Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 251 (5001. - 5020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5020. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-13 16:31:54
Üzenet elküldve: 2020-11-13 16:31:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Elgroon szobájában//
- Igazából én hozom mindig a felszínre. Ne sajnálja.
*A vonásokat illetően bólint egyet. Reméli, nem fog gondot okozni majd a művésznek egy valamennyire a szüleire hasonlító gyermek arcának felvázolása és megfestése. Jó megérzései vannak Elgroon felől, noha még nem látta semmilyen munkáját.*
- Úgy szeretném, hogy a festményre tekintőkre nézzenek. ~Nézzünk.~ Nem is tudom megmagyarázni, hogy miért, de csak így tudom elképzelni.
*Szerencséjére úgy alakul a helyzet, hogy egy vásznat is szemügyre tud venni. Nézegeti egy darabig, ahogy próbálja ráképzelni az alakokat, aztán bólint.*
- Ez a méret tökéletes! Pontosan megfelel. Az apróbb méretbeli eltérések sem fognak problémát jelenteni, már ha szóba kerülhet ilyen.
*Az ár tárgyalása után rámosolyog a férfira. Ennyi lesütött tekintet után Elgroon végre láthat valamiféle csillogást is a nő szemében, ha jobban megfigyeli.*
- Nos, van-e még valami, amit meg kellene beszélnünk? Esetleg egy időpontot, hogy mikor tudna ellátogatni hozzánk. Nekem nem sürgős a dolog, szóval ahogy az Ön ideje engedi. Én egyelőre megszállok itt a városban, aztán holnap hazaindulok. Ha gondolja, tartson velem, de ha máskor felel meg Önnek, szíves-örömest elmondom, hogyan is találhatja meg a birtokunkat. Onnan elvezethetem majd a szoborig is.
- Igazából én hozom mindig a felszínre. Ne sajnálja.
*A vonásokat illetően bólint egyet. Reméli, nem fog gondot okozni majd a művésznek egy valamennyire a szüleire hasonlító gyermek arcának felvázolása és megfestése. Jó megérzései vannak Elgroon felől, noha még nem látta semmilyen munkáját.*
- Úgy szeretném, hogy a festményre tekintőkre nézzenek. ~Nézzünk.~ Nem is tudom megmagyarázni, hogy miért, de csak így tudom elképzelni.
*Szerencséjére úgy alakul a helyzet, hogy egy vásznat is szemügyre tud venni. Nézegeti egy darabig, ahogy próbálja ráképzelni az alakokat, aztán bólint.*
- Ez a méret tökéletes! Pontosan megfelel. Az apróbb méretbeli eltérések sem fognak problémát jelenteni, már ha szóba kerülhet ilyen.
*Az ár tárgyalása után rámosolyog a férfira. Ennyi lesütött tekintet után Elgroon végre láthat valamiféle csillogást is a nő szemében, ha jobban megfigyeli.*
- Nos, van-e még valami, amit meg kellene beszélnünk? Esetleg egy időpontot, hogy mikor tudna ellátogatni hozzánk. Nekem nem sürgős a dolog, szóval ahogy az Ön ideje engedi. Én egyelőre megszállok itt a városban, aztán holnap hazaindulok. Ha gondolja, tartson velem, de ha máskor felel meg Önnek, szíves-örömest elmondom, hogyan is találhatja meg a birtokunkat. Onnan elvezethetem majd a szoborig is.
5019. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-13 15:24:39
Üzenet elküldve: 2020-11-13 15:24:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Bátor ember nőstény. Bizony szeretné ezt hallani magáról, biztosan imponálnának neki ezek a szavak, ha az ork nem csak gondolatai között illetné velük. Ezúttal mégsem teljesen erről van szó. Csupán bízik saját ösztöneiben, s következtető készségében. Hiszen, ha a kovácsműhelyben posztol a kereskedőház alkalmazásában őrként, akkor az ő biztonságára is vigyáznia kell, nem pedig fenyegetni azt. Bárki más agyaras hímnek nem feltétlenül engedné, hogy bármilyen módon is hozzáérjen, pláne nem ilyen bizalmasan.
Darok fogásában viszont egészen kényelmesen érzi magát, látszik is a másikon az igyekezet, hogy komfortot biztosítson számára még ebben a nehezített helyzetben is.*
- Na, azért alábecsülni sem kell! *Nevet fel, ahogy rávilágítására az ork rájön, mennyire nincsenek egy súlycsoportban. A módosított feltételek lehet, hogy egyenlőbbek, önérzetére nincsenek kedvező hatással. Mondjuk nagyon neki sem keseredik, inkább felelget tovább a származását firtató kérdésekre, miután negyedik italát lehúzta.*
- Hát, úgy, ahogy egy ember lehet félig elf. Vagy, ahogy egy öszvér félig ló. *Kuncog bele saját hasonlataiba.* Atyám volt wegtoreni, anyám Lihanechben élt. Én is ott nőttem fel. *Nehezére esik befejezni fejtegetését, miközben vetélytársa egymás után 5 adag rumot húz le úgy, mintha vizet inna. Az ő feje már a padlón koppanna egy ilyen sorozattól. Kicsi hiányzik csak hozzá, hogy ne akadjon benne szava, így is zavarodottnak hathat hangja. Nem bírja megállni, hogy ne tegyen egy elismerő fejmozdulatot, mikor az utolsó töltet után az asztal lapján koppan Darok pohara, s tekintetük ismét találkozik.*
- Hát azt látom! *Nyugtázza nevetve Darok kedvének megérkezését. Ékes tanúbizonyságát adta ennek, beszéltek helyette a fogyatkozó felesek rendesen.*
- Pedig veretlen bajnoka lehetnél a sivatagodnak! *Bókol, vagy inkább elismer lelkesen, miközben balja már tölti következő adagját. Erre már jobban kell koncentrálnia, úgy érzi mind a négy korábbi feles célba ért, s kezd egyszerre koordinációjának tompításába.*
- Köszönöm. *Mosolyodik valóban rejtélyesen, csak egy pillanatra felsandítva ténykedéséből.* Nos... *húzza le mondat közben a rumot, a szabályoknak megfelelően.* Üzletnek indult ez is, ahogy minden. *Bár nem fintorog ezúttal sem, orcáit és mindkét fülét - mik mögé éppen betűri barna tincseit, hiszen hirtelen nagyon meleg lett itt - erősödő pír önti el. Kékjeinek csillogása is változni látszik, miből könnyen kitalálható, hogy pontosan ennyi italra volt hitelesítve. Ez persze nem fogja gátolni a folytatásban. Ahogy a beszédben sem.*
- A lázadás előtt vetettem itt meg a lábam, és még előtte távoztam is. Éppen időben. *Mosolyodik keserédes nosztalgiával.* Nemrég jöttem vissza megnézni, mi maradt meg és mi nem.
//Darok//
*Bátor ember nőstény. Bizony szeretné ezt hallani magáról, biztosan imponálnának neki ezek a szavak, ha az ork nem csak gondolatai között illetné velük. Ezúttal mégsem teljesen erről van szó. Csupán bízik saját ösztöneiben, s következtető készségében. Hiszen, ha a kovácsműhelyben posztol a kereskedőház alkalmazásában őrként, akkor az ő biztonságára is vigyáznia kell, nem pedig fenyegetni azt. Bárki más agyaras hímnek nem feltétlenül engedné, hogy bármilyen módon is hozzáérjen, pláne nem ilyen bizalmasan.
Darok fogásában viszont egészen kényelmesen érzi magát, látszik is a másikon az igyekezet, hogy komfortot biztosítson számára még ebben a nehezített helyzetben is.*
- Na, azért alábecsülni sem kell! *Nevet fel, ahogy rávilágítására az ork rájön, mennyire nincsenek egy súlycsoportban. A módosított feltételek lehet, hogy egyenlőbbek, önérzetére nincsenek kedvező hatással. Mondjuk nagyon neki sem keseredik, inkább felelget tovább a származását firtató kérdésekre, miután negyedik italát lehúzta.*
- Hát, úgy, ahogy egy ember lehet félig elf. Vagy, ahogy egy öszvér félig ló. *Kuncog bele saját hasonlataiba.* Atyám volt wegtoreni, anyám Lihanechben élt. Én is ott nőttem fel. *Nehezére esik befejezni fejtegetését, miközben vetélytársa egymás után 5 adag rumot húz le úgy, mintha vizet inna. Az ő feje már a padlón koppanna egy ilyen sorozattól. Kicsi hiányzik csak hozzá, hogy ne akadjon benne szava, így is zavarodottnak hathat hangja. Nem bírja megállni, hogy ne tegyen egy elismerő fejmozdulatot, mikor az utolsó töltet után az asztal lapján koppan Darok pohara, s tekintetük ismét találkozik.*
- Hát azt látom! *Nyugtázza nevetve Darok kedvének megérkezését. Ékes tanúbizonyságát adta ennek, beszéltek helyette a fogyatkozó felesek rendesen.*
- Pedig veretlen bajnoka lehetnél a sivatagodnak! *Bókol, vagy inkább elismer lelkesen, miközben balja már tölti következő adagját. Erre már jobban kell koncentrálnia, úgy érzi mind a négy korábbi feles célba ért, s kezd egyszerre koordinációjának tompításába.*
- Köszönöm. *Mosolyodik valóban rejtélyesen, csak egy pillanatra felsandítva ténykedéséből.* Nos... *húzza le mondat közben a rumot, a szabályoknak megfelelően.* Üzletnek indult ez is, ahogy minden. *Bár nem fintorog ezúttal sem, orcáit és mindkét fülét - mik mögé éppen betűri barna tincseit, hiszen hirtelen nagyon meleg lett itt - erősödő pír önti el. Kékjeinek csillogása is változni látszik, miből könnyen kitalálható, hogy pontosan ennyi italra volt hitelesítve. Ez persze nem fogja gátolni a folytatásban. Ahogy a beszédben sem.*
- A lázadás előtt vetettem itt meg a lábam, és még előtte távoztam is. Éppen időben. *Mosolyodik keserédes nosztalgiával.* Nemrég jöttem vissza megnézni, mi maradt meg és mi nem.
5018. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-13 08:59:01
Üzenet elküldve: 2020-11-13 08:59:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*A nőstény a hallottak szerint nem egy utazó fajta. Érdekes jelenség azt meg kell hagyni. A váratlan fordulatot szívesen fogadja Winyra, amin egy kissé meglepődik Darok. ~Nem fél az orkoktól és a hímektől sem. Bátor ember nőstény.~ Hatalmas keze a másiké mellett tényleg óriási. Próbálja úgy helyezni, hogy az asztalon könyöklés ne legyen kényelmetlen ivótársának. Az előny mérlegelésén nem gondolkodott eleget. Ezt el kell, hogy ismerje.*
- Ez így nem fair. Sokkal nagyobb vagyok, mint te és jobban eloszlik bennem a szesz. Úgy igaz, ha én kettőt iszok. *Nem akar egyenlőtlen küzdelmet, így módosít a szabályokon a nőstény javára. Winyra lehúzza a negyedik kupicát, amit még tényleg jól bír. Szűkszavúan megtudja, hogy félig wegtoreni a másik. Ez szöget üt a fejébe.*
- Hogy lehet valaki félig wegtoreni? *Nagyon kíváncsi, hogy ez miként lehetséges. Közben kitölti magának a negyedik, majd ötödik, hatodik, heteid és nyolcadik kupicát, amit egymás után legyűr. Valamit segít, hogy nem óvatosan, lassan iszogat, hanem egyszerre küldi le, egymás után a rumot. Az utolsó kupicánál megborzong egy kicsit, majd a fejét megrázva a tekintete visszatér a nőstényre.*
- Nem szoktam versenyből inni. Többnyire. Csak a saját szakállamra. De most meghoztad a kedvem. *Vigyorogva válaszolja Winyra-nak, miközben érzi, hogy kellemes ellazul a már benne lévő italtól, aminek egy része csak ezután fog lecsapódni.*
- Rejtélyes egy nőstény vagy Winyra. Amíg legyűröd a következőt elmesélhetnéd, hogy kötöttél itt ki félig wegtoreniként. *Furdalja oldalát a történet, főként a nyolcadik kupica után. A nőnek most az ötödik következik, s remélhetőleg beszélgetni is tudnak még a kupicák után.*
//Darok//
*A nőstény a hallottak szerint nem egy utazó fajta. Érdekes jelenség azt meg kell hagyni. A váratlan fordulatot szívesen fogadja Winyra, amin egy kissé meglepődik Darok. ~Nem fél az orkoktól és a hímektől sem. Bátor ember nőstény.~ Hatalmas keze a másiké mellett tényleg óriási. Próbálja úgy helyezni, hogy az asztalon könyöklés ne legyen kényelmetlen ivótársának. Az előny mérlegelésén nem gondolkodott eleget. Ezt el kell, hogy ismerje.*
- Ez így nem fair. Sokkal nagyobb vagyok, mint te és jobban eloszlik bennem a szesz. Úgy igaz, ha én kettőt iszok. *Nem akar egyenlőtlen küzdelmet, így módosít a szabályokon a nőstény javára. Winyra lehúzza a negyedik kupicát, amit még tényleg jól bír. Szűkszavúan megtudja, hogy félig wegtoreni a másik. Ez szöget üt a fejébe.*
- Hogy lehet valaki félig wegtoreni? *Nagyon kíváncsi, hogy ez miként lehetséges. Közben kitölti magának a negyedik, majd ötödik, hatodik, heteid és nyolcadik kupicát, amit egymás után legyűr. Valamit segít, hogy nem óvatosan, lassan iszogat, hanem egyszerre küldi le, egymás után a rumot. Az utolsó kupicánál megborzong egy kicsit, majd a fejét megrázva a tekintete visszatér a nőstényre.*
- Nem szoktam versenyből inni. Többnyire. Csak a saját szakállamra. De most meghoztad a kedvem. *Vigyorogva válaszolja Winyra-nak, miközben érzi, hogy kellemes ellazul a már benne lévő italtól, aminek egy része csak ezután fog lecsapódni.*
- Rejtélyes egy nőstény vagy Winyra. Amíg legyűröd a következőt elmesélhetnéd, hogy kötöttél itt ki félig wegtoreniként. *Furdalja oldalát a történet, főként a nyolcadik kupica után. A nőnek most az ötödik következik, s remélhetőleg beszélgetni is tudnak még a kupicák után.*
5017. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-11 16:31:05
Üzenet elküldve: 2020-11-11 16:31:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Látogatás//
*A férfi egy kicsit gondolkodik az asztalánál, amikor eszébe jut, hogy többet is megtudhatna, a Kikötőben folyó dolgokról, hiszen Sellőházban van egy régi ismerőse, aki segíthet. Újra odalép Xavyhoz és szól.*
-Xavy, most el kell mennem a Kikötőbe, egész pontosan a Sellőházba. Információkat megyek szerezni, és az ismerősömet is meglátogatom. Ha valaki keresne mondd meg, hogy ott vagyok.* Mondja a Harcos és már megy, és lép ki az ajtón.*
*A férfi egy kicsit gondolkodik az asztalánál, amikor eszébe jut, hogy többet is megtudhatna, a Kikötőben folyó dolgokról, hiszen Sellőházban van egy régi ismerőse, aki segíthet. Újra odalép Xavyhoz és szól.*
-Xavy, most el kell mennem a Kikötőbe, egész pontosan a Sellőházba. Információkat megyek szerezni, és az ismerősömet is meglátogatom. Ha valaki keresne mondd meg, hogy ott vagyok.* Mondja a Harcos és már megy, és lép ki az ajtón.*
5016. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-11 15:12:10
Üzenet elküldve: 2020-11-11 15:12:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*A felvázolt élethelyzetet valóban csak elképzelni tudja, ő maga nem az a küldetéseken résztvevő, kalandor fajta. Persze volt már része hosszabb utazásokban, azok mégis, még a legszerényebb körülményeik között sem hasonlítottak arra, mit az ork lefestett az imént.*
- Ó, elhiszek én sok mindent, csak megkóstolnom ne kelljen. *Feleli viszont nevetve, fejét nemlegesen megrázva párszor, mintegy nyomatékosításként.*
- Kiütésre talán nincs is tökéletesebb! *Ért egyet a már sokat emlegetett ital sokrétű felhasználhatóságával, főleg, hogy a szórakozásból való elfogyasztás nem szerepel a másik felsorolásában sem. Ez a felfedezés rádob még egy lapáttal derültségének fokára.
Koccintási igyekezetének viszonzatlansága cseppet sem töri le lelkesedését, ahogy lendületében sem állítja meg. Ugyanúgy hajtja le italát, mintha a kielégítő csilingelés felhangzott volna, s ugyanannyira nem látszik ábrázatán, hogy ez bármilyen módon megviselte volna. Ami viszont ez után következik, meglepett ráncokba húzza vonásait. Nem tiltakozik, vagy feszíti meg izmait, riadalom okán sem hőköl hátra a hím érintésére, sőt, fogására. Kezét engedi vezetni, ahogy azt a másik kívánja, kíváncsian várva a fejleményeket. Fürkésző kékjei végig követik a mozdulatok sorát, eltűnődve azon, mennyire eltörpül saját karja, tenyere a híméhez képest, milyen sebezhetőnek, törékenynek tűnik mellette. Majd tágra nyílt szemei kérdőn állapodnak meg Darok tekintetében. Sokáig nem kell várnia a magyarázatot, az hamar, szakszerűen és érthetően érkezik. Minden egyes szabály elhangzását követően bólint egyet, jelezve, felfogta. Lélekjelenlétét visszanyerve pedig lelkes mosolya is kezd visszaköltözni ajkának ívébe.
Akkurátusan követi nyomon, ahogy ebben a felállásban fogyasztja el első italát Darok, majd nagyot kacag azon, hogy szerinte szerény személye van most előnyben.*
- Azt hiszem, minden előnyre szükségem is lesz ellened. *Ismeri be nevetve, de balja már lendül is, hogy megkezdhesse a soron következő menetet. Egyelőre meglepően ügyesen bánik az üveggel, egy csepp sem csintalankodik mellé. Poharát, hasonlatosan társához jobbjába fogja, s bár magához képest elég idétlenül hathat a mozdulat, mivel megteszi, de lehajtja a negyedik kupicáját.*
- Csak félig, de sosem éltem ott. *Felel rögvest, ahogy torkán már legurult az ital. Baljának mutató- és hüvelykujjával tesz pár törlő mozdulatot szája sarkaiban.* Azt hiszem, a véremben van ez a tehetség. *Álszerény félmosoly jelenik meg ajka bal szegletében, mi lassan bontakozik teljes vigyorrá.*
- Na és te? *Biccent kérdőn Darok felé, míg közelébe tolja a rumosüveget, bátorítva ezzel a folytatásra.* Biztos sok ilyesmi versenyben arattál diadalt a környékeden!
//Darok//
*A felvázolt élethelyzetet valóban csak elképzelni tudja, ő maga nem az a küldetéseken résztvevő, kalandor fajta. Persze volt már része hosszabb utazásokban, azok mégis, még a legszerényebb körülményeik között sem hasonlítottak arra, mit az ork lefestett az imént.*
- Ó, elhiszek én sok mindent, csak megkóstolnom ne kelljen. *Feleli viszont nevetve, fejét nemlegesen megrázva párszor, mintegy nyomatékosításként.*
- Kiütésre talán nincs is tökéletesebb! *Ért egyet a már sokat emlegetett ital sokrétű felhasználhatóságával, főleg, hogy a szórakozásból való elfogyasztás nem szerepel a másik felsorolásában sem. Ez a felfedezés rádob még egy lapáttal derültségének fokára.
Koccintási igyekezetének viszonzatlansága cseppet sem töri le lelkesedését, ahogy lendületében sem állítja meg. Ugyanúgy hajtja le italát, mintha a kielégítő csilingelés felhangzott volna, s ugyanannyira nem látszik ábrázatán, hogy ez bármilyen módon megviselte volna. Ami viszont ez után következik, meglepett ráncokba húzza vonásait. Nem tiltakozik, vagy feszíti meg izmait, riadalom okán sem hőköl hátra a hím érintésére, sőt, fogására. Kezét engedi vezetni, ahogy azt a másik kívánja, kíváncsian várva a fejleményeket. Fürkésző kékjei végig követik a mozdulatok sorát, eltűnődve azon, mennyire eltörpül saját karja, tenyere a híméhez képest, milyen sebezhetőnek, törékenynek tűnik mellette. Majd tágra nyílt szemei kérdőn állapodnak meg Darok tekintetében. Sokáig nem kell várnia a magyarázatot, az hamar, szakszerűen és érthetően érkezik. Minden egyes szabály elhangzását követően bólint egyet, jelezve, felfogta. Lélekjelenlétét visszanyerve pedig lelkes mosolya is kezd visszaköltözni ajkának ívébe.
Akkurátusan követi nyomon, ahogy ebben a felállásban fogyasztja el első italát Darok, majd nagyot kacag azon, hogy szerinte szerény személye van most előnyben.*
- Azt hiszem, minden előnyre szükségem is lesz ellened. *Ismeri be nevetve, de balja már lendül is, hogy megkezdhesse a soron következő menetet. Egyelőre meglepően ügyesen bánik az üveggel, egy csepp sem csintalankodik mellé. Poharát, hasonlatosan társához jobbjába fogja, s bár magához képest elég idétlenül hathat a mozdulat, mivel megteszi, de lehajtja a negyedik kupicáját.*
- Csak félig, de sosem éltem ott. *Felel rögvest, ahogy torkán már legurult az ital. Baljának mutató- és hüvelykujjával tesz pár törlő mozdulatot szája sarkaiban.* Azt hiszem, a véremben van ez a tehetség. *Álszerény félmosoly jelenik meg ajka bal szegletében, mi lassan bontakozik teljes vigyorrá.*
- Na és te? *Biccent kérdőn Darok felé, míg közelébe tolja a rumosüveget, bátorítva ezzel a folytatásra.* Biztos sok ilyesmi versenyben arattál diadalt a környékeden!
5015. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-11 13:57:59
Üzenet elküldve: 2020-11-11 13:57:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A lány zavar nélkül állja a férfi pásztázó tekintetét. Néha rámosolyog, mintha a férfi csak egy tapasztalatlan szerető lenne. Ez a művészt nem zavarja a legkevésbé sem. Az Anya Természet munkáját nehéz lenne felülmúlni. A művész nem szeretné, de sajnos nem mindenki szerencsés testi adottságai tekintetében. Olykor, ha nagyon szükséges lehet lehet egy-egy kép erejéig javítani rajtuk. Ez főleg portréknál jellemzőbb. Yezának nem kell panaszkodnia, mivel igazán rendkívüli alkotása az égieknek. Kerek, ahol kereknek kell lennie. Bőre, mint a selyem és ez a tenyerére is igaz, amii eléggé meglepő. Látott már a férfi kemény harcos tenyereket, amik keménynek és érdesek voltak, mint a szila. Mondjuk ez is csak testápolás kérdése, amire egy finom nő biztosan jobban figyel. Az apró hegek sem rontanak a látképen, mondjuk annyira nem is láthatóak. A kebleiben sem kell csalódnia, mert bár nem hatalmasak, de még így is elég csábítóak. Na meg egy harcosnak nem is válna javára, ha túl nagyok lennének. A múzsája egész testében a legcsodálatosabb, hogy nem tolakodóan izmos. Megőrizte nőies lágyságát, de azért mutatja azt is, hogy ez a test jól karban van tartva. Mondjuk vállai kissé csontosak, de ez még nem ront a látványon. Sajnos a kis gödrök hiányoznak hátulról, de ez legyen a legkisebb baj. Bőven jut anélkül is néznivaló rajta. Nagyon szép vonala van a hátának, ami egy olyan fenékben végződik, amit most szívesen ő is megpaskolna. Még jó, hogy háttal áll rőt szépség és nem látja pillanatnyi megingását. Hasa domborzata szinte már olybá tűnik, mintha pontos tervezés munkája lenne. A testékszer nyomát nem látja, de, ha arról van szó odafesteni nem nagy dolog. Majd ezt a később még átgondolja. A nő testének virága marad csak hátra. Le is guggol, hogy megszemlélje, de éppen csak neki kezdene, amikor a karcsú láb mozgásba lenül. A váratlan fordulat hatására két térdre borul előtte. Két kezén támaszkodva próbálja összeszedni magát. Erre viszont nincs ideje, mert egy huncut kis kéz érkezik álla tájéka arra kényszerítve a művészt, hogy felnézzen. A látványt talán le se lehet írni szavakkal. A fölé magasodó meztelen sivatagi hercegnő teljesen megigézi. Nagyot nyel és elvörösödik az arca, mert ez most még a nadrágja is megmoccan. Nem találja a szavakat, pedig nagyon mondana valamit. Yeza hozzá intézet szavai visszhangoznak a fejében, miközben a jelenet és a hallottak egy új kompozícióvá állnak össze elméjében. Ez csak egy nyers idea, de jól elraktározza. Kábán fogadja a segítő kezet és az asztalhoz botorkál, mint egy öreg férfi. Akkora szedi össze magát, amikor már a kezébe van az összes eszköze. Nem ehhez van szokva. Építészként is ő irányított és művészként is szabadon rendelkezett a modellek felett. Mindig a fejébe vett cél számított és görcsösen ragaszkodik ehhez a mai napig. A pontos és precíz munkát szereti, ahol ő irányít. Most ez borulni látszik, hiszen ma már nem az első alkalommal zökkenti az egzotikus szépség. A legelgondolkodtatóbb ebben az egészben az, hogy talán még soha nem volt ennyire teli ötletekkel és alkotási vággyal. Az eddig izzó parázs most fellángolt. A nő elfoglalja helyét az ágyon és egy pózt is fel vesz. Ő pedig neki kezd a munkának. Kezdésnek ez is jó. A rajzszénnel elkezd felvinni a papírra egy csak vonalakból álló fekvő alakot.*
- Nem túlzottan rémlik nekem ez a legenda, pedig jártam a Föld városában is. Szívesen meghallgatnám, amíg dolgozom.* Válaszolja miközben, hol a papírra, hol a lányra emeli tekintetét. A keze meg jár, amit a papír súrlódásának hangja is bizonyít.*
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A lány zavar nélkül állja a férfi pásztázó tekintetét. Néha rámosolyog, mintha a férfi csak egy tapasztalatlan szerető lenne. Ez a művészt nem zavarja a legkevésbé sem. Az Anya Természet munkáját nehéz lenne felülmúlni. A művész nem szeretné, de sajnos nem mindenki szerencsés testi adottságai tekintetében. Olykor, ha nagyon szükséges lehet lehet egy-egy kép erejéig javítani rajtuk. Ez főleg portréknál jellemzőbb. Yezának nem kell panaszkodnia, mivel igazán rendkívüli alkotása az égieknek. Kerek, ahol kereknek kell lennie. Bőre, mint a selyem és ez a tenyerére is igaz, amii eléggé meglepő. Látott már a férfi kemény harcos tenyereket, amik keménynek és érdesek voltak, mint a szila. Mondjuk ez is csak testápolás kérdése, amire egy finom nő biztosan jobban figyel. Az apró hegek sem rontanak a látképen, mondjuk annyira nem is láthatóak. A kebleiben sem kell csalódnia, mert bár nem hatalmasak, de még így is elég csábítóak. Na meg egy harcosnak nem is válna javára, ha túl nagyok lennének. A múzsája egész testében a legcsodálatosabb, hogy nem tolakodóan izmos. Megőrizte nőies lágyságát, de azért mutatja azt is, hogy ez a test jól karban van tartva. Mondjuk vállai kissé csontosak, de ez még nem ront a látványon. Sajnos a kis gödrök hiányoznak hátulról, de ez legyen a legkisebb baj. Bőven jut anélkül is néznivaló rajta. Nagyon szép vonala van a hátának, ami egy olyan fenékben végződik, amit most szívesen ő is megpaskolna. Még jó, hogy háttal áll rőt szépség és nem látja pillanatnyi megingását. Hasa domborzata szinte már olybá tűnik, mintha pontos tervezés munkája lenne. A testékszer nyomát nem látja, de, ha arról van szó odafesteni nem nagy dolog. Majd ezt a később még átgondolja. A nő testének virága marad csak hátra. Le is guggol, hogy megszemlélje, de éppen csak neki kezdene, amikor a karcsú láb mozgásba lenül. A váratlan fordulat hatására két térdre borul előtte. Két kezén támaszkodva próbálja összeszedni magát. Erre viszont nincs ideje, mert egy huncut kis kéz érkezik álla tájéka arra kényszerítve a művészt, hogy felnézzen. A látványt talán le se lehet írni szavakkal. A fölé magasodó meztelen sivatagi hercegnő teljesen megigézi. Nagyot nyel és elvörösödik az arca, mert ez most még a nadrágja is megmoccan. Nem találja a szavakat, pedig nagyon mondana valamit. Yeza hozzá intézet szavai visszhangoznak a fejében, miközben a jelenet és a hallottak egy új kompozícióvá állnak össze elméjében. Ez csak egy nyers idea, de jól elraktározza. Kábán fogadja a segítő kezet és az asztalhoz botorkál, mint egy öreg férfi. Akkora szedi össze magát, amikor már a kezébe van az összes eszköze. Nem ehhez van szokva. Építészként is ő irányított és művészként is szabadon rendelkezett a modellek felett. Mindig a fejébe vett cél számított és görcsösen ragaszkodik ehhez a mai napig. A pontos és precíz munkát szereti, ahol ő irányít. Most ez borulni látszik, hiszen ma már nem az első alkalommal zökkenti az egzotikus szépség. A legelgondolkodtatóbb ebben az egészben az, hogy talán még soha nem volt ennyire teli ötletekkel és alkotási vággyal. Az eddig izzó parázs most fellángolt. A nő elfoglalja helyét az ágyon és egy pózt is fel vesz. Ő pedig neki kezd a munkának. Kezdésnek ez is jó. A rajzszénnel elkezd felvinni a papírra egy csak vonalakból álló fekvő alakot.*
- Nem túlzottan rémlik nekem ez a legenda, pedig jártam a Föld városában is. Szívesen meghallgatnám, amíg dolgozom.* Válaszolja miközben, hol a papírra, hol a lányra emeli tekintetét. A keze meg jár, amit a papír súrlódásának hangja is bizonyít.*
5014. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-11 07:55:30
Üzenet elküldve: 2020-11-11 07:55:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Tetszik neki a nőstény humora. Nagyot hahotázik azon is, hogy sok dolog nem öli már meg.*
- Ahogy mondod. Képzelheted, hogy milyen lehet, amikor hatokon át küldetésen vagy és elfogy a jó szesz. Ilyenkor a nem túl hozzáértők kotyvasztanak valamit, szesz címén és nincsen más. Szóval hidd, el van, amihez képest az ork pálinka igazi nedű. *Szó szerint kirázza a hideg, ha a legutóbbi ilyen alkalomra gondol. Az egyik társa valami posvány gyümölcsöt és gyömbért főzött össze, majd ezt szeszesítette. Kegyetlen egy íze volt. Ork lévén nem finnyás, de az már azért neki is sok volt. Szükséghelyzetben a semminél azért jobb volt.*
- Nem is gondolnád, hogy micsoda gyógyír az ork pálinka. Sebkezelésre tökéletes, fájdalomcsillapítónak tökéletes, bódítónak tökéletes, kiütésre tökéletes. *Vigyorogva sorolja fel az ital minden jótékony tulajdonságát, amit Winyra minden bizonnyal tetézni fog valami megjegyzéssel. A hangulat jónak ígérkezik. A nőstény mosolyog és az általában jót jelent. Lehet, a rum is hozzátesz valamit, de lehet, hogy csak szimplán jól eldiskurálnak. Odatolja poharát a nőstény elé, hogy az megkínálhassa a rummal. Winyra koccintásra emeli a kupicát, de amikor legutóbb ilyet csinált, akkor valaki meghalt. Azóta semmire se emeli poharát. De ezt nem kívánja világgá kürtölni, így a poharát felkapja, és jobb kezével átfogja a másik jobb kezét. Ez amolyan versengő ivópóz. Kicsit kényelmetlen lehet inni, mert egymásba font karok útban vannak. Ehhez fűz némi magyarázatot is Darok.*
- A kezednek könyökölve kell maradnia. Ha kiesik a kezedből a pohár, akkor veszítesz. Ha elengeded a fogást, veszítesz, ha az ivós kezed elterül az asztalon, veszítesz. Azt már mondanom se kell, hogy ha ráborulsz az asztalra, akkor veszítesz. Utántöltés, pohárcsere bal kézzel. *Jó hangulatban magyarázza a szabályokat és reméli, hogy a nőstény nem veszi zokon ezt az új ivós módit. Három pohár rum csúszik le a fogás előtt Winyra torkán. Darok egy ork pálinkánál és egy rumnál jár a fogás előtt. Az új szabályt betartva ő következik, már ha a nőstény nem fél így kiállni az ork ellen. Bal kezével tölti a poharat és jobb kezébe teszi, majd kissé előre hajol és lehúzza.*
- Három, három. Igaz nekem az egyik ork pálinka, de ez váljon előnyödre. *Vigyorogva mondja a jelenlegi állást. Jó néven veszi, hogy a nőstény nem húzódik el egy kis derűs versengéstől. Ha már így elvannak, akkor rá is kérdez egy dologra.*
- Te wegtoreni vagy ugye? Ezt a rumot úgy iszod mintha anyatej lenne. Ilyet csak született wegtoreni tud. *Az is lehet, hogy téved, de az italozós megérzései jók szoktak lenni. Mivel nőstényeké az elsőbbség így a továbbiakat odabízza a másikra. Három pohár nem a világ. Kíváncsi, hogy folytatja e az új szabályokkal és, hogy meddig mer elmenni.*
//Winyra//
*Tetszik neki a nőstény humora. Nagyot hahotázik azon is, hogy sok dolog nem öli már meg.*
- Ahogy mondod. Képzelheted, hogy milyen lehet, amikor hatokon át küldetésen vagy és elfogy a jó szesz. Ilyenkor a nem túl hozzáértők kotyvasztanak valamit, szesz címén és nincsen más. Szóval hidd, el van, amihez képest az ork pálinka igazi nedű. *Szó szerint kirázza a hideg, ha a legutóbbi ilyen alkalomra gondol. Az egyik társa valami posvány gyümölcsöt és gyömbért főzött össze, majd ezt szeszesítette. Kegyetlen egy íze volt. Ork lévén nem finnyás, de az már azért neki is sok volt. Szükséghelyzetben a semminél azért jobb volt.*
- Nem is gondolnád, hogy micsoda gyógyír az ork pálinka. Sebkezelésre tökéletes, fájdalomcsillapítónak tökéletes, bódítónak tökéletes, kiütésre tökéletes. *Vigyorogva sorolja fel az ital minden jótékony tulajdonságát, amit Winyra minden bizonnyal tetézni fog valami megjegyzéssel. A hangulat jónak ígérkezik. A nőstény mosolyog és az általában jót jelent. Lehet, a rum is hozzátesz valamit, de lehet, hogy csak szimplán jól eldiskurálnak. Odatolja poharát a nőstény elé, hogy az megkínálhassa a rummal. Winyra koccintásra emeli a kupicát, de amikor legutóbb ilyet csinált, akkor valaki meghalt. Azóta semmire se emeli poharát. De ezt nem kívánja világgá kürtölni, így a poharát felkapja, és jobb kezével átfogja a másik jobb kezét. Ez amolyan versengő ivópóz. Kicsit kényelmetlen lehet inni, mert egymásba font karok útban vannak. Ehhez fűz némi magyarázatot is Darok.*
- A kezednek könyökölve kell maradnia. Ha kiesik a kezedből a pohár, akkor veszítesz. Ha elengeded a fogást, veszítesz, ha az ivós kezed elterül az asztalon, veszítesz. Azt már mondanom se kell, hogy ha ráborulsz az asztalra, akkor veszítesz. Utántöltés, pohárcsere bal kézzel. *Jó hangulatban magyarázza a szabályokat és reméli, hogy a nőstény nem veszi zokon ezt az új ivós módit. Három pohár rum csúszik le a fogás előtt Winyra torkán. Darok egy ork pálinkánál és egy rumnál jár a fogás előtt. Az új szabályt betartva ő következik, már ha a nőstény nem fél így kiállni az ork ellen. Bal kezével tölti a poharat és jobb kezébe teszi, majd kissé előre hajol és lehúzza.*
- Három, három. Igaz nekem az egyik ork pálinka, de ez váljon előnyödre. *Vigyorogva mondja a jelenlegi állást. Jó néven veszi, hogy a nőstény nem húzódik el egy kis derűs versengéstől. Ha már így elvannak, akkor rá is kérdez egy dologra.*
- Te wegtoreni vagy ugye? Ezt a rumot úgy iszod mintha anyatej lenne. Ilyet csak született wegtoreni tud. *Az is lehet, hogy téved, de az italozós megérzései jók szoktak lenni. Mivel nőstényeké az elsőbbség így a továbbiakat odabízza a másikra. Három pohár nem a világ. Kíváncsi, hogy folytatja e az új szabályokkal és, hogy meddig mer elmenni.*
5013. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 20:44:37
Üzenet elküldve: 2020-11-10 20:44:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yeza nem jön zavarba a mustrától, és nem mutatja jelét annak sem, hogy kellemetlen lenne a számára, holott a mester valóban alapos. Talán inkább mintha egy kissé mulattatná a dolog. Fel-felhorgadó mosolygása olyan hatást kelt, mint aki tapasztalatlan igyekezet báján derül. Elvégre a szépség nem olyasmi amit mértanilag tökéletes formákban vagy rőfökben lehet mérni. A varázs ennél sokkal nagyobb misztérium. Persze nincs ellenére, hogy a művész úr alaposan és közelről ismerkedjen meg vászonra szánt porcikáival.
Yeza szerencsés alkat. Nem túl magas, nem túl alacsony. Karcsú a dereka, de a csípője szépen ívelt. Fiatal teste feszes, izmai finom tónusokban mutatkoznak. Szikár szálkásságuk csupán megfeszítve adná ki magát. A bőre selymes és puha. Talán meglepi a mestert, de ez ugyanúgy igaz a tenyerére is. Így közelről nézve azért feltűnhet, hogy nem hibátlan. Egy-egy vágás egészen halvány nyoma itt-ott felfedezhető, ha ilyen tüzetesen vizsgálják.
Keblei bár nem túl nagyok, de határozottan formásak. Ifjonti tartásuk még töretlen, büszkén viselik érményi éküket. Hasának kellemes domborzata nőies, de a köldökénél nem látni annak nyomát, hogy valaha ékszert viselt volna ott. Ennek ellenére nem is kell hozzá nagy képzelőerő, a vízióhoz, melyben előadja a vérforralóan hírhedt wegtoreni fátyoltáncot.
Talán csupán a vállai tűnhetnek kissé túl csontosnak. A háta is finom tónusok domborműve, melyen akármely vízcsepp boldogan futna végig egy fürdő alkalmával. A csípőtájékon keresett gödröcskékkel viszont Yeza nem büszkélkedhet. Elgroon mester meglehet, csalódik emiatt vagy csupán átértékeli a szóbeszéd hitelességét magában. Főleg miután leendő modellje formás hátsójához ér a szemle. Yeza feneke csábosan gömbölyded és feszes. Komoly kísértéssel hívogat. Ehhez hozzájárul hosszú combjainak attraktív vonulata.
Mikor Elgroon úr visszatér elé és leguggolva egészen intim tájékokat kezd el szemrevételezni, Yeza elemeli egyik meztelen talpát a földről és egy határozott, de épp csak a kellő erőt kifejtő mozdulattal megbillenti a mester egyensúlyát előre. Ennek eredményeképp a férfi talán térdre, féltérdre is esik a guggolásból. Yeza finom simítással nyúl a kecskeszakáll alá, ahogy lehajol hozzá.*
- Vigyázzon, Elgroon mester. Ismeri a tűz természetét. Ha túl közelről csodálja... Még úgy jár, mint O'Shillin Til, Pirtianes Pajkos Piktora.
*A kezét nyújtva segíti fel a férfit és teljes otthonossággal vezeti az egyik székhez, hogy ott helyet foglalhasson. A művészholmik közül kivesz egy táblát, néhány ív papírt és egy rajzszenet, amit Elgroon kezébe ad.
Mi tagadás, Yeza szemérmének rőt prémje pikáns esztétikával gondozott, ahogy a drága kurtizánoké vagy a szabadelvű nemes kisasszonyoké, és a büszkesége se marad el az övéktől. Elvégre itt nem szégyenlősségről van szó, de félő, a művész urat eltévelyíti, ha túlságosan nagy szabadságot kap.
Megigazítja az ágytakarót és egyik térdét felhúzva elheveredik. A fekhely szélénél hagyja aláomlani vörös tincseit és az állát megemelve a fejét is hátrabillenti kissé.*
- Ismeri a legendát, nem igaz? *kérdi.* - Til-ről.
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yeza nem jön zavarba a mustrától, és nem mutatja jelét annak sem, hogy kellemetlen lenne a számára, holott a mester valóban alapos. Talán inkább mintha egy kissé mulattatná a dolog. Fel-felhorgadó mosolygása olyan hatást kelt, mint aki tapasztalatlan igyekezet báján derül. Elvégre a szépség nem olyasmi amit mértanilag tökéletes formákban vagy rőfökben lehet mérni. A varázs ennél sokkal nagyobb misztérium. Persze nincs ellenére, hogy a művész úr alaposan és közelről ismerkedjen meg vászonra szánt porcikáival.
Yeza szerencsés alkat. Nem túl magas, nem túl alacsony. Karcsú a dereka, de a csípője szépen ívelt. Fiatal teste feszes, izmai finom tónusokban mutatkoznak. Szikár szálkásságuk csupán megfeszítve adná ki magát. A bőre selymes és puha. Talán meglepi a mestert, de ez ugyanúgy igaz a tenyerére is. Így közelről nézve azért feltűnhet, hogy nem hibátlan. Egy-egy vágás egészen halvány nyoma itt-ott felfedezhető, ha ilyen tüzetesen vizsgálják.
Keblei bár nem túl nagyok, de határozottan formásak. Ifjonti tartásuk még töretlen, büszkén viselik érményi éküket. Hasának kellemes domborzata nőies, de a köldökénél nem látni annak nyomát, hogy valaha ékszert viselt volna ott. Ennek ellenére nem is kell hozzá nagy képzelőerő, a vízióhoz, melyben előadja a vérforralóan hírhedt wegtoreni fátyoltáncot.
Talán csupán a vállai tűnhetnek kissé túl csontosnak. A háta is finom tónusok domborműve, melyen akármely vízcsepp boldogan futna végig egy fürdő alkalmával. A csípőtájékon keresett gödröcskékkel viszont Yeza nem büszkélkedhet. Elgroon mester meglehet, csalódik emiatt vagy csupán átértékeli a szóbeszéd hitelességét magában. Főleg miután leendő modellje formás hátsójához ér a szemle. Yeza feneke csábosan gömbölyded és feszes. Komoly kísértéssel hívogat. Ehhez hozzájárul hosszú combjainak attraktív vonulata.
Mikor Elgroon úr visszatér elé és leguggolva egészen intim tájékokat kezd el szemrevételezni, Yeza elemeli egyik meztelen talpát a földről és egy határozott, de épp csak a kellő erőt kifejtő mozdulattal megbillenti a mester egyensúlyát előre. Ennek eredményeképp a férfi talán térdre, féltérdre is esik a guggolásból. Yeza finom simítással nyúl a kecskeszakáll alá, ahogy lehajol hozzá.*
- Vigyázzon, Elgroon mester. Ismeri a tűz természetét. Ha túl közelről csodálja... Még úgy jár, mint O'Shillin Til, Pirtianes Pajkos Piktora.
*A kezét nyújtva segíti fel a férfit és teljes otthonossággal vezeti az egyik székhez, hogy ott helyet foglalhasson. A művészholmik közül kivesz egy táblát, néhány ív papírt és egy rajzszenet, amit Elgroon kezébe ad.
Mi tagadás, Yeza szemérmének rőt prémje pikáns esztétikával gondozott, ahogy a drága kurtizánoké vagy a szabadelvű nemes kisasszonyoké, és a büszkesége se marad el az övéktől. Elvégre itt nem szégyenlősségről van szó, de félő, a művész urat eltévelyíti, ha túlságosan nagy szabadságot kap.
Megigazítja az ágytakarót és egyik térdét felhúzva elheveredik. A fekhely szélénél hagyja aláomlani vörös tincseit és az állát megemelve a fejét is hátrabillenti kissé.*
- Ismeri a legendát, nem igaz? *kérdi.* - Til-ről.
5012. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:36:47
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:36:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik gesztusára ő is megemeli poharát, és körülbelül ugyanakkor iszik bele, amikor beszélgetőpartnere. Erős az ital, és az ő arca is megrándul a hatására, jobban, mint Jenarinak. Ám a kellemes forróságért, ami szétterjed a gyomrában, és az élénkítő hatásért határozottan megéri.
Mosolyogva biccent a másik szavaira, majd újabb kortyot küld le a rumból, kiélvezve azt.
Csendes megfigyelőként tanulmányozza a pipa tartalmának befolyását a lány hangulatán. Kicsit mintha belassulna, és visszatér az a mosoly az arcára, amit első találkozásukkor furcsállott egy kicsit. Megérti, hogy miért van az Ördögvigyor szigorúan betiltva a katonaság tagjainak. Ő maga sem akarna parancsolni egy osztagnyi belassult reflexű, komolytalan katonának.
Körülbelül ekkor érkezik meg a Jenari által csak Vöröskének titulált kiszolgáló az ételével. Helyenként tényleg szinte leolvad a csontról a hús, ám az izmosabb részekkel -amikből egy vadkan nem szenved hiányt- megbajlódik. Viszont teljes egészében egy finom, fűszeres ételről van szó, így dicsérete egyáltalán nem udvariaskodás.
Miután a borravaló is gazdát váltott, és Yeza távozott, hozzá is lát az előtte álló ételhez, időnként egy-egy korty sörrel nedvesítve meg a torkát.*
-És ha a rabló egy óriás, a gazda pedig egy szegénységben élő gnóm?
*Teszi fel a kérdést, ami foglalkoztatja. Mert nyugodtan lehet elnyomó diktatúrának hívni Pirtianest, a katonasága miatt a négy város közül könnyen a legbiztonságosabb, már azoknak, akik betartják a szabályait.*
-Itt születtem, de meglehetősen hosszú ideig éltem Pirtianesben.
*Válaszol, majd a városőr válaszára oldalra biccenti a fejét. Annak kérdésére csak megrázza a fejét, majd ha Jenari elindult, a pipát szemlélve mormog valamit olyan hangosan, hogy csak ő hallhassa.*
-A híres wegtoreni tisztelettudat...
//Gaerralos, Jenari//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik gesztusára ő is megemeli poharát, és körülbelül ugyanakkor iszik bele, amikor beszélgetőpartnere. Erős az ital, és az ő arca is megrándul a hatására, jobban, mint Jenarinak. Ám a kellemes forróságért, ami szétterjed a gyomrában, és az élénkítő hatásért határozottan megéri.
Mosolyogva biccent a másik szavaira, majd újabb kortyot küld le a rumból, kiélvezve azt.
Csendes megfigyelőként tanulmányozza a pipa tartalmának befolyását a lány hangulatán. Kicsit mintha belassulna, és visszatér az a mosoly az arcára, amit első találkozásukkor furcsállott egy kicsit. Megérti, hogy miért van az Ördögvigyor szigorúan betiltva a katonaság tagjainak. Ő maga sem akarna parancsolni egy osztagnyi belassult reflexű, komolytalan katonának.
Körülbelül ekkor érkezik meg a Jenari által csak Vöröskének titulált kiszolgáló az ételével. Helyenként tényleg szinte leolvad a csontról a hús, ám az izmosabb részekkel -amikből egy vadkan nem szenved hiányt- megbajlódik. Viszont teljes egészében egy finom, fűszeres ételről van szó, így dicsérete egyáltalán nem udvariaskodás.
Miután a borravaló is gazdát váltott, és Yeza távozott, hozzá is lát az előtte álló ételhez, időnként egy-egy korty sörrel nedvesítve meg a torkát.*
-És ha a rabló egy óriás, a gazda pedig egy szegénységben élő gnóm?
*Teszi fel a kérdést, ami foglalkoztatja. Mert nyugodtan lehet elnyomó diktatúrának hívni Pirtianest, a katonasága miatt a négy város közül könnyen a legbiztonságosabb, már azoknak, akik betartják a szabályait.*
-Itt születtem, de meglehetősen hosszú ideig éltem Pirtianesben.
*Válaszol, majd a városőr válaszára oldalra biccenti a fejét. Annak kérdésére csak megrázza a fejét, majd ha Jenari elindult, a pipát szemlélve mormog valamit olyan hangosan, hogy csak ő hallhassa.*
-A híres wegtoreni tisztelettudat...
5011. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:16:25
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Úgy tűnik, Darok nem az a megveszekedetten komor, rideg, távolságtartó ork, kinek első ránézésre talán tarthatta Win. Ezért hibáztatni igazán nem lehetne, hiszen a kovácsműhelyben éppen ennek a látszatnak a keltése a hím feladata, hogy a rendet fenntarthassa. Így pozitív csalódásként érheti a lányt, mennyire jól reagálja apró szurkálódását.*
- Akkor téged minden bizonnyal nagyon sok dolog nem ölt már meg. *Nevet szintén, ahogy sajátságos bókját adja elő a másik fizikumának méltatására.
Nincs is más hátra, mint az összeköltözés, már ami ma esti asztalukat illeti, na meg saját maguk bemutatása.*
- Bizony, hogy nem. *Kacsint vissza játékosan. Egészen érdekes irányokat kezd venni ez az este, legalábbis sosem gondolta volna, hogy egy ilyen agyaras példánnyal fog ennyire kedélyesen elcseverészni. Nem is állhatja, hogy ne mosolyogjon folyvást, ajkának görbülete kezd állandósulni ábrázatán. Hol van már korábbi, búslakodva merengő kedélye?
Adja hát magát, hogy megkínálja Darokot italával, s miután az elfogadja, és pohara esetleg üres, először az övét, majd sajátját tölti újra a sötét tinktúrával. Ha ezzel megvan, az illemhez híven, na meg közös estéjük hivatalos megkezdésének jelképéül emeli koccintásra kupicáját.*
- Akkor egészségünkre!
*Tósztnak távolról sem nevezhető köszöntése után egy levegőre húzza le rövid időn belül harmadik italát. Látszólag nem okoz neki különösebb nehézséget a művelet, fintor helyett elégedettség rendezi vonásait.*
- Gyanús vagy te nekem Harod fia! *Nevet fel a burkolt kihíváson. Nem kifejezetten versengő típus, inkább az a fajta, ki tisztában van saját képességeivel, így nem érzi szükségét azok bizonygatására. Ám ez azért nem egy véresen komoly helyzet, a móka kedvéért pedig miért is ne menne bele.*
- De tudod mit? Derítsük ki! *Veszi fel végül a jelképes kesztyűt, s kész újratölteni mindkettejüknek, ha úgy jön ki a lépés.*
//Darok//
*Úgy tűnik, Darok nem az a megveszekedetten komor, rideg, távolságtartó ork, kinek első ránézésre talán tarthatta Win. Ezért hibáztatni igazán nem lehetne, hiszen a kovácsműhelyben éppen ennek a látszatnak a keltése a hím feladata, hogy a rendet fenntarthassa. Így pozitív csalódásként érheti a lányt, mennyire jól reagálja apró szurkálódását.*
- Akkor téged minden bizonnyal nagyon sok dolog nem ölt már meg. *Nevet szintén, ahogy sajátságos bókját adja elő a másik fizikumának méltatására.
Nincs is más hátra, mint az összeköltözés, már ami ma esti asztalukat illeti, na meg saját maguk bemutatása.*
- Bizony, hogy nem. *Kacsint vissza játékosan. Egészen érdekes irányokat kezd venni ez az este, legalábbis sosem gondolta volna, hogy egy ilyen agyaras példánnyal fog ennyire kedélyesen elcseverészni. Nem is állhatja, hogy ne mosolyogjon folyvást, ajkának görbülete kezd állandósulni ábrázatán. Hol van már korábbi, búslakodva merengő kedélye?
Adja hát magát, hogy megkínálja Darokot italával, s miután az elfogadja, és pohara esetleg üres, először az övét, majd sajátját tölti újra a sötét tinktúrával. Ha ezzel megvan, az illemhez híven, na meg közös estéjük hivatalos megkezdésének jelképéül emeli koccintásra kupicáját.*
- Akkor egészségünkre!
*Tósztnak távolról sem nevezhető köszöntése után egy levegőre húzza le rövid időn belül harmadik italát. Látszólag nem okoz neki különösebb nehézséget a művelet, fintor helyett elégedettség rendezi vonásait.*
- Gyanús vagy te nekem Harod fia! *Nevet fel a burkolt kihíváson. Nem kifejezetten versengő típus, inkább az a fajta, ki tisztában van saját képességeivel, így nem érzi szükségét azok bizonygatására. Ám ez azért nem egy véresen komoly helyzet, a móka kedvéért pedig miért is ne menne bele.*
- De tudod mit? Derítsük ki! *Veszi fel végül a jelképes kesztyűt, s kész újratölteni mindkettejüknek, ha úgy jön ki a lépés.*
5010. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:03:07
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:03:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
//Estanellaria//
*Bizony, mikor nagy izgatottság közepette elkíséri a mélységit a szobájáig, mert bizonyos, hogy kívánhat egyet, az a kalapos hölgyike is megmondta, és mintha ő is hallott volna valami ilyesmit. Az a lényeg, ő bizony Estanellariából kinézi, hogy valaki kívánságokat teljesítő lény. Mikor indítaná a kezét, hogy dörzsöléssel is tudtára adja, hogy most bizony ő kívánni szeretne, mert így hallotta, hogy dörzsölgetni kell az ilyeneket, megállítják. Nagy szemekkel nézi a nőt és hallgatja, amit mond, el is raktározza, mert ez bizony fontos.*
-Ne csigázz már! Hol kell a férfiakat megdözsölni, hogy kívánhassak tőlük?! *A kikötőben látott már a nőhöz hasonlót hímben, de sose gondolta volna, hogy azok a mihaszna, árnyékban lopakodó rosszarcú alakok ilyet is tudnak. ~Ha mindenki tudná, hol kell dörzsölni őket, akkor csak naphosszat azt csinálnák.~ Most úgy érzi, valami nagyon fontos titoknak kerül a birtokába, ha fülel. Mikor a nő látszólag beadja a derekát már ömlik is belőle a szó.*
-Persze, hogy ára van, én meg mondom, mit üzent neked a néni, te meg egy méterrel nagyobbra varázsolsz! Megegyeztünk? *Köp bele a tenyerébe és nyújtja a kezét kézfogásra látszólag, valamint úgy tartja, mert bizony várja a nő kezét is az alkuhoz. Mindig így csinálták a szegény negyedben mikor fiatalabb volt, ez náluk nyilván bevett eljárás. Addig úgy tűnik nem akarja kiadni a hallott információt, míg a nő nem megy bele a dologban. A hallottak alapján meg miért is ne menne, hiszen, neki egy ilyen kérés, hogy egy gnómot növesszen nagyobbra aprócska egy méterrel, nem lehet nagy cucc. Neki viszont, minden álma valóra válna, mármint az erre vonatkozó álmai. Innentől fogva lenézhetné a többi, nála kisebbet és úgy csinálhatna, mintha rájuk akarna lépni. Már látja is a szemei előtt, hogyan fogja a piacon a vakarékokat taposni, akik kinevették mindig. ~Nagyot fognak nézni, az bizám! Bárcsak a vénasszony is láthatná.~*
//Estanellaria//
*Bizony, mikor nagy izgatottság közepette elkíséri a mélységit a szobájáig, mert bizonyos, hogy kívánhat egyet, az a kalapos hölgyike is megmondta, és mintha ő is hallott volna valami ilyesmit. Az a lényeg, ő bizony Estanellariából kinézi, hogy valaki kívánságokat teljesítő lény. Mikor indítaná a kezét, hogy dörzsöléssel is tudtára adja, hogy most bizony ő kívánni szeretne, mert így hallotta, hogy dörzsölgetni kell az ilyeneket, megállítják. Nagy szemekkel nézi a nőt és hallgatja, amit mond, el is raktározza, mert ez bizony fontos.*
-Ne csigázz már! Hol kell a férfiakat megdözsölni, hogy kívánhassak tőlük?! *A kikötőben látott már a nőhöz hasonlót hímben, de sose gondolta volna, hogy azok a mihaszna, árnyékban lopakodó rosszarcú alakok ilyet is tudnak. ~Ha mindenki tudná, hol kell dörzsölni őket, akkor csak naphosszat azt csinálnák.~ Most úgy érzi, valami nagyon fontos titoknak kerül a birtokába, ha fülel. Mikor a nő látszólag beadja a derekát már ömlik is belőle a szó.*
-Persze, hogy ára van, én meg mondom, mit üzent neked a néni, te meg egy méterrel nagyobbra varázsolsz! Megegyeztünk? *Köp bele a tenyerébe és nyújtja a kezét kézfogásra látszólag, valamint úgy tartja, mert bizony várja a nő kezét is az alkuhoz. Mindig így csinálták a szegény negyedben mikor fiatalabb volt, ez náluk nyilván bevett eljárás. Addig úgy tűnik nem akarja kiadni a hallott információt, míg a nő nem megy bele a dologban. A hallottak alapján meg miért is ne menne, hiszen, neki egy ilyen kérés, hogy egy gnómot növesszen nagyobbra aprócska egy méterrel, nem lehet nagy cucc. Neki viszont, minden álma valóra válna, mármint az erre vonatkozó álmai. Innentől fogva lenézhetné a többi, nála kisebbet és úgy csinálhatna, mintha rájuk akarna lépni. Már látja is a szemei előtt, hogyan fogja a piacon a vakarékokat taposni, akik kinevették mindig. ~Nagyot fognak nézni, az bizám! Bárcsak a vénasszony is láthatná.~*
5009. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-10 10:09:28
Üzenet elküldve: 2020-11-10 10:09:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Jónak ígérkezik a nősténnyel való beszélgetés. Az egyértelmű, hogy a rutinos ivás az megvan a másiknál. Felnevet, amikor nőstény méregnek titulálja az ork pálinkát.*
- Ami nem öl meg az erőssé tesz, tudod. *Az ork pálinka egy erős és sokak által valóban méregként ismert ital. Mégis az ork pálinka elég ütős, hogy egy fárasztó nap után levezesse a feszültséget és kellően ellazítsa az orkot. A nőstény nem hátrál ki, amikor az asztalához áthelyezi magát. Sikerül kuncogásra bírni a nőstényt és ez egy jó jel. Ennyit azért el szokott érni az esetek többségében. Megtörténik a bemutatkozás is, amivel rájön, hogy tényleg a kovácsműhelynél látta a nőstényt. Winyra Jote néven mutatkozik be.*
- Kereskedő? Nem árt jóba lenni veletek. *Ha a másik kalmár, akkor viccesen jegyezi meg, hogy hasznos képességük révén jó szolgálatot tudnak tenni társaiknak az árak lealkudásában. Winyra nem szívbajos, mosolyogva fogadja a bókot és felkínálja a rumját is. A pohár felé hajolva illatot vesz a rumból, majd vigyorogva ül vissza székére.*
- Sérts meg kérlek. *Elfogadja a felkínálást. Nem viszonozza az ork pálinka ajánlgatását, mert a nőstény azt méregnek minősítette így nem is erőlteti. A rum is megfelel egy esti iszogatáshoz.*
- Ha már ilyen tapasztalt vagy. Mennyire bírod az ivást? *A fejét emelgetve kérdezi hivalkodva Winyra-t. Ez egy burkolt kihívás lenne amolyan ork módon. Látott már nőstényt fél üveg pálinkát lehúzni, és még talpon maradt, igaz beütött neki rendesen.*
//Darok//
*Jónak ígérkezik a nősténnyel való beszélgetés. Az egyértelmű, hogy a rutinos ivás az megvan a másiknál. Felnevet, amikor nőstény méregnek titulálja az ork pálinkát.*
- Ami nem öl meg az erőssé tesz, tudod. *Az ork pálinka egy erős és sokak által valóban méregként ismert ital. Mégis az ork pálinka elég ütős, hogy egy fárasztó nap után levezesse a feszültséget és kellően ellazítsa az orkot. A nőstény nem hátrál ki, amikor az asztalához áthelyezi magát. Sikerül kuncogásra bírni a nőstényt és ez egy jó jel. Ennyit azért el szokott érni az esetek többségében. Megtörténik a bemutatkozás is, amivel rájön, hogy tényleg a kovácsműhelynél látta a nőstényt. Winyra Jote néven mutatkozik be.*
- Kereskedő? Nem árt jóba lenni veletek. *Ha a másik kalmár, akkor viccesen jegyezi meg, hogy hasznos képességük révén jó szolgálatot tudnak tenni társaiknak az árak lealkudásában. Winyra nem szívbajos, mosolyogva fogadja a bókot és felkínálja a rumját is. A pohár felé hajolva illatot vesz a rumból, majd vigyorogva ül vissza székére.*
- Sérts meg kérlek. *Elfogadja a felkínálást. Nem viszonozza az ork pálinka ajánlgatását, mert a nőstény azt méregnek minősítette így nem is erőlteti. A rum is megfelel egy esti iszogatáshoz.*
- Ha már ilyen tapasztalt vagy. Mennyire bírod az ivást? *A fejét emelgetve kérdezi hivalkodva Winyra-t. Ez egy burkolt kihívás lenne amolyan ork módon. Látott már nőstényt fél üveg pálinkát lehúzni, és még talpon maradt, igaz beütött neki rendesen.*
5008. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:38:37
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:38:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Kalmárban//
//Xavy//
- Na végre! *sóhajt fel kissé eltúlzott türelmetlenséggel, csak hogy érezze a gnóm, kicsit se szereti, ha megvárakoztatják. Azt se igazán érti, miért neki kéne előremennie, mikor a lány tudja, melyik lesz az ő szobája, ennek ellenére megy, amerre mondják, az ajtó mellett azonban lecövekel, és jelentőségteljesen pillant Xavyra, hogy nyissa már ki azt az ajtót, aztán pedig hagyja végre magára. Úgy tűnik azonban, nem szabadul ilyen könnyen a lánytól, akinek láthatóan van valami problémája, ami már érzi, hogy hamarosan az ő gondjává is válik. ~Szerencséd, hogy lenénizted Dorát~ horkant fel magában, míg a lány előhozakodik a kéréssel*
- Na, na! Csak óvatosan! Dörzsölni csak a férfiaknak kell, és nekik is csak bizonyos helyeken szabad! *somolyog magában, miközben a felé lendülő kézért nyúl, hogy megállítsa a mozdulatban, ha tudja, mielőtt Xavy hozzáérhetne. ~Az kéne még csak, hogy nekiálljon itt tapogatni!~ gondolja fintorogva, de persze arcán továbbra is a megszokott, unott kifejezés ül, miközben beadja a derekát*
- Na ki vele! Mit szeretnél? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, ahogy a gnómra pillant* De figyelmeztetlek, minden kívánságnak ára van! Biztos akarod? *hajol kissé közelebb a lányhoz, hogy a szemébe nézhessen, remélve, hogy így talán sikerül megúsznia a dolgot, és csak simán meghallgathatja az üzenetet. ~Ha még nem heversz holtan valami árok mélyén, akkor ezért kicsinállak, ha legközelebb találkozunk, Dora!~ fogadkozik közben magában, remélve, hogy valami irgalmatlanul fontos dolga akadt az elfnek, azért üzenget neki ezzel a mitugrásszal ahelyett, hogy személyesen mondaná el, amit akar.*
//Xavy//
- Na végre! *sóhajt fel kissé eltúlzott türelmetlenséggel, csak hogy érezze a gnóm, kicsit se szereti, ha megvárakoztatják. Azt se igazán érti, miért neki kéne előremennie, mikor a lány tudja, melyik lesz az ő szobája, ennek ellenére megy, amerre mondják, az ajtó mellett azonban lecövekel, és jelentőségteljesen pillant Xavyra, hogy nyissa már ki azt az ajtót, aztán pedig hagyja végre magára. Úgy tűnik azonban, nem szabadul ilyen könnyen a lánytól, akinek láthatóan van valami problémája, ami már érzi, hogy hamarosan az ő gondjává is válik. ~Szerencséd, hogy lenénizted Dorát~ horkant fel magában, míg a lány előhozakodik a kéréssel*
- Na, na! Csak óvatosan! Dörzsölni csak a férfiaknak kell, és nekik is csak bizonyos helyeken szabad! *somolyog magában, miközben a felé lendülő kézért nyúl, hogy megállítsa a mozdulatban, ha tudja, mielőtt Xavy hozzáérhetne. ~Az kéne még csak, hogy nekiálljon itt tapogatni!~ gondolja fintorogva, de persze arcán továbbra is a megszokott, unott kifejezés ül, miközben beadja a derekát*
- Na ki vele! Mit szeretnél? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, ahogy a gnómra pillant* De figyelmeztetlek, minden kívánságnak ára van! Biztos akarod? *hajol kissé közelebb a lányhoz, hogy a szemébe nézhessen, remélve, hogy így talán sikerül megúsznia a dolgot, és csak simán meghallgathatja az üzenetet. ~Ha még nem heversz holtan valami árok mélyén, akkor ezért kicsinállak, ha legközelebb találkozunk, Dora!~ fogadkozik közben magában, remélve, hogy valami irgalmatlanul fontos dolga akadt az elfnek, azért üzenget neki ezzel a mitugrásszal ahelyett, hogy személyesen mondaná el, amit akar.*
5007. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 18:16:14
Üzenet elküldve: 2020-11-09 18:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Ha most először pillantotta volna meg a hímet, az utcáról betévedve ezen a késői órán, valószínűleg kevesebb szimpátiát és több távolságtartást mutatna irányába. Ám, mivel nem most van szerencséje első ízben hozzá, s az emeletről érkezett, kevés oka lenne riadt kislányként beletemetkezni pohara szopogatásába. Ő legalábbis egyet sem talált ezen gondolatok mentén.
Az italozási tevékenységét méltató, elismerő szavakat egy szinte már büszkének ható mosollyal fogadja.*
- Mit is mondhatnék. Az évek, és a rutin. *Kortyol aprót, ha már szóba került.* Na meg három fivér. *Vigyorogja el magyarázatának végét. Na igen, ha játszott is valaha rongybabákkal, azok bizonyára nem teadélutánt tartottak.
Az elismerés pedig azonnal kölcsönössé válik, ahogy a másik feltárja előtte saját kupicájának tartalmát. Mondjuk nem túl indokolt meglepődöttsége, hiszen egészen kézenfekvő a fegyvernem, mit az választott, mégis. Rossz emlékei, illetve sokkal inkább emlékeinek hiánya a számára borzadályos kotyvalékot illetően, minden tiszteletét megkövetelik annak irányába, ki ilyen természetes egyszerűséggel képes fogyasztani belőle.*
- Volt szerencsém. És hidd el, méreg az! *Viszonozza a nevetést is, fejét halványan megcsóválva. Fura módon ébred benne egészen hamar szimpátia a hím irányába, meglehet, az első közös derülés okán. Jóváhagyó ábrázattal fogadja hát, ahogy az asztalához telepszik. A következő frázis elhangzásakor pedig igencsak meg kell erőltetnie magát, hogy ne törjön ki irdatlan nagy röhögésben. Megszámolni sem tudja, hányszor hallotta már ezt a mondatot, ha a férfi népnek létezne az ismerkedéshez kézikönyve, bizonyára az elsők között szerepelne a közhelyek sorában, mikkel asszonynépet szédíteni lehet. Csupán szépreményű dalnokok, útszéli szédítők vagy megtévesztően csinos ficsúrok szájából inkább megszokott hangzása. Bár, azt meg kell hagynia, semmivel sem hitelesebb.
Mivel lélekjelenlétét még nem italozta el, s sejteni véli, hogy ezúttal a szándék hiányzik a szavak mögül, a finom hölgyekhez méltatlan röhögést apró kuncogássá szelídíti, miközben viszonozza Darok vizsgálódó tekintetét.*
- Nagyon örülök Darok! *Biccent a bemutatkozásra.* Minden bizonnyal ott láthattál. Winyra Jote vagyok, a kereskedőház egyik friss kalmára. *Székében előre dől, hogy könyökével támaszkodhasson az asztallapra, alkarját felfektetve rá, ujjait pohara köré kulcsolva.*
- Bárkinek, ki szóvá teszi. *Mosolyodik, fogadva a burkolt, suta bókot. Következő mozdulatával pedig a félig üres rumos üveget markolja fel, hogy kérdőn a hím felé emelje.*
- Megsérthetlek vele? *Ajánlja fel társasága mellett italát is tréfálkozva.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.09 18:20:02
//Darok//
*Ha most először pillantotta volna meg a hímet, az utcáról betévedve ezen a késői órán, valószínűleg kevesebb szimpátiát és több távolságtartást mutatna irányába. Ám, mivel nem most van szerencséje első ízben hozzá, s az emeletről érkezett, kevés oka lenne riadt kislányként beletemetkezni pohara szopogatásába. Ő legalábbis egyet sem talált ezen gondolatok mentén.
Az italozási tevékenységét méltató, elismerő szavakat egy szinte már büszkének ható mosollyal fogadja.*
- Mit is mondhatnék. Az évek, és a rutin. *Kortyol aprót, ha már szóba került.* Na meg három fivér. *Vigyorogja el magyarázatának végét. Na igen, ha játszott is valaha rongybabákkal, azok bizonyára nem teadélutánt tartottak.
Az elismerés pedig azonnal kölcsönössé válik, ahogy a másik feltárja előtte saját kupicájának tartalmát. Mondjuk nem túl indokolt meglepődöttsége, hiszen egészen kézenfekvő a fegyvernem, mit az választott, mégis. Rossz emlékei, illetve sokkal inkább emlékeinek hiánya a számára borzadályos kotyvalékot illetően, minden tiszteletét megkövetelik annak irányába, ki ilyen természetes egyszerűséggel képes fogyasztani belőle.*
- Volt szerencsém. És hidd el, méreg az! *Viszonozza a nevetést is, fejét halványan megcsóválva. Fura módon ébred benne egészen hamar szimpátia a hím irányába, meglehet, az első közös derülés okán. Jóváhagyó ábrázattal fogadja hát, ahogy az asztalához telepszik. A következő frázis elhangzásakor pedig igencsak meg kell erőltetnie magát, hogy ne törjön ki irdatlan nagy röhögésben. Megszámolni sem tudja, hányszor hallotta már ezt a mondatot, ha a férfi népnek létezne az ismerkedéshez kézikönyve, bizonyára az elsők között szerepelne a közhelyek sorában, mikkel asszonynépet szédíteni lehet. Csupán szépreményű dalnokok, útszéli szédítők vagy megtévesztően csinos ficsúrok szájából inkább megszokott hangzása. Bár, azt meg kell hagynia, semmivel sem hitelesebb.
Mivel lélekjelenlétét még nem italozta el, s sejteni véli, hogy ezúttal a szándék hiányzik a szavak mögül, a finom hölgyekhez méltatlan röhögést apró kuncogássá szelídíti, miközben viszonozza Darok vizsgálódó tekintetét.*
- Nagyon örülök Darok! *Biccent a bemutatkozásra.* Minden bizonnyal ott láthattál. Winyra Jote vagyok, a kereskedőház egyik friss kalmára. *Székében előre dől, hogy könyökével támaszkodhasson az asztallapra, alkarját felfektetve rá, ujjait pohara köré kulcsolva.*
- Bárkinek, ki szóvá teszi. *Mosolyodik, fogadva a burkolt, suta bókot. Következő mozdulatával pedig a félig üres rumos üveget markolja fel, hogy kérdőn a hím felé emelje.*
- Megsérthetlek vele? *Ajánlja fel társasága mellett italát is tréfálkozva.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.09 18:20:02
5006. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:49:20
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:49:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel éppen a másik oldalára fordul, amikor kopogást hall, és Karheia hangját. A férfi kipattan az ágyból, és szól.*
-Gyere csak nyugodtan!* Ekkor egy nagyot nyújtózkodik, tehát amikor a nő belép épp a kalóz megfeszülő meztelen testét láthatja.*
-Úgy látom, hogy meghoztad a ruháimat. Köszönöm szépen!* És elveszi a nőtől a ruhákat, és ott fel is öltözik.*
-Jól aludtál? Én pompásan. Bár az oldalam még egy kicsit sajog, de már jobban vagyunk!* Szól mosolyogva a férfi.*
-Van kedved együtt reggelizni?* Kérdezi Torskel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel éppen a másik oldalára fordul, amikor kopogást hall, és Karheia hangját. A férfi kipattan az ágyból, és szól.*
-Gyere csak nyugodtan!* Ekkor egy nagyot nyújtózkodik, tehát amikor a nő belép épp a kalóz megfeszülő meztelen testét láthatja.*
-Úgy látom, hogy meghoztad a ruháimat. Köszönöm szépen!* És elveszi a nőtől a ruhákat, és ott fel is öltözik.*
-Jól aludtál? Én pompásan. Bár az oldalam még egy kicsit sajog, de már jobban vagyunk!* Szól mosolyogva a férfi.*
-Van kedved együtt reggelizni?* Kérdezi Torskel.*
5005. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:41:17
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:41:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanácstalan tanácsosok//
//Zárás//
*A csípősség magyarázatát helyesnek találja. A mértékletesség mindenben bevált alkalmazási forma. A báró elismeri, hogy hozzáértő ugyan a konyhaművészetben, de jó maga nem gyakorlója, csupán bőséges az ismerete erről a témáról. A desszert említésekor nagyot nyel, mivel már így is jól lakott, de udvariasságból nem fogja elutasítani. Telítettsége ellenére kíváncsian csillannak fel szemei, hogy mi lehet az a desszert, ami ezek után következik. A kapott dicséretet enyhe legyintéssel elhárítja.*
- Próbálkozik a gnóm fia. *Szerényen teszi hozzá, hiszen nem érez semmi olyat, amivel kiválóbb lenne bárki másnál. Örömmel veszi, hogy a báró is támogatja az egymás segítése elvet, hiszen mindkettőjüknek érdeke az egymásnak való segítségnyújtás. *
- Örülök, hogy így látja báró úr. Biztosra veszem, hogy közös munkánk gyümölcsöző lesz mindkettőnk számára. *Mosolyogva és őszintén válaszolja a férfinak, miközben megkapja a kellemes illatú wegtoreni rumot.*
- Ez csak természetes. Ha létezne gnóm ital, akkor én is meghívnám rá. *Elismerően biccentve veszi magához a rumot és kortyol bele. Erős, jellegzetes íze van, de mindenképp minőségi ital ez nem lehet vitás.*
- Kitűnő ital. *Elismerően szól az italról, bár az erős italokat nem szereti, azt mégis őszintén mondhatja, hogy a jó minőségű nedűt nagyra becsüli. Az ital után túrógombóc kerül elé, melyet rumba áztattak és mazsolát kevertek bele. Édes tejföllel tálalják, amivel nagyon hívogató látványt nyújt. Nem telik bele sok idő, és a jóízű desszertet elfogyasztja teljes egészében.*
- Most már csak győzzek józanul és tele hassal hazaérni. *Jó kedvel nevet a dolgon, s el kell ismerje, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt része.*
- Báró úr nagyon köszönöm a vacsorát. Őszintén mondhatom, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt részem, természetesen pozitív értelemben. *Feláll az asztaltól és köszönetét enyhe meghajlással adja a másik tudtára.*
- Azt hiszem, hogy ezt a találkozót mielőbb igyekszem össze hozni. Kérem, bocsásson meg, de lassan indulnom kell. Még egyszer köszönöm a vacsorát és támogató szavait is. *Újra meghajtja magát a báró előtt elköszönés képen, s ezután, ha a másiknak nincs kérdése, akkor elhagyja a kalmárt és elindul hazafelé.*
//Tanácstalan tanácsosok//
//Zárás//
*A csípősség magyarázatát helyesnek találja. A mértékletesség mindenben bevált alkalmazási forma. A báró elismeri, hogy hozzáértő ugyan a konyhaművészetben, de jó maga nem gyakorlója, csupán bőséges az ismerete erről a témáról. A desszert említésekor nagyot nyel, mivel már így is jól lakott, de udvariasságból nem fogja elutasítani. Telítettsége ellenére kíváncsian csillannak fel szemei, hogy mi lehet az a desszert, ami ezek után következik. A kapott dicséretet enyhe legyintéssel elhárítja.*
- Próbálkozik a gnóm fia. *Szerényen teszi hozzá, hiszen nem érez semmi olyat, amivel kiválóbb lenne bárki másnál. Örömmel veszi, hogy a báró is támogatja az egymás segítése elvet, hiszen mindkettőjüknek érdeke az egymásnak való segítségnyújtás. *
- Örülök, hogy így látja báró úr. Biztosra veszem, hogy közös munkánk gyümölcsöző lesz mindkettőnk számára. *Mosolyogva és őszintén válaszolja a férfinak, miközben megkapja a kellemes illatú wegtoreni rumot.*
- Ez csak természetes. Ha létezne gnóm ital, akkor én is meghívnám rá. *Elismerően biccentve veszi magához a rumot és kortyol bele. Erős, jellegzetes íze van, de mindenképp minőségi ital ez nem lehet vitás.*
- Kitűnő ital. *Elismerően szól az italról, bár az erős italokat nem szereti, azt mégis őszintén mondhatja, hogy a jó minőségű nedűt nagyra becsüli. Az ital után túrógombóc kerül elé, melyet rumba áztattak és mazsolát kevertek bele. Édes tejföllel tálalják, amivel nagyon hívogató látványt nyújt. Nem telik bele sok idő, és a jóízű desszertet elfogyasztja teljes egészében.*
- Most már csak győzzek józanul és tele hassal hazaérni. *Jó kedvel nevet a dolgon, s el kell ismerje, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt része.*
- Báró úr nagyon köszönöm a vacsorát. Őszintén mondhatom, hogy ilyen vendéglátásban még nem volt részem, természetesen pozitív értelemben. *Feláll az asztaltól és köszönetét enyhe meghajlással adja a másik tudtára.*
- Azt hiszem, hogy ezt a találkozót mielőbb igyekszem össze hozni. Kérem, bocsásson meg, de lassan indulnom kell. Még egyszer köszönöm a vacsorát és támogató szavait is. *Újra meghajtja magát a báró előtt elköszönés képen, s ezután, ha a másiknak nincs kérdése, akkor elhagyja a kalmárt és elindul hazafelé.*
5004. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:30:58
Üzenet elküldve: 2020-11-09 13:30:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Elgroon szobájában//
* Megérti, hogy a hölgy lesüti a szemét. A jelenet amúgy is önmagáért beszél. A művész nem is firtatná, de végül is a megtört nőből kibukik, hogy mi az ami bántja.*
- Részvétem! Sajnálom, hogy a keserű emlékeit a felszínre hoztam.* Fejezi ki sajnálatát és a részvétét is.*
- A vonások elegendőek lesznek majd szerintem.* Főleg, hogy más támpontja nem is lesz. A méret kérdésében már jobban eligazodnak, mivel Ephemia kisasszonynak már van saját elképzelése róla, ami egyben a kompozíciót is megadja neki.*
- Igen ez egy nagyon jó kompozíció. Viszont ez egy újabb kérdést szül. A vászonra felfestett személyek tekintete nagyon megfogja határozni a képet. Kétféle megoldással tudok szolgálni. Vagy a festményre tekintőkre fognak nézni vagy a kisdedre. Az előbbi az nagyon is felkavaró tud lenni, hiszen az arcok szemébe lehet nézni.* Talán ennél többet nem is kell mondania róla. Ephemia döntése, hogy mit választ.*
- Nagyságra én egy olyat javasolnék, ami nagyjából egy felnőtt ember köldökétől úgy az álláig ér. Szélessége pedig válltól vállig tart. Itt is van egy ilyen vászon.* Emel fel egyet és magához méri.*
- Ezen a mérten esetleg lehet még csökkenteni. Pont elég nagy, hogy részletesebben ki lehessen dolgozni rajta a megfestendő személyeket.* Végül itt is a megrendelőé a végszó, ő csak egy példát mondott. Ezen túllépve az ár is szóba kerül. Elmondja, hogy bizony ez egy aranyába se fog fájni a kisasszonynak. Nagyon hálás is ezért a nő, ami már alapjába véve is többet ér az aranynál.*
- Ugyan kérem ez részben üzlet. Jobb helyre nem kerülhetett ez a bevezető kedvezmény.* Az ottani környéken fellelhető munkákra ő is számít, így aztán lelkesen bólogat rá.*
- Én magam is pont így gondolom.
* Megérti, hogy a hölgy lesüti a szemét. A jelenet amúgy is önmagáért beszél. A művész nem is firtatná, de végül is a megtört nőből kibukik, hogy mi az ami bántja.*
- Részvétem! Sajnálom, hogy a keserű emlékeit a felszínre hoztam.* Fejezi ki sajnálatát és a részvétét is.*
- A vonások elegendőek lesznek majd szerintem.* Főleg, hogy más támpontja nem is lesz. A méret kérdésében már jobban eligazodnak, mivel Ephemia kisasszonynak már van saját elképzelése róla, ami egyben a kompozíciót is megadja neki.*
- Igen ez egy nagyon jó kompozíció. Viszont ez egy újabb kérdést szül. A vászonra felfestett személyek tekintete nagyon megfogja határozni a képet. Kétféle megoldással tudok szolgálni. Vagy a festményre tekintőkre fognak nézni vagy a kisdedre. Az előbbi az nagyon is felkavaró tud lenni, hiszen az arcok szemébe lehet nézni.* Talán ennél többet nem is kell mondania róla. Ephemia döntése, hogy mit választ.*
- Nagyságra én egy olyat javasolnék, ami nagyjából egy felnőtt ember köldökétől úgy az álláig ér. Szélessége pedig válltól vállig tart. Itt is van egy ilyen vászon.* Emel fel egyet és magához méri.*
- Ezen a mérten esetleg lehet még csökkenteni. Pont elég nagy, hogy részletesebben ki lehessen dolgozni rajta a megfestendő személyeket.* Végül itt is a megrendelőé a végszó, ő csak egy példát mondott. Ezen túllépve az ár is szóba kerül. Elmondja, hogy bizony ez egy aranyába se fog fájni a kisasszonynak. Nagyon hálás is ezért a nő, ami már alapjába véve is többet ér az aranynál.*
- Ugyan kérem ez részben üzlet. Jobb helyre nem kerülhetett ez a bevezető kedvezmény.* Az ottani környéken fellelhető munkákra ő is számít, így aztán lelkesen bólogat rá.*
- Én magam is pont így gondolom.
5003. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 11:58:20
Üzenet elküldve: 2020-11-09 11:58:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Elgroon szobájában//
*A fantomrajz megbeszélése közben lesüti tekintetét, hogy Elgroon még véletlenül se láthasson a szemében semmit. Na ne mintha a testbeszéd önmagában ne árulna el nagyon sok dolgot.*
- Sohasem tudom meg, hogyan nézett volna ki. Egyedül a szeme színében vagyok holtbiztos. Talán ha jól megfigyeli az én arcom, és megfigyeli majd a férjemét is ugyanígy, biztosan tud készíteni élethűnek ható ábrákat. Sajna valóban nem tudok sok dologgal szolgálni ez ügyben a kinézetünkön kívül.
*A méret ügye már egy kevésbé érzékeny téma, és ehhez talán többet is hozzá tud szólni.*
- Szerintem az én elképzelésemhez az állókép volna a jó, hisz úgy képzeltem el, hogy a férjem áll, kicsivel előtte én egy széken ülök, a kezemben vagy az ölemben pedig a gyermek. Mit gondol erről a felállásról?
*Az ár hallatán egy kis ideig hitetlenkedik, meg is emelkedik a szemöldöke egy darabon, aztán válaszol.*
- Ez... Nos, ez igazán megtisztelő, Tramal Úr! Nem fogom elfeledni.
*Különben ha a másik megbízásra kerül majd sor, akkor mindenképp arany ütheti a férfi markát. Már ha egyáltalán vége lesz egyszer a munkálatoknak, és Tizio is ráér valamikor.*
- Talán mifelénk is talál majd munkát magának, sohasem lehet tudni.
*A fantomrajz megbeszélése közben lesüti tekintetét, hogy Elgroon még véletlenül se láthasson a szemében semmit. Na ne mintha a testbeszéd önmagában ne árulna el nagyon sok dolgot.*
- Sohasem tudom meg, hogyan nézett volna ki. Egyedül a szeme színében vagyok holtbiztos. Talán ha jól megfigyeli az én arcom, és megfigyeli majd a férjemét is ugyanígy, biztosan tud készíteni élethűnek ható ábrákat. Sajna valóban nem tudok sok dologgal szolgálni ez ügyben a kinézetünkön kívül.
*A méret ügye már egy kevésbé érzékeny téma, és ehhez talán többet is hozzá tud szólni.*
- Szerintem az én elképzelésemhez az állókép volna a jó, hisz úgy képzeltem el, hogy a férjem áll, kicsivel előtte én egy széken ülök, a kezemben vagy az ölemben pedig a gyermek. Mit gondol erről a felállásról?
*Az ár hallatán egy kis ideig hitetlenkedik, meg is emelkedik a szemöldöke egy darabon, aztán válaszol.*
- Ez... Nos, ez igazán megtisztelő, Tramal Úr! Nem fogom elfeledni.
*Különben ha a másik megbízásra kerül majd sor, akkor mindenképp arany ütheti a férfi markát. Már ha egyáltalán vége lesz egyszer a munkálatoknak, és Tizio is ráér valamikor.*
- Talán mifelénk is talál majd munkát magának, sohasem lehet tudni.
5002. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-09 08:24:17
Üzenet elküldve: 2020-11-09 08:24:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A nőstény jól bírja az italt, nem egy törékeny úri hölgyike lehet. Sokat elárul abból, hogy az italt, hogy gyűri le valaki. Furcsa mód az ember nő nem rémül meg a látványától, sőt érdeklődő tekintettel fordul felé. Ez meglepi a marcona orkot, de persze pozitívan. Válaszul először valami érthetetlen selymes beszédet kap, amiről először azt gondolja, hogy nem is közös nyelven van. Aztán rájön, hogy ez valami gúnyolódás volt a nősténytől. Ezt már szereti, ha valakibe szorult egy kis derű. A wegtoreni rum hallatán elismerő tekintettel bólint.*
- Az nem a gyengébbek itala. Kemény fából faragtak, ha így legurítod. *Ez elismerés az ork részéről. Nem sok nőt látott wegtoreni rumot így lehúzni. Felnevet, amint rákérdez a nőstény, hogy mivel mérgezi magát.*
- Nem méreg ez. Ork pálinka. Ittál már? *Nem lehet annyira meglepő a nősténynek. Az orkok gyakorta fogyasztják a róluk elnevezett erős italt. ~Próba szerencse. Lehet nem annyira harapós.~ Feláll a saját asztalától, és hacsak ki nem rúgják a széket alóla, akkor hatalmas termetével leül a nőstény asztalához, vele szembe.*
- Gondoltam megnézlek magamnak közelebbről is. Valahol már láttalak. *A tekintete belefúródik a másikéba. Embereknél ez lehet faragatlanság, de Daroknak ez teljesen természetes.*
- Darok vagyok, Harod fia. A nyugati sivatagon túlról jöttem. Itt vagyok őrségben a kovácsműhelybe. Talán ott láttalak sürögni. *Annyit megtanult az emberektől, hogy bemutatkozni azt illik, így meg is teszi. Röviden összefoglal minden lényeges dolgot, amit elsőre tudni érdemes róla.*
- És te kinek csípted ki magad? Talán valami emberhímet vársz? *Viccelődik a másikkal, de azért nem veti el azt sem, hogy tényleg belepofátlankodott a nőstény estélyébe. *
//Winyra//
*A nőstény jól bírja az italt, nem egy törékeny úri hölgyike lehet. Sokat elárul abból, hogy az italt, hogy gyűri le valaki. Furcsa mód az ember nő nem rémül meg a látványától, sőt érdeklődő tekintettel fordul felé. Ez meglepi a marcona orkot, de persze pozitívan. Válaszul először valami érthetetlen selymes beszédet kap, amiről először azt gondolja, hogy nem is közös nyelven van. Aztán rájön, hogy ez valami gúnyolódás volt a nősténytől. Ezt már szereti, ha valakibe szorult egy kis derű. A wegtoreni rum hallatán elismerő tekintettel bólint.*
- Az nem a gyengébbek itala. Kemény fából faragtak, ha így legurítod. *Ez elismerés az ork részéről. Nem sok nőt látott wegtoreni rumot így lehúzni. Felnevet, amint rákérdez a nőstény, hogy mivel mérgezi magát.*
- Nem méreg ez. Ork pálinka. Ittál már? *Nem lehet annyira meglepő a nősténynek. Az orkok gyakorta fogyasztják a róluk elnevezett erős italt. ~Próba szerencse. Lehet nem annyira harapós.~ Feláll a saját asztalától, és hacsak ki nem rúgják a széket alóla, akkor hatalmas termetével leül a nőstény asztalához, vele szembe.*
- Gondoltam megnézlek magamnak közelebbről is. Valahol már láttalak. *A tekintete belefúródik a másikéba. Embereknél ez lehet faragatlanság, de Daroknak ez teljesen természetes.*
- Darok vagyok, Harod fia. A nyugati sivatagon túlról jöttem. Itt vagyok őrségben a kovácsműhelybe. Talán ott láttalak sürögni. *Annyit megtanult az emberektől, hogy bemutatkozni azt illik, így meg is teszi. Röviden összefoglal minden lényeges dolgot, amit elsőre tudni érdemes róla.*
- És te kinek csípted ki magad? Talán valami emberhímet vársz? *Viccelődik a másikkal, de azért nem veti el azt sem, hogy tényleg belepofátlankodott a nőstény estélyébe. *
5001. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-08 22:43:11
Üzenet elküldve: 2020-11-08 22:43:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel láthatóan máris jobban van, talán a pihenés, talán a finom étel, vagy a bájital hatása, vagy ezek együttese. Mindenesetre Karheia örül, hogy így látja őt, elvégre sokkal nyugodtabban alszik majd éjszaka annak tudatában, hogy a férfi elindult a felépülés útján.
Torskel úgy dönt, hogy le is pihen, amit Karheia örömmel vesz tudomásul, és ezt egy biccentéssel meg is erősíti. A ruhák kimosása felől dönt végül, így azokat magával viszi. Mielőtt becsukná az ajtót fojtott hangon, de nm suttogva jó éjszakát kíván a másiknak.
Csak ezt követően kezdi el érezni, hogy mennyire kimerült. Egészen azt érzi, hogy rögvest össze is esik. Ez nyilván nem történik meg, így rövidesen felkeresi szobáját. Saját ruháit a földre dobja Torskelé mellé, és hezitálás nélkül elmerül a meleg dézsányi vízben.
Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, miközben szemhéjait lezárva hátradől. Sokáig pihen így, talán felszínesen el is szenderedik, ám a víz langyossá hűl ki, és ez kellemetlenné teszi a további maradást. Nehezen, de ráveszi magát, hogy kimásszon és megtörölgetve magát megszárítkozik. A kimerültség didergésre készteti, ezért fürgén lát neki a ruhák tisztogatásának, hogy minél előbb a takaró alá bújhasson. Talán emiatt nem is annyira alapos, de többnyire sikeresen zárul ez a művelet is, majd székre és az ágy szélére - vagy ahova éppen tudja - teríti a ruhákat, hogy valamelyest megszáradjanak reggelre, ami kétséges, hiába csavarta ki őket alaposan.
A nap már javában az égen jár, mire szemeit nyitogatni kezdi, mert megérzi a beszűrődő sugarak melegét arcán. Ujjaival hanyagul átfésüli fakó szőke haját, majd laza fonatba fogja azt. A ruhákat megtapogatva érzi, hogy még mindig nedvesek imitt-amott, de váltásruha hiányában kénytelen megelégedni ezzel. Torskelét is gondosan összehajtja, és alkarjára fektetve meg is indul a férfi szobája felé, majd ismételten bekopog annak ajtaján. Válasz hiányában nem fog belépni.*
- Jó reggelt! Karheia vagyok. Ébren vagy már? Kissé későn keltem, ne haragudj.
*A zárt ajtón keresztül hangja valamivel visszafogottabb, így bízik benne, hogyha a másik alszik még, akkor nem kelti fel vele. Ami azt illeti Karheia úgy érzi még tudna lazítani egy napot, hiszen a hosszú út és a sok váratlan izgalom rengeteget kivett belőle, és nem érzi, hogy teljesen sikerült feltöltődnie.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Torskel láthatóan máris jobban van, talán a pihenés, talán a finom étel, vagy a bájital hatása, vagy ezek együttese. Mindenesetre Karheia örül, hogy így látja őt, elvégre sokkal nyugodtabban alszik majd éjszaka annak tudatában, hogy a férfi elindult a felépülés útján.
Torskel úgy dönt, hogy le is pihen, amit Karheia örömmel vesz tudomásul, és ezt egy biccentéssel meg is erősíti. A ruhák kimosása felől dönt végül, így azokat magával viszi. Mielőtt becsukná az ajtót fojtott hangon, de nm suttogva jó éjszakát kíván a másiknak.
Csak ezt követően kezdi el érezni, hogy mennyire kimerült. Egészen azt érzi, hogy rögvest össze is esik. Ez nyilván nem történik meg, így rövidesen felkeresi szobáját. Saját ruháit a földre dobja Torskelé mellé, és hezitálás nélkül elmerül a meleg dézsányi vízben.
Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, miközben szemhéjait lezárva hátradől. Sokáig pihen így, talán felszínesen el is szenderedik, ám a víz langyossá hűl ki, és ez kellemetlenné teszi a további maradást. Nehezen, de ráveszi magát, hogy kimásszon és megtörölgetve magát megszárítkozik. A kimerültség didergésre készteti, ezért fürgén lát neki a ruhák tisztogatásának, hogy minél előbb a takaró alá bújhasson. Talán emiatt nem is annyira alapos, de többnyire sikeresen zárul ez a művelet is, majd székre és az ágy szélére - vagy ahova éppen tudja - teríti a ruhákat, hogy valamelyest megszáradjanak reggelre, ami kétséges, hiába csavarta ki őket alaposan.
A nap már javában az égen jár, mire szemeit nyitogatni kezdi, mert megérzi a beszűrődő sugarak melegét arcán. Ujjaival hanyagul átfésüli fakó szőke haját, majd laza fonatba fogja azt. A ruhákat megtapogatva érzi, hogy még mindig nedvesek imitt-amott, de váltásruha hiányában kénytelen megelégedni ezzel. Torskelét is gondosan összehajtja, és alkarjára fektetve meg is indul a férfi szobája felé, majd ismételten bekopog annak ajtaján. Válasz hiányában nem fog belépni.*
- Jó reggelt! Karheia vagyok. Ébren vagy már? Kissé későn keltem, ne haragudj.
*A zárt ajtón keresztül hangja valamivel visszafogottabb, így bízik benne, hogyha a másik alszik még, akkor nem kelti fel vele. Ami azt illeti Karheia úgy érzi még tudna lazítani egy napot, hiszen a hosszú út és a sok váratlan izgalom rengeteget kivett belőle, és nem érzi, hogy teljesen sikerült feltöltődnie.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409