Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 263 (5241. - 5260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5260. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-22 00:22:20
Üzenet elküldve: 2021-01-22 00:22:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
*Alig ér le, máris rendkívül kedves és meleg fogadtatásban részesül Yath, egy udvarias fiatalember képében. Arcán barátságos mosoly terül szét, ahogy szemrevételezi a férfit.*
- Szép esték. Természetesen, hálás lennék, ha kerítene egy szabad asztalt.
*A férfi máris intézkedik, s egy igen kellemes helyhez vezeti az elfet, közel a meleget adó kandallóhoz, aminek Yathlanae különösen örül.
Helyet foglalva gyorsan átfutja az étel és itallapot, hátha talál valami kedvére valót, a elütheti az üres órákat, amíg a csendes, visszafogott megfigyelő szerepében tetszeleg. Persze hogy a szerepéből se essen ki, kacér mosollyal ajándékozza meg Mikarrt, miután végleg eldöntötte, mit kér.*
- Egy pohár vörösbort szeretnék. A vacsorával még várok egy kicsit, hátha akad valaki, akivel megoszthatom.
*Tekintetét elkapva mered maga elé, arcán halovány rózsák táncolnak, mintha szégyellné a tényt, hogy egyedül érkezett egy ilyen helyre, ily órában. Enyhe kétségbeesés is megfigyelhető vonásaiban, mint aki attól tart, valami rossz nőnek nézik. Eltelik pár röpke pillanat, mire vissza meri emelni szemeit a felszolgálóra, s gyorsan előkotorja elegáns erszényét, hogy a férfi kezébe nyomhassa azt a 7 aranyat, amibe a Ház bora kerül.*
*
- Parancsoljon. És nagyon köszönöm segítőkészségét, s kedvességét.
*Pillanatnyi zavartsága eltűnni látszik, a bűntudatos, hűtlenségre készülődő feleség beletörődött sorsába, elvetve, vagy legalábbis elnyomva a lelkiismeretet.*
*Alig ér le, máris rendkívül kedves és meleg fogadtatásban részesül Yath, egy udvarias fiatalember képében. Arcán barátságos mosoly terül szét, ahogy szemrevételezi a férfit.*
- Szép esték. Természetesen, hálás lennék, ha kerítene egy szabad asztalt.
*A férfi máris intézkedik, s egy igen kellemes helyhez vezeti az elfet, közel a meleget adó kandallóhoz, aminek Yathlanae különösen örül.
Helyet foglalva gyorsan átfutja az étel és itallapot, hátha talál valami kedvére valót, a elütheti az üres órákat, amíg a csendes, visszafogott megfigyelő szerepében tetszeleg. Persze hogy a szerepéből se essen ki, kacér mosollyal ajándékozza meg Mikarrt, miután végleg eldöntötte, mit kér.*
- Egy pohár vörösbort szeretnék. A vacsorával még várok egy kicsit, hátha akad valaki, akivel megoszthatom.
*Tekintetét elkapva mered maga elé, arcán halovány rózsák táncolnak, mintha szégyellné a tényt, hogy egyedül érkezett egy ilyen helyre, ily órában. Enyhe kétségbeesés is megfigyelhető vonásaiban, mint aki attól tart, valami rossz nőnek nézik. Eltelik pár röpke pillanat, mire vissza meri emelni szemeit a felszolgálóra, s gyorsan előkotorja elegáns erszényét, hogy a férfi kezébe nyomhassa azt a 7 aranyat, amibe a Ház bora kerül.*
*- Parancsoljon. És nagyon köszönöm segítőkészségét, s kedvességét.
*Pillanatnyi zavartsága eltűnni látszik, a bűntudatos, hűtlenségre készülődő feleség beletörődött sorsába, elvetve, vagy legalábbis elnyomva a lelkiismeretet.*
5259. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 17:20:39
Üzenet elküldve: 2021-01-21 17:20:39
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Yathlanae Vyserra//
*A városőrök elhagyták a Kalmárt, Xavy pedig az elveszettnek tűnő cseppséggel foglalkozik, így Mik minden terve füstbe megy, hogy forró fürdőt vegyen és kipihenje magát az amoni út után. De ilyen a pultosélet, miután olyan sokáig távol volt, elvárható tőle, hogy dolgozzon egy kicsit.
Teszi is a dolgát, ahogy eddig, felköti a bőrkötényét és nekikezd rendet tenni a pultban, amíg Xavy távolt van. Leszedi az üres poharakat, korsókat, összegyűjti a tányérokat az asztalokról. Rak a tűzre és megigazítja a szőrméket a padokon.
Ekkor érkezik a csinos, sminkelt lány a fogadóba az emelet felől. Ha Mik jól emlékszik, akkor több napra is bérelt szobát a Kalmárban.*
- Szép estét, kisasszony. Köszöntöm a Wegoteni Kalmárban. *Köszön a lánynak barátságosan.*
- Szabad egy asztalhoz kísérnem? *Kérdi készségesen és ha Yathlanae kívánja, úgy kerít neki egy asztalt, közel a kandallóhoz, ahol meleg van.*
- Hozhatok esetleg valamit inni vagy vacsorázni szeretne? *Érdeklődik visszafogottan. Ha esetleg a lány nem értékelné a kérdéseit, akkor időben visszavonul. Hisz egy ilyen csinos lányra biztosan vár egy férfi vagy egy ifjú.
Megvárja a rendelést vagy a reakciót és annak megfelelően cselekszik.*
//Yathlanae Vyserra//
*A városőrök elhagyták a Kalmárt, Xavy pedig az elveszettnek tűnő cseppséggel foglalkozik, így Mik minden terve füstbe megy, hogy forró fürdőt vegyen és kipihenje magát az amoni út után. De ilyen a pultosélet, miután olyan sokáig távol volt, elvárható tőle, hogy dolgozzon egy kicsit.
Teszi is a dolgát, ahogy eddig, felköti a bőrkötényét és nekikezd rendet tenni a pultban, amíg Xavy távolt van. Leszedi az üres poharakat, korsókat, összegyűjti a tányérokat az asztalokról. Rak a tűzre és megigazítja a szőrméket a padokon.
Ekkor érkezik a csinos, sminkelt lány a fogadóba az emelet felől. Ha Mik jól emlékszik, akkor több napra is bérelt szobát a Kalmárban.*
- Szép estét, kisasszony. Köszöntöm a Wegoteni Kalmárban. *Köszön a lánynak barátságosan.*
- Szabad egy asztalhoz kísérnem? *Kérdi készségesen és ha Yathlanae kívánja, úgy kerít neki egy asztalt, közel a kandallóhoz, ahol meleg van.*
- Hozhatok esetleg valamit inni vagy vacsorázni szeretne? *Érdeklődik visszafogottan. Ha esetleg a lány nem értékelné a kérdéseit, akkor időben visszavonul. Hisz egy ilyen csinos lányra biztosan vár egy férfi vagy egy ifjú.
Megvárja a rendelést vagy a reakciót és annak megfelelően cselekszik.*
5258. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:09:40
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:09:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
- Jó kis név lehet, ha ezt mindet rá lehet fogni. Most már sajnálom, hogy nem Morwonnak hívnak.* Válaszol ő is vidáman, de aztán megkomolyodnak. Kiderül, amit már eddig is sejtett Nimeri. Az pedig az, hogy titkos ez a beavatás.*
- Nagy kár.* Sóhajt beletörődően, mert valószínűleg ez esettben hiába faggatná tovább. Nimeril nem gondolja túl a tele fejet, de az feltűnik neki, hogy sokkal csendesebbé változik Nawanthiri. Még úgy is, hogy egy kicsit megpróbál viccelődni is. Csak akkor kezd el felengedni, amikor ezt a témát jégre helyezik. Sárváros sokkal jobban tetszik neki, mint ez. Sajnos annyira beleéli magát, hogy megbotlik a nyelve, de Mandulaszem csak egy félmosolyt reagál erre semmi többet. Meg is nyugszik Nimeril, mert az a boncolás titok. Túlságosan friss esemény, szóval nem beszélne még róla. Volt már olyan kérdése Nawanthirinek, amire felnevet Nimeril, de ez a mostani teljes önfeledt kacagást vált ki belőle.*
- Jaj bocsájts meg nekem! Már gondoltam én erre korábban is, de nincs most jövője az őrségnek. A vezérük meglépet azután, hogy kiszabadították azt a hajadon lányt. Jelenleg a városi őrség elég gyenge lábakon áll. Köszönöm, de inkább maradok az utcán. Főleg azután, hogy magukra dühítették Sárváros bandáit. Na meg nem éppen bőkezű a város velük. Cseberből-vederbe kerülnék. Valahogy csak megleszek én itt a kint.* Mondja szomorúan, mert nem örül annak, hogy így kell élnie, de nincs más választása. Bántatát megint csak ételbe fojtaná.*
- Korán meg fogsz halni, ha ilyesmire adod szerzetesi fejed.* Csóválja fejét, mert túlságosan naiv ez a lány. Kicsit sajnálja is érte.*
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
- Jó kis név lehet, ha ezt mindet rá lehet fogni. Most már sajnálom, hogy nem Morwonnak hívnak.* Válaszol ő is vidáman, de aztán megkomolyodnak. Kiderül, amit már eddig is sejtett Nimeri. Az pedig az, hogy titkos ez a beavatás.*
- Nagy kár.* Sóhajt beletörődően, mert valószínűleg ez esettben hiába faggatná tovább. Nimeril nem gondolja túl a tele fejet, de az feltűnik neki, hogy sokkal csendesebbé változik Nawanthiri. Még úgy is, hogy egy kicsit megpróbál viccelődni is. Csak akkor kezd el felengedni, amikor ezt a témát jégre helyezik. Sárváros sokkal jobban tetszik neki, mint ez. Sajnos annyira beleéli magát, hogy megbotlik a nyelve, de Mandulaszem csak egy félmosolyt reagál erre semmi többet. Meg is nyugszik Nimeril, mert az a boncolás titok. Túlságosan friss esemény, szóval nem beszélne még róla. Volt már olyan kérdése Nawanthirinek, amire felnevet Nimeril, de ez a mostani teljes önfeledt kacagást vált ki belőle.*
- Jaj bocsájts meg nekem! Már gondoltam én erre korábban is, de nincs most jövője az őrségnek. A vezérük meglépet azután, hogy kiszabadították azt a hajadon lányt. Jelenleg a városi őrség elég gyenge lábakon áll. Köszönöm, de inkább maradok az utcán. Főleg azután, hogy magukra dühítették Sárváros bandáit. Na meg nem éppen bőkezű a város velük. Cseberből-vederbe kerülnék. Valahogy csak megleszek én itt a kint.* Mondja szomorúan, mert nem örül annak, hogy így kell élnie, de nincs más választása. Bántatát megint csak ételbe fojtaná.*
- Korán meg fogsz halni, ha ilyesmire adod szerzetesi fejed.* Csóválja fejét, mert túlságosan naiv ez a lány. Kicsit sajnálja is érte.*
5257. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 15:52:32
Üzenet elküldve: 2021-01-21 15:52:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Ha nem a nő mondta volna ki a szavakat, akkor Torskel most bizonyára felháborodna, és tajtékzana dühében, de így csak elmosolyodik, és szépen válaszol.*
- Távol álljon tőlem, hogy ellopjam a hajót, csak hosszabb időre "kölcsön vennénk", úgy is van a kikötőbe elég, de mivel nem akarok bajt maradjunk a lónál.* Nyögi ki végül Torskel. Annyira nem örül, hogy szárazföldön kell járniuk. Mindig is jobban szerette a vizet, de ha nincs más, akkor sajnos ebből kell megélnie.*
- Akkor induljunk is a piacra, szükségem van egy lóra.* Mondja a kalóz. Így indulnak el kettecskén.*
*Ha nem a nő mondta volna ki a szavakat, akkor Torskel most bizonyára felháborodna, és tajtékzana dühében, de így csak elmosolyodik, és szépen válaszol.*
- Távol álljon tőlem, hogy ellopjam a hajót, csak hosszabb időre "kölcsön vennénk", úgy is van a kikötőbe elég, de mivel nem akarok bajt maradjunk a lónál.* Nyögi ki végül Torskel. Annyira nem örül, hogy szárazföldön kell járniuk. Mindig is jobban szerette a vizet, de ha nincs más, akkor sajnos ebből kell megélnie.*
- Akkor induljunk is a piacra, szükségem van egy lóra.* Mondja a kalóz. Így indulnak el kettecskén.*
5256. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 14:21:29
Üzenet elküldve: 2021-01-21 14:21:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Andorellan//
*Nem igazán van kedve egy ilyen kis porbafingót istápolni a kocsmában, de, ha a szükség úgy hozza, akkor muszáj. ~Bár a nyelvhasználat is ismerős és a járás is, de itt ezt megtermett férfiemberek szokták előadni. ~ Néz oldalra szánakozva a kis legény irányába, miközben a konyha felé tartanak.*
-Mit gügyögsz itt nekem te kis trollfika? *Áll meg a konyhában a gyerek előtt és szigorú tekintetét lesüti rá.*
-Amma pont most fogyott el… *Forgatja a szemeit körbe, mintha értené, mit is akar mondani a kisember. Aztán jön a következő szó.*
-Lép?... öh.. huh.. ínyenc vagy meg kell mondjam, de jó választás. *Lepődik meg hirtelen a beleképzelt értelemtől.*
-Öreganyám is mindig patkány léppel csinálta a kakascsőr főzeléket. *Magyarázza nagyon büszkén, hiszen, míg az öreganyja élt, szinte el vont kényeztetve.*
-Most csak ez van. *Szed le egy kis tányért az egyik asztalról, amiben sűrű, barna mindenféle dologgal teledobált étel gőzölögve várja, hogy valaki kanálon merítse. Közben a konyhában persze nagyon nézik őket, de főleg a gyereket, nem is tudják megállni, hogy ne hagyják el a helyüket az apró jövevény miatt.*
-Jajj de aranyos vagy, te drááága! Hát hogy kerültél ide? *Csípi meg az orcáját az egyik idősebb konyhás nő, közben Kóczy kitartóan végig várja, míg a jelenet befejeződik, a kezében a tálka kajával.*
-Azt hiszem éhes. *Azért odamondja, de nem igazán vesznek róla tudomást, túlságosan is vonzó, az a néhány láb magas, gügyögő, totyogó személy. ~Érdekes. Pedig még magáról se tud gondoskodni, alig látszik ki a földből, mégis imádják. ~*
*Nem igazán van kedve egy ilyen kis porbafingót istápolni a kocsmában, de, ha a szükség úgy hozza, akkor muszáj. ~Bár a nyelvhasználat is ismerős és a járás is, de itt ezt megtermett férfiemberek szokták előadni. ~ Néz oldalra szánakozva a kis legény irányába, miközben a konyha felé tartanak.*
-Mit gügyögsz itt nekem te kis trollfika? *Áll meg a konyhában a gyerek előtt és szigorú tekintetét lesüti rá.*
-Amma pont most fogyott el… *Forgatja a szemeit körbe, mintha értené, mit is akar mondani a kisember. Aztán jön a következő szó.*
-Lép?... öh.. huh.. ínyenc vagy meg kell mondjam, de jó választás. *Lepődik meg hirtelen a beleképzelt értelemtől.*
-Öreganyám is mindig patkány léppel csinálta a kakascsőr főzeléket. *Magyarázza nagyon büszkén, hiszen, míg az öreganyja élt, szinte el vont kényeztetve.*
-Most csak ez van. *Szed le egy kis tányért az egyik asztalról, amiben sűrű, barna mindenféle dologgal teledobált étel gőzölögve várja, hogy valaki kanálon merítse. Közben a konyhában persze nagyon nézik őket, de főleg a gyereket, nem is tudják megállni, hogy ne hagyják el a helyüket az apró jövevény miatt.*
-Jajj de aranyos vagy, te drááága! Hát hogy kerültél ide? *Csípi meg az orcáját az egyik idősebb konyhás nő, közben Kóczy kitartóan végig várja, míg a jelenet befejeződik, a kezében a tálka kajával.*
-Azt hiszem éhes. *Azért odamondja, de nem igazán vesznek róla tudomást, túlságosan is vonzó, az a néhány láb magas, gügyögő, totyogó személy. ~Érdekes. Pedig még magáról se tud gondoskodni, alig látszik ki a földből, mégis imádják. ~*
5255. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:06:18
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:06:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Azt Karheia is jól ismeri, hogy az alkohol mit képes kihozni az emberekből, mert tharg körökben komoly kultúrája van a szesz fogyasztásnak. Bár időnként ő is szívesen elfogyaszt egy pohár finom bort, vagy meleg nyári napokon pincehideg sört, de sosem volt komoly hódolója ezeknek a szokásoknak, ennek okán nem is bírja olyan jól nagy mennyiségben. Valamint cseppet sem vonzza a rombolás, vagy a másnapos bűntudat.
Torskel rövidesen előáll egy elég konkrét tervvel, mire Karheia csak szemöldökeit vonja fel.*
- Térképem nem mellesleg akadna, de inkább választanám a hagyományos módszert. Egyébként sem szeretnék egy felelőtlen, és felesleges lopással népem nevére bajt hozni.
*Nyilván a baj csak akkor érné utol, ha elkapnák, de nem sok esélyt lát egyébként sem a sikerességre. Ők csak ketten vannak, és biztos benne, hogy csak úgy nem hagynak felügyelet nélkül hajókat.*
- Az étel problémáját meg tudom én oldani varázslattal, de vehetünk azt is, ha szeretnéd.
*Közben feláll, és elteszi kulacsát, amit az előbb kínált, és végül nem történt vele semmi. Elindul a fogadó ajtaja felé, hogy kilépve azon rögvest Csatanglóhoz siessen céltudatos lépésekkel.*
- A piacon biztosan akad valami megfizethető, teherbíró ló.
*Magyarázza maga elé, miközben sajátjával foglalkozik. Az állat láthatóan feszült, egyrészt mert Karheia mellett igencsak megszokta a jó bánásmódot, ami az elmúlt napokban elmaradt, másfelől mindig ideges idegenek társaságában. Testén lévő apró sebek jelzik is, hogy miért.
Miután a nő befejezi az állat felszerelését, megnyugtatását, és a vele való kedveskedést Torskel felé fordul, hogy megerősítést kapjon tőle, hogy indulhatnak a piac felé.*
*Azt Karheia is jól ismeri, hogy az alkohol mit képes kihozni az emberekből, mert tharg körökben komoly kultúrája van a szesz fogyasztásnak. Bár időnként ő is szívesen elfogyaszt egy pohár finom bort, vagy meleg nyári napokon pincehideg sört, de sosem volt komoly hódolója ezeknek a szokásoknak, ennek okán nem is bírja olyan jól nagy mennyiségben. Valamint cseppet sem vonzza a rombolás, vagy a másnapos bűntudat.
Torskel rövidesen előáll egy elég konkrét tervvel, mire Karheia csak szemöldökeit vonja fel.*
- Térképem nem mellesleg akadna, de inkább választanám a hagyományos módszert. Egyébként sem szeretnék egy felelőtlen, és felesleges lopással népem nevére bajt hozni.
*Nyilván a baj csak akkor érné utol, ha elkapnák, de nem sok esélyt lát egyébként sem a sikerességre. Ők csak ketten vannak, és biztos benne, hogy csak úgy nem hagynak felügyelet nélkül hajókat.*
- Az étel problémáját meg tudom én oldani varázslattal, de vehetünk azt is, ha szeretnéd.
*Közben feláll, és elteszi kulacsát, amit az előbb kínált, és végül nem történt vele semmi. Elindul a fogadó ajtaja felé, hogy kilépve azon rögvest Csatanglóhoz siessen céltudatos lépésekkel.*
- A piacon biztosan akad valami megfizethető, teherbíró ló.
*Magyarázza maga elé, miközben sajátjával foglalkozik. Az állat láthatóan feszült, egyrészt mert Karheia mellett igencsak megszokta a jó bánásmódot, ami az elmúlt napokban elmaradt, másfelől mindig ideges idegenek társaságában. Testén lévő apró sebek jelzik is, hogy miért.
Miután a nő befejezi az állat felszerelését, megnyugtatását, és a vele való kedveskedést Torskel felé fordul, hogy megerősítést kapjon tőle, hogy indulhatnak a piac felé.*
5254. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-21 07:04:11
Üzenet elküldve: 2021-01-21 07:04:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
*Hálás biccentéssel nyugtázza, hogy megmaradnak a Nawanthiriben. Node milyen név vajon a Morwon?*
- Óriásnév! Állítólag ős-óriásul gazdagot, szépet, okosat és bátrat is jelent, attól függően, milyen hangsúllyal mondják! *Magyarázza mint egy jó diák, de a szemében csillogó vidámság sokat finomít tudálékos hangnemen. Arra, hogy majd meséljen a beavatásokról, csak a fejét rázza.*
- Nem lehet. Kívülállóknak nem beszélhetünk ilyenekről.
*Ukrom meg most biztos csuklik (korábbi útitársa pedig őszintén reméli, hogy nem épp sörözés közben), mert úgy kitárgyalják a háta mögött, hogy borzasztó.*
- Nem volt rá idő. *feleli a zsoldos írástudományát firtató kérdésre* Túl sok minden történt idefelé jövet, meg azután is. Tele volt a feje mind a kettőnknek. *Ezen a ponton - talán egy félreértés, talán más miatt - mintha valami elromlana. Nawanthiri kedves marad továbbra is, de ahogy a vörös kívánásról, férfiakról és ölelésről cseveg, feltűnően távolságtartóbbá válik. Együttérez, és próbál biztatókat is mondani, mint hogy "Még átjössz párszor ebédre, aztán kigömbölyödsz, ahol csak kell!", mégis, inkább sikerül ez udvariasra, mint közvetlenre. Csak akkor enged fel, amikor áttérnek a városőrökre meg a Sárvárosra. Az apró nyelvbotlás nem kerüli el a figyelmét, de erre mindössze egy huncut félmosollyal utal. Kérdése csak egy maradt:*
- Mit szólnál, ha beállnánk az őrségbe? *emeli meg az egyik szemöldökét nagy ravaszdin* Orvos meg khm... halottkém biztosan kell nekik. Mindig lenne fedél a fejed fölött, és soha többet nem lennél éhes. *hatásszünet, vállvonás* Munka nekem is kéne, ott meg az lenne a munkám, hogy a bajbajutottakon segítsek. Az pedig *mosolyodik el* naaagyon szerzetes-dolog! *A korábbi távolságtartás ekkorra tovatűnik, és a helyét a már ismert, egyszerű (nem feltétlenül városőrös) kedvesség veszi át. Kíváncsian várja, hogy tetszik Nimerilnek az ötlet, bár azért számít némi ellenállásra.*
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
*Hálás biccentéssel nyugtázza, hogy megmaradnak a Nawanthiriben. Node milyen név vajon a Morwon?*
- Óriásnév! Állítólag ős-óriásul gazdagot, szépet, okosat és bátrat is jelent, attól függően, milyen hangsúllyal mondják! *Magyarázza mint egy jó diák, de a szemében csillogó vidámság sokat finomít tudálékos hangnemen. Arra, hogy majd meséljen a beavatásokról, csak a fejét rázza.*
- Nem lehet. Kívülállóknak nem beszélhetünk ilyenekről.
*Ukrom meg most biztos csuklik (korábbi útitársa pedig őszintén reméli, hogy nem épp sörözés közben), mert úgy kitárgyalják a háta mögött, hogy borzasztó.*
- Nem volt rá idő. *feleli a zsoldos írástudományát firtató kérdésre* Túl sok minden történt idefelé jövet, meg azután is. Tele volt a feje mind a kettőnknek. *Ezen a ponton - talán egy félreértés, talán más miatt - mintha valami elromlana. Nawanthiri kedves marad továbbra is, de ahogy a vörös kívánásról, férfiakról és ölelésről cseveg, feltűnően távolságtartóbbá válik. Együttérez, és próbál biztatókat is mondani, mint hogy "Még átjössz párszor ebédre, aztán kigömbölyödsz, ahol csak kell!", mégis, inkább sikerül ez udvariasra, mint közvetlenre. Csak akkor enged fel, amikor áttérnek a városőrökre meg a Sárvárosra. Az apró nyelvbotlás nem kerüli el a figyelmét, de erre mindössze egy huncut félmosollyal utal. Kérdése csak egy maradt:*
- Mit szólnál, ha beállnánk az őrségbe? *emeli meg az egyik szemöldökét nagy ravaszdin* Orvos meg khm... halottkém biztosan kell nekik. Mindig lenne fedél a fejed fölött, és soha többet nem lennél éhes. *hatásszünet, vállvonás* Munka nekem is kéne, ott meg az lenne a munkám, hogy a bajbajutottakon segítsek. Az pedig *mosolyodik el* naaagyon szerzetes-dolog! *A korábbi távolságtartás ekkorra tovatűnik, és a helyét a már ismert, egyszerű (nem feltétlenül városőrös) kedvesség veszi át. Kíváncsian várja, hogy tetszik Nimerilnek az ötlet, bár azért számít némi ellenállásra.*
5253. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 22:55:43
Üzenet elküldve: 2021-01-20 22:55:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Miután gondosan kiköti lovát az istállóban, s az összes cuccát leveszi, megindul a fogadó ajtaja felé, s halkan, udvariasan benyit. Útja egyenesen a pulthoz vezet, de kivételesen nem azért, hogy kikérje első italát, hanem egyelőre csak szállás felől érdeklődik. Szeretne lepakolni és átöltözni, mielőtt kényelembe helyezné magát valamelyik csábító asztalnál, s megkezdené a vadászatot. 42 aranyat fizet az elf három éjszakányi szállásért. Nem vészes ár, volt már olyan helyen, ahol egy egyszerűbb Szoba többet kóstált. Ahogy kezébe kapja a kulcsot, meg is indul, ismeri már itt a járást. A szoba egyszerű, letisztult puritánsága sem lepi meg, táskáját az ágyra hajítja, s miután levetette poros csizmáját, elkezdi kipakolni a ruháit. Alaposan felkészült, hozott néhány elegáns, szép szoknyát és felsőt, amelyek jobban passzolnak egy jómódú kereskedő feleségének a szerepéhez, mint az egyszerű lovaglónadrág, s kényelmes ing. Miután kiválasztotta, miben fog aznap este tetszelegni, kibontja haját, s gondosan kifésüli. Sötétlila, ízlésesen kivágott, hátul fűzős ruhájához egy szép, indákat és leveleket formázó ezüst övet csatol fel, majd hátára omló éjfekete hajából néhány tincset befon, s egy fém, virágos csattal füle mögé tűzi. Csizmáján kívül csupán egy cipőt hozott, egy emelt sarkú, csatos, pasztellszínű félcipőt. Arcára még varázsol egy leheletnyi sminket, hogy kiemelje zöld szemeit, majd amikor úgy dönt, elégedett magával, elhagyja szobáját, s visszatér a kellemes, emberi zajokkal teli helyiségbe, hogy keressen magának egy üres asztalt.*
Ahogy kezébe kapja a kulcsot, meg is indul, ismeri már itt a járást. A szoba egyszerű, letisztult puritánsága sem lepi meg, táskáját az ágyra hajítja, s miután levetette poros csizmáját, elkezdi kipakolni a ruháit. Alaposan felkészült, hozott néhány elegáns, szép szoknyát és felsőt, amelyek jobban passzolnak egy jómódú kereskedő feleségének a szerepéhez, mint az egyszerű lovaglónadrág, s kényelmes ing. Miután kiválasztotta, miben fog aznap este tetszelegni, kibontja haját, s gondosan kifésüli. Sötétlila, ízlésesen kivágott, hátul fűzős ruhájához egy szép, indákat és leveleket formázó ezüst övet csatol fel, majd hátára omló éjfekete hajából néhány tincset befon, s egy fém, virágos csattal füle mögé tűzi. Csizmáján kívül csupán egy cipőt hozott, egy emelt sarkú, csatos, pasztellszínű félcipőt. Arcára még varázsol egy leheletnyi sminket, hogy kiemelje zöld szemeit, majd amikor úgy dönt, elégedett magával, elhagyja szobáját, s visszatér a kellemes, emberi zajokkal teli helyiségbe, hogy keressen magának egy üres asztalt.*
5252. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 22:52:18
Üzenet elküldve: 2021-01-20 22:52:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi éppen elfogyasztja a reggelije maradékát, majd rámosolyog az asztaltársra.*
- Az emberek mindenfelé egyformák. Ha részegek, és dühösek, akkor törnek, és zúznak.* Zárja le ennyivel a férfi, majd elgondolkodik, és kicsit közelebb hajol a nőhöz, hogy a fülébe súgjon.*
- Ha tudnánk szerezni egy térképet, ami megmutatja, hogy vízi úton hogy jutunk el a Vashegyig, és szereznénk egy hajót, akkor lehet hamar odaérnénk. Egy kisebb bárkát el tudunk kötni ketten is, de a térképet nehéz beszerezni.* Adja elő gondolatait a férfi.*
- Szükségem lesz ételre, illetve egy hátasra, ha mégiscsak a szárazföldet választjuk.* Szól, és finom a tányérjára helyezi az evőeszközöket.*
*A férfi éppen elfogyasztja a reggelije maradékát, majd rámosolyog az asztaltársra.*
- Az emberek mindenfelé egyformák. Ha részegek, és dühösek, akkor törnek, és zúznak.* Zárja le ennyivel a férfi, majd elgondolkodik, és kicsit közelebb hajol a nőhöz, hogy a fülébe súgjon.*
- Ha tudnánk szerezni egy térképet, ami megmutatja, hogy vízi úton hogy jutunk el a Vashegyig, és szereznénk egy hajót, akkor lehet hamar odaérnénk. Egy kisebb bárkát el tudunk kötni ketten is, de a térképet nehéz beszerezni.* Adja elő gondolatait a férfi.*
- Szükségem lesz ételre, illetve egy hátasra, ha mégiscsak a szárazföldet választjuk.* Szól, és finom a tányérjára helyezi az evőeszközöket.*
5251. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:57:12
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:57:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Mik, Garsin//
*Kezdi kínosan érezni magát, amikor a férfi arról beszél, hogy derék embernek tartja és ha szögre akasztja a kötényt, még városőr is lehetne belőle. Mik tudja a legjobban, hogy egyáltalán nem érdemel ilyesmit. Főleg azok után, amiket a lázadás napjai alatt tett. De zűrös idők voltak azok, amiket végképp maga mögött hagyott és a Kalmárban otthonra lelt.
Zavart szerénységgel mosolyog és örülne már, ha mehetne dolgozni. Az üzenetet majd átadja és amilyen információval tud, segít a városőrnek és társának.
Aztán a vendégek koccintanak és megisszák a pálinkát, Mik pedig kihasználja az alkalmat, hogy munka címén kicsit kiszakadjon a beszélgetésből. Előkészíti a vizet a teához és az italokat és a poharakat is.*
- Máris, kisasszony. *A lány elég csendes, Mik igyekszik barátságosan mosolyogni rá, hogy oldja a zavarát. Víz mindig van a melegen, így nem sok forrás kell neki. Egy szűrőn átengedi a vizet, leforrázva a tealeveleket, majd félreteszi, hogy ázzon kicsit. De egy pohár vizet kitölt Garsinnak.*
- Bizony. De minden jó, ha a vége jó, ahogy mondani szokás. *Mosolyog már kissé őszintébben. Szerencsére nem kap több kérdést és a a vendégek elindulnak az asztalukhoz.*
- Azonnal viszem az italt és a sülteket! *Mondja a pulttól ellépő vendégek után és ha tehetné, megtörölné a homlokát, de visszafogja magát és inkább a konyhára indul, hogy rákérdezzen a vadkanokra.
Amint kész, akkor pedig azonnal kiviszi melegében, forrón és ízesen, ahogy csak a Kalmárban készítik.*
- Jó étvágyat kívánok. *Teszi mellé az italokat és Garsin is megkapja a teát egy kis mézzel és citrommal.*
- Ha bármire szükségük van, csak kiáltsanak a pult felé és azonnal jövök. *Mondja még, majd magukra hagyja a duót az asztalnál, hogy nyugodtan ehessenek és beszélgessenek.
Kis idővel később Bredoc és Garsin már be is fejezét, miközben Mik a pultban sertepertél. Amikor a két városőr indulni készül és odaköszönnek a pultosnak, mosolyogva int oda nekik.*
- A bárónak átadom az üzenetét. Minden jót, az istenek vigyázzanak önökre! *Köszön el és kicsit megkönnyebbül, amikor a városőrök elhagyják a fogadót. Pedig igazán kedves emberek voltak, de a félelme nem is innen táplálkozott.*
//Mik, Garsin//
*Kezdi kínosan érezni magát, amikor a férfi arról beszél, hogy derék embernek tartja és ha szögre akasztja a kötényt, még városőr is lehetne belőle. Mik tudja a legjobban, hogy egyáltalán nem érdemel ilyesmit. Főleg azok után, amiket a lázadás napjai alatt tett. De zűrös idők voltak azok, amiket végképp maga mögött hagyott és a Kalmárban otthonra lelt.
Zavart szerénységgel mosolyog és örülne már, ha mehetne dolgozni. Az üzenetet majd átadja és amilyen információval tud, segít a városőrnek és társának.
Aztán a vendégek koccintanak és megisszák a pálinkát, Mik pedig kihasználja az alkalmat, hogy munka címén kicsit kiszakadjon a beszélgetésből. Előkészíti a vizet a teához és az italokat és a poharakat is.*
- Máris, kisasszony. *A lány elég csendes, Mik igyekszik barátságosan mosolyogni rá, hogy oldja a zavarát. Víz mindig van a melegen, így nem sok forrás kell neki. Egy szűrőn átengedi a vizet, leforrázva a tealeveleket, majd félreteszi, hogy ázzon kicsit. De egy pohár vizet kitölt Garsinnak.*
- Bizony. De minden jó, ha a vége jó, ahogy mondani szokás. *Mosolyog már kissé őszintébben. Szerencsére nem kap több kérdést és a a vendégek elindulnak az asztalukhoz.*
- Azonnal viszem az italt és a sülteket! *Mondja a pulttól ellépő vendégek után és ha tehetné, megtörölné a homlokát, de visszafogja magát és inkább a konyhára indul, hogy rákérdezzen a vadkanokra.
Amint kész, akkor pedig azonnal kiviszi melegében, forrón és ízesen, ahogy csak a Kalmárban készítik.*
- Jó étvágyat kívánok. *Teszi mellé az italokat és Garsin is megkapja a teát egy kis mézzel és citrommal.*
- Ha bármire szükségük van, csak kiáltsanak a pult felé és azonnal jövök. *Mondja még, majd magukra hagyja a duót az asztalnál, hogy nyugodtan ehessenek és beszélgessenek.
Kis idővel később Bredoc és Garsin már be is fejezét, miközben Mik a pultban sertepertél. Amikor a két városőr indulni készül és odaköszönnek a pultosnak, mosolyogva int oda nekik.*
- A bárónak átadom az üzenetét. Minden jót, az istenek vigyázzanak önökre! *Köszön el és kicsit megkönnyebbül, amikor a városőrök elhagyják a fogadót. Pedig igazán kedves emberek voltak, de a félelme nem is innen táplálkozott.*
5250. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 19:04:30
Üzenet elküldve: 2021-01-20 19:04:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Nem biztos benne, hogy az a kisgyerek már meg tudna birkózni ezzel a hússal, meg úgy egyáltalán... továbbra is sajnálja, hogy itt kell hagynia az ételt, amiért Bredoc fizetett, főleg, hogy úgy véli, nem biztos, hogy egyhamar ehet még ilyen finomat. De kénytelen belenyugodni és nem is firtatja többet.
Mikor a parancsnokhelyettes föláll, ő is mozdul, köpenyét ismét összehúzva magán. Aztán mikor a férfi a kezét nyújtja, értetlenül pislog a vaskos marokra, és alighanem az ital és a fáradtság is rájátszik, hogy kicsit összezavarodik és elfogja a rettenet. Rossz emlékeket idéz benne a mozdulat és nem tud csinálni semmit, egyszerűen elkezd hevesen verni a szíve és látszódhat rajta, hogy megint a sírást nyomja el magában, száját összeszorítva.
Majd egy-két pillanat múlva nagyjából ráébred, hogy csak Bredoc áll előtte és senki nem akarja bántani, de az iszonyodó érzést és a félelmet nehezebben rázza le magáról. Helyette társul hozzá még egyfajta szégyenérzet, amiért így viselkedik.*
- Bocsánat. - *Préseli ki magából, miközben föláll és fejére húzza a csuklyát, hogy elbújjon a világ elől.
Búcsúzóul kicsit meghajtja magát a pult felé, majd követi Bredocot a kijárathoz. Addig meg igyekszik összekaparni magát, mert nyilván az ő nyavalygására van a legkevésbé szükség, nem kell még egy plusz teher a parancsnokhelyettesnek a temérdek gond mellé.*
*Nem biztos benne, hogy az a kisgyerek már meg tudna birkózni ezzel a hússal, meg úgy egyáltalán... továbbra is sajnálja, hogy itt kell hagynia az ételt, amiért Bredoc fizetett, főleg, hogy úgy véli, nem biztos, hogy egyhamar ehet még ilyen finomat. De kénytelen belenyugodni és nem is firtatja többet.
Mikor a parancsnokhelyettes föláll, ő is mozdul, köpenyét ismét összehúzva magán. Aztán mikor a férfi a kezét nyújtja, értetlenül pislog a vaskos marokra, és alighanem az ital és a fáradtság is rájátszik, hogy kicsit összezavarodik és elfogja a rettenet. Rossz emlékeket idéz benne a mozdulat és nem tud csinálni semmit, egyszerűen elkezd hevesen verni a szíve és látszódhat rajta, hogy megint a sírást nyomja el magában, száját összeszorítva.
Majd egy-két pillanat múlva nagyjából ráébred, hogy csak Bredoc áll előtte és senki nem akarja bántani, de az iszonyodó érzést és a félelmet nehezebben rázza le magáról. Helyette társul hozzá még egyfajta szégyenérzet, amiért így viselkedik.*
- Bocsánat. - *Préseli ki magából, miközben föláll és fejére húzza a csuklyát, hogy elbújjon a világ elől.
Búcsúzóul kicsit meghajtja magát a pult felé, majd követi Bredocot a kijárathoz. Addig meg igyekszik összekaparni magát, mert nyilván az ő nyavalygására van a legkevésbé szükség, nem kell még egy plusz teher a parancsnokhelyettesnek a temérdek gond mellé.*
5249. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:51:25
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:51:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Xavy//
*Andorellan keservesen sírdogál, de Xavy szerencséjére éppen akkor ejti ki a száján a varázsszót, amikor a kisfiú éppen levegőért kapkod. Ezer közül is megismerné ezt a kifejezést.*
- Uuuuuennii! *Mondja elámulva, és el is felejti, hogy mekkora volt az imént a bánata. Már azt sem kell neki mutogatni, hogy kövesse a lányt, eszébe sem jutna itt maradni: egyenesen hátra, a finom illatok felé kíséri őt! Komoly koncentrációval feltápászkodik a földről, és babajárásával egyenesen pártfogója után totyog. Eközben pedig csak ámul és bámul.* Uuuuu!
- Amma amma amma. *Sorolja fel közben készséggel Xavynak, hogy ő pontosan mit konyít a konyhához, hátha a másik hasznát veszi ennek a tudásnak. Ezután beugrik neki még valami igen fontos.* Jépp.
*Andorellan keservesen sírdogál, de Xavy szerencséjére éppen akkor ejti ki a száján a varázsszót, amikor a kisfiú éppen levegőért kapkod. Ezer közül is megismerné ezt a kifejezést.*
- Uuuuuennii! *Mondja elámulva, és el is felejti, hogy mekkora volt az imént a bánata. Már azt sem kell neki mutogatni, hogy kövesse a lányt, eszébe sem jutna itt maradni: egyenesen hátra, a finom illatok felé kíséri őt! Komoly koncentrációval feltápászkodik a földről, és babajárásával egyenesen pártfogója után totyog. Eközben pedig csak ámul és bámul.* Uuuuu!
- Amma amma amma. *Sorolja fel közben készséggel Xavynak, hogy ő pontosan mit konyít a konyhához, hátha a másik hasznát veszi ennek a tudásnak. Ezután beugrik neki még valami igen fontos.* Jépp.
5248. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:23:32
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:23:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Mosolyog a lány szavain, hisz valóban, emberes adag, s mégiscsak hölgyeményből van Garsin, bárhogy is nézzük.*
-Talán majd megeszi az az éhes kisfiú, ha jól hallom az a baja, vagy esetleg az állatok jól laknak vele. Kárba biztosan nem megy.
*Még ha nincs is így, könnyen lehetne, egész profi helynek tűnik a Kalmár, biztosan gondoltak erre is.*
-Helyes, örülök, ha ízlett.
*Bár ő inkább a főtt krumplihoz, és a sózott, vagy füstölt húshoz szokott, hisz az áll el sokáig, és viszonylag olcsó, de azért szereti, mikor ilyen lakomában lehet része. Mindenesetre máris jobban érzi magát a hosszú út után, és ahogy Garsin levágja az italt mosolyogni támad kedve. Látja is rajta, hogy kicsit talán elfáradhatott, így tényleg jobb lesz indulni. Lassan egyébként is esteledni kezd. Még egy nagyot szív a pipába, majd feláll, s kezét nyújtja a lánynak, hátha engedi, hogy felsegítse.*
-Köszönünk mindent, nagyon finom volt az étel. Még találkozunk.
*Int is a beszéd mellé, hisz így a biztos. A báróval majd egyébként is szeretne találkozni, szóval bizonyosan visszatér még ide, meg úgy egyébként sincs ellenére néha elengednie magát, már amennyire a teendők engedik. Ha Garsin követi, úgy együtt léphetnek ki, megcélozva a kaszárnya hatalmas épületét.*
*Mosolyog a lány szavain, hisz valóban, emberes adag, s mégiscsak hölgyeményből van Garsin, bárhogy is nézzük.*
-Talán majd megeszi az az éhes kisfiú, ha jól hallom az a baja, vagy esetleg az állatok jól laknak vele. Kárba biztosan nem megy.
*Még ha nincs is így, könnyen lehetne, egész profi helynek tűnik a Kalmár, biztosan gondoltak erre is.*
-Helyes, örülök, ha ízlett.
*Bár ő inkább a főtt krumplihoz, és a sózott, vagy füstölt húshoz szokott, hisz az áll el sokáig, és viszonylag olcsó, de azért szereti, mikor ilyen lakomában lehet része. Mindenesetre máris jobban érzi magát a hosszú út után, és ahogy Garsin levágja az italt mosolyogni támad kedve. Látja is rajta, hogy kicsit talán elfáradhatott, így tényleg jobb lesz indulni. Lassan egyébként is esteledni kezd. Még egy nagyot szív a pipába, majd feláll, s kezét nyújtja a lánynak, hátha engedi, hogy felsegítse.*
-Köszönünk mindent, nagyon finom volt az étel. Még találkozunk.
*Int is a beszéd mellé, hisz így a biztos. A báróval majd egyébként is szeretne találkozni, szóval bizonyosan visszatér még ide, meg úgy egyébként sincs ellenére néha elengednie magát, már amennyire a teendők engedik. Ha Garsin követi, úgy együtt léphetnek ki, megcélozva a kaszárnya hatalmas épületét.*
5247. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 16:34:29
Üzenet elküldve: 2021-01-20 16:34:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
* Nagyon aranyosan rázza a fejét Mandulaszem. Ki gondolná, hogy ez az ártatlan lányka képes földhöz vágni egy férfit is.*
- Fú, hát nem gondoltam volna, hogy ilyen agy jelentősége van a nevednek.* Néz rá megrökönyödve, mert ez neki újdonság.*
- Ígérem, hogy nem rövidítem meg a neved többet. Nawanthiri. Amúgy meg milyen név az, hogy Morwon? Még jó, hogy nem így hívnak.* Így hát ezt most már letisztázták. Nincs többé Mandulaszem vagy Nawa.*
- Egyszer majd azért erről a beavatásról mesélhetnél. Szívesen hallanám.* Jegyzi meg, na persze lehet, hogy ez titok, akkor meg így járt és kész. Csevegnek egy kicsit, de ami igazán megfogja őket az az írástudó ork.*
- Valóban egyikhez sem kell túlságosan sok írástudás, de még ész se. Nem kérdezted, hogy hol tanulta?* Dől előrébb egy kicsit kíváncsian. Nem meglepő, hogy Nimeril nem túlságosan szentelt sok figyelmet Mandulaszem domborulataira, hiszen ő nem gerjed az ilyesmire. Most inkább megnézi magának, hogy meg lett ez említve, és bár most téli ruha van rajta, azért az látszik, hogy akad ott mit fogni. Végső soron meg is tudja érteni a kereskedőt is, mert ha a nyakába próbálgatta a függőket, akkor tuti jó rálátása volt azokra az idomokra. Na Nimerilen most nem túlságosan van mit nézni vagy fogni. Csont gebe szegénykém, szóval a vastag, rongyos téli ruha nem mutat semmit sem. Arcán meg kezén látszik, hogy milyen soványka, amiből lehet következtetni, hogy a teste többi része is ilyen lehet.*
- Hát meg.* Helyesel két falat között.* Viszont most nem igen kívánna meg senki. Biztonságban vagyok talán.* Még egy keserű félmosolyt is megenged magának. Nimerilt is felzaklatta amit hallott, de amikor legyint Nawanthiri és az orkot kezdi el védeni felnevet.*
- Kis szívem te aztán igazán naiv vagy. Ezt nem kell tanulni, mert a párosodási hajlam a vérünkben a van. A kutyákat sem tanítja senki, aztán mégis sikerül nekik. Hidd el nekem, hogy ettől még inkább ki volt éhezve Ukron vagy ki. A férfiak túlságosan is kiismerhetőek.* Azon persze nem lepődik meg, hogy szűz még a lány, hiszen szerzetes vagy mi. Biztosan van valami ilyen fogadalmuk vagy mi. Kissé csöndesen ő is hozzátesz ehhez a bevalláshoz valamit.*
- Igazából én sem voltam még férfival.* Kissé feszeng, de mivel hasonló cipőben járnak, ezért el merte mondani.*
- Szerintem már nem is leszek.* Mutat végig magán, mert így nem sok alak kívánná meg, akik meg igen ahhoz neki nincs gusztusa. Kérdezne még róla, de Nimeril szeretné hallani a fő kérdéseit, amiért itt vannak. Kis gondolkodás után kitalálja Mandulaszem, hogy mik is voltak azok. Addig ő falatozgat egy keveset, élve az lehetőséggel. Neki aztán mindegy, hogy mi kerül a szájába, csak étel legyen.*
- Szóval a városi őrségre vagy kíváncsi? Hát azt felszámolták, mert nagyon gyűlölte a lakosság. Annál a kúriánál, amit mutattam kész utat vágtak a tömegbe. Úgy hallottam, hogy elmenekültek a városból. Vörös köpenyeseknek hívták őket a köpenyük miatt.* Megnyalja száj szélét, mielőtt folytatná a beszédet.* Elvileg volt egy csapat, akik a közeli barlangrendszerben állomásoztak, mert ott büntető telepet tartott fent a város. Na most ők róluk semmi hír, de szerintem már nincs ott senki. Ha nincs pénz, akkor minek maradtak volna ott.* Ezzel ezt ki is pipálta. Jöhet néhány falat után a következő kérdés is.*
- Sárváros? Még nem jártam ott, de sokat pusmognak róluk a népek. Ott azok élnek, akik a robbanás után a szakadék ama oldalán ragadtak. Az alja nép ragadt ott, így aztán a bűnözés eluralkodott. A város épített oda egy hidat, de aztán rájöttek mi van odaát. Őrt állítottak oda, mivel a problémát nem tudják megoldani. Egész kis erődjük van ott azoknak a csavargóknak. Nem rég elraboltak itt egy hajadon lányt. Az újonnan alakult városi őrségnek sikerült végül visszavernie őket. Voltak áldozatok is, mert az egyiket én magam bonc... vizsgáltam meg.* Túlságosan is elfelejtkezett magáról. Ártatlanul pillog a naiv szerzetesre.*
- Van még valami, amit tudni szeretnél.* Terelné el a figyelmet az ő kis botlásáról.*
//Pillantás a mélybe//
// Istálló //
* Nagyon aranyosan rázza a fejét Mandulaszem. Ki gondolná, hogy ez az ártatlan lányka képes földhöz vágni egy férfit is.*
- Fú, hát nem gondoltam volna, hogy ilyen agy jelentősége van a nevednek.* Néz rá megrökönyödve, mert ez neki újdonság.*
- Ígérem, hogy nem rövidítem meg a neved többet. Nawanthiri. Amúgy meg milyen név az, hogy Morwon? Még jó, hogy nem így hívnak.* Így hát ezt most már letisztázták. Nincs többé Mandulaszem vagy Nawa.*
- Egyszer majd azért erről a beavatásról mesélhetnél. Szívesen hallanám.* Jegyzi meg, na persze lehet, hogy ez titok, akkor meg így járt és kész. Csevegnek egy kicsit, de ami igazán megfogja őket az az írástudó ork.*
- Valóban egyikhez sem kell túlságosan sok írástudás, de még ész se. Nem kérdezted, hogy hol tanulta?* Dől előrébb egy kicsit kíváncsian. Nem meglepő, hogy Nimeril nem túlságosan szentelt sok figyelmet Mandulaszem domborulataira, hiszen ő nem gerjed az ilyesmire. Most inkább megnézi magának, hogy meg lett ez említve, és bár most téli ruha van rajta, azért az látszik, hogy akad ott mit fogni. Végső soron meg is tudja érteni a kereskedőt is, mert ha a nyakába próbálgatta a függőket, akkor tuti jó rálátása volt azokra az idomokra. Na Nimerilen most nem túlságosan van mit nézni vagy fogni. Csont gebe szegénykém, szóval a vastag, rongyos téli ruha nem mutat semmit sem. Arcán meg kezén látszik, hogy milyen soványka, amiből lehet következtetni, hogy a teste többi része is ilyen lehet.*
- Hát meg.* Helyesel két falat között.* Viszont most nem igen kívánna meg senki. Biztonságban vagyok talán.* Még egy keserű félmosolyt is megenged magának. Nimerilt is felzaklatta amit hallott, de amikor legyint Nawanthiri és az orkot kezdi el védeni felnevet.*
- Kis szívem te aztán igazán naiv vagy. Ezt nem kell tanulni, mert a párosodási hajlam a vérünkben a van. A kutyákat sem tanítja senki, aztán mégis sikerül nekik. Hidd el nekem, hogy ettől még inkább ki volt éhezve Ukron vagy ki. A férfiak túlságosan is kiismerhetőek.* Azon persze nem lepődik meg, hogy szűz még a lány, hiszen szerzetes vagy mi. Biztosan van valami ilyen fogadalmuk vagy mi. Kissé csöndesen ő is hozzátesz ehhez a bevalláshoz valamit.*
- Igazából én sem voltam még férfival.* Kissé feszeng, de mivel hasonló cipőben járnak, ezért el merte mondani.*
- Szerintem már nem is leszek.* Mutat végig magán, mert így nem sok alak kívánná meg, akik meg igen ahhoz neki nincs gusztusa. Kérdezne még róla, de Nimeril szeretné hallani a fő kérdéseit, amiért itt vannak. Kis gondolkodás után kitalálja Mandulaszem, hogy mik is voltak azok. Addig ő falatozgat egy keveset, élve az lehetőséggel. Neki aztán mindegy, hogy mi kerül a szájába, csak étel legyen.*
- Szóval a városi őrségre vagy kíváncsi? Hát azt felszámolták, mert nagyon gyűlölte a lakosság. Annál a kúriánál, amit mutattam kész utat vágtak a tömegbe. Úgy hallottam, hogy elmenekültek a városból. Vörös köpenyeseknek hívták őket a köpenyük miatt.* Megnyalja száj szélét, mielőtt folytatná a beszédet.* Elvileg volt egy csapat, akik a közeli barlangrendszerben állomásoztak, mert ott büntető telepet tartott fent a város. Na most ők róluk semmi hír, de szerintem már nincs ott senki. Ha nincs pénz, akkor minek maradtak volna ott.* Ezzel ezt ki is pipálta. Jöhet néhány falat után a következő kérdés is.*
- Sárváros? Még nem jártam ott, de sokat pusmognak róluk a népek. Ott azok élnek, akik a robbanás után a szakadék ama oldalán ragadtak. Az alja nép ragadt ott, így aztán a bűnözés eluralkodott. A város épített oda egy hidat, de aztán rájöttek mi van odaát. Őrt állítottak oda, mivel a problémát nem tudják megoldani. Egész kis erődjük van ott azoknak a csavargóknak. Nem rég elraboltak itt egy hajadon lányt. Az újonnan alakult városi őrségnek sikerült végül visszavernie őket. Voltak áldozatok is, mert az egyiket én magam bonc... vizsgáltam meg.* Túlságosan is elfelejtkezett magáról. Ártatlanul pillog a naiv szerzetesre.*
- Van még valami, amit tudni szeretnél.* Terelné el a figyelmet az ő kis botlásáról.*
5246. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 15:59:57
Üzenet elküldve: 2021-01-20 15:59:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Egészen kipirul az arca, érzi is, hogy lángol. A kinti hideg után a kandalló melege, meg a fűszeres, tartalmas étel és a forró ital áthevítik, kicsit el is álmosítják. Főleg így, jóllakottan.
Ettől a bódulattól a nyugtalansága is csillapodik, tompulnak az érzékei.*
- Túl sok. - *Rázza meg a fejét.*
- De sajnálom itt hagyni. - *Ismeri be, szomorúan magyarázva. Az étel túl nagy kincs, nehezére esik, hogy hagyja veszni. Ha legalább magával vihetné későbbre...*
- Igen. - *Bólint.*
- Minden nagyon finom volt. Köszönöm az ételt és az italt! - *Egészíti ki hálásan.
A nem sürgető, de számára azért jelzésértékű megjegyzésre a pálinkás pohárkáért nyúl, és kis rákészüléssel föl is hajtja.
Nem fintorog túlzottan, de azért nagyot nyel és kicsit megmerevedik, míg a perzselés végigfut a torkán és megnyugszik a gyomrában. Aztán a tea maradékát is ráissza, azzal kicsit elveszi a rémes ízt a szájából.
Ha eddig pirult és bódult volt, most ez csak fokozódik. Kicsit kétségbe is esik és elszégyelli magát, mikor érzi, hogy nem egészen tiszta a feje és nehezére esik nyitva tartania a szemét. Nem szeretne rossz fényben feltűnni Bredoc előtt.
Le is vetné a köpenyt, hátha akkor kevésbé lesz melege és kicsit felfrissül, de emlékezteti rá magát, hogy a férfi lassan indulni szeretne.
Mélyeket lélegzik a pipafüstös levegőből és megdörgöli az arcát.*
- Mehetünk. - *Szól, mert láthatóan Bredoc ugyan nem siet, de ő már végzett, úgyhogy csak rá vár. Ő pedig azt hiszi, jobb is lesz, ha mielőbb kimegy a friss levegőre, akkor talán össze tudja szedni magát.
Fél szemmel közben látja, hogy a pityergő gyermeket az egyik itt dolgozó magával viszi. Többet nem nagyon foglalkozik vele, de álmosodó elméje azért elraktározza mint enyhet hozó mozzanatot, melyet elsők között köthet ehhez a városhoz és kezdhet hinni az itteniek jó szándékában.*
*Egészen kipirul az arca, érzi is, hogy lángol. A kinti hideg után a kandalló melege, meg a fűszeres, tartalmas étel és a forró ital áthevítik, kicsit el is álmosítják. Főleg így, jóllakottan.
Ettől a bódulattól a nyugtalansága is csillapodik, tompulnak az érzékei.*
- Túl sok. - *Rázza meg a fejét.*
- De sajnálom itt hagyni. - *Ismeri be, szomorúan magyarázva. Az étel túl nagy kincs, nehezére esik, hogy hagyja veszni. Ha legalább magával vihetné későbbre...*
- Igen. - *Bólint.*
- Minden nagyon finom volt. Köszönöm az ételt és az italt! - *Egészíti ki hálásan.
A nem sürgető, de számára azért jelzésértékű megjegyzésre a pálinkás pohárkáért nyúl, és kis rákészüléssel föl is hajtja.
Nem fintorog túlzottan, de azért nagyot nyel és kicsit megmerevedik, míg a perzselés végigfut a torkán és megnyugszik a gyomrában. Aztán a tea maradékát is ráissza, azzal kicsit elveszi a rémes ízt a szájából.
Ha eddig pirult és bódult volt, most ez csak fokozódik. Kicsit kétségbe is esik és elszégyelli magát, mikor érzi, hogy nem egészen tiszta a feje és nehezére esik nyitva tartania a szemét. Nem szeretne rossz fényben feltűnni Bredoc előtt.
Le is vetné a köpenyt, hátha akkor kevésbé lesz melege és kicsit felfrissül, de emlékezteti rá magát, hogy a férfi lassan indulni szeretne.
Mélyeket lélegzik a pipafüstös levegőből és megdörgöli az arcát.*
- Mehetünk. - *Szól, mert láthatóan Bredoc ugyan nem siet, de ő már végzett, úgyhogy csak rá vár. Ő pedig azt hiszi, jobb is lesz, ha mielőbb kimegy a friss levegőre, akkor talán össze tudja szedni magát.
Fél szemmel közben látja, hogy a pityergő gyermeket az egyik itt dolgozó magával viszi. Többet nem nagyon foglalkozik vele, de álmosodó elméje azért elraktározza mint enyhet hozó mozzanatot, melyet elsők között köthet ehhez a városhoz és kezdhet hinni az itteniek jó szándékában.*
5245. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 15:19:00
Üzenet elküldve: 2021-01-20 15:19:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Az étel nagyon finom, és Bredoc igyekszik is visszaszedni régi formáját, mit talán a megpróbáltatások alatt elhagyhatott. Garsin válasza egészen felemelő számára, s bár gondolta ő, hogy szívesen segítene a lány, amiben csak tud, így hangosan kimondva még jobban hangzik.*
-Ennek igazán örülök.
*Vágja rá egy mosoly kiséretében. Biztos benne, hogy Garsint nehezen lehetne megrontani, s bűnbe vinni, legalábbis Bredoc így tekint rá. Ha valakit, hát öt biztos nem fogják megvesztegetni, s így máris kettő egyenes ember szolgálhatja a köz javát. Közben ő befejezi a saját tányérját, s elégedetlen sóhajt egy hatalmasat. Majd a pipájáért nyúl, s a frissen hozott wegtoreniből töm is bele egy adagot, majd meggyújtja azt. Látja, hogy Garsinnak talán sok lehet az étel, s ha férne még belé, talán el is kérné tőle.*
-Nem kéred már? Nincs belőle baj, ne erőszakold magadba.
*Mondja a nagy tanítás, bár lehet hogy nem erről van szó, de űgy piszkálja az ételt, hogy másra gondolni sem tud a férfi. *
-És a tea, ízlik?
*Érdeklődik, miközben elfüstöl ott csendesen az asztalnál. *
-Nem sietünk, de ha végeztél, talán mehetnénk.
*Mondja, s látszik is rajta, hogy nem siet, szavai nem surgetőek, inkább csak felvázolja a tervet. *
-Ott akad majd szállás, és keresünk neked is egy helyet, ha lesz kedved maradni.
*Az étel nagyon finom, és Bredoc igyekszik is visszaszedni régi formáját, mit talán a megpróbáltatások alatt elhagyhatott. Garsin válasza egészen felemelő számára, s bár gondolta ő, hogy szívesen segítene a lány, amiben csak tud, így hangosan kimondva még jobban hangzik.*
-Ennek igazán örülök.
*Vágja rá egy mosoly kiséretében. Biztos benne, hogy Garsint nehezen lehetne megrontani, s bűnbe vinni, legalábbis Bredoc így tekint rá. Ha valakit, hát öt biztos nem fogják megvesztegetni, s így máris kettő egyenes ember szolgálhatja a köz javát. Közben ő befejezi a saját tányérját, s elégedetlen sóhajt egy hatalmasat. Majd a pipájáért nyúl, s a frissen hozott wegtoreniből töm is bele egy adagot, majd meggyújtja azt. Látja, hogy Garsinnak talán sok lehet az étel, s ha férne még belé, talán el is kérné tőle.*
-Nem kéred már? Nincs belőle baj, ne erőszakold magadba.
*Mondja a nagy tanítás, bár lehet hogy nem erről van szó, de űgy piszkálja az ételt, hogy másra gondolni sem tud a férfi. *
-És a tea, ízlik?
*Érdeklődik, miközben elfüstöl ott csendesen az asztalnál. *
-Nem sietünk, de ha végeztél, talán mehetnénk.
*Mondja, s látszik is rajta, hogy nem siet, szavai nem surgetőek, inkább csak felvázolja a tervet. *
-Ott akad majd szállás, és keresünk neked is egy helyet, ha lesz kedved maradni.
5244. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:37:45
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:37:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Feszülten várja a választ, ami végül elég tág és engedékeny, hogy végül is elkönyvelje magában, hogy a férfi valóban csak a lehetőséget kínálta fel ismét, hogy csatlakozzon a városőrséghez. Garsinban meg elindul egy gondolat, de túlságosan fél még továbbvinni és igazán foglalkozni vele... Úgyhogy csak a parancsnokhelyettes felvetésére válaszol, mert igaz az, hogy már sokadszor kapja meg az ajánlatot tőle, de még egyszer sem mondta ki, hogy igen, szeretne csatlakozni, mert mindig túlságosan elragadták az érzelmei és elzárták a szavak útját.*
- Szeretnék segíteni. Ahogy csak tudok. - *Mondja komolyan, de félszegen. Nem az elhatározása erősségével van baj, inkább a magabiztosságával. Pedig nem volt ő mindig ilyen. Csendes és visszahúzódó igen, ám határozott és talpraesett is volt egykoron. Voltak céljai, a lehetőségeihez mérten képes is volt küzdeni és akarni, törtetni ezek felé. Az elmúlt évek azonban rajta hagyták a nyomukat, megtörték benne azt a belső erőt és önbizalmat, a hitet a saját cselekvőképességében, értékében, vagy egyáltalán eszében. Hogy sikerül-e újra felépülnie, az pedig még a jövő kérdése...
Most az is elég, hogy a parancsnokhelyettes - aki ráadásul férfi - így viszonyul hozzá: mintha rá is szükség volna és érne valamit. Ez számára egy nagyon jó kezdet.
Közben megérkezik a rendelésük és a figyelmük java, vagy akár egésze át is terelődik az ételre, amiben alighanem nincs semmi meglepő a korábbi sovány koszton való tengődés után.*
- Jó étvágyat!
*Garsin kicsit lassabban fog neki, mert ilyesmit még nem evett, de hamarosan már el is tünteti az étel felét. Többet nem is bír megenni, mert nincs ekkora adaghoz szokva és a meleg tea - aminek szintén rácsodálkozik az ízére - is eltelíti.
Némileg tanácstalanul nézi a tányérját, mert itt hagyni nem szeretné az ételt, de elpakolni sem meri. Fáj érte a szíve, hogy nem bírja megenni, úgyhogy vagdos még belőle apró falatokat.*
*Feszülten várja a választ, ami végül elég tág és engedékeny, hogy végül is elkönyvelje magában, hogy a férfi valóban csak a lehetőséget kínálta fel ismét, hogy csatlakozzon a városőrséghez. Garsinban meg elindul egy gondolat, de túlságosan fél még továbbvinni és igazán foglalkozni vele... Úgyhogy csak a parancsnokhelyettes felvetésére válaszol, mert igaz az, hogy már sokadszor kapja meg az ajánlatot tőle, de még egyszer sem mondta ki, hogy igen, szeretne csatlakozni, mert mindig túlságosan elragadták az érzelmei és elzárták a szavak útját.*
- Szeretnék segíteni. Ahogy csak tudok. - *Mondja komolyan, de félszegen. Nem az elhatározása erősségével van baj, inkább a magabiztosságával. Pedig nem volt ő mindig ilyen. Csendes és visszahúzódó igen, ám határozott és talpraesett is volt egykoron. Voltak céljai, a lehetőségeihez mérten képes is volt küzdeni és akarni, törtetni ezek felé. Az elmúlt évek azonban rajta hagyták a nyomukat, megtörték benne azt a belső erőt és önbizalmat, a hitet a saját cselekvőképességében, értékében, vagy egyáltalán eszében. Hogy sikerül-e újra felépülnie, az pedig még a jövő kérdése...
Most az is elég, hogy a parancsnokhelyettes - aki ráadásul férfi - így viszonyul hozzá: mintha rá is szükség volna és érne valamit. Ez számára egy nagyon jó kezdet.
Közben megérkezik a rendelésük és a figyelmük java, vagy akár egésze át is terelődik az ételre, amiben alighanem nincs semmi meglepő a korábbi sovány koszton való tengődés után.*
- Jó étvágyat!
*Garsin kicsit lassabban fog neki, mert ilyesmit még nem evett, de hamarosan már el is tünteti az étel felét. Többet nem is bír megenni, mert nincs ekkora adaghoz szokva és a meleg tea - aminek szintén rácsodálkozik az ízére - is eltelíti.
Némileg tanácstalanul nézi a tányérját, mert itt hagyni nem szeretné az ételt, de elpakolni sem meri. Fáj érte a szíve, hogy nem bírja megenni, úgyhogy vagdos még belőle apró falatokat.*
5243. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 09:53:13
Üzenet elküldve: 2021-01-20 09:53:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Andorellan//
*Mikarr szerencsére átveszi a vendégeket, ugyanis mikor a kisfiú elkezd pityeregni, már érzi, hogy egy nem két perc alatt megoldható lószarba tenyerelt bele. Mikor a kis totyogós popóra vágja magát a kocsma közepén és nekiáll fennhangon követelőzni összeugranak a szemöldökei és ráncok, amik eddig még egyszer se bukkantak elő fiatal homlokán, egyértelműen láthatóvá válnak.*
-Halkabban… halkabban… *Próbálja csitítgatni, mert már kezdi zavarni az odabenn olyan törékeny rendet.*
-Gyere velem… *Int a kölöknek és megvárja, hogy feltápászkodik-e vagy marad az eddig elfoglalt helyén a padlón.*
-Ha nem jössz, nem kapsz eeennnyiii… *Artikulál, mint az imént Adroellan, csak hogy bizonyosan megértse, amit mond. ~Kis pisis, mindjárt betömöm a szád valamivel. ~*
-A közelben van a babaházad? *Próbál bármilyen más információt kicsalni a fiú száján, közben körbe tekintget, hátha felbukkan az anyja valahol, hogy elvigye. Ugyanis most elég sokan látták őket együtt, ha egyik pillanatról a másikra nyoma veszne a vakaréknak, bizonyosan elővennék.*
*Mikarr szerencsére átveszi a vendégeket, ugyanis mikor a kisfiú elkezd pityeregni, már érzi, hogy egy nem két perc alatt megoldható lószarba tenyerelt bele. Mikor a kis totyogós popóra vágja magát a kocsma közepén és nekiáll fennhangon követelőzni összeugranak a szemöldökei és ráncok, amik eddig még egyszer se bukkantak elő fiatal homlokán, egyértelműen láthatóvá válnak.*
-Halkabban… halkabban… *Próbálja csitítgatni, mert már kezdi zavarni az odabenn olyan törékeny rendet.*
-Gyere velem… *Int a kölöknek és megvárja, hogy feltápászkodik-e vagy marad az eddig elfoglalt helyén a padlón.*
-Ha nem jössz, nem kapsz eeennnyiii… *Artikulál, mint az imént Adroellan, csak hogy bizonyosan megértse, amit mond. ~Kis pisis, mindjárt betömöm a szád valamivel. ~*
-A közelben van a babaházad? *Próbál bármilyen más információt kicsalni a fiú száján, közben körbe tekintget, hátha felbukkan az anyja valahol, hogy elvigye. Ugyanis most elég sokan látták őket együtt, ha egyik pillanatról a másikra nyoma veszne a vakaréknak, bizonyosan elővennék.*
5242. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 08:50:21
Üzenet elküldve: 2021-01-20 08:50:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
- Igen? Úgy hittem itt másképp oldják meg az emberek a problémáikat.
*Karheia nem akarja mondani, hogy sejtései szerint a városiak valamivel aljasabbak, mint a barbár népek. Persze nem hibáztatja őket, hiszen bizonyosan köti őket a törvény keze. Nyilván ő sem híve a székdobálásnak, hiszen igyekszik lehetőleg mindent békésen elintézni, de ha választani lehet a módszerek között, akkor a barbár mágus még mindig ehhez a nyersebb, de őszintébb formához nyúlna.*
- Ha lenne, akkor mehetnénk.
*Megvonja vállait, majd a férfi tányérját veszi szemügyre. Ha úgy véli befejezte már az étkezést, akkor megkérdezi.*
- Van még szükséged valamire? Hosszú utunk lesz, és lassan fogunk haladni.
*Emlékezteti Torskelt arról, hogy a thargok területe igen nagy távra van. Mivel csak egy lovuk van, ezért lassabban is fognak haladni, feltehetően csak holnapra érnek már oda.
Táskájából elővesz egy kulacsot, és Torskelnek nyújtja át.*
- Megtöltöd kérlek? Addig előkészítem a lovamat.
- Igen? Úgy hittem itt másképp oldják meg az emberek a problémáikat.
*Karheia nem akarja mondani, hogy sejtései szerint a városiak valamivel aljasabbak, mint a barbár népek. Persze nem hibáztatja őket, hiszen bizonyosan köti őket a törvény keze. Nyilván ő sem híve a székdobálásnak, hiszen igyekszik lehetőleg mindent békésen elintézni, de ha választani lehet a módszerek között, akkor a barbár mágus még mindig ehhez a nyersebb, de őszintébb formához nyúlna.*
- Ha lenne, akkor mehetnénk.
*Megvonja vállait, majd a férfi tányérját veszi szemügyre. Ha úgy véli befejezte már az étkezést, akkor megkérdezi.*
- Van még szükséged valamire? Hosszú utunk lesz, és lassan fogunk haladni.
*Emlékezteti Torskelt arról, hogy a thargok területe igen nagy távra van. Mivel csak egy lovuk van, ezért lassabban is fognak haladni, feltehetően csak holnapra érnek már oda.
Táskájából elővesz egy kulacsot, és Torskelnek nyújtja át.*
- Megtöltöd kérlek? Addig előkészítem a lovamat.
5241. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-01-20 07:35:11
Üzenet elküldve: 2021-01-20 07:35:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Bredoc ahogy beszél, s közben Garsinra néz, azt a pillantást véli felfedezni a szemeiben, mint ahogy ő nézhetett pár kivételes emberre, amikor annyi idős lehetett, mint a lány, s ez melegséggel tölti el az szívét. Legalábbis nem úgy veszi észre, mintha nagyon meg lenne rettenve. Persze az is lehet, hogy téved, hisz nem lát a fejébe, pusztán az ösztönei ezt súgják. A féltett kérdésre elneveti magát halkan. *
-Ne félj, nem kell banditákkal harcolnod.
*Mosolyog rá szélesen a bajsza alatt. *
-De tudod bármilyen segítség nagyon hasznos tud lenni, akár még az is sorsdöntő lehet, amiről azt hihetné a külső szemlélő, hogy jelentéktelen, s mégis az visz sikerre.
*Mondja, s igazából nem is kell messzire menni, hisz a Krenkataurban is számos példa akadt erre. Közben pedig megérkezik az ételük is, és a tea is. Egy apró biccentéssel köszöni meg, a tartozást természetesen majd lerója, amikor távoznak. *
-No, jó étvágyat!
*Mondja és elkezdi minden finomságot mellőzve behabzsolni az eledelt. Egyébként is odavan a fűszeres húsokért, főleg ha ropog a bőre, ez pedig kifejezetten pikáns. Már régen hozzászokott, hogy nincs idő enni, főleg ha katona az ember, talán ez az első amit a saját kárán megtanul. *
*Bredoc ahogy beszél, s közben Garsinra néz, azt a pillantást véli felfedezni a szemeiben, mint ahogy ő nézhetett pár kivételes emberre, amikor annyi idős lehetett, mint a lány, s ez melegséggel tölti el az szívét. Legalábbis nem úgy veszi észre, mintha nagyon meg lenne rettenve. Persze az is lehet, hogy téved, hisz nem lát a fejébe, pusztán az ösztönei ezt súgják. A féltett kérdésre elneveti magát halkan. *
-Ne félj, nem kell banditákkal harcolnod.
*Mosolyog rá szélesen a bajsza alatt. *
-De tudod bármilyen segítség nagyon hasznos tud lenni, akár még az is sorsdöntő lehet, amiről azt hihetné a külső szemlélő, hogy jelentéktelen, s mégis az visz sikerre.
*Mondja, s igazából nem is kell messzire menni, hisz a Krenkataurban is számos példa akadt erre. Közben pedig megérkezik az ételük is, és a tea is. Egy apró biccentéssel köszöni meg, a tartozást természetesen majd lerója, amikor távoznak. *
-No, jó étvágyat!
*Mondja és elkezdi minden finomságot mellőzve behabzsolni az eledelt. Egyébként is odavan a fűszeres húsokért, főleg ha ropog a bőre, ez pedig kifejezetten pikáns. Már régen hozzászokott, hogy nincs idő enni, főleg ha katona az ember, talán ez az első amit a saját kárán megtanul. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409