//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A kapott válaszra biccent, mintha annyira magától értetődő lenne. Valóban eléggé nyilvánvaló, hogyha valaki megteheti, hogy könnyítsen életén, akkor megtenné, de a mocskos anyagiak sajnos ezt nem teszik lehetővé. Jenari elég jól ismeri ezt a helyzetet, hiszen ő többnyire nagyon szerény körülmények között élt édesanyjával, és néha kicsit jobban ment a sora, néha meg annál is rosszabbul. Talán emiatt sem kíván annyira odanézni az aranyaknak, hiszen jól tudja, hogy bármennyire is tartogatja őket a markában, szaporodni nem fog, az impulzív költekezés pedig sokkal inkább kielégíti igényeit. Az évek alatt pedig megszokta eléggé a nélkülöző napokat ahhoz, hogy ne tartson tőlük különösebben.
Az italok rövidesen asztalukon pihennek meg, Jenari pedig udvariasan megvárja míg a férfi is a sajátjáért nyúl, és köszöntőleg megemeli felé, mielőtt nagyot húz a rumba. Izmait most is görcsbe húzza az erős szesz, ám mimikája rövidesen rendeződik, és csak a kellemesen maró, forró érzés marad benne.*
- Mm, ez még változatlanul remek.
*Hideg kékjei kíváncsian fürkészik asztaltársasága arcát, hogy megerősítést, vagy nemtetszést olvasson le róla.*
- Örülök, hogy megfelel az ízlésednek.
*Nyugtázza elégedetten, és enyhe büszkeséggel hangjában, közben pedig megtöltött pipájáért nyúl, hogy lassacskán szippantson egyet, és a nagy levegővételt egy hűsítő korty sörrel kísérje le. Érzékelhetően lejjebb ereszkednek vállai, ahogy ajkai széle egyre feljebb kerekednek.*
- Hmm.
*Hümmentése sokkal hosszabbra sikeredik, mint amennyire tervezte, vagy mint amennyire felfogja. Jó kedély és nyugalom önti el lassan elméjét, és ennek köszönhetően jobban elmereng a kérdésen.*
- Felszabadító. A normák betartásáért pedig nem egy szervezet, hanem a közösség felel. Ha ellopod valaki csirkéjét nem az Őrség korbácsol meg érte, hanem a gazda veri be az orrodat.
*Megrántja vállait.*
- Nem jó példa, de talán érthető. Az emberek jobban egymásra vannak utalva, ezért jobban számíthatnak is a másikra. Erősebb a ... kötelék. Azt hiszem.
*Végső soron úgy érzi semmit nem tud biztosan, csak találgat az életben, és néha szerencsésen beletenyerel.*
- És te honnan is jöttél?
*Kérdez rá némi homlokráncolás mellett, ahogy megkísérli előásni emlékeit ezzel kapcsolatban. Gondolatai kissé összekuszálódnak, és elhalványulnak, hála az Ördögvigyornak és a ma már elfogyasztott alkoholnak. Talán emiatt is felejt el szólni Yezának, akivel tervezett pár szót váltani még, de mire megkésve a lány felé fordítja tekintetét amaz már elmenőben van.*
- Hümpf. Hümm?
*Fordul kérdő tekintettel vissza Gaerralos felé, miközben újra pipájába szippant.*
- Oh. Nem gondoltam, hogy ki kellene kérdeznem a véleményüket, főleg mert nem érdekel.
*Ezt a kijelentését valamiért annyira frappánsnak találja, hogy mosolya vigyorrá szélesedik ki, és meg is marad annak.*
- Öhm, váltanom kellene pár szót a vöröskével. Csak pár perc lenne.
*Kissé komótosan maga alá gyűri lábait, hogy lustán feltápászkodjon, az izzó szárított növényekkel teli kis fadarabot pedig az asztalon hagyja.*
- Tényleg nem kérsz semmit?
*Gaerralos észrevehet, hogy Jenari légzésével együtt annak pislogása is lassabb ütemre váltott, mintha a lány álmos lenne, ami ugyan nem áll messze a távolságtól, de nem ez az igazi ok.*