//Második szál//
//A művészet oltárán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Mintha meglepődne a lány azon, hogy ő Lihanech szülötte. Az eredarokról pedig valószínű, hogy másféle helyről szerezték meglévő információikat. Művészi körökben főként a szépséges női alak az, amiről hosszasan tudnak beszélgetni. Valószínűleg jócskán túloznak is róla, mert mindenki szeret nagyot is mondani.*
- Meglehet. Nem vagyok egy szakértő.* Válaszolja Yeza javításra. Valahogy el is tudja képzelni, hogy milyen pokolian sóvároghatott a férfi azután a női bestia után.*
- Igen kegyetlen büntetés ez. Ha egyszer belekóstolunk a jóba már többé nem esik jól az átlagos sem.* Már csak művészi elvekből is védelmébe kell vennie egyik elvtársa alkotásait. Ráadásul valamilyen szinten ő is tud azonosulni Til mesterrel. Bár az alkotásairól nem tud semmit sem, csak, amit elmondtak eddig róla.*
- Nem még nem láttad, de egyre inkább szeretném szemrevételezni az egyik munkáját.* Mondjuk van valami a rőt szépség hangjában, ami arra enged következtetni, hogy talán túlságosan is pikáns lehet. Viszont a továbbiakban jobban részletezik neki ezeknek a képeknek a fellelhetőségi helyét, ami kezd benne egy kis kételyt ébreszteni. Bizonytalansága az arcára is kiül, amit egy kis zavarodottság is megfűszerez. A művészek se fedhetetlenek otthonában, sőt valószínűleg egész Lanawinon. Viszont a Föld Városában elképzelései szerint ezek az orgiák sokkal vadabbak lehetnek. Nem egy olyan pletyka terjeng, ami Lichanechben, ami arról szól, hogy tündéreket, elfeket és félvéreket kényszerítenek durva és alantas perverziókra. Ahogy ezekbe belegondol egyre inkább elmegy a kedve az említett művek megtekintésétől. A tolerancia említésére pedig görcsbe rándul az arca.*
- Azért ez nem olyan egyszerű. Jártam is ott egyszer, de csak kirendelt őrökkel tudtam ott közlekedni. Láttam a gyűlöletet az arcukon, ahogyan a rabszolgákat is. A művészetük és a kultúrájuk lenyűgöző, de a társadalmi berendezkedésük az primitív és barbár, ahogyan az ott élők is azok. Tilnek szerencséje volt, hogy sikerült patrónust találnia. Főleg, akkor, ha az ott nem kívánatos fajok egyikébe tartozott.* Tény, ami tény, hogy eléggé feldúlta ez a beszélgetés, így a végére. Kénytelen kicsit lenyugtatnia magát. Muszáj pár mély lélegzetet vennie, hiszen nem járja, hogy így szétcsússzék múzsája előtt.*
- Legalább a történet végére rá lehet fogni, hogy romantikus egy kicsit.* Fűzi hozzá és már nyoma sincs az előbbi megbicsaklásának. Mikor lehiggadt folytatja a munkát. A következő póznál jelez, amire a nő felvesz egy újabb pozitúrát, csakhogy ezt nem jól teszi meg. Csodálkozva tekint le rá Elgroon a vászon mögül, mivel már megszokta, hogy minden tökéletes.*
~ Még a végén úgy járok, mint Til mester. Túlságosan is megszokom a jót. ~
* Feláll és odasétál az amúgy elégé kívánatos szépséghez, aki éppen az ő ágyát melegíti éppen.*
- Ez a pozitúra nem teljesen jó. Ez a lábát kicsit húzza feljebb, így ni. Ezt a részt pedig jobban bedöntjük így.* Finoman terelgeti kezével az emlegetett testrészeket. Kicsit mintha élvezné is, hogy most kijavíthatja múzsáját. Talán ennyire szüksége is van férfiúi hiúságának, amit a szabadkozó pillantás, csak tovább hizlal. Dolga végeztével vissza is ül helyére és dolgozik tovább. A szóba jött szikrára, elgondolkodik egy cseppet.*
- Nehéz ezt csak úgy szavakba önteni. Tudja alkotni lehet enélkül is jókat. Ha hasonlóságot lehetne mondani, akkor egy szép hölgyet tudnék itt megemlíteni. A nők is akkor a legszebbek, amikor olyan férfi mellett vannak, akit tiszta szívből szeretnek. A művészet is pontosan ilyen. Ha megtaláljuk azt a dolgot, ami motivál minket, akkor születnek igazán csodálatos alkotások. Ez mindenkinél más lehet. Sokaknál a bor és egyéb érzék tompító szerek szítják fel ezt a szikrát. Másoknál a szerelem vagy a testi bujálkodás teszi meg ugyanezt. Nagyon széles körben változik ez személyenként. Én úgy érzem megtaláltam ezt a szikrát, de hogy pontosan mit is azt én meg nem tudom mondani. Van magában valami, ami kiváltotta ezt belőlem. Ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, hogy a benned lévő sivatagi hercegnő váltotta ezt ki belőlem.* Egy dologra már rájött, és az pedig az, hogy nagyon nehéz hazudni Yezának, mert átlát rajta, mint a szitán. Ha ülepedik egy kicsit ez a téma, akkor ő tesz fel neki egy kis kérdést.*
- Mondja csak kisasszony, ha végül elkészül a kép, akkor mit óhajt kezdeni a nevével? Saját nevét adná a hercegnőnek, vagy inkább felvenne egy művész nevet?* Roppantul kíváncsi, hogy milyen választ kap a szeszélyes vöröstől.*