Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 237 (4721. - 4740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4740. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:26:23
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:26:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*Sermesterünk lassan visszaér ballagásában a Kalmárba. Sétált egy jó adagot magából a sűrű barna miatt és így már mindjárt más. Belépés előtt valami megbirizgálja a vállát de nagyon nem fordít rá figyelmet mert hát minek is. Amikor belép a világosra egy jókora cecelégy csücsül a vállán. Mély meg zizegő hangon pihen és ez amolyan dorombolásra hajazó lehet ettől a jószágtól. Először a sermester meg támadná csapni az állatot de olyan békésen zizeg a vállán, hogy egészen megkedveli.*
- Mégis mi a kánya vagy te? Olyan óriás bögöly? Ha már itt vagy a vállamon valahogy hívnom kell tégedet. Legyél Cece.
*Ezzel el is van keresztelve a szárnyas jószág Cecére. Szép kék színe van amit nem mindennap látni rikítani. Visszatelepedik a lánykákhoz meg a Graril asztalához.*
- Ezt nézzétek mit találtam.
*Ha még nem tűnt volna fel senkinek a vállán heverő pásztor kutya nagyságú légy akkor most bemutatja.*
- Valahol kint szedtem össze séta közbe. Elneveztem Cecének.
*Meg is simogatja a vidám jószág fejét.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester vissza//
*Sermesterünk lassan visszaér ballagásában a Kalmárba. Sétált egy jó adagot magából a sűrű barna miatt és így már mindjárt más. Belépés előtt valami megbirizgálja a vállát de nagyon nem fordít rá figyelmet mert hát minek is. Amikor belép a világosra egy jókora cecelégy csücsül a vállán. Mély meg zizegő hangon pihen és ez amolyan dorombolásra hajazó lehet ettől a jószágtól. Először a sermester meg támadná csapni az állatot de olyan békésen zizeg a vállán, hogy egészen megkedveli.*
- Mégis mi a kánya vagy te? Olyan óriás bögöly? Ha már itt vagy a vállamon valahogy hívnom kell tégedet. Legyél Cece.
*Ezzel el is van keresztelve a szárnyas jószág Cecére. Szép kék színe van amit nem mindennap látni rikítani. Visszatelepedik a lánykákhoz meg a Graril asztalához.*
- Ezt nézzétek mit találtam.
*Ha még nem tűnt volna fel senkinek a vállán heverő pásztor kutya nagyságú légy akkor most bemutatja.*
- Valahol kint szedtem össze séta közbe. Elneveztem Cecének.
*Meg is simogatja a vidám jószág fejét.*
4739. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-23 21:18:31
Üzenet elküldve: 2020-08-23 21:18:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
- Én sem. *hümmög helyeslően Dora megjegyzésére, bár neki meg se fordult a fejében, hogy a város őrség tényleg hasznavehető segítséget tudna nyújtani nekik, még ha meg is keresik őket ezzel a kéréssel. Ezen túlmenően azonban inkább Cha'yssra és a férfi lebilincselő történetére fordítja a figyelmét, hiszen a báró minden egyes mondata újabb és újabb érdekességeket fed fel előttük, ráadásul igencsak élvezetes tálalásban*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy megkapják az engedélyt a szoba átvizsgálására, a korábban elhangzottakra pedig csak kis apró bólogatásokkal reagál, tökéletesen egyetért a férfi indítékaival*
- Á, értem. *zárja le apró mosollyal Kagaenae korábbi kapcsolatainak témáját, és egyelőre inkább a történet további részére figyel, ahogy végre napvilágra kerül a folytatás is. Ahogy előkerül a levél, ha Dora felé nyújtja, akkor elveszi tőle a papírdarabot, hogy átfussa a szöveget, ha nem, akkor csak addig próbálja kifürkészni a tartalmát, míg a lány azt emésztgeti magában*
- Remélem, nem bánja, ha elbeszélgetünk hősies bajtársaival is. Biztos vagyok benne, hogy a Vashegy is szeretné honorálni a segítségüket az Úrnő megmentésében. *jelenti ki színtelen hangon, mikor a levélből felpillantva a mutatott asztalnál ülő hármas felé fordítja tekintetét. ~Ha másra nem, arra jó lesz a velük való társalgás, hogy igazolják a báró történetét~ gondolja magában, lassan fordulva vissza saját beszélgetőpartnerei felé. Míg beszélgetnek, jobbára egészen előrehajolva ül, hogy egy szót se hagyjon ki Cha'yss mondandójából, most azonban óvatosan szemügyre veszi a fogadó vendégeit, nemcsak a mondott asztalnál ülőket. Néhol akad egy-két ismerősnek tetsző arc, ám a legtöbb ismeretlennek, és ami a legfontosabb, veszélytelennek tűnik*
- Illetve azért mégis jó lenne a Város Őrséget is felkeresnünk. *pillant Dorára egy másodpercre, ahogy újra a vele szemben ülőkre figyel* Jó tudni, hogy még vannak értelmes tagjai az Őrségnek. *vándorol vissza pillantása Cha'yssra, mintegy megerősítés gyanánt, hogy jól értette-e, az őrségnél történtek ellenére később mégis akadtak olyan katonák, akik segítették az ügyüket. A d'Aquista lánnyal kapcsolatos események nem izgatják különösebben, az aggódást Dorára hagyja, bár azt azért feljegyzi magában, hogy alkalomadtán utánajárjanak, mi történt vele, ám jelen pillanatban csak Kagaenae érdekli*
- Ó, szóval a kisasszony megkerült és jól van? Már a lehetőségekhez mérten... *könnyebbül meg, amikor végül eljutnak az események végkifejletéhez* Ez nagyszerű hír! *jelenti ki őszintén, hisz ez lényegesen egyszerűbbé teszi a dolgukat. Bár az ördögvigyornak nem örül túlságosan, hisz nem biztos benne, hogy pont erre lenne szüksége egy súlyos traumákon átesett lánynak, de most már nincs mit tenni ellene, ahogy az ellen se, hogy a kisasszony a báró úr szobájában térjen nyugalomra, így nem is hozza szóba a dolgot, azonban mindkét információt gondosan elraktározza magában*
- Igazán hálásak vagyunk, hogy ennyi megpróbáltatás után is tudott időt szánni arra, hogy beszéljen velünk. *biztosítja a férfit, hogy az elhangzottak fényében el van nézve a nem egészen kifogástalan megjelenés és a nyúzott arc, amit első találkozásukkor láttak*
- Nem tisztünk ítélkezni. *szögezi azonban le, ahogy a felelősségre vonás kérdése kerül szóba, hogy ők nem azért jöttek ide a Vashegyről, hogy ítéletet mondjanak felette, vagy hogy odahurcolják a kancellár elé. Ő a maga részéről nem is tartja valószínűnek, hogy még ha a férfi a Vashegyre menne is, bármiféle retorzióra kellene számítania akár Habrertus, akár Kagaenae részéről, nem akar azonban felelőtlen kijelentéseket tenni, így nem is bocsátkozik feltételezésekbe*
- Úgy vélem azonban, a felelősségre vonásnál sokkal fontosabb a kisasszony egészsége és annak mielőbbi helyreállítása, így ha csak ő maga nem ragaszkodik hozzá, úgy nem látom feltétlen szükségét az azonnali indulásnak. Talán jót tenne neki pár nap pihenés, hogy visszanyerje az erejét... *veti fel a javaslatot Cha'yssnak, bőszen fohászkodva magában azért, hogy Dora se akarjon mihamarabb hazarohanni hőn szeretett kancellárjához* Addig mi is megbizonyosodhatnánk róla, hogy a történtek nem fognak megismétlődni. Ez a Terwy… biztosak benne, hogy meghalt? Átvizsgálta valaki a romokat? Előkerül a hullája? A fiáról tud esetleg valaki valamit? *kanyarodik vissza a beszélgetés egy korábbi részéhez, remélve, hogy ha maradnak, akkor lesz alkalmuk tisztázni az elvarratlan szálakat*
- A kisasszonytól pedig annyit szeretnénk kérni, hogy beszélhessünk vele, amint felébred, ha elég erősnek érzi magát hozzá. *folytatja tovább, halvány mosollyal ajkain* Ha esetleg a mai nap folyamán erre már nem lenne lehetőség, úgy megszállnánk a Kalmárban, ha akad még szabad szoba. *fejezi be végül mondandóját, őszintén remélve, hogy minden jelenlévő elégedett lesz az események alakulásával.*
- Én sem. *hümmög helyeslően Dora megjegyzésére, bár neki meg se fordult a fejében, hogy a város őrség tényleg hasznavehető segítséget tudna nyújtani nekik, még ha meg is keresik őket ezzel a kéréssel. Ezen túlmenően azonban inkább Cha'yssra és a férfi lebilincselő történetére fordítja a figyelmét, hiszen a báró minden egyes mondata újabb és újabb érdekességeket fed fel előttük, ráadásul igencsak élvezetes tálalásban*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy megkapják az engedélyt a szoba átvizsgálására, a korábban elhangzottakra pedig csak kis apró bólogatásokkal reagál, tökéletesen egyetért a férfi indítékaival*
- Á, értem. *zárja le apró mosollyal Kagaenae korábbi kapcsolatainak témáját, és egyelőre inkább a történet további részére figyel, ahogy végre napvilágra kerül a folytatás is. Ahogy előkerül a levél, ha Dora felé nyújtja, akkor elveszi tőle a papírdarabot, hogy átfussa a szöveget, ha nem, akkor csak addig próbálja kifürkészni a tartalmát, míg a lány azt emésztgeti magában*
- Remélem, nem bánja, ha elbeszélgetünk hősies bajtársaival is. Biztos vagyok benne, hogy a Vashegy is szeretné honorálni a segítségüket az Úrnő megmentésében. *jelenti ki színtelen hangon, mikor a levélből felpillantva a mutatott asztalnál ülő hármas felé fordítja tekintetét. ~Ha másra nem, arra jó lesz a velük való társalgás, hogy igazolják a báró történetét~ gondolja magában, lassan fordulva vissza saját beszélgetőpartnerei felé. Míg beszélgetnek, jobbára egészen előrehajolva ül, hogy egy szót se hagyjon ki Cha'yss mondandójából, most azonban óvatosan szemügyre veszi a fogadó vendégeit, nemcsak a mondott asztalnál ülőket. Néhol akad egy-két ismerősnek tetsző arc, ám a legtöbb ismeretlennek, és ami a legfontosabb, veszélytelennek tűnik*
- Illetve azért mégis jó lenne a Város Őrséget is felkeresnünk. *pillant Dorára egy másodpercre, ahogy újra a vele szemben ülőkre figyel* Jó tudni, hogy még vannak értelmes tagjai az Őrségnek. *vándorol vissza pillantása Cha'yssra, mintegy megerősítés gyanánt, hogy jól értette-e, az őrségnél történtek ellenére később mégis akadtak olyan katonák, akik segítették az ügyüket. A d'Aquista lánnyal kapcsolatos események nem izgatják különösebben, az aggódást Dorára hagyja, bár azt azért feljegyzi magában, hogy alkalomadtán utánajárjanak, mi történt vele, ám jelen pillanatban csak Kagaenae érdekli*
- Ó, szóval a kisasszony megkerült és jól van? Már a lehetőségekhez mérten... *könnyebbül meg, amikor végül eljutnak az események végkifejletéhez* Ez nagyszerű hír! *jelenti ki őszintén, hisz ez lényegesen egyszerűbbé teszi a dolgukat. Bár az ördögvigyornak nem örül túlságosan, hisz nem biztos benne, hogy pont erre lenne szüksége egy súlyos traumákon átesett lánynak, de most már nincs mit tenni ellene, ahogy az ellen se, hogy a kisasszony a báró úr szobájában térjen nyugalomra, így nem is hozza szóba a dolgot, azonban mindkét információt gondosan elraktározza magában*
- Igazán hálásak vagyunk, hogy ennyi megpróbáltatás után is tudott időt szánni arra, hogy beszéljen velünk. *biztosítja a férfit, hogy az elhangzottak fényében el van nézve a nem egészen kifogástalan megjelenés és a nyúzott arc, amit első találkozásukkor láttak*
- Nem tisztünk ítélkezni. *szögezi azonban le, ahogy a felelősségre vonás kérdése kerül szóba, hogy ők nem azért jöttek ide a Vashegyről, hogy ítéletet mondjanak felette, vagy hogy odahurcolják a kancellár elé. Ő a maga részéről nem is tartja valószínűnek, hogy még ha a férfi a Vashegyre menne is, bármiféle retorzióra kellene számítania akár Habrertus, akár Kagaenae részéről, nem akar azonban felelőtlen kijelentéseket tenni, így nem is bocsátkozik feltételezésekbe*
- Úgy vélem azonban, a felelősségre vonásnál sokkal fontosabb a kisasszony egészsége és annak mielőbbi helyreállítása, így ha csak ő maga nem ragaszkodik hozzá, úgy nem látom feltétlen szükségét az azonnali indulásnak. Talán jót tenne neki pár nap pihenés, hogy visszanyerje az erejét... *veti fel a javaslatot Cha'yssnak, bőszen fohászkodva magában azért, hogy Dora se akarjon mihamarabb hazarohanni hőn szeretett kancellárjához* Addig mi is megbizonyosodhatnánk róla, hogy a történtek nem fognak megismétlődni. Ez a Terwy… biztosak benne, hogy meghalt? Átvizsgálta valaki a romokat? Előkerül a hullája? A fiáról tud esetleg valaki valamit? *kanyarodik vissza a beszélgetés egy korábbi részéhez, remélve, hogy ha maradnak, akkor lesz alkalmuk tisztázni az elvarratlan szálakat*
- A kisasszonytól pedig annyit szeretnénk kérni, hogy beszélhessünk vele, amint felébred, ha elég erősnek érzi magát hozzá. *folytatja tovább, halvány mosollyal ajkain* Ha esetleg a mai nap folyamán erre már nem lenne lehetőség, úgy megszállnánk a Kalmárban, ha akad még szabad szoba. *fejezi be végül mondandóját, őszintén remélve, hogy minden jelenlévő elégedett lesz az események alakulásával.*
4738. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-22 19:11:34
Üzenet elküldve: 2020-08-22 19:11:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel Ruos//
//Mindenki figyelmébe//
//Sebesült a házban//
*Karheia elkezd aggódni, hogy a férfinek esetleg láza lehet, hiszen beszéde zavaros, és a Kikötőt és sellőket emleget. Kezét Torskel homlokára téve igyekszik megállapítani, hogy igaz e a feltételezés vagy sem, és fejében meg sem fordul az, hogy a sérült férfi esetleg az ő külsejének hízelgett a legendákból oly sokszor hallott lény emlegetésével.*
- Semmi baj, nem foglak.
*Mondja megnyugtatólag, és Torskel felkarját szorongatva tartja meg őt. Lovát ki sem köti, csak egyenesen az ajtó felé lép, hogy belökve maguk elé végre a népes ivóban találhassák magukat.
Tekintetével rögtön egy ott dolgozót keres, akinek adott esetben szólhatna, de talán ennyire sincs szükség, hiszen Torskel láthatóan a bájitalt követően sincs túl jó állapotban, és Karheia továbbra is mocskos, és nyúzott a hosszú út után.*
- Egy szobát szeretnék neki, ha lehet.
*Szólal meg fennhangon, hogy bizonyosan senki figyelmét ne kerülje el jelenléte, és segítségre való igénye.*
- Egy pár segítő kéz sem ártana, kérem.
*Szólal meg végtelen alázattal hangjában, valamivel visszafogottabban is. Túl kimerült ahhoz, hogy huzamosabb ideig képes legyen a közel két méteres Torskel mankójaként funkcionálni.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.22 19:11:51
//Mindenki figyelmébe//
//Sebesült a házban//
*Karheia elkezd aggódni, hogy a férfinek esetleg láza lehet, hiszen beszéde zavaros, és a Kikötőt és sellőket emleget. Kezét Torskel homlokára téve igyekszik megállapítani, hogy igaz e a feltételezés vagy sem, és fejében meg sem fordul az, hogy a sérült férfi esetleg az ő külsejének hízelgett a legendákból oly sokszor hallott lény emlegetésével.*
- Semmi baj, nem foglak.
*Mondja megnyugtatólag, és Torskel felkarját szorongatva tartja meg őt. Lovát ki sem köti, csak egyenesen az ajtó felé lép, hogy belökve maguk elé végre a népes ivóban találhassák magukat.
Tekintetével rögtön egy ott dolgozót keres, akinek adott esetben szólhatna, de talán ennyire sincs szükség, hiszen Torskel láthatóan a bájitalt követően sincs túl jó állapotban, és Karheia továbbra is mocskos, és nyúzott a hosszú út után.*
- Egy szobát szeretnék neki, ha lehet.
*Szólal meg fennhangon, hogy bizonyosan senki figyelmét ne kerülje el jelenléte, és segítségre való igénye.*
- Egy pár segítő kéz sem ártana, kérem.
*Szólal meg végtelen alázattal hangjában, valamivel visszafogottabban is. Túl kimerült ahhoz, hogy huzamosabb ideig képes legyen a közel két méteres Torskel mankójaként funkcionálni.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.22 19:11:51
4737. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-22 16:33:08
Üzenet elküldve: 2020-08-22 16:33:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kitérő//
*Sermesterünk bizony jól lakott a sűrű barnával és most olyan hasa mint egy szívós póknak. Le kéne sétálnia mint a múltkor a vadkan után.*
- Gyermekeim én egyet sétálok a hűsön. Le kell mozogjam az étket mert a végén még nagyobb lesz a pocakom.
*Megsimogatja törpésen termetes pocakját aztán lekászálódik a székről és elindul sétálni. Nemigen fogja megállítani senki se egy kis esti sétálásban. Nagy a nyüzsgés is már egy pettyet odabent. Nem is baj ha a csillagok alatt kiböfögi magát. Közbe meg már azon morfondál, hogy a setét isten nehogy a kikötőbe meglepje őket valami ártánysággal. Arja jól elültette a bogarat sermesterünk fülében. Na mindegy. A friss levegő és a séta majd csak segít mindenen.*
*Sermesterünk bizony jól lakott a sűrű barnával és most olyan hasa mint egy szívós póknak. Le kéne sétálnia mint a múltkor a vadkan után.*
- Gyermekeim én egyet sétálok a hűsön. Le kell mozogjam az étket mert a végén még nagyobb lesz a pocakom.
*Megsimogatja törpésen termetes pocakját aztán lekászálódik a székről és elindul sétálni. Nemigen fogja megállítani senki se egy kis esti sétálásban. Nagy a nyüzsgés is már egy pettyet odabent. Nem is baj ha a csillagok alatt kiböfögi magát. Közbe meg már azon morfondál, hogy a setét isten nehogy a kikötőbe meglepje őket valami ártánysággal. Arja jól elültette a bogarat sermesterünk fülében. Na mindegy. A friss levegő és a séta majd csak segít mindenen.*
4736. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 22:04:56
Üzenet elküldve: 2020-08-21 22:04:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Karheia Rhagodar//
*A ló ütemesen lépked alatta, s bár Karheia igyekszik nyugtatni, de a nyeregben ülő Torskel így is ide-oda himbálózik. A férfi igyekszik magát tartani. Zötykölődés közben fel-felnyög, és néha valami imaszerű is kicsúszik az ajkán, bár nem vallásos. A fájdalomtól káprázik a szeme, és a saját elméje űz vele tréfát. A tenger zúgását hallja, ahogy a hullámok nekicsapódnak egy-egy ősöreg sziklának.*
-A kikötő... a tenger...* Szólal meg újra a férfi. Aztán rátekint a nőre, akinek a szőke haja és arca szépsége elvarázsolja.*
- Sellő...* Szól újra a sokat látott tengeri medve, majd hirtelen kitisztul a tudata. El is felejtette, hogy mit mondott az előtt, csak azt látja, hogy megérkeztek egy fogadóhoz. Torskel nyöszörögve száll le az állat hátáról, és pár percet még így is térden tölt, mert nehéz neki felállni. Ha sikerült újra a nőre néz.*
-Ne... ne hagyj magamra, kérlek!* Mondja elkeseredett hangon a férfi, és próbál valamennyire megállni a lábán.*
*A ló ütemesen lépked alatta, s bár Karheia igyekszik nyugtatni, de a nyeregben ülő Torskel így is ide-oda himbálózik. A férfi igyekszik magát tartani. Zötykölődés közben fel-felnyög, és néha valami imaszerű is kicsúszik az ajkán, bár nem vallásos. A fájdalomtól káprázik a szeme, és a saját elméje űz vele tréfát. A tenger zúgását hallja, ahogy a hullámok nekicsapódnak egy-egy ősöreg sziklának.*
-A kikötő... a tenger...* Szólal meg újra a férfi. Aztán rátekint a nőre, akinek a szőke haja és arca szépsége elvarázsolja.*
- Sellő...* Szól újra a sokat látott tengeri medve, majd hirtelen kitisztul a tudata. El is felejtette, hogy mit mondott az előtt, csak azt látja, hogy megérkeztek egy fogadóhoz. Torskel nyöszörögve száll le az állat hátáról, és pár percet még így is térden tölt, mert nehéz neki felállni. Ha sikerült újra a nőre néz.*
-Ne... ne hagyj magamra, kérlek!* Mondja elkeseredett hangon a férfi, és próbál valamennyire megállni a lábán.*
4735. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 21:33:23
Üzenet elküldve: 2020-08-21 21:33:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel Ruos//
*A köszönetre egyszerűen nem felel semmit, mert abban sem biztos, hogy Torskel felfogja minden szavát, ezért takarékoskodik annak erejével. Karheiának az is elég, ha néha jelét adja az éber állapotnak, a többi ráér később.
Hálát ad közben a Szellemeknek, hogy Csatangló meglehetősen aprócska hátas, így a termetes férfit nem kell olyan magasra felsegítse. Bátorítólag megpaskolgatja a némileg nyugtalan állat nyakát, és erősen rámarkol a szárra, hogy esetleg még csírájában elfojtsa a rakoncátlankodáshoz való kedvét. Bízik benne, hogy Torskel tud kapaszkodik, oldalról ugyan igyekszik támogatni, de nem mászik a nyeregbe, mert bár szívós egy jószág Csatangló, mégis éppen elég teher lesz neki a termetes férfi a relatíve aprócskának nevezhető Karheia után.*
- Csak kapaszkodj. Keresünk valami fogadót. Maradj magadnál és kapaszkodj.
*Karheia nem ismeri ki magát Artheniorban, szerencséjére általában a városokban több fogadó is akad, ezúttal sincs ez másképp. Kissé megkönnyebbül a cégér láttán, amit egy lélegzetvételnyi ideig szemrevételez. Egészen tetszetős számára a szokatlan élőlény, különösen az emberi eszközökkel a kezében. Természetesen a szükségesnél több ideig nem ácsorog nézelődni, aggódó tekintetét a lehetőleg még mindig lovon ülő sérültre veti, ahogy ezt az út során gyakran tette.
Nyelvével kattogó hangot hallatva jelez lovának, aki megtorpanva mozgatni kezdi érdeklődve füleit irányába. Karheia nem is rest az állat teste mellé lépni, és segítő kezeket nyújtani. Reményei szerint Torskel leszállása egyszerűbb feladat lesz, mint amilyen a felsegítése volt. Nyilvánvalóan most is hajlandó felfogni az esetleges esést, de örülne ha erre nem kerülne sor, mert nem szeretne ő is az ápolásra szorulók sorába kerülni.*
- Ez volt a legközelebb. Itt biztos segítenek majd.
*Magyarázza, miközben a további lehetőségeket latolgatva magában igyekszik eldönteni, hogy mi lenne a legszerencsésebb, eközben fürkésző pillantásai Torskel jelenlegi állapotát próbálják felmérni.*
*A köszönetre egyszerűen nem felel semmit, mert abban sem biztos, hogy Torskel felfogja minden szavát, ezért takarékoskodik annak erejével. Karheiának az is elég, ha néha jelét adja az éber állapotnak, a többi ráér később.
Hálát ad közben a Szellemeknek, hogy Csatangló meglehetősen aprócska hátas, így a termetes férfit nem kell olyan magasra felsegítse. Bátorítólag megpaskolgatja a némileg nyugtalan állat nyakát, és erősen rámarkol a szárra, hogy esetleg még csírájában elfojtsa a rakoncátlankodáshoz való kedvét. Bízik benne, hogy Torskel tud kapaszkodik, oldalról ugyan igyekszik támogatni, de nem mászik a nyeregbe, mert bár szívós egy jószág Csatangló, mégis éppen elég teher lesz neki a termetes férfi a relatíve aprócskának nevezhető Karheia után.*
- Csak kapaszkodj. Keresünk valami fogadót. Maradj magadnál és kapaszkodj.
*Karheia nem ismeri ki magát Artheniorban, szerencséjére általában a városokban több fogadó is akad, ezúttal sincs ez másképp. Kissé megkönnyebbül a cégér láttán, amit egy lélegzetvételnyi ideig szemrevételez. Egészen tetszetős számára a szokatlan élőlény, különösen az emberi eszközökkel a kezében. Természetesen a szükségesnél több ideig nem ácsorog nézelődni, aggódó tekintetét a lehetőleg még mindig lovon ülő sérültre veti, ahogy ezt az út során gyakran tette.
Nyelvével kattogó hangot hallatva jelez lovának, aki megtorpanva mozgatni kezdi érdeklődve füleit irányába. Karheia nem is rest az állat teste mellé lépni, és segítő kezeket nyújtani. Reményei szerint Torskel leszállása egyszerűbb feladat lesz, mint amilyen a felsegítése volt. Nyilvánvalóan most is hajlandó felfogni az esetleges esést, de örülne ha erre nem kerülne sor, mert nem szeretne ő is az ápolásra szorulók sorába kerülni.*
- Ez volt a legközelebb. Itt biztos segítenek majd.
*Magyarázza, miközben a további lehetőségeket latolgatva magában igyekszik eldönteni, hogy mi lenne a legszerencsésebb, eközben fürkésző pillantásai Torskel jelenlegi állapotát próbálják felmérni.*
4734. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 19:26:40
Üzenet elküldve: 2020-08-21 19:26:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A rőt Yeza dicsérgeti a haza sert ami jól esik a mester lelkének.*
- Úgy legyen lányom. Teysus adja!
*Ez majd holnap úgy is kiderül mennyire kapják be a negédes horgot a kikötői száraztorkúak. Aztán teljesen kisül, hogy ki lesz a két kisérője. Remek fiatalok. Biztosan értik a dolgukat. Mondjuk Graril egy kicsit elmélázik a kérdésével. A nagy falásból kiemeli fejét a mester egy szóra.*
- Az a hír járja, hogy megszaporodtak a tolvaj banditák. Tán még vámot is szedtek aszondták egyik helyen.
*Hogy ebből mi igaz mi nem azt nem tudja. Ez csak hírlik a köztudatba mint ahogy egy csomó más minden is. Arja aztán a sötét istenséget is beleveszi a hírekbe.*
A setét isten? Jóságos Teysus! Még a végén idegállapotba kerülök. Ne rémísztgessetek ilyennel.
*Már csak az kéne, hogy Sa'Tereth mocskaiba tenyereljenek. Hiányzik a halálnak az. Inkább gyorsan letorkolja a sűrű barnát és megtörli a száját.*
- Jól fegyverezzétek fel magatokat! Nehogy itten beüssön a ménkű. Annyit nem ér.
*A két testőre hátha ért a jó szóból és felszedelőzködnek mindennel.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*A rőt Yeza dicsérgeti a haza sert ami jól esik a mester lelkének.*
- Úgy legyen lányom. Teysus adja!
*Ez majd holnap úgy is kiderül mennyire kapják be a negédes horgot a kikötői száraztorkúak. Aztán teljesen kisül, hogy ki lesz a két kisérője. Remek fiatalok. Biztosan értik a dolgukat. Mondjuk Graril egy kicsit elmélázik a kérdésével. A nagy falásból kiemeli fejét a mester egy szóra.*
- Az a hír járja, hogy megszaporodtak a tolvaj banditák. Tán még vámot is szedtek aszondták egyik helyen.
*Hogy ebből mi igaz mi nem azt nem tudja. Ez csak hírlik a köztudatba mint ahogy egy csomó más minden is. Arja aztán a sötét istenséget is beleveszi a hírekbe.*
A setét isten? Jóságos Teysus! Még a végén idegállapotba kerülök. Ne rémísztgessetek ilyennel.
*Már csak az kéne, hogy Sa'Tereth mocskaiba tenyereljenek. Hiányzik a halálnak az. Inkább gyorsan letorkolja a sűrű barnát és megtörli a száját.*
- Jól fegyverezzétek fel magatokat! Nehogy itten beüssön a ménkű. Annyit nem ér.
*A két testőre hátha ért a jó szóból és felszedelőzködnek mindennel.*
4733. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-21 10:23:40
Üzenet elküldve: 2020-08-21 10:23:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, érintőlegesen Esti, Dora//
- Hát valamilyen most is van. *von vállat Arja, amikor Graril még a Kikötőről kérdez, mert ő gond nélkül szállt le a hajóról, és ősszel Artheniorba.*
- De már nem tartozik Arthenior fennhatósága alá. *mondja tudálékosan.*
- Meg hát mi lett a Tündérkertből. A halálfalók *mondja önkéntelenül úgy, ahogyan az Arthenior környéki tanyák népétől hallotta a sötét isten, Sa'Tereth híveit nevezni* - azt mondják, most mind oda járnak. *húzza el a száját.*
- Különben, ha jól hallottam *néz kérdő kíváncsisággal a fehér szakállú, jóízűen falatozó sermesterre* - hajóval megyünk le, egészen a Kikötőig. *mert a törpével beszélt erről Aztyan, igaz, Arja is ott volt a műhelyben, így maga is hallotta, hogy valami ilyesmit említett.
Graril kardja meg, amit vissza vitt a tanyára annak a varázslóasszonynak ~vagy boszorkánynak, csak Eeyr tudhatja, ki volt valójában! talán az ork herceg asszonya, ki tudja!~ gondol vissza Arja az igazán különös találkozásra, szóval Graril kardja, ami így odalett, Arja eszében is ott van.
~Meg kell sürgetni azokat a vérteket, hátha holnapra elkészülhetnének, meg Grarilnak is kell egy másik kardot hoznunk a műhelyből!~ gondolkodik el.*
- Ha ettünk, majd átmegyek újra a műhelybe. Hátha indulásig elkészítenék nekünk a fegyvereket, ha felbiztatjuk a kovácsot. *dönt hát, és mondja is ki hangosan, nem nagy kedvvel. Dehát komolyan kell venniük a kíséretet, meg az utat a Kikötőbe. Aztán hátradől, ahogy lassan végére ér a pörköltnek, és újra nézelődni kezd a vendégekkel teli Kalmárban.*
- De addig nem megyek el, amíg a ruhád szegélyet meg nem öltöm! *ígéri meg újra Yezának, rámosolyogva.*
- Ó, hát én azt az úrikisasszonyt láttam már! Azt a kalapost! *lepődik meg aztán élénk hangon, ahogy jobban szemügyre veszi a fennhéjázónak tűnő nőszemélyt, az egyiket a báró két feltűnően csinos beszélgetőtársából.*
- A kancall... a kancellárián, a thargoknál! Előttem jött ki a kancallár... a kancellár úrtól! *mondja leplezetlenül arrafelé bámulva.*
- Birtokokról, meg kémekről társalogtak odabenn! *teszi hozzá még jelentőségteljesen előrehajolva, halkan súgva, ahogy újra visszaemlékszik a jelenetre.*
- Ő meg a Vaskorsó úrnője! *ismeri fel a barna csizmás, fekete harisnyás, leomló fehér hajú, igazán úrinő külsejű mélységiben is lassacskán a pult mögött álló nőt a Korsóban.*
- Láttam őt a Vaskorsóban. A kancellár felől kérdezgetett, amikor megaludtam a Fogadóban. Hazafelé jövet. *mondja, de aztán visszafordul az asztalhoz, mégse bámuljon arra túl sokáig. ~Xavyval is akkor talákoztam.~ dől hátra megint.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.21 10:44:17
//Arja, Yeza, Graril, Sermester, érintőlegesen Esti, Dora//
- Hát valamilyen most is van. *von vállat Arja, amikor Graril még a Kikötőről kérdez, mert ő gond nélkül szállt le a hajóról, és ősszel Artheniorba.*
- De már nem tartozik Arthenior fennhatósága alá. *mondja tudálékosan.*
- Meg hát mi lett a Tündérkertből. A halálfalók *mondja önkéntelenül úgy, ahogyan az Arthenior környéki tanyák népétől hallotta a sötét isten, Sa'Tereth híveit nevezni* - azt mondják, most mind oda járnak. *húzza el a száját.*
- Különben, ha jól hallottam *néz kérdő kíváncsisággal a fehér szakállú, jóízűen falatozó sermesterre* - hajóval megyünk le, egészen a Kikötőig. *mert a törpével beszélt erről Aztyan, igaz, Arja is ott volt a műhelyben, így maga is hallotta, hogy valami ilyesmit említett.
Graril kardja meg, amit vissza vitt a tanyára annak a varázslóasszonynak ~vagy boszorkánynak, csak Eeyr tudhatja, ki volt valójában! talán az ork herceg asszonya, ki tudja!~ gondol vissza Arja az igazán különös találkozásra, szóval Graril kardja, ami így odalett, Arja eszében is ott van.
~Meg kell sürgetni azokat a vérteket, hátha holnapra elkészülhetnének, meg Grarilnak is kell egy másik kardot hoznunk a műhelyből!~ gondolkodik el.*
- Ha ettünk, majd átmegyek újra a műhelybe. Hátha indulásig elkészítenék nekünk a fegyvereket, ha felbiztatjuk a kovácsot. *dönt hát, és mondja is ki hangosan, nem nagy kedvvel. Dehát komolyan kell venniük a kíséretet, meg az utat a Kikötőbe. Aztán hátradől, ahogy lassan végére ér a pörköltnek, és újra nézelődni kezd a vendégekkel teli Kalmárban.*
- De addig nem megyek el, amíg a ruhád szegélyet meg nem öltöm! *ígéri meg újra Yezának, rámosolyogva.*
- Ó, hát én azt az úrikisasszonyt láttam már! Azt a kalapost! *lepődik meg aztán élénk hangon, ahogy jobban szemügyre veszi a fennhéjázónak tűnő nőszemélyt, az egyiket a báró két feltűnően csinos beszélgetőtársából.*
- A kancall... a kancellárián, a thargoknál! Előttem jött ki a kancallár... a kancellár úrtól! *mondja leplezetlenül arrafelé bámulva.*
- Birtokokról, meg kémekről társalogtak odabenn! *teszi hozzá még jelentőségteljesen előrehajolva, halkan súgva, ahogy újra visszaemlékszik a jelenetre.*
- Ő meg a Vaskorsó úrnője! *ismeri fel a barna csizmás, fekete harisnyás, leomló fehér hajú, igazán úrinő külsejű mélységiben is lassacskán a pult mögött álló nőt a Korsóban.*
- Láttam őt a Vaskorsóban. A kancellár felől kérdezgetett, amikor megaludtam a Fogadóban. Hazafelé jövet. *mondja, de aztán visszafordul az asztalhoz, mégse bámuljon arra túl sokáig. ~Xavyval is akkor talákoztam.~ dől hátra megint.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.21 10:44:17
4732. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 22:37:40
Üzenet elküldve: 2020-08-20 22:37:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Graril arcára kaján vigyor ül ki.*
-Természetesen nemcsak az, a pofikátok is nagyon csinos, és szép. S mivel a társaim és a barátaim vagytok, ezért kötelességem ügyelni arra, hogy ne legyen összekaszabolva.* És ezzel be is fejezi a nagy monológot, sokkal inkább a beszélgetés témája érdekli. Rájön, hogy holnap újra útra kell kelnie. Megszokta már, hogy állandóan úton van, és most nem is kell messze mennie, csak a kikötőig. De amikor meghallja, hogy ott nem biztonságos akaratlanul is kicsúszik a száján egy kérdés.*
-Mi történt a kikötőbe, hogy testőrre is szükség van? Jó nem éppen egy leányálom hely, de azért valami közbiztonságféle mindig is volt.* Érdeklődik a férfi.*
~Ja és persze nincs kardom, ha az Aztyan által adott tőröket rántom elő kiröhögnek, és még ki is beleznek, nem éppen a legjobb helyzet. Szereznem kell egy kölcsönkardot, vagy egy csatabárdot, amíg az én kardom el nem készül.~* Morfondírozik magában a férfi.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Graril arcára kaján vigyor ül ki.*
-Természetesen nemcsak az, a pofikátok is nagyon csinos, és szép. S mivel a társaim és a barátaim vagytok, ezért kötelességem ügyelni arra, hogy ne legyen összekaszabolva.* És ezzel be is fejezi a nagy monológot, sokkal inkább a beszélgetés témája érdekli. Rájön, hogy holnap újra útra kell kelnie. Megszokta már, hogy állandóan úton van, és most nem is kell messze mennie, csak a kikötőig. De amikor meghallja, hogy ott nem biztonságos akaratlanul is kicsúszik a száján egy kérdés.*
-Mi történt a kikötőbe, hogy testőrre is szükség van? Jó nem éppen egy leányálom hely, de azért valami közbiztonságféle mindig is volt.* Érdeklődik a férfi.*
~Ja és persze nincs kardom, ha az Aztyan által adott tőröket rántom elő kiröhögnek, és még ki is beleznek, nem éppen a legjobb helyzet. Szereznem kell egy kölcsönkardot, vagy egy csatabárdot, amíg az én kardom el nem készül.~* Morfondírozik magában a férfi.*
4731. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 20:45:06
Üzenet elküldve: 2020-08-20 20:45:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Gwaeren//
* Megkezdődik a harmadik menet is. Azt senki nem vetheti a szemükre, hogy unalmas lenne a meccs, mivel nagyon ki lett mind a két oldalról centizve a játék. A kezüket is mind a ketten lecserélik a Halál jóvoltából. Addig csűrik csavarják, amíg végül Wrexan kerül ki győztesen. Na, de annyira nem örülhet a győzelemének, mivel a lány igencsak fenyegetően szólal meg. Riadt tekintettel pislog rá, miközben nyel is egyet idegesen. Meg sem mer szólani, csak némán szorítja a keze ügyében lévő pakliját. Amikor aztán megkapja a nagyvonalú megbocsájtást, akkor megkönnyebbülten fújja ki a tüdejében felgyülemlett levegőt. Gwaeren felnevet, amire Wrexan is csatlakozik egy visszafogott nem túl őszinte nevetéssel. Amíg a bérbe vett pakli visszatér a gazdájához, addig a fiú is elpakolja a sajátját. A felkínált kézfogást meg bolond lenne nem elfogadni. Nem mondaná, hogy nem erős kézfogásra számított a harcias menyecske felől, de ennyire nem gondolta volna, hogy erős lesz. Jó kemény férfias kézfogásban részesítik.*
-Köszönöm! Te se panaszkodhatsz, mert csak egy hajszálon múlt.* Dicséri ő is ellenfelét, mielőtt rátérnének a nyereményre. A harcos állja a szavát, csak hát Wrexan nem tud vele mit kezdeni.*
- Hát az az igazság, hogy mielőtt ide jöttem volna vacsorázni voltam. Talán egy sört azt meginnék éppen. bagózni, meg hát nem bagóztam még soha.* Nem is igazán tudja, hogy miért is jó az az embereknek. Közben kicsit kellemetlenül is érinti a gondolat, hogy vissza utasítja a vacsorát. Valószínűleg a lány ettől függetlenül fog enni, így hát elő áll egy javaslattal.*
- Esetleg mit szólnál hozzá, ha én hívnálak meg téged vacsorázni?* Be kell vallania, hogy nem teljesen hátsó szándék mentes a félajánlássá. Az első ok máris a testi épségére vonatkozik, mivel igazán paprikás volt nem is olyan rég a lány hangulata. Talán, így már jobb lesz a kedve. gy aztán két legyet ütne egy csapásra, mert akadna a városban egy olyan mondjuk azt jó ismerőse, akire később tudna esetleg támaszkodni. A kapcsolatok sokat érnek és Gwaeren biztos, hogy nem viccből hord fegyvert magánál. Kíváncsian várja, hogy mit felel. Reméli, hogy nem most fog bekavarni a lány büszkesége, mert akkor bajban lesz.*
//Gwaeren//
* Megkezdődik a harmadik menet is. Azt senki nem vetheti a szemükre, hogy unalmas lenne a meccs, mivel nagyon ki lett mind a két oldalról centizve a játék. A kezüket is mind a ketten lecserélik a Halál jóvoltából. Addig csűrik csavarják, amíg végül Wrexan kerül ki győztesen. Na, de annyira nem örülhet a győzelemének, mivel a lány igencsak fenyegetően szólal meg. Riadt tekintettel pislog rá, miközben nyel is egyet idegesen. Meg sem mer szólani, csak némán szorítja a keze ügyében lévő pakliját. Amikor aztán megkapja a nagyvonalú megbocsájtást, akkor megkönnyebbülten fújja ki a tüdejében felgyülemlett levegőt. Gwaeren felnevet, amire Wrexan is csatlakozik egy visszafogott nem túl őszinte nevetéssel. Amíg a bérbe vett pakli visszatér a gazdájához, addig a fiú is elpakolja a sajátját. A felkínált kézfogást meg bolond lenne nem elfogadni. Nem mondaná, hogy nem erős kézfogásra számított a harcias menyecske felől, de ennyire nem gondolta volna, hogy erős lesz. Jó kemény férfias kézfogásban részesítik.*
-Köszönöm! Te se panaszkodhatsz, mert csak egy hajszálon múlt.* Dicséri ő is ellenfelét, mielőtt rátérnének a nyereményre. A harcos állja a szavát, csak hát Wrexan nem tud vele mit kezdeni.*
- Hát az az igazság, hogy mielőtt ide jöttem volna vacsorázni voltam. Talán egy sört azt meginnék éppen. bagózni, meg hát nem bagóztam még soha.* Nem is igazán tudja, hogy miért is jó az az embereknek. Közben kicsit kellemetlenül is érinti a gondolat, hogy vissza utasítja a vacsorát. Valószínűleg a lány ettől függetlenül fog enni, így hát elő áll egy javaslattal.*
- Esetleg mit szólnál hozzá, ha én hívnálak meg téged vacsorázni?* Be kell vallania, hogy nem teljesen hátsó szándék mentes a félajánlássá. Az első ok máris a testi épségére vonatkozik, mivel igazán paprikás volt nem is olyan rég a lány hangulata. Talán, így már jobb lesz a kedve. gy aztán két legyet ütne egy csapásra, mert akadna a városban egy olyan mondjuk azt jó ismerőse, akire később tudna esetleg támaszkodni. A kapcsolatok sokat érnek és Gwaeren biztos, hogy nem viccből hord fegyvert magánál. Kíváncsian várja, hogy mit felel. Reméli, hogy nem most fog bekavarni a lány büszkesége, mert akkor bajban lesz.*
4730. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 19:35:19
Üzenet elküldve: 2020-08-20 19:35:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Graril cuppanósától még Yeza konok szíve is megenyhül kissé* - Mintha csak a hátsónk lenne kivételesen formás *dünnyögi. Ha szent is a béke, azért nem hagyja replika nélkül a zárszót, mert ő már csak ilyen.
A híreknek nem örül igazán. Ezek szerint Arja és a nagyfiú holnap elmegy. Pedig a vörös leányzóval elfoglalták volna magukat. Kezdve a ruhája szegélyével. Az ő társaságában Yeza nyugodt, és se nem feszeng, se nem bökdösi a kényszeres bizonyítási vágy. Jó is lenne úgy eltölteni egy napot, hogy csak semmiségekről beszélnek. Úgy értve, hogy tényleg csak semmiségekről, amik mögött nem kell más tartalmakat, hasznos információkat keresni. De most, hogy kevesebben lesznek itt, talán majd neki is jut feladat.*
- Biztos lesz keletje *biccent Elgretor felé.* - A jó portékára nem nehéz vevőt találni. *Yeza nem valami nagy sörszakértő, de a hazait mégis csak illik dicsérni.
Arja hoz egy tál ételt a Sörmesternek is, aki jóízűen neki is lát a falatozásnak. A törpék aztán tudnak enni. Társaságban pedig neki is jobban csúszik a vacsora.
Sajnos a Báró asztaltársaságáról egyelőre nem tud meg többet. Mindenesetre Arjára pillant, hátha ő megoldja nekik ezt a rejtélyt. A lány sokfelé megfordult már, s ha a két nő valóban olyan fontos egyén, talán tapasztalt felfedezőjük felismerheti őket. Yezát nagyon zavarja, hogy szinte még csak alig ismeri ki magát Artheniorban. Ha a következő napokban nem osztanak rá valamilyen feladatot, talán a nyakába veszi a várost és egy kicsit körülnéz meg tájékozódik a saját szakállára. Egyelőre még csak óvatosan, míg nem lesz biztos, hogy híre ment, immár a Kereskedőházhoz tartozik.
Ami Miket illeti, még egyáltalán nem könyvelte el lezártnak a témát, de úgy érzi, ezt jobb lesz inkább majd bizalmasabb közegben kitárgyalni.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Graril cuppanósától még Yeza konok szíve is megenyhül kissé* - Mintha csak a hátsónk lenne kivételesen formás *dünnyögi. Ha szent is a béke, azért nem hagyja replika nélkül a zárszót, mert ő már csak ilyen.
A híreknek nem örül igazán. Ezek szerint Arja és a nagyfiú holnap elmegy. Pedig a vörös leányzóval elfoglalták volna magukat. Kezdve a ruhája szegélyével. Az ő társaságában Yeza nyugodt, és se nem feszeng, se nem bökdösi a kényszeres bizonyítási vágy. Jó is lenne úgy eltölteni egy napot, hogy csak semmiségekről beszélnek. Úgy értve, hogy tényleg csak semmiségekről, amik mögött nem kell más tartalmakat, hasznos információkat keresni. De most, hogy kevesebben lesznek itt, talán majd neki is jut feladat.*
- Biztos lesz keletje *biccent Elgretor felé.* - A jó portékára nem nehéz vevőt találni. *Yeza nem valami nagy sörszakértő, de a hazait mégis csak illik dicsérni.
Arja hoz egy tál ételt a Sörmesternek is, aki jóízűen neki is lát a falatozásnak. A törpék aztán tudnak enni. Társaságban pedig neki is jobban csúszik a vacsora.
Sajnos a Báró asztaltársaságáról egyelőre nem tud meg többet. Mindenesetre Arjára pillant, hátha ő megoldja nekik ezt a rejtélyt. A lány sokfelé megfordult már, s ha a két nő valóban olyan fontos egyén, talán tapasztalt felfedezőjük felismerheti őket. Yezát nagyon zavarja, hogy szinte még csak alig ismeri ki magát Artheniorban. Ha a következő napokban nem osztanak rá valamilyen feladatot, talán a nyakába veszi a várost és egy kicsit körülnéz meg tájékozódik a saját szakállára. Egyelőre még csak óvatosan, míg nem lesz biztos, hogy híre ment, immár a Kereskedőházhoz tartozik.
Ami Miket illeti, még egyáltalán nem könyvelte el lezártnak a témát, de úgy érzi, ezt jobb lesz inkább majd bizalmasabb közegben kitárgyalni.*
4729. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 19:34:38
Üzenet elküldve: 2020-08-20 19:34:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Úgy biccent a fejével, mintha magától értetődő volna, hogy a Vashegy úrnőjének mindig akadna egy szabad szoba a Kalmárban.*
- Ahogy ön is mondta, Kagaenae kisasszony személyesen is részt vállalt abban, hogy a Wegtoren Aranya Kereskedőház megvesse lábait Artheniorban azzal, hogy eladta nekem az egykori Pinty fogadót. Ugyanakkor társadalmilag és üzletileg is előnyös jó kapcsolatot ápolni a Vasheggyel. Így egy szoba fenntartása apróság. *Válaszol nyugalommal a mélységi lány szavaira.*
- Természetes, bár attól tartok, már kitakarították, de a holmija egy része még ott van. *Semmi ellenvetése nincs arra nézve, hogy a két követ megnézze Aenae egykori szobáját és ezt őszintén is mondja.*
- Tökéletesen megértem. Én csak a saját véleményem szerettem volna tolmácsolni. *Mondja hárítóan. Nem pálcát akart törni Aenae felett, csak azt osztotta meg, amit jónak látott.*
- Részleteknél sokkal többet tudok. *Sóhajtja fáradtnak tetszőn, ahogy előbb Dora, majd onnan vissza Estanellaria felé pillant.
Neki teljesen mindegy, hogy mit feltételeznek róla, jól vagy rosszul járt el. Az ő személyét nem érheti szó az eseményekben való részvétele miatt. Ha pedig mégis, Aenae majd igazolja.*
- Meglehet, hogy tévesek az információim, de remélem, megértik, hogy nem faggattam ki az úrnőt a régi kapcsolatait illetően. Nekem valami ilyesmi dereng, ám, mint mondtam, lehet, tévedek. *Mint üzleti partner, megteheti, hogy nem ismer minden információt pontosan Aenaevel kapcsolatban. Hisz ők, a külvilág felé nem többek, mint két üzleti partner a Vashegy úrnőjével.*
- Máris, kisasszony. *Hajtja meg magát ültében Estanellaria felé engedelmesen a folytatást sürgető szavakra.*
- A levelet maga az úrnő csempészte át hozzám, amikor elhurcolták. Én magam nem vagyok nagy harcos, de sikerült kiszabadulnunk a fogságból. A katonák Denjaar kapitányért indultak, én magam pedig vissza ide. Szerencsére, mint látják *Int körbe a sok vendéggel bíró Kalmárban.* a fogadót sokan látogatják, így ide érve felajánlottam ötszáz arany zsoldot annak, aki segít a városőrségnek Kagaenae úrnő nyomára bukkanni és kiszabadítani őt. Négyen jelentkeztek is, őket ott láthatják. *Mutat Hesgrimék asztala felé, ahol láthatóan csak hárman ülnek az említett négyből. Az igric a kettős fantáziájára bízza, mi lett a negyedikkel.*
- A városőrség katonáival a romváros határán találkoztunk és egy bizonyos Grüksunosz Dorátolaz őrmester vezette osztaggal. A Denjaar kapitány egy másik osztaggal később csatlakozott hozzánk. *Fontosnak tartja a pontos nevek elhangzását, főleg a városőrséggel kapcsolatban, akik hitelt adhatnak elbeszélésének később.*
- Egyenesen Kagaenae úrnő régi házához mentünk, ahol a városőrök és a zsoldosok ártalmatlanná tették az őrszemeket, majd behatoltak a házba. A ház alsó szintjén harc alakult ki, amit ugyancsak sikerrel vettek a kiváló harcosok, majd kiderült, hogy alagutakat vájtak a ház alá. Ahol fogva tartották az úrnőt is. *Ahogy mesél, természetesen végig halkra fogja a hangját, hisz bizalmas információk ezek és csak Dorának és Estanellarianak szánja őket. A vérében van a regélés, hisz Wegtorenben főleg bárdként tartották számon, így a feszültséget tartó monológjába se lehet belekötni.*
- Az úrnőt odalent találtuk meg, szörnyű sebbel a hasfalán, de csak az istenek tudják, honnan, volt nála egy bájital, ami teljesen meggyógyította. A levélben is említett Terwy, az őrült hitves, gondolom, meghalt. A katonák nyilai terítették le, de a fia elmenekült. A ház alatti barlangrendszert beomlasztották, de mindenkinek sikerült időben kijutnia. *Dől hátra, mellkasa kissé szaporábban emelkedik-süllyed, mintha újraélte volna a feszült pillanatokat.*
- Kiderült, hogy odalent más foglyok is voltak, róluk a városőrség helyszínen maradó katonái gondoskodtak. Sajnos Ephemia kisasszonyról nem tudok semmit. *Válaszolja Dorának, s mert úgy akarja, sárga szemeiben ijedelem csillan, hogy a másik rangos személyről nem tud biztosat.*
- Az úrnő és én visszatértünk ide. Most saját lakosztályom nyugalmát élvezi, ördögvigyort kért magának és kapott is, épp annyit, amennyitől tud aludni és elkerülik az álmok. De fizikailag jól van és él, ami a legfontosabb. *Szavai továbbra is halkak, tekintete a két lány között jár.*
- Azért láttam jobbnak, hogy az én szobámban maradjon, mert az az ajtó megerősített, nehéz volna betörni oda és magam is nyugodtabb vagyok, ha ott van. Mint láthatták, érkezésük előtt nem sokkal értünk vissza, azért is látszottam megviseltnek. *Mentegetőzik lesütve sárga pillantását, mintha a poros nadrág és csizma sértés lett volna a két követre.*
- Ha az úrnő is úgy látja jónak, holnap haladéktalanul elviszem őt a Vashegyre, hogy sajátjai közt pihenhesse ki ezt a szörnyűséget. Habrertus kancellár bizonyára aggódott már, ha önöket elküldte Artheniorba. De boldog lehet, mert Kagaenae úrnő visszatér. *Mosolyodik el haloványan, mintha csak remélné, hogy az ő felelősségét és döntéseit nem firtatja senki.*
- Sajnálom, hogy nem tudtam megakadályozni a történteket. Természetesen vállalom a felelősségre vonást és vállalom tetteim következményeit, ha a Vashegy vagy az úrnő úgy látja helyesnek. Igyekeztem a legjobbat cselekedni. *Hajtja meg magát tisztelettel a Vashegy küldöttei előtt.
Ím minden kártyáját kiterítette és előadta a történteket. Innentől a két küldöttre van bízva, hogy hogyan reagálnak vagy cselekszenek az elhangzottak fényében. Büszke lehet magára, mert ha minden jól megy, akkor még jól is kijöhet ebből a helyzetből. Végül is, csak megmentette a Vashegy úrnőjét az őrült Terwy és bandája karmai közül.*
*Úgy biccent a fejével, mintha magától értetődő volna, hogy a Vashegy úrnőjének mindig akadna egy szabad szoba a Kalmárban.*
- Ahogy ön is mondta, Kagaenae kisasszony személyesen is részt vállalt abban, hogy a Wegtoren Aranya Kereskedőház megvesse lábait Artheniorban azzal, hogy eladta nekem az egykori Pinty fogadót. Ugyanakkor társadalmilag és üzletileg is előnyös jó kapcsolatot ápolni a Vasheggyel. Így egy szoba fenntartása apróság. *Válaszol nyugalommal a mélységi lány szavaira.*
- Természetes, bár attól tartok, már kitakarították, de a holmija egy része még ott van. *Semmi ellenvetése nincs arra nézve, hogy a két követ megnézze Aenae egykori szobáját és ezt őszintén is mondja.*
- Tökéletesen megértem. Én csak a saját véleményem szerettem volna tolmácsolni. *Mondja hárítóan. Nem pálcát akart törni Aenae felett, csak azt osztotta meg, amit jónak látott.*
- Részleteknél sokkal többet tudok. *Sóhajtja fáradtnak tetszőn, ahogy előbb Dora, majd onnan vissza Estanellaria felé pillant.
Neki teljesen mindegy, hogy mit feltételeznek róla, jól vagy rosszul járt el. Az ő személyét nem érheti szó az eseményekben való részvétele miatt. Ha pedig mégis, Aenae majd igazolja.*
- Meglehet, hogy tévesek az információim, de remélem, megértik, hogy nem faggattam ki az úrnőt a régi kapcsolatait illetően. Nekem valami ilyesmi dereng, ám, mint mondtam, lehet, tévedek. *Mint üzleti partner, megteheti, hogy nem ismer minden információt pontosan Aenaevel kapcsolatban. Hisz ők, a külvilág felé nem többek, mint két üzleti partner a Vashegy úrnőjével.*
- Máris, kisasszony. *Hajtja meg magát ültében Estanellaria felé engedelmesen a folytatást sürgető szavakra.*
- A levelet maga az úrnő csempészte át hozzám, amikor elhurcolták. Én magam nem vagyok nagy harcos, de sikerült kiszabadulnunk a fogságból. A katonák Denjaar kapitányért indultak, én magam pedig vissza ide. Szerencsére, mint látják *Int körbe a sok vendéggel bíró Kalmárban.* a fogadót sokan látogatják, így ide érve felajánlottam ötszáz arany zsoldot annak, aki segít a városőrségnek Kagaenae úrnő nyomára bukkanni és kiszabadítani őt. Négyen jelentkeztek is, őket ott láthatják. *Mutat Hesgrimék asztala felé, ahol láthatóan csak hárman ülnek az említett négyből. Az igric a kettős fantáziájára bízza, mi lett a negyedikkel.*
- A városőrség katonáival a romváros határán találkoztunk és egy bizonyos Grüksunosz Dorátolaz őrmester vezette osztaggal. A Denjaar kapitány egy másik osztaggal később csatlakozott hozzánk. *Fontosnak tartja a pontos nevek elhangzását, főleg a városőrséggel kapcsolatban, akik hitelt adhatnak elbeszélésének később.*
- Egyenesen Kagaenae úrnő régi házához mentünk, ahol a városőrök és a zsoldosok ártalmatlanná tették az őrszemeket, majd behatoltak a házba. A ház alsó szintjén harc alakult ki, amit ugyancsak sikerrel vettek a kiváló harcosok, majd kiderült, hogy alagutakat vájtak a ház alá. Ahol fogva tartották az úrnőt is. *Ahogy mesél, természetesen végig halkra fogja a hangját, hisz bizalmas információk ezek és csak Dorának és Estanellarianak szánja őket. A vérében van a regélés, hisz Wegtorenben főleg bárdként tartották számon, így a feszültséget tartó monológjába se lehet belekötni.*
- Az úrnőt odalent találtuk meg, szörnyű sebbel a hasfalán, de csak az istenek tudják, honnan, volt nála egy bájital, ami teljesen meggyógyította. A levélben is említett Terwy, az őrült hitves, gondolom, meghalt. A katonák nyilai terítették le, de a fia elmenekült. A ház alatti barlangrendszert beomlasztották, de mindenkinek sikerült időben kijutnia. *Dől hátra, mellkasa kissé szaporábban emelkedik-süllyed, mintha újraélte volna a feszült pillanatokat.*
- Kiderült, hogy odalent más foglyok is voltak, róluk a városőrség helyszínen maradó katonái gondoskodtak. Sajnos Ephemia kisasszonyról nem tudok semmit. *Válaszolja Dorának, s mert úgy akarja, sárga szemeiben ijedelem csillan, hogy a másik rangos személyről nem tud biztosat.*
- Az úrnő és én visszatértünk ide. Most saját lakosztályom nyugalmát élvezi, ördögvigyort kért magának és kapott is, épp annyit, amennyitől tud aludni és elkerülik az álmok. De fizikailag jól van és él, ami a legfontosabb. *Szavai továbbra is halkak, tekintete a két lány között jár.*
- Azért láttam jobbnak, hogy az én szobámban maradjon, mert az az ajtó megerősített, nehéz volna betörni oda és magam is nyugodtabb vagyok, ha ott van. Mint láthatták, érkezésük előtt nem sokkal értünk vissza, azért is látszottam megviseltnek. *Mentegetőzik lesütve sárga pillantását, mintha a poros nadrág és csizma sértés lett volna a két követre.*
- Ha az úrnő is úgy látja jónak, holnap haladéktalanul elviszem őt a Vashegyre, hogy sajátjai közt pihenhesse ki ezt a szörnyűséget. Habrertus kancellár bizonyára aggódott már, ha önöket elküldte Artheniorba. De boldog lehet, mert Kagaenae úrnő visszatér. *Mosolyodik el haloványan, mintha csak remélné, hogy az ő felelősségét és döntéseit nem firtatja senki.*
- Sajnálom, hogy nem tudtam megakadályozni a történteket. Természetesen vállalom a felelősségre vonást és vállalom tetteim következményeit, ha a Vashegy vagy az úrnő úgy látja helyesnek. Igyekeztem a legjobbat cselekedni. *Hajtja meg magát tisztelettel a Vashegy küldöttei előtt.
Ím minden kártyáját kiterítette és előadta a történteket. Innentől a két küldöttre van bízva, hogy hogyan reagálnak vagy cselekszenek az elhangzottak fényében. Büszke lehet magára, mert ha minden jól megy, akkor még jól is kijöhet ebből a helyzetből. Végül is, csak megmentette a Vashegy úrnőjét az őrült Terwy és bandája karmai közül.*
4728. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 17:26:51
Üzenet elküldve: 2020-08-20 17:26:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
- Szóval tisztában vagy vele. *Erősít rá huncut mosollyal Mik megjegyzésére. Minden egyes megnyilvánulásával egyre inkább tetszik neki ez a fiú. Persze könnyelműen és nagylelkűen ítél most, hogy a rum mellett már csókoktól is megrészegült, de nem hiszi, hogy ezen befolyásoltságok nélkül kevésbé lenne kedvére való a másik.
Miután burkolt invitálását elfogadták, s tettleg is hajlandóságot mutattak követésére, sebes, céltudatos léptekkel indul meg a Pincearénából kivezető lépcső irányába. Óvatos mozdulattal nyitja az ajtót, s könnyedén ragadja magához korábban letétbe helyezett tarisznyáját, hogy ügyesen vállára aggatva haladjon is tovább az emeletre, szobájához vezető lépcsősorhoz. Igyekszik a lehető legkevesebb feltűnést kelteni, s a tőle telhető legvisszafogottabb jelenésként végigsunnyogni a vendégtéren. Más sem hiányozna, minthogy valaki kiszúrja őt, vagy még inkább Miket, éppen elég volt, hogy a pincében nem hagytak nekik nyugtot.
Amennyiben sikerült zavartalanul feljutniuk a lépcsőn, a vendégszobák folyosóját sietős léptekkel szeli egészen saját ajtajáig. Idő közben tarisznyájából elő kutatott kulcsát ügyesen a zárba illesztve nyitja is bejáratát, s betessékelve rajta a reményei szerint továbbra is nyomában járó férfit, csukja is vissza maguk mögött, elfordítva a kulcsot. Így, hacsak valaki rájuk nem töri az ajtót, nem igazán zavarhatják már meg őket.
Tarisznyáját puhán ejti le válláról, mi csilingelve landol mellette a fa padlózaton. Lassan fordul meg, kékjeivel Mik tekintetét keresve. Hátát az ajtólapnak veti, kezeit csuklónál összekulcsolva maga mögött.*
- Na most mi legyen? *Kérdi pihegve, a szenvedélytől, s talán az ide vezető sietségtől szaporábban véve a lélegzetet. Szemében pajkos lángok gyúlnak, ahogy az áhított folytatásra vágyakozik.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
- Szóval tisztában vagy vele. *Erősít rá huncut mosollyal Mik megjegyzésére. Minden egyes megnyilvánulásával egyre inkább tetszik neki ez a fiú. Persze könnyelműen és nagylelkűen ítél most, hogy a rum mellett már csókoktól is megrészegült, de nem hiszi, hogy ezen befolyásoltságok nélkül kevésbé lenne kedvére való a másik.
Miután burkolt invitálását elfogadták, s tettleg is hajlandóságot mutattak követésére, sebes, céltudatos léptekkel indul meg a Pincearénából kivezető lépcső irányába. Óvatos mozdulattal nyitja az ajtót, s könnyedén ragadja magához korábban letétbe helyezett tarisznyáját, hogy ügyesen vállára aggatva haladjon is tovább az emeletre, szobájához vezető lépcsősorhoz. Igyekszik a lehető legkevesebb feltűnést kelteni, s a tőle telhető legvisszafogottabb jelenésként végigsunnyogni a vendégtéren. Más sem hiányozna, minthogy valaki kiszúrja őt, vagy még inkább Miket, éppen elég volt, hogy a pincében nem hagytak nekik nyugtot.
Amennyiben sikerült zavartalanul feljutniuk a lépcsőn, a vendégszobák folyosóját sietős léptekkel szeli egészen saját ajtajáig. Idő közben tarisznyájából elő kutatott kulcsát ügyesen a zárba illesztve nyitja is bejáratát, s betessékelve rajta a reményei szerint továbbra is nyomában járó férfit, csukja is vissza maguk mögött, elfordítva a kulcsot. Így, hacsak valaki rájuk nem töri az ajtót, nem igazán zavarhatják már meg őket.
Tarisznyáját puhán ejti le válláról, mi csilingelve landol mellette a fa padlózaton. Lassan fordul meg, kékjeivel Mik tekintetét keresve. Hátát az ajtólapnak veti, kezeit csuklónál összekulcsolva maga mögött.*
- Na most mi legyen? *Kérdi pihegve, a szenvedélytől, s talán az ide vezető sietségtől szaporábban véve a lélegzetet. Szemében pajkos lángok gyúlnak, ahogy az áhított folytatásra vágyakozik.*
4727. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 13:33:25
Üzenet elküldve: 2020-08-20 13:33:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Wrexan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren felkészül az utolsó, mindent eldöntő meccsre. Éppen tarhálni indult, micsoda csalódás volna még rosszabbul kijönni belőle. Még hogy ő fizessen! Márpedig bármennyire is kiábrándító, a több halállal (a lapokéval, Wrexan szerencséjére) tarkított meccs legvégén igenis Gwaeren az, aki vereséget szenved.*
- Veszélyes játékot űzöl. *Fenyegeti a másikat a paklival. Látott már olyat, hogy valaki fejébe beleálltak, kemények ezek a lapok.* De most nem agyabugyállak el. *Teszi hozzá nagyvonalúan.* Mert rohadt éhes vagyok. *Jön a konklúzió, meg egy morgás Gwaeren hasa tájékáról. Végül pedig egy nevetés, mintha csak tréfa lett volna az egész fenyegetés. A zsoldos lány nagyot nyújtózik, és int a felszolgálónak, hogy rendelni akar. A kártyát a dobozába csúsztatja.*
- Mára ennyi volna. HÉ! *Kiált oda a túlsó asztalnak így, félig a széken fekvő tartásából, és odadobja a viseltes paklit. A fickó, akitől kölcsönkapta, ügyesen elkapja. Mintha valami harcosféle volna. Még egy ok, hogy Gwaeren ne rendezzen jelenetet a verségen.* Kösz szépen!
- Neked meg… *fordul Wrexanhoz, bizalmasan fordulva felé, és kézfogásra nyújtja a kezét. Ha Wrexan elfogadja, érezheti, hogy jó kemény a marka.* Gratulálok, pajtás. Na, hadd halljam, mit eszel és iszol? És bagózni szoktál-e?
//Wrexan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren felkészül az utolsó, mindent eldöntő meccsre. Éppen tarhálni indult, micsoda csalódás volna még rosszabbul kijönni belőle. Még hogy ő fizessen! Márpedig bármennyire is kiábrándító, a több halállal (a lapokéval, Wrexan szerencséjére) tarkított meccs legvégén igenis Gwaeren az, aki vereséget szenved.*
- Veszélyes játékot űzöl. *Fenyegeti a másikat a paklival. Látott már olyat, hogy valaki fejébe beleálltak, kemények ezek a lapok.* De most nem agyabugyállak el. *Teszi hozzá nagyvonalúan.* Mert rohadt éhes vagyok. *Jön a konklúzió, meg egy morgás Gwaeren hasa tájékáról. Végül pedig egy nevetés, mintha csak tréfa lett volna az egész fenyegetés. A zsoldos lány nagyot nyújtózik, és int a felszolgálónak, hogy rendelni akar. A kártyát a dobozába csúsztatja.*
- Mára ennyi volna. HÉ! *Kiált oda a túlsó asztalnak így, félig a széken fekvő tartásából, és odadobja a viseltes paklit. A fickó, akitől kölcsönkapta, ügyesen elkapja. Mintha valami harcosféle volna. Még egy ok, hogy Gwaeren ne rendezzen jelenetet a verségen.* Kösz szépen!
- Neked meg… *fordul Wrexanhoz, bizalmasan fordulva felé, és kézfogásra nyújtja a kezét. Ha Wrexan elfogadja, érezheti, hogy jó kemény a marka.* Gratulálok, pajtás. Na, hadd halljam, mit eszel és iszol? És bagózni szoktál-e?
4726. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-20 12:08:43
Üzenet elküldve: 2020-08-20 12:08:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Amíg a kis közjáték zajlik, a hosszú út alatt megéhezett Dora csendesen, de tapintatosan falatozik, ám amikor a férfi az igazi történetbe fog bele, természetesen leteszi a kést és villát, és megtörli a száját, hogy a teljes figyelmét Cha'yssnak szentelhesse. Az információért jött, nem azért, hogy mások fogadóján élősködjön, még ha az étel vitathatatlanul mennyei finom is. Úgy tűnik, sikerül a férfi kedvében járnia a csípős megjegyzésével a városőrökkel kapcsolatban. Szép az a mosoly, akart-akaratlan ő is viszonozza.
Szerencsére őt magát még soha nem érte sérelem, ezért nem a panasz folyik belőle, de biztos benne, hogy a felkelések nem ott szoktak kirobbanni, ahol az őrök kiváló és kifogástalan munkát végeznek. Még emlékszik az utolsó útjára a Gazdagnegyedben, akkor még ott jártak-keltek a kivezényelt katonák, és nem egész néhány óra leforgása alatt Dora már a Pegazus tetejéről nézhette, ahogy az egész környék lángokban áll. No, ennyit erről. Meg arról is, amit Cha'yss mesélni kezd, és sajnos alátámasztja ezeket a feltételezéseket.*
- Most már komolyan nem bánom, hogy nem az őrséghez fordultunk először. *Vonja le a következtetést a lány, Estire pillantva, mintegy megerősítésül. Elvégre Dora ötlete volt a bárót keresni.* Még a végén mi is ugyanakkora slamasztikába kerültünk volna.
*A történettel Dora arcáról az örömteli viszontlátás mosolya már teljesen eltűnik, s a helyét a szinte tudományos érdeklődés veszi át, komolyságot kölcsönözve a lánynak. Láthatóan ezért jött, mi másért? Arca még akkor se rezdül, amikor Cha'yss nehézségeiről van szó, bár nem örül neki, hogy ekkora slamasztikába keveredett Kagaenae saját keresztje miatt. Viszont a dolog igazságában sem kételkedik. Nem úgy tűnik, mintha a bárónak úgy kéne visszafojtani a nevetését, amiért a jöttment lányok beveszik a frissen kitalált történetét. S ezután jön a levél.
Dora kinyúl érte, és érdeklődve veszi át, majd alaposan szemrevételezi. A többiek ugyan láthatják rajta, hogy mélyen eltöpreng az üzenet láttán, ám azt nem tudhatják, hogy a majd' tizenöt éve írnokként és kutatóként (gyakorlatilag felváltva) tevékenykedő hosszúéltű most minden eddigi tapasztalatát megpróbálja latba vetni, s nem csupán a szavakat jegyzi meg, hanem a betűk és a papír egyedi jellegzetességeit is igyekszik minél jobban a fejébe vésni. Néhány pillanatig a beszélgetésre sem figyel, ezért csodálkozva kapcsolódik be a beszélgetésbe.
~ Kagaenae egykori hitvese? ~ Neki is akart-akaratlan az a Nirs fiú jut az eszébe, de gyorsan figyelmeztetnie kell magát, hogy bizony jóval kevesebbet tud Kagaenae életéről, mint amennyit ő elmondott neki.
~ Vagyis a semminél. ~
Persze a levél egyértelművé teszi, hogy nem róla van szó, megannyi kérdés torlódik fel Dorában, amelyeket nem lenne helyénvaló itt és most kimondani. Némelyik Estit is érinti. A lány a homlokát ráncolja a hallottakon, és csak azt böki ki, ami jelenleg igazán fontosnak tűnik, fontosabbnak, mint a sötételf unott sürgetése.*
- És Ephemia kisasszony jól van? *Mert hogy Cha'yss nyilván él, és a beszélgetés hangvételéből ítélve valószínűleg Kagaenae is megmarad. A levél a lány barátnőjéről azonban jóval aggasztóbb képet fest, arról nem is beszélve, hogy ő Waldran neje. Vagy legalább is legutóbb még ő volt. Persze ha erre választ kap a folytatásból, akkor nem fog türelmetlenkedni, figyel tovább.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.20 12:11:01
*Amíg a kis közjáték zajlik, a hosszú út alatt megéhezett Dora csendesen, de tapintatosan falatozik, ám amikor a férfi az igazi történetbe fog bele, természetesen leteszi a kést és villát, és megtörli a száját, hogy a teljes figyelmét Cha'yssnak szentelhesse. Az információért jött, nem azért, hogy mások fogadóján élősködjön, még ha az étel vitathatatlanul mennyei finom is. Úgy tűnik, sikerül a férfi kedvében járnia a csípős megjegyzésével a városőrökkel kapcsolatban. Szép az a mosoly, akart-akaratlan ő is viszonozza.
Szerencsére őt magát még soha nem érte sérelem, ezért nem a panasz folyik belőle, de biztos benne, hogy a felkelések nem ott szoktak kirobbanni, ahol az őrök kiváló és kifogástalan munkát végeznek. Még emlékszik az utolsó útjára a Gazdagnegyedben, akkor még ott jártak-keltek a kivezényelt katonák, és nem egész néhány óra leforgása alatt Dora már a Pegazus tetejéről nézhette, ahogy az egész környék lángokban áll. No, ennyit erről. Meg arról is, amit Cha'yss mesélni kezd, és sajnos alátámasztja ezeket a feltételezéseket.*
- Most már komolyan nem bánom, hogy nem az őrséghez fordultunk először. *Vonja le a következtetést a lány, Estire pillantva, mintegy megerősítésül. Elvégre Dora ötlete volt a bárót keresni.* Még a végén mi is ugyanakkora slamasztikába kerültünk volna.
*A történettel Dora arcáról az örömteli viszontlátás mosolya már teljesen eltűnik, s a helyét a szinte tudományos érdeklődés veszi át, komolyságot kölcsönözve a lánynak. Láthatóan ezért jött, mi másért? Arca még akkor se rezdül, amikor Cha'yss nehézségeiről van szó, bár nem örül neki, hogy ekkora slamasztikába keveredett Kagaenae saját keresztje miatt. Viszont a dolog igazságában sem kételkedik. Nem úgy tűnik, mintha a bárónak úgy kéne visszafojtani a nevetését, amiért a jöttment lányok beveszik a frissen kitalált történetét. S ezután jön a levél.
Dora kinyúl érte, és érdeklődve veszi át, majd alaposan szemrevételezi. A többiek ugyan láthatják rajta, hogy mélyen eltöpreng az üzenet láttán, ám azt nem tudhatják, hogy a majd' tizenöt éve írnokként és kutatóként (gyakorlatilag felváltva) tevékenykedő hosszúéltű most minden eddigi tapasztalatát megpróbálja latba vetni, s nem csupán a szavakat jegyzi meg, hanem a betűk és a papír egyedi jellegzetességeit is igyekszik minél jobban a fejébe vésni. Néhány pillanatig a beszélgetésre sem figyel, ezért csodálkozva kapcsolódik be a beszélgetésbe.
~ Kagaenae egykori hitvese? ~ Neki is akart-akaratlan az a Nirs fiú jut az eszébe, de gyorsan figyelmeztetnie kell magát, hogy bizony jóval kevesebbet tud Kagaenae életéről, mint amennyit ő elmondott neki.
~ Vagyis a semminél. ~
Persze a levél egyértelművé teszi, hogy nem róla van szó, megannyi kérdés torlódik fel Dorában, amelyeket nem lenne helyénvaló itt és most kimondani. Némelyik Estit is érinti. A lány a homlokát ráncolja a hallottakon, és csak azt böki ki, ami jelenleg igazán fontosnak tűnik, fontosabbnak, mint a sötételf unott sürgetése.*
- És Ephemia kisasszony jól van? *Mert hogy Cha'yss nyilván él, és a beszélgetés hangvételéből ítélve valószínűleg Kagaenae is megmarad. A levél a lány barátnőjéről azonban jóval aggasztóbb képet fest, arról nem is beszélve, hogy ő Waldran neje. Vagy legalább is legutóbb még ő volt. Persze ha erre választ kap a folytatásból, akkor nem fog türelmetlenkedni, figyel tovább.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.20 12:11:01
4725. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-19 22:15:21
Üzenet elküldve: 2020-08-19 22:15:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Már a Kalmárban//
*A két ifjonc eljátszanak egymással az asztal felett is meg alatt. Rugdosódnak és csipkelődnek. Ej az ifjúság! Élt harcosunk most a vadkanjával küzd hősiesen. Sikerül begyűrnie viszonylag hamar. Mit ne mondjuk elég éhes volt egy ilyen hosszú csata után. Leöblíti ezzel a jófajta sörrel. A korsó kiürül de ez még nem számít a versenybe. Ez csak előivás volt. Amolyan bemelegítés. Na most a jó sós vadpörköltre fog tudni inni rendesen. Gwaeren firtatni kezdi korábbi hőstetteit. Erre az élt harcos is felnevet.*
- Jaj lányom! Olyan mesébe illő dolgot igazán nem csináltam. Egyébként vándor harcos vagyok. Megyek amerre érzem a harc szagát. Igazán sose telepedtem le sok időre sehol. Szeretem a változatosságot. Ha egyszer meghalnék akkor jó volna dicsőségben csata közbe elesni. Ez lenne minden vágyam. Nosza! Meséljetek pár szót ti is!
*Nem veszi bő lére de hát nem kezdhet egész estés előadásba a kalandjairól mivel ugye hárman vannak és csak untatná hosszas történetekkel a fiatalokat. Majd lesz még rá lehetőség az este. Pár korsó sör után biztos megered majd a harcosunk nyelve.*
//Már a Kalmárban//
*A két ifjonc eljátszanak egymással az asztal felett is meg alatt. Rugdosódnak és csipkelődnek. Ej az ifjúság! Élt harcosunk most a vadkanjával küzd hősiesen. Sikerül begyűrnie viszonylag hamar. Mit ne mondjuk elég éhes volt egy ilyen hosszú csata után. Leöblíti ezzel a jófajta sörrel. A korsó kiürül de ez még nem számít a versenybe. Ez csak előivás volt. Amolyan bemelegítés. Na most a jó sós vadpörköltre fog tudni inni rendesen. Gwaeren firtatni kezdi korábbi hőstetteit. Erre az élt harcos is felnevet.*
- Jaj lányom! Olyan mesébe illő dolgot igazán nem csináltam. Egyébként vándor harcos vagyok. Megyek amerre érzem a harc szagát. Igazán sose telepedtem le sok időre sehol. Szeretem a változatosságot. Ha egyszer meghalnék akkor jó volna dicsőségben csata közbe elesni. Ez lenne minden vágyam. Nosza! Meséljetek pár szót ti is!
*Nem veszi bő lére de hát nem kezdhet egész estés előadásba a kalandjairól mivel ugye hárman vannak és csak untatná hosszas történetekkel a fiatalokat. Majd lesz még rá lehetőség az este. Pár korsó sör után biztos megered majd a harcosunk nyelve.*
4724. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-19 20:46:10
Üzenet elküldve: 2020-08-19 20:46:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Csak halvány mosollyal nyugtázza a férfi szavait, ezen kívül nem igazán szán több időt az udvarias bájcsevejre, inkább egyre növekvő érdeklődéssel figyeli, ahogy szép lassan kezdenek rátérni a lényegre, és elkezdik apránként felfedni a lapjaikat. A kis közjáték kizökkenti egy pillanatra, de aztán egy pillantással jelzi csak a férfinak, hogy a bocsánatkérés elfogadva, és ott folytatja a társalgást, ahol az félbemaradt*
- Megtisztelő, hogy a Kalmárban ilyen kiemelt hely van fenntartva a Vashegy úrnőjének. *biccenti meg kicsit a fejét Cha'yss felé, amiért egy szoba mindig Kagaenae rendelkezésére áll* Remélem, nem veszi rossz néven a kérést, de ha az úrnő mostani látogatása alkalmával is abban a szobában szállt meg, úgy örülnénk, ha Dorával körbenézhetnénk ott, hátha hagyott hátra valamit, ami segíthet a nyomára akadni... *vezeti elő a kérését, míg a férfi arcát fürkészi, vajon ellenére lesz-e a további kutakodásuk*
- Egy jó uralkodó elsősorban a saját népével törődik. *sóhajt fel szomorúan, ahogy a lázadáskori események kerülnek szóba* Egy még jobb pedig a szomszédaival is. Igen nagylelkű a kisasszonytól, hogy így törődik Arthenior lakóival. *igyekszik biztosítani róla Cha'ysst, hogy készséggel elhiszi, eddig úgy történtek az események, ahogy mesélte, és Kagaenae csak segíteni jött ide. Igaz ugyan, hogy ezt a maga részéről feleslegesnek tartja, de biztos benne, a Vashegy úrnője helyében ő is ezt tette volna*
- Esetleg tudna további részletekkel szolgálni, hogyan történt a fenyegetés? Személyleírások, vagy esetleg nevek... *puhatolódzik kicsit, hogy is történt az incidens, hisz nehezen tudja elhinni, hogy ha valaki idejön megfenyegetni a Vashegy úrnőjét, akkor az utána a saját lábán távozik innen. A városi őrséget illető fejleményekre csak egy dühös és csalódott fintor a válasz részéről, nem is várt el több hozzáértést tőlük. ~A lázadáskor is milyen jól helyt álltak~ idézi fel magában azt a nem túl kellemes napot*
- Azt hiszem, a lehető legjobban járt el. Megpróbált mindent megtenni a kisasszony biztonságáért, amit csak lehetett. *jelenti ki jól begyakorolt, őszintének ható hangon. ~Nos nyilván nem, de ne akadjunk fenn ilyen apróságokon~ lendül magában túl a történteken, érdeklődve hallgatva a folytatást. Bár a Dora előtt lévő étel igazán ínycsiklandozó, és egy pillanatra el is gondolkozik rajta, hogy maga is rendeljen valami harapnivalót, a történtek megismerése sokkal inkább kedvére való elfoglaltság, így egyelőre marad az italánál és Cha'yss szemlélésénél. Dorára nem sok figyelmet fordít, csak jóindulatúan mosolyog rá, ha a helyzet megköveteli, de a szavaival kicsit se tud együtt érezni, hisz ő továbbra se gondolja magát thargnak és ezért különösebben nem is izgatja Thargföld lakóinak jóléte, de persze ezen gondolatait inkább megtartja magának. A beszélgetés közben előkerülő levelet hagyja, hogy Dorához kerüljön, nagy vonalakban el tudja képzelni, mi állhat benne, így akkor se rendez jelenetet, ha az nem jut el hozzá*
- Kaganae úrnő egykori hitvese? *kapja fel azonban a fejét a váratlan titulus hallatán* Nem is tudtam, hogy férjnél volt, illetve hogy már vége is lett a frigynek. Legutóbb még csak annyit hallottam, hogy megesett... *pillant látszólagos értetlenséggel hol Cha'yssra, hol Dorára, remélve, hogy valamelyikük felvilágosítja majd őt az úrnő szerelmi életével kapcsolatban, hisz a báró szavai alapján úgy tűnik, komoly hiányosságai vannak ezen a téren* Hiába, az elhamarkodott esküvőnek soha nincs jó vége. *rázza meg szomorúan a fejét, bár pillantása továbbra is beszélgetőpartnerein nyugszik, ártatlannak szánt arckifejezéssel várva további részleteket az előbbi témáról, vagy a város őrséggel kapcsolatos incidensről*
- Rendkívül izgalmas a történet, ám nem tudja elkerülni a figyelmem a tény, hogy most itt beszélgetünk egymással, és nem a fogda rácsain át. Esetleg hallhatnánk az elbeszélés azon részét is, ami a csodával határos megmenekülésükről szól? *húzza féloldalas mosolyra ajkait pár másodperces szünet után, hogy megadja a férfinak a hőn áhított, hatásvadász feszültségfokozást, hisz nem most jött le a falvédőről ő se, világos számára, hogy még közel sincs vége az elbeszélésnek. Magában már csak azért fohászkodik, hogy Dora se szúrja el az egészet valami ostobasággal, ami miatt a báró esetleg meggondolná magát és megfosztaná őket a folytatástól.*
*Csak halvány mosollyal nyugtázza a férfi szavait, ezen kívül nem igazán szán több időt az udvarias bájcsevejre, inkább egyre növekvő érdeklődéssel figyeli, ahogy szép lassan kezdenek rátérni a lényegre, és elkezdik apránként felfedni a lapjaikat. A kis közjáték kizökkenti egy pillanatra, de aztán egy pillantással jelzi csak a férfinak, hogy a bocsánatkérés elfogadva, és ott folytatja a társalgást, ahol az félbemaradt*
- Megtisztelő, hogy a Kalmárban ilyen kiemelt hely van fenntartva a Vashegy úrnőjének. *biccenti meg kicsit a fejét Cha'yss felé, amiért egy szoba mindig Kagaenae rendelkezésére áll* Remélem, nem veszi rossz néven a kérést, de ha az úrnő mostani látogatása alkalmával is abban a szobában szállt meg, úgy örülnénk, ha Dorával körbenézhetnénk ott, hátha hagyott hátra valamit, ami segíthet a nyomára akadni... *vezeti elő a kérését, míg a férfi arcát fürkészi, vajon ellenére lesz-e a további kutakodásuk*
- Egy jó uralkodó elsősorban a saját népével törődik. *sóhajt fel szomorúan, ahogy a lázadáskori események kerülnek szóba* Egy még jobb pedig a szomszédaival is. Igen nagylelkű a kisasszonytól, hogy így törődik Arthenior lakóival. *igyekszik biztosítani róla Cha'ysst, hogy készséggel elhiszi, eddig úgy történtek az események, ahogy mesélte, és Kagaenae csak segíteni jött ide. Igaz ugyan, hogy ezt a maga részéről feleslegesnek tartja, de biztos benne, a Vashegy úrnője helyében ő is ezt tette volna*
- Esetleg tudna további részletekkel szolgálni, hogyan történt a fenyegetés? Személyleírások, vagy esetleg nevek... *puhatolódzik kicsit, hogy is történt az incidens, hisz nehezen tudja elhinni, hogy ha valaki idejön megfenyegetni a Vashegy úrnőjét, akkor az utána a saját lábán távozik innen. A városi őrséget illető fejleményekre csak egy dühös és csalódott fintor a válasz részéről, nem is várt el több hozzáértést tőlük. ~A lázadáskor is milyen jól helyt álltak~ idézi fel magában azt a nem túl kellemes napot*
- Azt hiszem, a lehető legjobban járt el. Megpróbált mindent megtenni a kisasszony biztonságáért, amit csak lehetett. *jelenti ki jól begyakorolt, őszintének ható hangon. ~Nos nyilván nem, de ne akadjunk fenn ilyen apróságokon~ lendül magában túl a történteken, érdeklődve hallgatva a folytatást. Bár a Dora előtt lévő étel igazán ínycsiklandozó, és egy pillanatra el is gondolkozik rajta, hogy maga is rendeljen valami harapnivalót, a történtek megismerése sokkal inkább kedvére való elfoglaltság, így egyelőre marad az italánál és Cha'yss szemlélésénél. Dorára nem sok figyelmet fordít, csak jóindulatúan mosolyog rá, ha a helyzet megköveteli, de a szavaival kicsit se tud együtt érezni, hisz ő továbbra se gondolja magát thargnak és ezért különösebben nem is izgatja Thargföld lakóinak jóléte, de persze ezen gondolatait inkább megtartja magának. A beszélgetés közben előkerülő levelet hagyja, hogy Dorához kerüljön, nagy vonalakban el tudja képzelni, mi állhat benne, így akkor se rendez jelenetet, ha az nem jut el hozzá*
- Kaganae úrnő egykori hitvese? *kapja fel azonban a fejét a váratlan titulus hallatán* Nem is tudtam, hogy férjnél volt, illetve hogy már vége is lett a frigynek. Legutóbb még csak annyit hallottam, hogy megesett... *pillant látszólagos értetlenséggel hol Cha'yssra, hol Dorára, remélve, hogy valamelyikük felvilágosítja majd őt az úrnő szerelmi életével kapcsolatban, hisz a báró szavai alapján úgy tűnik, komoly hiányosságai vannak ezen a téren* Hiába, az elhamarkodott esküvőnek soha nincs jó vége. *rázza meg szomorúan a fejét, bár pillantása továbbra is beszélgetőpartnerein nyugszik, ártatlannak szánt arckifejezéssel várva további részleteket az előbbi témáról, vagy a város őrséggel kapcsolatos incidensről*
- Rendkívül izgalmas a történet, ám nem tudja elkerülni a figyelmem a tény, hogy most itt beszélgetünk egymással, és nem a fogda rácsain át. Esetleg hallhatnánk az elbeszélés azon részét is, ami a csodával határos megmenekülésükről szól? *húzza féloldalas mosolyra ajkait pár másodperces szünet után, hogy megadja a férfinak a hőn áhított, hatásvadász feszültségfokozást, hisz nem most jött le a falvédőről ő se, világos számára, hogy még közel sincs vége az elbeszélésnek. Magában már csak azért fohászkodik, hogy Dora se szúrja el az egészet valami ostobasággal, ami miatt a báró esetleg meggondolná magát és megfosztaná őket a folytatástól.*
4723. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:35:50
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:35:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Valami kis nézeteltérésecske támad a kalmáros barátainak. Mintha az a mandolinos félvér lenne még a témában. Mindenesetre nem szólal közbe mert hát ugye ez nem is rá tartozik. Yeza aztán kérdezgetni kezdi a mestert mire mesterünk szívvel lélekkel válaszol.*
- Úgy van lányom. Holnap kereket oldunk és útra kelünk a késelők hazájába. Na mostan ez a legfontosabb küldetés úgy készüljetek. Serről van szó! Terjeszteni akarnánk a finom sert, hogy megízleljék a kikötői száraztorkúak is.
*Elnézve a báró vendégeit fogalma sincsen kik azok. Nem a serügyletekben mozognak az biztos mert akkor ismerné őket.*
- Hogy azok kik azt nem tudom. Serhez nem sok közük van.
*Puccos népség és ki tudja mi ügyben vannak itt. Arjából kibukik, hogy egyike lesz a testőrönek.*
- Máris megnyugodtam lányom.
*Derűsen mosolyog az öreg sermester. Jó harcosféle a lányka és biztos rá merné bízni az írháját. A magas Grarilra meg főleg. Jó védelmi erőkkel indul útnak a mester. A sűrű barna megérkezik.*
- Köszönöm lányom!
*Mohón amolyan törpékre jellemző falánksággal veti bele magát a sűrű barnába. Jóízűen felcsámcsog aztán folytatja a falatozást.*
//Arja, Yeza, Graril, Sermester//
*Valami kis nézeteltérésecske támad a kalmáros barátainak. Mintha az a mandolinos félvér lenne még a témában. Mindenesetre nem szólal közbe mert hát ugye ez nem is rá tartozik. Yeza aztán kérdezgetni kezdi a mestert mire mesterünk szívvel lélekkel válaszol.*
- Úgy van lányom. Holnap kereket oldunk és útra kelünk a késelők hazájába. Na mostan ez a legfontosabb küldetés úgy készüljetek. Serről van szó! Terjeszteni akarnánk a finom sert, hogy megízleljék a kikötői száraztorkúak is.
*Elnézve a báró vendégeit fogalma sincsen kik azok. Nem a serügyletekben mozognak az biztos mert akkor ismerné őket.*
- Hogy azok kik azt nem tudom. Serhez nem sok közük van.
*Puccos népség és ki tudja mi ügyben vannak itt. Arjából kibukik, hogy egyike lesz a testőrönek.*
- Máris megnyugodtam lányom.
*Derűsen mosolyog az öreg sermester. Jó harcosféle a lányka és biztos rá merné bízni az írháját. A magas Grarilra meg főleg. Jó védelmi erőkkel indul útnak a mester. A sűrű barna megérkezik.*
- Köszönöm lányom!
*Mohón amolyan törpékre jellemző falánksággal veti bele magát a sűrű barnába. Jóízűen felcsámcsog aztán folytatja a falatozást.*
4722. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-19 08:08:21
Üzenet elküldve: 2020-08-19 08:08:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mandolinművész//
*A lépcső tetején sikerül utolérnie a wegtoreni lányt. A lány szikrázó szemekkel ugyan de végig hallgatja, s bár az ingénél fogva a falnak szorítja, ez teljesen érthető, látva a heves természetét. Úgy tűnik, hogy mondandója kevéssé hatja meg a másikat, azonban a fülébe súgnak egy hosszabb feladatot, amivel talán jóvá tehetné az előbbi jelenetet. A hallottak után Ian elhúzza a száját. De ezek után most jobb a hallgatás. A nő elengedi és visszatér a fogadótérbe. Ian is megigazítja az ingét és visszatér a vendégekhez. Kissé moderálva magát, leül korábbi székére, hangszerét előveszi és újabb muzsikát pendít meg rajta. Ezúttal senki szemébe nem néz hosszasan, jobbára csukva tartja, beleélve magát a zenébe, elveszve a dallamokban.*
*A lépcső tetején sikerül utolérnie a wegtoreni lányt. A lány szikrázó szemekkel ugyan de végig hallgatja, s bár az ingénél fogva a falnak szorítja, ez teljesen érthető, látva a heves természetét. Úgy tűnik, hogy mondandója kevéssé hatja meg a másikat, azonban a fülébe súgnak egy hosszabb feladatot, amivel talán jóvá tehetné az előbbi jelenetet. A hallottak után Ian elhúzza a száját. De ezek után most jobb a hallgatás. A nő elengedi és visszatér a fogadótérbe. Ian is megigazítja az ingét és visszatér a vendégekhez. Kissé moderálva magát, leül korábbi székére, hangszerét előveszi és újabb muzsikát pendít meg rajta. Ezúttal senki szemébe nem néz hosszasan, jobbára csukva tartja, beleélve magát a zenébe, elveszve a dallamokban.*
4721. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-18 21:34:21
Üzenet elküldve: 2020-08-18 21:34:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Yeza, Graril, Sermester//
*Arjának kifejezetten jól jön, hogy van valami, ami eltereli a figyelmét arról, hogy neki mély mélabúba kellene esnie a csaposfiú miatt. Így a mély mélabú rövid úton át is adja a helyét Arja eredendő kíváncsiságának és alapvetően vidám kedélyének. Így aztán, bár először nem érzi át teljes mélységében, miért is dúlták fel annyira a történtek Yezát (~hiszen igazán, olyan talpraesetten viselkedik a férfiakkal~ nem mintha Arja nem így tenne, csak hogy amíg ő maga pajtásként kezeli őket, addig Yeza zsonglőrködő tűzmágusként játszik velük, legalábbis Arja vélekedik), de aztán, ahogy Yezát hallgatja, kénytelen elképzelni: mi lett volna, ha mondjuk őt pécézi ki a mandolinos, és egyszer csak arra eszmélt volna, hogy az ölében ül, az egész Fogadó szeme láttára! ~Biztosan megölöm!~ lángol fel az arca a szégyentől. Már éppen rákérdezne Grarilnál is, hogy ha _őt_ veszi rá ilyesmire a bárd mindenki szeme láttára, mert tegyük fel _olyan bárd_, aki a férfiakat szereti éppenséggel, akkor is megkínálta volna egy ingyen itallal engesztelésül, miután (feltehetőleg, gondolja Arja, Grarilt ismerve) kellően felháborodott volna a dolgon. ~Graril lehet nem is állt volna meg egy pofonnál.~
De Yeza elég higgadtan és szemléletesen válaszol helyette is szerencsére (bár Arja figyelmét bizony nem kerüli el a tőrmarkolatra rásimuló, a megszólalás előtti hosszú csendet elkísérő mozdulat), így Arja nem fűz a dologhoz többet.
Különben is, lehet hogy Graril esetében is jól jönne egy ilyen esetben egy hozzá hasonló valaki, aki elsimítja a botrányt. ~Graril csak jót akart. Persze, Yezának is igaza van. Nemcsak a botránytól kell védeni a Kereskedőház renoméját.~
A pusmogáson viszont megsértődik, éppenséggel amúgy sincs jó kedvében Mik miatt.*
- Nem pusmogunk. Épp eszünk. *mondja csodálkozó hűvösséggel, hogy így beszél vele Graril. Mik meg csókolódzik a pincében. A bárd meg csak úgy igézget. ~Pukkadjanak meg mind!~ gondolja a száját lebiggyesztve, mert _igazán_ elege van a férfiakból.
A formás kis seggük újbóli említésére már csak lemondóan a szemét forgatja, részéről nem foglalkozik vele, a puszin meg úgy meglepődik, hogy elhajolni sincs ideje, de azért megenyhül tőle legalább.*
- Szent a béka. *morogja halvány mosollyal.
Aztán a figyelme már Yezáé, és a sermesteré.*
- Az egyik igen. *mosolyodik el a törpére pillantva. Yeza válaszára már majdnem rákérdez a szokásos Arja fele cserfességgel, csodálkozva és kíváncsian, hogy _miért_ nem biztonságos Yezának a Kikötő, meg _miféle_híreket, de hát nincsenek egyedül. De azt érti, hogy Yeza biztosan nem jöhet akkor most oda. ~Tehát Grarillal megyünk!~ gondolja megnyugodva, mert akármilyen mufurc tud lenni a férfi, Arja abban biztos, hogy ha kell, még az életét is kockára tenné fegyveres kísérőként, ha úgy adódik.*
- A másik pedig, éppen most dőlt el, Graril. Ő az, akivel az imént szót váltottunk. *int fejével a vélhetőleg már a pultnál étkező, és a Fogadó rendjét figyelő férfi felé.*
- Akkor egy sűrű barna. *neveti el magát, mert bár ők a Kereskedőháznál már megszokták a finom raguleves nevét, így kimondva igazán mulatságosan hangzik.*
- Máris hozom. *indul el, és tér vissza vele hamar a konyhából, letéve a gőzölgő tányért, benne a kanállal a törpe sermester elé.*
- Jó étvágyat! *teszi még udvariasan hozzá, mosolyogva.*
//Yeza, Graril, Sermester//
*Arjának kifejezetten jól jön, hogy van valami, ami eltereli a figyelmét arról, hogy neki mély mélabúba kellene esnie a csaposfiú miatt. Így a mély mélabú rövid úton át is adja a helyét Arja eredendő kíváncsiságának és alapvetően vidám kedélyének. Így aztán, bár először nem érzi át teljes mélységében, miért is dúlták fel annyira a történtek Yezát (~hiszen igazán, olyan talpraesetten viselkedik a férfiakkal~ nem mintha Arja nem így tenne, csak hogy amíg ő maga pajtásként kezeli őket, addig Yeza zsonglőrködő tűzmágusként játszik velük, legalábbis Arja vélekedik), de aztán, ahogy Yezát hallgatja, kénytelen elképzelni: mi lett volna, ha mondjuk őt pécézi ki a mandolinos, és egyszer csak arra eszmélt volna, hogy az ölében ül, az egész Fogadó szeme láttára! ~Biztosan megölöm!~ lángol fel az arca a szégyentől. Már éppen rákérdezne Grarilnál is, hogy ha _őt_ veszi rá ilyesmire a bárd mindenki szeme láttára, mert tegyük fel _olyan bárd_, aki a férfiakat szereti éppenséggel, akkor is megkínálta volna egy ingyen itallal engesztelésül, miután (feltehetőleg, gondolja Arja, Grarilt ismerve) kellően felháborodott volna a dolgon. ~Graril lehet nem is állt volna meg egy pofonnál.~
De Yeza elég higgadtan és szemléletesen válaszol helyette is szerencsére (bár Arja figyelmét bizony nem kerüli el a tőrmarkolatra rásimuló, a megszólalás előtti hosszú csendet elkísérő mozdulat), így Arja nem fűz a dologhoz többet.
Különben is, lehet hogy Graril esetében is jól jönne egy ilyen esetben egy hozzá hasonló valaki, aki elsimítja a botrányt. ~Graril csak jót akart. Persze, Yezának is igaza van. Nemcsak a botránytól kell védeni a Kereskedőház renoméját.~
A pusmogáson viszont megsértődik, éppenséggel amúgy sincs jó kedvében Mik miatt.*
- Nem pusmogunk. Épp eszünk. *mondja csodálkozó hűvösséggel, hogy így beszél vele Graril. Mik meg csókolódzik a pincében. A bárd meg csak úgy igézget. ~Pukkadjanak meg mind!~ gondolja a száját lebiggyesztve, mert _igazán_ elege van a férfiakból.
A formás kis seggük újbóli említésére már csak lemondóan a szemét forgatja, részéről nem foglalkozik vele, a puszin meg úgy meglepődik, hogy elhajolni sincs ideje, de azért megenyhül tőle legalább.*
- Szent a béka. *morogja halvány mosollyal.
Aztán a figyelme már Yezáé, és a sermesteré.*
- Az egyik igen. *mosolyodik el a törpére pillantva. Yeza válaszára már majdnem rákérdez a szokásos Arja fele cserfességgel, csodálkozva és kíváncsian, hogy _miért_ nem biztonságos Yezának a Kikötő, meg _miféle_híreket, de hát nincsenek egyedül. De azt érti, hogy Yeza biztosan nem jöhet akkor most oda. ~Tehát Grarillal megyünk!~ gondolja megnyugodva, mert akármilyen mufurc tud lenni a férfi, Arja abban biztos, hogy ha kell, még az életét is kockára tenné fegyveres kísérőként, ha úgy adódik.*
- A másik pedig, éppen most dőlt el, Graril. Ő az, akivel az imént szót váltottunk. *int fejével a vélhetőleg már a pultnál étkező, és a Fogadó rendjét figyelő férfi felé.*
- Akkor egy sűrű barna. *neveti el magát, mert bár ők a Kereskedőháznál már megszokták a finom raguleves nevét, így kimondva igazán mulatságosan hangzik.*
- Máris hozom. *indul el, és tér vissza vele hamar a konyhából, letéve a gőzölgő tányért, benne a kanállal a törpe sermester elé.*
- Jó étvágyat! *teszi még udvariasan hozzá, mosolyogva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409