Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 243 (4841. - 4860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4860. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-28 00:06:22
Üzenet elküldve: 2020-09-28 00:06:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
-Igen, apám úgy vélte, hogy jobb, ha korán beletanulok a "mesterségbe". Hajósinasként kezdtem. Az volt a dolgom, hogy a fedélzetet sikáljam, és szép lassan lépegettem előre a ranglétrán. *Mondja a férfi, majd elmosolyodik.*
- Igen, tudok csomót kötni, halat fogni, azt megfőzni, vagy megsütni. Írni és olvasni is tudok, ismerem a csillagok járását, a térképet és a hajózási eszközöket, mint például az iránytű. Beszélek pár nyelvet, és a kardforgatást is ismerem.* Szól Torskel, de hangjában nincs semmi büszkeség. Különösen akkor komorul el a tekintete, amikor a lány vegyes érzelmekkel néz rá.*
-Rossz dolgokat tettünk. Olyan dolgokat, amikre soha nem leszek büszke.* Majd végighallgatja Karheia történetét. Amikor a nő lehajtja a fejét, Torskel megfogja a nő kezét. Ehhez a kézfogáshoz nem kellenek szavak. Benne van az, hogy ne félj, én itt vagyok melletted.*
-Vannak rokonaid errefelé?* Érdeklődik Torskel.*
-Igen, apám úgy vélte, hogy jobb, ha korán beletanulok a "mesterségbe". Hajósinasként kezdtem. Az volt a dolgom, hogy a fedélzetet sikáljam, és szép lassan lépegettem előre a ranglétrán. *Mondja a férfi, majd elmosolyodik.*
- Igen, tudok csomót kötni, halat fogni, azt megfőzni, vagy megsütni. Írni és olvasni is tudok, ismerem a csillagok járását, a térképet és a hajózási eszközöket, mint például az iránytű. Beszélek pár nyelvet, és a kardforgatást is ismerem.* Szól Torskel, de hangjában nincs semmi büszkeség. Különösen akkor komorul el a tekintete, amikor a lány vegyes érzelmekkel néz rá.*
-Rossz dolgokat tettünk. Olyan dolgokat, amikre soha nem leszek büszke.* Majd végighallgatja Karheia történetét. Amikor a nő lehajtja a fejét, Torskel megfogja a nő kezét. Ehhez a kézfogáshoz nem kellenek szavak. Benne van az, hogy ne félj, én itt vagyok melletted.*
-Vannak rokonaid errefelé?* Érdeklődik Torskel.*
4859. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-27 20:34:20
Üzenet elküldve: 2020-09-27 20:34:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
- Olyan fiatalon?
*Lepődik meg, ami rögvest ki is ül arcára, ahogy az ellenvetés is, hogy mennyire jó ötlet egy ilyen fiatal gyermeket ennek kitenni. Ezt persze nem teszi szóvá, de Torskel könnyen leolvashatja mindezt róla, hiszen Karheia mindig és most is egy nyitott könyv volt mindenki számára.*
- Biztos sok hasznos dolgot tanultál ott.
*Igyekszik most is a dolgok pozitív aspektusát megragadni, és észrevenni.*
- Feltételezem sok kemény lecke is várt rád, például az emberi természetet illetően.
*Folytatja gondolatmenetét hangosan, miközben az utolsó simításokat végzi. Ezt követően gondosan összehajtja a rongyot, és combjára helyezi azt.*
- Kalózok?
*Döbben meg a korábbiaknál jóval látványosabban, és ezúttal sokkal vegyesebb érzések jelennek meg mimikáiban. Egyszerre rosszalló és valahol megértő érzések, elvégre sokszor tett ő is elvei szerint elítélendő dolgot, hogy túléljen, vagy mentse a szeretteit. Sajnos a kettő közül csak az előbbiben járt sikerrel.*
- Oh, az én életem nem túl izgalmas. Szép ifjúkorom volt egy apró falucskában, ahol nagyanyám volt a javasasszony. Az ő nyomdokaiban jártam sokáig, de a Szellemek más jövőt szántak nekem, és ide vezettek.
*Egy szelíd, enyhén melankólikus mosoly kerekedik arcára, miközben fejét lehajtva ölében pihenő kézfejeire hullik pillantása.*
- Hiányzik az otthonom, főleg azok a szokások ami itteni rokonaimból már elvesztek, de ennek ellenére elégedett vagyok azzal, ahol tartok.
*Minden megpróbáltatás ellenére ez igaz is, ami kiérződik hangszínéből is, ahogy az a sok fájdalom is, amit még mindig magával cipel, és amit a közelmúltban helyezett vállaira az élet.*
- Olyan fiatalon?
*Lepődik meg, ami rögvest ki is ül arcára, ahogy az ellenvetés is, hogy mennyire jó ötlet egy ilyen fiatal gyermeket ennek kitenni. Ezt persze nem teszi szóvá, de Torskel könnyen leolvashatja mindezt róla, hiszen Karheia mindig és most is egy nyitott könyv volt mindenki számára.*
- Biztos sok hasznos dolgot tanultál ott.
*Igyekszik most is a dolgok pozitív aspektusát megragadni, és észrevenni.*
- Feltételezem sok kemény lecke is várt rád, például az emberi természetet illetően.
*Folytatja gondolatmenetét hangosan, miközben az utolsó simításokat végzi. Ezt követően gondosan összehajtja a rongyot, és combjára helyezi azt.*
- Kalózok?
*Döbben meg a korábbiaknál jóval látványosabban, és ezúttal sokkal vegyesebb érzések jelennek meg mimikáiban. Egyszerre rosszalló és valahol megértő érzések, elvégre sokszor tett ő is elvei szerint elítélendő dolgot, hogy túléljen, vagy mentse a szeretteit. Sajnos a kettő közül csak az előbbiben járt sikerrel.*
- Oh, az én életem nem túl izgalmas. Szép ifjúkorom volt egy apró falucskában, ahol nagyanyám volt a javasasszony. Az ő nyomdokaiban jártam sokáig, de a Szellemek más jövőt szántak nekem, és ide vezettek.
*Egy szelíd, enyhén melankólikus mosoly kerekedik arcára, miközben fejét lehajtva ölében pihenő kézfejeire hullik pillantása.*
- Hiányzik az otthonom, főleg azok a szokások ami itteni rokonaimból már elvesztek, de ennek ellenére elégedett vagyok azzal, ahol tartok.
*Minden megpróbáltatás ellenére ez igaz is, ami kiérződik hangszínéből is, ahogy az a sok fájdalom is, amit még mindig magával cipel, és amit a közelmúltban helyezett vállaira az élet.*
4858. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-25 17:12:53
Üzenet elküldve: 2020-09-25 17:12:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaerenben van annyi kurázsi, hogy tudja, Lou őt tartja a legforróbb kohónak, és még van is benne valami igazság. Tintanyalók meg úrnőcskék között a lány az egyetlen, aki hajlandó bemocskolni a kezét egy kis izgalomért. De azért izgalom és izgalom között is válogat, és még arra jut, hogy nem ivott eleget, hogy kíváncsi legyen arra a vasra. Félrenyel, és a söre felett öklendezve köhög egyet, ezzel is kifejezve a véleményét az ügyről. A seggére vonatkozó megjegyzést azonban bóknak veszi, még a szája széle is megrándul egy kissé. Na, az ilyen dumákat szereti.
Gwaeren maga amúgy sem törné nagyon magát, hogy elcsábítsa Lou-t, elég kétségbeesettnek tűnik a fickó, ha vele kezd, de a sajátos udvarlásba a kötelesség is hamar beleszól. A mélységi a töpéről kérdez.*
- Nem, Hesgrim uram mellett egy másik törpe is velünk tartott, neki Morak a neve. Na, ő sérült meg. Mi négyen voltunk zsoldosok, a többiek mind az Őrségből valók. Volt a főparancsnok, Denjaar, ha jól tudom… Valami íjas fickó, aki alá volt beosztva, és mindig beszólogatott nekem. Egy nőci. Három harcosféle, akiknek legalább a keze járt rendesen, nem a szája. Meg egy kutyás elf fickó, aki szintén beszólogatott nekem. És igen, egyértelmű, hogy a suttyó álruhásak a házat védték, és hátba akartak minket támadni. *Teszi hozzá. Elégedetten mosolyog, hogy átadta az összes információt, ami a birtokában volt. Természetesen a társai neve vagy egyéb személyazonossága nem hagyott benne elég nagy nyomot, hogy megjegyezze, vagy hogy egyáltalán érdekeljék.* Nézze, kisasszony, én szívesen iszogatok még, de előre szólok, hogy attól nem fogok többet tudni. Mert hogy pontosan annyit tudok, amennyit elmondtam. *Teszi még hozzá, bár nincs sok reménye, hogy Esti egyhamar távozik a kedvéért. Azért jelzésfélének jó lesz.
A harcos leány is érdeklődve hallgatja a férfi beszámolóját, mert kíváncsi, pontosan merre járt – erről lemaradt, mikor Hesgrimmel megbeszélték –, és eszébe jut az az ürge is, aki után vágta a kését, mikor igyekezett meglépni. Már majdnem megfeledkezett róla. Nem tűnt fontosnak, a futó gyáva férgek a lány olvasatában a leghaszontalanabb népség. Annál már egy kavics is hasznosabb, ki tudja, hátha megbicsaklik tőle valami arra járó seggfej bokája.*
- Jó fürge volt a fickó, mert mi sem találtuk el. *Fűz bele egy kis fontoskodó szépítést Gwaeren a lezárásnál, hogy a történet egyik (ha nem is legfontosabb) fő pontján mindenki emlékezetében az maradjon meg, milyen lelkiismeretes zsoldosokkal volt dolguk, és ne firtassák a megremegő lábát. Cha'yss arcából ítélve remek munkát végzett, mind a vallomásával, mind pedig a harcolás részével a dolognak. Ránézve kétség sem férhet hozzá, hogy a vörös megküzdött valamivel, hiszen mellkasán az ingen továbbra is nagy vérfolt éktelenkedik, ha ő maga veszített volna ennyi vért, már halott lenne. Pont mint az a fickó, akit átdöfött.*
- Azt nem tudom, a kisasszonnyal mi volt. Cha'yss úrnak láttam a kezében. De nagyon is eleven volt. Mondogatták, hogy megsérült. Odakiáltottam, hogy adjanak neki zöldet, mert úgy emlékeztem, hogy a kutyásnál még volt egy üveggel. Hogy a kisasszony mit mondott, azt nem tudom, de egyből gondoltam, hogy magánál lehet, mert beszélni igenis tudott. *Végül vonakodva, de azért csak mesélgetni kezd.* Biztosítani akartam az útjukat kifelé, de senki nem maradt hátra a csapatból, én pedig hallottam, hogy valaki a ház felé trappol. Azt hittem, ellenség, de a bajszos volt. *Ha valaki nem tudná, Lou felé mutat.* Aztán jött a földrengés-dolog.
*Cha'yss úgy érzi, mennie kell, és Gwaeren meg is érti a dolgot. Ő is szívesen eltűnne innen. De hát csak ilyen gazdag báróféléknek adatik meg, hogy jó ürüggyel elmeneküljenek a beszélgetések elől. Gwaeren büdös és mocskos, mégsem hagyják békén.*
- Köszönjük! *Válaszol, és várja azt a jó kis rumot.*
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaerenben van annyi kurázsi, hogy tudja, Lou őt tartja a legforróbb kohónak, és még van is benne valami igazság. Tintanyalók meg úrnőcskék között a lány az egyetlen, aki hajlandó bemocskolni a kezét egy kis izgalomért. De azért izgalom és izgalom között is válogat, és még arra jut, hogy nem ivott eleget, hogy kíváncsi legyen arra a vasra. Félrenyel, és a söre felett öklendezve köhög egyet, ezzel is kifejezve a véleményét az ügyről. A seggére vonatkozó megjegyzést azonban bóknak veszi, még a szája széle is megrándul egy kissé. Na, az ilyen dumákat szereti.
Gwaeren maga amúgy sem törné nagyon magát, hogy elcsábítsa Lou-t, elég kétségbeesettnek tűnik a fickó, ha vele kezd, de a sajátos udvarlásba a kötelesség is hamar beleszól. A mélységi a töpéről kérdez.*
- Nem, Hesgrim uram mellett egy másik törpe is velünk tartott, neki Morak a neve. Na, ő sérült meg. Mi négyen voltunk zsoldosok, a többiek mind az Őrségből valók. Volt a főparancsnok, Denjaar, ha jól tudom… Valami íjas fickó, aki alá volt beosztva, és mindig beszólogatott nekem. Egy nőci. Három harcosféle, akiknek legalább a keze járt rendesen, nem a szája. Meg egy kutyás elf fickó, aki szintén beszólogatott nekem. És igen, egyértelmű, hogy a suttyó álruhásak a házat védték, és hátba akartak minket támadni. *Teszi hozzá. Elégedetten mosolyog, hogy átadta az összes információt, ami a birtokában volt. Természetesen a társai neve vagy egyéb személyazonossága nem hagyott benne elég nagy nyomot, hogy megjegyezze, vagy hogy egyáltalán érdekeljék.* Nézze, kisasszony, én szívesen iszogatok még, de előre szólok, hogy attól nem fogok többet tudni. Mert hogy pontosan annyit tudok, amennyit elmondtam. *Teszi még hozzá, bár nincs sok reménye, hogy Esti egyhamar távozik a kedvéért. Azért jelzésfélének jó lesz.
A harcos leány is érdeklődve hallgatja a férfi beszámolóját, mert kíváncsi, pontosan merre járt – erről lemaradt, mikor Hesgrimmel megbeszélték –, és eszébe jut az az ürge is, aki után vágta a kését, mikor igyekezett meglépni. Már majdnem megfeledkezett róla. Nem tűnt fontosnak, a futó gyáva férgek a lány olvasatában a leghaszontalanabb népség. Annál már egy kavics is hasznosabb, ki tudja, hátha megbicsaklik tőle valami arra járó seggfej bokája.*
- Jó fürge volt a fickó, mert mi sem találtuk el. *Fűz bele egy kis fontoskodó szépítést Gwaeren a lezárásnál, hogy a történet egyik (ha nem is legfontosabb) fő pontján mindenki emlékezetében az maradjon meg, milyen lelkiismeretes zsoldosokkal volt dolguk, és ne firtassák a megremegő lábát. Cha'yss arcából ítélve remek munkát végzett, mind a vallomásával, mind pedig a harcolás részével a dolognak. Ránézve kétség sem férhet hozzá, hogy a vörös megküzdött valamivel, hiszen mellkasán az ingen továbbra is nagy vérfolt éktelenkedik, ha ő maga veszített volna ennyi vért, már halott lenne. Pont mint az a fickó, akit átdöfött.*
- Azt nem tudom, a kisasszonnyal mi volt. Cha'yss úrnak láttam a kezében. De nagyon is eleven volt. Mondogatták, hogy megsérült. Odakiáltottam, hogy adjanak neki zöldet, mert úgy emlékeztem, hogy a kutyásnál még volt egy üveggel. Hogy a kisasszony mit mondott, azt nem tudom, de egyből gondoltam, hogy magánál lehet, mert beszélni igenis tudott. *Végül vonakodva, de azért csak mesélgetni kezd.* Biztosítani akartam az útjukat kifelé, de senki nem maradt hátra a csapatból, én pedig hallottam, hogy valaki a ház felé trappol. Azt hittem, ellenség, de a bajszos volt. *Ha valaki nem tudná, Lou felé mutat.* Aztán jött a földrengés-dolog.
*Cha'yss úgy érzi, mennie kell, és Gwaeren meg is érti a dolgot. Ő is szívesen eltűnne innen. De hát csak ilyen gazdag báróféléknek adatik meg, hogy jó ürüggyel elmeneküljenek a beszélgetések elől. Gwaeren büdös és mocskos, mégsem hagyják békén.*
- Köszönjük! *Válaszol, és várja azt a jó kis rumot.*
4857. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-25 16:41:40
Üzenet elküldve: 2020-09-25 16:41:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
*Bár titkait nem félti, hiszen azok nem is igazán kézzelfoghatók, hogy csak úgy bárki birtokába kerülhessenek, az intéző szavaira, melyek szerint már a szándék sincs meg ezek elorozására, kedélyesen bólint. Ahogy a nyugtatásra is, minek értelmében bátran beszélhet, így zavart mosolya hamar el is illan.
Rövidre nem fogja mondandóját, de igyekszik nem elrugaszkodni a témától, inkább több, mint kevesebb sikerrel, meglátása szerint alig kerített szavaiba felesleges információt.
A kezet, melyre igényt tartott, hamar meg is kapja, saját tenyerébe fektetve, a felszaladt szemöldökre csupán egy - az illem határain belül - kihívó mosollyal válaszolva. Kékjei eztán tevékenységének tárgyára vándorolnak, így folytatva elbeszélését a gyártás és tárolás fortélyairól. A fehér kenőcsöt mutatóujjával viszi fel a férfi tenyérre, majd az anyag eloszlatásába kezd. Baljával alátámasztva Aztyan kezét, jobb hüvelykujjával körkörös mozdulatokat téve a tenyéren masszírozza bőrébe a masszát. Amire leghamarabb figyelmes lehet a másik, az a menta illata, mi már a tégely felnyitásakor megcsaphatta orrát, ha ilyenekre érzékeny. Nem annyira erős, hogy könnyezzen tőle, mégis határozottan megállapítható jelenléte. A következő tapasztalás a bizsergető érzés lehet, elsőként Win ujjainak érintése nyomán, majd lassan az egész bőrfelületre kiterjedve, mit a krém lefed. Ekkorra már kellemesen melengető érzet is társulhat hozzá. Ezen a ponton fordít a lány a heges arcú kezén, hogy korábbi mozdulatait a kézfejen is végrehajthassa. S ezen a ponton fejezi be egyelőre mondandóját is.
A bizonyos feltételekre kékjeivel igyekszik visszatalálni a szemben ülő tekintetébe, két szemöldökét felvonva, aljka bal sarkába mosolyt kunkorítva.*
- Nos, az igazság az, hogy sok mindenben hasznát is tudnám venni a kereskedőház segítségének. Természetesen attól függően, hogy mik lennének ezek a bizonyos feltételek. *Mosolyodik immár teljesen, miközben a férfi reakcióit vizsgálja, miket rögtönzött termékbemutatója eredményezhetett.*
//Parfümillatú üzletek//
*Bár titkait nem félti, hiszen azok nem is igazán kézzelfoghatók, hogy csak úgy bárki birtokába kerülhessenek, az intéző szavaira, melyek szerint már a szándék sincs meg ezek elorozására, kedélyesen bólint. Ahogy a nyugtatásra is, minek értelmében bátran beszélhet, így zavart mosolya hamar el is illan.
Rövidre nem fogja mondandóját, de igyekszik nem elrugaszkodni a témától, inkább több, mint kevesebb sikerrel, meglátása szerint alig kerített szavaiba felesleges információt.
A kezet, melyre igényt tartott, hamar meg is kapja, saját tenyerébe fektetve, a felszaladt szemöldökre csupán egy - az illem határain belül - kihívó mosollyal válaszolva. Kékjei eztán tevékenységének tárgyára vándorolnak, így folytatva elbeszélését a gyártás és tárolás fortélyairól. A fehér kenőcsöt mutatóujjával viszi fel a férfi tenyérre, majd az anyag eloszlatásába kezd. Baljával alátámasztva Aztyan kezét, jobb hüvelykujjával körkörös mozdulatokat téve a tenyéren masszírozza bőrébe a masszát. Amire leghamarabb figyelmes lehet a másik, az a menta illata, mi már a tégely felnyitásakor megcsaphatta orrát, ha ilyenekre érzékeny. Nem annyira erős, hogy könnyezzen tőle, mégis határozottan megállapítható jelenléte. A következő tapasztalás a bizsergető érzés lehet, elsőként Win ujjainak érintése nyomán, majd lassan az egész bőrfelületre kiterjedve, mit a krém lefed. Ekkorra már kellemesen melengető érzet is társulhat hozzá. Ezen a ponton fordít a lány a heges arcú kezén, hogy korábbi mozdulatait a kézfejen is végrehajthassa. S ezen a ponton fejezi be egyelőre mondandóját is.
A bizonyos feltételekre kékjeivel igyekszik visszatalálni a szemben ülő tekintetébe, két szemöldökét felvonva, aljka bal sarkába mosolyt kunkorítva.*
- Nos, az igazság az, hogy sok mindenben hasznát is tudnám venni a kereskedőház segítségének. Természetesen attól függően, hogy mik lennének ezek a bizonyos feltételek. *Mosolyodik immár teljesen, miközben a férfi reakcióit vizsgálja, miket rögtönzött termékbemutatója eredményezhetett.*
4856. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-23 11:14:14
Üzenet elküldve: 2020-09-23 11:14:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
*Winyra épp annyira hízeleg, amennyire szükséges, nem lép át egyetlen határt sem, mégis pozitív érzéseket vált ki a heges arcúból.
A minta illata tetszik neki, bár ő maga ritkábban használ hasonlót, ő maga nem releváns, hisz a célközönség nem a férfiak, inkább Arthenior városának női és lányai.
Miközben kérdései elhangzanak, a további portékák is az asztalra kerülnek. Már a csomagolás is sokat mond, de nem kell csalódnia, az áruk tárolására szolgáló üvegcsék és kerámia sem hagy kívánni valót maga után.*
- Csak szerettem volna tudatni, hogy az ilyesmi távol áll tőlünk. *Mosolyog féloldalasan.
Megérti Winyra óvatos mentegetőzését a pár szavas válaszok hárítására és előzékeny mosollyal, visszafogott gesztussal élve szólal meg, hogy oldja asztaltársa zavarát.*
- Kérem, mondja el bátran, amit úgy gondol, fontos tudnom.
*Amikor a lány beszélni kezd, figyelmesen hallgatja, de közben megnéz egy-egy üvegcsét, a kerámiát, de egyelőre nem bontja fel, csak kívülről vizsgálja a termékeket. Az "egyszerű virágszedés" kifejezésre égszín tekintete Winyráéra rebben, de látja rajta a költői túlzás esetét, így maga is féloldalasan elmosolyodik. Sejti, hogy azért többet jelent a megfelelő alapanyagok beszerzése.
Kiderül közben, hogy nem csak üzleti együttműködésre lehet szükség, hanem a beszerzés elősegítésére is, ami új árnyalatot ad a tárgyalásnak. De mindezen gondolatot, csak Aztyan egy pillantása jelezheti.
Aztan a lány a kezét kéri, amire felszalad az egyik szemöldöke, de mosolyogva tesz eleget a kérésnek és fekteti Winyra kezébe saját jobbját kissé előredőlve.
Miközben az elkészítés és az eltarthatóság titkaiba szerez felszínes bepillantást, várja, hogy mi történik majd a lány kezében pihenő sajátjával és a borsónyi krémmel. Bár gyanítja, hogy valamiféle bemutató készül a heges arcú bőrén. Persze ettől nem jön zavarba, vérbeli kereskedőként tökéletesen uralja érzéseit. Bár egyesek szerint nincsenek is érzései.*
- A kereskedőház sok mindenben tud segíteni önnek, persze bizonyos feltételek teljesülése mellett. *Mosolyog féloldalasan, meghagyva némi titokzatosságot az említett feltételek kifejtésének hiányában.*
//Parfümillatú üzletek//
*Winyra épp annyira hízeleg, amennyire szükséges, nem lép át egyetlen határt sem, mégis pozitív érzéseket vált ki a heges arcúból.
A minta illata tetszik neki, bár ő maga ritkábban használ hasonlót, ő maga nem releváns, hisz a célközönség nem a férfiak, inkább Arthenior városának női és lányai.
Miközben kérdései elhangzanak, a további portékák is az asztalra kerülnek. Már a csomagolás is sokat mond, de nem kell csalódnia, az áruk tárolására szolgáló üvegcsék és kerámia sem hagy kívánni valót maga után.*
- Csak szerettem volna tudatni, hogy az ilyesmi távol áll tőlünk. *Mosolyog féloldalasan.
Megérti Winyra óvatos mentegetőzését a pár szavas válaszok hárítására és előzékeny mosollyal, visszafogott gesztussal élve szólal meg, hogy oldja asztaltársa zavarát.*
- Kérem, mondja el bátran, amit úgy gondol, fontos tudnom.
*Amikor a lány beszélni kezd, figyelmesen hallgatja, de közben megnéz egy-egy üvegcsét, a kerámiát, de egyelőre nem bontja fel, csak kívülről vizsgálja a termékeket. Az "egyszerű virágszedés" kifejezésre égszín tekintete Winyráéra rebben, de látja rajta a költői túlzás esetét, így maga is féloldalasan elmosolyodik. Sejti, hogy azért többet jelent a megfelelő alapanyagok beszerzése.
Kiderül közben, hogy nem csak üzleti együttműködésre lehet szükség, hanem a beszerzés elősegítésére is, ami új árnyalatot ad a tárgyalásnak. De mindezen gondolatot, csak Aztyan egy pillantása jelezheti.
Aztan a lány a kezét kéri, amire felszalad az egyik szemöldöke, de mosolyogva tesz eleget a kérésnek és fekteti Winyra kezébe saját jobbját kissé előredőlve.
Miközben az elkészítés és az eltarthatóság titkaiba szerez felszínes bepillantást, várja, hogy mi történik majd a lány kezében pihenő sajátjával és a borsónyi krémmel. Bár gyanítja, hogy valamiféle bemutató készül a heges arcú bőrén. Persze ettől nem jön zavarba, vérbeli kereskedőként tökéletesen uralja érzéseit. Bár egyesek szerint nincsenek is érzései.*
- A kereskedőház sok mindenben tud segíteni önnek, persze bizonyos feltételek teljesülése mellett. *Mosolyog féloldalasan, meghagyva némi titokzatosságot az említett feltételek kifejtésének hiányában.*
4855. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-23 10:36:47
Üzenet elküldve: 2020-09-23 10:36:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Elgretor//
//CCC és az ő ruma//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a bajszos férfi távozik, kicsit alábbhagy a lelkesedése, annak irányába, hogy valakinek a torkát szegje egy megfent kanál szélével. Innentől kezdve végre újra tud a dolgára koncentrálni és eszébe jut, hogy bizony neki most valami fájdalomcsillapítót kell szereznie. ~Máktej. A piacon biztos lenne, de én nem hagyhatom itt ennyi időre a pultot! ~ Ekkor esik le neki a tantusz, hogy ott ül előtte a törpe, azzal a hatalmas bögöllyel, meg is áll a kezében a törölgetett pohár, majd egyre szélesebb vigyor terebélyesedik szét az orcáin.*
-Öreg! Olyan jó, hogy így összetalálkozunk… *Csap a pultra, majd felfickál egy darab papírra egy szót. ~Máktej.~ Majd aláírja az ő maga saját kezecskéjével kanyarított lóbetűivel.*
-Van itt egy vendég, az ötös szobában, aki a sérült társának egy kis máktejet szeretne rendelni. Megköszönném, ha elvinnéd a kovácsműhelybe Aztyannak. Biztos neked is jólesne egy séta, mire pedig visszaérsz készíttetek neked egy adag vadkan pecsenyét paprikával, a dongónak meg szerzek valami gyümölcsöt. *Nem mintha ezeket a férfi nem kapta volna amúgy meg, csak valahogy úgy adja elő, hogy bizony ez lesz utána a jutalom. Reméli így is elvállalja a dolgot. Ekkor hallja meg a kiáltást, ami túlzengi a vendéglő zaját, hirtelen vált az arca idegesre, nem szereti, ha csak úgy csicskáztatják a részeg disznók. ~Mi a fene vagyok én?! Csettinteni nem akarsz?! Eeemeld fel a seggedet és vonszoljad ide… ha… a… oh.~ Ám, ahogy odafordítja a fejét leesik neki, hogy a főnök kiáltott oda, így már egészen más megvilágításba kerül a dolog.*
//Mik//
*Ekkor jelenik meg Mikarr a pult mellett, meg is ijed de rendesen, hiszen már a pult alatt kotorászik, hogy a rumot előkerítse.*
-AZTAzanyádat! Te meg akarsz ölni… *Kap a szívéhez és lélegzik néhány eltúlzottan nagyot.*
-Honnan tudjam, hogy nem vagy élőholt? *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva, közben maga elé emel egy klopfolót.*
-Bele akarsz harapni a kis porhanyós gnómba mi? Adok én neked… *Kapálózik egy kicsit a levegőben, közben látja, hogy a férfi rutinosan leszedi a poharakat, felköti a kötényt.*
-Bár… ha tudsz dolgozni… *Von vállat, de azért magát távol tartja tőle, egy klopfolónyi távolságot tart. ~Ha beleharap a főnökbe és agyonverem! Aaaztán… hazaviszem a fejét. ~ Csillan fel a szeme a gondolattól, hogy belevághat.*
-A…a… azt megköszönném. *Villantja a művigyort.*
//CCC és az ő ruma//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a bajszos férfi távozik, kicsit alábbhagy a lelkesedése, annak irányába, hogy valakinek a torkát szegje egy megfent kanál szélével. Innentől kezdve végre újra tud a dolgára koncentrálni és eszébe jut, hogy bizony neki most valami fájdalomcsillapítót kell szereznie. ~Máktej. A piacon biztos lenne, de én nem hagyhatom itt ennyi időre a pultot! ~ Ekkor esik le neki a tantusz, hogy ott ül előtte a törpe, azzal a hatalmas bögöllyel, meg is áll a kezében a törölgetett pohár, majd egyre szélesebb vigyor terebélyesedik szét az orcáin.*
-Öreg! Olyan jó, hogy így összetalálkozunk… *Csap a pultra, majd felfickál egy darab papírra egy szót. ~Máktej.~ Majd aláírja az ő maga saját kezecskéjével kanyarított lóbetűivel.*
-Van itt egy vendég, az ötös szobában, aki a sérült társának egy kis máktejet szeretne rendelni. Megköszönném, ha elvinnéd a kovácsműhelybe Aztyannak. Biztos neked is jólesne egy séta, mire pedig visszaérsz készíttetek neked egy adag vadkan pecsenyét paprikával, a dongónak meg szerzek valami gyümölcsöt. *Nem mintha ezeket a férfi nem kapta volna amúgy meg, csak valahogy úgy adja elő, hogy bizony ez lesz utána a jutalom. Reméli így is elvállalja a dolgot. Ekkor hallja meg a kiáltást, ami túlzengi a vendéglő zaját, hirtelen vált az arca idegesre, nem szereti, ha csak úgy csicskáztatják a részeg disznók. ~Mi a fene vagyok én?! Csettinteni nem akarsz?! Eeemeld fel a seggedet és vonszoljad ide… ha… a… oh.~ Ám, ahogy odafordítja a fejét leesik neki, hogy a főnök kiáltott oda, így már egészen más megvilágításba kerül a dolog.*
//Mik//
*Ekkor jelenik meg Mikarr a pult mellett, meg is ijed de rendesen, hiszen már a pult alatt kotorászik, hogy a rumot előkerítse.*
-AZTAzanyádat! Te meg akarsz ölni… *Kap a szívéhez és lélegzik néhány eltúlzottan nagyot.*
-Honnan tudjam, hogy nem vagy élőholt? *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva, közben maga elé emel egy klopfolót.*
-Bele akarsz harapni a kis porhanyós gnómba mi? Adok én neked… *Kapálózik egy kicsit a levegőben, közben látja, hogy a férfi rutinosan leszedi a poharakat, felköti a kötényt.*
-Bár… ha tudsz dolgozni… *Von vállat, de azért magát távol tartja tőle, egy klopfolónyi távolságot tart. ~Ha beleharap a főnökbe és agyonverem! Aaaztán… hazaviszem a fejét. ~ Csillan fel a szeme a gondolattól, hogy belevághat.*
-A…a… azt megköszönném. *Villantja a művigyort.*
4854. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-23 10:21:51
Üzenet elküldve: 2020-09-23 10:21:51
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Win megértőnek tűnik az elhangzottakra. Miközben Mik beszél, jóleső érzéssel fogadja a lány érintését a kezén és az, hogy felegyenesedik felette, újra felkelti benne a vágyat iránta. Erőltetnie kell magát, hogy el ne feledje, kötelességei vannak és nem maradhat, hogy újra átélhesse a lánnyal azt a gyönyört, amit korábban már átélt.
Szerencsére Win nem akar további részleteket, nem kérdez bele a történetébe, amiért rendkívül hálás neki. Kérdésére is pozitív választ kap, amire már Mik is elmosolyodva néz fel a kékekbe.*
- Megjegyeztem. *Válaszol a szobát érintő kérdésre halkan.*
- Hm, megoldom. *Hagyja annyiban a kulcsot értintő kérdést. Ugyan neki nincs, de ha nagyon akar, vissza tud jutni ebbe a szobába.
A fürdő gondolata egy fokkal tovább fokozza az érzést, hogy maradjon, de ha már belekezdett az indulásba, nem szeretne visszakozni. Ám azon, hogy kikeljen az ágyból, az sem segít, hogy Win előre dőlve kezdeményez csókot. Mik átkarolva a derekát szorítaná magához közben, hogy viszonozza.
A csók után az istenek megkönyörülnek neki, mert nem sokon múlik, hogy ne folytassa azt, amit megkezdtek. Win kikel az ágyból, Miknek pedig kell pár pillanat, hogy lerázza magáról az ösztönök követelőzését és maga is hasonlóan tegyen. Miközben ruhái után néz és öltözni kezd, kedvtelve gyönyörködik az erkélyen álló, meztelen lány körvonalaiban. Festményre illő látvány, meg kell hagyni.
Amikor végzett a gyors öltözéssel, követi az erkélyre a lányt, hátulról átkarolva a derekát ölelné magához, hogy a nyakába harapjon oldalt.*
- Jövök, amit tudok. *Suttogja, majd indul is, mert félő, hogy újra marad. Kinyitja az ajtót, majd kilép a folyosóra, de még meg kell állnia a visszacsukott ajtó előtt, hogy lelassítsa szívének ütemét.
Amikor már úgy érzi, képes elindulni, egy nagy sóhajjal indul el lefelé, azon gondolkodva, mivel engeszteli majd ki Xavyt, amiért így elmaradt. De csak felszínesen, mert egyelőre még túl élesen él benne Win testének sziluettje az erkélyen állva.*
//Újra munkában//
//Xavy, CCCék//
*A pultnál kissé paprikásnak tűnik a hangulat, amikor leér és egyenesen oda siet.*
- Xavy, ne haragudj, hogy eltűntem. *Suttogja a gnóm lányak bocsánatkérő gesztussal. Reméli, hogy nem neheztel nagyon rá.*
- Leváltsalak kicsit, pihensz egyet? *Kérdi előzékenyen, láthatóan nagyon igyekezve, hogy a kedvére tegyen.
A pulttól épp távoznak, így Mik azonnal munkába áll, leszedi a gazdátlan poharakat és el is mosná, hogy ezzel is levegyen munkát Xavy válláról.
A báró is a fogadótérben van, de szerencsére Aztyant már nem látja, ahogy Arját és a többieket sem. A heges képű és a vándor lány látták odalent Winnel. Chayss rumot rendel maguknak, egy üveggel. Mik magára köti a bőrkötényét, majd felkap egy üveg rumot.*
- Kiviszem nekik. *Mondja Xavynak. Persze megvárja a gnóm szavait, nem rohan el, csak azután, hogy a lány kifejtette neki véleményét a távolmaradásáról.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Win megértőnek tűnik az elhangzottakra. Miközben Mik beszél, jóleső érzéssel fogadja a lány érintését a kezén és az, hogy felegyenesedik felette, újra felkelti benne a vágyat iránta. Erőltetnie kell magát, hogy el ne feledje, kötelességei vannak és nem maradhat, hogy újra átélhesse a lánnyal azt a gyönyört, amit korábban már átélt.
Szerencsére Win nem akar további részleteket, nem kérdez bele a történetébe, amiért rendkívül hálás neki. Kérdésére is pozitív választ kap, amire már Mik is elmosolyodva néz fel a kékekbe.*
- Megjegyeztem. *Válaszol a szobát érintő kérdésre halkan.*
- Hm, megoldom. *Hagyja annyiban a kulcsot értintő kérdést. Ugyan neki nincs, de ha nagyon akar, vissza tud jutni ebbe a szobába.
A fürdő gondolata egy fokkal tovább fokozza az érzést, hogy maradjon, de ha már belekezdett az indulásba, nem szeretne visszakozni. Ám azon, hogy kikeljen az ágyból, az sem segít, hogy Win előre dőlve kezdeményez csókot. Mik átkarolva a derekát szorítaná magához közben, hogy viszonozza.
A csók után az istenek megkönyörülnek neki, mert nem sokon múlik, hogy ne folytassa azt, amit megkezdtek. Win kikel az ágyból, Miknek pedig kell pár pillanat, hogy lerázza magáról az ösztönök követelőzését és maga is hasonlóan tegyen. Miközben ruhái után néz és öltözni kezd, kedvtelve gyönyörködik az erkélyen álló, meztelen lány körvonalaiban. Festményre illő látvány, meg kell hagyni.
Amikor végzett a gyors öltözéssel, követi az erkélyre a lányt, hátulról átkarolva a derekát ölelné magához, hogy a nyakába harapjon oldalt.*
- Jövök, amit tudok. *Suttogja, majd indul is, mert félő, hogy újra marad. Kinyitja az ajtót, majd kilép a folyosóra, de még meg kell állnia a visszacsukott ajtó előtt, hogy lelassítsa szívének ütemét.
Amikor már úgy érzi, képes elindulni, egy nagy sóhajjal indul el lefelé, azon gondolkodva, mivel engeszteli majd ki Xavyt, amiért így elmaradt. De csak felszínesen, mert egyelőre még túl élesen él benne Win testének sziluettje az erkélyen állva.*
//Újra munkában//
//Xavy, CCCék//
*A pultnál kissé paprikásnak tűnik a hangulat, amikor leér és egyenesen oda siet.*
- Xavy, ne haragudj, hogy eltűntem. *Suttogja a gnóm lányak bocsánatkérő gesztussal. Reméli, hogy nem neheztel nagyon rá.*
- Leváltsalak kicsit, pihensz egyet? *Kérdi előzékenyen, láthatóan nagyon igyekezve, hogy a kedvére tegyen.
A pulttól épp távoznak, így Mik azonnal munkába áll, leszedi a gazdátlan poharakat és el is mosná, hogy ezzel is levegyen munkát Xavy válláról.
A báró is a fogadótérben van, de szerencsére Aztyant már nem látja, ahogy Arját és a többieket sem. A heges képű és a vándor lány látták odalent Winnel. Chayss rumot rendel maguknak, egy üveggel. Mik magára köti a bőrkötényét, majd felkap egy üveg rumot.*
- Kiviszem nekik. *Mondja Xavynak. Persze megvárja a gnóm szavait, nem rohan el, csak azután, hogy a lány kifejtette neki véleményét a távolmaradásáról.*
4853. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-23 09:59:31
Üzenet elküldve: 2020-09-23 09:59:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//CCC és a csipet csapat//
//CCC, Gwaeren, Lou, Esti - kicsit a pultos//
*Csendben hallgatja az elhangzottakat és még a szemét sem forgatja, pedig volna miért. Gwaeren előadásmódja hagy némi kívánnivalót maga után, de a lényeget elmondja, így akár még elégedett is lehet. De nem is várt sokkal többet. Amikor a lány felé pillant, csak elégedetten mosolyog, mintha pont azt hallotta volna, amit akart.
A lándzsás fickó elmondásából aztán kiderül, hogy valóban nem vett részt a harcban az udvari csetepaté után. A "városőrök a töküket vakarták" kifejezéskor is megállja, hogy ne mosolyodjon el. Ám nem amiatt, mert annyira tetszik neki a kifejezés. Lou a visszatérése időpontját akkorra datálja, amikor Terwy emberei nekikezdtek beomlasztani a járatokat a ház alatt. Tehát gyakorlatilag a kezdeti harc után egyáltalán nem vette ki a részét a kiszabadításból. Szép.
Estanellaria kérdésére sem szavakkal válaszol, csak nemet int a fejével, hogy a távozó Hesgrim nem ugyanaz, mint aki a templomba került. A mélységi lány felajánlására és pillantására azonnal a pult felé fordul felsőtestével, hogy felemelt szabad baljával intsen annak, aki épp szolgálatos.*
- Kérlek, egy üveg wegtoreni rumot ide. Köszönöm! *Mondja emelt hangon, hogy a fogadó zsongásán keresztül eljusson ahhoz, akihez kell.
Mivel az újabb kérdés az udvari, hajléktalannak tűnő alakok kilétéről nem hozzá érkezik, így meghagyja a választ Gwaerennek. A Lounak szánt elismerésre a férfi felé pillant. Az már kiderült, hogy a fickó kedveli, ha hájjal kenegetik, kíváncsi, mit válaszol Estanellaria elismerő szavaira. Ez azonban nem változtat semmin.
Az utolsó kérdésnél már előre tudja, hogy sem Lou, sem Gwaeren nem fog tudni válaszolni, hisz egyikük sem volt jelen akkor, amikor megtalálta Aenaet. Így sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják majd az igric által elmondottakat.
Szeretné már abbahagyni ezt a társalgást a zsoldosokkal és a sötételffel. Szeretne már visszamenni Aenaehez, hogy megnézze, mi van vele, de azt nem szeretné, ha Estanellaria gyanút fogna. Viszont az se szeretné, hogy a mélységi azt higgye, nem szívesen hagyja magára a zsoldosokkal.
Ha megkapják a rumot, akkor feláll az asztaltól, aggódva, mert a helyzet úgy kívánja, a felső szint felé vezető lépcső felé tekint.*
- Bocsánatukat kérem, de szeretném megnézni az úrnő állapotát. *Mondja bocsánatkérő arccal, mintha csak az, hogy ennyit beszélnek Aenaeről, felkeltette volna aggodalmát.*
- Magukra hagyom a hölggyel és az úrral, hadd beszéljenek szabadon a történtekről. *Mosolyodik el poharát emelve az említettek felé.*
- Önök pedig hamarosan megkapják azt, ami jár. *Teszi hozzá, s ha nem marasztalják, akkor már indul is az emelet felé.*
//CCC, Gwaeren, Lou, Esti - kicsit a pultos//
*Csendben hallgatja az elhangzottakat és még a szemét sem forgatja, pedig volna miért. Gwaeren előadásmódja hagy némi kívánnivalót maga után, de a lényeget elmondja, így akár még elégedett is lehet. De nem is várt sokkal többet. Amikor a lány felé pillant, csak elégedetten mosolyog, mintha pont azt hallotta volna, amit akart.
A lándzsás fickó elmondásából aztán kiderül, hogy valóban nem vett részt a harcban az udvari csetepaté után. A "városőrök a töküket vakarták" kifejezéskor is megállja, hogy ne mosolyodjon el. Ám nem amiatt, mert annyira tetszik neki a kifejezés. Lou a visszatérése időpontját akkorra datálja, amikor Terwy emberei nekikezdtek beomlasztani a járatokat a ház alatt. Tehát gyakorlatilag a kezdeti harc után egyáltalán nem vette ki a részét a kiszabadításból. Szép.
Estanellaria kérdésére sem szavakkal válaszol, csak nemet int a fejével, hogy a távozó Hesgrim nem ugyanaz, mint aki a templomba került. A mélységi lány felajánlására és pillantására azonnal a pult felé fordul felsőtestével, hogy felemelt szabad baljával intsen annak, aki épp szolgálatos.*
- Kérlek, egy üveg wegtoreni rumot ide. Köszönöm! *Mondja emelt hangon, hogy a fogadó zsongásán keresztül eljusson ahhoz, akihez kell.
Mivel az újabb kérdés az udvari, hajléktalannak tűnő alakok kilétéről nem hozzá érkezik, így meghagyja a választ Gwaerennek. A Lounak szánt elismerésre a férfi felé pillant. Az már kiderült, hogy a fickó kedveli, ha hájjal kenegetik, kíváncsi, mit válaszol Estanellaria elismerő szavaira. Ez azonban nem változtat semmin.
Az utolsó kérdésnél már előre tudja, hogy sem Lou, sem Gwaeren nem fog tudni válaszolni, hisz egyikük sem volt jelen akkor, amikor megtalálta Aenaet. Így sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják majd az igric által elmondottakat.
Szeretné már abbahagyni ezt a társalgást a zsoldosokkal és a sötételffel. Szeretne már visszamenni Aenaehez, hogy megnézze, mi van vele, de azt nem szeretné, ha Estanellaria gyanút fogna. Viszont az se szeretné, hogy a mélységi azt higgye, nem szívesen hagyja magára a zsoldosokkal.
Ha megkapják a rumot, akkor feláll az asztaltól, aggódva, mert a helyzet úgy kívánja, a felső szint felé vezető lépcső felé tekint.*
- Bocsánatukat kérem, de szeretném megnézni az úrnő állapotát. *Mondja bocsánatkérő arccal, mintha csak az, hogy ennyit beszélnek Aenaeről, felkeltette volna aggodalmát.*
- Magukra hagyom a hölggyel és az úrral, hadd beszéljenek szabadon a történtekről. *Mosolyodik el poharát emelve az említettek felé.*
- Önök pedig hamarosan megkapják azt, ami jár. *Teszi hozzá, s ha nem marasztalják, akkor már indul is az emelet felé.*
4852. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-23 07:17:56
Üzenet elküldve: 2020-09-23 07:17:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi kicsit még felszisszen akkor amikor a vizes kendő a sebéhez ér, de már jobban tűri a fájdalmat.*
-Igen, hajón. Az apám is hajózott, és amikor tizenkét éves lettem, már én is felkerültem mellé a fedélzetre... * A férfi nagyot sóhajt, mert úgy érzi őszintének kell lennie.*
-Kalózok voltunk. Rajtunk ütötték, és elsüllyesztették a hajókat. Csak én maradtam meg. Azóta vagyok a szárazföldön. Ha úgy tetszik éppen pihenek. Szeretnék majd tisztességes hajós lenni.* Mondja a férfi.*
-Most mesélj te valamit magadról!* Kéri szépen a nőt.*
*A férfi kicsit még felszisszen akkor amikor a vizes kendő a sebéhez ér, de már jobban tűri a fájdalmat.*
-Igen, hajón. Az apám is hajózott, és amikor tizenkét éves lettem, már én is felkerültem mellé a fedélzetre... * A férfi nagyot sóhajt, mert úgy érzi őszintének kell lennie.*
-Kalózok voltunk. Rajtunk ütötték, és elsüllyesztették a hajókat. Csak én maradtam meg. Azóta vagyok a szárazföldön. Ha úgy tetszik éppen pihenek. Szeretnék majd tisztességes hajós lenni.* Mondja a férfi.*
-Most mesélj te valamit magadról!* Kéri szépen a nőt.*
4851. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-22 15:22:17
Üzenet elküldve: 2020-09-22 15:22:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Elgretor – kiszolgálás//
*A gnóm lányka félteni látszik az életét Cecétől. A mesternek meg kell nyugtassa a lánykát, hogy Cece nem közveszélyes.*
- Dehogy harap lányom. Békés jószág ez.
*Meg is simogatja Cece hátát aki azóta is zümmög magában és békésen. A csapolt sörön azonnal kiszúrja, hogy nem a hazai íz. Na sebaj végül is ez is ser mondjuk nem olyan jó mint a sajátja de csak lecsúszik.*
- Köszönöm lányom.
*Magához ragadja a sert és belekortyol egy jókorát. A nedű lecsúszik a torkán és máris a falnivalóra térhetnek rá.*
- Valami húsos étek jó lesz. Rád bízom lányom.
*Nemigen bogarászta át eddig az étlapot ezért hát oda bízza.*
- Cecének valami gyümölcsöt kérnék ami épp kéznél van. A macskákat már megette hehe.
*Jókorát kacározik az öreg sermester. Cece szép termetes példány az már biztos de azért egy macska nehezen csúszna le a torkán még hosszában is.*
*A gnóm lányka félteni látszik az életét Cecétől. A mesternek meg kell nyugtassa a lánykát, hogy Cece nem közveszélyes.*
- Dehogy harap lányom. Békés jószág ez.
*Meg is simogatja Cece hátát aki azóta is zümmög magában és békésen. A csapolt sörön azonnal kiszúrja, hogy nem a hazai íz. Na sebaj végül is ez is ser mondjuk nem olyan jó mint a sajátja de csak lecsúszik.*
- Köszönöm lányom.
*Magához ragadja a sert és belekortyol egy jókorát. A nedű lecsúszik a torkán és máris a falnivalóra térhetnek rá.*
- Valami húsos étek jó lesz. Rád bízom lányom.
*Nemigen bogarászta át eddig az étlapot ezért hát oda bízza.*
- Cecének valami gyümölcsöt kérnék ami épp kéznél van. A macskákat már megette hehe.
*Jókorát kacározik az öreg sermester. Cece szép termetes példány az már biztos de azért egy macska nehezen csúszna le a torkán még hosszában is.*
4850. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-21 22:22:56
Üzenet elküldve: 2020-09-21 22:22:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
- Hajón?
*Lepődik meg kissé, annak ellenére is, hogy valójában semmit sem tud Torskelről, így nem is értheti igazán váratlanul semmi. Valamint a férfi nem is tűnik sokadik ránézésre sem városi ficsúrnak, így akár sejthető is lehetett volna Karheia számára.*
- Ez nagyon izgalmas, és persze veszélyes életút. Mi terelt ebbe az irányba?
*Kérdezi, majd feláll, hogy a rongyot a vízbe mártva kiöblítse, majd jó alaposan kipréselje, és visszatérve az ágyhoz folytassa a műveletet. Természetesen közben figyel, gyakran pillantgatva Torskel irányába igyekszik is a tudtára adni, hogy érdekli a válasz.*
- Hogy hogy csak voltál?
*Teszi fel a következő kérdést, miközben a ronggyal a férfi nyakát, kulcscsontját és válltájékát tisztogatja meg.*
- Feltételezem számtalan érdekes helyen jártál, és rengeteg mindent tapasztaltál. Ezek után nehéz elképzelnem mi sodort Artheniorba, ami gondolom közel sem olyan érdekes, mint a nagy víztömeg maga.
*Karheia némi lelkességet tanúsít, lévén hogy sokáig szolga sorban tengődött, és a világból alig látott, és tapasztalt valamit. Főleg a jó részéből.*
- Tényleg semmiség. Más is megtette volna.
- Hajón?
*Lepődik meg kissé, annak ellenére is, hogy valójában semmit sem tud Torskelről, így nem is értheti igazán váratlanul semmi. Valamint a férfi nem is tűnik sokadik ránézésre sem városi ficsúrnak, így akár sejthető is lehetett volna Karheia számára.*
- Ez nagyon izgalmas, és persze veszélyes életút. Mi terelt ebbe az irányba?
*Kérdezi, majd feláll, hogy a rongyot a vízbe mártva kiöblítse, majd jó alaposan kipréselje, és visszatérve az ágyhoz folytassa a műveletet. Természetesen közben figyel, gyakran pillantgatva Torskel irányába igyekszik is a tudtára adni, hogy érdekli a válasz.*
- Hogy hogy csak voltál?
*Teszi fel a következő kérdést, miközben a ronggyal a férfi nyakát, kulcscsontját és válltájékát tisztogatja meg.*
- Feltételezem számtalan érdekes helyen jártál, és rengeteg mindent tapasztaltál. Ezek után nehéz elképzelnem mi sodort Artheniorba, ami gondolom közel sem olyan érdekes, mint a nagy víztömeg maga.
*Karheia némi lelkességet tanúsít, lévén hogy sokáig szolga sorban tengődött, és a világból alig látott, és tapasztalt valamit. Főleg a jó részéből.*
- Tényleg semmiség. Más is megtette volna.
4849. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-21 16:20:22
Üzenet elküldve: 2020-09-21 16:20:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
- Ezt nem kétlem. *Erősít rá a heges arcú informáltságával kapcsolatos korábbi, pozitív kinyilatkoztatására egy apró bólintással, s kedves mosollyal. Továbbra sem hízelgés a célja, nem az a fajta ember, ki légből kapott szép szavakkal szédít, s ő maga sem hajlamos ilyen kelepcébe sétálni. Ennél sokkal többre értékeli a megalapozott vélemények előzékeny kifejezését, akár tapasztalat, akár következtetés képezze ezek alapját.
Mintáinak felajánlása pozitív fogadtatásra talál, így az üvegcsét átnyújtva Aztyannak, kíváncsi érdeklődéssel figyeli annak minden mozdulatát. Egészen onnantól, hogy a parafa dugaszt kipattintja, míg az illat vissza nem kerül az asztallapra. A mozdulatot, mellyel orra felé legyezi az aromát, arcának reakcióját, ahogy megtapasztalja a parfümöt, majd azt, hogyan állapodnak meg vonásai a procedúra végeztével. Mindezekből, s persze leginkább abból a tényből, hogy a többi portéka iránt is érdeklődik a férfi, arra következtet, az irány, mibe haladnak, kedvezően alakul.*
- Hogyne. *Felel kurtán, hiszen az intéző gesztusaiból érzékeli, nem fogja csendben kivárni a következő mintadarab előkerülését. Figyelmesen hallgatja a felé érkező további kérdések sorjázását, miközben megfontol mozdulatokkal, nem túl óvatoskodva, de azért gondos körültekintéssel vesz elő két üvegcsét, s egy kerámia tégelyt a tarisznyából. Az újabb fiolák nagyobbak, mint a korábbi, szemre talán dupla méretűre saccolná, ki ezt megteszi. Színükben is eltérnek sötétített üvegükkel, mi az egyik esetében barna, a másikéban zöld. Dugaszuk szintén parafából készült, tartalmukat tekintve pedig illatos olajok. Ezeket úgy helyezi el az asztalon, hogy kettejük közé nagyjából félútra essenek, ezzel lehetőséget teremtve a heges arcúnak saját maga kiszolgálására.*
- Ugyan, a titkaim elorozására egy beszélgetés keretén belül vajmi kevés esélyt látok. *Mosolyodik kedélyesen, újra feltekintve eddigi matatásából, a vele szemben ülő tekintetét vadászva.*
- Az érdeklődése teljes mértékben érthető, mindazonáltal ezek egyike sem egy pár szavas válaszra érdemes kérdés. Legalábbis az én képességeimet meghaladja, hogy röviden feleljek bármelyikre is. *Villant egy pillanatra habozó vigyort. Nem az erőssége a szűkszavú és tárgyilagos felelet, ezúttal meg kell erőltetnie magát, hogy ne fecsegjen órákon keresztül szenvedélyének tárgyáról.*
- Az alapanyagok. Kizárólag növényekkel dolgozom, voltak korábban kísérleteim az állati eredetű összetevők használatára, de mind csúfos és szagos kudarcba fulladt. *Csóválja meg fejét, mint ki felelevenít egy kellemetlen emléket.*
- Éppen ezért a beszerzés sem kíván nagyobb erőfeszítéseket, ha tudja az ember mit, hol és mikor érdemes, csupán egy egyszerű virágszedés az egész. *Persze túloz, szándékosan, mi jól látszik ábrázatán.* Komolyra fordítva a szót, a legtöbb alapanyag olyan, ami a környéken gyakori, s hozzáférhető. Ami pedig nem, arra korábban megvoltak a forrásaim. *Süti le tekintetét egy pillanatra.* Most abban reménykedtem, Önök segíthetnek újakat találni. *Veszi elő ismét eddigi mosolyát. Beszéd közben végig a keze ügyében maradt kerámia tégellyel babrál. Ez egy átlátszatlan, barna, lapított, kör alakú alkalmatosság, olyan tenyérnyi méretű lehet. Tetejét egy mozdulattal lecsavarva kerül szem elé tartalma, mi egy fehér színű, egynemű krém. Bal kezének mutatóujjával borsószemnyi mennyiséget nyalábol ki belőle, baljának kézfejét pedig előre nyújtja, Aztyan felé.*
- Szabad? *Ékeli mondandójába a kérést, mi a helyzetből talán egyértelműen az, hogy az intéző fektesse tenyerébe sajátját. A reakcióra várva folytatja feleletét.*
- Az elkészítéshez az esetek többségében elegendő egy egyszerű rézüst. Olyan, mint amit pálinka főzésre is használnak. Változó, hogy mennyi ideig tarthat a procedúra, 1 órától akár egy nap is szükséges lehet a megfelelő eredményhez. Eltarthatóság szempontjából igazán igénytelenek ezek a kis üvegcsék, csak egy száraz, naptól mentes zugra van szükség, és elállnak évekig. Így, ha egy ülésre nagyobb mennyiséget sikerül előállítani, nem fog ránk romlani. *Előzékenyen használja már a többesszámot úgy, hogy szinte maga sem veszi észre. Egyelőre részéről befejezte elbeszélését, mi érzése szerint így is jóval bővebbre sikerült a kívánatosnál. Készségesen várja azonban a további kérdéseket, esetleg megjegyzéseket.*
//Parfümillatú üzletek//
- Ezt nem kétlem. *Erősít rá a heges arcú informáltságával kapcsolatos korábbi, pozitív kinyilatkoztatására egy apró bólintással, s kedves mosollyal. Továbbra sem hízelgés a célja, nem az a fajta ember, ki légből kapott szép szavakkal szédít, s ő maga sem hajlamos ilyen kelepcébe sétálni. Ennél sokkal többre értékeli a megalapozott vélemények előzékeny kifejezését, akár tapasztalat, akár következtetés képezze ezek alapját.
Mintáinak felajánlása pozitív fogadtatásra talál, így az üvegcsét átnyújtva Aztyannak, kíváncsi érdeklődéssel figyeli annak minden mozdulatát. Egészen onnantól, hogy a parafa dugaszt kipattintja, míg az illat vissza nem kerül az asztallapra. A mozdulatot, mellyel orra felé legyezi az aromát, arcának reakcióját, ahogy megtapasztalja a parfümöt, majd azt, hogyan állapodnak meg vonásai a procedúra végeztével. Mindezekből, s persze leginkább abból a tényből, hogy a többi portéka iránt is érdeklődik a férfi, arra következtet, az irány, mibe haladnak, kedvezően alakul.*
- Hogyne. *Felel kurtán, hiszen az intéző gesztusaiból érzékeli, nem fogja csendben kivárni a következő mintadarab előkerülését. Figyelmesen hallgatja a felé érkező további kérdések sorjázását, miközben megfontol mozdulatokkal, nem túl óvatoskodva, de azért gondos körültekintéssel vesz elő két üvegcsét, s egy kerámia tégelyt a tarisznyából. Az újabb fiolák nagyobbak, mint a korábbi, szemre talán dupla méretűre saccolná, ki ezt megteszi. Színükben is eltérnek sötétített üvegükkel, mi az egyik esetében barna, a másikéban zöld. Dugaszuk szintén parafából készült, tartalmukat tekintve pedig illatos olajok. Ezeket úgy helyezi el az asztalon, hogy kettejük közé nagyjából félútra essenek, ezzel lehetőséget teremtve a heges arcúnak saját maga kiszolgálására.*
- Ugyan, a titkaim elorozására egy beszélgetés keretén belül vajmi kevés esélyt látok. *Mosolyodik kedélyesen, újra feltekintve eddigi matatásából, a vele szemben ülő tekintetét vadászva.*
- Az érdeklődése teljes mértékben érthető, mindazonáltal ezek egyike sem egy pár szavas válaszra érdemes kérdés. Legalábbis az én képességeimet meghaladja, hogy röviden feleljek bármelyikre is. *Villant egy pillanatra habozó vigyort. Nem az erőssége a szűkszavú és tárgyilagos felelet, ezúttal meg kell erőltetnie magát, hogy ne fecsegjen órákon keresztül szenvedélyének tárgyáról.*
- Az alapanyagok. Kizárólag növényekkel dolgozom, voltak korábban kísérleteim az állati eredetű összetevők használatára, de mind csúfos és szagos kudarcba fulladt. *Csóválja meg fejét, mint ki felelevenít egy kellemetlen emléket.*
- Éppen ezért a beszerzés sem kíván nagyobb erőfeszítéseket, ha tudja az ember mit, hol és mikor érdemes, csupán egy egyszerű virágszedés az egész. *Persze túloz, szándékosan, mi jól látszik ábrázatán.* Komolyra fordítva a szót, a legtöbb alapanyag olyan, ami a környéken gyakori, s hozzáférhető. Ami pedig nem, arra korábban megvoltak a forrásaim. *Süti le tekintetét egy pillanatra.* Most abban reménykedtem, Önök segíthetnek újakat találni. *Veszi elő ismét eddigi mosolyát. Beszéd közben végig a keze ügyében maradt kerámia tégellyel babrál. Ez egy átlátszatlan, barna, lapított, kör alakú alkalmatosság, olyan tenyérnyi méretű lehet. Tetejét egy mozdulattal lecsavarva kerül szem elé tartalma, mi egy fehér színű, egynemű krém. Bal kezének mutatóujjával borsószemnyi mennyiséget nyalábol ki belőle, baljának kézfejét pedig előre nyújtja, Aztyan felé.*
- Szabad? *Ékeli mondandójába a kérést, mi a helyzetből talán egyértelműen az, hogy az intéző fektesse tenyerébe sajátját. A reakcióra várva folytatja feleletét.*
- Az elkészítéshez az esetek többségében elegendő egy egyszerű rézüst. Olyan, mint amit pálinka főzésre is használnak. Változó, hogy mennyi ideig tarthat a procedúra, 1 órától akár egy nap is szükséges lehet a megfelelő eredményhez. Eltarthatóság szempontjából igazán igénytelenek ezek a kis üvegcsék, csak egy száraz, naptól mentes zugra van szükség, és elállnak évekig. Így, ha egy ülésre nagyobb mennyiséget sikerül előállítani, nem fog ránk romlani. *Előzékenyen használja már a többesszámot úgy, hogy szinte maga sem veszi észre. Egyelőre részéről befejezte elbeszélését, mi érzése szerint így is jóval bővebbre sikerült a kívánatosnál. Készségesen várja azonban a további kérdéseket, esetleg megjegyzéseket.*
4848. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-20 23:37:23
Üzenet elküldve: 2020-09-20 23:37:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
*Ha Aztyan a fogadóban is van, ritkán cél a szórakozás és inkább a munka az a cél, amiért megjelenik. De ez nála szakmai ártalom. Mondhatni a munka az ő szórakozása. De mástól nem várja ezt el, ám most a fogadó mégiscsak a munka helyszíne lesz.*
- Nos, igen. *Mosolyog kissé zavartan a heges arcú. Természetesen nem felejtette el azt, hogy a pincearénában már találkozott a lánnyal, amikor Mikkel édelgett. A pultosnak is kell pihenő, de jobban örülne, ha Mik más időpontra időzítené az ilyesmit.
A kézfogás elmulasztása semmiféle hatással nincs rá, ha a gyengébbik nem a partner, az ilyen gesztus kezdeményezését jobb szereti a másik félre hagyni.
Miután mindketten leültek az asztalhoz, Aztyan a lényegre tér, de ez persze nem jelenti azt, hogy elsietne bármit is. Ám ez persze még nem derülhetett ki Winyra számára.
A méltató szavakra egy szerény mosoly a válasz.*
- Nem tudok mindent, de igyekszem a lehető legjobban informált lenni.
*Kérdésére nemsokára érkezik is a válasz, az asztalra helyezett táska titkára egyelőre nem kérdez rá, de úgy sejti, akár az üzlet alapját képező mintákat is rejthet. Ahogy Mik is mondta, parfümökkel és más egyébbel is üzletelne a szemben ülő csinos lány.*
- Kérem. *Int a tarisznya felé jelezve, hogy kíváncsi azokra az árukra. Az apró üvegcse előkerülésére átveszi azt és ha teheti, megoldja az azt elzáró dolgot, hogy pár kézmozdulattal maga felé legyezze az illatot. Ha észre is vette, hogy Winyra is ugyanazt viseli, nem önti szavakba.
A parfümökhöz, illatszerekhez és kencékhez nem ért, de a kereskedelemhez igen, ahogy a kereslet és kínálat viszonyához is. A szegénynegyed felszámolása, a polgárnegyed felemelkedése azt mutatja, hogy Arthenior a fejlődés útjára lépett és a folyón túl is történik valami, ami fizetőképes kereslet kialakulását jelezheti.
Leteszi az üvegcsét maga elé, kezeit összefonja az asztallapon.*
- Van még más is? *Kérdi, de még nem fejezte be.*
- Kérem, meséljen nekem az áru útjáról? Az alapanyag, beszerzés, elkészítés és ezek fenntarthatóságának vonzatában. *Kéri kissé tárgyilagos hangnemben a lányt.*
- Ne értsen félre, nem kívánjuk elorozni a titkait, csak arra vagyok kíváncsi, mennyi árura számíthatunk egy esetleges együttműködés létrejötte után. *Ad magyarázatot a kissé talán bizalmas kérdésre.*
//Parfümillatú üzletek//
*Ha Aztyan a fogadóban is van, ritkán cél a szórakozás és inkább a munka az a cél, amiért megjelenik. De ez nála szakmai ártalom. Mondhatni a munka az ő szórakozása. De mástól nem várja ezt el, ám most a fogadó mégiscsak a munka helyszíne lesz.*
- Nos, igen. *Mosolyog kissé zavartan a heges arcú. Természetesen nem felejtette el azt, hogy a pincearénában már találkozott a lánnyal, amikor Mikkel édelgett. A pultosnak is kell pihenő, de jobban örülne, ha Mik más időpontra időzítené az ilyesmit.
A kézfogás elmulasztása semmiféle hatással nincs rá, ha a gyengébbik nem a partner, az ilyen gesztus kezdeményezését jobb szereti a másik félre hagyni.
Miután mindketten leültek az asztalhoz, Aztyan a lényegre tér, de ez persze nem jelenti azt, hogy elsietne bármit is. Ám ez persze még nem derülhetett ki Winyra számára.
A méltató szavakra egy szerény mosoly a válasz.*
- Nem tudok mindent, de igyekszem a lehető legjobban informált lenni.
*Kérdésére nemsokára érkezik is a válasz, az asztalra helyezett táska titkára egyelőre nem kérdez rá, de úgy sejti, akár az üzlet alapját képező mintákat is rejthet. Ahogy Mik is mondta, parfümökkel és más egyébbel is üzletelne a szemben ülő csinos lány.*
- Kérem. *Int a tarisznya felé jelezve, hogy kíváncsi azokra az árukra. Az apró üvegcse előkerülésére átveszi azt és ha teheti, megoldja az azt elzáró dolgot, hogy pár kézmozdulattal maga felé legyezze az illatot. Ha észre is vette, hogy Winyra is ugyanazt viseli, nem önti szavakba.
A parfümökhöz, illatszerekhez és kencékhez nem ért, de a kereskedelemhez igen, ahogy a kereslet és kínálat viszonyához is. A szegénynegyed felszámolása, a polgárnegyed felemelkedése azt mutatja, hogy Arthenior a fejlődés útjára lépett és a folyón túl is történik valami, ami fizetőképes kereslet kialakulását jelezheti.
Leteszi az üvegcsét maga elé, kezeit összefonja az asztallapon.*
- Van még más is? *Kérdi, de még nem fejezte be.*
- Kérem, meséljen nekem az áru útjáról? Az alapanyag, beszerzés, elkészítés és ezek fenntarthatóságának vonzatában. *Kéri kissé tárgyilagos hangnemben a lányt.*
- Ne értsen félre, nem kívánjuk elorozni a titkait, csak arra vagyok kíváncsi, mennyi árura számíthatunk egy esetleges együttműködés létrejötte után. *Ad magyarázatot a kissé talán bizalmas kérdésre.*
4847. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-20 19:15:43
Üzenet elküldve: 2020-09-20 19:15:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//CCC és a csipet csapat//
//CCC, Gwaeren, Lou, Esti//
- A sérült törpe, akit emlegetnek, ő nem az volt, aki az imént távozott, ugye? *bök hüvelykujjával az ajtó felé, miközben magában próbálja összerakni, pontosan hányan is voltak jelen az ominózus mentőakció során és ki mit is csinált tulajdonképpen, hiszen minél többet hallgatja a lelkes segítőket, annál inkább árnyalódik neki a kép, amit Cha'yss lefestett Kagaenae megmentéséről. ~Egyre inkább úgy tűnik, a báró úrra hárult a munka neheze~ mereng magában, ahogy kiderül, ez se volt ott, meg az se, ráadásul az őrség se volt annyira tettre kész, még az értelmesebb fele se, mint amennyire azt Cha'yss próbálta elhitetni velük. Nem teszi azonban szóvá meglátásait, csak magában raktároz el minden információmorzsát*
- Talán valami töményebb segítene felfrissíteni az emlékeiket... *igyekszik ellensúlyozni Cha'yss szavait, kérdőn pillantva előbb a báróra, majd a két résztvevőre, vajon mit szólnak az ajánlatához. Biztosra veszi, a fizetett segítők a hátuk közepére sem kívánják, hogy faggassa őket és a helyükben Cha'yss unszolását hallva pláne semmi kedve nem lenne beszélni, így reméli, az erősebb ital segít majd oldani a hangulatot. ~Meg hát melyik zsoldos utasítana vissza ilyesmit?~ érvel magában, remélve, hogy valaki csatlakozik hozzá, ő a maga részéről ugyanis egyáltalán nem bánna valami ütős piát, hogy bírja ezt az egészet. Maga se hitte volna, de Dora nélkül ez az egész bájolgás sokkal kevésbé izgalmas, mint eddig volt. Bár be kell vallania, minél többet hallgatja a vöröskét, annál inkább emlékezteti Dorára. ~Mintha csak a lecsúszott, pórias, mocskos szájú verziója lenne. Bár a vadóc külső mögött azért csinosabb nála~ vélekedik magában, kizártnak tartva, hogy az előtte ülő lány valaha is megölt volna bárkit is. Olyannak tűnik, akinek csak a szája nagy, de ha bajt szimatol, akkor rögtön menekülőre fogja. Ellenben a férfiról el tudja képzelni, hogy zsoldosféle, bár inkább nézné vadásznak, mintsem orgyilkosnak*
- Azok a hajléktalanok a kisasszony elrablóinak segítői voltak? *érdeklődik végül a lány által átélt élmények részletei felől*
- Jó látni, hogy valaki még törődik a bajtársaival. *ereszt meg egy aprócska mosolyt a férfi felé. ~Felesleges, de azért jó~ egészíti ki magát gondolatban, a Város Őrség nem éppen emberbarát hozzáállását azért mindenképp figyelemreméltónak tartva. Egy pillanatra sajnálja, hogy Dora erről már lemaradt, de végül úgy ítéli meg, így csak még érdekesebb lesz a kalapos elf látogatása a kaszárnyában*
- És sikerült segíteni a törpén? *teszi hozzá pusztán a formaság kedvéért, hogy mégse tűnjön olyan szívtelennek, mint amilyen, de persze nem izgatja különösebben a válasz*
- Nem is tudom, melyik okozott nagyobb riadalmat... *húzza féloldalas mosolyra a száját Lou megjegyzését hallva, miközben ő is a vöröskére pillant. ~Csak nem épp megzavartunk egy bimbózó románcot?~ somolyog magában, kíváncsian várva, vajon a lány hogyan reagál, miközben kicsit megbiccenti a fejét Lou felé a bemutatkozást hallva*
- Milyen állapotban volt a kisasszony, amikor rátaláltak? Esetleg mondott valamit arról, mi történt vele? *kérdez még végül rá arra, ami leginkább érdekli, vajon egyezik-e a zsoldosok meséje azzal, amit Cha'ysstól hallott.*
//CCC, Gwaeren, Lou, Esti//
- A sérült törpe, akit emlegetnek, ő nem az volt, aki az imént távozott, ugye? *bök hüvelykujjával az ajtó felé, miközben magában próbálja összerakni, pontosan hányan is voltak jelen az ominózus mentőakció során és ki mit is csinált tulajdonképpen, hiszen minél többet hallgatja a lelkes segítőket, annál inkább árnyalódik neki a kép, amit Cha'yss lefestett Kagaenae megmentéséről. ~Egyre inkább úgy tűnik, a báró úrra hárult a munka neheze~ mereng magában, ahogy kiderül, ez se volt ott, meg az se, ráadásul az őrség se volt annyira tettre kész, még az értelmesebb fele se, mint amennyire azt Cha'yss próbálta elhitetni velük. Nem teszi azonban szóvá meglátásait, csak magában raktároz el minden információmorzsát*
- Talán valami töményebb segítene felfrissíteni az emlékeiket... *igyekszik ellensúlyozni Cha'yss szavait, kérdőn pillantva előbb a báróra, majd a két résztvevőre, vajon mit szólnak az ajánlatához. Biztosra veszi, a fizetett segítők a hátuk közepére sem kívánják, hogy faggassa őket és a helyükben Cha'yss unszolását hallva pláne semmi kedve nem lenne beszélni, így reméli, az erősebb ital segít majd oldani a hangulatot. ~Meg hát melyik zsoldos utasítana vissza ilyesmit?~ érvel magában, remélve, hogy valaki csatlakozik hozzá, ő a maga részéről ugyanis egyáltalán nem bánna valami ütős piát, hogy bírja ezt az egészet. Maga se hitte volna, de Dora nélkül ez az egész bájolgás sokkal kevésbé izgalmas, mint eddig volt. Bár be kell vallania, minél többet hallgatja a vöröskét, annál inkább emlékezteti Dorára. ~Mintha csak a lecsúszott, pórias, mocskos szájú verziója lenne. Bár a vadóc külső mögött azért csinosabb nála~ vélekedik magában, kizártnak tartva, hogy az előtte ülő lány valaha is megölt volna bárkit is. Olyannak tűnik, akinek csak a szája nagy, de ha bajt szimatol, akkor rögtön menekülőre fogja. Ellenben a férfiról el tudja képzelni, hogy zsoldosféle, bár inkább nézné vadásznak, mintsem orgyilkosnak*
- Azok a hajléktalanok a kisasszony elrablóinak segítői voltak? *érdeklődik végül a lány által átélt élmények részletei felől*
- Jó látni, hogy valaki még törődik a bajtársaival. *ereszt meg egy aprócska mosolyt a férfi felé. ~Felesleges, de azért jó~ egészíti ki magát gondolatban, a Város Őrség nem éppen emberbarát hozzáállását azért mindenképp figyelemreméltónak tartva. Egy pillanatra sajnálja, hogy Dora erről már lemaradt, de végül úgy ítéli meg, így csak még érdekesebb lesz a kalapos elf látogatása a kaszárnyában*
- És sikerült segíteni a törpén? *teszi hozzá pusztán a formaság kedvéért, hogy mégse tűnjön olyan szívtelennek, mint amilyen, de persze nem izgatja különösebben a válasz*
- Nem is tudom, melyik okozott nagyobb riadalmat... *húzza féloldalas mosolyra a száját Lou megjegyzését hallva, miközben ő is a vöröskére pillant. ~Csak nem épp megzavartunk egy bimbózó románcot?~ somolyog magában, kíváncsian várva, vajon a lány hogyan reagál, miközben kicsit megbiccenti a fejét Lou felé a bemutatkozást hallva*
- Milyen állapotban volt a kisasszony, amikor rátaláltak? Esetleg mondott valamit arról, mi történt vele? *kérdez még végül rá arra, ami leginkább érdekli, vajon egyezik-e a zsoldosok meséje azzal, amit Cha'ysstól hallott.*
4846. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-19 17:11:29
Üzenet elküldve: 2020-09-19 17:11:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
*Emeleti szobájából érkezik a Kalmár vendégterébe, ám, a korábbiakkal ellentétben, ezúttal szórakozási szándékok helyett üzletelés a célja. Egészen pontosan parfümériáit, s azokkal átitatott kencéit kívánja áruba bocsátani, Mik korábbi javaslatára.
Mindenféle kitérő nélkül, de a sietséget is mellőzve vezeti lépteit határozottan egy asztal irányába, melyiknél a heges arcú intéző feltehetően szerény személyét Ovárja már. Alig lép oda, rögvest köszöntik, amit persze nem rest viszonozni.*
- Winyra Jote. Örülök, hogy rendezettebb keretek között is találkozunk végre. *Csempész halvány félmosolyt ajka szegletébe. Cseppet sincs zavarban, vagy érzi magát kellemetlenül a korábban a Pincearénában történtek miatt, ez egyértelműen látszik rajta.
Mivel kezet nem nyújtanak felé, maga sem kezdeményezi a gesztust. Bár némi hiányérzet marad benne, készségesen foglalja el a kínált helyet, s míg Aztyan csatos könyvét csukja be, ő kényelmesen elhelyezkedik. Idáig oldalán függő tarisznyáját leakasztja, hogy az asztal lapjára tegye, magától balkéz felé, mi kisebb csilingelések közepette szépen meg is állapodig. Lábait keresztbe veti, előre dől székében, s asztalukra támasztva alkarját, kezeit összekulcsolva várja türelmesen a folytatást, tekintetével a másik kékjeit keresve.
Az intéző pedig, in medias res, rögvest a tárgyra tér.*
- Az információi, mint, ha jól sejtem, az esetek túlnyomó többségében, ezúttal is helytállóak. *Erősíti meg az elhangzottakat mindenféle hízelgő, vagy nyájasan kedveskedő felhangot nélkülözve. Mindössze véleményének ad hangot egy barátságosan csevegő formátumban. Win felfogásában az idő pénz frázis feltehetően egészen más értelmezést nyert, mint ahogy erről a beszélgetőpartnere vélekedik. Szerinte a jó üzletbe igenis időt kell befektetni elsőként, minek kedélyes eltöltése alapjául szolgálhat a későbbi, jövedelmező kapcsolatnak. Mindezek ellenére sem érzi tolakodónak vagy sürgetőnek a heges arcút, féloldalas mosolyát is saját, kedvesen görbülő ajkaival viszonozza.*
- Parfümökkel, illatszerekkel és ezekkel kevert krémekkel, kencékkel. Mintát is hoztam magammal, ha kívánja, öné a lehetőség. *Lapogatja meg baljával gyengéden a korábban már említett tarisznyát. Amennyiben pedig a hajlandóság kifejeződik, csatját meg is oldja, elővéve egy kellemesen fűszeres illatot tartalmazó, egészen apró üvegcsét, s a másiknak nyújtja. Ha Aztyan elég szemfüles, rájöhet, hogy ez ugyan az, mint amit Win magán visel.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.19 19:38:01
//Parfümillatú üzletek//
*Emeleti szobájából érkezik a Kalmár vendégterébe, ám, a korábbiakkal ellentétben, ezúttal szórakozási szándékok helyett üzletelés a célja. Egészen pontosan parfümériáit, s azokkal átitatott kencéit kívánja áruba bocsátani, Mik korábbi javaslatára.
Mindenféle kitérő nélkül, de a sietséget is mellőzve vezeti lépteit határozottan egy asztal irányába, melyiknél a heges arcú intéző feltehetően szerény személyét Ovárja már. Alig lép oda, rögvest köszöntik, amit persze nem rest viszonozni.*
- Winyra Jote. Örülök, hogy rendezettebb keretek között is találkozunk végre. *Csempész halvány félmosolyt ajka szegletébe. Cseppet sincs zavarban, vagy érzi magát kellemetlenül a korábban a Pincearénában történtek miatt, ez egyértelműen látszik rajta.
Mivel kezet nem nyújtanak felé, maga sem kezdeményezi a gesztust. Bár némi hiányérzet marad benne, készségesen foglalja el a kínált helyet, s míg Aztyan csatos könyvét csukja be, ő kényelmesen elhelyezkedik. Idáig oldalán függő tarisznyáját leakasztja, hogy az asztal lapjára tegye, magától balkéz felé, mi kisebb csilingelések közepette szépen meg is állapodig. Lábait keresztbe veti, előre dől székében, s asztalukra támasztva alkarját, kezeit összekulcsolva várja türelmesen a folytatást, tekintetével a másik kékjeit keresve.
Az intéző pedig, in medias res, rögvest a tárgyra tér.*
- Az információi, mint, ha jól sejtem, az esetek túlnyomó többségében, ezúttal is helytállóak. *Erősíti meg az elhangzottakat mindenféle hízelgő, vagy nyájasan kedveskedő felhangot nélkülözve. Mindössze véleményének ad hangot egy barátságosan csevegő formátumban. Win felfogásában az idő pénz frázis feltehetően egészen más értelmezést nyert, mint ahogy erről a beszélgetőpartnere vélekedik. Szerinte a jó üzletbe igenis időt kell befektetni elsőként, minek kedélyes eltöltése alapjául szolgálhat a későbbi, jövedelmező kapcsolatnak. Mindezek ellenére sem érzi tolakodónak vagy sürgetőnek a heges arcút, féloldalas mosolyát is saját, kedvesen görbülő ajkaival viszonozza.*
- Parfümökkel, illatszerekkel és ezekkel kevert krémekkel, kencékkel. Mintát is hoztam magammal, ha kívánja, öné a lehetőség. *Lapogatja meg baljával gyengéden a korábban már említett tarisznyát. Amennyiben pedig a hajlandóság kifejeződik, csatját meg is oldja, elővéve egy kellemesen fűszeres illatot tartalmazó, egészen apró üvegcsét, s a másiknak nyújtja. Ha Aztyan elég szemfüles, rájöhet, hogy ez ugyan az, mint amit Win magán visel.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.19 19:38:01
4845. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:05:45
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:05:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Úgy tűnik, akciója, melynek keretein belül Mik csípőjén kívánt elhelyezkedni, sikerrel végződött, épp, ahogy remélte. A combjára vándorló tenyereket kedélyes mosollyal fogadja, továbbra is igazán jól esik neki a férfi érintése, érje az bárhol. Pont, ahogy a megerősítés, minek értelmében a mai estén kizárólagos birtoklási jogban részesül gondolatai felett.
Ahogy azonban Mik magyarázkodásába fog, ajkainak görbülete visszafogottabbá szelídül. Kezdi úgy érezni, talán túlságosan is csípősre sikeredett iménti kis megjegyzése. Nem sejtette legalábbis, hogy ilyen reakciót vált ki vele a másikból. Megértőn hallgatja végig indoklását, míg tekintetét keresik, viszonozva a pillantást, mikor már nem, követi a kékek útját a combját simogató jobbjára. Ültében fel is egyenesedik, hogy eddigi mellkason támaszkodása helyett saját baljával érintse gyengéden a cirógató kézfejet. Ezzel a gesztussal igyekszik jelezni, hogy hasonlatosan a kereskedőházhoz, ő sem kíván kérdezősködésekbe bocsátkozni, s bizalmát is megszavazza Mik számára. Egyelőre legalábbis, már ami a kíváncsiskodást illeti. Hiszen a kapott információk nyomán, bármennyire is lomhák még gondolatai, azért komótosan elindulnak különböző irányokba, próbálván találgatni az elhangzottak sejtette valós tetteket.
Mégsem szándékozik ezek feszegetésével bármilyen módon is belerondítani a búcsú által átitatott, keserédes hangulatba. Ennek megfelelően csupán aprót bólint a végkövetkeztetésre, ezzel egy időben elmerengve simít végig az alatta elterülő, fedetlen felsőtest izmain. Tudja jól, hogy a legkisebb mértékben sem ő az oka annak, hogy estéjük így végződik. S azt is felismerte már, mennyire kötelességtudó a pultos fiú, bármennyire távol is áll tőle ez a hozzáállás. Persze, tisztában van vele, mi fán terem a lojalitás, a becsület és a hála, mégsem képes elképzelni, hogy ilyen szinten rendelje alá életét ezen szentháromságnak.
Pillanatnyi elkalandozásából Mik kérdése téríti vissza kettejük intim valóságába. Kékjeit visszaemeli, egyenesen a hasonszín tekintetbe.*
- Úgy vélem, megjegyezted, melyik a szobám. *Kunkorít pajkos mosolyt ajkára.* - És gyanítom, még valami mesterkulcsod is akad hozzá. *Vigyorodik el sokat sejtetően.* - Egy meglepetés fürdőt pedig bármelyik estén tudnék értékelni. *Kacsint vidáman, s már mozdul is, hogy előre dőlve, a férfi feje mellett kétoldalt kitámasztva indítványozzon egy korábbi szenvedélyességüket felidéző csókot. Ennél nagyobb elköteleződésekbe nem kíván bocsátkozni a mai este folyamán, reméli ennyivel eloszlathatta Mik bizonytalanságát.
Ha pedig a csók megtörtént, s ívét minden siettetés nélkül lefutotta, felkászálódik az ágyról, engedve, hogy a másik öltözködésébe kezdhessen. Ő eközben fedetlen valójában indul meg erkélye ajtaja felé, hogy azt szélesre tárva lélegezhesse be az éjszakai utca frissítően hűvös szagait, melyekbe ezúttal valamiféle dohányfüst illata is keveredik. Wegtoreni talán, ha szimata nem csal.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Úgy tűnik, akciója, melynek keretein belül Mik csípőjén kívánt elhelyezkedni, sikerrel végződött, épp, ahogy remélte. A combjára vándorló tenyereket kedélyes mosollyal fogadja, továbbra is igazán jól esik neki a férfi érintése, érje az bárhol. Pont, ahogy a megerősítés, minek értelmében a mai estén kizárólagos birtoklási jogban részesül gondolatai felett.
Ahogy azonban Mik magyarázkodásába fog, ajkainak görbülete visszafogottabbá szelídül. Kezdi úgy érezni, talán túlságosan is csípősre sikeredett iménti kis megjegyzése. Nem sejtette legalábbis, hogy ilyen reakciót vált ki vele a másikból. Megértőn hallgatja végig indoklását, míg tekintetét keresik, viszonozva a pillantást, mikor már nem, követi a kékek útját a combját simogató jobbjára. Ültében fel is egyenesedik, hogy eddigi mellkason támaszkodása helyett saját baljával érintse gyengéden a cirógató kézfejet. Ezzel a gesztussal igyekszik jelezni, hogy hasonlatosan a kereskedőházhoz, ő sem kíván kérdezősködésekbe bocsátkozni, s bizalmát is megszavazza Mik számára. Egyelőre legalábbis, már ami a kíváncsiskodást illeti. Hiszen a kapott információk nyomán, bármennyire is lomhák még gondolatai, azért komótosan elindulnak különböző irányokba, próbálván találgatni az elhangzottak sejtette valós tetteket.
Mégsem szándékozik ezek feszegetésével bármilyen módon is belerondítani a búcsú által átitatott, keserédes hangulatba. Ennek megfelelően csupán aprót bólint a végkövetkeztetésre, ezzel egy időben elmerengve simít végig az alatta elterülő, fedetlen felsőtest izmain. Tudja jól, hogy a legkisebb mértékben sem ő az oka annak, hogy estéjük így végződik. S azt is felismerte már, mennyire kötelességtudó a pultos fiú, bármennyire távol is áll tőle ez a hozzáállás. Persze, tisztában van vele, mi fán terem a lojalitás, a becsület és a hála, mégsem képes elképzelni, hogy ilyen szinten rendelje alá életét ezen szentháromságnak.
Pillanatnyi elkalandozásából Mik kérdése téríti vissza kettejük intim valóságába. Kékjeit visszaemeli, egyenesen a hasonszín tekintetbe.*
- Úgy vélem, megjegyezted, melyik a szobám. *Kunkorít pajkos mosolyt ajkára.* - És gyanítom, még valami mesterkulcsod is akad hozzá. *Vigyorodik el sokat sejtetően.* - Egy meglepetés fürdőt pedig bármelyik estén tudnék értékelni. *Kacsint vidáman, s már mozdul is, hogy előre dőlve, a férfi feje mellett kétoldalt kitámasztva indítványozzon egy korábbi szenvedélyességüket felidéző csókot. Ennél nagyobb elköteleződésekbe nem kíván bocsátkozni a mai este folyamán, reméli ennyivel eloszlathatta Mik bizonytalanságát.
Ha pedig a csók megtörtént, s ívét minden siettetés nélkül lefutotta, felkászálódik az ágyról, engedve, hogy a másik öltözködésébe kezdhessen. Ő eközben fedetlen valójában indul meg erkélye ajtaja felé, hogy azt szélesre tárva lélegezhesse be az éjszakai utca frissítően hűvös szagait, melyekbe ezúttal valamiféle dohányfüst illata is keveredik. Wegtoreni talán, ha szimata nem csal.*
4844. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-18 16:23:20
Üzenet elküldve: 2020-09-18 16:23:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parfümillatú üzletek//
*Ahogy Mik korábban jelezte a heges arcúnak, a Kalmár egyik vendége érdeklődött a pultos fiúnál, hogy a kereskedőházat érdekelné-e illatszerek és parfümök eladásának lehetősége. Természetesen a kereskedőházat minden érdekli, amivel képes kiszélesíteni a kínálatát és ezzel jobb helyzetet kiharcolni magának a városban. Nem titkolt törekvés, hogy több lábon álljanak és ezért minden lehetőség érdekli őket. Az eredményes és hasznot hozó együttműködéshez pedig Aztyanon át vezet az út.
Az intéző pedig a fogadó személyzet számára fenntartott asztalánál fogadja a szemrevaló lányt, akiről Mik beszélt. Az már feltűnt neki, hogy a pultos kitüntető figyelmet fordított korábban a lányra, de a heges arcút nem könnyű befolyásolni. Egy csinos mosolynál vagy kívánatos dekoltázsnál sokkal több kell hozzá.*
- Teysus áldja, kisasszony. A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője. *Áll fel az asztaltól, hogy fogadja a lányt. Udvariasan helyet mutat magával szemben, majd visszaülve becsukja a csatos könyvet, amelyben a kereskedőház üzleti ügyeit és megrendeléseit szokta számon tartani.*
- Mikarr úgy tájékoztatott, hogy ön illatszerekkel és parfümökkel foglalkozik és szeretne üzleti kapcsolatba lépni a kereskedőházzal. Jók az információim? *Kezd bele egyből az üzletre térve, mellőzve a felesleges szócséplést. Egy kereskedőnek az idő pénz és Aztyannak nincs pénze felesleges körökre. Persze ettől még a heges arcú nem barátságtalan vagy tolakodóan sürgető, sérült arcának átellenes oldalán halovány, kedves mosoly ül, égszín tekintete a minden bizonnyal vele szemben ülő lány tekintetét fürkészi. A heges arcú elég jó emberismerő, képes olvasni a szavak mögötti dolgokból, nem verbális jelekből, amit általában saját előnyére használ fel. Ám most érdeklődve várja a választ.*
//Parfümillatú üzletek//
*Ahogy Mik korábban jelezte a heges arcúnak, a Kalmár egyik vendége érdeklődött a pultos fiúnál, hogy a kereskedőházat érdekelné-e illatszerek és parfümök eladásának lehetősége. Természetesen a kereskedőházat minden érdekli, amivel képes kiszélesíteni a kínálatát és ezzel jobb helyzetet kiharcolni magának a városban. Nem titkolt törekvés, hogy több lábon álljanak és ezért minden lehetőség érdekli őket. Az eredményes és hasznot hozó együttműködéshez pedig Aztyanon át vezet az út.
Az intéző pedig a fogadó személyzet számára fenntartott asztalánál fogadja a szemrevaló lányt, akiről Mik beszélt. Az már feltűnt neki, hogy a pultos kitüntető figyelmet fordított korábban a lányra, de a heges arcút nem könnyű befolyásolni. Egy csinos mosolynál vagy kívánatos dekoltázsnál sokkal több kell hozzá.*
- Teysus áldja, kisasszony. A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője. *Áll fel az asztaltól, hogy fogadja a lányt. Udvariasan helyet mutat magával szemben, majd visszaülve becsukja a csatos könyvet, amelyben a kereskedőház üzleti ügyeit és megrendeléseit szokta számon tartani.*
- Mikarr úgy tájékoztatott, hogy ön illatszerekkel és parfümökkel foglalkozik és szeretne üzleti kapcsolatba lépni a kereskedőházzal. Jók az információim? *Kezd bele egyből az üzletre térve, mellőzve a felesleges szócséplést. Egy kereskedőnek az idő pénz és Aztyannak nincs pénze felesleges körökre. Persze ettől még a heges arcú nem barátságtalan vagy tolakodóan sürgető, sérült arcának átellenes oldalán halovány, kedves mosoly ül, égszín tekintete a minden bizonnyal vele szemben ülő lány tekintetét fürkészi. A heges arcú elég jó emberismerő, képes olvasni a szavak mögötti dolgokból, nem verbális jelekből, amit általában saját előnyére használ fel. Ám most érdeklődve várja a választ.*
4843. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-18 15:06:53
Üzenet elküldve: 2020-09-18 15:06:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Szavakkal nem is igen kell(ene) válaszolnia, a teste ékesebben beszél ezer szónál. De azért persze válaszol, hisz miért ne tenné. Már az első találkozáskor egy húron pendültek Winnel és mostanra kiderült, hogy más módon is egy rugóra járnak. Nagyon szeretne maradni, nagyon szeretné, ha elfelejthetné, hogy neki dolga van. Nagyon szeretne most nem annyira kötelességtudó lenni, mint amilyen.
A megnyugtató válaszra elmosolyodik a félhomályos szobában. A kérdésre nem válaszol azonnal. Egyrészt, mert keresi a megfelelő választ, ami nem csak felmenti, de elég őszinte, hogy a lányt ne bántsa meg vele.
A csípőjére ülő lányt szívesen fogadja, kezeit combjaira teszi, jelezve, hogy mennyire nincs ellenére a helyzet.*
- Ebben biztos lehetsz. *Válaszolja halkan. Újra lesüti tekintetét, de csak egy pillanatra, majd onnan újra Win pillantását keresi.*
- A lázadás alatt követtem el olyan dolgokat, amikre nem vagyok büszke. *Kezd bele igencsak halkan, talán halkabban, mint eddig.*
- A kereskedőház munkát ajánlott és eltűnhettem az utcáról. Nem kérdezősködtek, bizalmat kaptam. *Folytatja, a lány pillantását kerülve inkább a jobb kezét nézi, ahogy Win bőrét simogatja.*
- Viszonozni akarom nekik, amit értem tettek. *Nem tudja, mennyire érti Win, hogy mire akar kilyukadni, de érezheti, sőt, tudhatja, hogy nem miatta kell elindulnia, hogy visszatérjen a munkájához. Furcsa lehet az ilyen lojalitás ebben a világban, de Mik az a fajta ember, akiben még van őszinteség és pozitív elvek, amelyekhez tartja is magát.*
- Látlak még? *Kérdi pár pillanatnyi hallgatás után. Persze, amint kimondja, már bánja, hisz nem szolgáltathatja ki magát ennyire. Egyetlen liezon után nem is várhat el semmit, annak ellenére sem, hogy mennyire jól egymásra tudnak hangolódni.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
*Szavakkal nem is igen kell(ene) válaszolnia, a teste ékesebben beszél ezer szónál. De azért persze válaszol, hisz miért ne tenné. Már az első találkozáskor egy húron pendültek Winnel és mostanra kiderült, hogy más módon is egy rugóra járnak. Nagyon szeretne maradni, nagyon szeretné, ha elfelejthetné, hogy neki dolga van. Nagyon szeretne most nem annyira kötelességtudó lenni, mint amilyen.
A megnyugtató válaszra elmosolyodik a félhomályos szobában. A kérdésre nem válaszol azonnal. Egyrészt, mert keresi a megfelelő választ, ami nem csak felmenti, de elég őszinte, hogy a lányt ne bántsa meg vele.
A csípőjére ülő lányt szívesen fogadja, kezeit combjaira teszi, jelezve, hogy mennyire nincs ellenére a helyzet.*
- Ebben biztos lehetsz. *Válaszolja halkan. Újra lesüti tekintetét, de csak egy pillanatra, majd onnan újra Win pillantását keresi.*
- A lázadás alatt követtem el olyan dolgokat, amikre nem vagyok büszke. *Kezd bele igencsak halkan, talán halkabban, mint eddig.*
- A kereskedőház munkát ajánlott és eltűnhettem az utcáról. Nem kérdezősködtek, bizalmat kaptam. *Folytatja, a lány pillantását kerülve inkább a jobb kezét nézi, ahogy Win bőrét simogatja.*
- Viszonozni akarom nekik, amit értem tettek. *Nem tudja, mennyire érti Win, hogy mire akar kilyukadni, de érezheti, sőt, tudhatja, hogy nem miatta kell elindulnia, hogy visszatérjen a munkájához. Furcsa lehet az ilyen lojalitás ebben a világban, de Mik az a fajta ember, akiben még van őszinteség és pozitív elvek, amelyekhez tartja is magát.*
- Látlak még? *Kérdi pár pillanatnyi hallgatás után. Persze, amint kimondja, már bánja, hisz nem szolgáltathatja ki magát ennyire. Egyetlen liezon után nem is várhat el semmit, annak ellenére sem, hogy mennyire jól egymásra tudnak hangolódni.*
4842. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-18 12:34:55
Üzenet elküldve: 2020-09-18 12:34:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Balkócza, Gilroy, //
// Zásrás //
- Na jól van gnóm hölgy csak nyugodjon meg. Én már itt sem vagyok.
* Brudo oda megy a ház mögé a lovakhoz elköszönni Gilroytól. *
- Na hát viszlát barátom! Örültem a szerencsének. Remélem még találkozunk valamikor. Arra gondoltam addig saját magamnak komponálok a furulyámon. Ha valamire szükséged van csak keress meg, és ha megtalálsz segítek. Egy olyan barátot szereztél magadnak aki hálás szívű. Brudo át ad 20 aranyat Gilroy a rímfaragónak hála képen.
Ennyit fogadj el barátom. Tudom, hogy te nem kérnéd ezt a pénzt, de én ragaszkodom hozzá.
* A kövér ember mosolyogva áll, és megpödri bajuszát. *
- Jó szerencsét kívánok a továbbiakban!
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.18 12:39:42
// Zásrás //
- Na jól van gnóm hölgy csak nyugodjon meg. Én már itt sem vagyok.
* Brudo oda megy a ház mögé a lovakhoz elköszönni Gilroytól. *
- Na hát viszlát barátom! Örültem a szerencsének. Remélem még találkozunk valamikor. Arra gondoltam addig saját magamnak komponálok a furulyámon. Ha valamire szükséged van csak keress meg, és ha megtalálsz segítek. Egy olyan barátot szereztél magadnak aki hálás szívű. Brudo át ad 20 aranyat Gilroy a rímfaragónak hála képen.
Ennyit fogadj el barátom. Tudom, hogy te nem kérnéd ezt a pénzt, de én ragaszkodom hozzá.* A kövér ember mosolyogva áll, és megpödri bajuszát. *
- Jó szerencsét kívánok a továbbiakban!
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.18 12:39:42
4841. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-18 08:25:21
Üzenet elküldve: 2020-09-18 08:25:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Gilroy, Brudo//
*Nagy szúrós szemeket mereszt a két férfi irányába, a szemöldöke pedig mint egy sűrű bozótos megszakítás nélkül fut gyilkos pillantásai felett. De csak nem akarják ezek abba hagyni a kötözködést és a bajszos férfi még rátesz egy lapáttal.*
-Mi az, hogy nem olyan lány vagyok?! PONTOSAN olyan lány vagyok, aki két lábbal rúg innen ki, ha nem tudsz kultúráltan viselkedni a személyzettel. De be is zárhatok, és hagyhatom, hogy az alkohol mániás bagázs félholtra verjen benneteket, csak aztán eresztem vissza őket. Mindenki szépen foglaljon helyet a fenekén, lehetőleg tőlem jó távol. *Motyogja maga elé, még a végén baja lesz abból, hogy ez a kettő itt balhézik neki. Így a bemutatkozás is elmarad, majd pont ő fogja megmondani a nevét egy ilyen kiélezett helyzetben. Azt aztán leshetik. Már az se tudja jobb kedvre deríteni, hogy a szöszi is a környéken van, Brudo megítéléséből rá is ragad az ő szemében. Bár a bocsánatkérés meglebegtetése egyértelműen felkelti az érdeklődését és talán még jó mederbe is terelheti a dolgokat. Felpillant és összeszűkült szemeit Brudora veti.*
-Egy kocsmában erre van a kidobófiú… *Itt egy sajnálkozó sóhajtás kikívánkozik, valahogy a hangulat is elkomorul körülötte, ahogy a döfködés is abba marad.*
-Szegényt múlt héten temettük el, csúfos egy vége lett… mellé nyúlt. *Töröl le egy látszólag ott sem lévő könnycseppet a szeme alól.*
-Pedig az a főzetem olyan jóra sikerült, de felhajtotta, azaz idióta, vörös volt, azt hitte bor. *Motyogja maga elé vállat vonva, igazán nem lehet hibáztatni egy ilyen kis véletlenért. Főleg, hogy az ő elbeszéléséből nem igazán derült ki, hogy ez valóban megtört eset-e vagy csak most találta ki.*
-A hajamról szólva… *Simít bele és ki is szakít egy szálat jó látványosan.*
-A tied szebb, inkább azért aggódnék. *Vigyorodik el, majd a hajszálat elhajítja maga mögé a padlóra.*
-Ég áldja! *Integet a távozó után kicsit megkönnyebbülten, hiszen ez már fél siker.*
*Nagy szúrós szemeket mereszt a két férfi irányába, a szemöldöke pedig mint egy sűrű bozótos megszakítás nélkül fut gyilkos pillantásai felett. De csak nem akarják ezek abba hagyni a kötözködést és a bajszos férfi még rátesz egy lapáttal.*
-Mi az, hogy nem olyan lány vagyok?! PONTOSAN olyan lány vagyok, aki két lábbal rúg innen ki, ha nem tudsz kultúráltan viselkedni a személyzettel. De be is zárhatok, és hagyhatom, hogy az alkohol mániás bagázs félholtra verjen benneteket, csak aztán eresztem vissza őket. Mindenki szépen foglaljon helyet a fenekén, lehetőleg tőlem jó távol. *Motyogja maga elé, még a végén baja lesz abból, hogy ez a kettő itt balhézik neki. Így a bemutatkozás is elmarad, majd pont ő fogja megmondani a nevét egy ilyen kiélezett helyzetben. Azt aztán leshetik. Már az se tudja jobb kedvre deríteni, hogy a szöszi is a környéken van, Brudo megítéléséből rá is ragad az ő szemében. Bár a bocsánatkérés meglebegtetése egyértelműen felkelti az érdeklődését és talán még jó mederbe is terelheti a dolgokat. Felpillant és összeszűkült szemeit Brudora veti.*
-Egy kocsmában erre van a kidobófiú… *Itt egy sajnálkozó sóhajtás kikívánkozik, valahogy a hangulat is elkomorul körülötte, ahogy a döfködés is abba marad.*
-Szegényt múlt héten temettük el, csúfos egy vége lett… mellé nyúlt. *Töröl le egy látszólag ott sem lévő könnycseppet a szeme alól.*
-Pedig az a főzetem olyan jóra sikerült, de felhajtotta, azaz idióta, vörös volt, azt hitte bor. *Motyogja maga elé vállat vonva, igazán nem lehet hibáztatni egy ilyen kis véletlenért. Főleg, hogy az ő elbeszéléséből nem igazán derült ki, hogy ez valóban megtört eset-e vagy csak most találta ki.*
-A hajamról szólva… *Simít bele és ki is szakít egy szálat jó látványosan.*
-A tied szebb, inkább azért aggódnék. *Vigyorodik el, majd a hajszálat elhajítja maga mögé a padlóra.*
-Ég áldja! *Integet a távozó után kicsit megkönnyebbülten, hiszen ez már fél siker.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409