Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 254 (5061. - 5080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5080. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:27:50
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:27:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael annyira elfoglalt a rendelésével, és a pipája keresgélésével, hogy fel sem tűnik számára a szomszédos asztalnál ülő ismerős alak, egészen addig, amíg meg nem szólítja őt. Arcán örömmel teli meglepetés ragyog fel, ahogy egy akár barátnak mondható számára szimpatikus régi ismerőst pillant meg. Márpedig barátokból igen kevés adatott meg számára mostanság, főleg borzalmas természetének hála.*
- Ysanee!
*A lány láthatja rajta, hogy Relael őszintén örül jelenlétének, igaz leginkább magányossága miatt, de ez utóbbi már a másik fél számára aligha derülhet ki. Illetve Ysanee azt is észreveheti, hogy azóta némileg megváltozott, küllemében jószerével megjelennek barbárokra jellemző apróságok, mint mondjuk a hajviselete.*
- De jó újra látni téged. Egyben milyen váratlan, hogy pont itt. Hogy vagy manapság?
*Idő közben megérkező italát kezébe veszi, és rögvest bele is kortyol. Ami még váratlanabb számára, hogy egy idegen megszólítja, és úgy tűnik csatlakozni kíván hozzájuk. Relael egy pillanatra elhallgat, és fontolóra veszi a dolgot, majd bizonytalanul Ysaneere pillant, és úgy dönt, hogy csak nyerhet ebből.*
- Szabad, ha rendelsz a kedves ismerősömnek egy bort.
*Feleli kellő pimaszsággal, és magabiztossággal, majd lassan italába kortyol.
Ezt követően szinte pillanatokon belül érkezik egy újabb személy, mire Relael fontolóra veszi, hogy mennyire hívogató is lehet társasága.*
- Ó remek!
*Csattan fel lelkesen, majd pohara koppan az asztallapon. Egyik kezét az állítólagos pipáért tartja, míg a másikkal az egyik szabad székre bök.*
- Ha már így alakult, akkor sorban tessék szépen bemutatkozni.
*Addig persze nem rest tovább inni, hiszen két pohárral is rendelt, és ha éppen lerakja az alkoholt és szabad a keze, akkor elkezdi a három adag Ördögvigyort is kicsomagolni, hogy végre elszívhassa.
Nem is különösebben törődne az ügyetlenkedő lánnyal, annak ellenére sem, hogy szemrevaló teremtés, mert jobban leköti, hogy a szárított növénydarabokat a helyükre tegye. Ám a leány megszólítja őket, ezért Relael ráemeli tekintetét. Úgy tűnik akad számára is ismerős az asztalnál, és mire észbe kap már igen népes tábor üli őt körbe.*
- Nos nos, Relaelként szólíthattok.
*Egy bájosnak mondható mosolyt intéz mindenki felé, és a kölcsön pipát ajkaihoz emeli, hogy nagyot szippantson belé. Ezt követően türelmesen megvárja míg mindenkitől kap legalább egy nevet, addig is szemeit a kellemes külsejű lányon pihenteti, ezúttal ez a személy sajnos nem Ysanee.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael annyira elfoglalt a rendelésével, és a pipája keresgélésével, hogy fel sem tűnik számára a szomszédos asztalnál ülő ismerős alak, egészen addig, amíg meg nem szólítja őt. Arcán örömmel teli meglepetés ragyog fel, ahogy egy akár barátnak mondható számára szimpatikus régi ismerőst pillant meg. Márpedig barátokból igen kevés adatott meg számára mostanság, főleg borzalmas természetének hála.*
- Ysanee!
*A lány láthatja rajta, hogy Relael őszintén örül jelenlétének, igaz leginkább magányossága miatt, de ez utóbbi már a másik fél számára aligha derülhet ki. Illetve Ysanee azt is észreveheti, hogy azóta némileg megváltozott, küllemében jószerével megjelennek barbárokra jellemző apróságok, mint mondjuk a hajviselete.*
- De jó újra látni téged. Egyben milyen váratlan, hogy pont itt. Hogy vagy manapság?
*Idő közben megérkező italát kezébe veszi, és rögvest bele is kortyol. Ami még váratlanabb számára, hogy egy idegen megszólítja, és úgy tűnik csatlakozni kíván hozzájuk. Relael egy pillanatra elhallgat, és fontolóra veszi a dolgot, majd bizonytalanul Ysaneere pillant, és úgy dönt, hogy csak nyerhet ebből.*
- Szabad, ha rendelsz a kedves ismerősömnek egy bort.
*Feleli kellő pimaszsággal, és magabiztossággal, majd lassan italába kortyol.
Ezt követően szinte pillanatokon belül érkezik egy újabb személy, mire Relael fontolóra veszi, hogy mennyire hívogató is lehet társasága.*
- Ó remek!
*Csattan fel lelkesen, majd pohara koppan az asztallapon. Egyik kezét az állítólagos pipáért tartja, míg a másikkal az egyik szabad székre bök.*
- Ha már így alakult, akkor sorban tessék szépen bemutatkozni.
*Addig persze nem rest tovább inni, hiszen két pohárral is rendelt, és ha éppen lerakja az alkoholt és szabad a keze, akkor elkezdi a három adag Ördögvigyort is kicsomagolni, hogy végre elszívhassa.
Nem is különösebben törődne az ügyetlenkedő lánnyal, annak ellenére sem, hogy szemrevaló teremtés, mert jobban leköti, hogy a szárított növénydarabokat a helyükre tegye. Ám a leány megszólítja őket, ezért Relael ráemeli tekintetét. Úgy tűnik akad számára is ismerős az asztalnál, és mire észbe kap már igen népes tábor üli őt körbe.*
- Nos nos, Relaelként szólíthattok.
*Egy bájosnak mondható mosolyt intéz mindenki felé, és a kölcsön pipát ajkaihoz emeli, hogy nagyot szippantson belé. Ezt követően türelmesen megvárja míg mindenkitől kap legalább egy nevet, addig is szemeit a kellemes külsejű lányon pihenteti, ezúttal ez a személy sajnos nem Ysanee.*
5079. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:09:08
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:09:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szobára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaerennek saját magának kellett átalakítania a bőrvértjét, hogy minél kevésbé akadályozza a mozgásban, egy hagyományosabb páncéllal gond nélkül megküzd – bár előfordulhat, hogy néhány pántot kíméletlenül meg kell rántania Lou-n. Ha erre kerül sor, a lány mindenképpen a sietségre fogja, még ha titkon élvezi is, hogy kellemetlenséget okoz.*
- Van még más is, ami talán érdekelhet. *Jegyzi meg vigyorogva, de Lou sem teketóriázik, máris az ágyra dobja, hogy megkeresse. A küldetésük közben Gwaeren annyit kúszott-mászott, hogy alaposan összemocskolta a nadrágját, de alatta nem visel semmi egyebet. Ahogy a szinte teljesen tisztán maradt ingében, egyébként meztelenül találja magát, egy pillanatra a borral terhes szenvedélyes várakozás mellé beúszik valami más érzet is, valami meglepően kellemes és nyugodt. Arra hasonlít, mint amikor az átlag polgár a nap végén végre hálóingbe bújhat, és tisztán befekhet a pihepuha ágyba. Ő azonban nem fáradt, csak úgy kalapál a szíve. Nemes egyszerűséggel eltolja magától Lout, hogy felülve ő is kioldja a férfi nadrágját.*
- Hmm, egy lándzsás, akinek van is lándzsája. *Vigyorodik el. Valahol azt hallotta, minél nagyobb valaki fegyvere, annál kisebb a fegyvere. Ez megdőlni látszik. Azt viszont Lou-ra bízza, mihez kezd vele, elvégre ő a lándzsamester.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 22:13:35
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaerennek saját magának kellett átalakítania a bőrvértjét, hogy minél kevésbé akadályozza a mozgásban, egy hagyományosabb páncéllal gond nélkül megküzd – bár előfordulhat, hogy néhány pántot kíméletlenül meg kell rántania Lou-n. Ha erre kerül sor, a lány mindenképpen a sietségre fogja, még ha titkon élvezi is, hogy kellemetlenséget okoz.*
- Van még más is, ami talán érdekelhet. *Jegyzi meg vigyorogva, de Lou sem teketóriázik, máris az ágyra dobja, hogy megkeresse. A küldetésük közben Gwaeren annyit kúszott-mászott, hogy alaposan összemocskolta a nadrágját, de alatta nem visel semmi egyebet. Ahogy a szinte teljesen tisztán maradt ingében, egyébként meztelenül találja magát, egy pillanatra a borral terhes szenvedélyes várakozás mellé beúszik valami más érzet is, valami meglepően kellemes és nyugodt. Arra hasonlít, mint amikor az átlag polgár a nap végén végre hálóingbe bújhat, és tisztán befekhet a pihepuha ágyba. Ő azonban nem fáradt, csak úgy kalapál a szíve. Nemes egyszerűséggel eltolja magától Lout, hogy felülve ő is kioldja a férfi nadrágját.*
- Hmm, egy lándzsás, akinek van is lándzsája. *Vigyorodik el. Valahol azt hallotta, minél nagyobb valaki fegyvere, annál kisebb a fegyvere. Ez megdőlni látszik. Azt viszont Lou-ra bízza, mihez kezd vele, elvégre ő a lándzsamester.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 22:13:35
5078. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:41:20
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:41:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szobára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyikük se olyannak tűnik, aki szeretne finomkodni. A férfi elmarkolássza, azt a feneket és mikor lekerül a felső a keze már indul is meg az alá az ing alá. A helyszín se nagyon zavarja. Mármint nem azért mert mindegy volna, csak nem veszi észre magát. De aztán beljebb kerülnek. Ő pedig bevágja maga mögött, azt az ajtót és meglepetten konstatálja, hogy már a vetkőzésnél tartanak. Helyes. A másikkal egyet is ért. Ledobja a lándzsáját, aztán a fegyveröve is hamar a földön végzi. Ha sietni szeretne akkor a páncélnál elkelhet a másik segítsége. Ilyenkor a lovag nagyon tudja rühelleni, azt a bőrvackot magán. Ha sikerül megszabadulni tőle és marad a durva szövetinge már meg is könnyebbül. A másik cicázására meg hamar érkezik is a válasz szavakban és tettekben.*
-Na, várjál csak te*Csap egyet az említett testrészre.*Faros!
*Azzal ismét magához húzná a másikat, de azért, hogy alányúljon és ha nem ficánkol kézbe kapja.*
-Úgy megadom neked, hogy az ágy se fogja bírni.
*Ha pedig odaért vele nem épp a legfinomabban leejti rá, hogy egyből szedje is le róla a a nadrágot.*
-Nem kell ez ide!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyikük se olyannak tűnik, aki szeretne finomkodni. A férfi elmarkolássza, azt a feneket és mikor lekerül a felső a keze már indul is meg az alá az ing alá. A helyszín se nagyon zavarja. Mármint nem azért mert mindegy volna, csak nem veszi észre magát. De aztán beljebb kerülnek. Ő pedig bevágja maga mögött, azt az ajtót és meglepetten konstatálja, hogy már a vetkőzésnél tartanak. Helyes. A másikkal egyet is ért. Ledobja a lándzsáját, aztán a fegyveröve is hamar a földön végzi. Ha sietni szeretne akkor a páncélnál elkelhet a másik segítsége. Ilyenkor a lovag nagyon tudja rühelleni, azt a bőrvackot magán. Ha sikerül megszabadulni tőle és marad a durva szövetinge már meg is könnyebbül. A másik cicázására meg hamar érkezik is a válasz szavakban és tettekben.*
-Na, várjál csak te*Csap egyet az említett testrészre.*Faros!
*Azzal ismét magához húzná a másikat, de azért, hogy alányúljon és ha nem ficánkol kézbe kapja.*
-Úgy megadom neked, hogy az ágy se fogja bírni.
*Ha pedig odaért vele nem épp a legfinomabban leejti rá, hogy egyből szedje is le róla a a nadrágot.*
-Nem kell ez ide!
5077. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:03:17
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:03:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szobára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren eddig sem gondolta azt, hogy Lou erőssége az esze lenne, de a körülmények miatt nehéz is lenne hibáztatni, neki saját magának is elment még a maradék is. Már csak a férfira tud gondolni, és ez az álmodozás is leginkább a saját élvezetére korlátozódik, semmint a közös örömszerzésre. Emiatt pedig elégedett azzal, amit a markával odalent talál.*
- Hmm… *Mordul kedélyesen.* ~ Alakul. ~
*Lou keze egyenesen a fenekére vándorol, és magához rántja a lányt, úgyhogy további matatásra nincs már hely. Viszont Gwaerennek ez a jó, most már úgyis a tettek mezejére lépne. Röhögve beleharap a bajszos fülébe, és közben egész testét az övéhez préseli. A kettejük felszerelése összekoccan, egyfajta falat képezve a harcosok közé, pedig jobb szeretné, ha nem lenne köztük semmi – szó szerint.
Egy pillanatig se várná, hogy Lou próbálja meg róla leszerelni a bőrvértet, ő is örül néha, ha egyedül magára tudja applikálni. Felnyúl a vállához, és kioldja a bal oldali két kapcsot, ami rajta tartja a holmit, és szinte letépi magáról. Alatta is van rajta ruhadarab, egy gombos ing, de egészen bő, és szemérmetlenül láttatja alatta az átütő női bájait, mintha csak egy vékony hálóinget viselne fölül. Aztán belöki az ajtót a könyökével, és behúzza Lout a szobába – a helyiségben szerencsére tényleg nincsen senki. Ha társa még ezek után se állna neki levetkőzni, Gwaeren sietősen segít neki.*
- Nem kell ide ez a sok szar. *Dobja ő is félre saját övét, a rajta lógó fegyverekkel, a derekára kötött szoknyafélével együtt. A cél, hogy csak a nadrág meg a ledér ing maradjon rajta, amit már a másikra bízna. Mindegy, csak érezze a fickót magán, aztán később, amilyen gyorsan csak lehet, magában.*
- Hol marad a büntetésem, Bajszos? *Kíváncsiskodik ismét közelebb simulva. Viszonya a férfiakkal mindig is ilyen kufircokból állt, de be kell látnia, hogy az agresszívebb fajtákra bukik, akikkel kieresztheti a gőzt. Egyelőre nem biztos benne, hogy Lou ilyen volna. Ezen persze lehet változtatni, de a lány valószínűleg direkt nem fog kezdeményezni, hogy kihozza belőle. Ha akarja a seggét a hősködő fickó, tegyen érte, ne csak a szája – meg a keze – járjon.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 19:04:34
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren eddig sem gondolta azt, hogy Lou erőssége az esze lenne, de a körülmények miatt nehéz is lenne hibáztatni, neki saját magának is elment még a maradék is. Már csak a férfira tud gondolni, és ez az álmodozás is leginkább a saját élvezetére korlátozódik, semmint a közös örömszerzésre. Emiatt pedig elégedett azzal, amit a markával odalent talál.*
- Hmm… *Mordul kedélyesen.* ~ Alakul. ~
*Lou keze egyenesen a fenekére vándorol, és magához rántja a lányt, úgyhogy további matatásra nincs már hely. Viszont Gwaerennek ez a jó, most már úgyis a tettek mezejére lépne. Röhögve beleharap a bajszos fülébe, és közben egész testét az övéhez préseli. A kettejük felszerelése összekoccan, egyfajta falat képezve a harcosok közé, pedig jobb szeretné, ha nem lenne köztük semmi – szó szerint.
Egy pillanatig se várná, hogy Lou próbálja meg róla leszerelni a bőrvértet, ő is örül néha, ha egyedül magára tudja applikálni. Felnyúl a vállához, és kioldja a bal oldali két kapcsot, ami rajta tartja a holmit, és szinte letépi magáról. Alatta is van rajta ruhadarab, egy gombos ing, de egészen bő, és szemérmetlenül láttatja alatta az átütő női bájait, mintha csak egy vékony hálóinget viselne fölül. Aztán belöki az ajtót a könyökével, és behúzza Lout a szobába – a helyiségben szerencsére tényleg nincsen senki. Ha társa még ezek után se állna neki levetkőzni, Gwaeren sietősen segít neki.*
- Nem kell ide ez a sok szar. *Dobja ő is félre saját övét, a rajta lógó fegyverekkel, a derekára kötött szoknyafélével együtt. A cél, hogy csak a nadrág meg a ledér ing maradjon rajta, amit már a másikra bízna. Mindegy, csak érezze a fickót magán, aztán később, amilyen gyorsan csak lehet, magában.*
- Hol marad a büntetésem, Bajszos? *Kíváncsiskodik ismét közelebb simulva. Viszonya a férfiakkal mindig is ilyen kufircokból állt, de be kell látnia, hogy az agresszívebb fajtákra bukik, akikkel kieresztheti a gőzt. Egyelőre nem biztos benne, hogy Lou ilyen volna. Ezen persze lehet változtatni, de a lány valószínűleg direkt nem fog kezdeményezni, hogy kihozza belőle. Ha akarja a seggét a hősködő fickó, tegyen érte, ne csak a szája – meg a keze – járjon.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 19:04:34
5076. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 14:51:04
Üzenet elküldve: 2020-12-05 14:51:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Nem az az ítélkező fajta, nem kenyere a magas lóról beszélés, ahogy az első benyomásokból ítélés sem, és ezt nem ma este fogja elkezdeni, főleg nem ennyi ital után. Fizikai képtelenség lenne. Helyette jót nevet ork cimborájával együtt a hősies tetten, mivel az megakadályozta a pocsékolást. Mármint a rumét. Mondjuk jót nevet ő már nagyjából mindenen, például a mozdulaton, ahogy Darok hátra dől székén meglepődöttségében. Követi őt ebben, bár valamivel lendületesebben, hogy háta tompán puffanjon a támlán. Karjait is keresztbe fonja mellkasa előtt, s vigyorogva nyitja száját válaszra.*
- Sosem! Picit se! *Ismétli meg a hím szavait hatásvadász teatralitással, búskomorságot költöztetve kékjeibe néhány pillanat erejéig. Ám soká nem képes ilyen komoly maradni, s mire asztaltársa folytatja gondolatmenetét, már ismét ittas kedélyesség csillan tekintetében.*
- Vagy kicsit mind a kettő. *Mosolyodik hamiskásan, bal szemöldökét feljebb vonva.* Vagy! *Tartja fel baljának mutatóujját.* Egy negyedik! *S ezzel tenyerét az asztallapra csapja. Talán nem a matematika tudományának nagymestere ennyi kupica legurítása után, a színpadiasság jól láthatóan még megy neki.* Menthetetlenül telhetetlen vagyok. *Csapkodását követően nem hátrál már vissza, könyökére támaszkodva dől előre inkább. Így valahogy kényelmesebbnek tűnik hallgatnia, ahogy a hím magyarázza helyzetét. Érdekes mennyire másban szűkszavúak ők ketten. Míg Win szívesebben teregetné ki kalandos éjszakáinak testamentumát, addig Darok inkább érzéseinek bugyraiba avatná be a lányt, mint hálószobatitkaiba. Különös párost alkotnak így, a tépelődő ork és a szabadelvű ember nőstény.
Mindenesetre a tőle telhető legnagyobb értelemmel igyekszik megérteni az ok-okozati összefüggéseket, olyannyira, hogy még értelem szikráját is felfedezhetik egyre tompuló tekintetében.*
- Hát barátom, nem egyszerű dolog a tiéd! *Ért egyet végül a felvázolt problémával. Sok az összetevő, kusza a helyzet, s a megoldás megleléséhez, amennyiben létezik egyáltalán, mostanra túl sok gurult már le ezeken a torkokon. Persze ez még nem tartja vissza kalmárunkat attól, hogy próbálkozzon vele.*
- Talán egy városi ork nőstényt kéne találnod. Aki már megszelídült annyira, hogy beilleszkedjen. *Barna tincseibe túrva kezd tarkójának vakargatásába.* Mondjuk eggyel se találkoztam mostanában. *Fintorodik el végül csalódottan, s dönti el egyszerre, hogy dolgozni fog még ezen a témán. Már persze, ha nem felejti el azzal a lendülettel, ahogy álomba bukik estéjük végén.
Fintora és nyakdörzsöléssé szelídült hajban matatása egész idő alatt kitart, míg arról a fantázia hímről képzeleg, kit Darok lefestett. Illetve kinek lefestésére kérte. Kéretlenül kúszik lelki szemei elé Mik alakja, ami nem is akkora csoda. Mióta visszajött, ő volt az egyetlen, kivel meglehetősen közeli kapcsolatba keveredett, s teste mellett lelkének húrjain is ügyesen pengetett a pultos fiú. Ám komoly felelet helyett ezúttal is elvicceli a dolgot.*
- Felruházva? Leginkább semmivel! *Nevet jóízűt, huncut szikrákkal kékjeiben.* Na jó, na jó, na jó! Vegyük komolyan! *Embereli meg magát végül mégis, miközben azért továbbra is vigyorogva nyúl a rumosüvegért.* Lássuk csak. *Asztaltársa pohara után kotorászik, hogy felemelve, az üveg szájához érintve igyekezzen tölteni neki.* Legyen határozott. Értsen a nők nyelvén. De ne legyen nyálas ficsúr. *Sikeres kísérlete után visszatolja a másik elé kupicáját, hogy sajátjának feltöltésébe kezdjen.* Meg tudjon nevettetni és meg tudjon lepni. *Maga részére is fel tud már mutatni egy teli pohárkát.* Igen, azt hiszem, ez a legfontosabb! *Jut végül világrengető következtetésére.* Ezt rakd össze! *Kacagja összefoglalásként Darok szavait a vörös tekintetnek szegezve. Persze az ő dilemmája összehasonlíthatatlan a hímével, talán nem is dilemma, hiszen nem törekszik a megoldásra.*
- De lehetne egy katona nőstény is a társad! *Böki ki hirtelen megkésett megoldási javaslatát, teljesen összekuszálva ezzel beszélgetésük ívét.*
//Darok//
*Nem az az ítélkező fajta, nem kenyere a magas lóról beszélés, ahogy az első benyomásokból ítélés sem, és ezt nem ma este fogja elkezdeni, főleg nem ennyi ital után. Fizikai képtelenség lenne. Helyette jót nevet ork cimborájával együtt a hősies tetten, mivel az megakadályozta a pocsékolást. Mármint a rumét. Mondjuk jót nevet ő már nagyjából mindenen, például a mozdulaton, ahogy Darok hátra dől székén meglepődöttségében. Követi őt ebben, bár valamivel lendületesebben, hogy háta tompán puffanjon a támlán. Karjait is keresztbe fonja mellkasa előtt, s vigyorogva nyitja száját válaszra.*
- Sosem! Picit se! *Ismétli meg a hím szavait hatásvadász teatralitással, búskomorságot költöztetve kékjeibe néhány pillanat erejéig. Ám soká nem képes ilyen komoly maradni, s mire asztaltársa folytatja gondolatmenetét, már ismét ittas kedélyesség csillan tekintetében.*
- Vagy kicsit mind a kettő. *Mosolyodik hamiskásan, bal szemöldökét feljebb vonva.* Vagy! *Tartja fel baljának mutatóujját.* Egy negyedik! *S ezzel tenyerét az asztallapra csapja. Talán nem a matematika tudományának nagymestere ennyi kupica legurítása után, a színpadiasság jól láthatóan még megy neki.* Menthetetlenül telhetetlen vagyok. *Csapkodását követően nem hátrál már vissza, könyökére támaszkodva dől előre inkább. Így valahogy kényelmesebbnek tűnik hallgatnia, ahogy a hím magyarázza helyzetét. Érdekes mennyire másban szűkszavúak ők ketten. Míg Win szívesebben teregetné ki kalandos éjszakáinak testamentumát, addig Darok inkább érzéseinek bugyraiba avatná be a lányt, mint hálószobatitkaiba. Különös párost alkotnak így, a tépelődő ork és a szabadelvű ember nőstény.
Mindenesetre a tőle telhető legnagyobb értelemmel igyekszik megérteni az ok-okozati összefüggéseket, olyannyira, hogy még értelem szikráját is felfedezhetik egyre tompuló tekintetében.*
- Hát barátom, nem egyszerű dolog a tiéd! *Ért egyet végül a felvázolt problémával. Sok az összetevő, kusza a helyzet, s a megoldás megleléséhez, amennyiben létezik egyáltalán, mostanra túl sok gurult már le ezeken a torkokon. Persze ez még nem tartja vissza kalmárunkat attól, hogy próbálkozzon vele.*
- Talán egy városi ork nőstényt kéne találnod. Aki már megszelídült annyira, hogy beilleszkedjen. *Barna tincseibe túrva kezd tarkójának vakargatásába.* Mondjuk eggyel se találkoztam mostanában. *Fintorodik el végül csalódottan, s dönti el egyszerre, hogy dolgozni fog még ezen a témán. Már persze, ha nem felejti el azzal a lendülettel, ahogy álomba bukik estéjük végén.
Fintora és nyakdörzsöléssé szelídült hajban matatása egész idő alatt kitart, míg arról a fantázia hímről képzeleg, kit Darok lefestett. Illetve kinek lefestésére kérte. Kéretlenül kúszik lelki szemei elé Mik alakja, ami nem is akkora csoda. Mióta visszajött, ő volt az egyetlen, kivel meglehetősen közeli kapcsolatba keveredett, s teste mellett lelkének húrjain is ügyesen pengetett a pultos fiú. Ám komoly felelet helyett ezúttal is elvicceli a dolgot.*
- Felruházva? Leginkább semmivel! *Nevet jóízűt, huncut szikrákkal kékjeiben.* Na jó, na jó, na jó! Vegyük komolyan! *Embereli meg magát végül mégis, miközben azért továbbra is vigyorogva nyúl a rumosüvegért.* Lássuk csak. *Asztaltársa pohara után kotorászik, hogy felemelve, az üveg szájához érintve igyekezzen tölteni neki.* Legyen határozott. Értsen a nők nyelvén. De ne legyen nyálas ficsúr. *Sikeres kísérlete után visszatolja a másik elé kupicáját, hogy sajátjának feltöltésébe kezdjen.* Meg tudjon nevettetni és meg tudjon lepni. *Maga részére is fel tud már mutatni egy teli pohárkát.* Igen, azt hiszem, ez a legfontosabb! *Jut végül világrengető következtetésére.* Ezt rakd össze! *Kacagja összefoglalásként Darok szavait a vörös tekintetnek szegezve. Persze az ő dilemmája összehasonlíthatatlan a hímével, talán nem is dilemma, hiszen nem törekszik a megoldásra.*
- De lehetne egy katona nőstény is a társad! *Böki ki hirtelen megkésett megoldási javaslatát, teljesen összekuszálva ezzel beszélgetésük ívét.*
5075. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 09:51:06
Üzenet elküldve: 2020-12-05 09:51:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nő még visszafordulna, hogy igyon, de a keze valahogy nem akar engedelmeskedni neki. Ami valamennyire még szerencse is hisz Lou türelme igencsak véges és ha sokáig kell, azt a hátsót néznie már nem fog magával bírni.*
-Na, majd adok én neked! Kiönteni a drága piát ami ingyen volt? Ezért majd kapsz.
*Érkezik a fenyegetés miközben botorkálnak fel a lépcsőn. Ami nem egy könnyű dolog főleg mert a férfi figyelmét elvonja, hogy a keze lejjebb csusszanjon és a másik fenekét fedezze fel lelkesen. Majdnem orra is esik. Szerencsére van két mankója. Az egyik faros a másik meg a mindig Lou-nál lévő fallisztikus fegyvere, ami ilyenkor is hasznos nem csak ha dobálózni kell éjszaka, romos házaknál. Valahogy csak feljutnak az ajtóig és meg is találják, azt ami nekik lett szánva vagy mindenesetre általuk lesz kisajátítva és a férfi menne is, hogy megtörténjen aminek meg kell, de meg lesz állítva. Meglepetten néz is a másikra, hogy ő itt szeretné az ajtóban csinálni? De a kijelentés még inkább meglepi.*
-És nekem nincs benne hely?
*Hogy a másik csak az agyát húzza akkor esik le neki mikor a lány ismét ellenőrzi a szerszámot ami tényleg kicsit szűkösebben van már a nadrágban mint korábban. És mivel ő mindig is az egyenjogúság híve volt ő is belemarkol abba fenékbe és magához húzza a lányt, hogy a fülébe súgjon némi bókot.*
-De jó segged van!
*Ő aztán ért a szavakhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nő még visszafordulna, hogy igyon, de a keze valahogy nem akar engedelmeskedni neki. Ami valamennyire még szerencse is hisz Lou türelme igencsak véges és ha sokáig kell, azt a hátsót néznie már nem fog magával bírni.*
-Na, majd adok én neked! Kiönteni a drága piát ami ingyen volt? Ezért majd kapsz.
*Érkezik a fenyegetés miközben botorkálnak fel a lépcsőn. Ami nem egy könnyű dolog főleg mert a férfi figyelmét elvonja, hogy a keze lejjebb csusszanjon és a másik fenekét fedezze fel lelkesen. Majdnem orra is esik. Szerencsére van két mankója. Az egyik faros a másik meg a mindig Lou-nál lévő fallisztikus fegyvere, ami ilyenkor is hasznos nem csak ha dobálózni kell éjszaka, romos házaknál. Valahogy csak feljutnak az ajtóig és meg is találják, azt ami nekik lett szánva vagy mindenesetre általuk lesz kisajátítva és a férfi menne is, hogy megtörténjen aminek meg kell, de meg lesz állítva. Meglepetten néz is a másikra, hogy ő itt szeretné az ajtóban csinálni? De a kijelentés még inkább meglepi.*
-És nekem nincs benne hely?
*Hogy a másik csak az agyát húzza akkor esik le neki mikor a lány ismét ellenőrzi a szerszámot ami tényleg kicsit szűkösebben van már a nadrágban mint korábban. És mivel ő mindig is az egyenjogúság híve volt ő is belemarkol abba fenékbe és magához húzza a lányt, hogy a fülébe súgjon némi bókot.*
-De jó segged van!
*Ő aztán ért a szavakhoz.*
5074. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-05 00:31:02
Üzenet elküldve: 2020-12-05 00:31:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren jót röhög a „dugni” szón, és egyből a rumért nyúl.*
- Erre iszom! *Harsogja, de abban a pillanatban, hogy megérzi a derekán Lou karját, és egyben a férfitest közelségét, valami erőteljes ösztön horgad fel benne, úgy éri, mint a villámcsapás. Megrendülését pedig a pohár bánja, egyszerűen kicsúszik a kezéből, és tartalma a pultra borul.* O-ó. *Vihog.* Rossz voltam. *Teszi hozzá bölcsen, és már nem is kell igazán noszogatni, hogy a lépcső felé induljanak, mielőtt az a kis töpszli felszolgáló orrba gyűri. Gwaeren még mindig viszonylag egyenes léptekkel tudja megtenni a távot, ha egy kicsit meginogna, akkor vagy Louba, vagy pedig a korlátba csimpaszkodik.
Kisvártatva, mikor megtalálják azt az üres szobát, amit elfoglalnának, a cél és Lou közé áll, hátát a még csukott ajtónak vetve a folyosón.*
- Ez az enyém, mars a sajátodba… *Vigyorog, és ujját Lou mellére böki, mintha fenyegetésnek szánná a dolgot. Azonban ő is pontosan ugyanazzal szembesül, mint az előbb a Bajszos, a férfi sem indult el a kis küldetésükre rendes harci felszerelés nélkül, egyértelműen vértet visel. A lenti részt viszont nem fedi ennyi vacak, Gwaeren már kézzel feltérképezte legutóbb, így ujjai most is arra sétálgatnak, és ki tudja, meddig jutnak el. Ha eléri a célját, akkor még egyszer ellenőrzi az ellenőrizendőt, mert az első alkalommal nem tudta kellőképpen felmérni a méreteket. És ki tudja? Lehet, hogy azóta még jobbak lettek a kilátások.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 00:32:13
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Gwaeren jót röhög a „dugni” szón, és egyből a rumért nyúl.*
- Erre iszom! *Harsogja, de abban a pillanatban, hogy megérzi a derekán Lou karját, és egyben a férfitest közelségét, valami erőteljes ösztön horgad fel benne, úgy éri, mint a villámcsapás. Megrendülését pedig a pohár bánja, egyszerűen kicsúszik a kezéből, és tartalma a pultra borul.* O-ó. *Vihog.* Rossz voltam. *Teszi hozzá bölcsen, és már nem is kell igazán noszogatni, hogy a lépcső felé induljanak, mielőtt az a kis töpszli felszolgáló orrba gyűri. Gwaeren még mindig viszonylag egyenes léptekkel tudja megtenni a távot, ha egy kicsit meginogna, akkor vagy Louba, vagy pedig a korlátba csimpaszkodik.
Kisvártatva, mikor megtalálják azt az üres szobát, amit elfoglalnának, a cél és Lou közé áll, hátát a még csukott ajtónak vetve a folyosón.*
- Ez az enyém, mars a sajátodba… *Vigyorog, és ujját Lou mellére böki, mintha fenyegetésnek szánná a dolgot. Azonban ő is pontosan ugyanazzal szembesül, mint az előbb a Bajszos, a férfi sem indult el a kis küldetésükre rendes harci felszerelés nélkül, egyértelműen vértet visel. A lenti részt viszont nem fedi ennyi vacak, Gwaeren már kézzel feltérképezte legutóbb, így ujjai most is arra sétálgatnak, és ki tudja, meddig jutnak el. Ha eléri a célját, akkor még egyszer ellenőrzi az ellenőrizendőt, mert az első alkalommal nem tudta kellőképpen felmérni a méreteket. És ki tudja? Lehet, hogy azóta még jobbak lettek a kilátások.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 00:32:13
5073. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-04 20:24:37
Üzenet elküldve: 2020-12-04 20:24:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem baj ha a lányt kicsit tompította az alkohol. Legalább jobban megérthetik egymást Lou-val. A férfi pedig neki is állna a közös nevezőiket megismerni vagy valami hasonlónak, de fennakad a bőrvértben. Egy nő ruhában. Szörnyű néha milyen kegyetlen is a világ. Szerencsére faros a segítéségre sietne, hogy nekiálljon megszabadulni attól a gonosz bőrholmitól, de megakad a dolog. Várni kell valamire ami nincs annyira kedvére a férfinek.*
-Mire?
*És komoly koncentrációval próbál átnézni a másik felsőjén. Még pislogni is elfelejt közben. Sikerrel nem jár pedig még közelebb is hajol hozzájuk hátha akkor. Mikor pedig érkezik a másik válasza akkor felröhög.*
-De nem aludni akarsz te abban!
*Mégiscsak vadász lenne. És elég hülyén venné ki magát ha nem ismerne fel egy felajzott asszonyállatot. Az meg, hogy ő benne lenne-e nem is kérdés. Már abból is látszik, hogy mikor a másik feláll akkor a férfi tekintete meg is akad azon amiben benne lenne. Így a felé irányuló kérdés meg is akadt.*
-Háááát...Öhm...Izé...Hát...Ja hát dugni!
*Kel fel és karolja át a másik csípőjét, hogy a legközelebbi helyre vezesse amit úgy lát, hogy ott magukra maradhatnak. Ami véletlenül pont a szobákba felvezető lépcső.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem baj ha a lányt kicsit tompította az alkohol. Legalább jobban megérthetik egymást Lou-val. A férfi pedig neki is állna a közös nevezőiket megismerni vagy valami hasonlónak, de fennakad a bőrvértben. Egy nő ruhában. Szörnyű néha milyen kegyetlen is a világ. Szerencsére faros a segítéségre sietne, hogy nekiálljon megszabadulni attól a gonosz bőrholmitól, de megakad a dolog. Várni kell valamire ami nincs annyira kedvére a férfinek.*
-Mire?
*És komoly koncentrációval próbál átnézni a másik felsőjén. Még pislogni is elfelejt közben. Sikerrel nem jár pedig még közelebb is hajol hozzájuk hátha akkor. Mikor pedig érkezik a másik válasza akkor felröhög.*
-De nem aludni akarsz te abban!
*Mégiscsak vadász lenne. És elég hülyén venné ki magát ha nem ismerne fel egy felajzott asszonyállatot. Az meg, hogy ő benne lenne-e nem is kérdés. Már abból is látszik, hogy mikor a másik feláll akkor a férfi tekintete meg is akad azon amiben benne lenne. Így a felé irányuló kérdés meg is akadt.*
-Háááát...Öhm...Izé...Hát...Ja hát dugni!
*Kel fel és karolja át a másik csípőjét, hogy a legközelebbi helyre vezesse amit úgy lát, hogy ott magukra maradhatnak. Ami véletlenül pont a szobákba felvezető lépcső.*
5072. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-04 18:30:28
Üzenet elküldve: 2020-12-04 18:30:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a Kalmárban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, Gwaeren a sok piától nevetgélős lett, mint egy fruska, persze a maga alkoholtól bűzlő, elég mocskos módján. Lou vállára biccenti a fejét, és közben megállás nélkül nevet, hogy csak úgy kapkodja a levegőt, főleg, miután a fickó fölöslegesen kapkod a melle után.*
- Leveszem én, le… *Győzködi, és fent a vállpántjáért nyúl, de még mielőtt kikapcsolná a csatot, kockáztatva, hogy kicsit túl bőre szabott inge esetleg olyat is láttat a kocsma népével, amit nem akar mindenkinek mutogatni, keze megáll a levegőben. Arcán az üres töprengés látszik, kifejezéstelen tekintete mögött mintha most próbálná csak összegereblyézni az élete gondolatmorzsáit, ha maradt még egyáltalán.* Várjál! *Figyelmezteti Lout. Másodpercek telnek el így, aztán ujját a levegőbe böki.* Na, gyere, nézzük meg… a… *Tekintetével a kis gnóm lánykát keresi.* A szobát. A báró úr azt mondta, itt alhatunk ingyen, mi?
*Gwaeren bízik benne, hogy a férfi is benne van a dologban, mert a lelke mélyén ő már nagyon benne lenne. És roppantul csalódottnak érezné magát, ha Lou nem lenne benne. Valami kétségbeesésféle fut át rajta, ahhoz hasonló, mint mikor kilépett az árnyékból, hogy ledöfje az utolsó fickót az úrnőcske házánál. Egyfajta kiszolgáltatottság ez, most már nem lehet visszavonni a dolgokat. Ha megvan, ami kell, el kell kapni a grabancát, zacskóját... Viszont izgalmas is, a maga otromba módján. Még ha nem is a fickó az esete, már régóta jó lett volna találkozni egy olyan testrésszel, ami Lounak van. Tenni a szépet pedig nem nehéz, főleg ennyi pia után. A földre huppan a bárszékről, és egészen megörül neki, hogy még majdnem tökéletesen egyenesen tud menni.*
- Gyere a… Hova is? *Megint hosszú töprengés következik, ami alatt Lou akár indítványozhatja is a megfelelő irányt, ha akarja.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.04 18:30:43
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, Gwaeren a sok piától nevetgélős lett, mint egy fruska, persze a maga alkoholtól bűzlő, elég mocskos módján. Lou vállára biccenti a fejét, és közben megállás nélkül nevet, hogy csak úgy kapkodja a levegőt, főleg, miután a fickó fölöslegesen kapkod a melle után.*
- Leveszem én, le… *Győzködi, és fent a vállpántjáért nyúl, de még mielőtt kikapcsolná a csatot, kockáztatva, hogy kicsit túl bőre szabott inge esetleg olyat is láttat a kocsma népével, amit nem akar mindenkinek mutogatni, keze megáll a levegőben. Arcán az üres töprengés látszik, kifejezéstelen tekintete mögött mintha most próbálná csak összegereblyézni az élete gondolatmorzsáit, ha maradt még egyáltalán.* Várjál! *Figyelmezteti Lout. Másodpercek telnek el így, aztán ujját a levegőbe böki.* Na, gyere, nézzük meg… a… *Tekintetével a kis gnóm lánykát keresi.* A szobát. A báró úr azt mondta, itt alhatunk ingyen, mi?
*Gwaeren bízik benne, hogy a férfi is benne van a dologban, mert a lelke mélyén ő már nagyon benne lenne. És roppantul csalódottnak érezné magát, ha Lou nem lenne benne. Valami kétségbeesésféle fut át rajta, ahhoz hasonló, mint mikor kilépett az árnyékból, hogy ledöfje az utolsó fickót az úrnőcske házánál. Egyfajta kiszolgáltatottság ez, most már nem lehet visszavonni a dolgokat. Ha megvan, ami kell, el kell kapni a grabancát, zacskóját... Viszont izgalmas is, a maga otromba módján. Még ha nem is a fickó az esete, már régóta jó lett volna találkozni egy olyan testrésszel, ami Lounak van. Tenni a szépet pedig nem nehéz, főleg ennyi pia után. A földre huppan a bárszékről, és egészen megörül neki, hogy még majdnem tökéletesen egyenesen tud menni.*
- Gyere a… Hova is? *Megint hosszú töprengés következik, ami alatt Lou akár indítványozhatja is a megfelelő irányt, ha akarja.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.04 18:30:43
5071. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-04 10:01:47
Üzenet elküldve: 2020-12-04 10:01:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari//
*Jenari megjegyzésére csak elmosolyodik. Ujja végigköveti az asztallap egyik göcsének ívét, a pillantása pedig a mozdulatot. A mosolygás egyértelműen árulkodik róla, hogy bóknak veszi a feltételezést. Az biztos, hogy nem fogja cáfolni, legalábbis az állítás első felét.*
- Nem vagyok még itt olyan rég *vonja meg a vállát* - a munka pedig javarészt itt tart a Kalmárban. Alig dugtam még ki az orrom, ami azt illeti. Viszont elég sokan fordulnak meg itt, hogy halljak... ezt-azt.
*A bemutatásra biccent és elkönyveli magában, hogy ezek szerint nem csalta meg az első megérzése, a lány valóban Wegtoren szülötte lehet. Érdeklődő figyelemmel várja, hogy mire szeretné megkérni a másik, hiszen hogy valamiféle kérés van a dolog mögött, afelől nincs sok kétsége*
- Ó *biggyed le az ajka a kapitány lemondásának hírére.* - Lehet tudni, miért? *A betévedő népek olykor szidják az Őrséget, de a szokásos puffogáson kívül nem igazán találkozott mérvadóbbal. A kapitányról pedig a legtöbben inkább csak pozitívan nyilatkoznak. Főleg a nemrégiben történtek után.
A kérdésre csaknem felkacag, de az ingert elrejti egy vidor köhintés mögé. Milyen ironikus. Ha az a semmirevaló kobzos nem szívódik fel szőrén-szálán, ezeket a kérdéseket akár meg is válaszolhatná, de mostanra már lemondott róla, hogy a kémkedésre delegált muzsikust valaha is visszaeszi ide a fene. Lehet, hogy jobb is.*
- Hát, ha csak nem okvetetlenkedett a kaszárnya körül egy mandolinos félvér... fekete haj, igéző, kék szemek, formás alkat, csinos arcél *írja le a fickót* -, attól tartok, a témában az én kíváncsiságom is hoppon maradt. Bárdok *legyint egy nagy, lemondó sóhajjal.* - Léha bajkeverő az összes. Semmirekellő svihákok. Ha rajtam múlna, be se engedném őket *teszi hozzá morogva. Az kiérezhető a hangjából, hogy szíve szerint ezeknél sokkal karakánabb jelzőket használna.*
- A szóbeszédből csak annyit szűrtem le, hogy az itteniek tisztelete övezi a kapitányodat... Bocsánat, a volt kapitányodat *helyesbít.* - A Báró Úr, ha jól tudom, a barátjaként tartja számon. *Villant a mondathoz egy bárgyú mosolyt. A munkaadója pont nem olyannak tűnik a szemében, aki cimboraságban borulna össze másokkal. Akárkivel. Jó viszonyt ápolni a Városőrség kapitányával, aki ráadásul a földije is, az egészen más dolog. Sokkal inkább érdek, mint bármilyen más kötelék, de az ilyesmiben egy wegtoreninél sose lehet biztos az ember.*
- A sárvárosi zsiványok viszont fújnak rá, ami, lássuk be, nem meglepő. Ennél többet akkor se tudnék elmondani, ha azt ígérnéd, bármit kérhetek cserébe, de azért majd nyitva tartom a fülem *kacsint.* - Nem fizetségért vagy mert várnék érte valamit *mondja.* - Nincs itt sok ismerősöm. Mi, wegtoreni lányok meg tartsunk össze, nem igaz?
*Egy pillanatra megtorpan a fecsegésben, mintha csak most gondolná végig alaposabban Jenari kérdését.*
- Talán elment? Krultos. Elhagyta a várost is? *A vörös vonásaira csalódottság ül ki, egy csepp reménnyel egyetemben, ami abba kapaszkodik, hogy nem jól értelmezi Jenari fogalmazását.* - Épp mostanság akartam meginvitálni a Kalmárba, hátha ideszokik. Egy ilyen hírneves férfiú jelenléte jót tenne az üzletnek is. *A mondata végén egy kis töprengő grimasszal azért elkezdi visszakozólag ingatni a fejét. A kapitány ugyanis elég vaskalapos fráter hírében áll, olyan szempontból, hogy betű szerint tartatja be a törvényt, ha rajta múlik. Az ilyesmi pedig hajlamos a nyakára lépni egy ivóban uralkodó hangulatnak.*
- Hát, van valami félbehagyott építkezés a negyedben *válaszol kissé bizonytalanul az arénával kapcsolatban.* - Úgy hallottam, annak szánták, és úgy egy éve egyenesen Pirtianesből hozták hozzá az anyagot, de kétlem, hogy valaha is befejezik.
*Kár érte, ha már ennyi munkát és pénzt belefektettek. Biztos Krultos kapitány is értékelte volna a régi idők emlékére. A bűnözőket a polgárok örömére a küzdőtérre lehetett volna vetni pár bestia vagy egymás ellen.*
- Vagy a Pincearénánkra gondolsz? *bök hátra a válla fölött a vasalt ajtó felé.* - Én annyira nem nevezném arénának. Inkább... amolyan... gyakorlóterem. Megnézed?
*Jenari megjegyzésére csak elmosolyodik. Ujja végigköveti az asztallap egyik göcsének ívét, a pillantása pedig a mozdulatot. A mosolygás egyértelműen árulkodik róla, hogy bóknak veszi a feltételezést. Az biztos, hogy nem fogja cáfolni, legalábbis az állítás első felét.*
- Nem vagyok még itt olyan rég *vonja meg a vállát* - a munka pedig javarészt itt tart a Kalmárban. Alig dugtam még ki az orrom, ami azt illeti. Viszont elég sokan fordulnak meg itt, hogy halljak... ezt-azt.
*A bemutatásra biccent és elkönyveli magában, hogy ezek szerint nem csalta meg az első megérzése, a lány valóban Wegtoren szülötte lehet. Érdeklődő figyelemmel várja, hogy mire szeretné megkérni a másik, hiszen hogy valamiféle kérés van a dolog mögött, afelől nincs sok kétsége*
- Ó *biggyed le az ajka a kapitány lemondásának hírére.* - Lehet tudni, miért? *A betévedő népek olykor szidják az Őrséget, de a szokásos puffogáson kívül nem igazán találkozott mérvadóbbal. A kapitányról pedig a legtöbben inkább csak pozitívan nyilatkoznak. Főleg a nemrégiben történtek után.
A kérdésre csaknem felkacag, de az ingert elrejti egy vidor köhintés mögé. Milyen ironikus. Ha az a semmirevaló kobzos nem szívódik fel szőrén-szálán, ezeket a kérdéseket akár meg is válaszolhatná, de mostanra már lemondott róla, hogy a kémkedésre delegált muzsikust valaha is visszaeszi ide a fene. Lehet, hogy jobb is.*
- Hát, ha csak nem okvetetlenkedett a kaszárnya körül egy mandolinos félvér... fekete haj, igéző, kék szemek, formás alkat, csinos arcél *írja le a fickót* -, attól tartok, a témában az én kíváncsiságom is hoppon maradt. Bárdok *legyint egy nagy, lemondó sóhajjal.* - Léha bajkeverő az összes. Semmirekellő svihákok. Ha rajtam múlna, be se engedném őket *teszi hozzá morogva. Az kiérezhető a hangjából, hogy szíve szerint ezeknél sokkal karakánabb jelzőket használna.*
- A szóbeszédből csak annyit szűrtem le, hogy az itteniek tisztelete övezi a kapitányodat... Bocsánat, a volt kapitányodat *helyesbít.* - A Báró Úr, ha jól tudom, a barátjaként tartja számon. *Villant a mondathoz egy bárgyú mosolyt. A munkaadója pont nem olyannak tűnik a szemében, aki cimboraságban borulna össze másokkal. Akárkivel. Jó viszonyt ápolni a Városőrség kapitányával, aki ráadásul a földije is, az egészen más dolog. Sokkal inkább érdek, mint bármilyen más kötelék, de az ilyesmiben egy wegtoreninél sose lehet biztos az ember.*
- A sárvárosi zsiványok viszont fújnak rá, ami, lássuk be, nem meglepő. Ennél többet akkor se tudnék elmondani, ha azt ígérnéd, bármit kérhetek cserébe, de azért majd nyitva tartom a fülem *kacsint.* - Nem fizetségért vagy mert várnék érte valamit *mondja.* - Nincs itt sok ismerősöm. Mi, wegtoreni lányok meg tartsunk össze, nem igaz?
*Egy pillanatra megtorpan a fecsegésben, mintha csak most gondolná végig alaposabban Jenari kérdését.*
- Talán elment? Krultos. Elhagyta a várost is? *A vörös vonásaira csalódottság ül ki, egy csepp reménnyel egyetemben, ami abba kapaszkodik, hogy nem jól értelmezi Jenari fogalmazását.* - Épp mostanság akartam meginvitálni a Kalmárba, hátha ideszokik. Egy ilyen hírneves férfiú jelenléte jót tenne az üzletnek is. *A mondata végén egy kis töprengő grimasszal azért elkezdi visszakozólag ingatni a fejét. A kapitány ugyanis elég vaskalapos fráter hírében áll, olyan szempontból, hogy betű szerint tartatja be a törvényt, ha rajta múlik. Az ilyesmi pedig hajlamos a nyakára lépni egy ivóban uralkodó hangulatnak.*
- Hát, van valami félbehagyott építkezés a negyedben *válaszol kissé bizonytalanul az arénával kapcsolatban.* - Úgy hallottam, annak szánták, és úgy egy éve egyenesen Pirtianesből hozták hozzá az anyagot, de kétlem, hogy valaha is befejezik.
*Kár érte, ha már ennyi munkát és pénzt belefektettek. Biztos Krultos kapitány is értékelte volna a régi idők emlékére. A bűnözőket a polgárok örömére a küzdőtérre lehetett volna vetni pár bestia vagy egymás ellen.*
- Vagy a Pincearénánkra gondolsz? *bök hátra a válla fölött a vasalt ajtó felé.* - Én annyira nem nevezném arénának. Inkább... amolyan... gyakorlóterem. Megnézed?
5070. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-03 09:11:50
Üzenet elküldve: 2020-12-03 09:11:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A beszélgetés hangulata egyre kötetleneb és fesztelenebb, amiben nagy hatása van az elfogyasztott kupica rumoknak is. Jót nevetnek rajta, hogy címeres ork nemest elég nehéz találni, ha létezik egyáltalán olyan. Winyra huncut mosolya és kacsintásából arra következtet, hogy jól érzi magát és kellően sokat ivott. ~Ember nőstény létére nagyon bájos. Csintalan egy tekintete van.~ Pár pillanatig tartja a szemkontaktust és elmélyed a kék íriszekben. A pillantása az ital miatt hosszúra sikeredik, de ezt nem érzékeli már. Helyzetéből a másik nevetése rántja vissza a valóságba, mikor Darok felnyalábolja az asztalra folyt rumot. Winyra könnyedén veszi a helyzetet és cseppet sem akad fenn rajta. ~Jó olyanok társaságában lenni, akik ennyire nyitottak és nem elítélők.~ A rosszalló fejcsóválásra továbbra is csak vigyorog, de vallatással sem lehetne kihúzni belőle semmit sem. A kérdésére kapott válaszon meglepődötten dől hátra a székében.*
- Sosem? Picit se? *Szemöldökei kérdőn kunkorodnak fölfelé és a nőstény tekintetét vizslatja.*
- Nem hiszel az érzelgősségben. De hiszen te nőstény vagy. Azok érzelgősek nem? *Valami nem teljesen tiszta neki a válasszal ezért tovább gondolkodik.*
- Vagy nagyon magasra tetted a mércét, vagy a szabados, független élet híve vagy. Más nem lehet. *Hangosan mondja ki véleményét, amivel tovább boncolja a témát. Ugyanakkor kap egy visszakérdést is ebben a témában.*
- Valahol megrekedtem két világ között. Emberi szokásokat vettem fel, de belül ork szív dobog. Nem vagyok igazán orkosan ork, sem emberes ember. Ezért választottam a magányos kalandor életet. Mindig is katona akartam lenni. Katonafeleségnek meg sosem jó lenni. *Lehet, hogy kissé kuszán fogalmaz, de talán a lényeg leszűrhető belőle.*
- A másik meg, hogy ritka jó nőstényt találni. Az ork nőstényeket már túl barbárnak tekintem, az emberieket meg túl finomnak. Ezt rakd össze. *Nagyot nevet a dilemmán, amit minden gond nélkül oszt meg Winyra-val.*
- És neked mitől lenne egy ember hím igazi férfi? Talán képzeletben, de lenne olyan, aki érzelgőssé tudna tenni? Mivel lenne felruházva? *Ez már személyes kérdés a javából, de ezen az italszinten már szinte természetesen hat az ork szájából. Darok is kibeszél magáról mindent, még amit nem akarna is ennyi rum után. Most azonban kíváncsian figyeli a kék íriszek tündöklését.*
//Winyra//
*A beszélgetés hangulata egyre kötetleneb és fesztelenebb, amiben nagy hatása van az elfogyasztott kupica rumoknak is. Jót nevetnek rajta, hogy címeres ork nemest elég nehéz találni, ha létezik egyáltalán olyan. Winyra huncut mosolya és kacsintásából arra következtet, hogy jól érzi magát és kellően sokat ivott. ~Ember nőstény létére nagyon bájos. Csintalan egy tekintete van.~ Pár pillanatig tartja a szemkontaktust és elmélyed a kék íriszekben. A pillantása az ital miatt hosszúra sikeredik, de ezt nem érzékeli már. Helyzetéből a másik nevetése rántja vissza a valóságba, mikor Darok felnyalábolja az asztalra folyt rumot. Winyra könnyedén veszi a helyzetet és cseppet sem akad fenn rajta. ~Jó olyanok társaságában lenni, akik ennyire nyitottak és nem elítélők.~ A rosszalló fejcsóválásra továbbra is csak vigyorog, de vallatással sem lehetne kihúzni belőle semmit sem. A kérdésére kapott válaszon meglepődötten dől hátra a székében.*
- Sosem? Picit se? *Szemöldökei kérdőn kunkorodnak fölfelé és a nőstény tekintetét vizslatja.*
- Nem hiszel az érzelgősségben. De hiszen te nőstény vagy. Azok érzelgősek nem? *Valami nem teljesen tiszta neki a válasszal ezért tovább gondolkodik.*
- Vagy nagyon magasra tetted a mércét, vagy a szabados, független élet híve vagy. Más nem lehet. *Hangosan mondja ki véleményét, amivel tovább boncolja a témát. Ugyanakkor kap egy visszakérdést is ebben a témában.*
- Valahol megrekedtem két világ között. Emberi szokásokat vettem fel, de belül ork szív dobog. Nem vagyok igazán orkosan ork, sem emberes ember. Ezért választottam a magányos kalandor életet. Mindig is katona akartam lenni. Katonafeleségnek meg sosem jó lenni. *Lehet, hogy kissé kuszán fogalmaz, de talán a lényeg leszűrhető belőle.*
- A másik meg, hogy ritka jó nőstényt találni. Az ork nőstényeket már túl barbárnak tekintem, az emberieket meg túl finomnak. Ezt rakd össze. *Nagyot nevet a dilemmán, amit minden gond nélkül oszt meg Winyra-val.*
- És neked mitől lenne egy ember hím igazi férfi? Talán képzeletben, de lenne olyan, aki érzelgőssé tudna tenni? Mivel lenne felruházva? *Ez már személyes kérdés a javából, de ezen az italszinten már szinte természetesen hat az ork szájából. Darok is kibeszél magáról mindent, még amit nem akarna is ennyi rum után. Most azonban kíváncsian figyeli a kék íriszek tündöklését.*
5069. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-02 11:22:04
Üzenet elküldve: 2020-12-02 11:22:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza//
*Még jó, hogy nincs tisztában az itteni farkastörvényekkel. Annál a bizonyos "biztonsági embernek felvett" orknál (hogy lehet egy orkot felvenni embernek?) pont ma szerzett priuszt a kovácsműhelyben. Ha kiderülne, hogy ráadásul itt szokott ólálkodni, és lesből támad, Nawanthiri lehet, szedné is a sátorfáját.
Mikor bejelenti, hogy most tej, reggel leves, a gnóm úgy megnézi magának, hogy kicsit meg is hőköl tőle.*
- Tudom, nem sör, de legalább finom. *próbál előállni valami magyarázattal, hogy miért nem tart a nyájjal. Balkócza mindenesetre annyit megállapíthat, hogy bele fog férni az egész korsó, még úgy is, hogy már van benne kettő. Amúgy sem egy nádszálkisasszony, a bő ruhái meg a kalapja pedig még nagyobbnak mutatják. Már éppen kezdene a pénzeszacskója után kotorászni, mikor a csapos közelebb inti magához.*
~Akkor az csillogott benned!~
*Csak az arany lehetett, amit megivott a tejjel. Rákérdezni azért nem mer, hogy mégis minek, mert ezek a városiak igen bonyolult népek, aztán lehet megbántaná szegény csapost. Lehet, így akar magának gazdag férjet fogni, mert az arany mindig oda megy, ahol már amúgy is van. "Türelmes Halott" mesélte, hogy a törpe lányoknál ez bevett módszer, lehet a gnómok is átvették.*
- Majd neked adom, ha találok benne. *mosolyodik el. Ki tudja - lehet elveszi az a sárgaszemű wegtoreni báró feleségül, aztán szórhatja a sok pénzt naphosszat. Van azonban itt egy másik bökkenő. A szobák, amik "szokásosak, tiszták és rendezettek".*
- És mit mondtál, amikor még nem ezt mondtad? *kíváncsiskodik. Nem mintha nem hinné el a hivatalos verziót, de azért nem árthat Balkóczáét is hallani. Közben azért előhalássza a zsebéből a szütyőjét. Leszámol a pultra 10 aranyat Balkócza Xavylari elé a tejért.
Aztán meg kifizeti a Szoba 16 aranyát is. *
*Még jó, hogy nincs tisztában az itteni farkastörvényekkel. Annál a bizonyos "biztonsági embernek felvett" orknál (hogy lehet egy orkot felvenni embernek?) pont ma szerzett priuszt a kovácsműhelyben. Ha kiderülne, hogy ráadásul itt szokott ólálkodni, és lesből támad, Nawanthiri lehet, szedné is a sátorfáját.
Mikor bejelenti, hogy most tej, reggel leves, a gnóm úgy megnézi magának, hogy kicsit meg is hőköl tőle.*
- Tudom, nem sör, de legalább finom. *próbál előállni valami magyarázattal, hogy miért nem tart a nyájjal. Balkócza mindenesetre annyit megállapíthat, hogy bele fog férni az egész korsó, még úgy is, hogy már van benne kettő. Amúgy sem egy nádszálkisasszony, a bő ruhái meg a kalapja pedig még nagyobbnak mutatják. Már éppen kezdene a pénzeszacskója után kotorászni, mikor a csapos közelebb inti magához.*
~Akkor az csillogott benned!~
*Csak az arany lehetett, amit megivott a tejjel. Rákérdezni azért nem mer, hogy mégis minek, mert ezek a városiak igen bonyolult népek, aztán lehet megbántaná szegény csapost. Lehet, így akar magának gazdag férjet fogni, mert az arany mindig oda megy, ahol már amúgy is van. "Türelmes Halott" mesélte, hogy a törpe lányoknál ez bevett módszer, lehet a gnómok is átvették.*
- Majd neked adom, ha találok benne. *mosolyodik el. Ki tudja - lehet elveszi az a sárgaszemű wegtoreni báró feleségül, aztán szórhatja a sok pénzt naphosszat. Van azonban itt egy másik bökkenő. A szobák, amik "szokásosak, tiszták és rendezettek".*
- És mit mondtál, amikor még nem ezt mondtad? *kíváncsiskodik. Nem mintha nem hinné el a hivatalos verziót, de azért nem árthat Balkóczáét is hallani. Közben azért előhalássza a zsebéből a szütyőjét. Leszámol a pultra 10 aranyat Balkócza Xavylari elé a tejért.
Aztán meg kifizeti a Szoba 16 aranyát is. *
5068. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-02 07:20:26
Üzenet elküldve: 2020-12-02 07:20:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Nawanthiri //
*Nem is igazán azért vet véget az ásítás kiteljesítésének mert zavarná, hogy valaki éppen bámulja, csak a környezetből akkora részt takar ki a hatalmas szája, hogy az már veszélyes. Ki tudja mikor akar ráugrani egy bizonyos „biztonsági embernek felvett” ork a pult másik oldaláról. Akkor pedig készen kell álljon arra, hogy egy gyors mozdulattal kupán vágja egy üvegkorsóval.*
-Öh… jóóó. *Nyugtázza, azt, hogy a nő a feketelevest majd reggel szeretné meginni. Nincs hozzászokva az ilyen jellegű rendelésekhez, általában az italt az igény felmerülésének az időpontjában tölti ki, ha van rá megfelelő mértékű fedezet. Mikor meghallja a korsó tejet felszöknek a szemöldökei a homloka közepére. ~Végre egy okos ember, na de egy korsóval? ~ Lábujjhegyre emelkedik, hogy átlásson a pulton és szemügyre tudja venni mekkora is a nő, akiben elfér egy egész korsó tej. ~Ha csak nem arcot mosni akar vele. ~*
-A szoba ára 16 arany, a korsó tejé 10. *Tájékoztatja a vendéget egy rövid itallap mustra után.*
-Frissen fejt minden egyes nap, bizony! Nem sok helyen lehet ilyet találni. *Kezével kicsit közelebb inti a nőt, ő maga is odahajol, hogy más ne hallja, amit neki mond.*
-Azt hallottam, az a gazda, akitől a tejet vesszük néha aranyat kever a széna közé. Ne mondja el senkinek, de … én már találtam a reggeli pohár tejemben aranyat. *Súgja izgatott szorongással a hangjában.*
-Szóval vigyázva igya. *Kacsint a nőre, majd visszaegyenesedik a pult mögött.*
-A szobák a szokásosak, tiszták és rendezettek. *Ezt követően a mutató ujját az állára helyezve pillant fel, mintha elgondolkodtatná az imént elhangzott dolog, majd hozzáteszi.*
- Mármint azt mondták nekem, hogy ezt mondjam. *Kis magyarázat képen.*
*Nem is igazán azért vet véget az ásítás kiteljesítésének mert zavarná, hogy valaki éppen bámulja, csak a környezetből akkora részt takar ki a hatalmas szája, hogy az már veszélyes. Ki tudja mikor akar ráugrani egy bizonyos „biztonsági embernek felvett” ork a pult másik oldaláról. Akkor pedig készen kell álljon arra, hogy egy gyors mozdulattal kupán vágja egy üvegkorsóval.*
-Öh… jóóó. *Nyugtázza, azt, hogy a nő a feketelevest majd reggel szeretné meginni. Nincs hozzászokva az ilyen jellegű rendelésekhez, általában az italt az igény felmerülésének az időpontjában tölti ki, ha van rá megfelelő mértékű fedezet. Mikor meghallja a korsó tejet felszöknek a szemöldökei a homloka közepére. ~Végre egy okos ember, na de egy korsóval? ~ Lábujjhegyre emelkedik, hogy átlásson a pulton és szemügyre tudja venni mekkora is a nő, akiben elfér egy egész korsó tej. ~Ha csak nem arcot mosni akar vele. ~*
-A szoba ára 16 arany, a korsó tejé 10. *Tájékoztatja a vendéget egy rövid itallap mustra után.*
-Frissen fejt minden egyes nap, bizony! Nem sok helyen lehet ilyet találni. *Kezével kicsit közelebb inti a nőt, ő maga is odahajol, hogy más ne hallja, amit neki mond.*
-Azt hallottam, az a gazda, akitől a tejet vesszük néha aranyat kever a széna közé. Ne mondja el senkinek, de … én már találtam a reggeli pohár tejemben aranyat. *Súgja izgatott szorongással a hangjában.*
-Szóval vigyázva igya. *Kacsint a nőre, majd visszaegyenesedik a pult mögött.*
-A szobák a szokásosak, tiszták és rendezettek. *Ezt követően a mutató ujját az állára helyezve pillant fel, mintha elgondolkodtatná az imént elhangzott dolog, majd hozzáteszi.*
- Mármint azt mondták nekem, hogy ezt mondjam. *Kis magyarázat képen.*
5067. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-02 05:19:43
Üzenet elküldve: 2020-12-02 05:19:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// A művészet oltárán //
- Ne aggódjék *mosolyodik el.* - Az a név majd Önre talál úgyis. *A vörös nem könyörül, nem veszi le a művész válláról a terhet, hogy elnevezze helyette a megálmodott múzsát. Ez a feladat bizony a férfira vár.
A vázlatokat nézve látja a finom vonalvezetést, de inkább precíz struktúrának tűnnek a rajzok, mint lendületes skiccnek, melyek egy piktor fejében felsejlő látomást hivatottak megfogni. Figyel az arányokra és értőn kezeli a perspektívát, ez még ennyiből is kivehető.
Az invitálás egy kicsit újfent meglepi, de Yeza nem olyan lány, akit ennyi megszeppent. A férfi után lép az erkélyre. Talán Elgroon mesternek egészen ki is ment a fejéből, hogy modellje még mindig meztelen és így mutatkozni egy kivilágított szoba balkonján, nos, e helyen leginkább múltidéző, ha már szóba jött a fogadó előélete.
Yeza azért viszonylag diszkréten a mester mögé húzódik, s csak a válla felett tekint le az éjszakai Arthenior látképére.*
- Valóban lenyűgöző *mondja, aztán a kis kitérő után vissza is térnek a szobába. A hűvös levegőtől borzongásra csípett bőr csak még vonzóbbá teszi a Rőt látványát. Odakint immár egyre hidegebbek az esték, ez tagadhatatlan, de Yeza csak akkor kezd el öltözködni, miután ráérős kortyonként kiitta a bort a poharából.*
- Tehát építész is? *biccenti félre a fejét. Kérdésként teszi fel, de valójában inkább kijelentés, melyben udvariasan konstatálja az elmondottakat.* - Azért ne adja fel. A nemességet nem lehet csak úgy felszámolni. A neves családok annak idején is fel kellett, hogy emelkedjenek. A vagyon egy idő után mindig összegyűlik egyesek kezében. A tehetősebb réteg pedig elválni óhajt az aljanéptől, miképp a víztől az olaj. Higgye el, azok a kúriák hamarosan újjáépülhetnek. Kereskedők, tanácstagok, hivatalnokok költöznek majd be. Talán eleinte nem lesznek olyan fényűzőek, mint hajdanán, de idővel... *csak elmosolyodik, mint aki pontosan tudja, hogy megy ez. Lesimítja a ruháját és a válla mögé igazítja rőt tincseit.
A kikötői új fogadó hírére feljebb rebben kissé az egyik szemöldöke, de végül nem kommentálja.*
- Régebben *feleli egyszerűen. Felsejlik benne Darelld emléke. Mintha egy pillanatra érzékenyen húzódna az apró sebhely a talpán. És felidéződik az édesen buja éj is Essan és a bájos Cassy társaságában. A kevéske igazán jó emlék egyike az elmúlt évekből.*
- Ugyan. Sokan hagynak hátra gyermeket, de semmi letéteményt. A vérvonal magában csak a természetes késztetés folyománya, naggyá csakis a tehetség hagyatéka teheti. A leggyakrabban csupán valamely nagy előd emlékén élősködnek a leszármazottak, míg aztán szépen kifakulnak ők is. Önt ellenben a művei tovább éltetik. Örökségét pedig továbbadhatja egy tanítványnak, akit érdemei szerint választ.
*Tetszik neki, hogy a férfi udvariasan beletörődik a titokzatosságába, de látszik, hogy még így sem tud ellenállni a puhatolózásnak.*
- Hiába is tagadnám *mondja egy rőt tincsével játszadozva.* - A mester szeme túl éles. Úgysem siklana el szülőföldem jegyei felett. *Yeza sosem titkolta a származását. Nem is nagyon tudná. Ha a külseje nem volna árulkodó, a természetéből akkor is hamar kitűnne, hogy a Tűz Városa nevelte.*
// A művészet oltárán //
- Ne aggódjék *mosolyodik el.* - Az a név majd Önre talál úgyis. *A vörös nem könyörül, nem veszi le a művész válláról a terhet, hogy elnevezze helyette a megálmodott múzsát. Ez a feladat bizony a férfira vár.
A vázlatokat nézve látja a finom vonalvezetést, de inkább precíz struktúrának tűnnek a rajzok, mint lendületes skiccnek, melyek egy piktor fejében felsejlő látomást hivatottak megfogni. Figyel az arányokra és értőn kezeli a perspektívát, ez még ennyiből is kivehető.
Az invitálás egy kicsit újfent meglepi, de Yeza nem olyan lány, akit ennyi megszeppent. A férfi után lép az erkélyre. Talán Elgroon mesternek egészen ki is ment a fejéből, hogy modellje még mindig meztelen és így mutatkozni egy kivilágított szoba balkonján, nos, e helyen leginkább múltidéző, ha már szóba jött a fogadó előélete.
Yeza azért viszonylag diszkréten a mester mögé húzódik, s csak a válla felett tekint le az éjszakai Arthenior látképére.*
- Valóban lenyűgöző *mondja, aztán a kis kitérő után vissza is térnek a szobába. A hűvös levegőtől borzongásra csípett bőr csak még vonzóbbá teszi a Rőt látványát. Odakint immár egyre hidegebbek az esték, ez tagadhatatlan, de Yeza csak akkor kezd el öltözködni, miután ráérős kortyonként kiitta a bort a poharából.*
- Tehát építész is? *biccenti félre a fejét. Kérdésként teszi fel, de valójában inkább kijelentés, melyben udvariasan konstatálja az elmondottakat.* - Azért ne adja fel. A nemességet nem lehet csak úgy felszámolni. A neves családok annak idején is fel kellett, hogy emelkedjenek. A vagyon egy idő után mindig összegyűlik egyesek kezében. A tehetősebb réteg pedig elválni óhajt az aljanéptől, miképp a víztől az olaj. Higgye el, azok a kúriák hamarosan újjáépülhetnek. Kereskedők, tanácstagok, hivatalnokok költöznek majd be. Talán eleinte nem lesznek olyan fényűzőek, mint hajdanán, de idővel... *csak elmosolyodik, mint aki pontosan tudja, hogy megy ez. Lesimítja a ruháját és a válla mögé igazítja rőt tincseit.
A kikötői új fogadó hírére feljebb rebben kissé az egyik szemöldöke, de végül nem kommentálja.*
- Régebben *feleli egyszerűen. Felsejlik benne Darelld emléke. Mintha egy pillanatra érzékenyen húzódna az apró sebhely a talpán. És felidéződik az édesen buja éj is Essan és a bájos Cassy társaságában. A kevéske igazán jó emlék egyike az elmúlt évekből.*
- Ugyan. Sokan hagynak hátra gyermeket, de semmi letéteményt. A vérvonal magában csak a természetes késztetés folyománya, naggyá csakis a tehetség hagyatéka teheti. A leggyakrabban csupán valamely nagy előd emlékén élősködnek a leszármazottak, míg aztán szépen kifakulnak ők is. Önt ellenben a művei tovább éltetik. Örökségét pedig továbbadhatja egy tanítványnak, akit érdemei szerint választ.
*Tetszik neki, hogy a férfi udvariasan beletörődik a titokzatosságába, de látszik, hogy még így sem tud ellenállni a puhatolózásnak.*
- Hiába is tagadnám *mondja egy rőt tincsével játszadozva.* - A mester szeme túl éles. Úgysem siklana el szülőföldem jegyei felett. *Yeza sosem titkolta a származását. Nem is nagyon tudná. Ha a külseje nem volna árulkodó, a természetéből akkor is hamar kitűnne, hogy a Tűz Városa nevelte.*
5066. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-01 18:58:22
Üzenet elküldve: 2020-12-01 18:58:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
* Sikeresen elintézett mindent. Már csak a reggeli van hátra. Kifizeti azt a gnóm pultos lánynak és aztán helyet is foglal Ephemia kisasszony mellett. Szerencsére a reggelije hamar megérkezik, így aztán ő is nekiláthat az étkezésnek. Illedelmes kérdést kap, amit ő maga is feltett volna, de megelőzték.*
- Én jól aludtam. Köszönöm kérdését!* Feleli a nőnek. Vissza már nem tud kérdezni, mert már alapból válaszol is rá megrendelője.*
- Örülök, hogy ön is jól aludt. Így legalább kipihenten vághatunk neki az útnak.* Hamar elfogy szerény reggelije, így aztán már mehetnek is.*
- Szerintem az én hátasomat is felkészítették az útra.* Ha tényleg minden készen áll, akkor együtt el is hagyhatják a Kalmár épületét. Az istállóban pedig már, ahogyan meghagyta lova készen is áll az útra. A szükséges kellékek is fel vannak erősítve Paripára. Valószínűleg a Ephemia kisasszonynak sem kell bajlódnia a lovával, mert hát itt van rá a személyzet. Fel is kapaszkodik lova nyergébe, hogy aztán együtt indulhassanak el a közös útra. Már nagyon izgatott a művész a munka miatt.*
- Nos, akkor kérem vezessen!* Felzárkózik a másik lova mellé és úgy megy abba az irányba, amerre éppen utasítják.*
- Mennyi időbe telik ez az út?* Kíváncsiskodik egy kicsit, hogy mégse teljesen csöndben haladjanak.*
* Sikeresen elintézett mindent. Már csak a reggeli van hátra. Kifizeti azt a gnóm pultos lánynak és aztán helyet is foglal Ephemia kisasszony mellett. Szerencsére a reggelije hamar megérkezik, így aztán ő is nekiláthat az étkezésnek. Illedelmes kérdést kap, amit ő maga is feltett volna, de megelőzték.*
- Én jól aludtam. Köszönöm kérdését!* Feleli a nőnek. Vissza már nem tud kérdezni, mert már alapból válaszol is rá megrendelője.*
- Örülök, hogy ön is jól aludt. Így legalább kipihenten vághatunk neki az útnak.* Hamar elfogy szerény reggelije, így aztán már mehetnek is.*
- Szerintem az én hátasomat is felkészítették az útra.* Ha tényleg minden készen áll, akkor együtt el is hagyhatják a Kalmár épületét. Az istállóban pedig már, ahogyan meghagyta lova készen is áll az útra. A szükséges kellékek is fel vannak erősítve Paripára. Valószínűleg a Ephemia kisasszonynak sem kell bajlódnia a lovával, mert hát itt van rá a személyzet. Fel is kapaszkodik lova nyergébe, hogy aztán együtt indulhassanak el a közös útra. Már nagyon izgatott a művész a munka miatt.*
- Nos, akkor kérem vezessen!* Felzárkózik a másik lova mellé és úgy megy abba az irányba, amerre éppen utasítják.*
- Mennyi időbe telik ez az út?* Kíváncsiskodik egy kicsit, hogy mégse teljesen csöndben haladjanak.*
5065. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-01 16:06:00
Üzenet elküldve: 2020-12-01 16:06:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza//
*Szótlanul figyeli, ahogy a csapos mókol a pult alatt. Nem tudja, mit csinál, de olyan megnyugtatóan kiszámíthatók a mozdulatai, hogy a lány órákig el tudná nézni. Aztán beleásít egy hatalmasat Nawanthiri képébe.*
~Ennek látom az alját.~
*Gondolja mélán. Hirtelen megrándulnak a szemöldökei:*
~De mi csillog benne...?~
*Fél szemére hunyorítva közelebb hajol egy kicsit, de mielőtt kideríthetné, Balkócza észreveszi, hogy állnak előtte, és gyorsan becsukja a száját. Nawanthiri olyan ártatlan arccal egyenesedik ki, mintha az lenne az élet rendje, hogy aki ásít, abba belenéznek, de azért titkon reméli, hogy nem bukott le.*
- Jó, akkor azt majd reggel kérek. *nyugtázza érezhető megkönnyebbüléssel, hogy feketeleves márpedig van.*
- Most kérek szépen egy korsó meleg tejet mézzel, egy szobát meg egy fürdőt. *ahogy sorolja, a szabad kezén hüvelykujjal számolja őket a mutatóujja percein. Nagy gonddal kimunkált listáról lehet szó. Halványan motoszkál benne, hogy a csapos mintha nem értett volna maradéktalanul egyet valamelyik megmozdulásával, de gyorsan elhessegeti az érzést.*
~Én csak belenéztem. Éppen hogy. Késő is van már. Biztos nem haragszik meg érte...~
*Szótlanul figyeli, ahogy a csapos mókol a pult alatt. Nem tudja, mit csinál, de olyan megnyugtatóan kiszámíthatók a mozdulatai, hogy a lány órákig el tudná nézni. Aztán beleásít egy hatalmasat Nawanthiri képébe.*
~Ennek látom az alját.~
*Gondolja mélán. Hirtelen megrándulnak a szemöldökei:*
~De mi csillog benne...?~
*Fél szemére hunyorítva közelebb hajol egy kicsit, de mielőtt kideríthetné, Balkócza észreveszi, hogy állnak előtte, és gyorsan becsukja a száját. Nawanthiri olyan ártatlan arccal egyenesedik ki, mintha az lenne az élet rendje, hogy aki ásít, abba belenéznek, de azért titkon reméli, hogy nem bukott le.*
- Jó, akkor azt majd reggel kérek. *nyugtázza érezhető megkönnyebbüléssel, hogy feketeleves márpedig van.*
- Most kérek szépen egy korsó meleg tejet mézzel, egy szobát meg egy fürdőt. *ahogy sorolja, a szabad kezén hüvelykujjal számolja őket a mutatóujja percein. Nagy gonddal kimunkált listáról lehet szó. Halványan motoszkál benne, hogy a csapos mintha nem értett volna maradéktalanul egyet valamelyik megmozdulásával, de gyorsan elhessegeti az érzést.*
~Én csak belenéztem. Éppen hogy. Késő is van már. Biztos nem haragszik meg érte...~
5064. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-01 12:53:07
Üzenet elküldve: 2020-12-01 12:53:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Nawanthiri //
*Éppen a poharakat rendezi a pult alatt, jobbról balra és fordítva, tologatja, hogy annak hangja legyen és az elfoglaltság látszatát keltse. Kezdi már unni a tevékenységet és kikívánkozik egy bitang nagy ásítás is, amire fel kell emelje az állát, így számlálhatja meg az összes létező fogát Nawanthiri, aki ott ácsorog előtte. Mikor észreveszi gyorsan bezárja a száját és laposakat pislog a nő irányába, látszik rajta, nem igazán van kedve megkérdezni, hogy mivel is szolgálhatna. Neki jó lenne így, ahogy vannak most, egymást szemlélve. De elrontja a játékot a nő és megszólal. ~Pedig azt hittem lehetünk barátok. ~*
-Lehet. *Válaszol egyszerűen a feltett kérdésre, bár nem igazán hitte, hogy valaha, valaki csak ezért a förmedvényért fog idelátogatni. ~De a sör népszerűbb. Aztán az a sok ember már csak tudja mi a jó… vagy nem. ~ Közben a nőt bámulva törölgetni kezdi a pultot, úgy, hogy oda se néz.*
*Éppen a poharakat rendezi a pult alatt, jobbról balra és fordítva, tologatja, hogy annak hangja legyen és az elfoglaltság látszatát keltse. Kezdi már unni a tevékenységet és kikívánkozik egy bitang nagy ásítás is, amire fel kell emelje az állát, így számlálhatja meg az összes létező fogát Nawanthiri, aki ott ácsorog előtte. Mikor észreveszi gyorsan bezárja a száját és laposakat pislog a nő irányába, látszik rajta, nem igazán van kedve megkérdezni, hogy mivel is szolgálhatna. Neki jó lenne így, ahogy vannak most, egymást szemlélve. De elrontja a játékot a nő és megszólal. ~Pedig azt hittem lehetünk barátok. ~*
-Lehet. *Válaszol egyszerűen a feltett kérdésre, bár nem igazán hitte, hogy valaha, valaki csak ezért a förmedvényért fog idelátogatni. ~De a sör népszerűbb. Aztán az a sok ember már csak tudja mi a jó… vagy nem. ~ Közben a nőt bámulva törölgetni kezdi a pultot, úgy, hogy oda se néz.*
5063. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-12-01 08:34:13
Üzenet elküldve: 2020-12-01 08:34:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás másnap reggel//
*A reggeli, amiért fizetett, hamarosan megérkezik a gnóm felszolgáló által. Intéz felé egy mosolyt, majd a kérdésre megrázza a fejét.*
- Nem, köszönöm. Itt fogyasztom el. ~Egy egész disznót meg tudnék most enni amúgy is.~
*Neki is lát hát az ételeknek, s nemsokára Elgroon is megérkezik. Lenyeli az épp szájában lévő falatot és köszönti a férfit.*
- Szép jó reggelt! Ugyan, nem sietek én sehová.
*S hagyja, hadd intézze el ügyes-bajos dolgait, mielőtt indulnának. A pogácsa, a sütemény és az ital szépen lassan elfogynak, s ha Elgroon visszatér társaságába, kérdez is tőle, pusztán udvariasságból.*
- Hogy aludt, Tramal Úr? Én egész kellemesen. Készen áll hát az útra?
*Amennyiben mindketten elkészülnek, főleg Elgroon, akkor egy kis szóváltás után fel is áll helyéről.*
- Én kész vagyok, a dolgaim is lehoztam a szobából. Induljunk hát!
*Persze ha a férfi beleegyezik, akkor indul csak ki a fogadótérből az istállóba, hogy előhozza lovát, s mutassa az utat ideiglenes útitársának kifelé Artheniorból, a birtoka irányába.*
*A reggeli, amiért fizetett, hamarosan megérkezik a gnóm felszolgáló által. Intéz felé egy mosolyt, majd a kérdésre megrázza a fejét.*
- Nem, köszönöm. Itt fogyasztom el. ~Egy egész disznót meg tudnék most enni amúgy is.~
*Neki is lát hát az ételeknek, s nemsokára Elgroon is megérkezik. Lenyeli az épp szájában lévő falatot és köszönti a férfit.*
- Szép jó reggelt! Ugyan, nem sietek én sehová.
*S hagyja, hadd intézze el ügyes-bajos dolgait, mielőtt indulnának. A pogácsa, a sütemény és az ital szépen lassan elfogynak, s ha Elgroon visszatér társaságába, kérdez is tőle, pusztán udvariasságból.*
- Hogy aludt, Tramal Úr? Én egész kellemesen. Készen áll hát az útra?
*Amennyiben mindketten elkészülnek, főleg Elgroon, akkor egy kis szóváltás után fel is áll helyéről.*
- Én kész vagyok, a dolgaim is lehoztam a szobából. Induljunk hát!
*Persze ha a férfi beleegyezik, akkor indul csak ki a fogadótérből az istállóba, hogy előhozza lovát, s mutassa az utat ideiglenes útitársának kifelé Artheniorból, a birtoka irányába.*
5062. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-30 22:47:31
Üzenet elküldve: 2020-11-30 22:47:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*A rabszolgaság kérdéséhez, ahogy a hagyományos értelemben vett szolgasághoz, mindig is szabadelvű idealizmussal állt, tőle talán meglepően naiv módon. Ezért lehet, hogy Darok elmesélt sorsa érzékeny húrokat pendít meg benne, az pedig az alkoholtól, hogy jobban nem megy bele a kérdéskör fejtegetésébe. Elképzelhető, hogy mindkét fél számára szerencse ez.
Mindenesetre, a kellemetlenebb témák során átlépve jóval kedélyesebb, egy kellemesen italozós este hangulatához eggyel jobban passzoló terület tárgyalásába kezdhetnek. Nevezetesen a romantikus és kevésbé romantikus társas kapcsolatok kivesézésére kerül a sor.*
- Na látod, olyan szerzetről még én se! *Nevet fel Darok hárításán, s bár nem pont úgy gondolta ezt a dolgot, ahogy lecsapódott, igazítani nem fog rajta. Nincs már olyan állapotban, hogy helyesbítésekbe bocsátkozzon. Nem úgy a hím, ki szinte azonmód szabadkozásba kezd, amint a lány irányából félreértést neszel.*
- Tudom, tudom. *Ingatja fejét vihogva néhányszor nemlegesen.* Sose úgy akarnak. *Somolygássá szelídülnek gesztusai, még egy sejtelmes kacsintást is megenged magának, csak úgy, játékosan, minden komoly szándéktól mentesen. Egyszerűen, mert ő ilyen. Akkor is ilyen lenne, ha nem fűtené nyolc kupica rum tűzpirosra mindkét orcáját. Tényleg kezd melege lenni.
A huncutabbnál huncutabb kérdések pedig csak pattognak ide-oda a kettős között, mintha valami furcsa mérkőzést játszanának, csak immár nem ivási készségeiket mérik össze. Ami nem is akkora baj, hiszen kalmárunknak annyira nincsen már hatalma motoros készségei felett, hogy jókora mennyiséget pocsékol el a két pohár ital kitöltése közben az értékes nedűből. Illetve pocsékolna, ha asztaltársa nem sietne azonnal a helyzet megmentésére. A reflexszerű mozdulatot, hasonló módon hátra hőkölve szemléli, majd, mikor a másik szabadkozásba kezd, persze felnevet.*
- Nekem kell bocsánatot kérni, én öntözgetek itt összevissza. Igazad is van! *Semmi furcsállást nem láthat a kékekben Darok, egyszerűen csak meglepte a mozdulatsor. Ahogy a másik sejtelmes mosolygása, nem gondolta, hogy ilyen oldala is létezik a hímnek. Rókavigyorral felel, ha a kurta válasz is elhangzik.*
- Akadt, mi? *Mímelt rosszallással csóválja meg fejét, de feladja faggatását. Úgy tűnik, harapófogóval sem tudna kiszedni több hálószobatitkot ivócimborájából. Helyette újabbat kortyol inkább a fekete tinktúrából, hosszan ízlelgetve a kellemes aromákat. Ennek köszönhetően majdnem félre is nyel, ahogy Darok újra kérdez.*
- Én... *Váratlanul érte a felvetés, bár válasza előre borítékolva pihen az ilyen esetekre. Párat lötyögtet azért poharán, mielőtt újra szólalna, sőt, hirtelen elhatározásból egyben lehajtja a maradékot.* Nem.
*Kékjeit elszakítja a másik szempártól, kurtán fürkészi az asztallapot, babrál az üresen maradt pohárral, végül ismét a vörös tekintetet keresi.*
- Nem hiszek az efféle érzelmességben. *Nincs szokva hozzá, hogy őszintén beszéljen érzéseiről, gondolatairól ilyen vetületekben. Bár az is igaz, hogy most nagyon ellenére sincs a dolog, az alkohol ezen a téren is oldja amúgy is csekély gátlásait.*
- Hát te? Alapítanál családot? *Kíváncsiskodik viszont, miközben újabb két adag kitöltésének fog neki.*
//Darok//
*A rabszolgaság kérdéséhez, ahogy a hagyományos értelemben vett szolgasághoz, mindig is szabadelvű idealizmussal állt, tőle talán meglepően naiv módon. Ezért lehet, hogy Darok elmesélt sorsa érzékeny húrokat pendít meg benne, az pedig az alkoholtól, hogy jobban nem megy bele a kérdéskör fejtegetésébe. Elképzelhető, hogy mindkét fél számára szerencse ez.
Mindenesetre, a kellemetlenebb témák során átlépve jóval kedélyesebb, egy kellemesen italozós este hangulatához eggyel jobban passzoló terület tárgyalásába kezdhetnek. Nevezetesen a romantikus és kevésbé romantikus társas kapcsolatok kivesézésére kerül a sor.*
- Na látod, olyan szerzetről még én se! *Nevet fel Darok hárításán, s bár nem pont úgy gondolta ezt a dolgot, ahogy lecsapódott, igazítani nem fog rajta. Nincs már olyan állapotban, hogy helyesbítésekbe bocsátkozzon. Nem úgy a hím, ki szinte azonmód szabadkozásba kezd, amint a lány irányából félreértést neszel.*
- Tudom, tudom. *Ingatja fejét vihogva néhányszor nemlegesen.* Sose úgy akarnak. *Somolygássá szelídülnek gesztusai, még egy sejtelmes kacsintást is megenged magának, csak úgy, játékosan, minden komoly szándéktól mentesen. Egyszerűen, mert ő ilyen. Akkor is ilyen lenne, ha nem fűtené nyolc kupica rum tűzpirosra mindkét orcáját. Tényleg kezd melege lenni.
A huncutabbnál huncutabb kérdések pedig csak pattognak ide-oda a kettős között, mintha valami furcsa mérkőzést játszanának, csak immár nem ivási készségeiket mérik össze. Ami nem is akkora baj, hiszen kalmárunknak annyira nincsen már hatalma motoros készségei felett, hogy jókora mennyiséget pocsékol el a két pohár ital kitöltése közben az értékes nedűből. Illetve pocsékolna, ha asztaltársa nem sietne azonnal a helyzet megmentésére. A reflexszerű mozdulatot, hasonló módon hátra hőkölve szemléli, majd, mikor a másik szabadkozásba kezd, persze felnevet.*
- Nekem kell bocsánatot kérni, én öntözgetek itt összevissza. Igazad is van! *Semmi furcsállást nem láthat a kékekben Darok, egyszerűen csak meglepte a mozdulatsor. Ahogy a másik sejtelmes mosolygása, nem gondolta, hogy ilyen oldala is létezik a hímnek. Rókavigyorral felel, ha a kurta válasz is elhangzik.*
- Akadt, mi? *Mímelt rosszallással csóválja meg fejét, de feladja faggatását. Úgy tűnik, harapófogóval sem tudna kiszedni több hálószobatitkot ivócimborájából. Helyette újabbat kortyol inkább a fekete tinktúrából, hosszan ízlelgetve a kellemes aromákat. Ennek köszönhetően majdnem félre is nyel, ahogy Darok újra kérdez.*
- Én... *Váratlanul érte a felvetés, bár válasza előre borítékolva pihen az ilyen esetekre. Párat lötyögtet azért poharán, mielőtt újra szólalna, sőt, hirtelen elhatározásból egyben lehajtja a maradékot.* Nem.
*Kékjeit elszakítja a másik szempártól, kurtán fürkészi az asztallapot, babrál az üresen maradt pohárral, végül ismét a vörös tekintetet keresi.*
- Nem hiszek az efféle érzelmességben. *Nincs szokva hozzá, hogy őszintén beszéljen érzéseiről, gondolatairól ilyen vetületekben. Bár az is igaz, hogy most nagyon ellenére sincs a dolog, az alkohol ezen a téren is oldja amúgy is csekély gátlásait.*
- Hát te? Alapítanál családot? *Kíváncsiskodik viszont, miközben újabb két adag kitöltésének fog neki.*
5061. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-30 13:09:46
Üzenet elküldve: 2020-11-30 13:09:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
*Egy hosszas nap után, melyet keresgéléssel és tanulással töltött, céltalanul kóvályog a polgárnegyedben, ahol sokszor megfordult már és általában csak áthalad rajta. Most azonban megpillantva egy számára eddig idegen fogadót, ahonnét hívogatva szűrődik ki a fáklyák tüzének lágy fénye, tompa beszélgetések és kacarászások ütik fülét, az ilyen-olyan ételek és italok illatgombolyagja pedig ellenállhatatlanná válik ebben a hidegben. Sóvárgása akkor válik döntéssé, amikor megpillantja az a bizonyos leviatánt a címeren, annak pedig nem tud nemet mondani. Mégis ki tudna? Eltöpreng, vajon korábbi utastársa erről a helyről beszélt, mert elég nagy esély akad rá, hogy ez a fogadó kerülte el figyelmüket és kötöttek végül ki a Pegazusban. Ha az elmélete igaz, akkor odabent a bor olcsó, a hangulat jó és az időjárás nem térdet remegtető. Hamar be is löki a számára nehézkes ajtót, körbetekintés nélkül rohamozza meg a bárpultot, ahol a bárszék lábtámaszára lépve feltolja magát egy beszédképes magasságba.*
- Egy pohár bort kérem, jó estét! *Int a pultosnak, mire hamarosan kézbe is kapja az úgynevezett Jám bort, amiért meglepetésére csak 9 aranyat kérnek el. Szerencsére azért jutott hozzá egy kevés arany az azóta itt eltöltött idő alatt. Igaz, nem veti meg a pénz, de "innen-onnan" azért a megélhetőséget szolgáló minimumot beszerzi. Emelve poharát biccent a pultosnak, hirtelen hátrálva azonban megbotlik egy szék lábában, egyensúlyáért küzdve pedig rálép hosszú köpenyére, ami ismét megtántorítja, borát magasan tartva koncentrál. Az. A. Legfontosabb. Így halad előre, szemét le sem véve italáról, mígnem ügyetlenül nekiszalad egy asztalnak, ahol persze ülnek. Szabad tenyerével az asztal lapjának nehezedik, fejét az ott ülővel egy szintre engedve fejezi be tusáját, először az italára, majd a többiekre pillantva diadalittasan elkönyveli, hogy a bor meg van.*
- Elnézést! *Egyenesedik fel, két kezét ártatlankodva maga mellé emeli. Választ nem várva éppen távozna is, amikor rájön, éppen az ülőhelyek elosztásán megy a harc, hárman is várakoznak, valószínűleg pont oly' idegenben, ahogy ő is idetévedt, így igazából akár csatlakozhatna is hozzájuk. Így egy rövidebb, nem a kellemetlenségig feszegetett pillanat után megkockáztatja a megkockázni valót és igyekszik feltenni kérdését:*
- Ha már így belétek estem... Örvendek! *Mosolyog, ismét körbe pillantva a kisebb társaságon, s mielőtt folytathatná, meglepetten szúr ki egy ismerős arcot egyetlen férfi társával a hölgyek fölé magasodni.*
- Hát te? *Pillantja meg a hóhajú ismerősét és alig bírja ki hatalmas mosoly nélkül az élet tréfáját, hogy pont ma, pont itt, pont ilyen ügyetlenül összefussanak.*
//Egy új korszak hajnala//
*Egy hosszas nap után, melyet keresgéléssel és tanulással töltött, céltalanul kóvályog a polgárnegyedben, ahol sokszor megfordult már és általában csak áthalad rajta. Most azonban megpillantva egy számára eddig idegen fogadót, ahonnét hívogatva szűrődik ki a fáklyák tüzének lágy fénye, tompa beszélgetések és kacarászások ütik fülét, az ilyen-olyan ételek és italok illatgombolyagja pedig ellenállhatatlanná válik ebben a hidegben. Sóvárgása akkor válik döntéssé, amikor megpillantja az a bizonyos leviatánt a címeren, annak pedig nem tud nemet mondani. Mégis ki tudna? Eltöpreng, vajon korábbi utastársa erről a helyről beszélt, mert elég nagy esély akad rá, hogy ez a fogadó kerülte el figyelmüket és kötöttek végül ki a Pegazusban. Ha az elmélete igaz, akkor odabent a bor olcsó, a hangulat jó és az időjárás nem térdet remegtető. Hamar be is löki a számára nehézkes ajtót, körbetekintés nélkül rohamozza meg a bárpultot, ahol a bárszék lábtámaszára lépve feltolja magát egy beszédképes magasságba.*
- Egy pohár bort kérem, jó estét! *Int a pultosnak, mire hamarosan kézbe is kapja az úgynevezett Jám bort, amiért meglepetésére csak 9 aranyat kérnek el.
Szerencsére azért jutott hozzá egy kevés arany az azóta itt eltöltött idő alatt. Igaz, nem veti meg a pénz, de "innen-onnan" azért a megélhetőséget szolgáló minimumot beszerzi. Emelve poharát biccent a pultosnak, hirtelen hátrálva azonban megbotlik egy szék lábában, egyensúlyáért küzdve pedig rálép hosszú köpenyére, ami ismét megtántorítja, borát magasan tartva koncentrál. Az. A. Legfontosabb. Így halad előre, szemét le sem véve italáról, mígnem ügyetlenül nekiszalad egy asztalnak, ahol persze ülnek. Szabad tenyerével az asztal lapjának nehezedik, fejét az ott ülővel egy szintre engedve fejezi be tusáját, először az italára, majd a többiekre pillantva diadalittasan elkönyveli, hogy a bor meg van.*- Elnézést! *Egyenesedik fel, két kezét ártatlankodva maga mellé emeli. Választ nem várva éppen távozna is, amikor rájön, éppen az ülőhelyek elosztásán megy a harc, hárman is várakoznak, valószínűleg pont oly' idegenben, ahogy ő is idetévedt, így igazából akár csatlakozhatna is hozzájuk. Így egy rövidebb, nem a kellemetlenségig feszegetett pillanat után megkockáztatja a megkockázni valót és igyekszik feltenni kérdését:*
- Ha már így belétek estem... Örvendek! *Mosolyog, ismét körbe pillantva a kisebb társaságon, s mielőtt folytathatná, meglepetten szúr ki egy ismerős arcot egyetlen férfi társával a hölgyek fölé magasodni.*
- Hát te? *Pillantja meg a hóhajú ismerősét és alig bírja ki hatalmas mosoly nélkül az élet tréfáját, hogy pont ma, pont itt, pont ilyen ügyetlenül összefussanak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409