Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 262 (5221. - 5240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5240. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:50:48
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:50:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Mik, Xavy, picit Garsin//
*Rellan keservesen pityereg, és úgy tűnik, így a szokatlan, és biztosan nem a pofa sörére váró kis vendég hamar társaságra talál. Egy csendes szavú lány sajnálkozva pillant rá – kicsit mintha hasonlítana is mamára, lehet, hogy ha Rellan korábban észrevette volna, hozzá fordult volna először segítségért – majd meglepetésére egy magas bácsi toppan elő, és egyenesen ránéz, ezután pedig egy sokkal apróbb termetű lányka siet a segítségére. A fiúcskát egy alkalmasabb időpontban talán megnyugtatná vagy legalább is elcsendesítené az, hogy valaki beszél hozzá, de sajnos most borzasztóan kétségbeesett és éhes, és ez nem épp a legjobbat hozza ki belőle. És ami a legrosszabb, nem csak most, hanem úgy általában sem tud beszélni, hogy válaszoljon Xavy kérdéseire.*
- Enniiiennikééééj… *Kiáltja most kicsit fáradtabban, és hogy hangsúlyozza a dolgot, fenekével hisztisen a földre tottyan.* Enniennikéj… *Annyira panaszosan mondja, hogy Xavy biztos lehet abban, egyhamar nem fog a piros arcú, levegőért kapkodó apróságból több „értelmes” dolgot kisajtolni.*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 22:51:27
*Rellan keservesen pityereg, és úgy tűnik, így a szokatlan, és biztosan nem a pofa sörére váró kis vendég hamar társaságra talál. Egy csendes szavú lány sajnálkozva pillant rá – kicsit mintha hasonlítana is mamára, lehet, hogy ha Rellan korábban észrevette volna, hozzá fordult volna először segítségért – majd meglepetésére egy magas bácsi toppan elő, és egyenesen ránéz, ezután pedig egy sokkal apróbb termetű lányka siet a segítségére. A fiúcskát egy alkalmasabb időpontban talán megnyugtatná vagy legalább is elcsendesítené az, hogy valaki beszél hozzá, de sajnos most borzasztóan kétségbeesett és éhes, és ez nem épp a legjobbat hozza ki belőle. És ami a legrosszabb, nem csak most, hanem úgy általában sem tud beszélni, hogy válaszoljon Xavy kérdéseire.*
- Enniiiennikééééj… *Kiáltja most kicsit fáradtabban, és hogy hangsúlyozza a dolgot, fenekével hisztisen a földre tottyan.* Enniennikéj… *Annyira panaszosan mondja, hogy Xavy biztos lehet abban, egyhamar nem fog a piros arcú, levegőért kapkodó apróságból több „értelmes” dolgot kisajtolni.*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 22:51:27
5239. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:43:32
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:43:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Nem biztos benne, hogy a parancsnokhelyettes mivel kapcsolatban nyugtatja, hisz nem fogalmazta meg belső kétségeit és félelmeit. Ennek ellenére leginkább ezekre értelmezi a törődő szavakat, mert szeretne is megnyugodni.
Miután Bredoc engedélyével a teát is kikérte és helyet foglaltak, mégis merészkedik kérdezni még. Mert csak úgy hinni és reménykedni ő már rég nem tud. Szüksége van rá, hogy megismerje a férfi gondolatait, hogy ő miért gondolja úgy, hogy "nincs semmi baj"?
Kicsit csalódott ezért az első válasz hallatán, mert emiatt hirtelen úgy hiszi, csak üres csitítgatás volt, amit a másik mondott. Vagy pedig egyszerűen nincs kedve őt beavatni, mert fárasztja a kérdezősködése... Mindebbe bele is nyugodna a felszínen, mert megszokta már, hogy félresöprik és csak akkor tud meg dolgokat, amikor azok már a jelenét érintik.
Már sütné is le tekintetét, mert nem feltételezi, hogy ennél bővebb választ kap, ám meglepetésére Bredoc folytatja. Számára pedig már ez magában sokat jelent és bátorságot ad.
Kiveszi a férfi szavaiból, hogy valóban nem túl fényes a helyzet és tényleg ő sem tudja, hogy mi lesz. De ahogy a parancsnokhelyettes előadja az egészet és ahogy látja, hogy mennyire szívén viseli az ügyet... Elhiszi neki, hogy ha rajta múlik is, de tenni fog érte, hogy az őrség fennmaradjon és a város biztonságos legyen továbbra is, amennyire csak ez lehetséges.
Garsin szemében ez nagyon hősies és tiszteletreméltó. Egészen kicsinek érzi magát a parancsnokhelyettes mellett, mondhatni még így, ülve is felnéz rá... Amit Bredoc láthat is a tekintetében, a bizakodással és bizalommal együtt.
Aztán ahogy a férfi közelebb hajol hozzá, ez a csodáló pillantás egy kicsit megtörik, majd pedig zavarrá változik, ahogy felfogja, mit is kérdeznek tőle.
Eltöpreng, hogy mire gondolhat a férfi. De nem érti...*
- Hogyan, ura... Brox? Hogyan tudnék én segíteni? - *Úgy véli, a férfi ismét a munkára utal: a segítségre, amit a kaszárnya körüli teendőknél nyújthat. De most megzavarja ez a kérdés, főleg, hogy Bredoc úgy fogalmaz, mintha neki kellene megvédenie azokat az embereket. Viszont úgy bizonyára nem értheti...*
*Nem biztos benne, hogy a parancsnokhelyettes mivel kapcsolatban nyugtatja, hisz nem fogalmazta meg belső kétségeit és félelmeit. Ennek ellenére leginkább ezekre értelmezi a törődő szavakat, mert szeretne is megnyugodni.
Miután Bredoc engedélyével a teát is kikérte és helyet foglaltak, mégis merészkedik kérdezni még. Mert csak úgy hinni és reménykedni ő már rég nem tud. Szüksége van rá, hogy megismerje a férfi gondolatait, hogy ő miért gondolja úgy, hogy "nincs semmi baj"?
Kicsit csalódott ezért az első válasz hallatán, mert emiatt hirtelen úgy hiszi, csak üres csitítgatás volt, amit a másik mondott. Vagy pedig egyszerűen nincs kedve őt beavatni, mert fárasztja a kérdezősködése... Mindebbe bele is nyugodna a felszínen, mert megszokta már, hogy félresöprik és csak akkor tud meg dolgokat, amikor azok már a jelenét érintik.
Már sütné is le tekintetét, mert nem feltételezi, hogy ennél bővebb választ kap, ám meglepetésére Bredoc folytatja. Számára pedig már ez magában sokat jelent és bátorságot ad.
Kiveszi a férfi szavaiból, hogy valóban nem túl fényes a helyzet és tényleg ő sem tudja, hogy mi lesz. De ahogy a parancsnokhelyettes előadja az egészet és ahogy látja, hogy mennyire szívén viseli az ügyet... Elhiszi neki, hogy ha rajta múlik is, de tenni fog érte, hogy az őrség fennmaradjon és a város biztonságos legyen továbbra is, amennyire csak ez lehetséges.
Garsin szemében ez nagyon hősies és tiszteletreméltó. Egészen kicsinek érzi magát a parancsnokhelyettes mellett, mondhatni még így, ülve is felnéz rá... Amit Bredoc láthat is a tekintetében, a bizakodással és bizalommal együtt.
Aztán ahogy a férfi közelebb hajol hozzá, ez a csodáló pillantás egy kicsit megtörik, majd pedig zavarrá változik, ahogy felfogja, mit is kérdeznek tőle.
Eltöpreng, hogy mire gondolhat a férfi. De nem érti...*
- Hogyan, ura... Brox? Hogyan tudnék én segíteni? - *Úgy véli, a férfi ismét a munkára utal: a segítségre, amit a kaszárnya körüli teendőknél nyújthat. De most megzavarja ez a kérdés, főleg, hogy Bredoc úgy fogalmaz, mintha neki kellene megvédenie azokat az embereket. Viszont úgy bizonyára nem értheti...*
5238. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:42:25
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:42:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Igencsak aggasztó a hír, mi tagadás, ami az őrséggel kapcsolatban történt. És hogy a Tharg úrnőt itt elrabolták... Ennek igazán szívesen meghallgatná a részleteit valakitől, például Denjaartól. Bár ki tudja mi igaz belőle? Igaz-e bármi? Vajon tényleg elhagyta a parancsnok a várost? Mi lesz most így? Kérdések kérdések hátán, s félő, hogy sokkal több felelősség nyomja Bredoc vállát már így is, mint amennyit szeretett volna. Hát még ezután? Ha lesz egyáltalán bármiféle őrség, ki tudja mi lesz így Artheniorral. Eleve nincs elájulva a nem létező védelmétől, még egy nyamvadt fal sincs. Elég a belső támadásokat is legyűrnie a városnak, nemhogy ha esetleg akadna egy külső, egy másik város például, vagy egy komolyabb zsoldossereg. Szemöldökein a ránc kicsit jobban sűrűsödik a szokottnál, s nem buta ő sem. Ott ég a fejében, hogy nemrég még azt mondta, hogy ez a város biztonságosabb, mint a kikötő, s hogy vajon most mit gondolhat Garsin a hírek hallatán? Bár azért az állítása még így is teljesen jogosnak mondható, s igaznak is érzi igazából. Valószínűleg a tharg úrnőt nem csak úgy rabolták el, mint egy akármilyen nőt az utcáról, bizonyosan tudták, hogy ki ő. ~Mennyi ellensége lehet a thargok fejének? Egyáltalán hogy tartja kézben azt, amit Kagan épített?~ Bár a tudása véges a thargokkal kapcsolatban, csak Denjaartól tud ezt-azt, illetve pletykákból.*
-Nincs semmi baj.
*Mondja, és úgy, mintha kérdezte volna őt Garsin, vagy ilyesmi, holott erről szó sincs, mégis így érzi helyesnek. Nem lepődik meg, hogy a lány teát kér, ha az engedélyére vár, hát kedvesen bólint, hisz miért is ne kérhetne bármit? Szíve joga, de azért az italból nem enged, ennyi jár neki, és csak az ökör iszik magában. Majd az asztalnál ő maga is melegedik kicsit, bár rajta nem annyira látszik az, hogy megviselné bármi is, igyekszik tartani magát, ha másért nem is, akkor Garsinért. Már éppen sóhajtozna, mikor a lány kijavítja magát.*
-Igen?
*Kérdez vissza rögtön, s csak utána vágja fejen a kérdés. A kérdés, amire aztán végképp nem számított. Bármi másra igen, de így erre nem igazán.*
-Fogalmam sincs.
*Válaszolja a legőszintébben, miközben szemeit a lányéra szegezi.*
-Bárcsak tudnám. Talán majd a tanácsnál többre jutok, és sikerül kideríteni valamit.
*El kell gondolkodnia egy pillanatra, s gyorsan folytatja is, mert bár hiába értené ezt ő, ha saját magának mondaná, nem biztos benne, hogy ez kielégítő válasz lehet, sőt.*
-Abban szinte biztos vagyok, hogy az nem fordulhat elő, hogy senki nem vigyázza a rendet, és mindenki azt csinál amit akar, efelől nincsenek kétségeim. Ha más nem, hát majd én magam verbuválok embereket, de ha Eeyr is megsegít a tanács sem olyan ostoba, hogy hagyja úgy elfajulni a dolgokat, mint korábban.
*Ez talán már egy épkézláb válasznak megfelel, ám benne is felmerül ezzel kapcsolatban rögtön két kérdés, ahogy közelebb hajol az asztalon a lányhoz.*
-És mondd csak Garsin, lenne kedved segíteni? Megvédeni az embereket? Bárkit, aki rászolgál, legyen az nemes úr, szegény, férfi vagy nő?
*Talán a másik kérdést inkább későbbre hagyja, hisz lehet, hogy talán eleve értelmetlen feltennie.*
*Igencsak aggasztó a hír, mi tagadás, ami az őrséggel kapcsolatban történt. És hogy a Tharg úrnőt itt elrabolták... Ennek igazán szívesen meghallgatná a részleteit valakitől, például Denjaartól. Bár ki tudja mi igaz belőle? Igaz-e bármi? Vajon tényleg elhagyta a parancsnok a várost? Mi lesz most így? Kérdések kérdések hátán, s félő, hogy sokkal több felelősség nyomja Bredoc vállát már így is, mint amennyit szeretett volna. Hát még ezután? Ha lesz egyáltalán bármiféle őrség, ki tudja mi lesz így Artheniorral. Eleve nincs elájulva a nem létező védelmétől, még egy nyamvadt fal sincs. Elég a belső támadásokat is legyűrnie a városnak, nemhogy ha esetleg akadna egy külső, egy másik város például, vagy egy komolyabb zsoldossereg. Szemöldökein a ránc kicsit jobban sűrűsödik a szokottnál, s nem buta ő sem. Ott ég a fejében, hogy nemrég még azt mondta, hogy ez a város biztonságosabb, mint a kikötő, s hogy vajon most mit gondolhat Garsin a hírek hallatán? Bár azért az állítása még így is teljesen jogosnak mondható, s igaznak is érzi igazából. Valószínűleg a tharg úrnőt nem csak úgy rabolták el, mint egy akármilyen nőt az utcáról, bizonyosan tudták, hogy ki ő. ~Mennyi ellensége lehet a thargok fejének? Egyáltalán hogy tartja kézben azt, amit Kagan épített?~ Bár a tudása véges a thargokkal kapcsolatban, csak Denjaartól tud ezt-azt, illetve pletykákból.*
-Nincs semmi baj.
*Mondja, és úgy, mintha kérdezte volna őt Garsin, vagy ilyesmi, holott erről szó sincs, mégis így érzi helyesnek. Nem lepődik meg, hogy a lány teát kér, ha az engedélyére vár, hát kedvesen bólint, hisz miért is ne kérhetne bármit? Szíve joga, de azért az italból nem enged, ennyi jár neki, és csak az ökör iszik magában. Majd az asztalnál ő maga is melegedik kicsit, bár rajta nem annyira látszik az, hogy megviselné bármi is, igyekszik tartani magát, ha másért nem is, akkor Garsinért. Már éppen sóhajtozna, mikor a lány kijavítja magát.*
-Igen?
*Kérdez vissza rögtön, s csak utána vágja fejen a kérdés. A kérdés, amire aztán végképp nem számított. Bármi másra igen, de így erre nem igazán.*
-Fogalmam sincs.
*Válaszolja a legőszintébben, miközben szemeit a lányéra szegezi.*
-Bárcsak tudnám. Talán majd a tanácsnál többre jutok, és sikerül kideríteni valamit.
*El kell gondolkodnia egy pillanatra, s gyorsan folytatja is, mert bár hiába értené ezt ő, ha saját magának mondaná, nem biztos benne, hogy ez kielégítő válasz lehet, sőt.*
-Abban szinte biztos vagyok, hogy az nem fordulhat elő, hogy senki nem vigyázza a rendet, és mindenki azt csinál amit akar, efelől nincsenek kétségeim. Ha más nem, hát majd én magam verbuválok embereket, de ha Eeyr is megsegít a tanács sem olyan ostoba, hogy hagyja úgy elfajulni a dolgokat, mint korábban.
*Ez talán már egy épkézláb válasznak megfelel, ám benne is felmerül ezzel kapcsolatban rögtön két kérdés, ahogy közelebb hajol az asztalon a lányhoz.*
-És mondd csak Garsin, lenne kedved segíteni? Megvédeni az embereket? Bárkit, aki rászolgál, legyen az nemes úr, szegény, férfi vagy nő?
*Talán a másik kérdést inkább későbbre hagyja, hisz lehet, hogy talán eleve értelmetlen feltennie.*
5237. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 19:02:35
Üzenet elküldve: 2021-01-19 19:02:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi tovább folytatja a reggelijét. Igazán ízletes ételt kaptak itt. Figyelmesen hallgatja a nő beszámolóját.*
- Itt a városban is szoktak olyat csinálni.* Vigyorodik el a kalóz, amikor a székdobálást hallja. Ugyanakkor érdekli is a tharg nép életmódja. A kalózok nem csak arról híresek, hogy a vizeken fosztogatnak, hanem arról is, hogy felfedeznek új helyeket, mivel tapasztalt utazók.*
- Érdekes szokásai vannak a népednek, de érdekel. Már várom az utat. Milyen jó lenne, ha hajóval tudnánk megtenni.* Álmodozik a kalóz. Szinte már érzi a kormánykerék gyalult érintését, a kezén, ahogy egy kis lélekvesztőt vezet a vízen.*
*A férfi tovább folytatja a reggelijét. Igazán ízletes ételt kaptak itt. Figyelmesen hallgatja a nő beszámolóját.*
- Itt a városban is szoktak olyat csinálni.* Vigyorodik el a kalóz, amikor a székdobálást hallja. Ugyanakkor érdekli is a tharg nép életmódja. A kalózok nem csak arról híresek, hogy a vizeken fosztogatnak, hanem arról is, hogy felfedeznek új helyeket, mivel tapasztalt utazók.*
- Érdekes szokásai vannak a népednek, de érdekel. Már várom az utat. Milyen jó lenne, ha hajóval tudnánk megtenni.* Álmodozik a kalóz. Szinte már érzi a kormánykerék gyalult érintését, a kezén, ahogy egy kis lélekvesztőt vezet a vízen.*
5236. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 15:06:52
Üzenet elküldve: 2021-01-19 15:06:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Igazán jól esik a számára most ez a reggeli, még úgyis, hogy sietve emelgeti ajkaihoz a villát.*
- Szép emlék.
*Ismétli el Torskel szavait, és biccent felé egyetértően, mielőtt még kellemetlenebb vizekre evezne a téma. De szerencsére új erőre kap a beszélgetés, amint szóba kerül népe, ami látványosan fellelkesíti Karheiát. Büszke az övéire, és a kultúrájukra is, és mindenre ami a thargokhoz köthető.*
- Sosem unalmas, ha nagyon tömören akarom megválaszolni.
*Közben leteszi az evőeszközöket, és picit eltolja magától a tányért, és ha Torskel még eszik, akkor türelmesen megvárja.*
- A Vaskorsóról például hallottam szóbeszédeket, hogy gyakori ott a székdobálás. Amikor megérkeztem, akkor pedig egy hatalmas halotti tor volt, hatalmas égbe csapó lángokkal és bőséges lakomával. Meg valami városi nemesség is érkezett, ha jól tudom. Azóta kissé elkerültek az információk, mert Synmirán tanultam mágiát, de szeretnék már visszatérni a rokonaimhoz.
*Egy megértő mosollyal igyekszik Torskel tudtára adni, hogy azért nem kell kapkodnia, egyen csak a saját tempójában.*
- A dolgok ott kicsit talán egyszerűbbek, de a városiasodás jeleit látni vélem bizonyos területein. Ezen kívül egészen leírhatatlan, hiszen barbároknak neveznek minket, mégsem vagyunk ostobák, vagy visszamaradottak. Inkább csak másképp szemléljük az életet.
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 15:08:17
*Igazán jól esik a számára most ez a reggeli, még úgyis, hogy sietve emelgeti ajkaihoz a villát.*
- Szép emlék.
*Ismétli el Torskel szavait, és biccent felé egyetértően, mielőtt még kellemetlenebb vizekre evezne a téma. De szerencsére új erőre kap a beszélgetés, amint szóba kerül népe, ami látványosan fellelkesíti Karheiát. Büszke az övéire, és a kultúrájukra is, és mindenre ami a thargokhoz köthető.*
- Sosem unalmas, ha nagyon tömören akarom megválaszolni.
*Közben leteszi az evőeszközöket, és picit eltolja magától a tányért, és ha Torskel még eszik, akkor türelmesen megvárja.*
- A Vaskorsóról például hallottam szóbeszédeket, hogy gyakori ott a székdobálás. Amikor megérkeztem, akkor pedig egy hatalmas halotti tor volt, hatalmas égbe csapó lángokkal és bőséges lakomával. Meg valami városi nemesség is érkezett, ha jól tudom. Azóta kissé elkerültek az információk, mert Synmirán tanultam mágiát, de szeretnék már visszatérni a rokonaimhoz.
*Egy megértő mosollyal igyekszik Torskel tudtára adni, hogy azért nem kell kapkodnia, egyen csak a saját tempójában.*
- A dolgok ott kicsit talán egyszerűbbek, de a városiasodás jeleit látni vélem bizonyos területein. Ezen kívül egészen leírhatatlan, hiszen barbároknak neveznek minket, mégsem vagyunk ostobák, vagy visszamaradottak. Inkább csak másképp szemléljük az életet.
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 15:08:17
5235. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 13:30:52
Üzenet elküldve: 2021-01-19 13:30:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A kalóz finoman megérinti a nő kezét.*
- Csak tartsd meg nyugodtan. Nekem nincs senkim, akinek odaadhatnám. Maradjon a tiéd, szép emlék. *Mosolyodik el a kalóz, majd hozzálát a reggelijéhez. Úgy tűnik sikerült a nőt egy kicsit zavarba hozni. Nem ez volt a célja.*
- Szerencsés fickó.* Jegyzi meg Torskel és közben ő is szinte lapátolja be magába az ételt.*
- Mesélnél nekem a tharg területekről? Milyen ott az élet?* Érdeklődik Torskel.*
*A kalóz finoman megérinti a nő kezét.*
- Csak tartsd meg nyugodtan. Nekem nincs senkim, akinek odaadhatnám. Maradjon a tiéd, szép emlék. *Mosolyodik el a kalóz, majd hozzálát a reggelijéhez. Úgy tűnik sikerült a nőt egy kicsit zavarba hozni. Nem ez volt a célja.*
- Szerencsés fickó.* Jegyzi meg Torskel és közben ő is szinte lapátolja be magába az ételt.*
- Mesélnél nekem a tharg területekről? Milyen ott az élet?* Érdeklődik Torskel.*
5234. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 09:39:51
Üzenet elküldve: 2021-01-19 09:39:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
*A további névrövidítés ötletére - ha szélesen vigyorogva, mandulaszemeit játékosan összeszorítva is - csak a fejét rázza.*
- Ez nem egy személynév, mint a... Morwon vagy a Niana. Mi beavatással kapjuk a nevünket, és minden... *itt elgondolkodva leteszi maga mellé a kalapját, majd nekidől a háta mögötti gerendának* ...minden név segít a szerzetesnek az útján maradni. Mint a tábortűz a végtelen éjszakában, vagy az Észak Kardja csillagkép. Ha elveszel a névből *néz somolyogva a koldus szemébe* eltakarod előlem a tüzet, és felhőt küldesz a csillagaim elé. Maradjunk kérlek a Nawanthiriben.
*Gombernyő Merulon kacifántos történetét inkább nem feszegeti. Van egy olyan érzése, hogy sem ő, sem Nimeril nem lenne boldogabb tőle.*
- Kipróbáltam, tényleg tud olvasni! *emeli meg az ujját, mikor tesznek egy kitérőt Ukrom műveltségére.* Csak azt nem tudom, hol tanulta. A kevésből, amit magáról mesélt, úgy vettem ki, hogy valami nagyon durva rabszolgatelepről származik, és miután megszökött, zsoldosnak állt. A betűket egyikhez sem kell ismerni.
*Nawanthiri egyáltalán nem öltözködik kihívóan, de azért akinek van szeme látásra, a bő ruhák eséséből-domborodásából úgyis észreveszi, hol van mit fogni rajta. Ha pedig sétál, a puha léptei többet is elárulnak.
A vöröstől mindenre számított a műhelybeli kis története után, csak arra a zajos egyetértésre nem, amit végül kap. Kicsit meg is illetődik, de amikor Nimeril a szalonnába fojtja a haragját, visszaköltözik a vidámság a szeme sarkába.*
- Arany szívem... *csóválja meg együttérzően a fejét a fürdős eseten.* Téged aztán mindenki megtalál. *A kárpótlásra csak legyint.*
- Amulettem lett, az áruson kitöltöttem a dühömet, nekem ennyi elég. Ukrom meg... *itt eltűnődik, vajon mit tehetett volna az a morózus szürkebőrű* ...az eset után mesélte, hogy ott, ahol felnőtt, nem maradtak meg nők: ha nem szöktek meg, akkor meghaltak. Szerintem nem tudhatta, mi jár az árus fejében. Nem volt tapasztalata az ilyen dolgokban *elhúzza a száját* ahogyan nekem sem... *Azért a Nimeriltől érkező támogatásra hálásan visszamosolyog. Razkalewa uram, az inkriminált kereskedő pedig bizonyára egy életre megtanulta, hogyan kell illendően bánni a vásárlókkal!
Aztán egyszer csak visszakanyarodnak a lázadás és a meredély Romvárosban hagyott témájához. Nawanthirinek kell egy kis gondolkodási idő, míg eszébe jut, miket is akart kérdezni, főleg, mert azok időközben összegabalyodtak a vörösre vonatkozó kérdésekkel. Három darabka sajt is elfogy, mire megszólal végül:*
- Mi történt a városőrséggel, miután felrobbant a barakkjuk? És kik laknak a Sárvárosban?
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
*A további névrövidítés ötletére - ha szélesen vigyorogva, mandulaszemeit játékosan összeszorítva is - csak a fejét rázza.*
- Ez nem egy személynév, mint a... Morwon vagy a Niana. Mi beavatással kapjuk a nevünket, és minden... *itt elgondolkodva leteszi maga mellé a kalapját, majd nekidől a háta mögötti gerendának* ...minden név segít a szerzetesnek az útján maradni. Mint a tábortűz a végtelen éjszakában, vagy az Észak Kardja csillagkép. Ha elveszel a névből *néz somolyogva a koldus szemébe* eltakarod előlem a tüzet, és felhőt küldesz a csillagaim elé. Maradjunk kérlek a Nawanthiriben.
*Gombernyő Merulon kacifántos történetét inkább nem feszegeti. Van egy olyan érzése, hogy sem ő, sem Nimeril nem lenne boldogabb tőle.*
- Kipróbáltam, tényleg tud olvasni! *emeli meg az ujját, mikor tesznek egy kitérőt Ukrom műveltségére.* Csak azt nem tudom, hol tanulta. A kevésből, amit magáról mesélt, úgy vettem ki, hogy valami nagyon durva rabszolgatelepről származik, és miután megszökött, zsoldosnak állt. A betűket egyikhez sem kell ismerni.
*Nawanthiri egyáltalán nem öltözködik kihívóan, de azért akinek van szeme látásra, a bő ruhák eséséből-domborodásából úgyis észreveszi, hol van mit fogni rajta. Ha pedig sétál, a puha léptei többet is elárulnak.
A vöröstől mindenre számított a műhelybeli kis története után, csak arra a zajos egyetértésre nem, amit végül kap. Kicsit meg is illetődik, de amikor Nimeril a szalonnába fojtja a haragját, visszaköltözik a vidámság a szeme sarkába.*
- Arany szívem... *csóválja meg együttérzően a fejét a fürdős eseten.* Téged aztán mindenki megtalál. *A kárpótlásra csak legyint.*
- Amulettem lett, az áruson kitöltöttem a dühömet, nekem ennyi elég. Ukrom meg... *itt eltűnődik, vajon mit tehetett volna az a morózus szürkebőrű* ...az eset után mesélte, hogy ott, ahol felnőtt, nem maradtak meg nők: ha nem szöktek meg, akkor meghaltak. Szerintem nem tudhatta, mi jár az árus fejében. Nem volt tapasztalata az ilyen dolgokban *elhúzza a száját* ahogyan nekem sem... *Azért a Nimeriltől érkező támogatásra hálásan visszamosolyog. Razkalewa uram, az inkriminált kereskedő pedig bizonyára egy életre megtanulta, hogyan kell illendően bánni a vásárlókkal!
Aztán egyszer csak visszakanyarodnak a lázadás és a meredély Romvárosban hagyott témájához. Nawanthirinek kell egy kis gondolkodási idő, míg eszébe jut, miket is akart kérdezni, főleg, mert azok időközben összegabalyodtak a vörösre vonatkozó kérdésekkel. Három darabka sajt is elfogy, mire megszólal végül:*
- Mi történt a városőrséggel, miután felrobbant a barakkjuk? És kik laknak a Sárvárosban?
5233. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-19 07:32:44
Üzenet elküldve: 2021-01-19 07:32:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Nem egy túl bájos történet, de ez igazán nem rontja el számára az ékszert.
Neki is van pár igazán szomorú vagy igen erőszakos emléke, nagyon jól tudja, hogy hogyan működik a világ és milyen kegyetlen is az.
Torskle vigaszdíja meglepi, de csak megadóan biccent.*
- Rendben. Ha ragaszkodsz hozzá.
*Meg is fordítja a székét, és közelebb tolj, hogy a kalóznak jobb hozzáférése legyen a művelet alatt. Közben az ételük is megérkezik, még élénken táncol felette a gőzfelhő.*
- Ha ilyen célra szántad, akkor visszaadom.
*Már neki is kezd, hogy levegye a nyakláncot, hiszen rendkívül komolyan veszi ezeket. A következő kérdés meglepi, ezért villájára szúr az ételéből, és annak rágásával nyer némi időt. Torskel észreveheti, hogy arca megkomolyodok, és talán a szomorúságot is észlelheti rajta.*
- Úgy is mondhatjuk. De talán helyesebb kifejezés az, hogy a szívemet már odaadtam valakinek.
*Ezúttal ételét nem ráérősen élvezi ki, hanem gyorsan falatozik, mert szeretne minél hamarabb szeretne elindulni és Vashegyre érni. Rengeteg elintéznivalója van még.*
*Nem egy túl bájos történet, de ez igazán nem rontja el számára az ékszert.
Neki is van pár igazán szomorú vagy igen erőszakos emléke, nagyon jól tudja, hogy hogyan működik a világ és milyen kegyetlen is az.
Torskle vigaszdíja meglepi, de csak megadóan biccent.*
- Rendben. Ha ragaszkodsz hozzá.
*Meg is fordítja a székét, és közelebb tolj, hogy a kalóznak jobb hozzáférése legyen a művelet alatt. Közben az ételük is megérkezik, még élénken táncol felette a gőzfelhő.*
- Ha ilyen célra szántad, akkor visszaadom.
*Már neki is kezd, hogy levegye a nyakláncot, hiszen rendkívül komolyan veszi ezeket. A következő kérdés meglepi, ezért villájára szúr az ételéből, és annak rágásával nyer némi időt. Torskel észreveheti, hogy arca megkomolyodok, és talán a szomorúságot is észlelheti rajta.*
- Úgy is mondhatjuk. De talán helyesebb kifejezés az, hogy a szívemet már odaadtam valakinek.
*Ezúttal ételét nem ráérősen élvezi ki, hanem gyorsan falatozik, mert szeretne minél hamarabb szeretne elindulni és Vashegyre érni. Rengeteg elintéznivalója van még.*
5232. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 22:16:57
Üzenet elküldve: 2021-01-18 22:16:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi egy kicsit meglóbálja a nő orra előtt az ékszert.*
- Egy fiatal tengerésztiszttől szereztem. Dicsekedett, hogy a mátkájának adja, ha szárazföldre ér. De bizony, a vászoncseléd hiába várja. A tiszt ugyanis, erősködött, én meg lehűtöttem egy kis hideg acéllal.* Mosolyodik el Torskel. Majd belevág az erőpróbába. Úgy tűnik, hogy még nem teljesen birtokolja az erejét, mert bár mind a ketten megizzadtak, a nő megérdemli a díjat.*
- Annyit adj meg vigaszdíjnak, hogy hadd én tegyem a nyakadba.* Ezt minden hátsó szándék nélkül mondja, ha Karheia engedi, akkor be is teszi a nő karcsú nyakába.*
- Pompásan áll. Bár, úgy terveztem, hogy majd én is egy olyan nőnek adom, akit valóban meg tudok szeretni, de te kiérdemelted.* Szól mosolyogva a kalóz.*
- És neked van párod? Van, aki hazavár?* Kérdezi Torskel. Közben gyomra hangosat kordul, jelezve, hogy szeretné, ha megtöltenék.*
*A férfi egy kicsit meglóbálja a nő orra előtt az ékszert.*
- Egy fiatal tengerésztiszttől szereztem. Dicsekedett, hogy a mátkájának adja, ha szárazföldre ér. De bizony, a vászoncseléd hiába várja. A tiszt ugyanis, erősködött, én meg lehűtöttem egy kis hideg acéllal.* Mosolyodik el Torskel. Majd belevág az erőpróbába. Úgy tűnik, hogy még nem teljesen birtokolja az erejét, mert bár mind a ketten megizzadtak, a nő megérdemli a díjat.*
- Annyit adj meg vigaszdíjnak, hogy hadd én tegyem a nyakadba.* Ezt minden hátsó szándék nélkül mondja, ha Karheia engedi, akkor be is teszi a nő karcsú nyakába.*
- Pompásan áll. Bár, úgy terveztem, hogy majd én is egy olyan nőnek adom, akit valóban meg tudok szeretni, de te kiérdemelted.* Szól mosolyogva a kalóz.*
- És neked van párod? Van, aki hazavár?* Kérdezi Torskel. Közben gyomra hangosat kordul, jelezve, hogy szeretné, ha megtöltenék.*
5231. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:07:58
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:07:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia tekintete nem időzik sokáig a felkínált jutalmon, függetlenül attól, hogy tetszetősnek találja.*
- Igazán különleges darab. Mi a története?
*Talán előítéletes, de Torskel elmondásai alapján tulajdona jelentős része nem tisztességes módon került megvásárlásra a piacon. Ezt nem is kifogásolja, ebben az esetben viszont érdekes történetet remél.*
- Ne aggódj, nem szokásom kímélni másokat.
*Ez persze butaság, ha a cél azt követelné, vagy a férfi büszkeség, akkor Karheia a vereséget is örömmel bevállalná, ezúttal viszont ő tér ki győztesen a helyzetből. Nem feltétlen korrekt erőpróbában nyert, ez utólag eszébe is jut, de az ötlet megfogalmazásakor fel sem merült benne. Kicsit bűntudata is támad emiatt benne, de már nem kíván kihátrálni belőle.*
- Látod? Nem kell engem félteni.
*Megrántja vállait, mintha csak egy kis semmiségről lenne szó.*
- Most viszont koncentráljunk inkább a reggelire, és tartogassuk az energiáinkat a kimerítő útra.
*Karheia tekintete nem időzik sokáig a felkínált jutalmon, függetlenül attól, hogy tetszetősnek találja.*
- Igazán különleges darab. Mi a története?
*Talán előítéletes, de Torskel elmondásai alapján tulajdona jelentős része nem tisztességes módon került megvásárlásra a piacon. Ezt nem is kifogásolja, ebben az esetben viszont érdekes történetet remél.*
- Ne aggódj, nem szokásom kímélni másokat.
*Ez persze butaság, ha a cél azt követelné, vagy a férfi büszkeség, akkor Karheia a vereséget is örömmel bevállalná, ezúttal viszont ő tér ki győztesen a helyzetből. Nem feltétlen korrekt erőpróbában nyert, ez utólag eszébe is jut, de az ötlet megfogalmazásakor fel sem merült benne. Kicsit bűntudata is támad emiatt benne, de már nem kíván kihátrálni belőle.*
- Látod? Nem kell engem félteni.
*Megrántja vállait, mintha csak egy kis semmiségről lenne szó.*
- Most viszont koncentráljunk inkább a reggelire, és tartogassuk az energiáinkat a kimerítő útra.
5230. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 19:37:33
Üzenet elküldve: 2021-01-18 19:37:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
* Nimerilnek fogalma sincsen, hogy mennyire is komolyan veszi Mandulaszem a neveket, ezért megpróbálkozik még egy kis könnyítéssel.*
- És, ha kicsit megrövidítenénk ezt a nevet. Mondjuk Nawára?* Na persze, ha elmagyarázzák neki a dolgot, akkor beletörődik a Nawanthiribe is. Ennyit igazán megtehet jótevőjének.*
- Oda bizony, bár a gyönyörű hely egy igazi pokol tud lenni, ha ott ragadsz. A társam lőtt meg nevén nevezve Gombernyő Merulon, aki valami nemes ficsúr volt és olyan nagy erdei macskát, akart megszelídíteni. Valami ibriszt vagy micsodát. Elég kacifántos történet. Ha nagyon kíváncsi vagy elmesélhetem, de hosszú.* Ajánlja fel, ha már feljött ez a téma. Most viszont előtte még ő kíváncsiskodik. Bele is kezd Nawa és ez eléggé érdekesen hangzik. Az írástudó orkra ő is hitetlenkedve pillant fel.*
- Komolyan? Hallottam már róla, hogy egyesek igyekeznek beintegrálódni a társadalomba, de hogy itt találkozni velük az már meglepő. Érdekes példány lehetett ez a hím egyed.* A mellei említésére oda pillant ő is, de most vastag ruha van rajta, szóval nem igazán látszik belőle semmi.*
- Micsoda arcátlanság! Jól tetted, hogy földhöz vágtad azt a kujont. Amikor ide érkeztem én is összefutottam a fürdőben egy ilyen alakkal. Végül kimenekültem a vízből, mert szóváltást követően pucéron indult meg felém. Viszont, hogy egy kereskedőházban ilyen megtörténjen az már nonszensz!* Látszik rajta, hogy milyen dühös lett ettől. Kénytelen szalonnába fojtani haragját. Az látszik a szerzetes lányon, hogy nem éppen egy nádszál, akit csak úgy elfúj a szél. A nyaka ropogtatása is eléggé félelmetes tud lenni. Nem szívesen állna le vele verekedni.*
- Hát én kárpótlást is kértem volna, hogy ilyen alkalmazottakat alkalmaznak. Ha egyszer talán még az életben oda kerülök, hogy vásárolnom kell tőlük, akkor biztosan fel fogom ezt az esetet emlegetni.* Ez olyan biztos, hogy most éppen itt ücsörög.*
- De az az ork is töketlen volt, ha csak így nézte, hogy ilyen aljasság történik. Férfiak!* Csóválja a fejét szomorúan, mert ez valahol szomorú.*
- Szerintem semmi baja annak a perverznek, mert azok bírják a gyűrődést.* Erre mérget merne venni.*
- Ne legyen semmi szégyellni valód, mert helyesen cselekedtél. Ezek csak az erőszakból értenek.* Enyhítés képen a témát átterelnék Nimerilre, de ő most ellenkezik ez ellen.*
- Válaszolok szívesen, de előbb azokat a kérdéseket tedd fel amiket a szakadéknál akartál. Te már fizettél nekem étellel, szóval úgy illik, hogy én is viszonozzam ezt. Ha már mindent megtudtál, amit akkor akartál, akkor már az én lelkem is tiszta és beszélhetünk másról is.* Szeretné a tartozását mielőbb letudni, mert nála ez elvi kérdés.*
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
* Nimerilnek fogalma sincsen, hogy mennyire is komolyan veszi Mandulaszem a neveket, ezért megpróbálkozik még egy kis könnyítéssel.*
- És, ha kicsit megrövidítenénk ezt a nevet. Mondjuk Nawára?* Na persze, ha elmagyarázzák neki a dolgot, akkor beletörődik a Nawanthiribe is. Ennyit igazán megtehet jótevőjének.*
- Oda bizony, bár a gyönyörű hely egy igazi pokol tud lenni, ha ott ragadsz. A társam lőtt meg nevén nevezve Gombernyő Merulon, aki valami nemes ficsúr volt és olyan nagy erdei macskát, akart megszelídíteni. Valami ibriszt vagy micsodát. Elég kacifántos történet. Ha nagyon kíváncsi vagy elmesélhetem, de hosszú.* Ajánlja fel, ha már feljött ez a téma. Most viszont előtte még ő kíváncsiskodik. Bele is kezd Nawa és ez eléggé érdekesen hangzik. Az írástudó orkra ő is hitetlenkedve pillant fel.*
- Komolyan? Hallottam már róla, hogy egyesek igyekeznek beintegrálódni a társadalomba, de hogy itt találkozni velük az már meglepő. Érdekes példány lehetett ez a hím egyed.* A mellei említésére oda pillant ő is, de most vastag ruha van rajta, szóval nem igazán látszik belőle semmi.*
- Micsoda arcátlanság! Jól tetted, hogy földhöz vágtad azt a kujont. Amikor ide érkeztem én is összefutottam a fürdőben egy ilyen alakkal. Végül kimenekültem a vízből, mert szóváltást követően pucéron indult meg felém. Viszont, hogy egy kereskedőházban ilyen megtörténjen az már nonszensz!* Látszik rajta, hogy milyen dühös lett ettől. Kénytelen szalonnába fojtani haragját. Az látszik a szerzetes lányon, hogy nem éppen egy nádszál, akit csak úgy elfúj a szél. A nyaka ropogtatása is eléggé félelmetes tud lenni. Nem szívesen állna le vele verekedni.*
- Hát én kárpótlást is kértem volna, hogy ilyen alkalmazottakat alkalmaznak. Ha egyszer talán még az életben oda kerülök, hogy vásárolnom kell tőlük, akkor biztosan fel fogom ezt az esetet emlegetni.* Ez olyan biztos, hogy most éppen itt ücsörög.*
- De az az ork is töketlen volt, ha csak így nézte, hogy ilyen aljasság történik. Férfiak!* Csóválja a fejét szomorúan, mert ez valahol szomorú.*
- Szerintem semmi baja annak a perverznek, mert azok bírják a gyűrődést.* Erre mérget merne venni.*
- Ne legyen semmi szégyellni valód, mert helyesen cselekedtél. Ezek csak az erőszakból értenek.* Enyhítés képen a témát átterelnék Nimerilre, de ő most ellenkezik ez ellen.*
- Válaszolok szívesen, de előbb azokat a kérdéseket tedd fel amiket a szakadéknál akartál. Te már fizettél nekem étellel, szóval úgy illik, hogy én is viszonozzam ezt. Ha már mindent megtudtál, amit akkor akartál, akkor már az én lelkem is tiszta és beszélhetünk másról is.* Szeretné a tartozását mielőbb letudni, mert nála ez elvi kérdés.*
5229. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 18:50:31
Üzenet elküldve: 2021-01-18 18:50:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ilyen-olyan pillantások, amiket a tündérke és a félvér vetnek egymásra, rendkívül sokan vannak és jellegükben is elég színes skálát járnak be, ez pedig Deronunkat rendkívül szórakoztatja és szintén tűkön ülve várja, kipattan-e valami csetepaté. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy nem, egyelőre az egyetlen dolog, ami kipattanhat az néhány ér Nalret szemében, aki miután félrenyelte az italt, a biztonság kedvéért még bele is krákog a poharába egy szívszaggatót, az Elsőtiszt pedig ettől még jobb kedvre derül, a fene tudja miért, de rendkívül mókásnak találja a jelenetet. Nor'Deron megjegyzéséhez még éppen hozzáfűzné, hogy a maga részéről egyéb testrészeinek szó szerinti forgatásától az esetek túlnyomó részében szeret eltekinteni, ha egy mód van rá, ekkor azonban Ysa rendkívül fontos felfedezést tesz és nem sok híja van, hogy Deron feje a baglyokhoz hasonlatosan megpróbáljon száznyolcvan fokos fordulatot venni, azonban a félvér férfi példáján okulva vár néhány másodpercet, majd úgy tesz, mintha nyújtózkodna.*
- Azt a k...*Szalad ki a száján így is egy a félbeharapott mondat, amikor az említett leányzó keblei szinte kiszúrják a szemeit. Amikor tekintete mellmagasságnál feljebb vándorol, akkor lelkesedése egy kissé lelohad ugyan, de így is nehezére esik visszafordulni asztaltársaihoz.*
- Ez sürgősen orvosolandó.*Feleli amikor, a lány azt mondja, hogy még nem elég részeg, hangjából és arcáról pedig egyaránt süt a rosszallás, amivel célba is veszi a poharat, amiben nem átall még éktelenkedni néhány korty.* Bár hajlok rá, hogy egyetértsek az indoklással, szerintem senki nem sértődne meg, ha netán lejjebb kéne adni a méretből.*Kuncog.* Ugyanakkor való igaz, hogy ha ő kezdene ugrálni...*Bök fejével a pultnál ácsorgó két lábon járó keblek felé.* Ahhoz foghatót még nem biztos, hogy láttam.
*A Relael és Nor'Deron között zajló kis színjáték nem kerüli el figyelmét, megpróbálja hát elkapni Ysa pillantását és ha sikerül, akkor olyan grimaszt vág, mintha éppen az ebédje kívánkozna megnézni, milyen tágas is a világ odakinn, ezzel gúnyolódván egy kicsit a félvér férfi bájgúnár pillantásán, mert csak. Ami azt illeti nem is áll ez olyan messze az érzéseitől ez a reakció.
Közben megint lehetőség kínálkozik a pipázásra, Deron pedig meg is ragadja azt. Ismét igyekszik minél tovább benntartani a füstöt, mielőtt szabadjára engedné, majd kezét arra nyújtja, amerre a tündért sejti, az Ördögvigyor ugyanis lóméretűt rúg az elméjébe, ez pedig kevéssé segíti a tájékozódásban. Mire kissé kitisztul, már ott is díszeleg előtte egy újabb adag rum, ettől a gesztustól pedig szinte könnybe lábad a szeme, gyorsan istenesen hátba is vágja Nor'Deront, jelezvén mennyire értékeli cselekedetét.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ilyen-olyan pillantások, amiket a tündérke és a félvér vetnek egymásra, rendkívül sokan vannak és jellegükben is elég színes skálát járnak be, ez pedig Deronunkat rendkívül szórakoztatja és szintén tűkön ülve várja, kipattan-e valami csetepaté. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy nem, egyelőre az egyetlen dolog, ami kipattanhat az néhány ér Nalret szemében, aki miután félrenyelte az italt, a biztonság kedvéért még bele is krákog a poharába egy szívszaggatót, az Elsőtiszt pedig ettől még jobb kedvre derül, a fene tudja miért, de rendkívül mókásnak találja a jelenetet. Nor'Deron megjegyzéséhez még éppen hozzáfűzné, hogy a maga részéről egyéb testrészeinek szó szerinti forgatásától az esetek túlnyomó részében szeret eltekinteni, ha egy mód van rá, ekkor azonban Ysa rendkívül fontos felfedezést tesz és nem sok híja van, hogy Deron feje a baglyokhoz hasonlatosan megpróbáljon száznyolcvan fokos fordulatot venni, azonban a félvér férfi példáján okulva vár néhány másodpercet, majd úgy tesz, mintha nyújtózkodna.*
- Azt a k...*Szalad ki a száján így is egy a félbeharapott mondat, amikor az említett leányzó keblei szinte kiszúrják a szemeit. Amikor tekintete mellmagasságnál feljebb vándorol, akkor lelkesedése egy kissé lelohad ugyan, de így is nehezére esik visszafordulni asztaltársaihoz.*
- Ez sürgősen orvosolandó.*Feleli amikor, a lány azt mondja, hogy még nem elég részeg, hangjából és arcáról pedig egyaránt süt a rosszallás, amivel célba is veszi a poharat, amiben nem átall még éktelenkedni néhány korty.* Bár hajlok rá, hogy egyetértsek az indoklással, szerintem senki nem sértődne meg, ha netán lejjebb kéne adni a méretből.*Kuncog.* Ugyanakkor való igaz, hogy ha ő kezdene ugrálni...*Bök fejével a pultnál ácsorgó két lábon járó keblek felé.* Ahhoz foghatót még nem biztos, hogy láttam.
*A Relael és Nor'Deron között zajló kis színjáték nem kerüli el figyelmét, megpróbálja hát elkapni Ysa pillantását és ha sikerül, akkor olyan grimaszt vág, mintha éppen az ebédje kívánkozna megnézni, milyen tágas is a világ odakinn, ezzel gúnyolódván egy kicsit a félvér férfi bájgúnár pillantásán, mert csak. Ami azt illeti nem is áll ez olyan messze az érzéseitől ez a reakció.
Közben megint lehetőség kínálkozik a pipázásra, Deron pedig meg is ragadja azt. Ismét igyekszik minél tovább benntartani a füstöt, mielőtt szabadjára engedné, majd kezét arra nyújtja, amerre a tündért sejti, az Ördögvigyor ugyanis lóméretűt rúg az elméjébe, ez pedig kevéssé segíti a tájékozódásban. Mire kissé kitisztul, már ott is díszeleg előtte egy újabb adag rum, ettől a gesztustól pedig szinte könnybe lábad a szeme, gyorsan istenesen hátba is vágja Nor'Deront, jelezvén mennyire értékeli cselekedetét.*
5228. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 16:22:00
Üzenet elküldve: 2021-01-18 16:22:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Mik, Bredoc//
*Tetszik neki, amit Mikarr mond a megszólításokról, bár túl sokat nem lát mögé. A mosodában, ahol dolgozott, elég szabadszájúak voltak az asszonyok, de illendően beszélni is ott tanult meg. Az "ügyfelekhez" ők is ilyen tisztelettel szóltak, mert ez mindig jobb fogadtatásra is talált, ami esetleg egy kis ráadás aranyat is hozhatott. Úgy sejti, itt is leginkább erről van szó: hogy a betérők megbecsülve érezzék magukat.
Bár őt igazából otthon is erre nevelték. Különösen a férfiak tiszteletére. Nem véletlenül hagyja el olyan nehezen ezt az "uram"-ozást... Bár most, hogy Bredoc a fogadósnak is szólt miatta, emlékezteti magát a kérésére.
Mikarr mosolygós üdvözletét félénk főhajtással viszonozza. Még nem sikerült leszoknia róla, hogy kerülje az idegen férfiak tekintetét, különösen, ha azok kedvesek hozzá és mosolyognak rá. A férje nem szerette az ilyesmit, egyből ledérséggel vádolta. Ő pedig még nem szabadult ki az árnyéka alól. Talán idővel...
Mikor arra terelődik a szó, hogy mi történt a városban egy bizonyos úrnővel és hogy az őrséggel gondok vannak, egyből Bredocra pillant és látja, hogy ő is elkomorodik. Ez pedig nyugtalanná teszi.
Hát itt sem sokkal biztonságosabb... És mi lesz az őrséggel? Itt is hamarosan olyan lesz, mint a Kikötőben? Ugye a parancsnokhelyettes csinál valamit?...
Bredoc elé tolja az egyik kis pohárkát, ő pedig kitalálja, hogy az lehet a pálinka. Egy-kétszer ivott már, ezért csak közelebb húzza magához az italt és a markába zárja.*
- Köszönöm. - *Nem firtatja, hogy későbbre hagyja. Előbb vizet szeretne, hogy a szomját csillapítsa. Nem szereti a pálinka ízét, kiszáradt szájába pedig különösen nem kívánja, főleg úgy, hogy nincs is mit ráinnia.
Mikor a fogadós teát és bort kínál, egy pillanatra odanéz rá. Aztán meg Bredocra, amolyan engedélyt kérőn. Ha a férfi esetleg jelzi, hogy nem bánja a dolgot, akkor bólint Mikarrnak.*
- Teát kérnék, uram. Köszönöm. - *Feleli szégyenlősen. Teát ivott már párszor, mikor betegeskedett. Úgy hiszi, most is jót tehet. A bányában nagyon hideg volt, különösen a kövön aludva. Nagyjából már kiheverte, de néha nehéz még a légzés... Aztán néhány fű forró vízben csak nem lehet olyan drága. Azt ő nem tudja, hogy itt vélhetően nem keserű gyógyszert kap, hanem valami finomabbat, amiért azért megkérhetik a fizetséget.
Bredoc jelzésére biccent és követi őt a kandalló közelébe.
A kis pohárkát leteszi az asztalra, majd le is ül a prémmel borított székre. Szórakozottan megsimítja néhányszor a szőrmét, majd a tűz melegét most már közelebbről érezve a köpenyéért nyúl, hogy kicsit meglazítsa. Le nem veti, mert jól esik még a hőség, de hátrahajtja a vállai mögé. Aztán két keze visszatér oldalt a lábai mellé, mert jól esik a prémen pihentetnie őket, míg várakoznak.*
- Uram... - *Első alkalom, hogy fölvillan fejében az emlékeztető....*
- Brox... - *Javítja félszegen.*
- Mi lesz most az őrséggel? - *Kérdi, s a férfi érzékelhet rajta némi aggodalmat, vagy egyenesen félelmet.*
//Mik, Bredoc//
*Tetszik neki, amit Mikarr mond a megszólításokról, bár túl sokat nem lát mögé. A mosodában, ahol dolgozott, elég szabadszájúak voltak az asszonyok, de illendően beszélni is ott tanult meg. Az "ügyfelekhez" ők is ilyen tisztelettel szóltak, mert ez mindig jobb fogadtatásra is talált, ami esetleg egy kis ráadás aranyat is hozhatott. Úgy sejti, itt is leginkább erről van szó: hogy a betérők megbecsülve érezzék magukat.
Bár őt igazából otthon is erre nevelték. Különösen a férfiak tiszteletére. Nem véletlenül hagyja el olyan nehezen ezt az "uram"-ozást... Bár most, hogy Bredoc a fogadósnak is szólt miatta, emlékezteti magát a kérésére.
Mikarr mosolygós üdvözletét félénk főhajtással viszonozza. Még nem sikerült leszoknia róla, hogy kerülje az idegen férfiak tekintetét, különösen, ha azok kedvesek hozzá és mosolyognak rá. A férje nem szerette az ilyesmit, egyből ledérséggel vádolta. Ő pedig még nem szabadult ki az árnyéka alól. Talán idővel...
Mikor arra terelődik a szó, hogy mi történt a városban egy bizonyos úrnővel és hogy az őrséggel gondok vannak, egyből Bredocra pillant és látja, hogy ő is elkomorodik. Ez pedig nyugtalanná teszi.
Hát itt sem sokkal biztonságosabb... És mi lesz az őrséggel? Itt is hamarosan olyan lesz, mint a Kikötőben? Ugye a parancsnokhelyettes csinál valamit?...
Bredoc elé tolja az egyik kis pohárkát, ő pedig kitalálja, hogy az lehet a pálinka. Egy-kétszer ivott már, ezért csak közelebb húzza magához az italt és a markába zárja.*
- Köszönöm. - *Nem firtatja, hogy későbbre hagyja. Előbb vizet szeretne, hogy a szomját csillapítsa. Nem szereti a pálinka ízét, kiszáradt szájába pedig különösen nem kívánja, főleg úgy, hogy nincs is mit ráinnia.
Mikor a fogadós teát és bort kínál, egy pillanatra odanéz rá. Aztán meg Bredocra, amolyan engedélyt kérőn. Ha a férfi esetleg jelzi, hogy nem bánja a dolgot, akkor bólint Mikarrnak.*
- Teát kérnék, uram. Köszönöm. - *Feleli szégyenlősen. Teát ivott már párszor, mikor betegeskedett. Úgy hiszi, most is jót tehet. A bányában nagyon hideg volt, különösen a kövön aludva. Nagyjából már kiheverte, de néha nehéz még a légzés... Aztán néhány fű forró vízben csak nem lehet olyan drága. Azt ő nem tudja, hogy itt vélhetően nem keserű gyógyszert kap, hanem valami finomabbat, amiért azért megkérhetik a fizetséget.
Bredoc jelzésére biccent és követi őt a kandalló közelébe.
A kis pohárkát leteszi az asztalra, majd le is ül a prémmel borított székre. Szórakozottan megsimítja néhányszor a szőrmét, majd a tűz melegét most már közelebbről érezve a köpenyéért nyúl, hogy kicsit meglazítsa. Le nem veti, mert jól esik még a hőség, de hátrahajtja a vállai mögé. Aztán két keze visszatér oldalt a lábai mellé, mert jól esik a prémen pihentetnie őket, míg várakoznak.*
- Uram... - *Első alkalom, hogy fölvillan fejében az emlékeztető....*
- Brox... - *Javítja félszegen.*
- Mi lesz most az őrséggel? - *Kérdi, s a férfi érzékelhet rajta némi aggodalmat, vagy egyenesen félelmet.*
5227. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 15:21:53
Üzenet elküldve: 2021-01-18 15:21:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Mik, Garsin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
-Derék ember maga, Mikkar uram. Ha megunnád a felszolgálást és bakának adnád a fejed, szívesen látnálak.
*Jegyzi meg bohókásan, s már tudja jól, hogy ez nem fog megtörténni, hisz elég jó emberismerő, biztos benne, hogy Mik értékelni fogja a szándékot. *
-Köszönöm.
*Vágja rá az üzenet dolgára. Nem is annyira kényszerből szeretne beszámolni neki, inkább csak tisztességből, hogy tudjon róla. Nem tudja, hogy milyen szállítói útvonalakon érkezik az áru, vagy kikkel üzletel a báró, de ahogy tudja ők az egyik legnagyobb kereskedelmi központ Artheniorban, így biztos érdekelné egy ilyen hír. *
-Tanácsháza.
*Ismétli el, s közben megvakarja a szakállát. *
-Hogy mik nem vannak.
*úgy látszik sok az újdonság, amit fel kell fedeznie. Bár talán tényleg hasznosabb így, hogy ha a tanáccsal van dolga az embernek, akkor csak bemegy az épületbe. Aztán kikapják a pálinkájukat, az egyiket óvatosan odanyújtja Garsinnak. *
-Tessék, rászolgáltál. Fenékig!
*Mondja, majd lehajtja az italt, s elégedetten sóhajt, és persze kíváncsian nézi a lány arcát, hogy hogyan áll a dologhoz. Majd a szeme igencsak elkerekedik, s korábbi vidámsága mintha alábbhagyna a komor hír hallatán. *
-Magát a tharg úrnőt?
*Látszik rajta, hogy rengeteg olyan kérdést akar feltenni, amikre Mik bizonyosan nem tudhatja a választ, de inkább visszafogja a szavakat. Lenyeli őket, a korral jár a bölcs hallgatás. Olyanok, mint hogy hogy a picsába fordulhatott ez elő? Miért nem kapott őrséget a tharg asszonyság eleve? Hogy szerepelhetett le az őrség, mikor derék bakákat hagyott itt, mikor elment?*
-Értem. Köszönöm ismét. Gondolom a tanácsházán majd többet megtudhatok. Nem is zavarunk, további jó munkát.
*Azzal a lányra néz. *
-Gyere, üljünk le és együnk egy finomat! Mit szólsz?
//Mik, Garsin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
-Derék ember maga, Mikkar uram. Ha megunnád a felszolgálást és bakának adnád a fejed, szívesen látnálak.
*Jegyzi meg bohókásan, s már tudja jól, hogy ez nem fog megtörténni, hisz elég jó emberismerő, biztos benne, hogy Mik értékelni fogja a szándékot. *
-Köszönöm.
*Vágja rá az üzenet dolgára. Nem is annyira kényszerből szeretne beszámolni neki, inkább csak tisztességből, hogy tudjon róla. Nem tudja, hogy milyen szállítói útvonalakon érkezik az áru, vagy kikkel üzletel a báró, de ahogy tudja ők az egyik legnagyobb kereskedelmi központ Artheniorban, így biztos érdekelné egy ilyen hír. *
-Tanácsháza.
*Ismétli el, s közben megvakarja a szakállát. *
-Hogy mik nem vannak.
*úgy látszik sok az újdonság, amit fel kell fedeznie. Bár talán tényleg hasznosabb így, hogy ha a tanáccsal van dolga az embernek, akkor csak bemegy az épületbe. Aztán kikapják a pálinkájukat, az egyiket óvatosan odanyújtja Garsinnak. *
-Tessék, rászolgáltál. Fenékig!
*Mondja, majd lehajtja az italt, s elégedetten sóhajt, és persze kíváncsian nézi a lány arcát, hogy hogyan áll a dologhoz. Majd a szeme igencsak elkerekedik, s korábbi vidámsága mintha alábbhagyna a komor hír hallatán. *
-Magát a tharg úrnőt?
*Látszik rajta, hogy rengeteg olyan kérdést akar feltenni, amikre Mik bizonyosan nem tudhatja a választ, de inkább visszafogja a szavakat. Lenyeli őket, a korral jár a bölcs hallgatás. Olyanok, mint hogy hogy a picsába fordulhatott ez elő? Miért nem kapott őrséget a tharg asszonyság eleve? Hogy szerepelhetett le az őrség, mikor derék bakákat hagyott itt, mikor elment?*
-Értem. Köszönöm ismét. Gondolom a tanácsházán majd többet megtudhatok. Nem is zavarunk, további jó munkát.
*Azzal a lányra néz. *
-Gyere, üljünk le és együnk egy finomat! Mit szólsz?
5226. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 15:18:34
Üzenet elküldve: 2021-01-18 15:18:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
- A Nawanthiriben kiegyezhetünk. *próbál segíteni a névproblémán, ha vegyes érzésekkel is. Egyfelől minden névnek ereje van, ami elvész a rövidítéssel. Sa'Terethet sem hívja senki Satinak! Másfelől meg a szerzetesneveknek nem a mindennapi használat a célja, így néha muszáj engedményt tenni az életnek. Nawanthiri egyik fivérének "Fekete Harag Aminek Nevet Adtak" a neve, aztán mégis mindenki Cininek hívja.*
- Erdőmélyén? *vonja össze a szemöldökét* Az a gyönyörű erdő a hegyek meg az ingovány között? Oda mentél a Sárkányfogért? *nem tudja pontosan, mi az, de rémlik neki, hogy valamilyen gyógynövény* Ki lőtt meg? *kérdezi egy árnyalatnyi hitetlenkedéssel a hangjában.*
- Jaj, az az ügy... *fogja meg újra a fejét, mikor visszaterelődik a szó a kis afférjára. Mivel hosszú magyarázkodásnak néz elébe, két darab kenyeret is ad a vörösnek, egy-egy ujjnyi vastag sajttal és kolbásszal.* ...az úgy volt, hogy idefelé jövet találkoztam Ukrommal, aki egy írástudó ork. *mélyen Nimeril szemébe néz, mert hát ki hallott már ilyet?* No, ez az Ukrom korábban rendelt magának egy pallost a Kovácsműhelyben, és megkérdezte, nem akarom-e elkísérni, hogy átvegye. Gondoltam, miért ne, aztán ha már ott voltam, megkérdeztem az árust, van-e olyan medáljuk, amire ha valaki ránéz, rögtön tudja, hogy segítek a bajbajutottakon. A kereskedő jól megnézte a nyakamat meg a mellemet mindenhonnan, aztán hozott is amuletteket. Még a baglyos volt a legjobb, de azért az sem volt az igazi. *itt tart egy kis szünetet, és ellátja Nimerilt egy szelet kenyérrel meg egy kis szalonnával* Előhozattam vele az összes állatos amulettjüket, közben meg arra gondoltam, milyen alapos ember ez a kalmár, hogy ilyen jól bevizsgálja, hova kerül majd a medál - merthogy az ember le se vette a szemét a melleimről. Aztán mikor nagy nehezen rájöttem, mi is a... *kiroppantja a nyakát nyomatékképpen* ... felállás, fejembe szökött a vér, és úgy vágtam földhöz a fickót, hogy beleremegett a bolt! *megcsóválja a fejét, leginkább a saját butaságán mosolyogva* Volt ott egy sebhelyes arcú intéző. Jól leteremtett, hogy mit képzelek magamról, és csak azért nem dobatott ki, mert fontosabb intéznivalója akadt. Szegény Ukromnak meg hiába szürke a bőre, kékült-zöldült szégyenében. Szóval találomra fogtam ezt a szépséget *picit megemeli a szarvas függőt a nyakában* otthagytam érte egy marék pénzt, aztán mentem, amerre láttam. *Mielőtt folytatná, újabb kenyeret meg sajtot nyújt a vörösnek.*
- Nem tudom, azóta mi lett azzal az árussal. Nagydarab volt, meg mozogni is bírt, miután földre vittem, szóval olyan nagy baja nem eshetett, csak hát mégis... *legyint* mindegy. Én is tudom, hogy nem így kellett volna, de olyan pontomra tapintott, aminek irtózom még a gondolatától is. *zavartan a füle mögé simítja a sörényét, villant egy szégyenlős mosolyt* Mesélsz még egy kicsit magadról? *kérdezi nagyot sóhajtva* Megvannak-e még az orvosszereid? Volt beteged, mióta az utcán élsz?
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
- A Nawanthiriben kiegyezhetünk. *próbál segíteni a névproblémán, ha vegyes érzésekkel is. Egyfelől minden névnek ereje van, ami elvész a rövidítéssel. Sa'Terethet sem hívja senki Satinak! Másfelől meg a szerzetesneveknek nem a mindennapi használat a célja, így néha muszáj engedményt tenni az életnek. Nawanthiri egyik fivérének "Fekete Harag Aminek Nevet Adtak" a neve, aztán mégis mindenki Cininek hívja.*
- Erdőmélyén? *vonja össze a szemöldökét* Az a gyönyörű erdő a hegyek meg az ingovány között? Oda mentél a Sárkányfogért? *nem tudja pontosan, mi az, de rémlik neki, hogy valamilyen gyógynövény* Ki lőtt meg? *kérdezi egy árnyalatnyi hitetlenkedéssel a hangjában.*
- Jaj, az az ügy... *fogja meg újra a fejét, mikor visszaterelődik a szó a kis afférjára. Mivel hosszú magyarázkodásnak néz elébe, két darab kenyeret is ad a vörösnek, egy-egy ujjnyi vastag sajttal és kolbásszal.* ...az úgy volt, hogy idefelé jövet találkoztam Ukrommal, aki egy írástudó ork. *mélyen Nimeril szemébe néz, mert hát ki hallott már ilyet?* No, ez az Ukrom korábban rendelt magának egy pallost a Kovácsműhelyben, és megkérdezte, nem akarom-e elkísérni, hogy átvegye. Gondoltam, miért ne, aztán ha már ott voltam, megkérdeztem az árust, van-e olyan medáljuk, amire ha valaki ránéz, rögtön tudja, hogy segítek a bajbajutottakon. A kereskedő jól megnézte a nyakamat meg a mellemet mindenhonnan, aztán hozott is amuletteket. Még a baglyos volt a legjobb, de azért az sem volt az igazi. *itt tart egy kis szünetet, és ellátja Nimerilt egy szelet kenyérrel meg egy kis szalonnával* Előhozattam vele az összes állatos amulettjüket, közben meg arra gondoltam, milyen alapos ember ez a kalmár, hogy ilyen jól bevizsgálja, hova kerül majd a medál - merthogy az ember le se vette a szemét a melleimről. Aztán mikor nagy nehezen rájöttem, mi is a... *kiroppantja a nyakát nyomatékképpen* ... felállás, fejembe szökött a vér, és úgy vágtam földhöz a fickót, hogy beleremegett a bolt! *megcsóválja a fejét, leginkább a saját butaságán mosolyogva* Volt ott egy sebhelyes arcú intéző. Jól leteremtett, hogy mit képzelek magamról, és csak azért nem dobatott ki, mert fontosabb intéznivalója akadt. Szegény Ukromnak meg hiába szürke a bőre, kékült-zöldült szégyenében. Szóval találomra fogtam ezt a szépséget *picit megemeli a szarvas függőt a nyakában* otthagytam érte egy marék pénzt, aztán mentem, amerre láttam. *Mielőtt folytatná, újabb kenyeret meg sajtot nyújt a vörösnek.*
- Nem tudom, azóta mi lett azzal az árussal. Nagydarab volt, meg mozogni is bírt, miután földre vittem, szóval olyan nagy baja nem eshetett, csak hát mégis... *legyint* mindegy. Én is tudom, hogy nem így kellett volna, de olyan pontomra tapintott, aminek irtózom még a gondolatától is. *zavartan a füle mögé simítja a sörényét, villant egy szégyenlős mosolyt* Mesélsz még egy kicsit magadról? *kérdezi nagyot sóhajtva* Megvannak-e még az orvosszereid? Volt beteged, mióta az utcán élsz?
5225. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 14:16:45
Üzenet elküldve: 2021-01-18 14:16:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi gondolkodik egy keveset. Az egyik zsebébe kotorászva elővesz egy szép, vékony ezüstnyakláncot, amin egy tengerkék kő csillag.*
- Mit szólsz hozzá? Megy a szemed színéhez. * szól a férfi vigyorogva, és ő is szkanderre helyezi a kezét.*
- Aztán ne finomkodj, adj bele apait-anyait. *Kacsint a kalóz. Bár lehet, hogy nem a legjobb ötlet, hogy az éppen most felépült kalóz már az erejét próbálgassa, de Torskel szereti kicsit veszélyesen élni az életét, ezért nem aggódik.*
*A férfi gondolkodik egy keveset. Az egyik zsebébe kotorászva elővesz egy szép, vékony ezüstnyakláncot, amin egy tengerkék kő csillag.*
- Mit szólsz hozzá? Megy a szemed színéhez. * szól a férfi vigyorogva, és ő is szkanderre helyezi a kezét.*
- Aztán ne finomkodj, adj bele apait-anyait. *Kacsint a kalóz. Bár lehet, hogy nem a legjobb ötlet, hogy az éppen most felépült kalóz már az erejét próbálgassa, de Torskel szereti kicsit veszélyesen élni az életét, ezért nem aggódik.*
5224. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 12:42:14
Üzenet elküldve: 2021-01-18 12:42:14
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Bredoc, Garsin//
- Minden vendéget megillet a tisztelet, itt minden férfi úr és minden nő asszony vagy kisasszony, fajtól, társadalmi helyzettől függetlenül. *Mosolyodik el Mik, amikor a városőr kiemeli a megszólítást. Amúgy ez igaz is, aki vendégként viselkedik, azzal vendégként bánnak, legyen szó bárkiről és megadják neki a tiszteletet. Legalábbis Mik mindenképpen.
A kovács visszatértének mindenki örül, ahogy a városőr is. Amikor pedig arról beszél, hogy hagyna üzenetet a bárónak, akkor a pultos fiú csak beleegyezőn bólint.*
- Amint visszatér, azonnal átadom neki az üzenetet. *Hajtja meg kissé a fejét és megnyugszik, hogy mégsem miatta van itt a két katona. Bár a lány nem tűnik annyira katonának, talán egy írnok vagy hasonló inkább.*
- Örülök, hogy megismerhetem, parancsnokhelyettes úr. A báró biztosan emlékezni fog önre. *Mondja és az aggasztó hírek említésére összeszalad a szemöldöke. A bizalmas mozdulatra önkéntelen maga is közelebb hajol kissé, hogy meghallgassa Bredoc szavait.*
- Ezek valóban aggasztó hírek, de örömmel hallom, hogy sikerült megfékezni a haramiákat. *Mondja, de ez a téma sincs ínyére, hisz egykor ő maga is a lázadók táborát erősítette. Az emlék valahogy feszültté teszi, annak ellenére is, hogy tudja, most nem a városi lázadásról van szó.*
- Kisasszony, örülök, hogy megismerhetem. *Hajt fejet kissé Garsin felé is kedves mosollyal.
A rendelést nem kell lejegyeznie, hisz nem sok. Kurtán bólint és bemondja a konyhára, majd levesz két kupicát, hogy töltsön két pálinkát.*
- A Tanácsházát a főtér délkeleti oldalán találja, uram. Ott biztosan talál valakit, aki segít a tanácsosok dolgában. A Bohém, azaz *Javítja ki magát.* Xak Krashag tanácsos úr gyakori vendége a Kalmárnak, de most nincs itt. *Válaszol szétnézve a székek között.*
- Viszont a városi őrségről nincsenek jó híreim. *Folytatja a bizalmas beszélgetést.*
- Nemrég történt, hogy a városban elrabolták az tharg úrnőt, de a báró egy csapatnyi zsoldos és városőr élén kiszabadították. Ezért voltunk Amon Ruadhon, hazakísértük a nagyasszonyt. A városőrség viszont eléggé leszerepelt és széthullott. Azt mondják, a parancsnok elhagyta a várost és most fejetlenség van a városőrségnél. *Hírekért hírekkel fizet, elmondja, amit a bárótól megtudott és látott. Emlékszik, amikor a wegtoreni elindult a zsoldosok élén kiszabadítani a tharg lányt.*
- Vizet, értem. *Szakítja el pillantását Bredocétól és mosolyog a zavartnak tűnő lányra. Olyan, mintha Garsin kellemetlenül érezné magát.*
- Nem kíván egy forró teát vagy bort, az biztosan jót tenne ebben a hidegben. *Ajánlja fel a lehetőséget.
Közben Xavy szerencsére megtalálja a gyermeket és kezelésbe veszi, így Mik figyelhet a vendégekre.*
- Üljenek csak le ott a kandalló mellett, azonnal viszem az italokat és az ételeket is, ha elkészültek. *Mondja még, de persze előtte meghallgatja Bredoc válaszát is, ha reflektálna a korábban elhangzott hírekre.*
//Bredoc, Garsin//
- Minden vendéget megillet a tisztelet, itt minden férfi úr és minden nő asszony vagy kisasszony, fajtól, társadalmi helyzettől függetlenül. *Mosolyodik el Mik, amikor a városőr kiemeli a megszólítást. Amúgy ez igaz is, aki vendégként viselkedik, azzal vendégként bánnak, legyen szó bárkiről és megadják neki a tiszteletet. Legalábbis Mik mindenképpen.
A kovács visszatértének mindenki örül, ahogy a városőr is. Amikor pedig arról beszél, hogy hagyna üzenetet a bárónak, akkor a pultos fiú csak beleegyezőn bólint.*
- Amint visszatér, azonnal átadom neki az üzenetet. *Hajtja meg kissé a fejét és megnyugszik, hogy mégsem miatta van itt a két katona. Bár a lány nem tűnik annyira katonának, talán egy írnok vagy hasonló inkább.*
- Örülök, hogy megismerhetem, parancsnokhelyettes úr. A báró biztosan emlékezni fog önre. *Mondja és az aggasztó hírek említésére összeszalad a szemöldöke. A bizalmas mozdulatra önkéntelen maga is közelebb hajol kissé, hogy meghallgassa Bredoc szavait.*
- Ezek valóban aggasztó hírek, de örömmel hallom, hogy sikerült megfékezni a haramiákat. *Mondja, de ez a téma sincs ínyére, hisz egykor ő maga is a lázadók táborát erősítette. Az emlék valahogy feszültté teszi, annak ellenére is, hogy tudja, most nem a városi lázadásról van szó.*
- Kisasszony, örülök, hogy megismerhetem. *Hajt fejet kissé Garsin felé is kedves mosollyal.
A rendelést nem kell lejegyeznie, hisz nem sok. Kurtán bólint és bemondja a konyhára, majd levesz két kupicát, hogy töltsön két pálinkát.*
- A Tanácsházát a főtér délkeleti oldalán találja, uram. Ott biztosan talál valakit, aki segít a tanácsosok dolgában. A Bohém, azaz *Javítja ki magát.* Xak Krashag tanácsos úr gyakori vendége a Kalmárnak, de most nincs itt. *Válaszol szétnézve a székek között.*
- Viszont a városi őrségről nincsenek jó híreim. *Folytatja a bizalmas beszélgetést.*
- Nemrég történt, hogy a városban elrabolták az tharg úrnőt, de a báró egy csapatnyi zsoldos és városőr élén kiszabadították. Ezért voltunk Amon Ruadhon, hazakísértük a nagyasszonyt. A városőrség viszont eléggé leszerepelt és széthullott. Azt mondják, a parancsnok elhagyta a várost és most fejetlenség van a városőrségnél. *Hírekért hírekkel fizet, elmondja, amit a bárótól megtudott és látott. Emlékszik, amikor a wegtoreni elindult a zsoldosok élén kiszabadítani a tharg lányt.*
- Vizet, értem. *Szakítja el pillantását Bredocétól és mosolyog a zavartnak tűnő lányra. Olyan, mintha Garsin kellemetlenül érezné magát.*
- Nem kíván egy forró teát vagy bort, az biztosan jót tenne ebben a hidegben. *Ajánlja fel a lehetőséget.
Közben Xavy szerencsére megtalálja a gyermeket és kezelésbe veszi, így Mik figyelhet a vendégekre.*
- Üljenek csak le ott a kandalló mellett, azonnal viszem az italokat és az ételeket is, ha elkészültek. *Mondja még, de persze előtte meghallgatja Bredoc válaszát is, ha reflektálna a korábban elhangzott hírekre.*
5223. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 11:58:23
Üzenet elküldve: 2021-01-18 11:58:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Mik, Bredoc//
//kicsit Rellan és Xavy//
*Mivel nem hiszi igazán, hogy titkos dolgokról volna szó, füle ott van a pult környékénél zajló beszélgetéseken. Oda azonban csak akkor fordítja tekintetét a Mikarr néven bemutatkozott férfi felé, mikor amaz látszólag őt is városőrnek nézi; Garsin legalábbis így veszi ki a szavaiból...
Zavarba jön, Bredocra is pillant, a férfi szóvá teszi-e? De nem úgy tűnik, mintha a parancsnokhelyettest érdekelné a félreértés.
Garsin sem szól hát.
Helyette elidőzik az emlékei között, mert fölrémlik neki, hogy tréfásan nevezte már őt korábban városőrnek Soreyl is. És most hozzájuk is fog szegődni...
Mérhetetlen tisztelettel gondol az őrségre. Ő komolyan gondolta, hogy szerinte miattuk lehet nagyobb biztonság ebben a városban. Csakis azt tudja kívánni, hogy egyszer a Kikötőben is legyenek őrök. Hogy legyen kikhez fordulniuk az egyszerű, szegény embereknek is... Akkor talán kevesebb félelemmel kellene élniük. Meglehet, az ő élete sem így alakult volna és nem kellett volna olyan végletes tetthez folyamodnia, ha kaphatott volna segítséget... Vajon egyszer odáig is elér az artheniori városőrség? Az övéire is fog vigyázni valaki?
Közben Bredoc halkabbra fogja szavait, de elég közel áll, hogy hallja őt, amint röviden beszámol a velük történtekről.
Mikor aztán a férfi bemutatja, szégyenlősen lehajtja a fejét. Majd végül Bredoc mégis maga rendel, ezzel megoldva a lány gondját, hogy ne kelljen mutogatnia más vendégek tányérja felé, hogy mit is szeretne. Főleg, hogy egyébként mindegy is neki, nem válogatós.
Azért...*
- Vizet... kérnék szépen. - *Szól közbe bátortalanul. Mert hát szomjas. A férfi meg csak pálinkát említett. Azt ugyan nem tudja, neki szánja-e, de merészel vizet kérni, mert azt tán csak nem mérik valami drágán.
Majd ismét elhallgat, főleg, hogy Bredoc érdeklődik még fontosabb dolgokról.
Illetve közben ő is figyelmes lesz a betévedő sírdogáló gyermekre. Rögtön körülnéz, hogy vajon kihez tartozhat, de nem lát senkit, aki figyelemmel tartaná a kisfiút. Pedig nem néz ki valami elhagyatott utcagyereknek...
Ahhoz van szokva, hogy figyelmen kívül hagyja az egyedül császkáló, síró gyermekeket. Nem mintha annyira szívtelen volna, épp csak akinek nincs semmije, az nem engedheti meg magának, hogy egy másik életért felelősséget vállaljon. Szóval kénytelen volt megtanulni elfordítani a fejét, mert odahaza látott ilyenből eleget és a szánalmon túl nem tehetett értük mást.
Meg is könnyebbül, mikor az itt dolgozók is észreveszik a gyermeket és elkezdenek foglalkozni vele. Így ez valóban nem az ő gondja már. Azért figyel, hogy miként alakul a csöppség sorsa. Remélhetőleg tényleg csak elkóborolt az anyjától...*
//Mik, Bredoc//
//kicsit Rellan és Xavy//
*Mivel nem hiszi igazán, hogy titkos dolgokról volna szó, füle ott van a pult környékénél zajló beszélgetéseken. Oda azonban csak akkor fordítja tekintetét a Mikarr néven bemutatkozott férfi felé, mikor amaz látszólag őt is városőrnek nézi; Garsin legalábbis így veszi ki a szavaiból...
Zavarba jön, Bredocra is pillant, a férfi szóvá teszi-e? De nem úgy tűnik, mintha a parancsnokhelyettest érdekelné a félreértés.
Garsin sem szól hát.
Helyette elidőzik az emlékei között, mert fölrémlik neki, hogy tréfásan nevezte már őt korábban városőrnek Soreyl is. És most hozzájuk is fog szegődni...
Mérhetetlen tisztelettel gondol az őrségre. Ő komolyan gondolta, hogy szerinte miattuk lehet nagyobb biztonság ebben a városban. Csakis azt tudja kívánni, hogy egyszer a Kikötőben is legyenek őrök. Hogy legyen kikhez fordulniuk az egyszerű, szegény embereknek is... Akkor talán kevesebb félelemmel kellene élniük. Meglehet, az ő élete sem így alakult volna és nem kellett volna olyan végletes tetthez folyamodnia, ha kaphatott volna segítséget... Vajon egyszer odáig is elér az artheniori városőrség? Az övéire is fog vigyázni valaki?
Közben Bredoc halkabbra fogja szavait, de elég közel áll, hogy hallja őt, amint röviden beszámol a velük történtekről.
Mikor aztán a férfi bemutatja, szégyenlősen lehajtja a fejét. Majd végül Bredoc mégis maga rendel, ezzel megoldva a lány gondját, hogy ne kelljen mutogatnia más vendégek tányérja felé, hogy mit is szeretne. Főleg, hogy egyébként mindegy is neki, nem válogatós.
Azért...*
- Vizet... kérnék szépen. - *Szól közbe bátortalanul. Mert hát szomjas. A férfi meg csak pálinkát említett. Azt ugyan nem tudja, neki szánja-e, de merészel vizet kérni, mert azt tán csak nem mérik valami drágán.
Majd ismét elhallgat, főleg, hogy Bredoc érdeklődik még fontosabb dolgokról.
Illetve közben ő is figyelmes lesz a betévedő sírdogáló gyermekre. Rögtön körülnéz, hogy vajon kihez tartozhat, de nem lát senkit, aki figyelemmel tartaná a kisfiút. Pedig nem néz ki valami elhagyatott utcagyereknek...
Ahhoz van szokva, hogy figyelmen kívül hagyja az egyedül császkáló, síró gyermekeket. Nem mintha annyira szívtelen volna, épp csak akinek nincs semmije, az nem engedheti meg magának, hogy egy másik életért felelősséget vállaljon. Szóval kénytelen volt megtanulni elfordítani a fejét, mert odahaza látott ilyenből eleget és a szánalmon túl nem tehetett értük mást.
Meg is könnyebbül, mikor az itt dolgozók is észreveszik a gyermeket és elkezdenek foglalkozni vele. Így ez valóban nem az ő gondja már. Azért figyel, hogy miként alakul a csöppség sorsa. Remélhetőleg tényleg csak elkóborolt az anyjától...*
5222. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 10:02:42
Üzenet elküldve: 2021-01-18 10:02:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Mik, Garsin//
*Abba hirtelen bele sem gondol, hogy Garsin esetleg nem tud olvasni, de szinte biztos benne, hogy nem válogatós, azt pedig tudja, hogy itt ugyan rossz ételt nem szolgálnak fel. Bár talán csak egyszer, vagy kétszer láthatta Mik-et itt, emlékszik rá, de nincs meglepődve, hogy fordítva ez nincs így, elég sok idő eltelhetett azóta, és bizonyosan sok vendég fordul meg itt.*
-Nem vagyok én úr, de üdvözletem!
*Majd folytatná, amikor szeme elkerekedik és egy kedves, boldog fény gyúl benne. *
-Hát visszatért a kovács?? Hála Eeyrnek!
*Talán több idő eltelt, mint eleinte gondolnta. *
-Ez kedves tőled, de nem szükséges, sajnos égetőbb dolgok is akadnak, de hagynék egy üzenetet, hogy ha akad ideje, szeretnék beszélni vele.
*Ekkor jut eszébe, hogy be sem mutatkozott, és így nehéz lehet bármilyen üzenetet hagyni. *
-Bredoc Droyn vagyok, a városi őrség parancsnokhelyetesse, így talán majd emlékszik rám a báró úr. Aggasztó híreim vannak.
*Kicsit közelebb hajol, nem akar túl hangos lenni. *
-A lázadás után a Krenkataurban lévő őrség nem kapott sem híreket sem utánpótlást, így a rabok elfoglalták a bányát, és titkos utakon talán Artheniorba is bejuthattak, de Sárvárosba biztosan. Sikerült visszafoglalnunk, de... Na mindegy is ez hosszú történet! Ő itt Garsin, és ennénk valamit a hosszú út után.
*Fejezi be végül, majd gyorsan ránéz az étlapra, hogy mi is lenne jó. Nem kell sokat keresgélnie, egyébként is nagyon éhes, még kevésbé válogat ilyenkor az ember.*
-Szeretnénk kérni két sült vadkant, egy csomag wegtoreni dohányt és két gyümölcs pálinkát.
*Át is ad 100 aranyat Mikarr Mar Mair [KKK]-nak.
*
-Ez biztos elég lesz.
*Majd a levélre gondol, és hol máshol lenne több információ, mint egy csehóban. *
-A tanácsról nem tudsz valamit? Hol tudnám őket megtaláltlni? Egy fontos levelet kellene átadnon, de fogalmam sincs..
//Mik, Garsin//
*Abba hirtelen bele sem gondol, hogy Garsin esetleg nem tud olvasni, de szinte biztos benne, hogy nem válogatós, azt pedig tudja, hogy itt ugyan rossz ételt nem szolgálnak fel. Bár talán csak egyszer, vagy kétszer láthatta Mik-et itt, emlékszik rá, de nincs meglepődve, hogy fordítva ez nincs így, elég sok idő eltelhetett azóta, és bizonyosan sok vendég fordul meg itt.*
-Nem vagyok én úr, de üdvözletem!
*Majd folytatná, amikor szeme elkerekedik és egy kedves, boldog fény gyúl benne. *
-Hát visszatért a kovács?? Hála Eeyrnek!
*Talán több idő eltelt, mint eleinte gondolnta. *
-Ez kedves tőled, de nem szükséges, sajnos égetőbb dolgok is akadnak, de hagynék egy üzenetet, hogy ha akad ideje, szeretnék beszélni vele.
*Ekkor jut eszébe, hogy be sem mutatkozott, és így nehéz lehet bármilyen üzenetet hagyni. *
-Bredoc Droyn vagyok, a városi őrség parancsnokhelyetesse, így talán majd emlékszik rám a báró úr. Aggasztó híreim vannak.
*Kicsit közelebb hajol, nem akar túl hangos lenni. *
-A lázadás után a Krenkataurban lévő őrség nem kapott sem híreket sem utánpótlást, így a rabok elfoglalták a bányát, és titkos utakon talán Artheniorba is bejuthattak, de Sárvárosba biztosan. Sikerült visszafoglalnunk, de... Na mindegy is ez hosszú történet! Ő itt Garsin, és ennénk valamit a hosszú út után.
*Fejezi be végül, majd gyorsan ránéz az étlapra, hogy mi is lenne jó. Nem kell sokat keresgélnie, egyébként is nagyon éhes, még kevésbé válogat ilyenkor az ember.*
-Szeretnénk kérni két sült vadkant, egy csomag wegtoreni dohányt és két gyümölcs pálinkát.
*Át is ad 100 aranyat Mikarr Mar Mair [KKK]-nak.
*-Ez biztos elég lesz.
*Majd a levélre gondol, és hol máshol lenne több információ, mint egy csehóban. *
-A tanácsról nem tudsz valamit? Hol tudnám őket megtaláltlni? Egy fontos levelet kellene átadnon, de fogalmam sincs..
5221. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:14:18
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:14:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr//
//kicsit Hazatérés//
//Andorellan Sellewennar//
*Nem mintha baja lenne azzal, hogy a férfit már egy ideje nem érte tiszta víz, az ő dolga, sőt, míg nem kényszerült rá, ő sem érintkezett a nedves közeggel túl gyakran. Csak a fejét ingatja.*
-Akkor pont itt az ideje. Tudod, itt fontos a tisztaság… *Amint pedig ezt felhúzott orral kiejti és még egyet ránt a hajával, a jellegzetes hang is megérkezik, ami azt jelzi, hogy a pohár tej maradéka éppen most próbál szökni a pultról.*
-Ohhh.. hogy azt a rántottbolhápatkányfarkát neki! *Gyorsan megfordul és rádobja a konyharuhát, hogy felitassa, a poharat meg visszaállítja. Már nem is fordulna vissza ha nem ütné meg a fülét a kedvellek és a hiányoztál szavak. Nem igazán gondolta eddig, hogy ilyen kapcsolatban áll a férfivel, bár kétségtelenül nehezebb dolga volt míg távol tartotta a feladat.*
-Persze, nekemishiányoztál… *Legyintget a kezével hátrafelé bosszankodó hangon odamorogva. Nem igazán hagyta el a száját ilyesmi már egy ideje és meglehetősen zavarba ejtőnek találja az egészet. Szerencsére ekkor odalép a pulthoz egy férfi. Mert eleinte csak a férfit látja, nem kis darab, páncélban és köpenyben. ~Városi őr, láttam már ezt korábban. ~ Szerencsére nem őt keresik, bár szívesen odamondaná, hogy ez bizony nem egy kupleráj, ahol név szerint kell kikérni a lányokat, de inkább elereszti. Addig se neki kell foglalkozni a dologgal, csak egy határozott mozdulattal a háta mögé mutat, Mik pedig már lép is elő, hogy intézze. Hallgatja a beszélgetést, ám ekkor valami megüti a fülét. Mintha sírás lenne. Nekitámaszkodik a pultnak, hogy még nagyobb területet tudjon belátni, szemével pedig a rendbontót keresi.*
-Mi a… *Szűkülnek össze a szemei, hogy beazonosíthassa a faját a kis mitugrásznak, de bárhogy is nézi, nem tűnik se törpének se gnómnak. Ekkor érkezik Mikarr kérdése is, de ő csak egyértelműen rázza a fejét rá. ~Ha senkinek nem hiányzik, akár el is tehetném befőttnek. ~ Csillan meg a gondolat a fejében és lemászik a ládákról, hogy odasétáljon a kisgyerekhez, mielőtt még más lenyúlja előle.*
-Te mit keresel itt? Hol van az anyukád? Nem mondta, hogy ne mászkálj el egyedül? *Sétál oda hozzá és hajol nagyon közel hozzá, hogy a bodrik fürtök szinte a homlokát karistolják.*
//kicsit Hazatérés//
//Andorellan Sellewennar//
*Nem mintha baja lenne azzal, hogy a férfit már egy ideje nem érte tiszta víz, az ő dolga, sőt, míg nem kényszerült rá, ő sem érintkezett a nedves közeggel túl gyakran. Csak a fejét ingatja.*
-Akkor pont itt az ideje. Tudod, itt fontos a tisztaság… *Amint pedig ezt felhúzott orral kiejti és még egyet ránt a hajával, a jellegzetes hang is megérkezik, ami azt jelzi, hogy a pohár tej maradéka éppen most próbál szökni a pultról.*
-Ohhh.. hogy azt a rántottbolhápatkányfarkát neki! *Gyorsan megfordul és rádobja a konyharuhát, hogy felitassa, a poharat meg visszaállítja. Már nem is fordulna vissza ha nem ütné meg a fülét a kedvellek és a hiányoztál szavak. Nem igazán gondolta eddig, hogy ilyen kapcsolatban áll a férfivel, bár kétségtelenül nehezebb dolga volt míg távol tartotta a feladat.*
-Persze, nekemishiányoztál… *Legyintget a kezével hátrafelé bosszankodó hangon odamorogva. Nem igazán hagyta el a száját ilyesmi már egy ideje és meglehetősen zavarba ejtőnek találja az egészet. Szerencsére ekkor odalép a pulthoz egy férfi. Mert eleinte csak a férfit látja, nem kis darab, páncélban és köpenyben. ~Városi őr, láttam már ezt korábban. ~ Szerencsére nem őt keresik, bár szívesen odamondaná, hogy ez bizony nem egy kupleráj, ahol név szerint kell kikérni a lányokat, de inkább elereszti. Addig se neki kell foglalkozni a dologgal, csak egy határozott mozdulattal a háta mögé mutat, Mik pedig már lép is elő, hogy intézze. Hallgatja a beszélgetést, ám ekkor valami megüti a fülét. Mintha sírás lenne. Nekitámaszkodik a pultnak, hogy még nagyobb területet tudjon belátni, szemével pedig a rendbontót keresi.*
-Mi a… *Szűkülnek össze a szemei, hogy beazonosíthassa a faját a kis mitugrásznak, de bárhogy is nézi, nem tűnik se törpének se gnómnak. Ekkor érkezik Mikarr kérdése is, de ő csak egyértelműen rázza a fejét rá. ~Ha senkinek nem hiányzik, akár el is tehetném befőttnek. ~ Csillan meg a gondolat a fejében és lemászik a ládákról, hogy odasétáljon a kisgyerekhez, mielőtt még más lenyúlja előle.*
-Te mit keresel itt? Hol van az anyukád? Nem mondta, hogy ne mászkálj el egyedül? *Sétál oda hozzá és hajol nagyon közel hozzá, hogy a bodrik fürtök szinte a homlokát karistolják.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409