Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 260 (5181. - 5200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5200. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-08 20:58:09
Üzenet elküldve: 2021-01-08 20:58:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok, zárás//
*Jót kacag a visszavágásként kapott, ma estére talán kedvencüknek is nyilvánítható, valahogyan fura hangzású szó hallatán.*
- Méghozzá javíthatatlan. *Vigyorodik ártatlan ábrázattal, tekintetét leszegve, a megbánást szándékosan gyengén színlelve.
A rendíthetetlen harcos jellegzetes illatának megalkotása valóban kemény diónak bizonyul szesztől elhomályosult elméjű parfümkészítőnknek, meg ami azt illeti, túl nagy keresletre sem számítana belőle, ha esetleg sikerrel járna. Azok a keménykötésű férfiak nem igazán adnak ilyen finomkodó hívságokra. Mindenesetre Darok szavaival egyet kell értsen, sőt.*
- Ehhez kétség sem férhet. *Mosolyodik, őszinte szavait kísérve, hiszen az ork már most kész rejtélyszámba megy számára. Agresszívnek vallja magát, kitől nem árt óvakodni, közben szinte a kenyerére tudná kenni. Néhány barbár harcosnál is emberibbnek találja, s az elrettentő agyarak keretében egészen kedves mosoly bujkál, ha éppen megvillantja. Ezeken elmélkedve, szobatársához hasonlóan csendben üldögél, míg kékjeit készségesen bocsájtja a vörös tekintet vizsgálódására. Néhány percnyi csendben mélázásukat érzése szerint jelentőségteljes szavak szakítják félbe, majd egy pár kar, mi a híméhez képest meglehetősen törékeny teste köré fonódik. Nem ellenkezik, vagy retten meg, viszonozza az ölelést, s bár körül nem éri Darokot, arcát azért kényelmesen a mellkasára helyezi. Egészen meghitt így, meg is lepi, mikor ivócimborája hamarabb enged, mint ahogy ő maga kezdeményezte volna elválásukat. Ahogy a tenyerekre sem számít, mik arcát fogják közre, se nem a csókra, mit homlokán üdvözölhet. Lehunyt szemekkel élvezi a váratlanul kellemes gesztust, mit utoljára legfiatalabb bátyjától fogadhatott. Nem is igazán tudja, hogyan reagálja le ezt az egész eseménysorozatot, ám hamar rájön, erre nem is igazán lesz szüksége. Szinte átmenet nélkül terül ki szőnyegén a hatalmas test, ittas álomba merülve. Puha pillantásokkal szemléli a békés óriást egy rövid ideig, majd eligazgatja rajta a számára aprócska prémet. Összeszedi fioláit, mindent visszaakaszt amit elővett, végül saját maga is ágyba bújik. Mindig is irigyelte azokat, akik csak így, varázsütésre képesek elaludni, neki ez valahogy nem az erőssége. Ezúttal is eltart egy darabig sikere, miközben hol Darokot nézi, hol a ma este elhangzottakon elmélkedik.*
//Darok, zárás//
*Jót kacag a visszavágásként kapott, ma estére talán kedvencüknek is nyilvánítható, valahogyan fura hangzású szó hallatán.*
- Méghozzá javíthatatlan. *Vigyorodik ártatlan ábrázattal, tekintetét leszegve, a megbánást szándékosan gyengén színlelve.
A rendíthetetlen harcos jellegzetes illatának megalkotása valóban kemény diónak bizonyul szesztől elhomályosult elméjű parfümkészítőnknek, meg ami azt illeti, túl nagy keresletre sem számítana belőle, ha esetleg sikerrel járna. Azok a keménykötésű férfiak nem igazán adnak ilyen finomkodó hívságokra. Mindenesetre Darok szavaival egyet kell értsen, sőt.*
- Ehhez kétség sem férhet. *Mosolyodik, őszinte szavait kísérve, hiszen az ork már most kész rejtélyszámba megy számára. Agresszívnek vallja magát, kitől nem árt óvakodni, közben szinte a kenyerére tudná kenni. Néhány barbár harcosnál is emberibbnek találja, s az elrettentő agyarak keretében egészen kedves mosoly bujkál, ha éppen megvillantja. Ezeken elmélkedve, szobatársához hasonlóan csendben üldögél, míg kékjeit készségesen bocsájtja a vörös tekintet vizsgálódására. Néhány percnyi csendben mélázásukat érzése szerint jelentőségteljes szavak szakítják félbe, majd egy pár kar, mi a híméhez képest meglehetősen törékeny teste köré fonódik. Nem ellenkezik, vagy retten meg, viszonozza az ölelést, s bár körül nem éri Darokot, arcát azért kényelmesen a mellkasára helyezi. Egészen meghitt így, meg is lepi, mikor ivócimborája hamarabb enged, mint ahogy ő maga kezdeményezte volna elválásukat. Ahogy a tenyerekre sem számít, mik arcát fogják közre, se nem a csókra, mit homlokán üdvözölhet. Lehunyt szemekkel élvezi a váratlanul kellemes gesztust, mit utoljára legfiatalabb bátyjától fogadhatott. Nem is igazán tudja, hogyan reagálja le ezt az egész eseménysorozatot, ám hamar rájön, erre nem is igazán lesz szüksége. Szinte átmenet nélkül terül ki szőnyegén a hatalmas test, ittas álomba merülve. Puha pillantásokkal szemléli a békés óriást egy rövid ideig, majd eligazgatja rajta a számára aprócska prémet. Összeszedi fioláit, mindent visszaakaszt amit elővett, végül saját maga is ágyba bújik. Mindig is irigyelte azokat, akik csak így, varázsütésre képesek elaludni, neki ez valahogy nem az erőssége. Ezúttal is eltart egy darabig sikere, miközben hol Darokot nézi, hol a ma este elhangzottakon elmélkedik.*
5199. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-08 07:50:27
Üzenet elküldve: 2021-01-08 07:50:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Jót kacagnak még a disznózsíros parfümön, ami nem is csoda, hiszen tényleg egy balul sült próbálkozás lehetett az elhangzottak alapján.*
- Lehet, hogy kacsazsírral kellene próbálni. *Eleinte komoly ötletnek gondolja, de a végén csak nevet saját felvetésén. Hamar tovalendülnek témában és tágra nyílnak szemei, amikor a kékek kacéran villannak meg egy sejtelmes kijelentéssel felé.*
- Te hedanista! *Vágja vissza nevetve, persze nem tagadhatná, hogy férfiasságára hatástalan volt a kacérkodás. A további mondatokat néma figyelemmel követi, ahogy a nőstény a parfüm használatáról, és a zsoldosoknak való parfümről értekezik. Meglepődik, hogy a területen jártas emberlányt sikerül megfognia egy feladattal.*
- Tudok én meglepetést okozni, látod! *Halk nevetéssel reagálja le sikerét, bár nem szándékosan talált ki ilyen nehéz feladatot a másiknak. Vörös íriszei kezdenek homályosodni, a jobb könyökhajlatába nagyot ásít is. Ezután csak nézi Winyra-t, talán percekig is, szótlanul, némán keresve a kékjeit. Nem tudni mi jár a hím fejében, de olyan a tekintete, mint aki egy boldog emléket idéz fel maga előtt.*
- Te is megfogtál engem. Épp ezért szerettelek meg, amilyen vagy. *A hatalmas kezek finoman a nőstényért nyúlnak és óvatosan magához öleli. Ha ez sikerül, akkor Winyra érezheti egy erős harcos szívének dobbanását, vaskos testének ölelését. Az ölelés eltart néhány pillanatig, majd elengedi a másikat, de előtte hatalmas kezeivel oldalról megfogja a törékeny arcot és a homlokára ad egy csókot, ügyelve az agyarakra, hogy ne sértsék fel a finom bőrt. Ezután az emberlány érezheti, ahogy a hatalmas test egyre inkább ránehezedik. Ez nem olyan gyorsan történik, így van ideje kibújni alóla. Mindenesetre Darok lassanként hassal kiterül a földre, karjaira teszi fejét, majd mély álomba szenderül. Bármilyen, nagy, erős harcos is, mégsem legyőzhetetlen. Az alkohol most legyőzte, s így ki is terül a padlón a hatalmas hím.*
//Winyra//
*Jót kacagnak még a disznózsíros parfümön, ami nem is csoda, hiszen tényleg egy balul sült próbálkozás lehetett az elhangzottak alapján.*
- Lehet, hogy kacsazsírral kellene próbálni. *Eleinte komoly ötletnek gondolja, de a végén csak nevet saját felvetésén. Hamar tovalendülnek témában és tágra nyílnak szemei, amikor a kékek kacéran villannak meg egy sejtelmes kijelentéssel felé.*
- Te hedanista! *Vágja vissza nevetve, persze nem tagadhatná, hogy férfiasságára hatástalan volt a kacérkodás. A további mondatokat néma figyelemmel követi, ahogy a nőstény a parfüm használatáról, és a zsoldosoknak való parfümről értekezik. Meglepődik, hogy a területen jártas emberlányt sikerül megfognia egy feladattal.*
- Tudok én meglepetést okozni, látod! *Halk nevetéssel reagálja le sikerét, bár nem szándékosan talált ki ilyen nehéz feladatot a másiknak. Vörös íriszei kezdenek homályosodni, a jobb könyökhajlatába nagyot ásít is. Ezután csak nézi Winyra-t, talán percekig is, szótlanul, némán keresve a kékjeit. Nem tudni mi jár a hím fejében, de olyan a tekintete, mint aki egy boldog emléket idéz fel maga előtt.*
- Te is megfogtál engem. Épp ezért szerettelek meg, amilyen vagy. *A hatalmas kezek finoman a nőstényért nyúlnak és óvatosan magához öleli. Ha ez sikerül, akkor Winyra érezheti egy erős harcos szívének dobbanását, vaskos testének ölelését. Az ölelés eltart néhány pillanatig, majd elengedi a másikat, de előtte hatalmas kezeivel oldalról megfogja a törékeny arcot és a homlokára ad egy csókot, ügyelve az agyarakra, hogy ne sértsék fel a finom bőrt. Ezután az emberlány érezheti, ahogy a hatalmas test egyre inkább ránehezedik. Ez nem olyan gyorsan történik, így van ideje kibújni alóla. Mindenesetre Darok lassanként hassal kiterül a földre, karjaira teszi fejét, majd mély álomba szenderül. Bármilyen, nagy, erős harcos is, mégsem legyőzhetetlen. Az alkohol most legyőzte, s így ki is terül a padlón a hatalmas hím.*
5198. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-07 20:24:55
Üzenet elküldve: 2021-01-07 20:24:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza, Gaerralos, Jenari//
*Míg a csapossal sutyorog, egy másik vendég is odajön a pulthoz, hogy az aréna felől érdeklődjön. Egyenruha, viharvert arc, hiányzó alkar: ránézésre kiszolgált katonának tűnik. Nawanthiri némán figyeli, ahogy Balkócza még az utazóbotját is lerakatja vele, a férfi pedig inkább udvariasan, mint készségesen odaadja neki. Aztán Gaerralos visszaindul az asztalához, jól láthatóan sántítva. Nawanthiri végig követi a tekintetével.
Pici mosollyal nyugtázza, hogy az "az vagy, amit megeszel" elve alapján a manólélek tartóssága a baracklekváréval vetekszik, az meg még soha nem romlott rá senkire.*
~Mondjuk nálunk két hatnál nem is tartott ki tovább soha...~
*Olyan messze azonban nem lehet az a kikötő, hogy két hat alatt se érjen oda. Meg aztán a lekvárnak is (állítólag) a teteje penészedik először, alatta meg még ehető, így kell tehát legyen a manókocsonyával is!
A lány figyelmét nem kerüli el, micsoda követhetetlen mozdulattal tűnnek el az aranyak Balkócza zsebében.*
~No, számít is neked, hogy tehenes-e!~
*Aztán amikor a csapos ellátja egy utolsó jótanáccsal, fölnevet:*
- Az nem baj, jóban vagyunk! *Armarkhtur biztos elmondta otthon, hogyan menekült meg, csak nem fognak egy kis üveg manólelken összeveszni a pereputtyával. Még egyszer megköszöni a sok segítséget, aztán mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, felmarkolja Gaerralos botját a pultról, és elindul vele a férfi után.*
- Bocsáss meg, hogy megzavarlak. *szólítja meg óvatosan* Nem tudom, miért kérte el tőled a csapos, de ez *támasztja neki a botot Gaerralosék asztalának, a katona keze ügyébe* biztosan nem fegyver. Az arénába megyek én is. Ha gondoljátok *itt Jenarira pillant* játsszunk majd együtt. *Akármit is válaszolnak, kimenti magát, és előre megy bemelegíteni.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.07 20:30:01
*Míg a csapossal sutyorog, egy másik vendég is odajön a pulthoz, hogy az aréna felől érdeklődjön. Egyenruha, viharvert arc, hiányzó alkar: ránézésre kiszolgált katonának tűnik. Nawanthiri némán figyeli, ahogy Balkócza még az utazóbotját is lerakatja vele, a férfi pedig inkább udvariasan, mint készségesen odaadja neki. Aztán Gaerralos visszaindul az asztalához, jól láthatóan sántítva. Nawanthiri végig követi a tekintetével.
Pici mosollyal nyugtázza, hogy az "az vagy, amit megeszel" elve alapján a manólélek tartóssága a baracklekváréval vetekszik, az meg még soha nem romlott rá senkire.*
~Mondjuk nálunk két hatnál nem is tartott ki tovább soha...~
*Olyan messze azonban nem lehet az a kikötő, hogy két hat alatt se érjen oda. Meg aztán a lekvárnak is (állítólag) a teteje penészedik először, alatta meg még ehető, így kell tehát legyen a manókocsonyával is!
A lány figyelmét nem kerüli el, micsoda követhetetlen mozdulattal tűnnek el az aranyak Balkócza zsebében.*
~No, számít is neked, hogy tehenes-e!~
*Aztán amikor a csapos ellátja egy utolsó jótanáccsal, fölnevet:*
- Az nem baj, jóban vagyunk! *Armarkhtur biztos elmondta otthon, hogyan menekült meg, csak nem fognak egy kis üveg manólelken összeveszni a pereputtyával. Még egyszer megköszöni a sok segítséget, aztán mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, felmarkolja Gaerralos botját a pultról, és elindul vele a férfi után.*
- Bocsáss meg, hogy megzavarlak. *szólítja meg óvatosan* Nem tudom, miért kérte el tőled a csapos, de ez *támasztja neki a botot Gaerralosék asztalának, a katona keze ügyébe* biztosan nem fegyver. Az arénába megyek én is. Ha gondoljátok *itt Jenarira pillant* játsszunk majd együtt. *Akármit is válaszolnak, kimenti magát, és előre megy bemelegíteni.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.07 20:30:01
5197. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:01:47
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:01:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza, Jenari//
*Csak megvonja a vállát, mikor Jenari a Pirtianesi szokásokat kommentálja. Részéről tökéletesen érthetőnek tűnik a rendszer, a büntetést pedig az általa jól ismert mélységi büszkeség számlájára írja fel.*
~De legalább eléggé tudják a dolgukat, hogy ne törhessen ki egy lázadás, ami egy nap alatt mindent a feje tetejére állít.~
*A pulthoz érve rögtön választ kap kérdésére. Nem kell követnie a gnóm tekintetét, anélkül is tudja, hogy az min időzik el. Gyakorlott módon úgy tesz, mintha észre sem venné, és inkább az útbaigazításra figyel. Röviden eltekint a lejárat felé, és kihasználva, hogy egy pillanatig amaz nem látja az arcát, grimaszol egyet a lépcső gondolatára.
A fegyverekkel kapcsolatos figyelmeztetésnél már rögtön a pultnak is támasztja a botját, és épp a buzogányához nyúl, ám megakad a mozdulata, mikor Balkócza ismét megszólal. Itt már nem rejti el arckifejezését, bár mérsékeli annyira, hogy ne legyen sértő. Lassan végigfuttatja a tekintetét a boton, a saját karjának helyén, majd a pincearéna lejárata felé is vet egy pillantást és az üzenet egyértelmű.*
~Ha egy vívórúdnak alig nevezhető bot egy félkezű ember kezében már veszélyes fegyvernek számít, akkor nem tudom, mit neveznek itt gyakorlófegyvernek.~
*Leakasztja a buzogányát az övéről, és átadja a gnómnak. Ezt követően újra a botért nyúl, hogy középen megmarkolva felemelhesse, majd elfektetve a pultra helyezhesse azt. A teljes mozdulatsorban érezhetni lehet a véleményét a dologról, ám nem panaszkodik, egy hang nélkül teljesíti, amit amaz kér.*
-Köszönöm az információt.
*Mondja, és hangja az udvariasság mintapéldája. Ezt követően visszaindul az asztalukhoz, és már csak dacból is minden erejével azon van, hogy amennyire lehet, elrejtse sántítását. Ez nem kevés fájdalommal jár, és ahogy visszaér, Jenari láthatja is, hogy kicsit szaporán veszi a levegőt, és arca is megrándul időnként.*
-Ha te is leadod minden... fegyvered, már indulhatunk is.
*Tájékoztatja amazt, majd megvárja, hogy ez megtörténjen, és már követi is a Pincearénába.*
*Csak megvonja a vállát, mikor Jenari a Pirtianesi szokásokat kommentálja. Részéről tökéletesen érthetőnek tűnik a rendszer, a büntetést pedig az általa jól ismert mélységi büszkeség számlájára írja fel.*
~De legalább eléggé tudják a dolgukat, hogy ne törhessen ki egy lázadás, ami egy nap alatt mindent a feje tetejére állít.~
*A pulthoz érve rögtön választ kap kérdésére. Nem kell követnie a gnóm tekintetét, anélkül is tudja, hogy az min időzik el. Gyakorlott módon úgy tesz, mintha észre sem venné, és inkább az útbaigazításra figyel. Röviden eltekint a lejárat felé, és kihasználva, hogy egy pillanatig amaz nem látja az arcát, grimaszol egyet a lépcső gondolatára.
A fegyverekkel kapcsolatos figyelmeztetésnél már rögtön a pultnak is támasztja a botját, és épp a buzogányához nyúl, ám megakad a mozdulata, mikor Balkócza ismét megszólal. Itt már nem rejti el arckifejezését, bár mérsékeli annyira, hogy ne legyen sértő. Lassan végigfuttatja a tekintetét a boton, a saját karjának helyén, majd a pincearéna lejárata felé is vet egy pillantást és az üzenet egyértelmű.*
~Ha egy vívórúdnak alig nevezhető bot egy félkezű ember kezében már veszélyes fegyvernek számít, akkor nem tudom, mit neveznek itt gyakorlófegyvernek.~
*Leakasztja a buzogányát az övéről, és átadja a gnómnak. Ezt követően újra a botért nyúl, hogy középen megmarkolva felemelhesse, majd elfektetve a pultra helyezhesse azt. A teljes mozdulatsorban érezhetni lehet a véleményét a dologról, ám nem panaszkodik, egy hang nélkül teljesíti, amit amaz kér.*
-Köszönöm az információt.
*Mondja, és hangja az udvariasság mintapéldája. Ezt követően visszaindul az asztalukhoz, és már csak dacból is minden erejével azon van, hogy amennyire lehet, elrejtse sántítását. Ez nem kevés fájdalommal jár, és ahogy visszaér, Jenari láthatja is, hogy kicsit szaporán veszi a levegőt, és arca is megrándul időnként.*
-Ha te is leadod minden... fegyvered, már indulhatunk is.
*Tájékoztatja amazt, majd megvárja, hogy ez megtörténjen, és már követi is a Pincearénába.*
5196. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-07 16:34:19
Üzenet elküldve: 2021-01-07 16:34:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Gaerralos , Nawanthiri//
*Miközben törölgeti az egyik, már tiszta korsót, egy idősödő férfi lép oda hozzá. Első pillantásra megakad a szeme a hiányzó végtagon és ott is marad, bár nem döbben meg, csak érdeklődve szemléli a helyét.*
-Igen van. *Válaszol egyszerűen és röviden.*
-Lefelé lépcső vezet, ott csak óvatosan, mert a pince ad helyet neki, ám előtte le kell tenni az összes fegyvert idefenn.*Átszalad a tekintete a férfin.*
-Nem vagyok benne biztos, de az a bot is… annak minősülhet. *Húzza el a száját egyik, majd a másik oldalra gondolkodás közben, nem akarja azt mondani a másiknak, hogy a gyakorlótér talán nem neki való. Mert semmi köze hozzá mivel ütik le odalent.*
-Csak saját felelősségre ajánlom és nem kell érte fizetni, a vendégek használhatják. *Aztán eltekint az asztalhoz, amit szemmel kell tartania és feltűnik neki, hogy a férfi pont onnan hiányzik. ~Szóval ellopják az asztalt, aztán alagutat ásnak a pincén keresztül a szökéshez. Naaagyon agyafurt. ~ Bólogat bárgyú mosollyal az arcán. Ezt követően érkezik Nawanthiritől az igen érdekes kérdés. Vajon romlandó-e a manólélek?*
-Ez egy igen érdekes kérdés, bár ha a könyvekben lévőt vesszük alapul, a manók ugye cukorral meg gyümölcsökkel táplálkoznak. Ha arra gondolunk, hogy ez mind megvan a baracklekvárban is, hát szerintem eláll. *Legyint, magabiztosan majd nagy szemekkel nézi, ahogy az 5 arany kigurul elé. Körbenéz, majd gyorsan elteszi.*
-Légy óvatos, ha az valóban manólélek vonzhatja a többit. *Ad még egy utolsó tanácsot a nőnek, mielőtt lemegy a pincébe. ~Ééééés a pince lassan megtelik…~*
*Miközben törölgeti az egyik, már tiszta korsót, egy idősödő férfi lép oda hozzá. Első pillantásra megakad a szeme a hiányzó végtagon és ott is marad, bár nem döbben meg, csak érdeklődve szemléli a helyét.*
-Igen van. *Válaszol egyszerűen és röviden.*
-Lefelé lépcső vezet, ott csak óvatosan, mert a pince ad helyet neki, ám előtte le kell tenni az összes fegyvert idefenn.*Átszalad a tekintete a férfin.*
-Nem vagyok benne biztos, de az a bot is… annak minősülhet. *Húzza el a száját egyik, majd a másik oldalra gondolkodás közben, nem akarja azt mondani a másiknak, hogy a gyakorlótér talán nem neki való. Mert semmi köze hozzá mivel ütik le odalent.*
-Csak saját felelősségre ajánlom és nem kell érte fizetni, a vendégek használhatják. *Aztán eltekint az asztalhoz, amit szemmel kell tartania és feltűnik neki, hogy a férfi pont onnan hiányzik. ~Szóval ellopják az asztalt, aztán alagutat ásnak a pincén keresztül a szökéshez. Naaagyon agyafurt. ~ Bólogat bárgyú mosollyal az arcán. Ezt követően érkezik Nawanthiritől az igen érdekes kérdés. Vajon romlandó-e a manólélek?*
-Ez egy igen érdekes kérdés, bár ha a könyvekben lévőt vesszük alapul, a manók ugye cukorral meg gyümölcsökkel táplálkoznak. Ha arra gondolunk, hogy ez mind megvan a baracklekvárban is, hát szerintem eláll. *Legyint, magabiztosan majd nagy szemekkel nézi, ahogy az 5 arany kigurul elé. Körbenéz, majd gyorsan elteszi.*
-Légy óvatos, ha az valóban manólélek vonzhatja a többit. *Ad még egy utolsó tanácsot a nőnek, mielőtt lemegy a pincébe. ~Ééééés a pince lassan megtelik…~*
5195. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-06 22:33:24
Üzenet elküldve: 2021-01-06 22:33:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
*Jenari stílusa időnként igen nyers, ez még akkor is megeshet vele, ha igyekszik valami jó modort erőltetni magára, és ezek az apró - egyébként őszinte - elszólások különösen jellemzőek rá felszabadult, illetve némileg ittas állapotban, tehát amiben jelenleg is van. De mivel nem látja látványos jelét annak, hogy esetleg ez zavarná az idősebb férfit, ezért legkevésbé sem törődik ezekkel, mert valójában fel sem tűnik a számára, hogy milyen illetlenül viselkedik a veterán társaságában.*
- Oh.
*Enyhe döbbenet jelenik meg arcán az odaszúrt félmondat hallatán.*
- Micsoda szigor. Lehangolónak hangzik.
*Rögvest intenzív ellenérzései is támadnak ezzel az idegen várossal szemben. Ha nagyon szeretné, akkor talán meg tudná érteni az okát, de valójában annyira nem szeretné.
Gaerralos megindul egy kiszolgáló személyzet keresésére, amit csak egy biccentéssel nyugtáz, és a Yezától hallottakon kezd ismételten töprengeni. Nagyon kíváncsi lenne ő arra a báróra, akit a leány emlegetett.
Észre sem veszi, hogy milyen hosszan töpreng el ezen, és hogy valójában a pipából felfelé kúszó majd eloszló füst bambulásával telnek el jelentős percek, amíg Gaerralos az aréna felől érdeklődik a gnóm lánykánál.*
*Jenari stílusa időnként igen nyers, ez még akkor is megeshet vele, ha igyekszik valami jó modort erőltetni magára, és ezek az apró - egyébként őszinte - elszólások különösen jellemzőek rá felszabadult, illetve némileg ittas állapotban, tehát amiben jelenleg is van. De mivel nem látja látványos jelét annak, hogy esetleg ez zavarná az idősebb férfit, ezért legkevésbé sem törődik ezekkel, mert valójában fel sem tűnik a számára, hogy milyen illetlenül viselkedik a veterán társaságában.*
- Oh.
*Enyhe döbbenet jelenik meg arcán az odaszúrt félmondat hallatán.*
- Micsoda szigor. Lehangolónak hangzik.
*Rögvest intenzív ellenérzései is támadnak ezzel az idegen várossal szemben. Ha nagyon szeretné, akkor talán meg tudná érteni az okát, de valójában annyira nem szeretné.
Gaerralos megindul egy kiszolgáló személyzet keresésére, amit csak egy biccentéssel nyugtáz, és a Yezától hallottakon kezd ismételten töprengeni. Nagyon kíváncsi lenne ő arra a báróra, akit a leány emlegetett.
Észre sem veszi, hogy milyen hosszan töpreng el ezen, és hogy valójában a pipából felfelé kúszó majd eloszló füst bambulásával telnek el jelentős percek, amíg Gaerralos az aréna felől érdeklődik a gnóm lánykánál.*
5194. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-06 16:48:40
Üzenet elküldve: 2021-01-06 16:48:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szobára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy a másik, hogy van ezzel, azt nem tudja, de ő is kezd már kifulladni a vörös fölött. Kettejük nem épp a finom szerelmi történetek főszereplői. Csatakosan és lucskosan ostromolják egymást míg faros el nem húzódik vigyorogva adva meg az engedélyt a férfinek, hogy befejezze a tevékenységét. Lou-nak nem szokása cifrázni a dolgokat. Most se tesz így. A másik fölé térdel és az előtte fekvő nőt, főleg annak melleit nézve lihegve teszi amit az ösztönei parancsolnak neki. Nemsoká pedig meg is érezheti a másik, a combjára és hasára fröccsenő forró anyagot aminek megszabadulásának tényét, pár elégedett sóhajjal toldja meg a férfi. Az ingerek tompulásával ahogy az agyát elönti az elégedettség elheveredik az ágyon és kifújja magát. Közben kiélvezi a pillanatot és nézi a plafont. Még ha a nők nem is szokták elhinni hisz ilyenkor szokásuk megkérdezni a férfiaktól min gondolkoznak, de tényleg nem jár semmi a férfi fejében csak, hogy ez jó volt és hogy ő mekkora egy kan. Ha faros nem zavarja meg ezt a fennkölt gondolatmenetet kis idő múlva meg is kaphatja annak eredményét.*
-Ez jó volt pinás.
*A nő most már hivatalosan is jobban lefárasztotta mint az egész nemes kisasszony mentőakció.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy a másik, hogy van ezzel, azt nem tudja, de ő is kezd már kifulladni a vörös fölött. Kettejük nem épp a finom szerelmi történetek főszereplői. Csatakosan és lucskosan ostromolják egymást míg faros el nem húzódik vigyorogva adva meg az engedélyt a férfinek, hogy befejezze a tevékenységét. Lou-nak nem szokása cifrázni a dolgokat. Most se tesz így. A másik fölé térdel és az előtte fekvő nőt, főleg annak melleit nézve lihegve teszi amit az ösztönei parancsolnak neki. Nemsoká pedig meg is érezheti a másik, a combjára és hasára fröccsenő forró anyagot aminek megszabadulásának tényét, pár elégedett sóhajjal toldja meg a férfi. Az ingerek tompulásával ahogy az agyát elönti az elégedettség elheveredik az ágyon és kifújja magát. Közben kiélvezi a pillanatot és nézi a plafont. Még ha a nők nem is szokták elhinni hisz ilyenkor szokásuk megkérdezni a férfiaktól min gondolkoznak, de tényleg nem jár semmi a férfi fejében csak, hogy ez jó volt és hogy ő mekkora egy kan. Ha faros nem zavarja meg ezt a fennkölt gondolatmenetet kis idő múlva meg is kaphatja annak eredményét.*
-Ez jó volt pinás.
*A nő most már hivatalosan is jobban lefárasztotta mint az egész nemes kisasszony mentőakció.*
5193. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-06 14:14:52
Üzenet elküldve: 2021-01-06 14:14:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
- Hát nem volt egy virágoskert, főleg miután megrohadt, az biztos. *Kacag továbbra is a megszépült emléken.* Azóta se próbálkoztam ilyesmivel. *Legyint egyet, ezzel le is zárva a témát. Nem érdemel több szót csúfos kudarca, bármennyire is túllépett már ezen a szemében szégyenfolton.
Szerencsére vannak itt sokkal érdekesebb dolgok is, amik felé terelődhet a téma, példának okáért Darok személyes illata. Bár a felvázolt elképzelés nem arat osztatlan sikert a hím részéről, legalább egy tréfára futja belőle.*
- Hmm, pedig már a számban éreztem az ízedet. *Kékjei kacéran villannak, még szája szegletét is megnyalja kajánul, ám hamar elüti a pillantás élét egy jóízű kacajjal. Ha egyszer megígérte, hogy nem fogja bájait az ork ellen fordítani, hát tartja is magát hozzá. Ám szabados természetének néha képtelen parancsolni. Egy ilyen lehetőséget kihagyni pedig számára felért volna egy kínzással.
Hamar kerít is inkább elő egy újabb fiolát, amit a hím megillatolhat. Ez olajosabb alapú folyadék, mint a korábbi, s nagyobb is tárolója, ezért a belőle kiáramló aroma teltebb hatást kelthet. A gyömbér is jobban érvényesül ilyen közegben.*
- Masszírozásra tökéletes, de a fürdővizedbe is keverhetsz belőle. Úgy nem kell olyan alaposnak lenni a bedörzsöléssel, ha alaposan kiázol benne, jó időre beissza a bőröd. *Magyarázza tovább a keverék általa javallott használatát. A félelmet nem ismerő harcos ügyében töprengőn billenti oldalra fejét. Baljával még bele is túr csokoládé fürtjeibe, tarkó tájékán.*
- Ezen még sosem gondolkodtam igazán. Egy zsoldossal sem találkoztam még, aki magának akart parfümöt. *Nevet halkan, míg gondolatai már lehetséges opciók után kutatnak.* Az biztos, hogy földesebb illat lenne, semmi édes, vagy virágos. *Talán egyértelműnek hatnak szavai, de ismét csak inkább hangosan gondolkodik.*
- Hmm, tudod, most megfogtál! *Szólal újra néhány pillanatnyi magában hümmögést követően.* Az biztos, hogy domináns testszagot kellene kihangsúlyoznia. *Vigyorodik végül, szinte orrában érezve a férfias aromát. Egyik kedvenc szagai közé tartozik ez a fajta kipárolgás, természetesen csak akkor, ha azt a megfelelő hím árasztja.*
//Darok//
- Hát nem volt egy virágoskert, főleg miután megrohadt, az biztos. *Kacag továbbra is a megszépült emléken.* Azóta se próbálkoztam ilyesmivel. *Legyint egyet, ezzel le is zárva a témát. Nem érdemel több szót csúfos kudarca, bármennyire is túllépett már ezen a szemében szégyenfolton.
Szerencsére vannak itt sokkal érdekesebb dolgok is, amik felé terelődhet a téma, példának okáért Darok személyes illata. Bár a felvázolt elképzelés nem arat osztatlan sikert a hím részéről, legalább egy tréfára futja belőle.*
- Hmm, pedig már a számban éreztem az ízedet. *Kékjei kacéran villannak, még szája szegletét is megnyalja kajánul, ám hamar elüti a pillantás élét egy jóízű kacajjal. Ha egyszer megígérte, hogy nem fogja bájait az ork ellen fordítani, hát tartja is magát hozzá. Ám szabados természetének néha képtelen parancsolni. Egy ilyen lehetőséget kihagyni pedig számára felért volna egy kínzással.
Hamar kerít is inkább elő egy újabb fiolát, amit a hím megillatolhat. Ez olajosabb alapú folyadék, mint a korábbi, s nagyobb is tárolója, ezért a belőle kiáramló aroma teltebb hatást kelthet. A gyömbér is jobban érvényesül ilyen közegben.*
- Masszírozásra tökéletes, de a fürdővizedbe is keverhetsz belőle. Úgy nem kell olyan alaposnak lenni a bedörzsöléssel, ha alaposan kiázol benne, jó időre beissza a bőröd. *Magyarázza tovább a keverék általa javallott használatát. A félelmet nem ismerő harcos ügyében töprengőn billenti oldalra fejét. Baljával még bele is túr csokoládé fürtjeibe, tarkó tájékán.*
- Ezen még sosem gondolkodtam igazán. Egy zsoldossal sem találkoztam még, aki magának akart parfümöt. *Nevet halkan, míg gondolatai már lehetséges opciók után kutatnak.* Az biztos, hogy földesebb illat lenne, semmi édes, vagy virágos. *Talán egyértelműnek hatnak szavai, de ismét csak inkább hangosan gondolkodik.*
- Hmm, tudod, most megfogtál! *Szólal újra néhány pillanatnyi magában hümmögést követően.* Az biztos, hogy domináns testszagot kellene kihangsúlyoznia. *Vigyorodik végül, szinte orrában érezve a férfias aromát. Egyik kedvenc szagai közé tartozik ez a fajta kipárolgás, természetesen csak akkor, ha azt a megfelelő hím árasztja.*
5192. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-06 09:31:30
Üzenet elküldve: 2021-01-06 09:31:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Kissé eltorzult arcot vág, amikor a nőstény arról beszél, hogy egy füves asszony tanácsára disznózsírban áztatott virágszirmokat. Winyra kuncog a történet végén, ami vigyort csal ki az ork-ból is.*
- A disznózsírnak nem lehetett túl jó szaga a virággal. *Nehezen tudja elképzelni, hogy a két dolog, hogy jön össze, de ha az emberlány mondja, akkor biztosan úgy történt. Felnevet a kontra tréfán, hogy egy hétig nem maradna meg rajta az illat. A tenyerével babráló nőstény valamit tervezget. Talán valami parfüm elegyet akar az ork bőrre felvinni, de ez csak találgatás Darok részéről. Nagyot hahotázik rajta, hogy hájjal kenegetné a másik és szép vörösre sütné.*
- Inkább vadászok neked valamit magam helyett. *Vigyorog vissza a sütögetésre reflektálva. Egy újabb parafa dugasszal ellátott fiola kerül elő, amiben az elhangzottak szerint gyömbér, keserű narancs, ánizs és fahéj van. Beleszagol a fiolába és meg kell állapítsa, hogy tényleg férfiasabb illat az előzőnél.*
- Igen, ennek erősebb a bukéja. *Egyetértve bólint, majd Winyra kijelentése után eszébe jut valami.*
- Szerinted miből lehetne félelmet nem ismerő harcos parfümét kikeverni? *Kezd már álmosodni, s a szemei is egyre nehezebbek, de erre még nagyon kíváncsi lenne.*
//Winyra//
*Kissé eltorzult arcot vág, amikor a nőstény arról beszél, hogy egy füves asszony tanácsára disznózsírban áztatott virágszirmokat. Winyra kuncog a történet végén, ami vigyort csal ki az ork-ból is.*
- A disznózsírnak nem lehetett túl jó szaga a virággal. *Nehezen tudja elképzelni, hogy a két dolog, hogy jön össze, de ha az emberlány mondja, akkor biztosan úgy történt. Felnevet a kontra tréfán, hogy egy hétig nem maradna meg rajta az illat. A tenyerével babráló nőstény valamit tervezget. Talán valami parfüm elegyet akar az ork bőrre felvinni, de ez csak találgatás Darok részéről. Nagyot hahotázik rajta, hogy hájjal kenegetné a másik és szép vörösre sütné.*
- Inkább vadászok neked valamit magam helyett. *Vigyorog vissza a sütögetésre reflektálva. Egy újabb parafa dugasszal ellátott fiola kerül elő, amiben az elhangzottak szerint gyömbér, keserű narancs, ánizs és fahéj van. Beleszagol a fiolába és meg kell állapítsa, hogy tényleg férfiasabb illat az előzőnél.*
- Igen, ennek erősebb a bukéja. *Egyetértve bólint, majd Winyra kijelentése után eszébe jut valami.*
- Szerinted miből lehetne félelmet nem ismerő harcos parfümét kikeverni? *Kezd már álmosodni, s a szemei is egyre nehezebbek, de erre még nagyon kíváncsi lenne.*
5191. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-05 14:21:13
Üzenet elküldve: 2021-01-05 14:21:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Odalent a Kalmárban//
//Arja, Win//
*Mi mást is csinálnia a férfi, mint a háttérben posztolva figyeli a kalmárban folyó eseményeket. Csak egykedvűen néz szét a fogadótérben. Úgy látszik semmi baj sem lesz. Ekkor hangokat hall felülről, és látja, hogy Arja, meg egy számára ismeretlen lány jönnek le a lépcsőn. Arja a szokásos módon jelzi, hogy elmegy a másik leányzóval. A férfi biccent egyet, most amúgy sincs beszédes kedvében így most nem társalog. Ha Arjának, vagy Winyrának közölnivalója akad, akkor azt majd úgyis megmondják. Graril csak tovább posztol a helyén.*
//Arja, Win//
*Mi mást is csinálnia a férfi, mint a háttérben posztolva figyeli a kalmárban folyó eseményeket. Csak egykedvűen néz szét a fogadótérben. Úgy látszik semmi baj sem lesz. Ekkor hangokat hall felülről, és látja, hogy Arja, meg egy számára ismeretlen lány jönnek le a lépcsőn. Arja a szokásos módon jelzi, hogy elmegy a másik leányzóval. A férfi biccent egyet, most amúgy sincs beszédes kedvében így most nem társalog. Ha Arjának, vagy Winyrának közölnivalója akad, akkor azt majd úgyis megmondják. Graril csak tovább posztol a helyén.*
5190. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 19:40:36
Üzenet elküldve: 2021-01-04 19:40:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ez bizony rendkívül nemes tulajdonság!*Nyújtja vissza a pipát Ysának még mindig kissé rekedtesen miközben az Ördögvigyor boszorkányos dolgokat kezd el művelni a szervezetével, ám Deron az érzések ezen kavalkádját határozottan üdvözli.*
- Hajdanán sajnos nem volt lehetőségem belekóstolni...*Válaszol Nalret borra irányuló kérdésére, kezét pedig színpadiasan szívéhez emeli és keserveset sóhajt. Persze ez nem csak az italra értendő, az Elsőtisztnek a Pinty egyéb szolgáltatásait sem volt lehetősége kipróbálni hajdanán, mert többnyire épp Yinasht bolondította. ~Vajon mi lehet vele?~ Amikor pedig nem holmi fehérnép után rohangált, akkor egyéb dolga akadt, ekkor pedig többnyire magányosan - vagy épp Draenonnal - vedelt az eszméletvesztésig és szórakozása kimerült abban, hogy hetekig nem józanodott ki. Ez utóbbi nemes szokását azóta is igyekszik nem elhanyagolni, amióta kiengedték. Ebből kifolyólag ez a nemes intézmény csak keserű szájízt hagyott benne és felemlegetésére inkább ül ki ábrázatára széles fintor, mint kéjes mosoly.
Valamelyest Relaellel és a tündér leányzóval is kénytelen egyetérteni, a férfinak is imponál, ha a hölgyek kihívást állítanak elé és hódítani kell, abban azonban egészen biztos, hogy bordélyházba nem ezért járnak a népek és ha az ilyen lányok bájaiért komolyan meg kéne dolgozni, rohamosan csökkenne látogatók száma.
Arra, amit Nor'Deron mond, szapora bólogatásba kezd, elvégre őt magát is befogadták néha csak a beszélőkéje miatt, valamit azonban mindenképp hozzá kell fűznie.*
- Megtalálni a társaságot az egy dolog, megtartani egy másik. Ahhoz a szóban forgó hideg éjszaka teljes időtartama alatt ügyesen kell forgatnia a nyelvét az ember fiának. *Széles vigyor kúszik arcára, amit Ysa felvetése sem töröl le onnan, sőt csak ráerősít. Kuncogni kezd, jókedvét pedig egyáltalán nem töri le a gyér felhozatal - ebben mondjuk a rum és az Ördögvigyor keze is vastagon benne lehet.*
- Hosszúnak ígérkezik ez az este, így hát korai lenne elvetni ezt a remek ötletet. Addig talán... felvilágosíthatnád a kevésbé tájékozottakat a szóban forgó... hm... előadásról.*Fejével Nor'Deron felé bök, akinek szavaiból azt szűri le, hogy hozzá hasonlóan kevéssé tájékozott a wegtoreni kanásztánc rejtelmeiben, így hát talán ő is szívesen venné, ha tudná, hogy mire vállalkoznak.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ez bizony rendkívül nemes tulajdonság!*Nyújtja vissza a pipát Ysának még mindig kissé rekedtesen miközben az Ördögvigyor boszorkányos dolgokat kezd el művelni a szervezetével, ám Deron az érzések ezen kavalkádját határozottan üdvözli.*
- Hajdanán sajnos nem volt lehetőségem belekóstolni...*Válaszol Nalret borra irányuló kérdésére, kezét pedig színpadiasan szívéhez emeli és keserveset sóhajt. Persze ez nem csak az italra értendő, az Elsőtisztnek a Pinty egyéb szolgáltatásait sem volt lehetősége kipróbálni hajdanán, mert többnyire épp Yinasht bolondította. ~Vajon mi lehet vele?~ Amikor pedig nem holmi fehérnép után rohangált, akkor egyéb dolga akadt, ekkor pedig többnyire magányosan - vagy épp Draenonnal - vedelt az eszméletvesztésig és szórakozása kimerült abban, hogy hetekig nem józanodott ki. Ez utóbbi nemes szokását azóta is igyekszik nem elhanyagolni, amióta kiengedték. Ebből kifolyólag ez a nemes intézmény csak keserű szájízt hagyott benne és felemlegetésére inkább ül ki ábrázatára széles fintor, mint kéjes mosoly.
Valamelyest Relaellel és a tündér leányzóval is kénytelen egyetérteni, a férfinak is imponál, ha a hölgyek kihívást állítanak elé és hódítani kell, abban azonban egészen biztos, hogy bordélyházba nem ezért járnak a népek és ha az ilyen lányok bájaiért komolyan meg kéne dolgozni, rohamosan csökkenne látogatók száma.
Arra, amit Nor'Deron mond, szapora bólogatásba kezd, elvégre őt magát is befogadták néha csak a beszélőkéje miatt, valamit azonban mindenképp hozzá kell fűznie.*
- Megtalálni a társaságot az egy dolog, megtartani egy másik. Ahhoz a szóban forgó hideg éjszaka teljes időtartama alatt ügyesen kell forgatnia a nyelvét az ember fiának. *Széles vigyor kúszik arcára, amit Ysa felvetése sem töröl le onnan, sőt csak ráerősít. Kuncogni kezd, jókedvét pedig egyáltalán nem töri le a gyér felhozatal - ebben mondjuk a rum és az Ördögvigyor keze is vastagon benne lehet.*
- Hosszúnak ígérkezik ez az este, így hát korai lenne elvetni ezt a remek ötletet. Addig talán... felvilágosíthatnád a kevésbé tájékozottakat a szóban forgó... hm... előadásról.*Fejével Nor'Deron felé bök, akinek szavaiból azt szűri le, hogy hozzá hasonlóan kevéssé tájékozott a wegtoreni kanásztánc rejtelmeiben, így hát talán ő is szívesen venné, ha tudná, hogy mire vállalkoznak.*
5189. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 19:11:54
Üzenet elküldve: 2021-01-04 19:11:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza//
*Mikor a csapos nekilát kolomp után nézni a pult alatt, Nawanthiri is összerakja magában a kirakóst: ez a lányka lesz Arja, akit a a vörös hajú nő is keresett, meg még ki tudja, hányan. Szólni nem szól semmit, csak a feketelevest szopogatva figyeli az eseményeket. Aztán Balkócza megint magához inti, közelebb is hajol, hogy hallja, mit suttog.*
~Ez a Kikötő nem a szomszédban lesz... ~
*A szántóföldekhez tegnap este volt már szerencséje, és nem látta, hol érnek véget. A gnóm elmondása szerint meg még túl is kell menni rajtuk, Észak Kardját követve, tudja fene hány mérföldön át. Elgondolkodva pillant a kicsivel odébb falatozó csuklyás harcosra, aki az előbb érkezett.*
~Mondjuk elég fáradtnak tűnik... ~
*Ez, és az útleírás alapján tényleg nem lehet csak úgy átszaladni abba a Kikötőbe. Van itt azonban egy dilemma.*
- Szerinted a manólélek meg tud romlani? *kérdezi a csapost, akiről többszörösen bebizonyult, hogy a világ minden dolgában tájékozott* Vagy az üvegben már eláll, mint a lekvár?
*Állagra hasonló, és leginkább ezen múlik, mennyire lesz sürgős útnak indulni. Akárhogyan is, azért egy ilyen segítőkész pultost illik megjutalmazni! Nawanthiri elő is halássza a zsebéből a két tehenes tallért, megfejeli még hárommal a pénzeszacskójából, és az 5 aranyat ártatlan arccal odacsúsztatja Balkócza Xavylari elé
, hogy köszöni szépen az útmutatást. Ha a gnóm annak rendje és módja szerint besöpri a pénzt, a lány is kiissza a feketeleves maradékát, aztán elindul lefelé a Pincearénába.*
*Mikor a csapos nekilát kolomp után nézni a pult alatt, Nawanthiri is összerakja magában a kirakóst: ez a lányka lesz Arja, akit a a vörös hajú nő is keresett, meg még ki tudja, hányan. Szólni nem szól semmit, csak a feketelevest szopogatva figyeli az eseményeket. Aztán Balkócza megint magához inti, közelebb is hajol, hogy hallja, mit suttog.*
~Ez a Kikötő nem a szomszédban lesz... ~
*A szántóföldekhez tegnap este volt már szerencséje, és nem látta, hol érnek véget. A gnóm elmondása szerint meg még túl is kell menni rajtuk, Észak Kardját követve, tudja fene hány mérföldön át. Elgondolkodva pillant a kicsivel odébb falatozó csuklyás harcosra, aki az előbb érkezett.*
~Mondjuk elég fáradtnak tűnik... ~
*Ez, és az útleírás alapján tényleg nem lehet csak úgy átszaladni abba a Kikötőbe. Van itt azonban egy dilemma.*
- Szerinted a manólélek meg tud romlani? *kérdezi a csapost, akiről többszörösen bebizonyult, hogy a világ minden dolgában tájékozott* Vagy az üvegben már eláll, mint a lekvár?
*Állagra hasonló, és leginkább ezen múlik, mennyire lesz sürgős útnak indulni. Akárhogyan is, azért egy ilyen segítőkész pultost illik megjutalmazni! Nawanthiri elő is halássza a zsebéből a két tehenes tallért, megfejeli még hárommal a pénzeszacskójából, és az 5 aranyat ártatlan arccal odacsúsztatja Balkócza Xavylari elé
, hogy köszöni szépen az útmutatást. Ha a gnóm annak rendje és módja szerint besöpri a pénzt, a lány is kiissza a feketeleves maradékát, aztán elindul lefelé a Pincearénába.*
5188. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 17:06:22
Üzenet elküldve: 2021-01-04 17:06:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari//
//Balkócza Xavlyari figyelmébe//
*Úgy tűnik, Jenari sem csak heccből említette meg, hogy a fogadóhoz gyakorlótér is tartozik, hanem őt is érdekli a hely. Most már elég ideje volt végiggondolni a dolgot Gaerralosnak, hogy tudja, miféle élményre számíthat fél karral és sérült térddel egy fegyvergyakorlaton, így igazi lelkesedést többé nem lehet leolvasni az arcáról.
Ennek ellenére esze ágában sincs kihagyni a dolgot. Megtanulta már, hogy az ellustulás csak nehezebbé teszi a mindennapi életet, és amíg az egyszerű gyaloglás is erőfeszítést okoz neki, addig se a Városőrségtől, se az élettől nem számíthat sokra.
Úgy tűnik viszont, hogy egyelőre még várniuk kell ezzel, ugyanis a korábbi kiszolgálólánynak valami dolga akadhatott. Így a beszélgetés új témák felé terelődik, amikről szerencsére Jenarinak van is mit mondania.
Az egyetlen apró probléma a stílussal van csak, ám elég sok helyen élt és járt már az öregedő katona, hogy ilyenen ne akadjon fel.*
~Csak megint hozzá kell szoknom...~
*Arca rezzenéstelen, csak érdeklődést árul el, majd rövid töprengést, ahogy Jenari a nemesség rendszeréről beszél.*
-Pirtianesben tényleg nem teheted meg, hogy megcsörgetsz egy pénzeszacskót, és nemessé tesznek... És nem is akarod megpróbálni.
*Halványan elmosolyodik, maga is nem kevés más városból származó gazdag kereskedő karrierjének végét nézte végig, mikor azok megpróbálkoztak egy hangzatos címmel hírnévhez jutni pénz árán. Persze a még gazdagabbak gyakran megúszták úgy, hogy a vagyonuk újabb jelentős részét a megfelelő zsebbe juttatták.*
-De Artheniorban a lázadás előtt azért lehetett vásárolni címeket. Most meg ki tudja...
*Csöndesedik el ismét, visszaadva a szót a fiatalabb városőrnek. Elégedett a magyarázattal, teljesen logikusan hangzik, és meg is erősíti a képet, amit a Tűz Városáról alkotott. Erre már csak tesz a megjegyzés, amivel Jenari lezárja a témát.
Ő maga is egy alkalmas felszolgálót keres a szemével, ám jelenleg senkit sem vesz észre. Így jobb híján kezével megtámaszkodik, majd egy alig hallható fájdalmas nyögés kíséretében álló helyzetbe tornázza fel magát.*
-Rákérdezek.
*Mondja Jenarinak, ahogy magához veszi a botját, majd a pulthoz lép. Ott egy meglehetősen alacsony nőt lát, aki korsókat törölget, így nem nagy rejtély kitalálni, hogy megtalálta a csapost. Röviden megköszörüli a torkát, majd amint az feltekint, meg is szólal.*
-Elnézést kérek, úgy hallottam, a maguk fogadójában van egy gyakorlótér. Arról érdeklődnék, hogy ez szabadon használható, vagy esetleg szükséges befizetni egy bizonyos összeget? Milyen szabályok kötődnek a hely látogatáságoz?
*Hangja udvarias, és miután befejezte kérdését, finoman a botjára támaszkodva várja meg a választ.*
//Balkócza Xavlyari figyelmébe//
*Úgy tűnik, Jenari sem csak heccből említette meg, hogy a fogadóhoz gyakorlótér is tartozik, hanem őt is érdekli a hely. Most már elég ideje volt végiggondolni a dolgot Gaerralosnak, hogy tudja, miféle élményre számíthat fél karral és sérült térddel egy fegyvergyakorlaton, így igazi lelkesedést többé nem lehet leolvasni az arcáról.
Ennek ellenére esze ágában sincs kihagyni a dolgot. Megtanulta már, hogy az ellustulás csak nehezebbé teszi a mindennapi életet, és amíg az egyszerű gyaloglás is erőfeszítést okoz neki, addig se a Városőrségtől, se az élettől nem számíthat sokra.
Úgy tűnik viszont, hogy egyelőre még várniuk kell ezzel, ugyanis a korábbi kiszolgálólánynak valami dolga akadhatott. Így a beszélgetés új témák felé terelődik, amikről szerencsére Jenarinak van is mit mondania.
Az egyetlen apró probléma a stílussal van csak, ám elég sok helyen élt és járt már az öregedő katona, hogy ilyenen ne akadjon fel.*
~Csak megint hozzá kell szoknom...~
*Arca rezzenéstelen, csak érdeklődést árul el, majd rövid töprengést, ahogy Jenari a nemesség rendszeréről beszél.*
-Pirtianesben tényleg nem teheted meg, hogy megcsörgetsz egy pénzeszacskót, és nemessé tesznek... És nem is akarod megpróbálni.
*Halványan elmosolyodik, maga is nem kevés más városból származó gazdag kereskedő karrierjének végét nézte végig, mikor azok megpróbálkoztak egy hangzatos címmel hírnévhez jutni pénz árán. Persze a még gazdagabbak gyakran megúszták úgy, hogy a vagyonuk újabb jelentős részét a megfelelő zsebbe juttatták.*
-De Artheniorban a lázadás előtt azért lehetett vásárolni címeket. Most meg ki tudja...
*Csöndesedik el ismét, visszaadva a szót a fiatalabb városőrnek. Elégedett a magyarázattal, teljesen logikusan hangzik, és meg is erősíti a képet, amit a Tűz Városáról alkotott. Erre már csak tesz a megjegyzés, amivel Jenari lezárja a témát.
Ő maga is egy alkalmas felszolgálót keres a szemével, ám jelenleg senkit sem vesz észre. Így jobb híján kezével megtámaszkodik, majd egy alig hallható fájdalmas nyögés kíséretében álló helyzetbe tornázza fel magát.*
-Rákérdezek.
*Mondja Jenarinak, ahogy magához veszi a botját, majd a pulthoz lép. Ott egy meglehetősen alacsony nőt lát, aki korsókat törölget, így nem nagy rejtély kitalálni, hogy megtalálta a csapost. Röviden megköszörüli a torkát, majd amint az feltekint, meg is szólal.*
-Elnézést kérek, úgy hallottam, a maguk fogadójában van egy gyakorlótér. Arról érdeklődnék, hogy ez szabadon használható, vagy esetleg szükséges befizetni egy bizonyos összeget? Milyen szabályok kötődnek a hely látogatáságoz?
*Hangja udvarias, és miután befejezte kérdését, finoman a botjára támaszkodva várja meg a választ.*
5187. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 16:42:32
Üzenet elküldve: 2021-01-04 16:42:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Odalent a Kalmárban//
//Arja, Graril//
*Ahogy a folyosó, úgy a lépcső sem túl hosszú, hamar engedve őket a vendégtérbe érkezni. Persze ez a rövid út sem telhet el némi ismerkedő jellegű csacsogás nélkül a két lány között. Arja kiderült dolgát hallva, jelesen, hogy a kardokat kívánja megszemlélni, enyhén csodálkozó ívben emelkednek meg szemöldökei. Na nem, mintha ez furcsa tevékenység lenne egy kovácsműhelyben, sőt. Talán ez a legelvárhatóbb, s saját kis pipere sarka fog idegenül mutatni, mégis. Nem gondolta a szoknyás teremtésről, hogy fegyvernézőbe igyekszik. Mondjuk azt sejtette, hogy nem a kereskedők sorát gyarapítja a tagok között, hiszen akkor biztosan összefutottak volna már. Már úgy, hogy emlékezzen is az esetre. Mindenesetre nem hagyja megjegyzés nélkül a feleletet.*
- Lesz miből válogatnod, az biztos. *Mosolyodik a tetemes mennyiségben felfüggesztett bemutató darabokat visszaidézve.* De hogyhogy nem kovácsoltatsz sajátot? Tagként biztos jutányosan megszámítanák, nem? *Kérdi, igyekezve tovább puhatolózni. Persze az indok is érdekli, saját részről mindig is úgy volt vele, hogy jobb az, amit külön készítenek valakinek, mint egy általánosan legyártott darabot választani találomra. Ezt a hozzáállását talán hivatásának köszönheti, mi kisvártatva szóba is kerül.*
- Igen, és árulni is fogom őket, ha végre le tudok párolni egy új készletet. *Jegyzi meg, halványan mosolyodva Arja lelkesedésén. A néhány perccel ezelőtti feddést követően nem gondolta volna, hogy ilyen kellemes hangulat bontakozik majd ki kettejük között.*
- Az nagyon finom szerintem is. Szeretem használni. *Bólint egyetértve a rózsaolaj dolgában, majd ismét, ahogy saját illatát elemzik.*
- Igen, ez valamivel bonyolultabb keverék. *Mosolya továbbra is halvány, nem alakul kérkedővé, vagy álszerénnyé. Egyik sem jellemzi a kalmárlányt.* Az egyszerűségnek is megvan a maga szépsége, de részemről szeretem megkeverni a dolgokat. *Ajkai huncut ívbe kanyarodnak esetlen szójátékára, ahogy a legalsó lépcsőfokot elhagyva kanyarodnak a pult irányába. Egészen a pultig követi Arját, kit meg is vár ott, míg az a konyhában intézi dolgát. Ha a keresett férfit ott találják, persze be fog mutatkozni nekik, ám köpenyét bármilyen eshetőség mellett elkezdi felölteni. Ezzel meg is van, míg alkalmi útitársa előbukkan.*
- Te szegény! Akkor rád férne egy ennél nagyobb lakoma is! *Biccent fejével a lány által magához vett pakkra, mi a megjegyzés fényében ételt sejtet.* Nem akarsz inkább rendesen, leülve enni egyet? *Veti fel a lehetőséget úgy, mint aki nem siet sehová. Pedig Aztyan már biztos hiányolja kereskedői szolgálatait.*
//Arja, Graril//
*Ahogy a folyosó, úgy a lépcső sem túl hosszú, hamar engedve őket a vendégtérbe érkezni. Persze ez a rövid út sem telhet el némi ismerkedő jellegű csacsogás nélkül a két lány között. Arja kiderült dolgát hallva, jelesen, hogy a kardokat kívánja megszemlélni, enyhén csodálkozó ívben emelkednek meg szemöldökei. Na nem, mintha ez furcsa tevékenység lenne egy kovácsműhelyben, sőt. Talán ez a legelvárhatóbb, s saját kis pipere sarka fog idegenül mutatni, mégis. Nem gondolta a szoknyás teremtésről, hogy fegyvernézőbe igyekszik. Mondjuk azt sejtette, hogy nem a kereskedők sorát gyarapítja a tagok között, hiszen akkor biztosan összefutottak volna már. Már úgy, hogy emlékezzen is az esetre. Mindenesetre nem hagyja megjegyzés nélkül a feleletet.*
- Lesz miből válogatnod, az biztos. *Mosolyodik a tetemes mennyiségben felfüggesztett bemutató darabokat visszaidézve.* De hogyhogy nem kovácsoltatsz sajátot? Tagként biztos jutányosan megszámítanák, nem? *Kérdi, igyekezve tovább puhatolózni. Persze az indok is érdekli, saját részről mindig is úgy volt vele, hogy jobb az, amit külön készítenek valakinek, mint egy általánosan legyártott darabot választani találomra. Ezt a hozzáállását talán hivatásának köszönheti, mi kisvártatva szóba is kerül.*
- Igen, és árulni is fogom őket, ha végre le tudok párolni egy új készletet. *Jegyzi meg, halványan mosolyodva Arja lelkesedésén. A néhány perccel ezelőtti feddést követően nem gondolta volna, hogy ilyen kellemes hangulat bontakozik majd ki kettejük között.*
- Az nagyon finom szerintem is. Szeretem használni. *Bólint egyetértve a rózsaolaj dolgában, majd ismét, ahogy saját illatát elemzik.*
- Igen, ez valamivel bonyolultabb keverék. *Mosolya továbbra is halvány, nem alakul kérkedővé, vagy álszerénnyé. Egyik sem jellemzi a kalmárlányt.* Az egyszerűségnek is megvan a maga szépsége, de részemről szeretem megkeverni a dolgokat. *Ajkai huncut ívbe kanyarodnak esetlen szójátékára, ahogy a legalsó lépcsőfokot elhagyva kanyarodnak a pult irányába. Egészen a pultig követi Arját, kit meg is vár ott, míg az a konyhában intézi dolgát. Ha a keresett férfit ott találják, persze be fog mutatkozni nekik, ám köpenyét bármilyen eshetőség mellett elkezdi felölteni. Ezzel meg is van, míg alkalmi útitársa előbukkan.*
- Te szegény! Akkor rád férne egy ennél nagyobb lakoma is! *Biccent fejével a lány által magához vett pakkra, mi a megjegyzés fényében ételt sejtet.* Nem akarsz inkább rendesen, leülve enni egyet? *Veti fel a lehetőséget úgy, mint aki nem siet sehová. Pedig Aztyan már biztos hiányolja kereskedői szolgálatait.*
5186. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 15:21:46
Üzenet elküldve: 2021-01-04 15:21:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Odalent a Kalmárban//
//Win, Graril//
*Hamarjában le is érnek hát nekieredve a lépcsőn, Arja a szokásos módon futtatja végig élvezettel a kezét a sötét bükkfa lépcsőkorlát simára csiszolt faragásain, közben az érkező kérdést is megválaszolva:*
- Meg akarom nézni a meglévő kardokat. Azt hiszem, szükségem lesz egyre. *közli az ismeretlen lánnyal ebbéli szándékát. Nem tudja, talál-e vajon a műhelyben olyat, amit magáénak tud majd elképzelni, de hogy végig akarja nézni őket, abban bizonyos.
Közben a saját kérdésére is választ kap, sőt sokkal izgalmasabbat, mint azt a feltevésekor gondolta volna!*
- Parfümöket készítesz? *kérdez vissza csodálkozva, hogy valóban jól értette-e a dolgot, de a hitetlenkedő csodálkozás mellett a lelkesedés is jól kihallatszik a hangszínből.*
- Nekem a rózsaolaj az egyik kedvenc illatom! *társul önkéntelenül lelkesen a témát illető csacsogáshoz. Oly kevesekkel lehet ilyesmiről beszélgetni!*
- De ebben sokkal több minden van annál. *szimatol bele a levegőbe, még mindig hitetlenkedve a hallott kísérletezésen.
Leérve Grarilt keresi a szemével a vendégtérben. Ő jól elaludt odafent, de ha a harcost szokásához híven idelent találja, ahogy éberen figyeli a háttérből a fogadóba betérőket, és az ott lévőket, akkor odalép hozzá, intve Winnek, hogy csak egy pillanat türelmét kéri.*
- Átmegyek Winnel *int a csokoládébarna hajú lány felé, már ha nem lép oda vele maga a lány is a szűkszavú harcoshoz, ebben az esetben készségesen segédkezik a bemutatásban, feltételezve, hogy ahogy ő, úgy Graril számára is újdonság lehet, hogy Winyra is a Kereskedőház alkalmazásában áll* - a Kovácsműhelybe. *tartja fontosnak közölni a férfival.*
- Csak egy pillanatra kérem még a türelmedet! *tűnik el hamar aztán a konyhában, ügyesen megoldva ott a fellelhető készletből a műhelybe tartó rövidke útra az úti elemózsia kérdését.*
- Két haton keresztül csak sült halon éltem a Kikötőben. *fűzi még hozzá a szabadkozó magyarázatot, ha végül valóban útnak indulnak.*
//Win, Graril//
*Hamarjában le is érnek hát nekieredve a lépcsőn, Arja a szokásos módon futtatja végig élvezettel a kezét a sötét bükkfa lépcsőkorlát simára csiszolt faragásain, közben az érkező kérdést is megválaszolva:*
- Meg akarom nézni a meglévő kardokat. Azt hiszem, szükségem lesz egyre. *közli az ismeretlen lánnyal ebbéli szándékát. Nem tudja, talál-e vajon a műhelyben olyat, amit magáénak tud majd elképzelni, de hogy végig akarja nézni őket, abban bizonyos.
Közben a saját kérdésére is választ kap, sőt sokkal izgalmasabbat, mint azt a feltevésekor gondolta volna!*
- Parfümöket készítesz? *kérdez vissza csodálkozva, hogy valóban jól értette-e a dolgot, de a hitetlenkedő csodálkozás mellett a lelkesedés is jól kihallatszik a hangszínből.*
- Nekem a rózsaolaj az egyik kedvenc illatom! *társul önkéntelenül lelkesen a témát illető csacsogáshoz. Oly kevesekkel lehet ilyesmiről beszélgetni!*
- De ebben sokkal több minden van annál. *szimatol bele a levegőbe, még mindig hitetlenkedve a hallott kísérletezésen.
Leérve Grarilt keresi a szemével a vendégtérben. Ő jól elaludt odafent, de ha a harcost szokásához híven idelent találja, ahogy éberen figyeli a háttérből a fogadóba betérőket, és az ott lévőket, akkor odalép hozzá, intve Winnek, hogy csak egy pillanat türelmét kéri.*
- Átmegyek Winnel *int a csokoládébarna hajú lány felé, már ha nem lép oda vele maga a lány is a szűkszavú harcoshoz, ebben az esetben készségesen segédkezik a bemutatásban, feltételezve, hogy ahogy ő, úgy Graril számára is újdonság lehet, hogy Winyra is a Kereskedőház alkalmazásában áll* - a Kovácsműhelybe. *tartja fontosnak közölni a férfival.*
- Csak egy pillanatra kérem még a türelmedet! *tűnik el hamar aztán a konyhában, ügyesen megoldva ott a fellelhető készletből a műhelybe tartó rövidke útra az úti elemózsia kérdését.*
- Két haton keresztül csak sült halon éltem a Kikötőben. *fűzi még hozzá a szabadkozó magyarázatot, ha végül valóban útnak indulnak.*
5185. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 15:00:12
Üzenet elküldve: 2021-01-04 15:00:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
*Régen volt már, hogy utoljára csevegett hasonló mélységekben hivatásáról. Főleg, hogy a férfiakat csupán addig érdekli egy-egy illat, mit birtokol, míg annak dicséretével szoknyája alá juthatnak, vagy amíg annak illata kéjelgésük szolgálatába szegődik. Mindenesetre jól esik neki a téma boncolgatása, nem csoda, hogy így megered nyelve.*
- Ennél még sokkal több is! *Fejével nemet biccent, de arcának vonásaiból már látszik, hogy egy régi, balul sült emléket készül megosztani.* Egyszer, egy füves asszonyka tanácsára disznózsírba áztattam virágszirmokat. Biztosan én csináltam valamit rosszul, de három nap alatt rámpenészedett az egész. *Kuncogja a mára már mulatságossá szépült történetet, egyre csak ingatva kobakját. Egészen más élet volt még az.
Azon, hogy Darok egy álló hatig nem fog fürdeni, jóízűen kacag fel.*
- Ugyan, addigra magától is elillan. *Igazítja ki nevetve a tréfát, miről, bár sejti, hogy nem gondolták komolyan, mégsem állhatta megosztani az illatanyag eme hiányosságát. Bizony ezért is fogy gyorsabban, mint az jelen helyzetében kényelmes lenne. Nem várathat már soká magára legújabb lepárlójának felavatása. Min, úgy fest, még vendégét is üdvözölheti majd. Reméli, hogy valóban így lesz, mert bizony két segítő kéznek, még, ha azok inkább a kard forgatásához szoktak is, biztosan hasznát tudná venni. Jó társaságban pedig csak úgy repülnének a ténykedés hosszas órái.
A jó hangulat állandó társukká látszik szegődni, hiszen újabb kacagás üti fel fejét, ahogy jól láthatóan mindkét fél saját szája íze szerint képzeli el a bárdként bájolgó orkot.*
- Vagy még ennél is több rumot ittál. Sőt, ork pálinkát! *Vázolja a további eshetőségeket nevetve.
Eztán minden energiájával az új illat kifundálására koncentrál, miközben Darok sajátjában felejtett tenyerével babrál. A felvázolt tulajdonságok elnyerték a tetszését, így ezen a vonalon haladva tovább sorolja a benne felötlő alkotóelemeket. Ezekkel már inkább csak tréfát képes kicsikarni alkalmi szobatársából, elismerés helyett.*
- Bizony, minden hájjal megkenegetnélek és szép, vörös, ropogós kérgesre sütnélek. *Fűzi tovább a mókás jelenetet, tekintetét, elszakítva az eddig fixírozott, távoli saroktól, visszemelve a vörös szempárba. Arcának játékán jól látszik, hogy nem vette magára a kifigurázó szavakat, ám az is, hogy új ötlete támadt.*
- Várj csak! *Ereszti el hirtelen az eddig pátyolgatott kézfejet, hogy tarisznyájába kotorva, rövid keresgélés után húzzon elő egy, a korábbiaknál méretesebb, zöld üveg flaskát. A szája ennek is parafával van dugaszolva, mit kiold, hogy a hím orrához emelje.*
- Ebben van gyömbér, keserű narancs, ánizs és fahéj. *Lélegzetvételnyi szünetet tart, míg Darok lélegzetet vehet az aromákból.* Nem egy félelmet nem ismerő harcos illata... *Mosolyodik kurtán.* De érezhető, hogy a gyömbér erősebbé teszi. *Magyarázza véleményét, remélve, hogy ezzel a másikén is finomíthat valamennyit.*
//Darok//
*Régen volt már, hogy utoljára csevegett hasonló mélységekben hivatásáról. Főleg, hogy a férfiakat csupán addig érdekli egy-egy illat, mit birtokol, míg annak dicséretével szoknyája alá juthatnak, vagy amíg annak illata kéjelgésük szolgálatába szegődik. Mindenesetre jól esik neki a téma boncolgatása, nem csoda, hogy így megered nyelve.*
- Ennél még sokkal több is! *Fejével nemet biccent, de arcának vonásaiból már látszik, hogy egy régi, balul sült emléket készül megosztani.* Egyszer, egy füves asszonyka tanácsára disznózsírba áztattam virágszirmokat. Biztosan én csináltam valamit rosszul, de három nap alatt rámpenészedett az egész. *Kuncogja a mára már mulatságossá szépült történetet, egyre csak ingatva kobakját. Egészen más élet volt még az.
Azon, hogy Darok egy álló hatig nem fog fürdeni, jóízűen kacag fel.*
- Ugyan, addigra magától is elillan. *Igazítja ki nevetve a tréfát, miről, bár sejti, hogy nem gondolták komolyan, mégsem állhatta megosztani az illatanyag eme hiányosságát. Bizony ezért is fogy gyorsabban, mint az jelen helyzetében kényelmes lenne. Nem várathat már soká magára legújabb lepárlójának felavatása. Min, úgy fest, még vendégét is üdvözölheti majd. Reméli, hogy valóban így lesz, mert bizony két segítő kéznek, még, ha azok inkább a kard forgatásához szoktak is, biztosan hasznát tudná venni. Jó társaságban pedig csak úgy repülnének a ténykedés hosszas órái.
A jó hangulat állandó társukká látszik szegődni, hiszen újabb kacagás üti fel fejét, ahogy jól láthatóan mindkét fél saját szája íze szerint képzeli el a bárdként bájolgó orkot.*
- Vagy még ennél is több rumot ittál. Sőt, ork pálinkát! *Vázolja a további eshetőségeket nevetve.
Eztán minden energiájával az új illat kifundálására koncentrál, miközben Darok sajátjában felejtett tenyerével babrál. A felvázolt tulajdonságok elnyerték a tetszését, így ezen a vonalon haladva tovább sorolja a benne felötlő alkotóelemeket. Ezekkel már inkább csak tréfát képes kicsikarni alkalmi szobatársából, elismerés helyett.*
- Bizony, minden hájjal megkenegetnélek és szép, vörös, ropogós kérgesre sütnélek. *Fűzi tovább a mókás jelenetet, tekintetét, elszakítva az eddig fixírozott, távoli saroktól, visszemelve a vörös szempárba. Arcának játékán jól látszik, hogy nem vette magára a kifigurázó szavakat, ám az is, hogy új ötlete támadt.*
- Várj csak! *Ereszti el hirtelen az eddig pátyolgatott kézfejet, hogy tarisznyájába kotorva, rövid keresgélés után húzzon elő egy, a korábbiaknál méretesebb, zöld üveg flaskát. A szája ennek is parafával van dugaszolva, mit kiold, hogy a hím orrához emelje.*
- Ebben van gyömbér, keserű narancs, ánizs és fahéj. *Lélegzetvételnyi szünetet tart, míg Darok lélegzetet vehet az aromákból.* Nem egy félelmet nem ismerő harcos illata... *Mosolyodik kurtán.* De érezhető, hogy a gyömbér erősebbé teszi. *Magyarázza véleményét, remélve, hogy ezzel a másikén is finomíthat valamennyit.*
5184. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-04 09:19:34
Üzenet elküldve: 2021-01-04 09:19:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A kellő mennyiségű rum úgy látszik csodákra képes. Békés állapotban szinte minden érdekli, még a parfüm is, amiről eddig talán sosem merült el ilyen mélységekben. Nagyon figyel, ahogy Winyra magyarázza a parfümkészítés alapjait.*
- Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképp készíthetők. *Meglepődik a készítésük sokszínűségén. A nagyobb mennyiségű főzet említésére vigyorogni kezd.*
- Még szép, hogy megnézem. *Rákacsint az emberlányra, mert kíváncsivá tette, hogy zajlik egy ilyen parfüm főzés. Az értékes parfüm a csuklóján nevetésre készteti.*
- Most egy hétig nem fürdök, hogy megmaradjon rajtam az illata. *Nagyon hahotázik a tréfán, mert, hogy tréfának szánja. Az már kicsit fogósabb kérdés, hogy Darok-nak milyen illat dukálna. Ez erősen gondolkodásra készteti a nőstényt. Addig is jól elszórakoznak a bárd kinézetű ork látványán, amit megpróbál Darok is maga elé képzelni, majd undorral megrázza a fejét.*
- Ha így látnál, akkor biztosan tudhatod, hogy megőrültem. *Ezen már jó kedéllyel nevet, hiszen ez csak elmeállapotának teljes összeomlása után következhetne be. Nem beszélve arról, hogy kevés zenei érzéke van. Az ork parfüm közben fejben megszületni látszik Winyra részéről. Az erős, határozott illatra hím helyeslően bólogat. Valami ilyesmit gondol magának, és nem virágos illatot.*
- Megborsoznál? *Az összetevőtől széles mosolyra húznak ajkai, majd a gyömbéren elgondolkodik.*
- Már csak alma kell a számba, egy kis só, és mehetek a sütőbe. *Ezt nem gúnyolódásnak szánja, érezhető is szavaiból, inkább csak hozzá nem értése a parfümök összetevőt tekintve. Valamiért csak külön, külön tudja ezeket az alapanyagokat elképzelni, és nem, mint parfümöt. Ezért nagy kíváncsian figyeli a szoba túlvégén valamin nagyon töprengő nőstényt.*
//Winyra//
*A kellő mennyiségű rum úgy látszik csodákra képes. Békés állapotban szinte minden érdekli, még a parfüm is, amiről eddig talán sosem merült el ilyen mélységekben. Nagyon figyel, ahogy Winyra magyarázza a parfümkészítés alapjait.*
- Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképp készíthetők. *Meglepődik a készítésük sokszínűségén. A nagyobb mennyiségű főzet említésére vigyorogni kezd.*
- Még szép, hogy megnézem. *Rákacsint az emberlányra, mert kíváncsivá tette, hogy zajlik egy ilyen parfüm főzés. Az értékes parfüm a csuklóján nevetésre készteti.*
- Most egy hétig nem fürdök, hogy megmaradjon rajtam az illata. *Nagyon hahotázik a tréfán, mert, hogy tréfának szánja. Az már kicsit fogósabb kérdés, hogy Darok-nak milyen illat dukálna. Ez erősen gondolkodásra készteti a nőstényt. Addig is jól elszórakoznak a bárd kinézetű ork látványán, amit megpróbál Darok is maga elé képzelni, majd undorral megrázza a fejét.*
- Ha így látnál, akkor biztosan tudhatod, hogy megőrültem. *Ezen már jó kedéllyel nevet, hiszen ez csak elmeállapotának teljes összeomlása után következhetne be. Nem beszélve arról, hogy kevés zenei érzéke van. Az ork parfüm közben fejben megszületni látszik Winyra részéről. Az erős, határozott illatra hím helyeslően bólogat. Valami ilyesmit gondol magának, és nem virágos illatot.*
- Megborsoznál? *Az összetevőtől széles mosolyra húznak ajkai, majd a gyömbéren elgondolkodik.*
- Már csak alma kell a számba, egy kis só, és mehetek a sütőbe. *Ezt nem gúnyolódásnak szánja, érezhető is szavaiból, inkább csak hozzá nem értése a parfümök összetevőt tekintve. Valamiért csak külön, külön tudja ezeket az alapanyagokat elképzelni, és nem, mint parfümöt. Ezért nagy kíváncsian figyeli a szoba túlvégén valamin nagyon töprengő nőstényt.*
5183. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-03 20:09:06
Üzenet elküldve: 2021-01-03 20:09:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár lélekjelenléte a vártnál hosszabb időre korlátozódik le a gondolati síkra, figyelmét nem tudják nem elkerülni a társaság hölgy tagjainak egymásra irányuló sokat mondó pillantásai, miket egy halovány félmosollyal díjaz, amit az esetleges rosszalló pillantásokat megelőzően a kupája mögé rejt, ezzel együtt felhörpintve az edényben maradt csekély mennyiségű bort is. A tündér kijelentésének köszönhetően egyetlen hatalmas korty segítségével küldi le az egész adagot, miközben meglepődöttségében egyik szemöldöke jóval a másik felé magasodik. A frissen kiürült kupát az asztalra téve, már-már kuncogva pillant szeme sarkából Nalret irányába. Úgy néz ki egy kissé félreismerte a tündért. Ennek örömére a nemrégiben elé került, borral teli serlegért nyújtja kezét, s ujjait az edény köré fonva emeli azt közel magához, hogy elismételje a korábban már látott rituáléját. Ennek köszönhetően valamelyest megosztott figyelmet szentelve a többiek mondandójának, arcán széles vigyorral, türelmesen hallgatja végig asztaltársait. Közben figyelmét tovább osztva igyekszik a fejében keringő gondolatokat egyetlen összefüggő mondandóvá kovácsolni, hogy jómaga is hozzáfűzhesse saját meglátásait a fedetlen keblekről szóló beszélgetéshez, azonban még mielőtt beszédre ostorozná ajkait egy kérdést szegeznek felé mi rövid időre beléfojtja a szót. Egy halk hümmögést követően megvonja vállát, s szinte farkasszemet nézve a jáde szempárral, a témától nem várt lelkesedéssel kezd bele mondandójába.*
- Néha határozottan az. Főleg az út menti, csillagos ég alatt töltött esték. Azonban különböző falvakba és városokba betréve, ha az ember fia ügyesen forgatja a nyelvét, akár egy arannyal teli erszény híján is, könnyedén találhat magának társaságot a hideg éjszakákon.
*A mondat befejeztével fél szemmel ismét a tündérre sandít, bár épp csak egyetlen pillanat erejéig, miközben kupáját újból ajkaihoz emeli egyfelől borfogyasztás, másfelől pedig az arcára kanyarodó sokatmondó vigyor elrejtése céljából. A továbbiakban érdeklődve hallgatja végig az Ysa által felvázolt tervet, miközben ismét körbepillantva méri fel a helyzetet, a lány által felvázolt paramétereknek megfelelő alany után kutatva, azonban a keresést hamar feladva, visszafogottan rázza meg fejét.*
- Felettébb feledhető a felhozatal.
*Jelenti ki az egyértelműt szárazon.*
- Bár ez az úgynevezett wegtoreni kanásztánc jobban érdekel mint az azt járó hölgy kebelméretei.
*Fűzi hozzá kaján félmosollyal, közben italát lötykölve.*
A hozzászólás írója (Nor'Deron a Gyors) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.03 20:23:49
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár lélekjelenléte a vártnál hosszabb időre korlátozódik le a gondolati síkra, figyelmét nem tudják nem elkerülni a társaság hölgy tagjainak egymásra irányuló sokat mondó pillantásai, miket egy halovány félmosollyal díjaz, amit az esetleges rosszalló pillantásokat megelőzően a kupája mögé rejt, ezzel együtt felhörpintve az edényben maradt csekély mennyiségű bort is. A tündér kijelentésének köszönhetően egyetlen hatalmas korty segítségével küldi le az egész adagot, miközben meglepődöttségében egyik szemöldöke jóval a másik felé magasodik. A frissen kiürült kupát az asztalra téve, már-már kuncogva pillant szeme sarkából Nalret irányába. Úgy néz ki egy kissé félreismerte a tündért. Ennek örömére a nemrégiben elé került, borral teli serlegért nyújtja kezét, s ujjait az edény köré fonva emeli azt közel magához, hogy elismételje a korábban már látott rituáléját. Ennek köszönhetően valamelyest megosztott figyelmet szentelve a többiek mondandójának, arcán széles vigyorral, türelmesen hallgatja végig asztaltársait. Közben figyelmét tovább osztva igyekszik a fejében keringő gondolatokat egyetlen összefüggő mondandóvá kovácsolni, hogy jómaga is hozzáfűzhesse saját meglátásait a fedetlen keblekről szóló beszélgetéshez, azonban még mielőtt beszédre ostorozná ajkait egy kérdést szegeznek felé mi rövid időre beléfojtja a szót. Egy halk hümmögést követően megvonja vállát, s szinte farkasszemet nézve a jáde szempárral, a témától nem várt lelkesedéssel kezd bele mondandójába.*
- Néha határozottan az. Főleg az út menti, csillagos ég alatt töltött esték. Azonban különböző falvakba és városokba betréve, ha az ember fia ügyesen forgatja a nyelvét, akár egy arannyal teli erszény híján is, könnyedén találhat magának társaságot a hideg éjszakákon.
*A mondat befejeztével fél szemmel ismét a tündérre sandít, bár épp csak egyetlen pillanat erejéig, miközben kupáját újból ajkaihoz emeli egyfelől borfogyasztás, másfelől pedig az arcára kanyarodó sokatmondó vigyor elrejtése céljából. A továbbiakban érdeklődve hallgatja végig az Ysa által felvázolt tervet, miközben ismét körbepillantva méri fel a helyzetet, a lány által felvázolt paramétereknek megfelelő alany után kutatva, azonban a keresést hamar feladva, visszafogottan rázza meg fejét.*
- Felettébb feledhető a felhozatal.
*Jelenti ki az egyértelműt szárazon.*
- Bár ez az úgynevezett wegtoreni kanásztánc jobban érdekel mint az azt járó hölgy kebelméretei.
*Fűzi hozzá kaján félmosollyal, közben italát lötykölve.*
A hozzászólás írója (Nor'Deron a Gyors) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.03 20:23:49
5182. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-03 19:28:22
Üzenet elküldve: 2021-01-03 19:28:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
//Említés szinjén Yeza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ugyan nem tesz hozzá semmit Yeza szavaihoz csupán nonverbálisan reagál azokra, de nem feledi el amit a leány elmond neki, sőt, hosszú percekig foglalkoztatja még, ami jelen szeszélyes állapotában elismerendő tény. De természetesen egy olyan eszes leánynak, mint amilyen Yeza is ez talán elég megszokott jelenség lehet, megfigyelőképességének fejlettségét pedig az is igazolja, hogy milyen magabiztos pontossággal lát Jenari publikus mivolta mögé.
De figyelmét eltereli Gaerralos látszólagos lelkesedése, ami ragadósnak bizonyul, és eddig tompa tekintetében élénk csillogás jelenik meg.*
- Ötletem sincs, de egészen felpezsdített. Szóltam a vöröskének is, hogy majd érdekelne.
*Bök Yeza korábbi irányába, de ahogy válla felett hátrapillant látni véli, hogy a felszolgálólány már eltűnt. Nem tulajdonít ennek komolyabb jelentőséget, mert elkönyveli annak, hogy biztos dolga akadt.*
- Ami azt illeti, én is szívesen megnézném.
*Konstatálja, hogy a férfi befejezte az étkezést, így semmi sem akadályozza abban, hogy rögvest meg is nézzék a helyet. Az egyetlen bökkenő, hogy a vöröskéje eltűnt a látóhatárról így hirtelen nem is tudja kihez fordulhatna.*
- Na ez egy remek kérdés.
*Mondja, miközben elmerengve játszadozik az üres poharával. Természetesen benne is felmerült, hogy miért akarná bárki is ott hagyni azt, amit felépített és feltehetően fáradtságos munkával tette mindezt, hogy Artheniorban legyen egy jelentéktelen kis fogadója.*
- Hát, az erősebb kutya baszik...
*Itt némi szünetet tart, és Gaerralos reakciójának vizsgálgatásába kezd.*
- Wegtorenben ez mindenre igaz, de talán az úgynevezett nemességre főleg. Nem olyan magától értetődő, és zárt rendszer, mint máshol.
*Hangja kissé bizonytalanabbá válik, mivel nagyon máshol nem járt, és csak pár vándor meséit hallotta arról, hogy hogyan mennek a dolgok a többi városban, így némi megerősítést vár a férfitól.*
- Főleg a vagyon és befolyás jelenti a rangot, és nem egy örökölt tisztség ez. Hangzatos, de nem ugyanazt jelenti, mint mondjuk Pirtianesben. Akár én is lehetnék maholnap Wegtorenben „nemes” ha eleget kavarom a szart, és elég pénzem van hozzá. De persze nem csak a feljutásra, hanem a bukásra is nagyobb a lehetőség, ha úgy tetszik.
*Hangja némi tárgyilagosságot tükröz, de főleg unalmas és fáradtságot, mintha már attól kimerülnek, hogy belegondol abba a rengeteg erőfeszítésbe, amit a feljebb jutás jelent.*
- Kicsit nyers, kicsit egyszerű ott az élet. Az óriások világában nem akkora erény az összetettség.
*Közben tekintete egy készséges felszolgálót keres, akihez fordulhatna az aréna meglátogatásának ügyével.*
//Említés szinjén Yeza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ugyan nem tesz hozzá semmit Yeza szavaihoz csupán nonverbálisan reagál azokra, de nem feledi el amit a leány elmond neki, sőt, hosszú percekig foglalkoztatja még, ami jelen szeszélyes állapotában elismerendő tény. De természetesen egy olyan eszes leánynak, mint amilyen Yeza is ez talán elég megszokott jelenség lehet, megfigyelőképességének fejlettségét pedig az is igazolja, hogy milyen magabiztos pontossággal lát Jenari publikus mivolta mögé.
De figyelmét eltereli Gaerralos látszólagos lelkesedése, ami ragadósnak bizonyul, és eddig tompa tekintetében élénk csillogás jelenik meg.*
- Ötletem sincs, de egészen felpezsdített. Szóltam a vöröskének is, hogy majd érdekelne.
*Bök Yeza korábbi irányába, de ahogy válla felett hátrapillant látni véli, hogy a felszolgálólány már eltűnt. Nem tulajdonít ennek komolyabb jelentőséget, mert elkönyveli annak, hogy biztos dolga akadt.*
- Ami azt illeti, én is szívesen megnézném.
*Konstatálja, hogy a férfi befejezte az étkezést, így semmi sem akadályozza abban, hogy rögvest meg is nézzék a helyet. Az egyetlen bökkenő, hogy a vöröskéje eltűnt a látóhatárról így hirtelen nem is tudja kihez fordulhatna.*
- Na ez egy remek kérdés.
*Mondja, miközben elmerengve játszadozik az üres poharával. Természetesen benne is felmerült, hogy miért akarná bárki is ott hagyni azt, amit felépített és feltehetően fáradtságos munkával tette mindezt, hogy Artheniorban legyen egy jelentéktelen kis fogadója.*
- Hát, az erősebb kutya baszik...
*Itt némi szünetet tart, és Gaerralos reakciójának vizsgálgatásába kezd.*
- Wegtorenben ez mindenre igaz, de talán az úgynevezett nemességre főleg. Nem olyan magától értetődő, és zárt rendszer, mint máshol.
*Hangja kissé bizonytalanabbá válik, mivel nagyon máshol nem járt, és csak pár vándor meséit hallotta arról, hogy hogyan mennek a dolgok a többi városban, így némi megerősítést vár a férfitól.*
- Főleg a vagyon és befolyás jelenti a rangot, és nem egy örökölt tisztség ez. Hangzatos, de nem ugyanazt jelenti, mint mondjuk Pirtianesben. Akár én is lehetnék maholnap Wegtorenben „nemes” ha eleget kavarom a szart, és elég pénzem van hozzá. De persze nem csak a feljutásra, hanem a bukásra is nagyobb a lehetőség, ha úgy tetszik.
*Hangja némi tárgyilagosságot tükröz, de főleg unalmas és fáradtságot, mintha már attól kimerülnek, hogy belegondol abba a rengeteg erőfeszítésbe, amit a feljebb jutás jelent.*
- Kicsit nyers, kicsit egyszerű ott az élet. Az óriások világában nem akkora erény az összetettség.
*Közben tekintete egy készséges felszolgálót keres, akihez fordulhatna az aréna meglátogatásának ügyével.*
5181. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-03 12:33:16
Üzenet elküldve: 2021-01-03 12:33:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
-Fontos manapság, hogy több lábon álljon az ember.
*Szól megjátszott komoly képpel Norra pillantva, kinek mókás gesztusát látva elmosolyodik. A nemlétező rokoni kapcsolat illetve a név fejtegetésén visszafojt egy halk kuncogást, ami érthető, elvégre ki a fene nevezi el a kölykét kurafinak. Persze már az ördögvigyor hatása is közrejátszik kissé, hogy ilyen mulatságosnak találja a beszélgetést, mindig is nagyon hamar beütött nála ez a fajta szer. Különösebben nem érdekli, ha ez már másoknak is feltűnik, csak készségesen nyújtja pipáját a Vöröskének.*
-Mindig is szívemen viseltem a józan emberek sanyarú sorsát.
*Teszi drámaian szívére a kezét, pilláit megrebegteti majd nyúl is pohara után, hogy leöblítse torkát.*
-Én jobbra emlékszem.
*Felel a tündér kérdésére, s kék szemeit rá is emeli az apróságra.*
-De az is lehet, hogy csak az évek megszépítették az emléket.
*Teszi még hozzá vállát vonva, miközben körbenéz a megváltozott berendezésen. Néhány dolgot meghagytak a mostani tulajdonosok, ám a hely egykori báját szinte teljesen elveszítette Ysa szerint.
Szeme sarkából a szomorkodó Relre tekint, s bizony észreveszi az őt mustráló jáde pillantásokat. Ha olyan lány lenne, most bizonyára belepirulna a csizmájába, ám a tolvaj nem jön egykönnyen zavarba. Szája sarkában bujkáló pajkos mosollyal néz az elfre, majd mintha mi sem történt volna, figyelmét újra a többieknek szenteli. Ellenkezne ő is a tündérke szavaival, véleménye szerint a fedetlen kebel energiabefektetés nélkül és épp olyan szép, mintha az ember komolyan munkálkodna azon, hogy lássa őket, ám Rel már felel is helyette.*
-Egyébként ezt a szembetűnő hiányosságot viszonylag egyszerűen orvosolhatjuk.
*Szól most a vörös férfihoz, sejtelmes mosollyal arcán, s kicsit bizalmasan közelebb hajol asztaltársaihoz, mintha titkot készülne megosztani*
-Kinézzük a legnagyobb szívű fehérnépet.
*Kezével nagy melleket formál az ő, nem túl méretes keblei felett*
-És addig itatjuk, míg nem jár el nekünk egy wegtoreni kanásztáncot félmeztelenül az asztalon.
*Maga mögé is néz rögtön, úgy tesz mintha valóban jelöltet keresne a vendégek között. A felhozatal egyébként meglehetősen gyér, képén halovány fintor jelenik meg, ahogy a többi asztalnál ülő nőket és leányokat mustrálja. Tekintete végül a tündérkén állapodik meg, ki éppen az ivóról kérdez.*
-Nem jársz messze. Ez az épület adott otthont az egykori Kósza Pintynek. Kellemes kis kupleráj volt...
*Sóhajt fel, s ahogy ismét visszakerül hozzá pipája, szomorkásan karikákat fúj a levegőbe.*
//Egy új korszak hajnala//
-Fontos manapság, hogy több lábon álljon az ember.
*Szól megjátszott komoly képpel Norra pillantva, kinek mókás gesztusát látva elmosolyodik. A nemlétező rokoni kapcsolat illetve a név fejtegetésén visszafojt egy halk kuncogást, ami érthető, elvégre ki a fene nevezi el a kölykét kurafinak. Persze már az ördögvigyor hatása is közrejátszik kissé, hogy ilyen mulatságosnak találja a beszélgetést, mindig is nagyon hamar beütött nála ez a fajta szer. Különösebben nem érdekli, ha ez már másoknak is feltűnik, csak készségesen nyújtja pipáját a Vöröskének.*
-Mindig is szívemen viseltem a józan emberek sanyarú sorsát.
*Teszi drámaian szívére a kezét, pilláit megrebegteti majd nyúl is pohara után, hogy leöblítse torkát.*
-Én jobbra emlékszem.
*Felel a tündér kérdésére, s kék szemeit rá is emeli az apróságra.*
-De az is lehet, hogy csak az évek megszépítették az emléket.
*Teszi még hozzá vállát vonva, miközben körbenéz a megváltozott berendezésen. Néhány dolgot meghagytak a mostani tulajdonosok, ám a hely egykori báját szinte teljesen elveszítette Ysa szerint.
Szeme sarkából a szomorkodó Relre tekint, s bizony észreveszi az őt mustráló jáde pillantásokat. Ha olyan lány lenne, most bizonyára belepirulna a csizmájába, ám a tolvaj nem jön egykönnyen zavarba. Szája sarkában bujkáló pajkos mosollyal néz az elfre, majd mintha mi sem történt volna, figyelmét újra a többieknek szenteli. Ellenkezne ő is a tündérke szavaival, véleménye szerint a fedetlen kebel energiabefektetés nélkül és épp olyan szép, mintha az ember komolyan munkálkodna azon, hogy lássa őket, ám Rel már felel is helyette.*
-Egyébként ezt a szembetűnő hiányosságot viszonylag egyszerűen orvosolhatjuk.
*Szól most a vörös férfihoz, sejtelmes mosollyal arcán, s kicsit bizalmasan közelebb hajol asztaltársaihoz, mintha titkot készülne megosztani*
-Kinézzük a legnagyobb szívű fehérnépet.
*Kezével nagy melleket formál az ő, nem túl méretes keblei felett*
-És addig itatjuk, míg nem jár el nekünk egy wegtoreni kanásztáncot félmeztelenül az asztalon.
*Maga mögé is néz rögtön, úgy tesz mintha valóban jelöltet keresne a vendégek között. A felhozatal egyébként meglehetősen gyér, képén halovány fintor jelenik meg, ahogy a többi asztalnál ülő nőket és leányokat mustrálja. Tekintete végül a tündérkén állapodik meg, ki éppen az ivóról kérdez.*
-Nem jársz messze. Ez az épület adott otthont az egykori Kósza Pintynek. Kellemes kis kupleráj volt...
*Sóhajt fel, s ahogy ismét visszakerül hozzá pipája, szomorkásan karikákat fúj a levegőbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409