Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 242 (4821. - 4840. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4840. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-17 23:46:33
Üzenet elküldve: 2020-09-17 23:46:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Kóczi, Dakon, Dalth //
* Gilroy az este hátralévő részében már igazán nem vágyik semmire, csupán az éjszaka hűvös levegőjére, és a drága wegtoreni dohánykájára. Na meg talán még valamire, de az kivételesen nem megvehető. Annak eszmei értéke van. Gil elveszi a tálkába tett füstölnivalót, és jó nagyot szippant bele.*
- Mmmm... az nem volna túl üdvös, ha fújnák. Tudniillik, egészen különös dolgokra képes az elmével, ha egy bizonyos gombafajtát is szárítunk és keverünk mellé. Hogy hívnak? * Kérdi csak úgy mellékesen, kedvesen érdeklődve mint valami profi társalkodóhölgy, s aztán édesen elvigyorodik.*
- Én már csak tudom. Én is láttam a két szememmel. * E képzelt és roppant kellemes élményeket,mind-mind annak a kis szárított apróságnak köszönheti. Pompás versek születtek az ezernyi kellemes kényszerképzet mellett melyeknek bódult elméje ad otthont. Az egyik ilyen történetet majdnem el is kezdi mesélni, csakhogy odajön hozzájuk a hegyes fülű vöröske, és olyat mond, hogy attól menten lesápad.*
- Ez csak valami félreértés lehet. * Kezdi mentegetni a kövér férfit, de aztán rájön, hogy 50 arany nem ér ennyit, és egyébként is minek ártja bele magát más dolgába. Kaotikus az ő élete anélkül is, köszöni szépen.
A gnóm lánynál szinte rögtön ki is bújik a jégvágó a zsákból, és Gil úgy érzi, hogy itt az ideje távozni a színről, mielőtt valakivel furulyát nyeletnek. Már fordulna is el a pulttól mint valami rossz primadonna, amikor is a sértett gnóm virágszál hozzá intézi szavait. *
- Azta, ilyen cifra káromlást sem hallottam még, pedig megfordultam már egy két lebujban. * Pislog őszinte csodálattal Bakóczára, aki közben elkezdi döfködni a vödörben uszikáló jégtömböt. Gil ekkor inkább arrébb áll testi épségét megőrizendő.*
- Hé Brudo, gyere ide. Ne, ne olyan közel, csak tisztes távolságból legyél. No! Kérj bocsánatot a kisasszonytól, hogy nyugodtan alhass, záptojás és patkánymentesen. * Javasolja a szőke a pultnak dőlve, majd kék szemeivel az éppen távozó Dalthont keresi. A fickó nem lehetett többet tíz percnél bent a fogadóban, mégis sikerült jó nagy kalamajkát okoznia. Gilroy egy pillanatig elgondolkodik azon, hogy utána menjen, és kérdőre vonja, de fontosabbnak látja a két kisnövésűt kibékíteni.*
- Kisholgy, te meg próbálj meg lehiggadni. Ez egy kocsma, a férfiak pedig isznak. Ha pedig isznak talán a hajad is megcibálják, pedig kár lenne érte mert olyan...fényes és dús? * Ajánlja fel a választási lehetőségeket, mindenféle színészi képességét bevetve a művész.*
- Hogy kezelik ezt a munkakori leírásában, hm? * Kérdi még a szőke, aztán magára hagyja a két békülőt, és az ajtó felé fordul.*
- Ha valaki nyugtató füstöt szívna, vagy fújna, akkor a vendégem egyre. A ház mögött leszek a lovaknál. További szépet! * Köszön el, bár nem véglegesen, hiszen ha szükség van rá, akkor a páros tudja hol keresse.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.17 23:52:34
* Gilroy az este hátralévő részében már igazán nem vágyik semmire, csupán az éjszaka hűvös levegőjére, és a drága wegtoreni dohánykájára. Na meg talán még valamire, de az kivételesen nem megvehető. Annak eszmei értéke van. Gil elveszi a tálkába tett füstölnivalót, és jó nagyot szippant bele.*
- Mmmm... az nem volna túl üdvös, ha fújnák. Tudniillik, egészen különös dolgokra képes az elmével, ha egy bizonyos gombafajtát is szárítunk és keverünk mellé. Hogy hívnak? * Kérdi csak úgy mellékesen, kedvesen érdeklődve mint valami profi társalkodóhölgy, s aztán édesen elvigyorodik.*
- Én már csak tudom. Én is láttam a két szememmel. * E képzelt és roppant kellemes élményeket,mind-mind annak a kis szárított apróságnak köszönheti. Pompás versek születtek az ezernyi kellemes kényszerképzet mellett melyeknek bódult elméje ad otthont. Az egyik ilyen történetet majdnem el is kezdi mesélni, csakhogy odajön hozzájuk a hegyes fülű vöröske, és olyat mond, hogy attól menten lesápad.*
- Ez csak valami félreértés lehet. * Kezdi mentegetni a kövér férfit, de aztán rájön, hogy 50 arany nem ér ennyit, és egyébként is minek ártja bele magát más dolgába. Kaotikus az ő élete anélkül is, köszöni szépen.
A gnóm lánynál szinte rögtön ki is bújik a jégvágó a zsákból, és Gil úgy érzi, hogy itt az ideje távozni a színről, mielőtt valakivel furulyát nyeletnek. Már fordulna is el a pulttól mint valami rossz primadonna, amikor is a sértett gnóm virágszál hozzá intézi szavait. *
- Azta, ilyen cifra káromlást sem hallottam még, pedig megfordultam már egy két lebujban. * Pislog őszinte csodálattal Bakóczára, aki közben elkezdi döfködni a vödörben uszikáló jégtömböt. Gil ekkor inkább arrébb áll testi épségét megőrizendő.*
- Hé Brudo, gyere ide. Ne, ne olyan közel, csak tisztes távolságból legyél. No! Kérj bocsánatot a kisasszonytól, hogy nyugodtan alhass, záptojás és patkánymentesen. * Javasolja a szőke a pultnak dőlve, majd kék szemeivel az éppen távozó Dalthont keresi. A fickó nem lehetett többet tíz percnél bent a fogadóban, mégis sikerült jó nagy kalamajkát okoznia. Gilroy egy pillanatig elgondolkodik azon, hogy utána menjen, és kérdőre vonja, de fontosabbnak látja a két kisnövésűt kibékíteni.*
- Kisholgy, te meg próbálj meg lehiggadni. Ez egy kocsma, a férfiak pedig isznak. Ha pedig isznak talán a hajad is megcibálják, pedig kár lenne érte mert olyan...fényes és dús? * Ajánlja fel a választási lehetőségeket, mindenféle színészi képességét bevetve a művész.*
- Hogy kezelik ezt a munkakori leírásában, hm? * Kérdi még a szőke, aztán magára hagyja a két békülőt, és az ajtó felé fordul.*
- Ha valaki nyugtató füstöt szívna, vagy fújna, akkor a vendégem egyre. A ház mögött leszek a lovaknál. További szépet! * Köszön el, bár nem véglegesen, hiszen ha szükség van rá, akkor a páros tudja hol keresse.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.17 23:52:34
4839. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-17 20:07:52
Üzenet elküldve: 2020-09-17 20:07:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Brudo, Gilroy, Balkócza //
- Kérlek szépen viselkedj, de addig míg úriember vagyok! Mert utána meg majd jön a nyavalygás, hogy te nem vagy olyan lány! Nézd szerintem gondolt át a dolgokat és utána ordítozz. Az anyámat meg ne vedd a szádra mert nem álltalak felpofozni.
* Mire előveszi a gnóm a jégvágót Brudo elkezd osonni az ajtó felé. *
-Nyugodj meg még ártasz valakinek! Gilroy segíts! Szólj rá! Rád biztosan hallgat. Lehet, hogy muszáj lesz mennem?
* A kövér ember teljesen bezavarodik. Pedig ha ez tíz évvel ezelőtt történik lehet, hogy a hölgyikének már hiányozna egy két foga. De hol van már ő attól. Akkor még sokkal fürgébb és jobb állóképességű ember volt. *
- Kérlek szépen viselkedj, de addig míg úriember vagyok! Mert utána meg majd jön a nyavalygás, hogy te nem vagy olyan lány! Nézd szerintem gondolt át a dolgokat és utána ordítozz. Az anyámat meg ne vedd a szádra mert nem álltalak felpofozni.
* Mire előveszi a gnóm a jégvágót Brudo elkezd osonni az ajtó felé. *
-Nyugodj meg még ártasz valakinek! Gilroy segíts! Szólj rá! Rád biztosan hallgat. Lehet, hogy muszáj lesz mennem?
* A kövér ember teljesen bezavarodik. Pedig ha ez tíz évvel ezelőtt történik lehet, hogy a hölgyikének már hiányozna egy két foga. De hol van már ő attól. Akkor még sokkal fürgébb és jobb állóképességű ember volt. *
4838. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-17 07:34:07
Üzenet elküldve: 2020-09-17 07:34:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Brudo – Elgretor – kiszolgálás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassan kezd megint beindulni a nap, egymás után érkeznek a rendelések ő pedig szorgos pultos módjára kiszolgálja a vendégeket. Nincs is ebben semmi igazán bonyolult, kicsapja a poharat, megtölti aztán viheti, aki fizetett érte. Néha még az se zavarja, hogy a bort nem borospohárba tölti, olyan gyorsan kapkodják el a nedűt, hogy a mosogatófiú szinte már nem is bírja az iramot tartani.
Ekkor érkezik Elgretor is a pulthoz a furcsa élőlénnyel, amit már távolról volt szerencséje látni.*
-Nem harap azaz izé? *Néz ferde szemmel a furcsa teremtményre, bár ódzkodik tőle, de szívesen megvizsgálná, mikor már megmerevedett.*
-Sör, rendben. *Lemászik a ládákról és csapol az öregnek a másik hordóból, mert úgy véli a saját készítményét biztosan már halálra kóstolgatta.*
-Tessék. De a falnivalót pontosítani kéne… *Gesztikulál a kezével, mert nem jósnő, hogy tudja a törpe mire vágyik így szitakötőstül.*
-A böszme bögölynek ne hozzak valamit? Vagy majd fog magának kaját? Láttam a sikátorban egy fekete kóbormacskát… *Bök az állával hátrafelé, miután bevillant a reggeli összetalálkozásuk.*
//Dalthondan – Gilroy//
*Míg a törpe válaszát várja, visszatér a pulthoz a vörös hajú férfi, akit bizonyára nyújtottak kiskorában otthon, ilyenkor sajnálja, hogy az ő szüleinek ez nem jutott eszébe. A szobáért elteszi az aranyakat és a kulcsot odacsúsztatja az idegennek.*
-Ajánlatos zárni az ajtót. *Ad még egy tanácsot ingyért, mire a férfi a háta mögé mutat, a bajszos kovászos cipóra, aki az imént még olyan lelkesen mutogatta a furulyáját neki, aztán mond is valami bosszantót. Még nem szokta meg, hogy így gúnyolódjanak vele a vendégek, de majd ő megmutatja milyen fából faragták. A kulcs is a kezében landol, amire csak bambán bámul, majd kezd egészen kivörösödni az ingerültségtől és még azt is elfelejti, hogy a szépszemű még ott áll mellette.*
-MI A FASZOMAT KÉPZELSZ MAGADRÓL?! Szerencséd, hogy nem maradsz itt estére, mert lenne egy pont neked való szobánk FASZIKÁM! *~Ott már az előző lakót is megrágták a patkányok! De kapnál ajándékba záptojást is az ablakon keresztül, azt beletörném a kulcsot a zárba! Hogy rohadna el mind a két lábad! ~ Látszik, hogy szinte felforr az agya is, ha pedig most pohár lenne a kezében, akkor azt már söpörhetné maga alól. A szöszihez is odafordul, hiszen mégiscsak ismeri a bajszos alakot, az eddigiekből nagyon úgy jött le neki.*
-Kezdjen valamit azzal az oboanyálazóval vagy egész este hányni fognak, mint a túlzabált disznó! *Csap az a pultra mérgében, majd visszateszi a kulcsot a helyére.*
-Mindennek van határa… Hogynem esikráazégbőlegyökörcsorda…Biztos már az anyja is béégetett… *Vesz a kezébe egy jégvágót és kezdi el döfködni a vödörben pihenő jégtömböt, hogy csak úgy repkednek a szilánkok.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassan kezd megint beindulni a nap, egymás után érkeznek a rendelések ő pedig szorgos pultos módjára kiszolgálja a vendégeket. Nincs is ebben semmi igazán bonyolult, kicsapja a poharat, megtölti aztán viheti, aki fizetett érte. Néha még az se zavarja, hogy a bort nem borospohárba tölti, olyan gyorsan kapkodják el a nedűt, hogy a mosogatófiú szinte már nem is bírja az iramot tartani.
Ekkor érkezik Elgretor is a pulthoz a furcsa élőlénnyel, amit már távolról volt szerencséje látni.*
-Nem harap azaz izé? *Néz ferde szemmel a furcsa teremtményre, bár ódzkodik tőle, de szívesen megvizsgálná, mikor már megmerevedett.*
-Sör, rendben. *Lemászik a ládákról és csapol az öregnek a másik hordóból, mert úgy véli a saját készítményét biztosan már halálra kóstolgatta.*
-Tessék. De a falnivalót pontosítani kéne… *Gesztikulál a kezével, mert nem jósnő, hogy tudja a törpe mire vágyik így szitakötőstül.*
-A böszme bögölynek ne hozzak valamit? Vagy majd fog magának kaját? Láttam a sikátorban egy fekete kóbormacskát… *Bök az állával hátrafelé, miután bevillant a reggeli összetalálkozásuk.*
//Dalthondan – Gilroy//
*Míg a törpe válaszát várja, visszatér a pulthoz a vörös hajú férfi, akit bizonyára nyújtottak kiskorában otthon, ilyenkor sajnálja, hogy az ő szüleinek ez nem jutott eszébe. A szobáért elteszi az aranyakat és a kulcsot odacsúsztatja az idegennek.*
-Ajánlatos zárni az ajtót. *Ad még egy tanácsot ingyért, mire a férfi a háta mögé mutat, a bajszos kovászos cipóra, aki az imént még olyan lelkesen mutogatta a furulyáját neki, aztán mond is valami bosszantót. Még nem szokta meg, hogy így gúnyolódjanak vele a vendégek, de majd ő megmutatja milyen fából faragták. A kulcs is a kezében landol, amire csak bambán bámul, majd kezd egészen kivörösödni az ingerültségtől és még azt is elfelejti, hogy a szépszemű még ott áll mellette.*
-MI A FASZOMAT KÉPZELSZ MAGADRÓL?! Szerencséd, hogy nem maradsz itt estére, mert lenne egy pont neked való szobánk FASZIKÁM! *~Ott már az előző lakót is megrágták a patkányok! De kapnál ajándékba záptojást is az ablakon keresztül, azt beletörném a kulcsot a zárba! Hogy rohadna el mind a két lábad! ~ Látszik, hogy szinte felforr az agya is, ha pedig most pohár lenne a kezében, akkor azt már söpörhetné maga alól. A szöszihez is odafordul, hiszen mégiscsak ismeri a bajszos alakot, az eddigiekből nagyon úgy jött le neki.*
-Kezdjen valamit azzal az oboanyálazóval vagy egész este hányni fognak, mint a túlzabált disznó! *Csap az a pultra mérgében, majd visszateszi a kulcsot a helyére.*
-Mindennek van határa… Hogynem esikráazégbőlegyökörcsorda…Biztos már az anyja is béégetett… *Vesz a kezébe egy jégvágót és kezdi el döfködni a vödörben pihenő jégtömböt, hogy csak úgy repkednek a szilánkok.*
4837. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-16 17:24:53
Üzenet elküldve: 2020-09-16 17:24:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hát ne is úgy akartunk odamenni, hogy fáklyákkal kivilágítva. Ez olyan lopakodós dolog volt.
*Már amennyire lopakodtak mikor leálltak a ház előtt harcolni. De addig nagyon lopakodtak. És leszámítva, hogy az egyik őr eldőlt és egy kis zajt csapott teljesen csendben voltak. A másik felháborodására felvonja a szemöldökét.*
-Nem válogatok én. Mindig a legforróbb kohóba dugnám a vasam.*Emelgeti a szemöldökét a lány felé aki veheti úgy, hogy az övé lett a legforróbbnak kinyilvánítva. A viszketés ismét szóba hozására csak felröhög.*Az enyém aztán nem. Bár azok nem is úgy néznek ki, mint akiknek már penészes lenne odalent. Nem?
*Röhög hangosan a viccén. Onnan is lehet tudni, hogy neki remek a humora, hogy még egyszer se fordult elő, hogy legalább egy ember ne röhögött volna rajta. Még ha az saját maga is volt. A lány viszont mindenféle sötét dolgokkal rontaná a hangulatot ami miatt a harcos meg is jegyzi neki, hogy abba kéne hagynia. Amire talán próbálja nem mutatni, de biztos idegesebb lett. A visszavágásra pedig a bajszos is gyorsan reagál teljesen komoly képpel.*
-Mert a te segged jobb mint a halál.
*A férfi logikája nem túl bonyolult, sőt kimondottan egyszerű, de tény, hogy megcáfolhatatlan. Ezen fennkölt gondolatokat zavarja meg a mélységi kisasszony meg a megbízójuk. A kisasszony nagyon ügyesen forgatja a nyelvét amitől Lou-ban ismét felmerül a gondolat, hogy mást is nyalhatna nem csak tintát. Egyelőre viszont szavakba ezt a gondolatát még nem önti. A templomra való visszakérdezésnél úgy válaszol mintha természetes lenne mert számára természetes is volt, hogy ez eszébe jutott.*
-Hát nem valami forradalmi ötlet volt ez. Másnak is eszébe juthatott volna. Ugye az egyik törpe koma megsérült a városőrparancsnok meg kijelentette, hogy nincs mit tenni érte. De nem azért mondta mert tényleg nem volt hanem mert nem az ő embere volt. Én ezen jól fel is húztam magam meg azért tényleg nem ártott felkészülni arra se ha másnak is baja esik meg az elrabolt kisasszony is ki tudja milyen állapotban kerül onnan ki. Szóval elszaladtam a templomba és mondtam az ottani papnak, hogy mi a helyzet meg készüljön. Nem volt a helyzet magaslatán, de még elmentünk a törpéért bevittük a templomba. Ugye ott volt a régi gazdagnegyedben a csetepaté úgyhogy nem kellett messzire vinni és már mentem is vissza.
*Foglalja össze mi volt a templomban. Aztán csak megkérik őket, hogy az elejétől a végéig meséljék el a történetet és részletesen. Le is ülnek. Ezt nem fogják megúszni egy gyors összefoglalóval, berúgással és szobára felmenéssel. Sóhajt is egyet a harcos. A lány neki is áll mesélni. Nem nagyon megy bele a részletekbe, de a lényeget elmondja. Mikor Lou-hoz szól a harcos bólint.*
-A városőrök csak a töküket vakarták már elnézést a kifejezésért, de igen mi beszálltunk a harcba. A törpe koma is ott sérült meg.
*Bólogat és húzza meg a korsóját visszaadva a szót a farosnak. Aki aztán pár mondatban le is zárja a történéseket úgyhogy a férfi kötelességének érzi kiegészíteni.*
-Mikor még én visszamentem akkor megremegett a föld meg a kollegina lába*Ereszt meg egy pimasz vigyort a másik felé.*és elszaladt ott valami kis kölyök haramia. Ő*Bök fejével faros felé.*kést, én meg a lándzsám dobtam utána, de elszaladt. Ezek után kijöttünk onnan. Az elrabolt kisasszony is meglett úgyhogy nem volt gond. Amúgy rám is itt talált a báró úr.*Veszi át a jól hangzó kifejezést.*Magam is zsoldosféle volnék. Lousadell Rammesh csókolom a kis kezét.*Vigyorog a mélységi nőre.*
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hát ne is úgy akartunk odamenni, hogy fáklyákkal kivilágítva. Ez olyan lopakodós dolog volt.
*Már amennyire lopakodtak mikor leálltak a ház előtt harcolni. De addig nagyon lopakodtak. És leszámítva, hogy az egyik őr eldőlt és egy kis zajt csapott teljesen csendben voltak. A másik felháborodására felvonja a szemöldökét.*
-Nem válogatok én. Mindig a legforróbb kohóba dugnám a vasam.*Emelgeti a szemöldökét a lány felé aki veheti úgy, hogy az övé lett a legforróbbnak kinyilvánítva. A viszketés ismét szóba hozására csak felröhög.*Az enyém aztán nem. Bár azok nem is úgy néznek ki, mint akiknek már penészes lenne odalent. Nem?
*Röhög hangosan a viccén. Onnan is lehet tudni, hogy neki remek a humora, hogy még egyszer se fordult elő, hogy legalább egy ember ne röhögött volna rajta. Még ha az saját maga is volt. A lány viszont mindenféle sötét dolgokkal rontaná a hangulatot ami miatt a harcos meg is jegyzi neki, hogy abba kéne hagynia. Amire talán próbálja nem mutatni, de biztos idegesebb lett. A visszavágásra pedig a bajszos is gyorsan reagál teljesen komoly képpel.*
-Mert a te segged jobb mint a halál.
*A férfi logikája nem túl bonyolult, sőt kimondottan egyszerű, de tény, hogy megcáfolhatatlan. Ezen fennkölt gondolatokat zavarja meg a mélységi kisasszony meg a megbízójuk. A kisasszony nagyon ügyesen forgatja a nyelvét amitől Lou-ban ismét felmerül a gondolat, hogy mást is nyalhatna nem csak tintát. Egyelőre viszont szavakba ezt a gondolatát még nem önti. A templomra való visszakérdezésnél úgy válaszol mintha természetes lenne mert számára természetes is volt, hogy ez eszébe jutott.*
-Hát nem valami forradalmi ötlet volt ez. Másnak is eszébe juthatott volna. Ugye az egyik törpe koma megsérült a városőrparancsnok meg kijelentette, hogy nincs mit tenni érte. De nem azért mondta mert tényleg nem volt hanem mert nem az ő embere volt. Én ezen jól fel is húztam magam meg azért tényleg nem ártott felkészülni arra se ha másnak is baja esik meg az elrabolt kisasszony is ki tudja milyen állapotban kerül onnan ki. Szóval elszaladtam a templomba és mondtam az ottani papnak, hogy mi a helyzet meg készüljön. Nem volt a helyzet magaslatán, de még elmentünk a törpéért bevittük a templomba. Ugye ott volt a régi gazdagnegyedben a csetepaté úgyhogy nem kellett messzire vinni és már mentem is vissza.
*Foglalja össze mi volt a templomban. Aztán csak megkérik őket, hogy az elejétől a végéig meséljék el a történetet és részletesen. Le is ülnek. Ezt nem fogják megúszni egy gyors összefoglalóval, berúgással és szobára felmenéssel. Sóhajt is egyet a harcos. A lány neki is áll mesélni. Nem nagyon megy bele a részletekbe, de a lényeget elmondja. Mikor Lou-hoz szól a harcos bólint.*
-A városőrök csak a töküket vakarták már elnézést a kifejezésért, de igen mi beszálltunk a harcba. A törpe koma is ott sérült meg.
*Bólogat és húzza meg a korsóját visszaadva a szót a farosnak. Aki aztán pár mondatban le is zárja a történéseket úgyhogy a férfi kötelességének érzi kiegészíteni.*
-Mikor még én visszamentem akkor megremegett a föld meg a kollegina lába*Ereszt meg egy pimasz vigyort a másik felé.*és elszaladt ott valami kis kölyök haramia. Ő*Bök fejével faros felé.*kést, én meg a lándzsám dobtam utána, de elszaladt. Ezek után kijöttünk onnan. Az elrabolt kisasszony is meglett úgyhogy nem volt gond. Amúgy rám is itt talált a báró úr.*Veszi át a jól hangzó kifejezést.*Magam is zsoldosféle volnék. Lousadell Rammesh csókolom a kis kezét.*Vigyorog a mélységi nőre.*
4836. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-16 17:20:22
Üzenet elküldve: 2020-09-16 17:20:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Brudo, Gilroy, Dalth, Balkócza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*A férfi gyorsan visszautasítja ajánlatát, ami igen fura, főleg azért, mert éppen Brudo az próbálkozott már a nőnél. Azt persze most tudja meg, hogy az a próbálkozás majdnem katasztrófával végződött. Ezt igen kár volt mondania, hiszen így neki magának sincs semmi kedve majdnem katasztrofális helyzetbe kerülni.*
-Ha ön majdnem megjárta a hölggyel, akkor mit vár tőlem?
*Tesz fel Brudonak költői kérdését. De aztán hirtelen eszébe ötlik valami. Megissza bora maradékát és a pohárral a kezében elindul a pult felé. A pultnál kivesz egy Szobat és át is adja a 15 aranyat.
Amint megkapja a kulcsot a gnóm hölgytől még mond néhány szót.*
-Az az úr ott *Mutat Brudo felé.* azt üzeni, hogy várja önt este a szobájában *Átadja a nőnek a most kivett szoba kulcsát.* és ne legyen önön ruha és lehetőleg valami frissítőt is vigyen.
*Amint elmonda mosollyal az arcán gyorsan távozik a kalmárból. Kíváncsi lenne, hogy mi fog kisülni az egészből, de inkább sietve távozik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*A férfi gyorsan visszautasítja ajánlatát, ami igen fura, főleg azért, mert éppen Brudo az próbálkozott már a nőnél. Azt persze most tudja meg, hogy az a próbálkozás majdnem katasztrófával végződött. Ezt igen kár volt mondania, hiszen így neki magának sincs semmi kedve majdnem katasztrofális helyzetbe kerülni.*
-Ha ön majdnem megjárta a hölggyel, akkor mit vár tőlem?
*Tesz fel Brudonak költői kérdését. De aztán hirtelen eszébe ötlik valami. Megissza bora maradékát és a pohárral a kezében elindul a pult felé. A pultnál kivesz egy Szobat és át is adja a 15 aranyat.
Amint megkapja a kulcsot a gnóm hölgytől még mond néhány szót.*-Az az úr ott *Mutat Brudo felé.* azt üzeni, hogy várja önt este a szobájában *Átadja a nőnek a most kivett szoba kulcsát.* és ne legyen önön ruha és lehetőleg valami frissítőt is vigyen.
*Amint elmonda mosollyal az arcán gyorsan távozik a kalmárból. Kíváncsi lenne, hogy mi fog kisülni az egészből, de inkább sietve távozik.*
4835. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-16 11:15:42
Üzenet elküldve: 2020-09-16 11:15:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*A tenyere alatt megremegő izmok nyomán régen érzett nyugalom keríti hatalmába. Hiszen itt fekszenek egymás mellett, teljesen kiszolgáltatva a másiknak, lemeztelenedve legalább annyira lelkileg, mint testileg. Mégis olyan biztonságban érzi magát, melyet már jó ideje nem tapasztalt. Élvezi, ahogy rá reagálnak, s azt is, ahogy ő reagál a férfira. Nem igazán tudná elképzelni, hogy bárhol máshol jobb helyen lenne ennél a mai este folyamán.*
- Reméltem is. *Néz egy pillanatra vissza, egyenesen Mik tekintetébe, igyekezvén jelezni, ezt nem csupán játékos feleletnek szánta. Igazán reméli, hogy lesz több alkalmuk is egymás érintését érezni és élvezni.
Nyújtózása közben, habár szemeit lehunyja, érzi magán a mellette heverő kékjeit. Csak úgy lubickol a figyelmében, elégedettségének megerősítésére pedig aprót bólint.*
- Jól látod. *Nyitja ki végül, néhány perci élvezkedést követően szemeit, hogy újra a másik tekintetét keresse, szájzugában kellemes mosolyt kanyarítva.
Mik ábrázata ekkorra viszont teljesen átalakult, s bár mindkét szemöldökét felvonja értetlenségének jeléül, magában már sejti az okot. Nem is kell sokat várnia az igazolására.*
- Hát már alvásnyi szabadidőt sem hagynak? *Kérdez vissza félig mókának szánva, félig komolyan gondolva felvetését. Feltápászkodik eddigi háton fekvéséből, s úgy mozdul, hogy ültében a férfi csípőjére tudjon helyezkedni. Tenyereivel óvatosan a mellkasára támaszt, hogy csokoládé fürtjei vállánál előre bukva keretezzék alakját. Amennyiben sikerül manővere, s nem akadályozzák meg benne, ebben a helyzetben szólal újra. Ha mégsem, hát csak törökülésben állapodik meg a fekvő mellett.*
- Ez esetben remélem az este hátralévő részében csak rám leszel képes gondolni. *S újra kacér mosolya költözik ajkára.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*A tenyere alatt megremegő izmok nyomán régen érzett nyugalom keríti hatalmába. Hiszen itt fekszenek egymás mellett, teljesen kiszolgáltatva a másiknak, lemeztelenedve legalább annyira lelkileg, mint testileg. Mégis olyan biztonságban érzi magát, melyet már jó ideje nem tapasztalt. Élvezi, ahogy rá reagálnak, s azt is, ahogy ő reagál a férfira. Nem igazán tudná elképzelni, hogy bárhol máshol jobb helyen lenne ennél a mai este folyamán.*
- Reméltem is. *Néz egy pillanatra vissza, egyenesen Mik tekintetébe, igyekezvén jelezni, ezt nem csupán játékos feleletnek szánta. Igazán reméli, hogy lesz több alkalmuk is egymás érintését érezni és élvezni.
Nyújtózása közben, habár szemeit lehunyja, érzi magán a mellette heverő kékjeit. Csak úgy lubickol a figyelmében, elégedettségének megerősítésére pedig aprót bólint.*
- Jól látod. *Nyitja ki végül, néhány perci élvezkedést követően szemeit, hogy újra a másik tekintetét keresse, szájzugában kellemes mosolyt kanyarítva.
Mik ábrázata ekkorra viszont teljesen átalakult, s bár mindkét szemöldökét felvonja értetlenségének jeléül, magában már sejti az okot. Nem is kell sokat várnia az igazolására.*
- Hát már alvásnyi szabadidőt sem hagynak? *Kérdez vissza félig mókának szánva, félig komolyan gondolva felvetését. Feltápászkodik eddigi háton fekvéséből, s úgy mozdul, hogy ültében a férfi csípőjére tudjon helyezkedni. Tenyereivel óvatosan a mellkasára támaszt, hogy csokoládé fürtjei vállánál előre bukva keretezzék alakját. Amennyiben sikerül manővere, s nem akadályozzák meg benne, ebben a helyzetben szólal újra. Ha mégsem, hát csak törökülésben állapodik meg a fekvő mellett.*
- Ez esetben remélem az este hátralévő részében csak rám leszel képes gondolni. *S újra kacér mosolya költözik ajkára.*
4834. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 22:32:18
Üzenet elküldve: 2020-09-15 22:32:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én már annak is örültem volna, ha valakinek eszébe jut fáklyát hozni. Nagyon kinyalt ez az őrség vagy mi, de erre bezzeg nem tellett. Aztán ott voltunk a szar közepében, és akkor derült ki, hogy a sötétben fogjuk gyepálni egymást. *Fejti ki véleményét Gwaeren, miután egy biccentéssel elismerte, hogy Lou okkal mérges a gyógyító hiánya miatt. Még szerencse, hogy gyógyitalból sem volt hiány. Persze a fickó azonnal a hölgyeket kezdi mustrálni, és kicsit másképp, mint Gwaeren szeretné. Egy pillanatra mintha egészen sértődötten szólna.*
- Ilyenkor még válogatsz a nők közül, vagy egyszerre több vasat tartasz a tűzbe? *Vonja fel a szemöldökét.* Vigyázz, azt mondják, attól viszketni fog odalent.
*Ami pedig a halál emlegetését illeti – ami Gwaeren életének sajnos valóban szerves része –, a lány az asztalra csapja a korsóját, hangja mégsem ingerült. Ő maga is tisztában van vele, hogy kibírhatatlan a természete, nem kell emlékeztetni. Azért persze visszavág.*
- Hívja a halált a lófasz, mégis ott van a seggedben. Csak most épp te bámulod az enyémet. *Talán a jó rábeszélés az oka, talán a sör, de Gwaeren már-már ott tart, hogy tényleg megpróbálja a kezével, mennyire harcos a harcos segge, azonban a sötételf megzavarja a pillanatot. A harcos lány úgy okoskodik, hogy minél hamarabb elmondják neki, mit kell tudni, annál hamarabb távozik. Részéről már össze is foglalta a lényeget, de az idegen csak csűri-csavarja, hogy fontos szerepük van, meg hogy veszedelmes küldetés, így meg úgy. Gwaeren szemöldöke felszökik, mikor ezekből a csavaros mondatokból az is kiderül, hogy Esti szerint alábecsüli magát. Dehogy becsüli.*
- Dehogy… Hát mondjuk ja. *Ismeri be végül, hogy a hátvéd szerepe tényleg fontos. Körülbelül most jön csak rá, hogy ő azt játszotta. Nem egy nagy stratéga, csak próbált okosan küzdeni.*
- Egy tűzrőlpattant törpe fickó volt velünk, aki kapott rendesen. *Jegyzi meg fennhangon, de Lou-ra bízza a lényeget, hogy elmesélje, mi volt ez a kiruccanás a templommal. Ő inkább a maga oldaláról áll neki az elbeszélésnek, de csak azután, hogy kényelmesen kinyújtóztatta a lábait, és mély sóhajjal a többiek tudtára adta, hogy nem élvezi a szerepét.*
- Én itt ültem, jött a báró úr, mondta, hogy pénzért lehet harcolni. Én pedig jelentkeztem, mert már rég öldöstem egy jót – megesett már, haramiák ellen –, és kellett a pénz piára. Aztán el is indultunk, mi zsoldosfélék az őrökkel. Amíg szerencsétlenkedtünk a tervvel, én körbenéztem az épület mögött. Ott voltak valami hajléktalannak álcázott fickók, akik nekünk jöttek, de visszavertük őket, nem igaz, bajszos? *Böki oldalba társát.* Aztán jöttek a kapitány úrék, bementünk, a sötétből valami rozzant fickók ránk nyilaztak, mi meg elporoltuk a szaros seggüket, és beljebb megtaláltuk a kisasszonyt. *Miután Gwaeren unottan ledarálta a mondanivalóját, úgy érzi, itt az ideje megint egy nagyot kortyolni a sörből. Kíváncsian pillant Cha'yssra, hogy ezen felül még mit kellene csinálnia. Egyértelműen rá hallgat elsősorban, a lány szemében ő a fizető megbízó, aki még a bőrét is kockáztatta a bajban, a mélységi továbbra sem nyerte meg őt semmi ilyesmivel: az ő olvasatában ránézésre egy tintanyalónak tűnik, abból is a rosszabb fajtának.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.15 22:32:59
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én már annak is örültem volna, ha valakinek eszébe jut fáklyát hozni. Nagyon kinyalt ez az őrség vagy mi, de erre bezzeg nem tellett. Aztán ott voltunk a szar közepében, és akkor derült ki, hogy a sötétben fogjuk gyepálni egymást. *Fejti ki véleményét Gwaeren, miután egy biccentéssel elismerte, hogy Lou okkal mérges a gyógyító hiánya miatt. Még szerencse, hogy gyógyitalból sem volt hiány. Persze a fickó azonnal a hölgyeket kezdi mustrálni, és kicsit másképp, mint Gwaeren szeretné. Egy pillanatra mintha egészen sértődötten szólna.*
- Ilyenkor még válogatsz a nők közül, vagy egyszerre több vasat tartasz a tűzbe? *Vonja fel a szemöldökét.* Vigyázz, azt mondják, attól viszketni fog odalent.
*Ami pedig a halál emlegetését illeti – ami Gwaeren életének sajnos valóban szerves része –, a lány az asztalra csapja a korsóját, hangja mégsem ingerült. Ő maga is tisztában van vele, hogy kibírhatatlan a természete, nem kell emlékeztetni. Azért persze visszavág.*
- Hívja a halált a lófasz, mégis ott van a seggedben. Csak most épp te bámulod az enyémet. *Talán a jó rábeszélés az oka, talán a sör, de Gwaeren már-már ott tart, hogy tényleg megpróbálja a kezével, mennyire harcos a harcos segge, azonban a sötételf megzavarja a pillanatot. A harcos lány úgy okoskodik, hogy minél hamarabb elmondják neki, mit kell tudni, annál hamarabb távozik. Részéről már össze is foglalta a lényeget, de az idegen csak csűri-csavarja, hogy fontos szerepük van, meg hogy veszedelmes küldetés, így meg úgy. Gwaeren szemöldöke felszökik, mikor ezekből a csavaros mondatokból az is kiderül, hogy Esti szerint alábecsüli magát. Dehogy becsüli.*
- Dehogy… Hát mondjuk ja. *Ismeri be végül, hogy a hátvéd szerepe tényleg fontos. Körülbelül most jön csak rá, hogy ő azt játszotta. Nem egy nagy stratéga, csak próbált okosan küzdeni.*
- Egy tűzrőlpattant törpe fickó volt velünk, aki kapott rendesen. *Jegyzi meg fennhangon, de Lou-ra bízza a lényeget, hogy elmesélje, mi volt ez a kiruccanás a templommal. Ő inkább a maga oldaláról áll neki az elbeszélésnek, de csak azután, hogy kényelmesen kinyújtóztatta a lábait, és mély sóhajjal a többiek tudtára adta, hogy nem élvezi a szerepét.*
- Én itt ültem, jött a báró úr, mondta, hogy pénzért lehet harcolni. Én pedig jelentkeztem, mert már rég öldöstem egy jót – megesett már, haramiák ellen –, és kellett a pénz piára. Aztán el is indultunk, mi zsoldosfélék az őrökkel. Amíg szerencsétlenkedtünk a tervvel, én körbenéztem az épület mögött. Ott voltak valami hajléktalannak álcázott fickók, akik nekünk jöttek, de visszavertük őket, nem igaz, bajszos? *Böki oldalba társát.* Aztán jöttek a kapitány úrék, bementünk, a sötétből valami rozzant fickók ránk nyilaztak, mi meg elporoltuk a szaros seggüket, és beljebb megtaláltuk a kisasszonyt. *Miután Gwaeren unottan ledarálta a mondanivalóját, úgy érzi, itt az ideje megint egy nagyot kortyolni a sörből. Kíváncsian pillant Cha'yssra, hogy ezen felül még mit kellene csinálnia. Egyértelműen rá hallgat elsősorban, a lány szemében ő a fizető megbízó, aki még a bőrét is kockáztatta a bajban, a mélységi továbbra sem nyerte meg őt semmi ilyesmivel: az ő olvasatában ránézésre egy tintanyalónak tűnik, abból is a rosszabb fajtának.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.15 22:32:59
4833. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 18:49:56
Üzenet elküldve: 2020-09-15 18:49:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Brudo, Gilroy, Dalth //
- Én ugyan nem megyek oda. Én is próbálkoztam a gnóm lány elcsábításával, de nem sikerült. Mondhatni majdnem tragédia lett a vége. Semmiképpen sem megyek oda muzsikálni, de maga se tegye ha jót akar magának. Inkább csak úgy menjen oda bókolgasson neki meg ilyenek.
* Brudo magában jót röhög már előre a nevetséges helyzeten. Már látja maga előtt ahogy lehordja a gnóm az elfet, vagy valami ostobaságot csinál az apróság. Már ki ismerte a pultost, és azt gondolja róla, hogy észnek hiányában van, így szinte biztos a balsiker Dalth részéről. *
- Én ugyan nem megyek oda. Én is próbálkoztam a gnóm lány elcsábításával, de nem sikerült. Mondhatni majdnem tragédia lett a vége. Semmiképpen sem megyek oda muzsikálni, de maga se tegye ha jót akar magának. Inkább csak úgy menjen oda bókolgasson neki meg ilyenek.
* Brudo magában jót röhög már előre a nevetséges helyzeten. Már látja maga előtt ahogy lehordja a gnóm az elfet, vagy valami ostobaságot csinál az apróság. Már ki ismerte a pultost, és azt gondolja róla, hogy észnek hiányában van, így szinte biztos a balsiker Dalth részéről. *
4832. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 16:40:00
Üzenet elküldve: 2020-09-15 16:40:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Brudo, Gilroy, Dalth//
*Elég gyorsan letudta rázni Brudot. Már el is hitte, hogy siket aratott, de aztán egy fura információt tud meg. Elfordítja a fejét a gnóm hölgy irányába. Kicsit hihetetlennek tartja a dolgot, hiszen csak most jött be és Brudo sem beszélt a nővel, így elég nehéz elhinnie, bár Brudo előbb itt volt mint ő, így nem tartja lehetetlennek a dolgot. Lehet, hogy egyszerűen kiismerte a nő ízlését. Nem akar hinni a férfinak, de ha igaza van akkor sem akarja elszalasztani az esélyt.*
-Tudja mit? Ön elfurulyázza neki a legjobb dalát, a romantika nevében a hölgy számára és kap érte húsz aranyat.
*Húzza mosolyra a száját. Igen kockázatos, hisz a férfi nem azért keres tanárt mert olyan jó lenne, de azért nem lehet olyan rossz.*
*Elég gyorsan letudta rázni Brudot. Már el is hitte, hogy siket aratott, de aztán egy fura információt tud meg. Elfordítja a fejét a gnóm hölgy irányába. Kicsit hihetetlennek tartja a dolgot, hiszen csak most jött be és Brudo sem beszélt a nővel, így elég nehéz elhinnie, bár Brudo előbb itt volt mint ő, így nem tartja lehetetlennek a dolgot. Lehet, hogy egyszerűen kiismerte a nő ízlését. Nem akar hinni a férfinak, de ha igaza van akkor sem akarja elszalasztani az esélyt.*
-Tudja mit? Ön elfurulyázza neki a legjobb dalát, a romantika nevében a hölgy számára és kap érte húsz aranyat.
*Húzza mosolyra a száját. Igen kockázatos, hisz a férfi nem azért keres tanárt mert olyan jó lenne, de azért nem lehet olyan rossz.*
4831. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 14:17:33
Üzenet elküldve: 2020-09-15 14:17:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Brudo, Gilroy, Dalth //
* Brudo megköszörüli a torkát és az elf felé fordul *
- Nézze én csak egy dalocskát tudok úgy is csak terhére lennék, úgyhogy nem zavarom tovább. További jó borozgatást vagy akármi mást. De szerintem * suttogja Brudo *
- Annak a gnóm lánynak maga tetszik. Szerintem próbálkozzon be.
* Magában jót nevet a kövér furulya tanonc, mert tudja ebből balhé lesz. Vagy őt veri el az elf, vagy ki tudja, ha szerencséje van elhiszi, és oda megy udvarolni a kis gnómnak. *
- Menjen oda! ha oda mer menni adok húsz aranyat. Na mit gondol?
* Brudo megköszörüli a torkát és az elf felé fordul *
- Nézze én csak egy dalocskát tudok úgy is csak terhére lennék, úgyhogy nem zavarom tovább. További jó borozgatást vagy akármi mást. De szerintem * suttogja Brudo *
- Annak a gnóm lánynak maga tetszik. Szerintem próbálkozzon be.
* Magában jót nevet a kövér furulya tanonc, mert tudja ebből balhé lesz. Vagy őt veri el az elf, vagy ki tudja, ha szerencséje van elhiszi, és oda megy udvarolni a kis gnómnak. *
- Menjen oda! ha oda mer menni adok húsz aranyat. Na mit gondol?
4830. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 14:17:31
Üzenet elküldve: 2020-09-15 14:17:31
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Mik nem a sérüléseit nézi, amelyeket Win ujjai érintenek, pillantása simogat, hanem a szemét. Fogalma sem volt eddig, hogy ennyire kékek, valósággal elvarázsolja a felismerés és kicsit szégyenli is magát, hogy ezt eddig nem vette észre. Szinte nem is pislog, csak figyeli a kék pillantást és élvezi a nyugalmat, amelyet azokból merít.
Az egész felsőtestén végigszántó érintésnél már jólesőn hunyja le a szemeit, az idők végezetéig képes volna élvezni azt.
A kérdésre kinyitja a szemeit, majd viszonozza Win pajkos mosolyát.*
- Persze, hogy érzem. Nem is akarnám nem érezni. *Szavai épp annyira nyugtatók, ahogy a lány tenyere alatt megremegő izmok. Mint egy macska, még rá is segít, hogy az érintés a lehető legtovább tartson.
A kérdésére kisvártatva meg is kapja a választ. Tekintete jólesőn fut végig a lomhán nyújtózó meztelen lány testén. Festeni nem lehetne tökéletesebbet és mint az érintését, a látványt is a végletekig húzná.*
- Nem, úgy látom, elégedett vagy. *Válaszolja őszintén, pillantását még mindig nem szakította el onnan, ahol eddig vándorolt. Csak sokára tér vissza a kékekhez, akkor viszont némi szégyen is keveredik bele.*
- Lassan vissza kellene mennem. *Mondja lesütött szemekkel. Nagyon nem szeretne, ez látszik rajta, de Win ismerheti annyira, hogy tudja, Mik elég kötelességtudó. Azt már csak magában teszi hozzá, hogy bizonyosan az eltűnése miatt szorulni fog. De minden pillanat megérte.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Mik nem a sérüléseit nézi, amelyeket Win ujjai érintenek, pillantása simogat, hanem a szemét. Fogalma sem volt eddig, hogy ennyire kékek, valósággal elvarázsolja a felismerés és kicsit szégyenli is magát, hogy ezt eddig nem vette észre. Szinte nem is pislog, csak figyeli a kék pillantást és élvezi a nyugalmat, amelyet azokból merít.
Az egész felsőtestén végigszántó érintésnél már jólesőn hunyja le a szemeit, az idők végezetéig képes volna élvezni azt.
A kérdésre kinyitja a szemeit, majd viszonozza Win pajkos mosolyát.*
- Persze, hogy érzem. Nem is akarnám nem érezni. *Szavai épp annyira nyugtatók, ahogy a lány tenyere alatt megremegő izmok. Mint egy macska, még rá is segít, hogy az érintés a lehető legtovább tartson.
A kérdésére kisvártatva meg is kapja a választ. Tekintete jólesőn fut végig a lomhán nyújtózó meztelen lány testén. Festeni nem lehetne tökéletesebbet és mint az érintését, a látványt is a végletekig húzná.*
- Nem, úgy látom, elégedett vagy. *Válaszolja őszintén, pillantását még mindig nem szakította el onnan, ahol eddig vándorolt. Csak sokára tér vissza a kékekhez, akkor viszont némi szégyen is keveredik bele.*
- Lassan vissza kellene mennem. *Mondja lesütött szemekkel. Nagyon nem szeretne, ez látszik rajta, de Win ismerheti annyira, hogy tudja, Mik elég kötelességtudó. Azt már csak magában teszi hozzá, hogy bizonyosan az eltűnése miatt szorulni fog. De minden pillanat megérte.*
4829. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-15 05:45:46
Üzenet elküldve: 2020-09-15 05:45:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Brudo, Dalth, Gilroy//
*Még forrong benne a düh és ezen a második ingyen pohár bor sem segít.
~Nem lehet, hogy túlságosan kicsik itt a poharak?~
Közben egy másik férfi is úgymond csatlakozik hozzájuk, mivel nem marad túlságosan hosszú ideig a társaságukban. Brudo egyik barátjának véli, hisz kiáll mellette. Egy hümmögéssel nyugtázza a férfi rövid védőbeszédét, majd kortyol egyet az italából. Elhiszi, hogy nem direkt volt, de azért senki sem örülne ha nyálat fújnának az arcába.*
-Ki mondta, hogy tudok rajta játszani?
*Ha jól emlékszik nem mondta, bár talán meglehet, hogy azt a benyomást tette és bár tud rajta játszani azért nem olyan jól, olyan mesterien. Így természetesen inkább visszautasítja az ajánlatot.*
-Ha annyira táncolni akarsz, csinálj magadnak talp alá valót. Végül is te vagy az aki tanulni akar, játssz te hisz gyakorlás teszi a mestert.
*A végén hangjában enyhülés érezhető.*
*Még forrong benne a düh és ezen a második ingyen pohár bor sem segít.
~Nem lehet, hogy túlságosan kicsik itt a poharak?~
Közben egy másik férfi is úgymond csatlakozik hozzájuk, mivel nem marad túlságosan hosszú ideig a társaságukban. Brudo egyik barátjának véli, hisz kiáll mellette. Egy hümmögéssel nyugtázza a férfi rövid védőbeszédét, majd kortyol egyet az italából. Elhiszi, hogy nem direkt volt, de azért senki sem örülne ha nyálat fújnának az arcába.*
-Ki mondta, hogy tudok rajta játszani?
*Ha jól emlékszik nem mondta, bár talán meglehet, hogy azt a benyomást tette és bár tud rajta játszani azért nem olyan jól, olyan mesterien. Így természetesen inkább visszautasítja az ajánlatot.*
-Ha annyira táncolni akarsz, csinálj magadnak talp alá valót. Végül is te vagy az aki tanulni akar, játssz te hisz gyakorlás teszi a mestert.
*A végén hangjában enyhülés érezhető.*
4828. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-14 21:05:47
Üzenet elküldve: 2020-09-14 21:05:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A jóllakottság érzése tölti el a férfi hasát, amikor befejezi az étkezést. A szellem nagyon jó vacsorát ütött neki össze, ennek igazán örül. Éppen pihen, amikor hallja, hogy nyílik az ajtó és bejön a nő, egy vízhordó fiú társaságában. A szolga hamar el is tűnik, így csak ő és Karheia marad.*
-Igen, nagyon finomat főzött ez a farkas, úgy szellem létére.* A máktej hiányát annyira nem veszi zokon a férfi.*
-Bírom a fájdalmat. Hajón szolgáltam.* Szól a férfi, de azért felszisszen, amikor a nő a sebeit tisztogatja.*
-A nevem Torskel Ruos, kormányos vagyok, pontosabban voltam. Pár csavargó rám támadt, lesből. Eléggé helyben hagytak, a pénzem kellett volna nekik. Azért volt annyi lélekjelenlétem, hogy az egyik arcát átszabjam a kardommal, de csúnyán elvertek. A többit tudod.* Mondja a férfi,majd egy időre megfogja Karheia kezét, és megcsókolja.*
-Köszönöm, hogy segítesz rajtam.* Szól kedves hangon a férfi.*
*A jóllakottság érzése tölti el a férfi hasát, amikor befejezi az étkezést. A szellem nagyon jó vacsorát ütött neki össze, ennek igazán örül. Éppen pihen, amikor hallja, hogy nyílik az ajtó és bejön a nő, egy vízhordó fiú társaságában. A szolga hamar el is tűnik, így csak ő és Karheia marad.*
-Igen, nagyon finomat főzött ez a farkas, úgy szellem létére.* A máktej hiányát annyira nem veszi zokon a férfi.*
-Bírom a fájdalmat. Hajón szolgáltam.* Szól a férfi, de azért felszisszen, amikor a nő a sebeit tisztogatja.*
-A nevem Torskel Ruos, kormányos vagyok, pontosabban voltam. Pár csavargó rám támadt, lesből. Eléggé helyben hagytak, a pénzem kellett volna nekik. Azért volt annyi lélekjelenlétem, hogy az egyik arcát átszabjam a kardommal, de csúnyán elvertek. A többit tudod.* Mondja a férfi,majd egy időre megfogja Karheia kezét, és megcsókolja.*
-Köszönöm, hogy segítesz rajtam.* Szól kedves hangon a férfi.*
4827. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-14 20:02:57
Üzenet elküldve: 2020-09-14 20:02:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pultnál//
*Sermesterünk szunyókált egy derekasat a szobájába. Eléggé kipihent a képe mint aki nagy útra készül és bizony készül is. Egy háti batyuba össze is pakolt minden jót ami kellhet neki. A vállán ott szürtyög az óriáslégy akit Cece névre keresztelt. Lehuppan a pultnál és Cecével együtt onnan nézelődnek. Olyan nagy a forgatag, hogy nyavalya se tudja ki van a pultnál de odaszól neki.*
- Jányom vagy fiam egy kis sert hozzál már nékem kérlek. Meg valami finom falnivalót.
*Mik vagy a lánykák csak meghallják Sergretor kérését. A telehas mindig jó egy nagy utazás előtt. Annál később éhezik meg a törpe. A komoly pocaktartalék jól jöhet egy túszúlejtéses éheztetésben.*
*Sermesterünk szunyókált egy derekasat a szobájába. Eléggé kipihent a képe mint aki nagy útra készül és bizony készül is. Egy háti batyuba össze is pakolt minden jót ami kellhet neki. A vállán ott szürtyög az óriáslégy akit Cece névre keresztelt. Lehuppan a pultnál és Cecével együtt onnan nézelődnek. Olyan nagy a forgatag, hogy nyavalya se tudja ki van a pultnál de odaszól neki.*
- Jányom vagy fiam egy kis sert hozzál már nékem kérlek. Meg valami finom falnivalót.
*Mik vagy a lánykák csak meghallják Sergretor kérését. A telehas mindig jó egy nagy utazás előtt. Annál később éhezik meg a törpe. A komoly pocaktartalék jól jöhet egy túszúlejtéses éheztetésben.*
4826. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-14 12:13:10
Üzenet elküldve: 2020-09-14 12:13:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Gondolatai, bár már visszatértek a távolinak tetsző, mámor áztatta vidékekről, továbbra is komótosan cammognak csupán a verejtéktől nedves csokoládé tincsek rejtekében. A verejtéktől, mit az iménti, szédítően szenvedélyes tempó serkentett, s mi kellemes meghittségben árasztja magából parfümének csábító auráját.
Hogy kisvártatva, vagy percek múltán mozdul, ő sem tudná megmondani, az idő múlása teljesen kikerült érdeklődési köréből. Annál inkább foglalkoztatja a mellette fekvő, jelenleg pedig annak is sérülései. Mik nem húzódik el, nem fintorog, nem is rezdül az érintésre, sőt, mintha kellemesen érintené a zúzódását óvatosan vizsgáló kéz. A feleletre viszont mosolyodik, ahogy tekintetük újra találkozik a szoba kellemes félhomályában. Egészen más érzés most a kékekbe tekinteni így, hogy végérvényesen megszűntek idegeneknek lenni. Persze továbbra sem ismerik egymás életének bővebb részleteit, ám a test részleteiről ez már korántsem mondható el. A válaszból is csak következtetéseket tud levonni Mik mindennapjainak alakulásával kapcsolatban. Márpedig, ha ilyen jellegű zúzódások már meg sem kottyannak neki, az nem lehet, vagy lehetett egyszerű.*
- Értem. *Kíséri valóban értő pillantás szavát, miben semmi helye szánakozásnak vagy aggodalomnak. Az már korábban kiderült számára, hogy a férfi meg tudja védeni magát, s hogy jelenlegi életével kapcsolatban sincs oka panaszra. Vagy, ha oka is lenne, nem él vele. Így keze immár félelem, vagy óvatoskodás nélkül, szétterpesztett tenyérrel simít végig Mik egész felsőtestén, mellkastájról indítva felfelé a nyak vonaláig, majd tovább vezetve finoman, köldök magasságban megállapodva.*
- Remélem ezt azért még érzed. *Mosolyodik ismét, ezúttal a korábbinál pajkosabb görbületbe húzva ajkait.
Ahogy a kérdés elindul, lassan visszahúzza karját, a lepedőt szántva végig. A kékjeiben fürkésző tekintet csekély eséllyel találhatna csalódottságot, ilyen érzetek ma este még csak a lány közelébe sem kerültek.*
- Úgy nézek ki... *Fordul komótosan hátára, miközben vontatottan ejti szavait.* ...mint aki... *Nyújtózik lomha macska módjára úgy, ahogy van, pőre valójában.* ...elégedetlennek tűnik? *Még be is hunyja szemét egy pillanatra a műveletben. Bízik benne, hogy elegendő megerősítés ez a másiknak, teljesítményével kapcsolatban.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Gondolatai, bár már visszatértek a távolinak tetsző, mámor áztatta vidékekről, továbbra is komótosan cammognak csupán a verejtéktől nedves csokoládé tincsek rejtekében. A verejtéktől, mit az iménti, szédítően szenvedélyes tempó serkentett, s mi kellemes meghittségben árasztja magából parfümének csábító auráját.
Hogy kisvártatva, vagy percek múltán mozdul, ő sem tudná megmondani, az idő múlása teljesen kikerült érdeklődési köréből. Annál inkább foglalkoztatja a mellette fekvő, jelenleg pedig annak is sérülései. Mik nem húzódik el, nem fintorog, nem is rezdül az érintésre, sőt, mintha kellemesen érintené a zúzódását óvatosan vizsgáló kéz. A feleletre viszont mosolyodik, ahogy tekintetük újra találkozik a szoba kellemes félhomályában. Egészen más érzés most a kékekbe tekinteni így, hogy végérvényesen megszűntek idegeneknek lenni. Persze továbbra sem ismerik egymás életének bővebb részleteit, ám a test részleteiről ez már korántsem mondható el. A válaszból is csak következtetéseket tud levonni Mik mindennapjainak alakulásával kapcsolatban. Márpedig, ha ilyen jellegű zúzódások már meg sem kottyannak neki, az nem lehet, vagy lehetett egyszerű.*
- Értem. *Kíséri valóban értő pillantás szavát, miben semmi helye szánakozásnak vagy aggodalomnak. Az már korábban kiderült számára, hogy a férfi meg tudja védeni magát, s hogy jelenlegi életével kapcsolatban sincs oka panaszra. Vagy, ha oka is lenne, nem él vele. Így keze immár félelem, vagy óvatoskodás nélkül, szétterpesztett tenyérrel simít végig Mik egész felsőtestén, mellkastájról indítva felfelé a nyak vonaláig, majd tovább vezetve finoman, köldök magasságban megállapodva.*
- Remélem ezt azért még érzed. *Mosolyodik ismét, ezúttal a korábbinál pajkosabb görbületbe húzva ajkait.
Ahogy a kérdés elindul, lassan visszahúzza karját, a lepedőt szántva végig. A kékjeiben fürkésző tekintet csekély eséllyel találhatna csalódottságot, ilyen érzetek ma este még csak a lány közelébe sem kerültek.*
- Úgy nézek ki... *Fordul komótosan hátára, miközben vontatottan ejti szavait.* ...mint aki... *Nyújtózik lomha macska módjára úgy, ahogy van, pőre valójában.* ...elégedetlennek tűnik? *Még be is hunyja szemét egy pillanatra a műveletben. Bízik benne, hogy elegendő megerősítés ez a másiknak, teljesítményével kapcsolatban.*
4825. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-14 11:43:41
Üzenet elküldve: 2020-09-14 11:43:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Brudo, Dalth, Gilroy //
- Drága elf uram! Bocsásson meg a kis baleset miatt már hozom is a bort. Már rendeli is a Ház borat, és kifizeti érte a 7 aranyat. . ha megkérhetem az urat akkor játszon valamit a hangszerén. Olyan kíváncsi vagyok mit tud.
~ Vajon fel veszi-e a versenyt furulyálásban Gilroyal? ~
- Játsszon valami jó mulattatót. Hadd táncoljak egy kicsit. Tudja nagyon jól tudok táncolni. Maga, hogy áll a tánccal? Nem lehet magának se rossz a ritmus érzéke, hiszen ez kell egy zenésznek.
* Amikor ezeket elmondta, oda szólt Gilroynak, hogy jöjjön oda hozzájuk, és oda súgja neki, hogy zsűrizze az elfet. *
- Drága elf uram! Bocsásson meg a kis baleset miatt már hozom is a bort. Már rendeli is a Ház borat, és kifizeti érte a 7 aranyat.
. ha megkérhetem az urat akkor játszon valamit a hangszerén. Olyan kíváncsi vagyok mit tud. ~ Vajon fel veszi-e a versenyt furulyálásban Gilroyal? ~
- Játsszon valami jó mulattatót. Hadd táncoljak egy kicsit. Tudja nagyon jól tudok táncolni. Maga, hogy áll a tánccal? Nem lehet magának se rossz a ritmus érzéke, hiszen ez kell egy zenésznek.
* Amikor ezeket elmondta, oda szólt Gilroynak, hogy jöjjön oda hozzájuk, és oda súgja neki, hogy zsűrizze az elfet. *
4824. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-14 07:39:00
Üzenet elküldve: 2020-09-14 07:39:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szállító//
//Brudo, Dalth, Gilroy – kiszolgálás//
*Még Graril után néz, hiszen most nagyon is jól jönne neki egy kis segítség, így talán, ha visszafelé jön majd elkapja a grabancát egy megbízatás erejéig. Közben a gyagya furulyás meg a szép szemű barátja is elmotoszkál, a bajszos férfi rendel is magának valami harapnivalót, ami nem éppen a könnyű ételek közé sorolandó.*
-Hozom, hozom… *Legyintget a levegőbe, miközben megrendeli a vadkan pecsenyét, ami már szinte készen várja az egyik pulton, kelendő a lakoma, így mindig félig kész. Kiteszi a gyagyás elé, amit pedig gondol róla, egyértelműen leolvasható az arcáról.*
-Köszönömjóétvágyakatazúrnak! *Hadarja szinte levegő nélkül, miközben elteszi az aranyakat a pultról, mert hát az illem az illem. Majd hatalmasra tágult szemekkel figyeli, ahogy eltűnik a megtermett férfiben az étel. Bár ő se eszik szebben, de valami fintor azért kikívánkozik.*
-Megmondom neki. *Válaszolja természetellenes vigyorral a képén. ~Legyél kedves, legyél kedves, legyél kedves…~ Nem hagyhatja ugyanis, hogy egy ilyen malőr miatt romoljon a munkamorálja, ha eddig volt neki olyanja. Közben új vendég érkezik, akit szintén köszönt és kiszolgál.*
-Egészségére! *Tolja oda a bort a vörös hajú férfinek, akit nem kevés irigységgel mustrál végig. ~Te aztán nagyra nőttél öregem, nem adnál belőle? ~ Majd az idegen megy és helyet foglal, mire Brudo feláll és odasétál hozzá.*
-Csak nem neki is udvarolni akar? *Ejti ki a száján normál hangon, csak úgy maga elé, mert a gondolat mulattatja, nem is kicsit. ~Vagy csak mindenkinek meg akarja mutatni a furulyáját. ~ Rázza meg a fejét, mert egyik sem hangzik normális eseménynek. ~Most már tuti, gyagyás. ~ Közben még azért visszalép Brudo a pulthoz hogy egy bort kérjen, így gyorsan kell virítania a mosolyt, ki is szolgálja sebtében. Idő közben Karheia is távozóra fogja, hogy megkap mindent, amivel egyelőre szolgálhatnak. Majd elkezdi törölgetni a portáját. Lassan el is könyveli, hogy aki egy ilyen gyagyással van az se lehet normális, ekkor lép oda ismét Gilroy, hogy dohányt rendeljen magának. Ő mit sem konyít a dalolászáshoz meg a zenéhez, így egyáltalán nem furcsállja a dolgot. Hiszen azt ő is tudja, hogy a húsokat is így szokás tartósítani, füsttel, miért ne lenne igaz pont ez az emberi testre? ~Talán ettől ilyen csinos a pofija, mert belülről feszíti a füst. ~*
-Dohány, értettem. *Már kaparja is elő a dobozt, amiben azt tartják.*
-Szíjja óvatosan mert köhögtető, a két szememmel láttam. *Erősít rá a sztorira, miközben kipakolja egy kisebb tálba a kívánt mennyiséget és elteszi az aranyakat.*
-Jobban tennék, ha nem is szívnák ezt hanem fújnák. *Motyogja mert ő nem igazán szereti a szagát.*
//Brudo, Dalth, Gilroy – kiszolgálás//
*Még Graril után néz, hiszen most nagyon is jól jönne neki egy kis segítség, így talán, ha visszafelé jön majd elkapja a grabancát egy megbízatás erejéig. Közben a gyagya furulyás meg a szép szemű barátja is elmotoszkál, a bajszos férfi rendel is magának valami harapnivalót, ami nem éppen a könnyű ételek közé sorolandó.*
-Hozom, hozom… *Legyintget a levegőbe, miközben megrendeli a vadkan pecsenyét, ami már szinte készen várja az egyik pulton, kelendő a lakoma, így mindig félig kész. Kiteszi a gyagyás elé, amit pedig gondol róla, egyértelműen leolvasható az arcáról.*
-Köszönömjóétvágyakatazúrnak! *Hadarja szinte levegő nélkül, miközben elteszi az aranyakat a pultról, mert hát az illem az illem. Majd hatalmasra tágult szemekkel figyeli, ahogy eltűnik a megtermett férfiben az étel. Bár ő se eszik szebben, de valami fintor azért kikívánkozik.*
-Megmondom neki. *Válaszolja természetellenes vigyorral a képén. ~Legyél kedves, legyél kedves, legyél kedves…~ Nem hagyhatja ugyanis, hogy egy ilyen malőr miatt romoljon a munkamorálja, ha eddig volt neki olyanja. Közben új vendég érkezik, akit szintén köszönt és kiszolgál.*
-Egészségére! *Tolja oda a bort a vörös hajú férfinek, akit nem kevés irigységgel mustrál végig. ~Te aztán nagyra nőttél öregem, nem adnál belőle? ~ Majd az idegen megy és helyet foglal, mire Brudo feláll és odasétál hozzá.*
-Csak nem neki is udvarolni akar? *Ejti ki a száján normál hangon, csak úgy maga elé, mert a gondolat mulattatja, nem is kicsit. ~Vagy csak mindenkinek meg akarja mutatni a furulyáját. ~ Rázza meg a fejét, mert egyik sem hangzik normális eseménynek. ~Most már tuti, gyagyás. ~ Közben még azért visszalép Brudo a pulthoz hogy egy bort kérjen, így gyorsan kell virítania a mosolyt, ki is szolgálja sebtében. Idő közben Karheia is távozóra fogja, hogy megkap mindent, amivel egyelőre szolgálhatnak. Majd elkezdi törölgetni a portáját. Lassan el is könyveli, hogy aki egy ilyen gyagyással van az se lehet normális, ekkor lép oda ismét Gilroy, hogy dohányt rendeljen magának. Ő mit sem konyít a dalolászáshoz meg a zenéhez, így egyáltalán nem furcsállja a dolgot. Hiszen azt ő is tudja, hogy a húsokat is így szokás tartósítani, füsttel, miért ne lenne igaz pont ez az emberi testre? ~Talán ettől ilyen csinos a pofija, mert belülről feszíti a füst. ~*
-Dohány, értettem. *Már kaparja is elő a dobozt, amiben azt tartják.*
-Szíjja óvatosan mert köhögtető, a két szememmel láttam. *Erősít rá a sztorira, miközben kipakolja egy kisebb tálba a kívánt mennyiséget és elteszi az aranyakat.*
-Jobban tennék, ha nem is szívnák ezt hanem fújnák. *Motyogja mert ő nem igazán szereti a szagát.*
4823. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-13 22:53:45
Üzenet elküldve: 2020-09-13 22:53:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Kóczi, Brudo, Dalth //
* Ki tudja, hogy a gyümölcs pálinkának, a helyzet abszurditásának, vagy a füstös levegőtlenségnek köszönhető, de Gilroy egy ideig csupán maga elé mered, és hagyja alakulni a kibontakozó diskurzust mindenféle megjegyzés nélkul.
Azért a repkedő inzultációk közepette rendesen kapkodja szőke fejét, és előveszi a jegyzet füzetét, hátha akad valami rímbe illő ízes káromkodás amit majd később felhasználhat. Legnagyobb bánatára azonban semmi újat nem hall, s le is vonja a következtetést, hogy még a tavernában sem tudja úgy igazán tisztességesen elküldeni senki a másikat. (Tisztelet a gnóm kisasszonynak aki üdítő kivételt képez ez alól.)*
- Úgy van Brudo! Ne hagyd magad! * Drukkol szenvedélymentesen Gilroy, és inkább rajzolgatni kezd a füzetébe, ha már szóvirágokat nem vés bele.
Egy hölgyet kezd el firkálni, vagyis inkább annak egy részét. Közben megint a társalgás jó részéből önkényesen kimarad, mivel csak a papírra, és a tollvonásokra koncentrál. Csak akkor kapja fel újból a fejét, amikor Brudo talál magának egy másik furulyást, s egy tiszavirágnyi pillanatra feltámad benne a féltékenység izzó tüze. Már éppen hangot adna elégedetlenségének, amikor is az új jövevény, a kimondhatatlan nevű Dalthondan Rohirdewing bemutatkozik. *
- Egy új furulyamester, eh? Na hát abból akad itt dögivel! Mutassa meg milyet hord, különben nem hiszünk magának! * Bök tollával a vörös hajú elf férfi felé, és mint valami megmagyarázhatatlan viszketés kezdi el kínozni a megelevenedő versenyszellem. No nem mintha Gilroy annyira remekelne a fúvós hangszerek világában, de szeret nagyot mondani.
Résnyire szűkült, acélos tekintettel méri végig az idegent, aki könnyed csevejbe kezd a pocakossal.
Amikor Brudo Dalth-ra fújja a gnóm nyálat kedélyesen felnevet és összecsapja a füzetkéjét.*
- Ugyan már, csihadjon! Baja nem lesz a nyáltól, Brudo pedig egy lelkiismeretes, finom úr. Elég csak ránézni! * Áll ki a potrohos férfi mellett, de azért halkan még hozzáteszi:*
- Bár az istenek a tudói, nem túl szerencsés a nőkkel. * Ingatja a fejét. *
- Na majd egyszer megmutatom hogy csinálják ezt a szakértők. Majd egyszer, de most ha megbocsátotok egy pillanatra. * Gilroy leveszi csizmás lábait a székről és a pult felé indul. Már tobbszor volt szerencséje kipróbálni a Wegtoreni dohányt, és már az elso alkalommal is igazán a kedvére való volt. A pultra helyezi érte a 33 aranyat, és turelmesen vár a sorára.
Egy bárdot ritkán látni dohányozni, hiszen a hangjával keresi a kenyerét, s pont ezért óvnia kellene azt. A kérdés csupán, hogy mi viszi rá a férfit erre az önpusztításra, ha ennek teljesen tudatában van. A sekélyes felszín talán érző lelket takar, aki jól tudja, hogy az ember a borítóról ítél meg először. *
* Ki tudja, hogy a gyümölcs pálinkának, a helyzet abszurditásának, vagy a füstös levegőtlenségnek köszönhető, de Gilroy egy ideig csupán maga elé mered, és hagyja alakulni a kibontakozó diskurzust mindenféle megjegyzés nélkul.
Azért a repkedő inzultációk közepette rendesen kapkodja szőke fejét, és előveszi a jegyzet füzetét, hátha akad valami rímbe illő ízes káromkodás amit majd később felhasználhat. Legnagyobb bánatára azonban semmi újat nem hall, s le is vonja a következtetést, hogy még a tavernában sem tudja úgy igazán tisztességesen elküldeni senki a másikat. (Tisztelet a gnóm kisasszonynak aki üdítő kivételt képez ez alól.)*
- Úgy van Brudo! Ne hagyd magad! * Drukkol szenvedélymentesen Gilroy, és inkább rajzolgatni kezd a füzetébe, ha már szóvirágokat nem vés bele.
Egy hölgyet kezd el firkálni, vagyis inkább annak egy részét. Közben megint a társalgás jó részéből önkényesen kimarad, mivel csak a papírra, és a tollvonásokra koncentrál. Csak akkor kapja fel újból a fejét, amikor Brudo talál magának egy másik furulyást, s egy tiszavirágnyi pillanatra feltámad benne a féltékenység izzó tüze. Már éppen hangot adna elégedetlenségének, amikor is az új jövevény, a kimondhatatlan nevű Dalthondan Rohirdewing bemutatkozik. *
- Egy új furulyamester, eh? Na hát abból akad itt dögivel! Mutassa meg milyet hord, különben nem hiszünk magának! * Bök tollával a vörös hajú elf férfi felé, és mint valami megmagyarázhatatlan viszketés kezdi el kínozni a megelevenedő versenyszellem. No nem mintha Gilroy annyira remekelne a fúvós hangszerek világában, de szeret nagyot mondani.
Résnyire szűkült, acélos tekintettel méri végig az idegent, aki könnyed csevejbe kezd a pocakossal.
Amikor Brudo Dalth-ra fújja a gnóm nyálat kedélyesen felnevet és összecsapja a füzetkéjét.*
- Ugyan már, csihadjon! Baja nem lesz a nyáltól, Brudo pedig egy lelkiismeretes, finom úr. Elég csak ránézni! * Áll ki a potrohos férfi mellett, de azért halkan még hozzáteszi:*
- Bár az istenek a tudói, nem túl szerencsés a nőkkel. * Ingatja a fejét. *
- Na majd egyszer megmutatom hogy csinálják ezt a szakértők. Majd egyszer, de most ha megbocsátotok egy pillanatra. * Gilroy leveszi csizmás lábait a székről és a pult felé indul. Már tobbszor volt szerencséje kipróbálni a Wegtoreni dohányt, és már az elso alkalommal is igazán a kedvére való volt. A pultra helyezi érte a 33 aranyat, és turelmesen vár a sorára.
Egy bárdot ritkán látni dohányozni, hiszen a hangjával keresi a kenyerét, s pont ezért óvnia kellene azt. A kérdés csupán, hogy mi viszi rá a férfit erre az önpusztításra, ha ennek teljesen tudatában van. A sekélyes felszín talán érző lelket takar, aki jól tudja, hogy az ember a borítóról ítél meg először. *
4822. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-13 19:54:22
Üzenet elküldve: 2020-09-13 19:54:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Gilroy, Brudo, Dalth//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*~Kendőzetlenűl én is megmondhatok sok mindent.~
Gondolja magában, de inkább nem mondja ki és iszik egy kortyot az ingyen kapott borból, így lemosva a kendőzetlen gondolatokat. Mosollyal az arcán várja, Brudo előadását, ám az eredmény gyorsan eltünteti a mosolyt az arcáról és dühbe csap át.*
-Mi a franc?
*A férfi segítsége tovább dühíti. Rögvest felpattan a székből, kikapja Brudo kezéből a kendőt és elkezdi letörőlni a nyálat az arcáról.*
-Te idióta!
*Amint végez a nyál eltávolításával Brudo kezébe nyomja a nyálas kendőt.*
-Az arcomba köpöd a nyálad és csak annyit tudsz mondani, hogy bocsánat!
*Mondja haragosan. Visszaül székébe és gyorsan lehúzza a maradék bort, hogy egy kicsit megnyugodjon.*
-Tudod mitől bocsátanék meg? Még egy pár pohár bortól.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*~Kendőzetlenűl én is megmondhatok sok mindent.~
Gondolja magában, de inkább nem mondja ki és iszik egy kortyot az ingyen kapott borból, így lemosva a kendőzetlen gondolatokat. Mosollyal az arcán várja, Brudo előadását, ám az eredmény gyorsan eltünteti a mosolyt az arcáról és dühbe csap át.*
-Mi a franc?
*A férfi segítsége tovább dühíti. Rögvest felpattan a székből, kikapja Brudo kezéből a kendőt és elkezdi letörőlni a nyálat az arcáról.*
-Te idióta!
*Amint végez a nyál eltávolításával Brudo kezébe nyomja a nyálas kendőt.*
-Az arcomba köpöd a nyálad és csak annyit tudsz mondani, hogy bocsánat!
*Mondja haragosan. Visszaül székébe és gyorsan lehúzza a maradék bort, hogy egy kicsit megnyugodjon.*
-Tudod mitől bocsátanék meg? Még egy pár pohár bortól.
4821. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-13 19:51:05
Üzenet elküldve: 2020-09-13 19:51:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A gnóm lányka indulatossága nem foglalkoztatja eléggé ahhoz, hogy megkérdezz az okát, egyébként is van lég baja enélkül.*
- Köszönöm.
*Szúrja még közbe, és el is indul szobájuk felé, rövidesen pedig egy férfi is megjelenik, hogy kövesse őt a kért dézsákkal.
A szobába benyitva úgy látja, hogy a szellem el is tűnt és a sebesült már meg is ette a részét, amit cseppet sem vesz zokon, és valahol megkönnyebbül, hogy Torskelnek van étvágya. Ez mindig jó jel.*
- Jó lesz bárhol. Köszönöm a segítséget.
*Fordul a cipekedő férfi felé, majd türelmesen megvárja míg amaz lepakol, és távozik a szobából.*
- Azt mondták nincs máktej jelenleg a fogadóban, de rövidesen beszereznek fájdalomcsillapítót és felhozzák.
*Magyarázza, miközben az egyik törölközőt benedvesíti és az ágyhoz lép.*
- Finom volt az étel, ugye? Egészen kivételes amit a Szellemek nyújtani tudnak.
*Kérdezi mosolyogva, és lassan az anyagot Torskel arcához közelíti, hogy lássa esetleg elutasítja e a közeledését avagy sem. Amennyiben az engedélyt ad rá, akkor a rászáradt vért és az út porát gyengéd gondoskodással letörölgeti róla.*
- Mi is a neved, kedves idegen? És mi történt veled? Persze ha túl fáradt vagy, vagy nem kívánsz róla beszélni, teljesen megértem.
*A gnóm lányka indulatossága nem foglalkoztatja eléggé ahhoz, hogy megkérdezz az okát, egyébként is van lég baja enélkül.*
- Köszönöm.
*Szúrja még közbe, és el is indul szobájuk felé, rövidesen pedig egy férfi is megjelenik, hogy kövesse őt a kért dézsákkal.
A szobába benyitva úgy látja, hogy a szellem el is tűnt és a sebesült már meg is ette a részét, amit cseppet sem vesz zokon, és valahol megkönnyebbül, hogy Torskelnek van étvágya. Ez mindig jó jel.*
- Jó lesz bárhol. Köszönöm a segítséget.
*Fordul a cipekedő férfi felé, majd türelmesen megvárja míg amaz lepakol, és távozik a szobából.*
- Azt mondták nincs máktej jelenleg a fogadóban, de rövidesen beszereznek fájdalomcsillapítót és felhozzák.
*Magyarázza, miközben az egyik törölközőt benedvesíti és az ágyhoz lép.*
- Finom volt az étel, ugye? Egészen kivételes amit a Szellemek nyújtani tudnak.
*Kérdezi mosolyogva, és lassan az anyagot Torskel arcához közelíti, hogy lássa esetleg elutasítja e a közeledését avagy sem. Amennyiben az engedélyt ad rá, akkor a rászáradt vért és az út porát gyengéd gondoskodással letörölgeti róla.*
- Mi is a neved, kedves idegen? És mi történt veled? Persze ha túl fáradt vagy, vagy nem kívánsz róla beszélni, teljesen megértem.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409