett.*
-Gyapfhjas hátú micsoda??
*A szája tele van kajával, így furcsán hangozhatnak szavai.*
-Megnézhetem, koma? Persze, ha ráérsz... Vagy ilyesmi.
*Teszi hozzá gyorsan, hisz nem akart illetlen lenni, de el sem tudja képzelni miféle jószág lehet az, amit emlegetett.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.15 21:35:57
*Mik szavaira csak vállat von, inkább csak értetlenségében.*
-Tudod én egyenes ember vagyok, barátom. Csak közöltem vele a tényeket, nehogy.. Hogy is mondják? Nehogy hideg zuhanyként érje, vagy mi.
*Vakarja meg a fejét, ennél jobban nem tud magyarázni, de igyekszik. Mindenesetre tényleg nincs benne rossz szándék, vagy ilyesmi. Az érkező étel látványa is tetszik neki, amit egy hangos hümmögéssel konstatál.*
-Köszönöm.
*Épp kezdene enni, mikor az ajándék sört is megkapja.*
-Ugyan, erre semmi szükség, de köszönöm. Tudod a kedvenc söröm az, amiért nem kell fizetni, hehe.
*Nevet egy kicsit, majd jó nagyot kortyol belőle, s falatozik tovább. Mígnem egyszer csak torkán akad a falat, s szinte kiugró szemekkel kiált a pulthoz, amikoe hall valamit s frissen betérő aprócska szerzet szájából, akire eddig ügyet sem vetett.*
-Gyapfhjas hátú micsoda??
*A szája tele van kajával, így furcsán hangozhatnak szavai.*
-Megnézhetem, koma? Persze, ha ráérsz... Vagy ilyesmi.
*Teszi hozzá gyorsan, hisz nem akart illetlen lenni, de el sem tudja képzelni miféle jószág lehet az, amit emlegetett.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.15 21:35:57
3796. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 19:53:38
Üzenet elküldve: 2020-01-15 19:53:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Rehanzar - Távozás//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Érződik, hogy a férfi nem most kezdte a szakmát, reméli pont ennyire is megbízható. Miután mind a ketten megállapították, hogy az égetős dolog veszett hatásos, fény derül a gyűrű valódi értékére. ~A súlya sem az igazi. ~ Teszi el, mert a magyarázattal már van némi alapja annak, hogy a tündért, azt biztosítékként ajánlotta fel neki.
Majd szedelőzködik és indul is, elmondása szerint máris az ő ügyében jár el, ami, ha igaz, igen dicséretes. ~Legalább nem itt kezdi el elinni az aranyat. ~ Szélesedik ki a mosolya, közben ráébred, hogy neki sincsen itt maradása, hiszen, amiért jött elrendeződött.*
-Rendben, amint visszaértem felkeresem. *Zárja ő is rövidre a dolgot, majd megvárja, míg az alak távozik, csak aztán sétál ki maga is a fogadóból. ~Ez megvan. De hogyan tovább? Egyedül tényleg nem leszek elég.~ Miközben kilép az ajtón, lopva körbenéz, a csuklya szélét óvatosan ujjával kihúzva, hogy nagyobb látóteret biztosítson magának, igen, ezen a környéken van néhány koldus, ami talán még jól is jöhet majd. ~Olyan kell, akiben meg is bízom, legalább egy kicsit. ~ Ezekkel a gondolatokkal karöltve indul meg arra, amerre a lába viszi, kifelé a városból. A kevésbé népes utcákat keresi, hiszen, mióta bearanyozta a haját igen feltűnő jelenséggé avanzsált. ~Fasznak kellett ez is a nyakamba.~*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Érződik, hogy a férfi nem most kezdte a szakmát, reméli pont ennyire is megbízható. Miután mind a ketten megállapították, hogy az égetős dolog veszett hatásos, fény derül a gyűrű valódi értékére. ~A súlya sem az igazi. ~ Teszi el, mert a magyarázattal már van némi alapja annak, hogy a tündért, azt biztosítékként ajánlotta fel neki.
Majd szedelőzködik és indul is, elmondása szerint máris az ő ügyében jár el, ami, ha igaz, igen dicséretes. ~Legalább nem itt kezdi el elinni az aranyat. ~ Szélesedik ki a mosolya, közben ráébred, hogy neki sincsen itt maradása, hiszen, amiért jött elrendeződött.*
-Rendben, amint visszaértem felkeresem. *Zárja ő is rövidre a dolgot, majd megvárja, míg az alak távozik, csak aztán sétál ki maga is a fogadóból. ~Ez megvan. De hogyan tovább? Egyedül tényleg nem leszek elég.~ Miközben kilép az ajtón, lopva körbenéz, a csuklya szélét óvatosan ujjával kihúzva, hogy nagyobb látóteret biztosítson magának, igen, ezen a környéken van néhány koldus, ami talán még jól is jöhet majd. ~Olyan kell, akiben meg is bízom, legalább egy kicsit. ~ Ezekkel a gondolatokkal karöltve indul meg arra, amerre a lába viszi, kifelé a városból. A kevésbé népes utcákat keresi, hiszen, mióta bearanyozta a haját igen feltűnő jelenséggé avanzsált. ~Fasznak kellett ez is a nyakamba.~*
3795. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 18:37:24
Üzenet elküldve: 2020-01-15 18:37:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Megpihenve//
//Mik//
*Rony még szipog egy kicsit, amikor a Wegtoreni Kalmár felé veszi a lépteit, de úgy néz ki, a laposhátú gyapjasteve nőstény szeretgetése és szelíd noszogatása puha orrával, célt ér, hiszen tündérünk lassan kivirul, mosolyra fakad és el is felejti a gonosz, érzéketlen félvért, talán egy életre is, már ha nem akad vele össze újra a jövőben, amit aztán nem szeretne. Megérkezik hát úti célja felé, de ha Dudvának adott nevet, a hátas-málhás jószág sem maradhat el. A legszembetűnőbb tulajdonsága adja majd a titulusát, ami a virágbólszületett számára a szaga.*
-Zsálya lesz a neved, kislány. Megfelel, vagy keressek mást? *Mosolyog, majd kuncog is, mikor amaz közelebb bújik fejével hozzá.*
-No, most aztán viszont itt kell maradnod és nagyon jól viselkedned, én meg bemegyek oda, nem maradok sokáig, vagy talán ha mégis, akkor keresek neked egy jobb helyet. *Simogatással köszön el bojtosfejű szépségétől, Dudva pedig mocorog az általvetőjében, mikor belép a Wegtorenibe. Egyenesen a pult felé megy, hiszen most szeretne beszélni Mikkel. Nehézkesen, de sikeresen helyet foglal, aztán nagyokat pislog a férfi felé.*
-Jó napot, uram! Szeretnék kérni egy Tea-t, 3 aranyért, valamint lenne egy kérdésem is. Továbbiakban huzamosabb ideig igénybe venném egyik szobájukat, talán egy hatig, de ez még nem biztos. Nekem kint van egy laposhátú gyapjastevém, a Zsálya, akinek az éjszakai szálláshelyét szeretném biztosítani. Ez lehetséges itt, van a fogadónak istállója? *Figyel, nagy, kerek, őzike szemeivel, közben észre sem véve, hogy menyétje kissé kidugta fejét, egyelőre csak leskelődni. Mik őt észre is veheti akár, bár ha zavarná, azt legfeljebb az állat puszta jelenlétének lehet betudni, mert semmi egyebet nem tesz.*
//Mik//
*Rony még szipog egy kicsit, amikor a Wegtoreni Kalmár felé veszi a lépteit, de úgy néz ki, a laposhátú gyapjasteve nőstény szeretgetése és szelíd noszogatása puha orrával, célt ér, hiszen tündérünk lassan kivirul, mosolyra fakad és el is felejti a gonosz, érzéketlen félvért, talán egy életre is, már ha nem akad vele össze újra a jövőben, amit aztán nem szeretne. Megérkezik hát úti célja felé, de ha Dudvának adott nevet, a hátas-málhás jószág sem maradhat el. A legszembetűnőbb tulajdonsága adja majd a titulusát, ami a virágbólszületett számára a szaga.*
-Zsálya lesz a neved, kislány. Megfelel, vagy keressek mást? *Mosolyog, majd kuncog is, mikor amaz közelebb bújik fejével hozzá.*
-No, most aztán viszont itt kell maradnod és nagyon jól viselkedned, én meg bemegyek oda, nem maradok sokáig, vagy talán ha mégis, akkor keresek neked egy jobb helyet. *Simogatással köszön el bojtosfejű szépségétől, Dudva pedig mocorog az általvetőjében, mikor belép a Wegtorenibe. Egyenesen a pult felé megy, hiszen most szeretne beszélni Mikkel. Nehézkesen, de sikeresen helyet foglal, aztán nagyokat pislog a férfi felé.*
-Jó napot, uram! Szeretnék kérni egy Tea-t, 3 aranyért, valamint lenne egy kérdésem is.
Továbbiakban huzamosabb ideig igénybe venném egyik szobájukat, talán egy hatig, de ez még nem biztos. Nekem kint van egy laposhátú gyapjastevém, a Zsálya, akinek az éjszakai szálláshelyét szeretném biztosítani. Ez lehetséges itt, van a fogadónak istállója? *Figyel, nagy, kerek, őzike szemeivel, közben észre sem véve, hogy menyétje kissé kidugta fejét, egyelőre csak leskelődni. Mik őt észre is veheti akár, bár ha zavarná, azt legfeljebb az állat puszta jelenlétének lehet betudni, mert semmi egyebet nem tesz.*
3794. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:37:46
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:37:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Rorkir, Balkócza//
*A gnóm lányka láthatóan nem érti, mikor és hogyan szólt sértően, amiért Mik nem is tud haragudni rá. Már látja, hogy nem direkt idegesíti a barbár férfit, hanem mert ilyen a természete. Hallgatja Balkócza fejtegetését a főtt nyelvről és miegymásról, de reméli, hogy Rorkir nem fogja magára venni a dolgot.
Amikor félrevonulnak a férfivel, szeme sarkából még látja, hogy a lány kiölti a nyelvét, de jobbnak látja nem reagálni a dologra. Lehet, hogy mégis direkt ilyen mitugrász.
Mik bizony a hely nyugalmáért aggódik. Történt itt már elég sok minden és nem szeretne újabb izgalmakat.*
- Én értem, csak az előbb azt mondtad neki, kevesebbért is öltél már. *Mutat rá a korábbi fenyegetésnek is beillő szavakra már odébb a pult végében Rorkirnak.*
- Nem zavarsz senkit, de téged is megillet a nyugalom és attól tartok, ez a lányka nem teszi lehetővé, hogy nyugodtan élvezd a Kalmár vendégszeretetét. *Viszonozza a mosolyt. Neki nincs semmi baja a férfivel, de a beszélgetésük a gnóm lánnyal kezdett rossz irányba fordulni.*
- A vadkan mellé pedig fogadj el egy korsó törpe sört, a fogadó ajándéka kárpótlásul a kellemetlenségért. *Hívja meg egy kör italra Rorkirt Mik és ha a férfi helyet foglalt, fel is szolgálja neki a vadkant, majd Balkócza elé is leteszi az egészben sült, ropogós fogast.*
- Parancsolj, jó étvágyat. *Mondja mindkettőjüknek külön-külön és reméli, hogy ezzel mindketten ellesznek egy darabig csendben.
A városőrökkel pedig nem fenyegetőzött, egyszerűen közölte, hogy ott vannak. Ha fenyegetőzni akart volna, hozzátette volna, hogy szól nekik, ha nem viselkednek és elharapózik a vita.*
//A fekete tenger szólít//
*Gwaeren is megkapja a saját fogasát és mindent, amit rendelt a pultnál a kalapos férfi mellett.*
- Jó étvágyat, kisasszony. *Mondja a lánynak mosolyogva, majd indul vissza a pultba, hogy folytassa a munkáját.*
//Rorkir, Balkócza//
*A gnóm lányka láthatóan nem érti, mikor és hogyan szólt sértően, amiért Mik nem is tud haragudni rá. Már látja, hogy nem direkt idegesíti a barbár férfit, hanem mert ilyen a természete. Hallgatja Balkócza fejtegetését a főtt nyelvről és miegymásról, de reméli, hogy Rorkir nem fogja magára venni a dolgot.
Amikor félrevonulnak a férfivel, szeme sarkából még látja, hogy a lány kiölti a nyelvét, de jobbnak látja nem reagálni a dologra. Lehet, hogy mégis direkt ilyen mitugrász.
Mik bizony a hely nyugalmáért aggódik. Történt itt már elég sok minden és nem szeretne újabb izgalmakat.*
- Én értem, csak az előbb azt mondtad neki, kevesebbért is öltél már. *Mutat rá a korábbi fenyegetésnek is beillő szavakra már odébb a pult végében Rorkirnak.*
- Nem zavarsz senkit, de téged is megillet a nyugalom és attól tartok, ez a lányka nem teszi lehetővé, hogy nyugodtan élvezd a Kalmár vendégszeretetét. *Viszonozza a mosolyt. Neki nincs semmi baja a férfivel, de a beszélgetésük a gnóm lánnyal kezdett rossz irányba fordulni.*
- A vadkan mellé pedig fogadj el egy korsó törpe sört, a fogadó ajándéka kárpótlásul a kellemetlenségért. *Hívja meg egy kör italra Rorkirt Mik és ha a férfi helyet foglalt, fel is szolgálja neki a vadkant, majd Balkócza elé is leteszi az egészben sült, ropogós fogast.*
- Parancsolj, jó étvágyat. *Mondja mindkettőjüknek külön-külön és reméli, hogy ezzel mindketten ellesznek egy darabig csendben.
A városőrökkel pedig nem fenyegetőzött, egyszerűen közölte, hogy ott vannak. Ha fenyegetőzni akart volna, hozzátette volna, hogy szól nekik, ha nem viselkednek és elharapózik a vita.*
//A fekete tenger szólít//
*Gwaeren is megkapja a saját fogasát és mindent, amit rendelt a pultnál a kalapos férfi mellett.*
- Jó étvágyat, kisasszony. *Mondja a lánynak mosolyogva, majd indul vissza a pultba, hogy folytassa a munkáját.*
3793. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 19:22:52
Üzenet elküldve: 2020-01-13 19:22:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//YIlanda//
*Ugyan a mondataiban nem volt nagyzolás, vagy hencegés, de nem is baj ha úgy értelmezi a lány. Egészséges nagyképűség több mint előny ebben a szakmában. És itt fordul meg a fejében a gondolat, hogy ezen összeggel most leléphetne egy kis időre.*
~Minek. Éhen halni sok, beindítani a régi járatokat, kifizetni az adósságokat, és újra építeni a szövetkezetet meg kevés. Többet ér az összegnél a szavak hitele, mint amit a vasbank kimérhet ekkora önerőre.~
*Veti el az ötletet, és e szerint is viselkedik. A gyíknevű idegen megjegyzi, hogy remélte azt, hogy nem okoz gondot a beszerzés.*
-Gondot csak az ár okoz.
*Mondja, miközben egy fojtóval lenyomja a pipáját, és sármos mosolyát elhúzza szélesen.*
-De ez esetben nem lesz probléma.
*Mondja aljas kacérsággal ahogy a nehéz erszény az asztalon koppan. A nő igen meggyőzőnek találja a papír égetős részt, és egyetértően bólint rá a koros tündér.*
-A kedvenc részem. Hatásos, és diszkrét.
*Teszi, hozzá de csak említés képen. Látja, ahogy a kuncsaftja a gyűrűét nézi. A biztosítás képen otthagyott emléktárgy mintha nem győzné meg eléggé. Elő kell adnia a történetét, hogy szilárd legyen az üzleti kapcsolat.*
-Értéktelen vacak ha a piacon akarod eladni, de nekem többet ér mint tíz ilyen erszény. Hagyaték. Láthatod rajta, hogy nem te vagy az első kölcsön gazdája.
*Mondja miközben már összefelé szedelődzik. Feláll, és úgy koccint mikor eljön az ideje. Lehúzza, és visszacsapja az asztalra.*
-Köszönöm az italt. Nekem is mennem kell. Felkeresek egy régi ismerőst. A legjobb áron vásárolok önnek.
*Mondja egy bizalmas, és kedves mosollyal ami ugyan eltér eddigi viselkedésétől, de egészen őszintének hat.*
-Én itt fogok megszállni. Ha mégsem találna itt, akkor hagyjon üzenetet, vagy küldessen az árvákkal.
*Tart egy kis szünetet, majd felveszi a kalapját, és már megy is, egészen elhagyva az épületet.*
*Ugyan a mondataiban nem volt nagyzolás, vagy hencegés, de nem is baj ha úgy értelmezi a lány. Egészséges nagyképűség több mint előny ebben a szakmában. És itt fordul meg a fejében a gondolat, hogy ezen összeggel most leléphetne egy kis időre.*
~Minek. Éhen halni sok, beindítani a régi járatokat, kifizetni az adósságokat, és újra építeni a szövetkezetet meg kevés. Többet ér az összegnél a szavak hitele, mint amit a vasbank kimérhet ekkora önerőre.~
*Veti el az ötletet, és e szerint is viselkedik. A gyíknevű idegen megjegyzi, hogy remélte azt, hogy nem okoz gondot a beszerzés.*
-Gondot csak az ár okoz.
*Mondja, miközben egy fojtóval lenyomja a pipáját, és sármos mosolyát elhúzza szélesen.*
-De ez esetben nem lesz probléma.
*Mondja aljas kacérsággal ahogy a nehéz erszény az asztalon koppan. A nő igen meggyőzőnek találja a papír égetős részt, és egyetértően bólint rá a koros tündér.*
-A kedvenc részem. Hatásos, és diszkrét.
*Teszi, hozzá de csak említés képen. Látja, ahogy a kuncsaftja a gyűrűét nézi. A biztosítás képen otthagyott emléktárgy mintha nem győzné meg eléggé. Elő kell adnia a történetét, hogy szilárd legyen az üzleti kapcsolat.*
-Értéktelen vacak ha a piacon akarod eladni, de nekem többet ér mint tíz ilyen erszény. Hagyaték. Láthatod rajta, hogy nem te vagy az első kölcsön gazdája.
*Mondja miközben már összefelé szedelődzik. Feláll, és úgy koccint mikor eljön az ideje. Lehúzza, és visszacsapja az asztalra.*
-Köszönöm az italt. Nekem is mennem kell. Felkeresek egy régi ismerőst. A legjobb áron vásárolok önnek.
*Mondja egy bizalmas, és kedves mosollyal ami ugyan eltér eddigi viselkedésétől, de egészen őszintének hat.*
-Én itt fogok megszállni. Ha mégsem találna itt, akkor hagyjon üzenetet, vagy küldessen az árvákkal.
*Tart egy kis szünetet, majd felveszi a kalapját, és már megy is, egészen elhagyva az épületet.*
3792. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:11:21
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:11:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Mik, Balkócza//
*Rorkir alapvetően türelmes ember, ha olyan kedve van. Most azonban nincs semmi oka nem eképp viselkedni. Jó, kellemes napokat tudhat maga mögött. Látja azonban, hogy a pultos fickó nagyon aggódik, egyrészt a barbár szerint biztos a hely nyugalmáért.*
-Ne aggódj, koma. Sosem bántanék egy gyereket, csak mert pimasz. Majd benő a fej e lágya.
*Mosolyog, majd Mik intésére készségesen arrébb megy a pultban, hogy beszélni tudjanak. Az összeget hallva megörül, ez tényleg nem sok egy finom, kiadós vadkanért. Ki is fizeti a 16 aranyat azért a bizonyos Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával nevezetű finomságért. Balkócza szavait hallja ugyan, de nem nagyon foglalkozik velük, inkább csak amúgy elengedi a füle mellett. Fontosabb dolga is akad.*
-Wegtoren Aranya, mi? Ezt örömmel hallom. Persze, leülök oda.
*Mutat ujjával egy szabad asztalhoz.*
-Aztán akkor majd várom a sorom, meg a vadkant. Ott csak nem zavarok senkit.
*Majd lassan elindul, és el is foglalja azt a bizonyos asztalt, amit mutatott Miknek, nehogy véletlen elveszítse szem elől Rorkirt, bár ettől talán nem kell aggódnia. ~Heh, a városőrökkel fenyegetőznek errefelé? Furcsa népségek élnek itten.~*
*Rorkir alapvetően türelmes ember, ha olyan kedve van. Most azonban nincs semmi oka nem eképp viselkedni. Jó, kellemes napokat tudhat maga mögött. Látja azonban, hogy a pultos fickó nagyon aggódik, egyrészt a barbár szerint biztos a hely nyugalmáért.*
-Ne aggódj, koma. Sosem bántanék egy gyereket, csak mert pimasz. Majd benő a fej e lágya.
*Mosolyog, majd Mik intésére készségesen arrébb megy a pultban, hogy beszélni tudjanak. Az összeget hallva megörül, ez tényleg nem sok egy finom, kiadós vadkanért. Ki is fizeti a 16 aranyat azért a bizonyos Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával nevezetű finomságért.
Balkócza szavait hallja ugyan, de nem nagyon foglalkozik velük, inkább csak amúgy elengedi a füle mellett. Fontosabb dolga is akad.*-Wegtoren Aranya, mi? Ezt örömmel hallom. Persze, leülök oda.
*Mutat ujjával egy szabad asztalhoz.*
-Aztán akkor majd várom a sorom, meg a vadkant. Ott csak nem zavarok senkit.
*Majd lassan elindul, és el is foglalja azt a bizonyos asztalt, amit mutatott Miknek, nehogy véletlen elveszítse szem elől Rorkirt, bár ettől talán nem kell aggódnia. ~Heh, a városőrökkel fenyegetőznek errefelé? Furcsa népségek élnek itten.~*
3791. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:09:06
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:09:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Rehanzar//
*Látja, ahogy a tündér teszi a szépet itt neki, pedig aztán nem elvárás, bár nem is hátrány, hogy legalább ennyire törődik a külsejével. ~A túl elegánsak átka, ha férfi lennék, talán bejönnék neki. ~ Mosolyodik el maga elé, miközben áttolja a listáját. Élvezettel nézi, ahogy a nemrég még túl magabiztos férfi kicsit bizonytalanabb tekintetre vált, hiszen valóban egyrészt egészen kifőzdei dolgokat valamint jelentősen hétköznapi tételeket tartalmaz.*
-Kinek mi a különös. *Von vállat, majd szemforgatásra méltatja az ezt követő, számára kicsit fellengzős szöveget. ~Ennél még a Kalmár bevásárló listája is érdekesebb lehet. ~ Nem is azért fordult kereskedőhöz, mert annyira beszerezhetetlen dolgokat akar, sokkal másabb volt az indíttatás. Majd érkezik a megjegyzés, hogy van egy tétel, amely igen csak megbonyolítja a beszerzést. ~Na persze. ~ Hiszi is meg nem is a dolgot, mert rafkósak ám ezek a kereskedők, megvannak a praktikáik, hogy feljebb zsúfolják az árakat, de úgy véli, talán ennyi pénze még akad.*
-Reménykedtem benne, hogy nem okoz gondot. *Csupán ennyit tesz hozzá, majd ismét kitágulnak a pillái, amint a lángok megkapaszkodnak a nemrég még a keze alatt simuló papír felületén, majd szétterjednek, elemésztve azt.*
-Nagyon meggyőző. *Bár nem szeretne ennyi pénzt csak úgy átadni egy idegennek, de ezúttal kell némi bizalmat szavaznia, ebben segíti az elé kerülő gyűrű. ~Nem tudom valódi-e. ~ Viszont arra gondol, ha megrövidíti, majd csak összetalálkoznak errefelé megint és lenyúlja a piperkőcöt.*
-Tehát kedves Fhreyia. *Szólítja meg azon a nevén, amin neki bemutatkozott, majd leakasztja a szütyőt az oldaláról és a gyűrűér cserébe áttolja az ő oldalára. Így Rehanzar Fraienne elé pontosan 666 aranytallér érkezik. Néhány pillanatig azért még elnézegeti a gyűrűt, hiszen csuklyával a fején, kevesebbet lát, mint szokott, majd elpakolja.*
-Még van egy kis dolgom, de két nap múlva visszatérek, ha nem három. Elküldetem a címet, meg a napot, sőt, a napszak is fontos, a ruhaneműt is majd leírom, hol veszem át, számítok rád! *Emeli meg a feles poharát, fejét is jobban felszegve a másik irányába.*
-Aztán ne kelljen csalódnom, azt veszettül utálok. *Válik rekedtté a hangja, majd ha a másik is úgy akarja, koccintanak, aztán vége, mármint az alkoholnak, elcsorog, mint a kispatak, egy mély szuszogó hangot hagyva maga után a levegőben.*
*Látja, ahogy a tündér teszi a szépet itt neki, pedig aztán nem elvárás, bár nem is hátrány, hogy legalább ennyire törődik a külsejével. ~A túl elegánsak átka, ha férfi lennék, talán bejönnék neki. ~ Mosolyodik el maga elé, miközben áttolja a listáját. Élvezettel nézi, ahogy a nemrég még túl magabiztos férfi kicsit bizonytalanabb tekintetre vált, hiszen valóban egyrészt egészen kifőzdei dolgokat valamint jelentősen hétköznapi tételeket tartalmaz.*
-Kinek mi a különös. *Von vállat, majd szemforgatásra méltatja az ezt követő, számára kicsit fellengzős szöveget. ~Ennél még a Kalmár bevásárló listája is érdekesebb lehet. ~ Nem is azért fordult kereskedőhöz, mert annyira beszerezhetetlen dolgokat akar, sokkal másabb volt az indíttatás. Majd érkezik a megjegyzés, hogy van egy tétel, amely igen csak megbonyolítja a beszerzést. ~Na persze. ~ Hiszi is meg nem is a dolgot, mert rafkósak ám ezek a kereskedők, megvannak a praktikáik, hogy feljebb zsúfolják az árakat, de úgy véli, talán ennyi pénze még akad.*
-Reménykedtem benne, hogy nem okoz gondot. *Csupán ennyit tesz hozzá, majd ismét kitágulnak a pillái, amint a lángok megkapaszkodnak a nemrég még a keze alatt simuló papír felületén, majd szétterjednek, elemésztve azt.*
-Nagyon meggyőző. *Bár nem szeretne ennyi pénzt csak úgy átadni egy idegennek, de ezúttal kell némi bizalmat szavaznia, ebben segíti az elé kerülő gyűrű. ~Nem tudom valódi-e. ~ Viszont arra gondol, ha megrövidíti, majd csak összetalálkoznak errefelé megint és lenyúlja a piperkőcöt.*
-Tehát kedves Fhreyia. *Szólítja meg azon a nevén, amin neki bemutatkozott, majd leakasztja a szütyőt az oldaláról és a gyűrűér cserébe áttolja az ő oldalára. Így Rehanzar Fraienne elé pontosan 666 aranytallér érkezik.
Néhány pillanatig azért még elnézegeti a gyűrűt, hiszen csuklyával a fején, kevesebbet lát, mint szokott, majd elpakolja.*-Még van egy kis dolgom, de két nap múlva visszatérek, ha nem három. Elküldetem a címet, meg a napot, sőt, a napszak is fontos, a ruhaneműt is majd leírom, hol veszem át, számítok rád! *Emeli meg a feles poharát, fejét is jobban felszegve a másik irányába.*
-Aztán ne kelljen csalódnom, azt veszettül utálok. *Válik rekedtté a hangja, majd ha a másik is úgy akarja, koccintanak, aztán vége, mármint az alkoholnak, elcsorog, mint a kispatak, egy mély szuszogó hangot hagyva maga után a levegőben.*
3790. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:01:24
Üzenet elküldve: 2020-01-13 18:01:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
- Világunkban nagyobb hangsúlyt fektetnek az acélra és a testi erőre, mint az elme erejére. Ám ettől még azok ülnek sokáig trónon, akik nem csak erővel irányítanak. *Mondja ki, amire talán mindketten gondolnak.
Az, hogy Ralas is benne volna a versenyben, meglepi, az már kevésbé, hogy más jelentkezője is akadna a versenyre. A kikötői üzletember nem tűnik ökölharcos típusnak, persze a stílusos öltözet takarhat még más meglepetést is.
A testmozgás tényét csak halovány mosollyal fogadja. Számára semmiféle izgalmat nem jelent, ha izzadtan, félmeztelenül ütlegelne egy másikat. A hideg is kirázza az ilyesmitől.*
- Biztos vagyok benne, hogy kiemelkedő élményekben lehet része annak, aki a Sellőházba látogat. *Enyhe irigységet érez a kikötőbeli vendéglátóhely lehetőségei iránt, de azzal kell beérnie, amije van. Ám egyszer biztosan meg fogja látogatni a Sellőházat, ha másért nem is, üzleti céllal. S ha már ott van, akkor talán ki is próbál egy-két szolgáltatást.*
- A látogatás lehetséges időpontjáról időben tájékoztatni fogjuk önöket. A báró úr bizonyosan hamarosan tiszteletét teszi önöknél. *Ad kitérő választ, hisz ezeket előbb még meg kell beszélnie Chayss-szal.*
- Remélem, megérti, hogy a látogatás megkövetel némi szervezést. *Teszi még hozzá.*
- A fegyverrel kapcsolatban is tennem kell pár kört. Mióta nincs a városban kovács, a megfelelő szakemberben is hiányt szenvedünk, de igyekszem egy hónapon belül teljesíteni a megrendelését. *Újabb kitérő válasz egy halovány ígéret mellé tűzve.*
- Ha gondolja, nem is tartanám fel tovább. Köszönöm, hogy időt szakított rám, Ralas úr. *Ad lehetőséget a tárgyalás befejezésére, hisz enyhe célzást érez a férfi hangjában a távozásra.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
- Világunkban nagyobb hangsúlyt fektetnek az acélra és a testi erőre, mint az elme erejére. Ám ettől még azok ülnek sokáig trónon, akik nem csak erővel irányítanak. *Mondja ki, amire talán mindketten gondolnak.
Az, hogy Ralas is benne volna a versenyben, meglepi, az már kevésbé, hogy más jelentkezője is akadna a versenyre. A kikötői üzletember nem tűnik ökölharcos típusnak, persze a stílusos öltözet takarhat még más meglepetést is.
A testmozgás tényét csak halovány mosollyal fogadja. Számára semmiféle izgalmat nem jelent, ha izzadtan, félmeztelenül ütlegelne egy másikat. A hideg is kirázza az ilyesmitől.*
- Biztos vagyok benne, hogy kiemelkedő élményekben lehet része annak, aki a Sellőházba látogat. *Enyhe irigységet érez a kikötőbeli vendéglátóhely lehetőségei iránt, de azzal kell beérnie, amije van. Ám egyszer biztosan meg fogja látogatni a Sellőházat, ha másért nem is, üzleti céllal. S ha már ott van, akkor talán ki is próbál egy-két szolgáltatást.*
- A látogatás lehetséges időpontjáról időben tájékoztatni fogjuk önöket. A báró úr bizonyosan hamarosan tiszteletét teszi önöknél. *Ad kitérő választ, hisz ezeket előbb még meg kell beszélnie Chayss-szal.*
- Remélem, megérti, hogy a látogatás megkövetel némi szervezést. *Teszi még hozzá.*
- A fegyverrel kapcsolatban is tennem kell pár kört. Mióta nincs a városban kovács, a megfelelő szakemberben is hiányt szenvedünk, de igyekszem egy hónapon belül teljesíteni a megrendelését. *Újabb kitérő válasz egy halovány ígéret mellé tűzve.*
- Ha gondolja, nem is tartanám fel tovább. Köszönöm, hogy időt szakított rám, Ralas úr. *Ad lehetőséget a tárgyalás befejezésére, hisz enyhe célzást érez a férfi hangjában a távozásra.*
3789. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 17:20:27
Üzenet elküldve: 2020-01-13 17:20:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//YIlanda//
*Az idegen nő, arctalan, csuklyás megjelenése nem különösebben érdekli. A "Galambom" megszólítást kikéri magának, amire egy egyszerű bólintással kíséri a válaszát.*
-Ahogy akarja.
*Majd nézi, hogyan reagál a másik a kis történetére, és meglehetősen meg van elégedve az undorral kevert megbotránkozással. A messze túl sok információ célba talál. Leveszi a kalapját, és hagyja leomlani a barna fürtöket, ezzel kellemesen feltéve a pontot a hanyag elegancia nagy "I" betűjére. Ekkor érkezik a kis kirohanása. Közben a kalapot az asztalra teszi, amíg útba igazítja a másikat rosszban sántikálás terén, aki tisztázza a dolgokat, majd neki is lát listát írni. Tömör és velős, és amikor az Fraienne elé kerül, akkor zavart arccal néz fel a gyertya fényénél.*
-Különös lista.
*Mondja, és mintha elismerés lenne a hangjában.*
-De láttam már érdekesebbet.
*Teszi, hozzá, és egy utolsó pillantást még vet a felsorolása.*
-A tételek nagy része eléggé hétköznapi, és olcsón be tudom szerezni őket. Azonban van a listán olyan ami annyira...
*Keresi a megfelelő szót.*
-Olyannyira specifikus, hogy megbonyolítja a dolgot, de megoldom.
*Mondja, majd a papírost a gyertya fölé tartva hagyja, hogy megkapja a láng a papír szélét, és sarkától kezdve felizzanak a leírt betűk.*
-Ez viszont bizonytalanná teszi az árat.
*Mondja miközben leveszi a pecsétgyűrűjét az ujjáról.*
-Többet kell kérnem a biztosnál, hogy ne maradjak adósa egyetlen kufárnak sem.
*Ecseteli, miközben az ujjai között forgatja a gyűrűt, amit átcsúsztat az idegennek az asztalon.*
-Letét. Az árért cserében, egészen addig amíg nem végeztem el a munkát. Ha meg akarna keresni, mutassa meg ezt a gyűrűt a szegénynegyedben egy árvának. Az majd megkeres. Sőt, velük elküldheti a címet, ahová majd vitetem az ételt.
*A holdfényes gyűrű, nem most fordul meg kuncsaftnál először. Ez látszik rajta. Kopott, és pont olyan leharcolt mint egy igazi ereklye.*
-Van bármi kérdés?
*Teszi fel, miközben egy újabbat szív a gyümölcsös dohányba.*
*Az idegen nő, arctalan, csuklyás megjelenése nem különösebben érdekli. A "Galambom" megszólítást kikéri magának, amire egy egyszerű bólintással kíséri a válaszát.*
-Ahogy akarja.
*Majd nézi, hogyan reagál a másik a kis történetére, és meglehetősen meg van elégedve az undorral kevert megbotránkozással. A messze túl sok információ célba talál. Leveszi a kalapját, és hagyja leomlani a barna fürtöket, ezzel kellemesen feltéve a pontot a hanyag elegancia nagy "I" betűjére. Ekkor érkezik a kis kirohanása. Közben a kalapot az asztalra teszi, amíg útba igazítja a másikat rosszban sántikálás terén, aki tisztázza a dolgokat, majd neki is lát listát írni. Tömör és velős, és amikor az Fraienne elé kerül, akkor zavart arccal néz fel a gyertya fényénél.*
-Különös lista.
*Mondja, és mintha elismerés lenne a hangjában.*
-De láttam már érdekesebbet.
*Teszi, hozzá, és egy utolsó pillantást még vet a felsorolása.*
-A tételek nagy része eléggé hétköznapi, és olcsón be tudom szerezni őket. Azonban van a listán olyan ami annyira...
*Keresi a megfelelő szót.*
-Olyannyira specifikus, hogy megbonyolítja a dolgot, de megoldom.
*Mondja, majd a papírost a gyertya fölé tartva hagyja, hogy megkapja a láng a papír szélét, és sarkától kezdve felizzanak a leírt betűk.*
-Ez viszont bizonytalanná teszi az árat.
*Mondja miközben leveszi a pecsétgyűrűjét az ujjáról.*
-Többet kell kérnem a biztosnál, hogy ne maradjak adósa egyetlen kufárnak sem.
*Ecseteli, miközben az ujjai között forgatja a gyűrűt, amit átcsúsztat az idegennek az asztalon.*
-Letét. Az árért cserében, egészen addig amíg nem végeztem el a munkát. Ha meg akarna keresni, mutassa meg ezt a gyűrűt a szegénynegyedben egy árvának. Az majd megkeres. Sőt, velük elküldheti a címet, ahová majd vitetem az ételt.
*A holdfényes gyűrű, nem most fordul meg kuncsaftnál először. Ez látszik rajta. Kopott, és pont olyan leharcolt mint egy igazi ereklye.*
-Van bármi kérdés?
*Teszi fel, miközben egy újabbat szív a gyümölcsös dohányba.*
3788. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 16:21:20
Üzenet elküldve: 2020-01-13 16:21:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nemes feladat//
*Ha látja is Elgretoron, hogy nem ismeri fel a heges arcúban a kereskedőház üzletkötőjét, nem látszik rajta. Visszafogott mosollyal figyeli a törpe és Ralmoren beszélgetését, kezeit összefonja maga előtt. Az viszont nem kerüli el a figyelmét, hogy a törpe büszkén húzza ki magát, amikor sörfőző mesterként definiálja. Hiába, az elismerés kijár Elgretornak a sörei után és neki is jót tehet (és persze a kereskedőháznak is), a népszerűsíti őt, mint mestert a tehetős rétegek előtt.
Míg a törpe visszaér a sörökkel, addig Aztyan helyet kér magának a vén nemes asztalánál.*
- Szabad? *Ha igenlő választ kap, akkor leül. Nem zavarja az őrök jelenléte, figyelme kizárólag Ralmorenre összpontosul.
A tréfára csak halovány mosollyal válaszol. Olyan embernek tűnik, aki érti, de nem szereti a tréfát, ám ettől függetlenül megpróbálkozik egy mosollyal.*
- A Kósza Pinty neve és múltja hagyott némi kívánnivalót maga után, így a báró úr úgy döntött, szerencsésebb volna nevet változtatni, amely jobban tükrözi a fogadó mostani arculatát. *Válaszol a fel nem tett kérdésre.*
- Ha önnek megfelel, maradhatunk itt. *Biccent kurtán Aztyan, amikor Ralmoren rátér végre az üzletre. Ha megkapják a söröket Elgretortól, némán megköszöni a segítségét és a közbenjárását, majd amikor a törpe távozott a pulthoz, akkor szólal meg újra. Hiába, megadja az üzletnek a kellő tiszteletet. Készségesen int a korsók felé, hogy ha az idős nemes szeretné, ízlelje meg a törpe sörkészítés ezen remek termékeit.*
- Térjünk is rá az üzletre, ha megengedi. *Mosolyodik el féloldalasan. Arcának heges fele nehezen reagál az érzelmekre, de ez a mosoly őszintének hat.*
- Ugyebár a kovácsműhely újraindításáról volna szó, elmondaná, milyen feltételekkel és kondíciókkal lendíthetné fel újra a kereskedőház a nagy múltú műhely életét? *Kérdez rá. Nem kenyere a köntörfalazás és Ralmoren csaknem mindent tud már. Csak a hogyan és a mennyiért a kérdéses.*
*Ha látja is Elgretoron, hogy nem ismeri fel a heges arcúban a kereskedőház üzletkötőjét, nem látszik rajta. Visszafogott mosollyal figyeli a törpe és Ralmoren beszélgetését, kezeit összefonja maga előtt. Az viszont nem kerüli el a figyelmét, hogy a törpe büszkén húzza ki magát, amikor sörfőző mesterként definiálja. Hiába, az elismerés kijár Elgretornak a sörei után és neki is jót tehet (és persze a kereskedőháznak is), a népszerűsíti őt, mint mestert a tehetős rétegek előtt.
Míg a törpe visszaér a sörökkel, addig Aztyan helyet kér magának a vén nemes asztalánál.*
- Szabad? *Ha igenlő választ kap, akkor leül. Nem zavarja az őrök jelenléte, figyelme kizárólag Ralmorenre összpontosul.
A tréfára csak halovány mosollyal válaszol. Olyan embernek tűnik, aki érti, de nem szereti a tréfát, ám ettől függetlenül megpróbálkozik egy mosollyal.*
- A Kósza Pinty neve és múltja hagyott némi kívánnivalót maga után, így a báró úr úgy döntött, szerencsésebb volna nevet változtatni, amely jobban tükrözi a fogadó mostani arculatát. *Válaszol a fel nem tett kérdésre.*
- Ha önnek megfelel, maradhatunk itt. *Biccent kurtán Aztyan, amikor Ralmoren rátér végre az üzletre. Ha megkapják a söröket Elgretortól, némán megköszöni a segítségét és a közbenjárását, majd amikor a törpe távozott a pulthoz, akkor szólal meg újra. Hiába, megadja az üzletnek a kellő tiszteletet. Készségesen int a korsók felé, hogy ha az idős nemes szeretné, ízlelje meg a törpe sörkészítés ezen remek termékeit.*
- Térjünk is rá az üzletre, ha megengedi. *Mosolyodik el féloldalasan. Arcának heges fele nehezen reagál az érzelmekre, de ez a mosoly őszintének hat.*
- Ugyebár a kovácsműhely újraindításáról volna szó, elmondaná, milyen feltételekkel és kondíciókkal lendíthetné fel újra a kereskedőház a nagy múltú műhely életét? *Kérdez rá. Nem kenyere a köntörfalazás és Ralmoren csaknem mindent tud már. Csak a hogyan és a mennyiért a kérdéses.*
3787. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 15:14:38
Üzenet elküldve: 2020-01-13 15:14:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Rehanzar//
*Közben a városi őr, aki állva talán alig látszana ki a pult alól, elnézést kér tőle, nem igazán nyugtatja meg. Hiszen, ha a rohadt kukoricacsövön van egyetlen jó szem, attól még maga a kukorica ehetetlen és rossz marad. Azt sem zárja ki, hogy csak a feltűnés miatt csinálja az egészen olyan nagy hanggal és hévvel beszél itt a négy fal között. Erre már nem is fordul feléjük, inkább csak a saját dolgával törődik. Szerencsére a tündér is megelégszik az arany csilingelő hangjával.*
-A Galambom megszólítás egy másik kereseti kategóriába tartozik. *Kacsint a másikra, ezzel jelezve, hogy azért nem ő fizetne, hanem fordítva. Sohase akart azok közé tartozni, akik arany híján egyebükkel fizetnek bizonyos dolgokért, ezért ő inkább szerez aranyat és kész. Majd érkezik, a mindent ki kell próbálni válasz. Egy pillanatra megfagy a levegő, nem tehet róla, egyből kiül az arcára, hogy maga elé is képzelte a dolgot. Már bánja, hogy viccelődött, most inkább visszaszívná, ennyit ugyanis nem akart megtudni a másikról. Egy másodperc erejéig megfordul a fejében, hogy odébb ül egy asztallal, majd végül nem foganatosít tetteket a dolog. ~Legalább ez nem akar a szoknyám alá nézni, nem mintha lenne.~ Majd szépen a bajszára is pirítanak és egészen fennhangon számon is kérik.*
-Csak tisztáztam hogyan is állunk. Nem lenne tisztességes dolog, ha tudta nélkül rángatnám bele olyanba, ami nem egészen… szokványos. De ahogy hallom ez eddig sem volt kérdés. Rendben. *Vágja gyorsan rá, ennél egyszerűbb nem is lehetne már a dolga. Szépen előkapar valami papírféleséget a táskájából és egy széndarabot, majd erőteljesen elkezd körmölni, néha pedig egy pillanatra megáll, majd folytatja. Végül a másik elé tolja a kész listát.*
-Ennyi. *Majd vár.*
-Az ételt kiszállítással kérem egy megadott címre majd, két markos ember hozza el, a házhoz elhozatal legyen benne az árban. A szegénynegyed környékére kell, a címet később kapja majd meg. *Persze nem mindent bízhat rá, ezt is tudja, a plusz fűszert egy másik forrásból kell beszerezze, meg nem ártana még valaki mellé. ~Drenn ehhez túl gyáva. ~ Latolgatja.*
*Közben a városi őr, aki állva talán alig látszana ki a pult alól, elnézést kér tőle, nem igazán nyugtatja meg. Hiszen, ha a rohadt kukoricacsövön van egyetlen jó szem, attól még maga a kukorica ehetetlen és rossz marad. Azt sem zárja ki, hogy csak a feltűnés miatt csinálja az egészen olyan nagy hanggal és hévvel beszél itt a négy fal között. Erre már nem is fordul feléjük, inkább csak a saját dolgával törődik. Szerencsére a tündér is megelégszik az arany csilingelő hangjával.*
-A Galambom megszólítás egy másik kereseti kategóriába tartozik. *Kacsint a másikra, ezzel jelezve, hogy azért nem ő fizetne, hanem fordítva. Sohase akart azok közé tartozni, akik arany híján egyebükkel fizetnek bizonyos dolgokért, ezért ő inkább szerez aranyat és kész. Majd érkezik, a mindent ki kell próbálni válasz. Egy pillanatra megfagy a levegő, nem tehet róla, egyből kiül az arcára, hogy maga elé is képzelte a dolgot. Már bánja, hogy viccelődött, most inkább visszaszívná, ennyit ugyanis nem akart megtudni a másikról. Egy másodperc erejéig megfordul a fejében, hogy odébb ül egy asztallal, majd végül nem foganatosít tetteket a dolog. ~Legalább ez nem akar a szoknyám alá nézni, nem mintha lenne.~ Majd szépen a bajszára is pirítanak és egészen fennhangon számon is kérik.*
-Csak tisztáztam hogyan is állunk. Nem lenne tisztességes dolog, ha tudta nélkül rángatnám bele olyanba, ami nem egészen… szokványos. De ahogy hallom ez eddig sem volt kérdés. Rendben. *Vágja gyorsan rá, ennél egyszerűbb nem is lehetne már a dolga. Szépen előkapar valami papírféleséget a táskájából és egy széndarabot, majd erőteljesen elkezd körmölni, néha pedig egy pillanatra megáll, majd folytatja. Végül a másik elé tolja a kész listát.*
-Ennyi. *Majd vár.*
-Az ételt kiszállítással kérem egy megadott címre majd, két markos ember hozza el, a házhoz elhozatal legyen benne az árban. A szegénynegyed környékére kell, a címet később kapja majd meg. *Persze nem mindent bízhat rá, ezt is tudja, a plusz fűszert egy másik forrásból kell beszerezze, meg nem ártana még valaki mellé. ~Drenn ehhez túl gyáva. ~ Latolgatja.*
3786. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 14:22:36
Üzenet elküldve: 2020-01-13 14:22:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nemes feladat//
*Éppen szóba elegyedne a nemesi körökkel, amikor egy másik férfi ráköszön a nemesre. Így arcról ismerős a férfi pofázmánya, de nemigen váltottak még két szót sem az szent. Az emberünknek éppolyan cifra neve mint a bárónak, elég megjegyezni. Úgy köszönti a földek urát mint aki illetményes a Kalmárban.*
~Biztos valami kisfőnök lesz.~
*Kezdi sejleni, hogy beletenyerelt egy üzleti megbeszélés kellős közepébe. Pont most, amikor a főnemesi körökben kezdte volna építeni ismeretségét. Micsoda balszerencse! A férfi Acron néven mutatkozik be és még törpénk szemébe is néz. Az öreg sermester veszi a jelzést, hogy alkalmatlan órában akar a főnemességhez beismerkedni. Az ügy még azonban koránt sincs veszve. Acron bemutatja a törpénket, mint a kereskedőhát serfőzőmesterét, és hát ettől a sermester elolvadva büszkélkedik és kihúzza magát, hogy bizony ő az. Sejtelmesen biccent Acronnak, hogy innentől átadja a terepet és megpróbálja kihozni a legjobbat a helyzetből.*
~Nohát, nohát. Nemesi körökben elhíresülnék mint serfőzőmester! Eír szakállára, ez nem lenne semmi!~
*A földek ura persze úriember módra köszönti törpénket és kezet is ráznak.*
- A legjobb helyre jöttél Ralmeron nemesi komám. A város tán legnívósabb fogadója. Ahogy Acron barátom mondja megízlelheted a serkészítés koronáját. Ettől mg a savanyú barátaid is kivirulnak.
*Derűsen felkacag az öreg sermester és megveregeti az egyik őr vállát.*
- No mostan majd megláthatod magad is milyen a Kalmár törpe sere.
*A földek urára kacsint törpénk és ezzel meg is lódul négy korsóért.*
~A cefre, melyikből merítsek? Hmm, legyen a búza? Legyen a mézser, az idei legjobb alkotásom.~
*Négy korsóval meg is ereszt a mézseres hordóból. Kihívást jelentő minőség ez kérem. Szerencsére nem ügyetlen így négy korsót még elbír a két mancsában. Oda is viszi újdonsült barátjához Ralmeron-hoz.*
- Ezt kóstold meg barátom! Az idei első és egyben legjobban sikerült mézserem.
*Letesz egy korsót a földek ura elé meg a két savanyú testőre elé is tesz egyet, egyet. Acron sem marad ki a jóból ezért az ő kezébe landol a negyedik korsó.*
- Parancsolj komám. Fogyasszátok egészséggel!
*Ezt kívánja mind a négy korsó serfogyasztónak. Jómaga csendesen leheveredik a pultnál és bazsalyogva várja a reakciókat a serére, ami most debütál ebben a szent pillanatban.*
*Éppen szóba elegyedne a nemesi körökkel, amikor egy másik férfi ráköszön a nemesre. Így arcról ismerős a férfi pofázmánya, de nemigen váltottak még két szót sem az szent. Az emberünknek éppolyan cifra neve mint a bárónak, elég megjegyezni. Úgy köszönti a földek urát mint aki illetményes a Kalmárban.*
~Biztos valami kisfőnök lesz.~
*Kezdi sejleni, hogy beletenyerelt egy üzleti megbeszélés kellős közepébe. Pont most, amikor a főnemesi körökben kezdte volna építeni ismeretségét. Micsoda balszerencse! A férfi Acron néven mutatkozik be és még törpénk szemébe is néz. Az öreg sermester veszi a jelzést, hogy alkalmatlan órában akar a főnemességhez beismerkedni. Az ügy még azonban koránt sincs veszve. Acron bemutatja a törpénket, mint a kereskedőhát serfőzőmesterét, és hát ettől a sermester elolvadva büszkélkedik és kihúzza magát, hogy bizony ő az. Sejtelmesen biccent Acronnak, hogy innentől átadja a terepet és megpróbálja kihozni a legjobbat a helyzetből.*
~Nohát, nohát. Nemesi körökben elhíresülnék mint serfőzőmester! Eír szakállára, ez nem lenne semmi!~
*A földek ura persze úriember módra köszönti törpénket és kezet is ráznak.*
- A legjobb helyre jöttél Ralmeron nemesi komám. A város tán legnívósabb fogadója. Ahogy Acron barátom mondja megízlelheted a serkészítés koronáját. Ettől mg a savanyú barátaid is kivirulnak.
*Derűsen felkacag az öreg sermester és megveregeti az egyik őr vállát.*
- No mostan majd megláthatod magad is milyen a Kalmár törpe sere.
*A földek urára kacsint törpénk és ezzel meg is lódul négy korsóért.*
~A cefre, melyikből merítsek? Hmm, legyen a búza? Legyen a mézser, az idei legjobb alkotásom.~
*Négy korsóval meg is ereszt a mézseres hordóból. Kihívást jelentő minőség ez kérem. Szerencsére nem ügyetlen így négy korsót még elbír a két mancsában. Oda is viszi újdonsült barátjához Ralmeron-hoz.*
- Ezt kóstold meg barátom! Az idei első és egyben legjobban sikerült mézserem.
*Letesz egy korsót a földek ura elé meg a két savanyú testőre elé is tesz egyet, egyet. Acron sem marad ki a jóból ezért az ő kezébe landol a negyedik korsó.*
- Parancsolj komám. Fogyasszátok egészséggel!
*Ezt kívánja mind a négy korsó serfogyasztónak. Jómaga csendesen leheveredik a pultnál és bazsalyogva várja a reakciókat a serére, ami most debütál ebben a szent pillanatban.*
3785. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 14:03:31
Üzenet elküldve: 2020-01-13 14:03:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Rorkir, Mikarr//
-Na igen, az idősebbek már olyan sótlanok. Arra gondolok, hogy az alkohol az, ami meghülyíti őket. *Magyarázza egyszerűen a tisztelettudó vén gnóm mibenlétét, az ő nagyanyja is az a mindenáron beilleszkedős fajta volt. Meg is járta. Szóval a megállapításra csak bőszen bólogat, hisz e szerint egyetértenek, mindennek az idő meg a kor az okozója.*
-Oh! Ember? *Ejti el csalódottan, miközben ismét felméri a szakállas férfit, majd magában elraktározza, hogy azok is tudnak ilyen szőrösek, lenni.*
-Nem sértett meg. *Legyint maga elé. Miközben fejtegeti a patkánykocsonyát, valami oknál fogva a férfi felé nyúl és megveregeti a vállát, mintha csak apai büszkeség felfutó gejzírje dagasztaná a mellét, aztán érkezik csak a hang a fülébe.*
-A nyelvem? Miért megfőznéd? Aztán mi köze a nyelvemnek ahhoz, hogy te öltél már? Tán ettem belőle? *Erősen elgondolkozik a másikat nézve, talán már találkozott vele, bár a szőrös ábrázat egyáltalán nem ismerős, így erőteljeseket hümmög csak maga elé. ~Most meg játszani akar? Hát nem enni vagyunk itt? ~*
-Milyen fajta játékra gondoltál? *Szereti, ha a dolgok világosak és pontosak, így visszakérdez, ekkor éri a pultos megjegyzése, úgy véli talán itt nem illik döglött állatokról diskurálni, így a témát el is ereszti. A kérdéseket talán már a szakállas egyed nem is hallotta, mert Mikarral odébb megy, hogy egymás között megbeszéljenek valami bizalmasat. Még felemeli a kezét, hogy hüvelykjével megtámassza az orrán, mikor a férfi elfordul tőle, nyelvet ölt valamint giliszta módra kezdenek az ujjacskái ficánkolni a levegőben, ha esetleg felé tekint, gyorsan elrakja. Fél szemmel a városi őröket is figyeli, egészen tetszetősnek találja a hátukon lifegő köpenyt.*
-Na igen, az idősebbek már olyan sótlanok. Arra gondolok, hogy az alkohol az, ami meghülyíti őket. *Magyarázza egyszerűen a tisztelettudó vén gnóm mibenlétét, az ő nagyanyja is az a mindenáron beilleszkedős fajta volt. Meg is járta. Szóval a megállapításra csak bőszen bólogat, hisz e szerint egyetértenek, mindennek az idő meg a kor az okozója.*
-Oh! Ember? *Ejti el csalódottan, miközben ismét felméri a szakállas férfit, majd magában elraktározza, hogy azok is tudnak ilyen szőrösek, lenni.*
-Nem sértett meg. *Legyint maga elé. Miközben fejtegeti a patkánykocsonyát, valami oknál fogva a férfi felé nyúl és megveregeti a vállát, mintha csak apai büszkeség felfutó gejzírje dagasztaná a mellét, aztán érkezik csak a hang a fülébe.*
-A nyelvem? Miért megfőznéd? Aztán mi köze a nyelvemnek ahhoz, hogy te öltél már? Tán ettem belőle? *Erősen elgondolkozik a másikat nézve, talán már találkozott vele, bár a szőrös ábrázat egyáltalán nem ismerős, így erőteljeseket hümmög csak maga elé. ~Most meg játszani akar? Hát nem enni vagyunk itt? ~*
-Milyen fajta játékra gondoltál? *Szereti, ha a dolgok világosak és pontosak, így visszakérdez, ekkor éri a pultos megjegyzése, úgy véli talán itt nem illik döglött állatokról diskurálni, így a témát el is ereszti. A kérdéseket talán már a szakállas egyed nem is hallotta, mert Mikarral odébb megy, hogy egymás között megbeszéljenek valami bizalmasat. Még felemeli a kezét, hogy hüvelykjével megtámassza az orrán, mikor a férfi elfordul tőle, nyelvet ölt valamint giliszta módra kezdenek az ujjacskái ficánkolni a levegőben, ha esetleg felé tekint, gyorsan elrakja. Fél szemmel a városi őröket is figyeli, egészen tetszetősnek találja a hátukon lifegő köpenyt.*
3784. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 13:23:17
Üzenet elküldve: 2020-01-13 13:23:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Nemes feladat//
*A betérő ismerős nemes és a katonái felkeltik a figyelmét, amikor Ralmeron ránéz, mosolyogva köszönti és már indulna is, amikor Aztyan jelenik meg az asztalánál Sergretorral együtt, így Mik egyelőre kivár az érkezésével az idős nemeshez.*
//Rorkir, Balkócza//
*A pultnál a gnóm lány és a barbárnak látszó alak beszélgetni kezd. Mik fél füllel figyel rájuk, nem szeretné, ha bármi kellemetlen történne a két, merőben eltérő vendég között.
A mondókát hallva már teljesen feléjük fordul, sőt, közelebb is lép, hogy ha más nem, szavakkal megpróbálja megelőzni, ha a férfinél elszakad a cérna és tettlegességre ragadná magát. Szerencsére két városőr is van éppen a Kalmárban, de örülne neki, ha nem volna arra szükség, hogy szolgálatba helyezzék magukat.
Mik látott elég gnómot és hasonló aprónépet, hogy meg tudja különböztetni a fajokat.*
- Az úr Rorkir és ember, de biztosan nem volt szándékában megsérteni. *Mondja félve a férfi felé pillantva.*
- Fogas, máris készíttetem. *Válaszol a rendelésre, de nem fordul el egyelőre.
Rorkir rendelését is konstatálja és válaszol is neki.*
- Tizenhat arany egy vadkansült. Biztosítalak, hogy jól laksz majd vele. *Tekintete a gnóm és a férfi között jár. Amikor Rorkir levakarcsozza a lányt, halkan sóhajt.*
- Kérlek, erre semmi szükség. *Szeretné, ha nem fajulna el ez a beszélgetés a két vendég között. Amikor a férfi a gnóm felé nyúl, megfeszülnek az izmai, de reméli, hogy Balkócza nem reagálja túl. Ha sikerül a mozdulat, ha nem, Rorkir fenyegetéssel is él, ami csak ronthat a helyzeten.*
- Kérlek benneteket, hogy ezt itt fejezzétek be. *Néz a férfire majd a gnóm lányra.*
- Két városőr is van a fogadóban, elég nagy a fogadó, hogy elférjetek egymás mellett békében. *Kérleli a két felet, mert kezd elharapózni a beszélgetés. És amilyen nagy szája van a kis gnómnak, félő, hogy nem hagyja annyiban a fenyegetést.
Rorkir figyelme szerencsére másfelé terelődik, amikor bizalmasan közelebb hajol, akkor Mik kezével int, hogy kicsit vonuljanak félre a pult végébe, így is messzebb kerül a gnóm lánytól.*
- A Kalmár a Wegtoren Aranya Kereskedőház tulajdonában van, természetesen ismerek kereskedőt, aki biztosan segíteni tud neked. *Válaszolja halkabban.*
- Elkészíttetem neked a vadkant és utána idehívom a kereskedőház üzletkötőjét, hogy segítsen neked. Kérlek, foglalj helyet egy asztalnál. *Int egy távolabbi, szabad asztal felé, hátha ezzel is segít elválasztani a két félt egymástól.
Ha minden jól megy, eladja a két rendelést a konyhán, hogy minél előbb elkészülhessen a fogas és a vadkan.*
//Vékony pallón//
*A két városőr eléggé el van foglalva a beszélgetéssel, de szavaikat Mik is könnyedén hallhatja, miközben a pultban tesz-vesz. Nem néz feléjük, de a lényeget felfogja.
A büntetéseket hallva elkerekedik a szeme, még szerencse, hogy háttal van éppen amikor két kupát tesz a polcra a pultban. Nem gondolta, hogy Denjaar kapitány engedi az efféle engedetlenséget, amikor itt jár, mindig határozott és pedáns viselkedést mutat. Azt gondolta, ez az általa szervezett városőrségre is igaz.
A gerillaharc levezetése is megüti a fülét, de azzal nem foglalkozik annyira, hisz számára nincs fontossága.
A két városőr tovább beszélget, de aztán úgy tűnik, távoznak.*
- Semmi nem történt, uram. *Mosolyog a gnómra barátságosan. Tényleg nem voltak hangosabbak a megszokottnál, a Kalmár egy fogadó és nem udvari bál, így a hangosabb szó sem ritka.*
- Szép napot, uraim. Békés szolgálatot! *Köszön el a kettőstől, majd leszedi a poharaikat és a mosásba teszi őket, majd visszatér a munkájához.*
//A fekete tenger szólít//
*Xidros és Gwaeren párosa is megkapja a kellő kiszolgálást. Amikor a férfi fizet, felszolgálja a pálinkát és leadja a fogasra is a rendelést a konyhába.
A továbbiakban is áll a kettős szolgálataira, de látható, hogy ismerkedés ténye áll fent, így csak a közelben van, de nem zavarja őket. Kitölti a pálinkát és a lány elé tolja, majd foglalkozik a többi vendéggel. Akadnak bőven.*
//Nemes feladat//
*A betérő ismerős nemes és a katonái felkeltik a figyelmét, amikor Ralmeron ránéz, mosolyogva köszönti és már indulna is, amikor Aztyan jelenik meg az asztalánál Sergretorral együtt, így Mik egyelőre kivár az érkezésével az idős nemeshez.*
//Rorkir, Balkócza//
*A pultnál a gnóm lány és a barbárnak látszó alak beszélgetni kezd. Mik fél füllel figyel rájuk, nem szeretné, ha bármi kellemetlen történne a két, merőben eltérő vendég között.
A mondókát hallva már teljesen feléjük fordul, sőt, közelebb is lép, hogy ha más nem, szavakkal megpróbálja megelőzni, ha a férfinél elszakad a cérna és tettlegességre ragadná magát. Szerencsére két városőr is van éppen a Kalmárban, de örülne neki, ha nem volna arra szükség, hogy szolgálatba helyezzék magukat.
Mik látott elég gnómot és hasonló aprónépet, hogy meg tudja különböztetni a fajokat.*
- Az úr Rorkir és ember, de biztosan nem volt szándékában megsérteni. *Mondja félve a férfi felé pillantva.*
- Fogas, máris készíttetem. *Válaszol a rendelésre, de nem fordul el egyelőre.
Rorkir rendelését is konstatálja és válaszol is neki.*
- Tizenhat arany egy vadkansült. Biztosítalak, hogy jól laksz majd vele. *Tekintete a gnóm és a férfi között jár. Amikor Rorkir levakarcsozza a lányt, halkan sóhajt.*
- Kérlek, erre semmi szükség. *Szeretné, ha nem fajulna el ez a beszélgetés a két vendég között. Amikor a férfi a gnóm felé nyúl, megfeszülnek az izmai, de reméli, hogy Balkócza nem reagálja túl. Ha sikerül a mozdulat, ha nem, Rorkir fenyegetéssel is él, ami csak ronthat a helyzeten.*
- Kérlek benneteket, hogy ezt itt fejezzétek be. *Néz a férfire majd a gnóm lányra.*
- Két városőr is van a fogadóban, elég nagy a fogadó, hogy elférjetek egymás mellett békében. *Kérleli a két felet, mert kezd elharapózni a beszélgetés. És amilyen nagy szája van a kis gnómnak, félő, hogy nem hagyja annyiban a fenyegetést.
Rorkir figyelme szerencsére másfelé terelődik, amikor bizalmasan közelebb hajol, akkor Mik kezével int, hogy kicsit vonuljanak félre a pult végébe, így is messzebb kerül a gnóm lánytól.*
- A Kalmár a Wegtoren Aranya Kereskedőház tulajdonában van, természetesen ismerek kereskedőt, aki biztosan segíteni tud neked. *Válaszolja halkabban.*
- Elkészíttetem neked a vadkant és utána idehívom a kereskedőház üzletkötőjét, hogy segítsen neked. Kérlek, foglalj helyet egy asztalnál. *Int egy távolabbi, szabad asztal felé, hátha ezzel is segít elválasztani a két félt egymástól.
Ha minden jól megy, eladja a két rendelést a konyhán, hogy minél előbb elkészülhessen a fogas és a vadkan.*
//Vékony pallón//
*A két városőr eléggé el van foglalva a beszélgetéssel, de szavaikat Mik is könnyedén hallhatja, miközben a pultban tesz-vesz. Nem néz feléjük, de a lényeget felfogja.
A büntetéseket hallva elkerekedik a szeme, még szerencse, hogy háttal van éppen amikor két kupát tesz a polcra a pultban. Nem gondolta, hogy Denjaar kapitány engedi az efféle engedetlenséget, amikor itt jár, mindig határozott és pedáns viselkedést mutat. Azt gondolta, ez az általa szervezett városőrségre is igaz.
A gerillaharc levezetése is megüti a fülét, de azzal nem foglalkozik annyira, hisz számára nincs fontossága.
A két városőr tovább beszélget, de aztán úgy tűnik, távoznak.*
- Semmi nem történt, uram. *Mosolyog a gnómra barátságosan. Tényleg nem voltak hangosabbak a megszokottnál, a Kalmár egy fogadó és nem udvari bál, így a hangosabb szó sem ritka.*
- Szép napot, uraim. Békés szolgálatot! *Köszön el a kettőstől, majd leszedi a poharaikat és a mosásba teszi őket, majd visszatér a munkájához.*
//A fekete tenger szólít//
*Xidros és Gwaeren párosa is megkapja a kellő kiszolgálást. Amikor a férfi fizet, felszolgálja a pálinkát és leadja a fogasra is a rendelést a konyhába.
A továbbiakban is áll a kettős szolgálataira, de látható, hogy ismerkedés ténye áll fent, így csak a közelben van, de nem zavarja őket. Kitölti a pálinkát és a lány elé tolja, majd foglalkozik a többi vendéggel. Akadnak bőven.*
3783. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-13 00:02:03
Üzenet elküldve: 2020-01-13 00:02:03
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Nemes feladat//
//Nyílt//
*Amíg fogadós barátja várat magára, Ralmeron vidáman nézelődik, mintha csak a belépő vendégek szépségén ámuldozna. Hogy így van-e, az nem derül ki, hiszen egy szót sem szól, a két őr pedig nyilván nem valami nagy beszélőkéjű. Végül az asztalra csap, de közben kacag.*
- Üljetek le, a túróba már! Ez parancs! *Kiált rájuk, és hát nincs is mit tenni, a korábban Bubunak elnevezett és a Bubunak nem elnevezett társ kelletlenül helyet foglalnak. Ugyanebben a pillanatban egész testtel meg is feszülnek, mivel valaki határozottan Ralmeron felé közelít. Jól a szeme közé néznek a font szakállas törpének, de kellemetlenebb incidens nem történik, semmi akadálya, hogy helyet foglaljon.*
- Jó napot, törpe uram! *Üdvözli a birtokos vidáman, elfogadja a felé nyúló kezet, és a szék felé gesztikulál.* Jöjjön csak, jöjjön! Szívesen látom… látlak. *Helyesbít, hallva, hogy a másik férfi haja és arcszőrzete sem a túl sok pipafüsttől őszült meg. Ezzel Ralmeron sem dicsekedhet, sajna.* Szerbusz, sermester! A nevem Ralmeron. Hogy megvalljam, már hiányzott is valami társaság. Mióta legutóbb erre jártam, és a barátaim besavanyodtak. *Mutat a két őrre. Az úr érdekes viszonyt ápol velük, mert pajtásaként beszél róluk, de esze ágában sincs őket bemutatni, hiszen az őrei. Arra nem is gondol, hogy más számára ez talán zavart okozhat, magyaráz tovább.* Volt egy kis perpatvar, erre már azt hitték, államcsíny készül. De hát milyen fogadó az, ahol nincs perpatvar? Unalmas is lenne! *Nevet.
A felfordulást kedvelő Ralmeron pedig minek se örülhetne jobban, mint hogy a puszta megjelenése ekkora feltűnést kelt? Egy újabb vendég érkezik a vendéghez, és a testőrök már fel is adják a küzdelmet, hogy egyáltalán megpróbálják zord hangulatukkal elijeszteni az érkező Aztyant.*
- Újra! *Nevet fel az öreg jóízűen.* Ha úgy vesszük, a Wegtoreni Kalmárban még egyszer se jártam ezelőtt, nem igaz? *Persze még most is odavan a szenvtelen találós kérdésekért és apró tréfákért – kérdés, hogy a többieket mennyire hozhatja zavarba velük. Nemsokára a nevére is fény derül, no meg arra, hogy valóban nevezetes-e ez a kiváló sermester. Ralmeron mulatságosnak tartja a kialakuló helyzetet, ez rá van írva egyre szélesebb mosolyú arcára, de a sört illetően muszáj egyetértenie.*
- Ha igaz, amit Aztyan úr mond, akkor jobb kezekbe nem is kerülhetne a korsó italom, barátom! *Kacsint a törpére.* Idejét sem tudom, mikor találkoztam egy kiváló serfőzővel, aki nem csak az árát kérte meg az italnak, hanem még arra is vette a fáradságot, hogy kiválóan készítse el. *Előredől egy kissé az asztalon.* Ami pedig az üzletet illeti, vannak híreim, amiknek talán örül majd, Aztyan úr, egy ital mellett szívesen elbeszélem őket – akár itt, akár négyszemközt, ahogy magának kényelmesebb. Nekem nincsenek titkaim, de üzletemberektől ezt aligha várhatom el. Hol maradna akkor a versenyszellem? *Nevet egyet saját tréfáján.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.13 00:02:54
//Nyílt//
*Amíg fogadós barátja várat magára, Ralmeron vidáman nézelődik, mintha csak a belépő vendégek szépségén ámuldozna. Hogy így van-e, az nem derül ki, hiszen egy szót sem szól, a két őr pedig nyilván nem valami nagy beszélőkéjű. Végül az asztalra csap, de közben kacag.*
- Üljetek le, a túróba már! Ez parancs! *Kiált rájuk, és hát nincs is mit tenni, a korábban Bubunak elnevezett és a Bubunak nem elnevezett társ kelletlenül helyet foglalnak. Ugyanebben a pillanatban egész testtel meg is feszülnek, mivel valaki határozottan Ralmeron felé közelít. Jól a szeme közé néznek a font szakállas törpének, de kellemetlenebb incidens nem történik, semmi akadálya, hogy helyet foglaljon.*
- Jó napot, törpe uram! *Üdvözli a birtokos vidáman, elfogadja a felé nyúló kezet, és a szék felé gesztikulál.* Jöjjön csak, jöjjön! Szívesen látom… látlak. *Helyesbít, hallva, hogy a másik férfi haja és arcszőrzete sem a túl sok pipafüsttől őszült meg. Ezzel Ralmeron sem dicsekedhet, sajna.* Szerbusz, sermester! A nevem Ralmeron. Hogy megvalljam, már hiányzott is valami társaság. Mióta legutóbb erre jártam, és a barátaim besavanyodtak. *Mutat a két őrre. Az úr érdekes viszonyt ápol velük, mert pajtásaként beszél róluk, de esze ágában sincs őket bemutatni, hiszen az őrei. Arra nem is gondol, hogy más számára ez talán zavart okozhat, magyaráz tovább.* Volt egy kis perpatvar, erre már azt hitték, államcsíny készül. De hát milyen fogadó az, ahol nincs perpatvar? Unalmas is lenne! *Nevet.
A felfordulást kedvelő Ralmeron pedig minek se örülhetne jobban, mint hogy a puszta megjelenése ekkora feltűnést kelt? Egy újabb vendég érkezik a vendéghez, és a testőrök már fel is adják a küzdelmet, hogy egyáltalán megpróbálják zord hangulatukkal elijeszteni az érkező Aztyant.*
- Újra! *Nevet fel az öreg jóízűen.* Ha úgy vesszük, a Wegtoreni Kalmárban még egyszer se jártam ezelőtt, nem igaz? *Persze még most is odavan a szenvtelen találós kérdésekért és apró tréfákért – kérdés, hogy a többieket mennyire hozhatja zavarba velük. Nemsokára a nevére is fény derül, no meg arra, hogy valóban nevezetes-e ez a kiváló sermester. Ralmeron mulatságosnak tartja a kialakuló helyzetet, ez rá van írva egyre szélesebb mosolyú arcára, de a sört illetően muszáj egyetértenie.*
- Ha igaz, amit Aztyan úr mond, akkor jobb kezekbe nem is kerülhetne a korsó italom, barátom! *Kacsint a törpére.* Idejét sem tudom, mikor találkoztam egy kiváló serfőzővel, aki nem csak az árát kérte meg az italnak, hanem még arra is vette a fáradságot, hogy kiválóan készítse el. *Előredől egy kissé az asztalon.* Ami pedig az üzletet illeti, vannak híreim, amiknek talán örül majd, Aztyan úr, egy ital mellett szívesen elbeszélem őket – akár itt, akár négyszemközt, ahogy magának kényelmesebb. Nekem nincsenek titkaim, de üzletemberektől ezt aligha várhatom el. Hol maradna akkor a versenyszellem? *Nevet egyet saját tréfáján.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.13 00:02:54
3782. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-12 23:40:27
Üzenet elküldve: 2020-01-12 23:40:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//YIlanda//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Az, hogy a lány válaszol az idegesítő kiabáló valakire, hidegen hagyja. A beszélgetés folyik tovább, ráadásul csörgő aranyak háttérzenéjében, ami önkéntelen szemöldök emelésre készteti a tündért.*
-Remélem.
*Mondja őszinte lelkesedéssel, miközben pipája száját rágja, majd hatalmasat szív bele. Mivel a lány bemutatkozása úgy kezdődik hogy: "Szólítson csak... " Így nincs mese, muszáj teret engednie a szokott humorának.*
-Galambomnak is, ha úgy akarja!
*Mondja,bár hangjában nem a valódi felajánlkozás hallatszik, inkább csak a gondolatainak visszhangja.*
~Nyilván nem ez a neve, de amíg fizet nekem oly mindegy.~
*Gondolja magában, majd hagyja ezt a dolgot, és engedi a beszélgetést csordogálni a medrében. Ekkor kerül elő a farkas hasonlat. Ha minden igaz, a másiknak tatszik, és meg is kérdezi járt-e már mind a két felén. Meglepően nyugodt válasz érkezik.*
-Egy Lihanechi mondás szerint, egyszer mindent ki kell próbálni.
*Dobja fel a labdát, sokat mondóan a pipájába szív egyet.*
-Savanyú a szokatlan gyümölcs, de utána édesebbek a régi falatok.
*Magyarázza, miszerint, igenis nem csak képletesen próbálta ki a másik oldalát az említett testrésznek. Nem vált be, de ki próbálta.*
~Egyszer-kétszer nem mondom jó volt.~
*Vallja be magának. Majd végre rátérnek a lényegre. Felvont szemöldökkel végighallgatja. Az idegen szőke, kesztyűs nő szavait kétkedve fogadja, majd felhajtja idegesen a pálinkát.*
-Miért?!
*Sóhajt fel hisztisen, és türelmetlenül, mégis halkan.*
-Mire jó ez Tretil drága? Egészen eddig, olyan szépen ment minden egyenesen.
*Mondja, majd megrázza a fejét, hogy leküzdje az alkoholt, és közben cicceg a nyelvével rosszallóan.*
-Kezdjük a nyilvánvalóval. Se álnév, se csuklya nem kell egy családi étteremnek, hogy alkuszt fogadjon, és ha kellene is azt megtenné a kalmárszövetséggel. Kegyednek egy külsős kell, mert titkot akar tartani.
*Összegezi a dolgot.*
-De akkor miért kell ide hazugság? A diszkréciót csak megfizetni kell, nem hülyének nézni.
*Mosolyodik el. És ellágyulnak arcvonásai.*
-Na! Vegyük egymást komolyan. Tételes listát írjon mi kell, mondok rá egy árat, amit rendezünk, én meg beszerzem amit kell, és egy halovány közbenjárási díjért, elégetem a papírost. Nem kérdezem meg mi köze az idegesítően városőrhöz, és hogy miért nem fedi fel kié a szőke fürtrengeteg.
*Mondja, majd megpöccinti a kalapját.*
-És semmi étterem!
*Teszi még a végére, és várja a hatást.*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Az, hogy a lány válaszol az idegesítő kiabáló valakire, hidegen hagyja. A beszélgetés folyik tovább, ráadásul csörgő aranyak háttérzenéjében, ami önkéntelen szemöldök emelésre készteti a tündért.*
-Remélem.
*Mondja őszinte lelkesedéssel, miközben pipája száját rágja, majd hatalmasat szív bele. Mivel a lány bemutatkozása úgy kezdődik hogy: "Szólítson csak... " Így nincs mese, muszáj teret engednie a szokott humorának.*
-Galambomnak is, ha úgy akarja!
*Mondja,bár hangjában nem a valódi felajánlkozás hallatszik, inkább csak a gondolatainak visszhangja.*
~Nyilván nem ez a neve, de amíg fizet nekem oly mindegy.~
*Gondolja magában, majd hagyja ezt a dolgot, és engedi a beszélgetést csordogálni a medrében. Ekkor kerül elő a farkas hasonlat. Ha minden igaz, a másiknak tatszik, és meg is kérdezi járt-e már mind a két felén. Meglepően nyugodt válasz érkezik.*
-Egy Lihanechi mondás szerint, egyszer mindent ki kell próbálni.
*Dobja fel a labdát, sokat mondóan a pipájába szív egyet.*
-Savanyú a szokatlan gyümölcs, de utána édesebbek a régi falatok.
*Magyarázza, miszerint, igenis nem csak képletesen próbálta ki a másik oldalát az említett testrésznek. Nem vált be, de ki próbálta.*
~Egyszer-kétszer nem mondom jó volt.~
*Vallja be magának. Majd végre rátérnek a lényegre. Felvont szemöldökkel végighallgatja. Az idegen szőke, kesztyűs nő szavait kétkedve fogadja, majd felhajtja idegesen a pálinkát.*
-Miért?!
*Sóhajt fel hisztisen, és türelmetlenül, mégis halkan.*
-Mire jó ez Tretil drága? Egészen eddig, olyan szépen ment minden egyenesen.
*Mondja, majd megrázza a fejét, hogy leküzdje az alkoholt, és közben cicceg a nyelvével rosszallóan.*
-Kezdjük a nyilvánvalóval. Se álnév, se csuklya nem kell egy családi étteremnek, hogy alkuszt fogadjon, és ha kellene is azt megtenné a kalmárszövetséggel. Kegyednek egy külsős kell, mert titkot akar tartani.
*Összegezi a dolgot.*
-De akkor miért kell ide hazugság? A diszkréciót csak megfizetni kell, nem hülyének nézni.
*Mosolyodik el. És ellágyulnak arcvonásai.*
-Na! Vegyük egymást komolyan. Tételes listát írjon mi kell, mondok rá egy árat, amit rendezünk, én meg beszerzem amit kell, és egy halovány közbenjárási díjért, elégetem a papírost. Nem kérdezem meg mi köze az idegesítően városőrhöz, és hogy miért nem fedi fel kié a szőke fürtrengeteg.
*Mondja, majd megpöccinti a kalapját.*
-És semmi étterem!
*Teszi még a végére, és várja a hatást.*
3781. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-12 18:35:32
Üzenet elküldve: 2020-01-12 18:35:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vékony pallón//
//Darw, Mik, majd Yla//
*A beszélgetés nem lankad, Utrhin egocentrikusságának, magamutogatásának pedig jót tesz, hogy sikerzkt egy kissé felráznia a kedélyeket a Wegtoreni Kalmárban, s másokat is sikeresen bevon a beszélgetésbe. Ez számára egy visszajelzés, egyfajta első lépés afelé, hogy kapcsolatokat teremthessen, megnyerhesse a többieket, vagy ha az nem is jön össze, legalább információkhoz juthat. A terhes nő és a csizma esete kissé szimpátiakeltőbb a szemében, bánja, hogy nem ahhoz szerzett használható okosságot, de most megteszi a dinnye is. Meglepi, hogy Yla válaszolt, persze a csuklya miatt semmit sem lát a másik arcából, azért hangjából hallja, hogy egy nőről lehet szó. Tisztelettudóan szól oda a másiknak, hiszen az talán nem is tudja, mekkora segítséget, előnyt adott az ügyeskedő írnok kezébe.*
-Hölgyem, a kollégám nevében is mélységes elnézést kérek, valamint megpróbálom a felelős városőrt minél hamarabb kézre keríttetni, s a méltó büntetést kiszabni rá, erre szavamat adom. *Darw érdekes dolgokat mesél, Utrhin rendesen figyel rá és mindent megjegyez. Amint befejezte, azért ő is megszólal.*
-Ha öt olyan emberem lenne, mint te, már nem lennének fenntartásaim. Mindenesetre rakomány érkezik a Laktanyába, remélhetőleg zsoldosok is jönnek majd. Ránk férne. De jelenleg most egy emberrel kell beérnem, az pedig te vagy. *Nagyot sóhajt, majd előkapar egy erszényt. A tartalom Doghwarioni Darw elé érkezik, s 200 aranyat takar el a kíváncsi szemek elől. *
-Jelenleg ennyit tudok felajánlani, előzetesen. Ha jól végzed a munkádat, akkor még több arany ütheti a markodat. A terv változott. *Ezeket már halkan mondja, bár az elkövetkezőek még csendesebb tónusban lesznek tálalva.*
-Szeretném, ha kiderítenéd attól a nőtől, hogy kit lopott meg a városőr, azt pedig felkeresnéd. Amint vallt, gyere hozzám és beszélünk a továbbiakról. *Itt kiissza az italt és nagyot sóhajt.*
-Aztán pedig szeretném, ha kézre kerítenéd és behoznád az érintett kollégát, de ezért majd újabb fizetséget kapsz. Nekem most mennem kell, felügyelem egy kicsit az újoncokat, meg ránézek arra a nőre. Viszlát, majd találkozunk! *Mosolyogva biccent Mik és Darw felé is, amennyiben utóbbi elfogadta az ajánlatát, de ha távozhat is, még odaszól a csaposhoz.*
-Kérem, bocsánat a hangosságért, kissé sok minden történt mostanság, persze legközelebb kultúráltabban térek vissza. *Akkor legalább pénze is lesz. Nos, ha minden a tervei szerint megy, akkor távozik.*
//Darw, Mik, majd Yla//
*A beszélgetés nem lankad, Utrhin egocentrikusságának, magamutogatásának pedig jót tesz, hogy sikerzkt egy kissé felráznia a kedélyeket a Wegtoreni Kalmárban, s másokat is sikeresen bevon a beszélgetésbe. Ez számára egy visszajelzés, egyfajta első lépés afelé, hogy kapcsolatokat teremthessen, megnyerhesse a többieket, vagy ha az nem is jön össze, legalább információkhoz juthat. A terhes nő és a csizma esete kissé szimpátiakeltőbb a szemében, bánja, hogy nem ahhoz szerzett használható okosságot, de most megteszi a dinnye is. Meglepi, hogy Yla válaszolt, persze a csuklya miatt semmit sem lát a másik arcából, azért hangjából hallja, hogy egy nőről lehet szó. Tisztelettudóan szól oda a másiknak, hiszen az talán nem is tudja, mekkora segítséget, előnyt adott az ügyeskedő írnok kezébe.*
-Hölgyem, a kollégám nevében is mélységes elnézést kérek, valamint megpróbálom a felelős városőrt minél hamarabb kézre keríttetni, s a méltó büntetést kiszabni rá, erre szavamat adom. *Darw érdekes dolgokat mesél, Utrhin rendesen figyel rá és mindent megjegyez. Amint befejezte, azért ő is megszólal.*
-Ha öt olyan emberem lenne, mint te, már nem lennének fenntartásaim. Mindenesetre rakomány érkezik a Laktanyába, remélhetőleg zsoldosok is jönnek majd. Ránk férne. De jelenleg most egy emberrel kell beérnem, az pedig te vagy. *Nagyot sóhajt, majd előkapar egy erszényt. A tartalom Doghwarioni Darw elé érkezik, s 200 aranyat takar el a kíváncsi szemek elől.
*-Jelenleg ennyit tudok felajánlani, előzetesen. Ha jól végzed a munkádat, akkor még több arany ütheti a markodat. A terv változott. *Ezeket már halkan mondja, bár az elkövetkezőek még csendesebb tónusban lesznek tálalva.*
-Szeretném, ha kiderítenéd attól a nőtől, hogy kit lopott meg a városőr, azt pedig felkeresnéd. Amint vallt, gyere hozzám és beszélünk a továbbiakról. *Itt kiissza az italt és nagyot sóhajt.*
-Aztán pedig szeretném, ha kézre kerítenéd és behoznád az érintett kollégát, de ezért majd újabb fizetséget kapsz. Nekem most mennem kell, felügyelem egy kicsit az újoncokat, meg ránézek arra a nőre. Viszlát, majd találkozunk! *Mosolyogva biccent Mik és Darw felé is, amennyiben utóbbi elfogadta az ajánlatát, de ha távozhat is, még odaszól a csaposhoz.*
-Kérem, bocsánat a hangosságért, kissé sok minden történt mostanság, persze legközelebb kultúráltabban térek vissza. *Akkor legalább pénze is lesz. Nos, ha minden a tervei szerint megy, akkor távozik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409