Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:50:26
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:50:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség - Pult, Gil, Eran//
*Mindennél jobban szeretne nem örülni a bárdnak, mégsem hazudhatja ezt még magának sem. Bár hagyná hidegen, mint a többi hasonló férfi, bájgúnárok, széptevők, skalpot gyűjtők. Valamilyen rejtélyes oknál fogva, ez a példány mégis vonzza, s közelsége nemhogy terhes, már-már zavaróan vágyott. Épp csak gőgje, na meg tartása nem engedi, hogy eszét vesztett kamaszlányként omoljon a szőke karjaiba. Hiszen melyik büszke nő viselné más frissen levetett rongyát? Mert ugye az iménti pásztoróra nyomán tán még ki sem hűltek a férfi nemesebb részei. Ez persze nem féltékenység, magában legalábbis inkább válogatósságnak tartja.
Ezen körülményekhez mérten színlel tehát kedélyes nemtörődömséget, ami azt illeti, szinte mesterien. Kuncogását is magába fojtja, ahogy Eran feddő szavait hallja, kékjeit viszont rögvest a dalnokéba fűzi, amint az felé fordul.*
- Szavak sincsenek rá mennyire! *Rebegi egy gúnyos félmosolyt görbítve szája bal sarkába.*
- Te pedig minden utasítást, amivel elláttalak. *Pillant a másik frissen felrepedt sérülésére, szándékosan nem cáfolva, de megerősítve sem itt dolgozása tényét. Hüvelykujját pedig a korábbihoz hasonlóan finoman megnyalja, hogy a vörös cseppek letörlésére indíthassa.
A művelet végeztével, ahogy Gil, jó maga is Eran felé vezeti figyelmét ismét.*
- Tündérmentő? Ezek szerint remek fogadtatásban részesült!
*Kuncog ismét, visszafogottabban, elképzelve maga előtt Qinnt, ahogy szegény, mit sem sejtő tudósba diktálja az italt.*
- A térképet pedig egy nyugodtabb közegben tanulmányozhatnánk. Alkalomadtán mondjuk magánál?
*Habár tekintete végig az elf alakján időzik, perifériájában lopva a dalnok reakcióját lesi. Hiszen legalább annyira szólt ez a mondat neki, mint tényleges címzettjének.*
*Mindennél jobban szeretne nem örülni a bárdnak, mégsem hazudhatja ezt még magának sem. Bár hagyná hidegen, mint a többi hasonló férfi, bájgúnárok, széptevők, skalpot gyűjtők. Valamilyen rejtélyes oknál fogva, ez a példány mégis vonzza, s közelsége nemhogy terhes, már-már zavaróan vágyott. Épp csak gőgje, na meg tartása nem engedi, hogy eszét vesztett kamaszlányként omoljon a szőke karjaiba. Hiszen melyik büszke nő viselné más frissen levetett rongyát? Mert ugye az iménti pásztoróra nyomán tán még ki sem hűltek a férfi nemesebb részei. Ez persze nem féltékenység, magában legalábbis inkább válogatósságnak tartja.
Ezen körülményekhez mérten színlel tehát kedélyes nemtörődömséget, ami azt illeti, szinte mesterien. Kuncogását is magába fojtja, ahogy Eran feddő szavait hallja, kékjeit viszont rögvest a dalnokéba fűzi, amint az felé fordul.*
- Szavak sincsenek rá mennyire! *Rebegi egy gúnyos félmosolyt görbítve szája bal sarkába.*
- Te pedig minden utasítást, amivel elláttalak. *Pillant a másik frissen felrepedt sérülésére, szándékosan nem cáfolva, de megerősítve sem itt dolgozása tényét. Hüvelykujját pedig a korábbihoz hasonlóan finoman megnyalja, hogy a vörös cseppek letörlésére indíthassa.
A művelet végeztével, ahogy Gil, jó maga is Eran felé vezeti figyelmét ismét.*
- Tündérmentő? Ezek szerint remek fogadtatásban részesült!
*Kuncog ismét, visszafogottabban, elképzelve maga előtt Qinnt, ahogy szegény, mit sem sejtő tudósba diktálja az italt.*
- A térképet pedig egy nyugodtabb közegben tanulmányozhatnánk. Alkalomadtán mondjuk magánál?
*Habár tekintete végig az elf alakján időzik, perifériájában lopva a dalnok reakcióját lesi. Hiszen legalább annyira szólt ez a mondat neki, mint tényleges címzettjének.*
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:44:06
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:44:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
*Türelmes, nem sürgeti a férfiút, elvégre a legkisebb alkut is alaposan át kell gondolni, hiszen ki tudja, miféle csapdákat sző bele a másik fél, hogy a maga hasznát? Míg a választ meg nem kapja azonban nem húzódik hátrébb, s az átható pillantás mindvégig a vendégükön függ. A helyzet pikantériája, hogy míg a normalitás törvényei azt diktálnák, hogy pőrén az ember ha nem is feltétlenül sebezhetőnek tűnik, a boszorkány viszont éppen mintha ere teljében lenne, mintha a lila kelmével együtt az őt visszafogó láncokat is ledobta volna. A vörös, hullámokban kígyózó hajzuhatag, az átható pillantású narancsvörös írisz, a sejtelmes mosoly már-már démonivá teszi a jelenséget. És mégis, az óvatlant eme lidérc inkább vonzza, mint taszítja, talán épp a végzetébe.
És mintha csak a sejtelmes félhomály fényeinek és árnyainak játéka lett volna, amint mellé lép a Dalnok a pohárral, visszaszelídül a korábbi engedelmes leánnyá, ki oly odaadón játszadozott társnője érzékeivel. A neki hozott italt úgy veszi át Eilietől, hogy közben ujjaival érinti a lány ujjait, finom cirógatással hálálva meg kedvességét.
Pillantását azonban nem szakítja el a férfiétől, s ennek hála különös élményben lehet része. Mintha világa rendje ismét felborulna, hogy inkább a titokzatos vendége szolgálatába álljon. Félelem. Félelem, aminek menekülésre, de legalábbis óvatosságra kellene intenie. És mégis olyan édes ízt kölcsönöz hevesebben dobogó szíve, a bensőjét kellemesen borzongató feszültség, amit már rég érzett. Megpendített valamit, ami csábító dallamokat játszik, és most már kíváncsi az egész dalra.*
- Magad mondtad, jó uram, boszorkány vagyok, s így ijedős nem lehetek. *Tekintetében eleven pajkosság bújik meg.* Hiszen már csak hírnév miatt is tőlünk kellene félni.
*Ám az alku végül csak megköttetik, s bár az iménti sötét látomás kecsegtethet azzal is, hogy végül neki kell borsos árat fizetnie, mégis némi elégedettség melengeti lelkét. Épp annyira húzódik csak hátrébb, hogy ne legyen zavaró a történet mesélése közben a kettejük húzódó távolság, ám annyira nem távolodik el, hogy a Dalnok társaként, nem simulna a másik oldalról a férfi combjához. S immár a bort is megízleli végre apró kortyokkal, kiélvezve annak minden zamatát, figyelme mégis a férfié, valósággal issza az elhangzó szavakat.
A talány köntösébe bújtatott igazság, vagy vízió. Elméjében felvillan az összes jelkép és szimbólum, mit anyuska és idősebb nővérei tanítottak neki. Az egész kép összerakásához és megfejtéséhez talán kicsit több idő kellene, de épp elég víziót adott, hogy egy remélhetőleg vendégüknek is tetszetős, de legalábbis figyelemfelkeltő jövőképet fessen.
A poharat maga mellé teszi a földre, majd jobbját a férfi felé nyújtja.*
- A kezedet, ha kérhetném, jó uram. *Újabb apró szemfényvesztés, de minden kelléket mégsem nélkülözhet, hová lenne akkor tudománya varázsa? S amennyiben a vendégük hajlandó eme apró szívességre, hogy kezét nyújtsa, finoman, mégis határozottan fonódnak rá a vékonyka ujjak, míg baljával a fehér tenyéren simít végig alig érintve a bőrt, tekintetével követve a mozdulatot.*
- Legyen valaki oly jámbor és ártatlan, mint egy ma született bárány, vagy a legádázabb fenevad, egyik sem menekül a kísértés elől. Ott lebeg mindenhol, ott is, ahol nem számítunk rá, máskor oly nyíltan támad, hogy el se lehet hinni, valóban az, ami. *Kezd bele, fel sem pillantva az ujjai rabságába ejtett kézből, mintha egyetlen máshova vetett tekintet véget vetne a látomásnak, mit csak ő láthat.* Te sem menekülsz előle, mert közeleg, s könnyen lehet, pengeélen táncoltat majd a Sors. Ha a lépést nem véted el, miben szilárdan hittél, szilárd is marad, ám egy óvatlan pillanat és leránt ránt, hogy aztán a magasba emeljen egy teljesen másik világban.
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
*Türelmes, nem sürgeti a férfiút, elvégre a legkisebb alkut is alaposan át kell gondolni, hiszen ki tudja, miféle csapdákat sző bele a másik fél, hogy a maga hasznát? Míg a választ meg nem kapja azonban nem húzódik hátrébb, s az átható pillantás mindvégig a vendégükön függ. A helyzet pikantériája, hogy míg a normalitás törvényei azt diktálnák, hogy pőrén az ember ha nem is feltétlenül sebezhetőnek tűnik, a boszorkány viszont éppen mintha ere teljében lenne, mintha a lila kelmével együtt az őt visszafogó láncokat is ledobta volna. A vörös, hullámokban kígyózó hajzuhatag, az átható pillantású narancsvörös írisz, a sejtelmes mosoly már-már démonivá teszi a jelenséget. És mégis, az óvatlant eme lidérc inkább vonzza, mint taszítja, talán épp a végzetébe.
És mintha csak a sejtelmes félhomály fényeinek és árnyainak játéka lett volna, amint mellé lép a Dalnok a pohárral, visszaszelídül a korábbi engedelmes leánnyá, ki oly odaadón játszadozott társnője érzékeivel. A neki hozott italt úgy veszi át Eilietől, hogy közben ujjaival érinti a lány ujjait, finom cirógatással hálálva meg kedvességét.
Pillantását azonban nem szakítja el a férfiétől, s ennek hála különös élményben lehet része. Mintha világa rendje ismét felborulna, hogy inkább a titokzatos vendége szolgálatába álljon. Félelem. Félelem, aminek menekülésre, de legalábbis óvatosságra kellene intenie. És mégis olyan édes ízt kölcsönöz hevesebben dobogó szíve, a bensőjét kellemesen borzongató feszültség, amit már rég érzett. Megpendített valamit, ami csábító dallamokat játszik, és most már kíváncsi az egész dalra.*
- Magad mondtad, jó uram, boszorkány vagyok, s így ijedős nem lehetek. *Tekintetében eleven pajkosság bújik meg.* Hiszen már csak hírnév miatt is tőlünk kellene félni.
*Ám az alku végül csak megköttetik, s bár az iménti sötét látomás kecsegtethet azzal is, hogy végül neki kell borsos árat fizetnie, mégis némi elégedettség melengeti lelkét. Épp annyira húzódik csak hátrébb, hogy ne legyen zavaró a történet mesélése közben a kettejük húzódó távolság, ám annyira nem távolodik el, hogy a Dalnok társaként, nem simulna a másik oldalról a férfi combjához. S immár a bort is megízleli végre apró kortyokkal, kiélvezve annak minden zamatát, figyelme mégis a férfié, valósággal issza az elhangzó szavakat.
A talány köntösébe bújtatott igazság, vagy vízió. Elméjében felvillan az összes jelkép és szimbólum, mit anyuska és idősebb nővérei tanítottak neki. Az egész kép összerakásához és megfejtéséhez talán kicsit több idő kellene, de épp elég víziót adott, hogy egy remélhetőleg vendégüknek is tetszetős, de legalábbis figyelemfelkeltő jövőképet fessen.
A poharat maga mellé teszi a földre, majd jobbját a férfi felé nyújtja.*
- A kezedet, ha kérhetném, jó uram. *Újabb apró szemfényvesztés, de minden kelléket mégsem nélkülözhet, hová lenne akkor tudománya varázsa? S amennyiben a vendégük hajlandó eme apró szívességre, hogy kezét nyújtsa, finoman, mégis határozottan fonódnak rá a vékonyka ujjak, míg baljával a fehér tenyéren simít végig alig érintve a bőrt, tekintetével követve a mozdulatot.*
- Legyen valaki oly jámbor és ártatlan, mint egy ma született bárány, vagy a legádázabb fenevad, egyik sem menekül a kísértés elől. Ott lebeg mindenhol, ott is, ahol nem számítunk rá, máskor oly nyíltan támad, hogy el se lehet hinni, valóban az, ami. *Kezd bele, fel sem pillantva az ujjai rabságába ejtett kézből, mintha egyetlen máshova vetett tekintet véget vetne a látomásnak, mit csak ő láthat.* Te sem menekülsz előle, mert közeleg, s könnyen lehet, pengeélen táncoltat majd a Sors. Ha a lépést nem véted el, miben szilárdan hittél, szilárd is marad, ám egy óvatlan pillanat és leránt ránt, hogy aztán a magasba emeljen egy teljesen másik világban.
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:41:38
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:41:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Megnyitó ünnepség //
// Plev, Kőszirt //
*Nyílik az ajtó, az este folyamán sokadszor, és most egy fiatalka ember leányzó próbál bejutni eme nemes épületbe. Ez nem túl nehéz feladat, ha az ember józan, róla viszont ez nem igazán mondható el, sokkal inkább jellemezné az, hogy ruházatának egy komoly részét elhagyta valahol így könnyen szajhának lehet nézni, hiszen mondhatni félmeztelen. A másik ami valószínűvé teszi állapotát, hogy kapaszkodnia kell az ajtófélfába, hogy ne túlzottan essen el. *
-Helló! Megjöttem, van itt valami pipába való?*Üdvözli egy hangos kurjantással az összegyűlteket, majd megcélozza a pultot maga előtt. AZ irány már majdnem jó, de a távolság mintha egy kicsit hosszú lenne neki, legalábbis minden lépésnél egyre jobban előre dől, és már a másodiknál mag alá kell raknia a lábait, hogy ne bukjon fel.*
-Hű de görbe itt a talaj.*Motyogja félhangosan, épp csak úgy, hogy bárki aki közelebb van nála a falaknál és nem arra figyel, hogy ne hallja őt tökéletesen értheti. A következő lépés pont jól van időzítve ahhoz, hogy ne előre menjen, hanem kicsit átlóban, a következő pedig még nem alkalmas arra, hogy ezt korrigálja, és akkor hirtelen van valami előtte. Azért fura, ha így hirtelen megjelenik valaki előtt egy személy, méghozzá egy egész méretes személy. Ijedtében neki is esik, és jól átkarolja, ahogy azt tenni kell úgy deréktájt, mert ugye elesés közben az kerül szem elé.*
-Hihi, de nagyra nőtt valaki. De én azt hallottam amit nyersz magasságban, azt elveszted máshol.*Húzza fel magát Essia, és próbálja megtalálni a kapaszkodója szemét, hogy jól belekacsinthasson, ahogy azt kell.*
// Plev, Kőszirt //
*Nyílik az ajtó, az este folyamán sokadszor, és most egy fiatalka ember leányzó próbál bejutni eme nemes épületbe. Ez nem túl nehéz feladat, ha az ember józan, róla viszont ez nem igazán mondható el, sokkal inkább jellemezné az, hogy ruházatának egy komoly részét elhagyta valahol így könnyen szajhának lehet nézni, hiszen mondhatni félmeztelen. A másik ami valószínűvé teszi állapotát, hogy kapaszkodnia kell az ajtófélfába, hogy ne túlzottan essen el. *
-Helló! Megjöttem, van itt valami pipába való?*Üdvözli egy hangos kurjantással az összegyűlteket, majd megcélozza a pultot maga előtt. AZ irány már majdnem jó, de a távolság mintha egy kicsit hosszú lenne neki, legalábbis minden lépésnél egyre jobban előre dől, és már a másodiknál mag alá kell raknia a lábait, hogy ne bukjon fel.*
-Hű de görbe itt a talaj.*Motyogja félhangosan, épp csak úgy, hogy bárki aki közelebb van nála a falaknál és nem arra figyel, hogy ne hallja őt tökéletesen értheti. A következő lépés pont jól van időzítve ahhoz, hogy ne előre menjen, hanem kicsit átlóban, a következő pedig még nem alkalmas arra, hogy ezt korrigálja, és akkor hirtelen van valami előtte. Azért fura, ha így hirtelen megjelenik valaki előtt egy személy, méghozzá egy egész méretes személy. Ijedtében neki is esik, és jól átkarolja, ahogy azt tenni kell úgy deréktájt, mert ugye elesés közben az kerül szem elé.*
-Hihi, de nagyra nőtt valaki. De én azt hallottam amit nyersz magasságban, azt elveszted máshol.*Húzza fel magát Essia, és próbálja megtalálni a kapaszkodója szemét, hogy jól belekacsinthasson, ahogy azt kell.*
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:35:57
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:35:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Jorgew//
* A "madárkát" nem kell sokáig győzködni, és már hamar Egferth asztaltársává válik. A kérdésre újra lantkísérettel válaszol. *
- Hogy mi lenne beszélgetésem
Magácska biztos tudja jól.
Pár szerény kis aranyérem,
s érezzük magunkat jól.
De ne szaladjunk kis madárkám,
egy valamit tégy meg nekem!
Áruld el becses nevecskéd,
s légy ma este végzetem.
* Szól az újabb dalocska, mint egy felhívás. Úgy tűnik, hogy a barna szépségnek bejön a dalnok éneke. S ha a személyzetet ilyen jól tudja mulattatni, akkor a vendégek biztos szórni fogják a pénzt, hogy Egferth énekét meghallgassák. De maradjunk a szerénység talaján, egyenlőre egy kis törődést, simogatást, és szép szavakat akar a férfi. Hosszú út vezetett ide északról, és egy művész bor és nő nélkül nem élhet. *
A hozzászólás írója (Egferth Fernsun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 22:40:08
//Jorgew//
* A "madárkát" nem kell sokáig győzködni, és már hamar Egferth asztaltársává válik. A kérdésre újra lantkísérettel válaszol. *
- Hogy mi lenne beszélgetésem
Magácska biztos tudja jól.
Pár szerény kis aranyérem,
s érezzük magunkat jól.
De ne szaladjunk kis madárkám,
egy valamit tégy meg nekem!
Áruld el becses nevecskéd,
s légy ma este végzetem.
* Szól az újabb dalocska, mint egy felhívás. Úgy tűnik, hogy a barna szépségnek bejön a dalnok éneke. S ha a személyzetet ilyen jól tudja mulattatni, akkor a vendégek biztos szórni fogják a pénzt, hogy Egferth énekét meghallgassák. De maradjunk a szerénység talaján, egyenlőre egy kis törődést, simogatást, és szép szavakat akar a férfi. Hosszú út vezetett ide északról, és egy művész bor és nő nélkül nem élhet. *
A hozzászólás írója (Egferth Fernsun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 22:40:08
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:17:29
Üzenet elküldve: 2015-08-03 22:17:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Egferth//
* Leérkezik hát az emeletről és egyből társaságra is lel. Habár először nem érti, hogy a dal neki szól, ám a dalnokra szemet vet és még a pultnál megfordul.
~ A kettő az biztosabb. ~ Gondolja és kér magának mégegy Bekapóst kemény 5aranyért.
Legalább ihat valamit, amíg beszélget ezzel a művésszel. A dal szövegére akaratlanul is elmosolyodik, ám egy pillanatig tart az egész, aztán komolyabb formát vesz fel. *
- Estét! * Köszön és kényelmesen lehuppan egy székre a bárd mellett. *
- Természetesen. Örömmel fogadom a társaságát. * Vigyorodik el és karjait keresztbe fonva hátradől, miközben iszik pár kortyot az italából. *
- Nos, miről szeretnél "beszélgetni"? * Ismét elmosolyodik és várja a választ. *
- Mondjuk mesélhetnél még azokról a madarakról. * Valaki kiabálni kezd, hogy lehet nála fogadni, ám Jorgewet nem különösebben érdeklik az ilyenek. Remélhetőleg a dalnok sem fogja faképnél hagyni pár ócska aranyért. *
//Egferth//
* Leérkezik hát az emeletről és egyből társaságra is lel. Habár először nem érti, hogy a dal neki szól, ám a dalnokra szemet vet és még a pultnál megfordul.
~ A kettő az biztosabb. ~ Gondolja és kér magának mégegy Bekapóst kemény 5aranyért.
Legalább ihat valamit, amíg beszélget ezzel a művésszel. A dal szövegére akaratlanul is elmosolyodik, ám egy pillanatig tart az egész, aztán komolyabb formát vesz fel. *- Estét! * Köszön és kényelmesen lehuppan egy székre a bárd mellett. *
- Természetesen. Örömmel fogadom a társaságát. * Vigyorodik el és karjait keresztbe fonva hátradől, miközben iszik pár kortyot az italából. *
- Nos, miről szeretnél "beszélgetni"? * Ismét elmosolyodik és várja a választ. *
- Mondjuk mesélhetnél még azokról a madarakról. * Valaki kiabálni kezd, hogy lehet nála fogadni, ám Jorgewet nem különösebben érdeklik az ilyenek. Remélhetőleg a dalnok sem fogja faképnél hagyni pár ócska aranyért. *
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 21:47:43
Üzenet elküldve: 2015-08-03 21:47:43
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Megnyitó ünnepség //
*Újra nyílik az ajtó. Bizakodik benne, hogy még azelőtt visszaér, hogy a megnyitó ünnepség véget érne. Kedvese rendesen kifacsarta; ilyenkor általában nem bordélyba vágyik az ember, hanem nagy-nagy nyugalomra. Mégis visszajött, talán azért, hogy egy kicsit felfrissüljön, talán egészen másért. Egy-két új arcot lát odabenn őgyelegni, jelezve, hogy a klientúra - vagy éppen a személyzet - éppen váltásban lehet. A pulthoz lép. Kissé meghökken. Mintha ismétlődnének a dolgok ma este. De úgy tesz, mintha semmi sem történt volna, és nem is járt volna errefelé, egyszerűen csak kiadja a rendelést.*
- Egy Kákicslét kérek *szed elő hanyag eleganciával 4 aranyat az erszényéből.*
- Jó erőset, ha lehet.
*Ha van olyan ital, amely képes lehet felébreszteni, akkor ez az. Persze lehet, hogy a körülötte lengedező női bájak és buja idomok erősíteni fogják ezt a hatást.*
*Újra nyílik az ajtó. Bizakodik benne, hogy még azelőtt visszaér, hogy a megnyitó ünnepség véget érne. Kedvese rendesen kifacsarta; ilyenkor általában nem bordélyba vágyik az ember, hanem nagy-nagy nyugalomra. Mégis visszajött, talán azért, hogy egy kicsit felfrissüljön, talán egészen másért. Egy-két új arcot lát odabenn őgyelegni, jelezve, hogy a klientúra - vagy éppen a személyzet - éppen váltásban lehet. A pulthoz lép. Kissé meghökken. Mintha ismétlődnének a dolgok ma este. De úgy tesz, mintha semmi sem történt volna, és nem is járt volna errefelé, egyszerűen csak kiadja a rendelést.*
- Egy Kákicslét kérek *szed elő hanyag eleganciával 4 aranyat az erszényéből.*
- Jó erőset, ha lehet.
*Ha van olyan ital, amely képes lehet felébreszteni, akkor ez az. Persze lehet, hogy a körülötte lengedező női bájak és buja idomok erősíteni fogják ezt a hatást.*
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 21:08:25
Üzenet elküldve: 2015-08-03 21:08:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Megnyitó ünnepség //
* Ajkai éppen szóra nyílnának, de Egferth hamarabb feltalálja magát. Jey hátrafordulva megpillantja Jorgew-et, ki a falnak dőlve iszogat. Ezt jelentené a telepátia? Pont rá gondolt, erre megjelenik, s a bárd is rögtön mozdul. A pultos megkönnyebbülve felsóhajt, s lesöprögetve szoknyáját további "magányos madárka" után keresgél. No nem azért, amiért itt a legtöbben keresik a másik társaságát. Az ő dolga inkább csak az időhúzás és a vendégek jókedvének fenntartása. Plevnek majd később beszámol új alkalmazottjukról, mivel jelent pillanatban nem akarja félbeszakítani az óriással folytatott társalgását. Egy vendég kiöntötte a vörös bort Jey pedig éppen szaladna, hogy megoldja a kis problémát, mikor hangos kiáltást hall az ivóversenyzők asztala felől.
Sajnos a hang már jól ismerős a számára. Szemei résnyire szűkülnek, ahogy az asztaltól felkelő Baharionra fókuszál.*
~ Ez meg mi? Máris részeg? ~ * Azon gondolkodik, hogy most tekerje-e ki a nyakát vagy később. A második talán üdvösebb lenne, s akkor még csak Plevnek sem kellene szólnia: Kinyúvasztott egy alkalmazottat, de rögtön szerzett is helyette egy másikat. Micsoda gyors kompenzáció.
A pultnál éppen nem áll senki, ezért próbálva nem úgy odapenderedni, mint a mindent elsöprő tornádó. Ez minden idegszálát és koncentrációját lefoglalja, ilyenkor pedig a legjobb, ha lefoglalja magát valamivel. A söntésre cseppent makacs foltot kezdi el sikálni, oly erővel, hogy kétséges, hogy lepattan-e róla a zománc.*
* Ajkai éppen szóra nyílnának, de Egferth hamarabb feltalálja magát. Jey hátrafordulva megpillantja Jorgew-et, ki a falnak dőlve iszogat. Ezt jelentené a telepátia? Pont rá gondolt, erre megjelenik, s a bárd is rögtön mozdul. A pultos megkönnyebbülve felsóhajt, s lesöprögetve szoknyáját további "magányos madárka" után keresgél. No nem azért, amiért itt a legtöbben keresik a másik társaságát. Az ő dolga inkább csak az időhúzás és a vendégek jókedvének fenntartása. Plevnek majd később beszámol új alkalmazottjukról, mivel jelent pillanatban nem akarja félbeszakítani az óriással folytatott társalgását. Egy vendég kiöntötte a vörös bort Jey pedig éppen szaladna, hogy megoldja a kis problémát, mikor hangos kiáltást hall az ivóversenyzők asztala felől.
Sajnos a hang már jól ismerős a számára. Szemei résnyire szűkülnek, ahogy az asztaltól felkelő Baharionra fókuszál.*
~ Ez meg mi? Máris részeg? ~ * Azon gondolkodik, hogy most tekerje-e ki a nyakát vagy később. A második talán üdvösebb lenne, s akkor még csak Plevnek sem kellene szólnia: Kinyúvasztott egy alkalmazottat, de rögtön szerzett is helyette egy másikat. Micsoda gyors kompenzáció.
A pultnál éppen nem áll senki, ezért próbálva nem úgy odapenderedni, mint a mindent elsöprő tornádó. Ez minden idegszálát és koncentrációját lefoglalja, ilyenkor pedig a legjobb, ha lefoglalja magát valamivel. A söntésre cseppent makacs foltot kezdi el sikálni, oly erővel, hogy kétséges, hogy lepattan-e róla a zománc.*
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:55:08
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:55:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Shea//
*Meera minden további nélkül követi a szajhát az emeletre, nincs is oka másként tenni, hiszen ezért jött, s egyre nehezebben fogja vissza a saját vágyait, a lépcsőkön felfelé, majd a szobába befelé vezető út is túlságosan hosszúnak tetszik ebben a pillanatban a vörös démon számára.
A helyiségbe érve először teljes sötétség fogadja, mely nem idegen számára, s nincs is szüksége a szemeire ahhoz, hogy tudja, merre jár éppen az ében hajú szépség. Érzi őt, a felőle érkező ingerek pattanásig feszítik minden idegszálát, a vágy, a kíváncsiság, s az enyhe borzongás, melyet az ő becses személye idézett elő, bizony rá magára is hatással vannak.
Mikor azonban a lámpások fénye kigyúl, az eredar vet egy pillantást a szobára, szemeit körbefuttatja a berendezésen, még egy elismerő biccentést is megenged magának.*
-Tetszik. *jelenti ki egyszerűen, majd a méregzöld szempár újfent megállapodik a lányon, s a meggyszín ajkak csábos mosolyra húzódnak, amint jobbját végigfuttatja a fűzőjén, lassan oldva ki azt, centiről centire. Eközben végig az őt vizslató nő szemébe néz, nem ereszti a tekintetét, kíváncsi rá, meddig bírja amaz megállni, vajon meddig képes tartani a szemkontaktust?*
-Kívánsz engem. *duruzsolja édes hangon, s ez nem kérdés, hanem egyértelmű kijelentés, melyt követően lassan közelebb is lép a szajhához. Már alig csupán egy fél lépésnyi távolság van kettejük között, mikor a fűző a földre huppan, felfedve a démon bájait, melyek férfiak és nők százainak vesztét okozták már.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.08.03 22:06:20, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //).
//Shea//
*Meera minden további nélkül követi a szajhát az emeletre, nincs is oka másként tenni, hiszen ezért jött, s egyre nehezebben fogja vissza a saját vágyait, a lépcsőkön felfelé, majd a szobába befelé vezető út is túlságosan hosszúnak tetszik ebben a pillanatban a vörös démon számára.
A helyiségbe érve először teljes sötétség fogadja, mely nem idegen számára, s nincs is szüksége a szemeire ahhoz, hogy tudja, merre jár éppen az ében hajú szépség. Érzi őt, a felőle érkező ingerek pattanásig feszítik minden idegszálát, a vágy, a kíváncsiság, s az enyhe borzongás, melyet az ő becses személye idézett elő, bizony rá magára is hatással vannak.
Mikor azonban a lámpások fénye kigyúl, az eredar vet egy pillantást a szobára, szemeit körbefuttatja a berendezésen, még egy elismerő biccentést is megenged magának.*
-Tetszik. *jelenti ki egyszerűen, majd a méregzöld szempár újfent megállapodik a lányon, s a meggyszín ajkak csábos mosolyra húzódnak, amint jobbját végigfuttatja a fűzőjén, lassan oldva ki azt, centiről centire. Eközben végig az őt vizslató nő szemébe néz, nem ereszti a tekintetét, kíváncsi rá, meddig bírja amaz megállni, vajon meddig képes tartani a szemkontaktust?*
-Kívánsz engem. *duruzsolja édes hangon, s ez nem kérdés, hanem egyértelmű kijelentés, melyt követően lassan közelebb is lép a szajhához. Már alig csupán egy fél lépésnyi távolság van kettejük között, mikor a fűző a földre huppan, felfedve a démon bájait, melyek férfiak és nők százainak vesztét okozták már.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.08.03 22:06:20, a következő indokkal:
Jeljavítás (/ helyett //).
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:44:58
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:44:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ivó verseny//
//MINDENKI!!!//
*A most húzott pia bizony kellemetlenül érinti, és nem akar berúgni munka előtt, így aztán úgy dönt kiszáll, és inkább dolgozni kezd. Fölkel az asztaltól, és elkiáltja magát.*
- Fogadni lehet nálam! A három versenyző közül ki marad bent önök szerint? Most tegyék meg tétjeiket!
*Majd a gnóm férfihez fordul, és halkabban hozzáteszi.*
- Maga is fogadhat, ha gondolja.
//MINDENKI!!!//
*A most húzott pia bizony kellemetlenül érinti, és nem akar berúgni munka előtt, így aztán úgy dönt kiszáll, és inkább dolgozni kezd. Fölkel az asztaltól, és elkiáltja magát.*
- Fogadni lehet nálam! A három versenyző közül ki marad bent önök szerint? Most tegyék meg tétjeiket!
*Majd a gnóm férfihez fordul, és halkabban hozzáteszi.*
- Maga is fogadhat, ha gondolja.
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:19:16
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:19:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Lent - Magányos Madárka//
*Nem is kell megvárnia Jey válaszát, hiszen hamarosan egy pillangó látogatja meg a színes közönséget, akik vagy elmerültek az ivótusa gőzében. Egferth nem nagyon kedveli az ilyen játékokat. Túl barbárnak tartja, és lealacsonyítja az embert (vagy bármely fajt) az állatok szintjére. Mindenesetre a férfi otthagyja a pultot és odalép a nőhöz. Lantját újra előveszi.*
- Kis madárka az ágon,
mért vagy ilyen néma?
Csiripeld a nagyvilágon:
"Tart még a tivornya!"
*Szól egy újabb dallamocska, a férfi húrjairól, majd a hangszert eltéve, elveszi fehér mosolyát.*
- Szép estét hölgyem!*köszön illendően.*
- Úgy látom társaságra vágyik, és én is. Csatlakozhatok?*teszi fel a kérdést, és közben kacsint egyet.*
A hozzászólás írója (Egferth Fernsun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 20:19:44
//Lent - Magányos Madárka//
*Nem is kell megvárnia Jey válaszát, hiszen hamarosan egy pillangó látogatja meg a színes közönséget, akik vagy elmerültek az ivótusa gőzében. Egferth nem nagyon kedveli az ilyen játékokat. Túl barbárnak tartja, és lealacsonyítja az embert (vagy bármely fajt) az állatok szintjére. Mindenesetre a férfi otthagyja a pultot és odalép a nőhöz. Lantját újra előveszi.*
- Kis madárka az ágon,
mért vagy ilyen néma?
Csiripeld a nagyvilágon:
"Tart még a tivornya!"
*Szól egy újabb dallamocska, a férfi húrjairól, majd a hangszert eltéve, elveszi fehér mosolyát.*
- Szép estét hölgyem!*köszön illendően.*
- Úgy látom társaságra vágyik, és én is. Csatlakozhatok?*teszi fel a kérdést, és közben kacsint egyet.*
A hozzászólás írója (Egferth Fernsun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 20:19:44
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:19:03
Üzenet elküldve: 2015-08-03 20:19:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
*Magasabbra emelkedik a szoborszép férfiáll. Kyro Yumaru pillantása hosszasan fürkészi a vörös boszorkányt. Hogy figyelme nem csupán az övé, a könnyed mozdulat mutatja, mellyel a kehelyért nyújtja kezét, de eközben sem veszi le tekintetét Viakáról.
Tűnődik az ajánlaton. Mérlegel.
Átveszi a másik kezébe a poharat, s finom cirógatással adózik a Dalnok figyelmességének. Ujjai lágyan végigsimítanak csípején s annak gömbölyded folytatásán, hogy útjuk egy kunkorba fordulva a formás combon érjen véget.
Amidőn a lány mellé telepszik, e cirógatás otthonos természetességbe helyezkedik. A nemes ujjai úgy simítják a vállacskát, úgy babrálnak a barna tincsekkel, mintha csak kedvenc cirmosa fészkelődött volna a keze alá.
A hosszas hallgatás baljóslatún szorít párnát a Dalnok hangszeréből szólaló édes melódia arcába. S ezzel együtt, a boszorkány minél tovább állja Yumaru úr pillantását, annál zavarba ejtőbb az egész. Miért érezni valamit a szenvtelen lélektükrök sötétjében? Valamit, ami előre nyúl a boszorkány hamvas torkára fonva ujjait, hogy aztán fölé hajoljon, maga alá gyűrje éhes vigyorával a kíváncsiságáért, azt suttogva, vigyázz, mit kívánsz... Szinte érezni a súlyát, mely könyörtelen lassúsággal dönti, szorítja őt a földre, riadt pihegését lélegezve.*
- Igazán... *szólal komótosan a nemesi bariton* - nem akarnálak... *Untatni? Jönne a befejezés bárkitől, aki kívül esik most e rendhagyó szeánsz bizarr légkörén* - megrémíteni.
*Csak most engedi el a tekintet a boszorkányt, s vele lobban nyomasztó látomássá az iménti különös érzet. Hiszen a nemes épp úgy ül ott, ahogy az imént. A Dalnok selymes fürtjeivel babrál, az italába kortyol.*
- De kíváncsivá tettél *mondja, s ezzel visszavonhatatlanul bezárja a visszakozás mentsvárát. Az alku ím megköttetett.*
- A múltban *kezdi* - nyirkos, tél végi erdő közepében állok. A levéltelen fák ázottan meredeznek. Ágaikon hurkos végű zsinegeken lógnak az erdő vadjai. Őzek, nyulak, borzok, fácánok... Testük ernyedt, csak néha rándulnak meg azon a jellegzetes módon, ahogy az alvó állatok szoktak, aztán ismét elcsendesednek. Mikor megfordulok, a vállam véletlenül hozzáér egy kisebb állathoz, mely azonnal felébred. Pánikba esve kezd el fuldokolni a zsineg végén, amelyen a nyakánál fogva lóg. Hamar vége lesz, és mikor vége, megfeketedik és széthordja a szél, mint a pernyét. Csak az üresen tátongó hurok a mementója annak, hogy valaha létezett.
*A bordélyoknak van egy másik kedvelt árucikke is a kéjeken kívül. A titkok. Ügyesen kufárkodik hát a lány a tudományával. Ám a nemes születésétől fogva hivatott rá, hogy a szabályokat meghajlítsa az ujja alatt anélkül, hogy kárt tenne bennük. A kérdés csupán, hogy a boszorkány mennyire él azzal a figyelemmel, amit kieszközölt magának.*
//Eilureen, Viaka és Kyro - Viaka szobájában//
*Magasabbra emelkedik a szoborszép férfiáll. Kyro Yumaru pillantása hosszasan fürkészi a vörös boszorkányt. Hogy figyelme nem csupán az övé, a könnyed mozdulat mutatja, mellyel a kehelyért nyújtja kezét, de eközben sem veszi le tekintetét Viakáról.
Tűnődik az ajánlaton. Mérlegel.
Átveszi a másik kezébe a poharat, s finom cirógatással adózik a Dalnok figyelmességének. Ujjai lágyan végigsimítanak csípején s annak gömbölyded folytatásán, hogy útjuk egy kunkorba fordulva a formás combon érjen véget.
Amidőn a lány mellé telepszik, e cirógatás otthonos természetességbe helyezkedik. A nemes ujjai úgy simítják a vállacskát, úgy babrálnak a barna tincsekkel, mintha csak kedvenc cirmosa fészkelődött volna a keze alá.
A hosszas hallgatás baljóslatún szorít párnát a Dalnok hangszeréből szólaló édes melódia arcába. S ezzel együtt, a boszorkány minél tovább állja Yumaru úr pillantását, annál zavarba ejtőbb az egész. Miért érezni valamit a szenvtelen lélektükrök sötétjében? Valamit, ami előre nyúl a boszorkány hamvas torkára fonva ujjait, hogy aztán fölé hajoljon, maga alá gyűrje éhes vigyorával a kíváncsiságáért, azt suttogva, vigyázz, mit kívánsz... Szinte érezni a súlyát, mely könyörtelen lassúsággal dönti, szorítja őt a földre, riadt pihegését lélegezve.*
- Igazán... *szólal komótosan a nemesi bariton* - nem akarnálak... *Untatni? Jönne a befejezés bárkitől, aki kívül esik most e rendhagyó szeánsz bizarr légkörén* - megrémíteni.
*Csak most engedi el a tekintet a boszorkányt, s vele lobban nyomasztó látomássá az iménti különös érzet. Hiszen a nemes épp úgy ül ott, ahogy az imént. A Dalnok selymes fürtjeivel babrál, az italába kortyol.*
- De kíváncsivá tettél *mondja, s ezzel visszavonhatatlanul bezárja a visszakozás mentsvárát. Az alku ím megköttetett.*
- A múltban *kezdi* - nyirkos, tél végi erdő közepében állok. A levéltelen fák ázottan meredeznek. Ágaikon hurkos végű zsinegeken lógnak az erdő vadjai. Őzek, nyulak, borzok, fácánok... Testük ernyedt, csak néha rándulnak meg azon a jellegzetes módon, ahogy az alvó állatok szoktak, aztán ismét elcsendesednek. Mikor megfordulok, a vállam véletlenül hozzáér egy kisebb állathoz, mely azonnal felébred. Pánikba esve kezd el fuldokolni a zsineg végén, amelyen a nyakánál fogva lóg. Hamar vége lesz, és mikor vége, megfeketedik és széthordja a szél, mint a pernyét. Csak az üresen tátongó hurok a mementója annak, hogy valaha létezett.
*A bordélyoknak van egy másik kedvelt árucikke is a kéjeken kívül. A titkok. Ügyesen kufárkodik hát a lány a tudományával. Ám a nemes születésétől fogva hivatott rá, hogy a szabályokat meghajlítsa az ujja alatt anélkül, hogy kárt tenne bennük. A kérdés csupán, hogy a boszorkány mennyire él azzal a figyelemmel, amit kieszközölt magának.*
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:58:35
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:58:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Még fent - Gil//
* Várható volt az ellenkezés, ezen Jorgew mosolyog is egy jót, hogy milyen kiszámítható lépése ez a férfiaknak. Úgy tesznek, mintha nem éreznének fájdalmaz, csak hogy bizonyítsák erejüket. De hát rendben. Nem muszáj bekenegetni azt a hátat, mert annyira azért mégsem olcsó szerről van szó. Jorgew sem tehetné meg jobb esetben, de ezt a fiolát a piactéren találta az egyik standon, ahol senki nem volt. Oly' magányosnak tűnt, hogy magához vette, így nem a legtisztességesebb módon jutott hozzá, ám nem is kell attól félnie, hogy egyszer a meglopott kereskedővel találja szemben magát, mivel jóformán senki nem látta, hogy ki és mit vett el.
Aztán jön a fizetség. Ez sem a legritkább esemény, de azért szájára hálás mosoly ül ki és elmosolyodik. *
- Köszönöm. * A kulcsot felveszi és nem tétovázik sokat a szoba kinyitásával, ám miután búcsút int Gilnek, ő még marad pár percig. *
- Remélem is... * Neveti el és int egyet, majd mikor magára marad, sóhajt egy nagyot. Az ajtót épp csak behajtja, így a kíváncsi szemek könnyedén beláthatnak, ám nem zavartatja magát túlzottan. Felkapja a maradék ruhaneműt magára és nagyot nyújtózva elheveredik az ágyon. Egy rövid pihenés azért neki is jár ezek után. Szemét lehunyja, ám nem alszik el. Végül nagyjából öt perc heverészés után feltápászkodik, gyorsan rendben rakja az ágyat és a szoba becsukása után elindul a folyosón, majd le a lépcsőn. *
//Lent - Magányos Madárka//
* Leér a lépcsőn és első dolga, hogy szétnézzen. Középen már javában folyik az ivóverseny, ami igen nagy népszerűségnek örvend, amennyire Jorgew meg tudja állapítani. Viszont őt nem túlzottan hozza lázba ez az alkalom, mert bár nem nehéz kuncsaftra lelni egy részeg bagázsban, de úgy állapítja meg, hogy itt még a győztes is egyből kidől, mikor megnyeri a játékot, ha egyáltalán lesz nyertes. Na meg vannak is már ott elegen, fiúk is, lányok is, így nem akar senkit sem megfosztani a lehetőségtől. Ha meg valakinek annyira megtetszene, akkor úgyis felkeresi a falnak dőlő lányt. Szétnéz a szoba belsejében, mintha most járna itt először, felméri a festményeket, díszeket - mindent -, majd a pultot célozza meg. Rendel magának egy Bekapóst 5 aranyért, mert bár még nem ismeri eléggé az itteni italokat, azt észrevette már, hogy ez az egyik legolcsóbb, így arra bizonyosan a legalkalmasabb, hogy száraz torkát "meggyógyítsa". Remélhetőleg nem fog tőle egyből hanyatt vágódni, így az üres pohár lerakása után visszatérhet a másik fal mellé, hátha felfedez egy eltévedt jószágot valahol, akinek nem akadt még párja. *
//Még fent - Gil//
* Várható volt az ellenkezés, ezen Jorgew mosolyog is egy jót, hogy milyen kiszámítható lépése ez a férfiaknak. Úgy tesznek, mintha nem éreznének fájdalmaz, csak hogy bizonyítsák erejüket. De hát rendben. Nem muszáj bekenegetni azt a hátat, mert annyira azért mégsem olcsó szerről van szó. Jorgew sem tehetné meg jobb esetben, de ezt a fiolát a piactéren találta az egyik standon, ahol senki nem volt. Oly' magányosnak tűnt, hogy magához vette, így nem a legtisztességesebb módon jutott hozzá, ám nem is kell attól félnie, hogy egyszer a meglopott kereskedővel találja szemben magát, mivel jóformán senki nem látta, hogy ki és mit vett el.
Aztán jön a fizetség. Ez sem a legritkább esemény, de azért szájára hálás mosoly ül ki és elmosolyodik. *
- Köszönöm. * A kulcsot felveszi és nem tétovázik sokat a szoba kinyitásával, ám miután búcsút int Gilnek, ő még marad pár percig. *
- Remélem is... * Neveti el és int egyet, majd mikor magára marad, sóhajt egy nagyot. Az ajtót épp csak behajtja, így a kíváncsi szemek könnyedén beláthatnak, ám nem zavartatja magát túlzottan. Felkapja a maradék ruhaneműt magára és nagyot nyújtózva elheveredik az ágyon. Egy rövid pihenés azért neki is jár ezek után. Szemét lehunyja, ám nem alszik el. Végül nagyjából öt perc heverészés után feltápászkodik, gyorsan rendben rakja az ágyat és a szoba becsukása után elindul a folyosón, majd le a lépcsőn. *
//Lent - Magányos Madárka//
* Leér a lépcsőn és első dolga, hogy szétnézzen. Középen már javában folyik az ivóverseny, ami igen nagy népszerűségnek örvend, amennyire Jorgew meg tudja állapítani. Viszont őt nem túlzottan hozza lázba ez az alkalom, mert bár nem nehéz kuncsaftra lelni egy részeg bagázsban, de úgy állapítja meg, hogy itt még a győztes is egyből kidől, mikor megnyeri a játékot, ha egyáltalán lesz nyertes. Na meg vannak is már ott elegen, fiúk is, lányok is, így nem akar senkit sem megfosztani a lehetőségtől. Ha meg valakinek annyira megtetszene, akkor úgyis felkeresi a falnak dőlő lányt. Szétnéz a szoba belsejében, mintha most járna itt először, felméri a festményeket, díszeket - mindent -, majd a pultot célozza meg. Rendel magának egy Bekapóst 5 aranyért,
mert bár még nem ismeri eléggé az itteni italokat, azt észrevette már, hogy ez az egyik legolcsóbb, így arra bizonyosan a legalkalmasabb, hogy száraz torkát "meggyógyítsa". Remélhetőleg nem fog tőle egyből hanyatt vágódni, így az üres pohár lerakása után visszatérhet a másik fal mellé, hátha felfedez egy eltévedt jószágot valahol, akinek nem akadt még párja. *
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:17:34
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:17:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Megnyitó ünnepség//
//Ivóverseny//
// Plev, Kőszirt //
*Az óriás persze neki is felkeltette a figyelmét, furcsa is lenne ha egy ekkora termetre nem fordulna oda minden tekintet. Igazán üdítő látvány, általában akárkire néz ki tud találni egy mozdulatsort amivel elvehetné az életét, de egy ilyen melák feladja neki a leckét. Pusztakézzel legalábbis semmi esélye nem lenne. Talán a nemesebb részein érzékeny pontot találna de az sem vezetne hosszútávon semmi jóra. Egy ekkora nyakat nincs ereje kitörni, megfojtani is esélytelen. Talán a gigáját tudná bezúzni de tippje sincs hogy keveredhetne olyan helyzetbe ahonnan tisztán megfelelő erejű csapást tudna rá mérni. Töprengéséből a mélységi szavai zökkentik ki, vigyorogva felé fordul és kortyol egy nagyot a vízből amit kapott.*
- Nem árt ez csak ha belefulladok.
*Legyint viccelődve, reméli hogy a vízre próbált szellemes megjegyzést tenni a férfi és nem az ivóverseny felhozatalára gondolt. Bár hasonlóan vélekedne az alkoholról is, ott viszont már kevésbé lenne igaz. Amit legutóbb kapott kevésbé volt ízletes, viszont annál erősebb, de borzalmasabb dolgok is csúsztak már le a torkán. A következő körben talán jobb szerencséje lesz, bár egyre rosszabbak az esélyek.*
*A hamarosan érkező poharakból rögtön választ is egyet, felesleges lenne húzni az időt, inkább a lehető leggyorsabban legyűri. Ha nagyon borzalmas lenne akkor a vizéből rákortyol egy keveset, utána viszont ismét a felpattanó sötételf és az óriás felé terelődik a tekintete. Normális esetben nem kerülné el figyelmét a késre csúszó nagy mancs, most viszont már eléggé mámoros elméje ahhoz hogy ilyeneket ne szúrjon ki. Azért igyekszik szemmel tartani az eseményeket, még az is lehet hogy balhé lesz belőle és akkor akármennyire is alkoholos állapotban van, ott lesz a helye neki is. Van itt bőven szék amit szétcsaphatna az óriáson, biztos talál valahol egy üveget is amit eltörhet, azzal már kellemetlen sebeket lehet okozni. Hiszen persze a létesítmény érdekeit védené, túlságosan tetszik neki ahhoz hogy szétverjék. A mélységi úgyis valami fontos embernek tűnik az állandó intézkedésével, és bár lehet csak az alkohol miatt gondolja éppen, de egész vállalható külsőre is. Nem biztos viszont hogy a harmadik kör után egyáltalán sikeresen állna fel a székéből, nemhogy még nekiálljon bárkivel is (főleg egy ilyen heggyel) verekedni.*
//Ivóverseny//
// Plev, Kőszirt //
*Az óriás persze neki is felkeltette a figyelmét, furcsa is lenne ha egy ekkora termetre nem fordulna oda minden tekintet. Igazán üdítő látvány, általában akárkire néz ki tud találni egy mozdulatsort amivel elvehetné az életét, de egy ilyen melák feladja neki a leckét. Pusztakézzel legalábbis semmi esélye nem lenne. Talán a nemesebb részein érzékeny pontot találna de az sem vezetne hosszútávon semmi jóra. Egy ekkora nyakat nincs ereje kitörni, megfojtani is esélytelen. Talán a gigáját tudná bezúzni de tippje sincs hogy keveredhetne olyan helyzetbe ahonnan tisztán megfelelő erejű csapást tudna rá mérni. Töprengéséből a mélységi szavai zökkentik ki, vigyorogva felé fordul és kortyol egy nagyot a vízből amit kapott.*
- Nem árt ez csak ha belefulladok.
*Legyint viccelődve, reméli hogy a vízre próbált szellemes megjegyzést tenni a férfi és nem az ivóverseny felhozatalára gondolt. Bár hasonlóan vélekedne az alkoholról is, ott viszont már kevésbé lenne igaz. Amit legutóbb kapott kevésbé volt ízletes, viszont annál erősebb, de borzalmasabb dolgok is csúsztak már le a torkán. A következő körben talán jobb szerencséje lesz, bár egyre rosszabbak az esélyek.*
*A hamarosan érkező poharakból rögtön választ is egyet, felesleges lenne húzni az időt, inkább a lehető leggyorsabban legyűri. Ha nagyon borzalmas lenne akkor a vizéből rákortyol egy keveset, utána viszont ismét a felpattanó sötételf és az óriás felé terelődik a tekintete. Normális esetben nem kerülné el figyelmét a késre csúszó nagy mancs, most viszont már eléggé mámoros elméje ahhoz hogy ilyeneket ne szúrjon ki. Azért igyekszik szemmel tartani az eseményeket, még az is lehet hogy balhé lesz belőle és akkor akármennyire is alkoholos állapotban van, ott lesz a helye neki is. Van itt bőven szék amit szétcsaphatna az óriáson, biztos talál valahol egy üveget is amit eltörhet, azzal már kellemetlen sebeket lehet okozni. Hiszen persze a létesítmény érdekeit védené, túlságosan tetszik neki ahhoz hogy szétverjék. A mélységi úgyis valami fontos embernek tűnik az állandó intézkedésével, és bár lehet csak az alkohol miatt gondolja éppen, de egész vállalható külsőre is. Nem biztos viszont hogy a harmadik kör után egyáltalán sikeresen állna fel a székéből, nemhogy még nekiálljon bárkivel is (főleg egy ilyen heggyel) verekedni.*
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:01:03
Üzenet elküldve: 2015-08-03 19:01:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megnyitó ünnepség - Plevaen //
*A fekete hajú pultos lány újfent beleveszik a tömegbe, azonban hirtelen felbukkan valaki mellette, s bejelenti hogy nem szívesen kapna egy pofont.*
-Én se tőled.*Válaszol tömören s hideg mosolyra húzza ajkait. Nem híve a pofozkodásnak. Lovaghoz méltatlan tevékenység.*
-Semmi gond.*Legyint a szabadkozást hallva, de közben feljegyzi magának hogy a fekete elf nem csupán csevegni jött ide, s abból a bizonyos " 5 perced van " elcsípett mondatocskából több dolgot is leszűr. Először is rangban a fekete hajó lányka fölött áll. Másodszor valami féle parancsot adott. Ez a jelen helyzetben - óriásunk jelenlegi ismeretei szerint - két fajta lehet. Vagy szerezzen egy lányt, vagy szerezzen őrséget és dobassa ki őt innen.
Az utóbbi nem lenne bölcs húzás, bár tény hogy kimenne, hiszen a kódex tiltja hogy értelmetlen módon öljön akármi kósza kocsmai nézeteltérések miatt. Ennél ő többre hivatott, s a rendje többet is vár el tőle. Az első eset sokkal kedvezőbb lenne.
Mindenesetre nincs a homlokára írva hogy ne kezdene dúvad módjára őrjöngeni, s tudja jól hogy fajtájáról milyen vélemény alakult ki.*
~ Óvatosak, nagyon helyes ~
*Amíg nem tudják pontosan felméri és tartanak tőle addig végig előnyben van, és innentől ez már taktikai játszma. Még érdekesebb... *
-Északról, így van.*Ért egyet a másikkal. Aztán furcsa kérdés érkezik, melyre reflexből válaszol.* A jeget.*Hisz testvére a tűz, az érem másik oldala. Vet is egy pillantást az ajtó felé, de Turw még nem tűnt fel. Ha jól számolta, hamarosan befut majd, és akkor már két óriás lesz a krimóban. Az már valóban veszélyes mennyiség.*
-Miért nem tartasz óriás lányokat, vagy legalább egy nagyobb darab északit?*Szegezi a kérdést egyenesen a mellette álló elfnek akiről azt feltételezi hogy ha nem is a tulaj de legalábbis valami féle főnök itt.*
-Tudod nem szeretek embereket ölni.*Mélyet sóhajt.* Komolyan mondom.*Fűzi tovább a dolgot.* Márpedig ha én meg egy ember nőstény... *Jobbra balra billenti tenyerét, miközben hamiskás vigyor ül ki a képére.* Legjobb esetben is kétesélyes. Nem szívesen ártanék a személyzetednek.*Újabb szünet.* Másrészt, azért jó volna mégis csak az a nőstény.*Végülis ezért jött.
Szembe fordul a mélységivel s karbafont kézzel vár a válaszokra.*
*A fekete hajú pultos lány újfent beleveszik a tömegbe, azonban hirtelen felbukkan valaki mellette, s bejelenti hogy nem szívesen kapna egy pofont.*
-Én se tőled.*Válaszol tömören s hideg mosolyra húzza ajkait. Nem híve a pofozkodásnak. Lovaghoz méltatlan tevékenység.*
-Semmi gond.*Legyint a szabadkozást hallva, de közben feljegyzi magának hogy a fekete elf nem csupán csevegni jött ide, s abból a bizonyos " 5 perced van " elcsípett mondatocskából több dolgot is leszűr. Először is rangban a fekete hajó lányka fölött áll. Másodszor valami féle parancsot adott. Ez a jelen helyzetben - óriásunk jelenlegi ismeretei szerint - két fajta lehet. Vagy szerezzen egy lányt, vagy szerezzen őrséget és dobassa ki őt innen.
Az utóbbi nem lenne bölcs húzás, bár tény hogy kimenne, hiszen a kódex tiltja hogy értelmetlen módon öljön akármi kósza kocsmai nézeteltérések miatt. Ennél ő többre hivatott, s a rendje többet is vár el tőle. Az első eset sokkal kedvezőbb lenne.
Mindenesetre nincs a homlokára írva hogy ne kezdene dúvad módjára őrjöngeni, s tudja jól hogy fajtájáról milyen vélemény alakult ki.*
~ Óvatosak, nagyon helyes ~
*Amíg nem tudják pontosan felméri és tartanak tőle addig végig előnyben van, és innentől ez már taktikai játszma. Még érdekesebb... *
-Északról, így van.*Ért egyet a másikkal. Aztán furcsa kérdés érkezik, melyre reflexből válaszol.* A jeget.*Hisz testvére a tűz, az érem másik oldala. Vet is egy pillantást az ajtó felé, de Turw még nem tűnt fel. Ha jól számolta, hamarosan befut majd, és akkor már két óriás lesz a krimóban. Az már valóban veszélyes mennyiség.*
-Miért nem tartasz óriás lányokat, vagy legalább egy nagyobb darab északit?*Szegezi a kérdést egyenesen a mellette álló elfnek akiről azt feltételezi hogy ha nem is a tulaj de legalábbis valami féle főnök itt.*
-Tudod nem szeretek embereket ölni.*Mélyet sóhajt.* Komolyan mondom.*Fűzi tovább a dolgot.* Márpedig ha én meg egy ember nőstény... *Jobbra balra billenti tenyerét, miközben hamiskás vigyor ül ki a képére.* Legjobb esetben is kétesélyes. Nem szívesen ártanék a személyzetednek.*Újabb szünet.* Másrészt, azért jó volna mégis csak az a nőstény.*Végülis ezért jött.
Szembe fordul a mélységivel s karbafont kézzel vár a válaszokra.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 18:28:55
Üzenet elküldve: 2015-08-03 18:28:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Rahil//
*A nő úgy tűnik viszonylag elégedett a válasszal - vagy kérdéssel, ahogy nézzük, mert kissé elgondolkodik és belekortyol italába. Miután a fiú meghallja a "Pöttöm" megnevezést - ami bár teljesen helytálló, Yariel számára nem túl hízelgő - már sajnálja, hogy a "hívhatsz, ahogy akarsz" részt odabiggyesztette bemutatkozása után, de most már nincs mit tenni, a vörös nem olyan típusnak tűnik, akivel érdemes ellenkezni. Rahil - mert időközben a nő be is mutatkozott - kérdésére a fiú válaszol is:*
-Hmmm... vállalni vállalok bármit... mármint bizonyos határokon belül nyilván. Felseperni bizonyára tudnék, a vizes vödör elbírása pedig annak méretétől függ. Főzni nem tudok, tőrrel bánni... hát jobban tudok mint főzni.
*Mivel ezzel valószínűleg nem igazán győzte meg a nőt, még egy dolgot tud mondani.*
-Illetve ellenállhatatlanul aranyos vagyok. Az épp szabad lányok biztos örülni fognak nekem.
*Mondja legangyalibb cuki mosolyát megvillantva, bár a vörösre valószínűleg nem sok hatással van, de talán jó valamire.*
-Egyszóval... mint mondtam, bizonyos határokon belül szívesen elvállalok bármit.
*Az... ügyfelek vágyainak kielégítését nem említi meg, bár lelke mélyén valahol tudja, hogy a tulaj, ha kell bármilyen "munkára" befogná őt, ha úgy adódik a helyzet.*
//Rahil//
*A nő úgy tűnik viszonylag elégedett a válasszal - vagy kérdéssel, ahogy nézzük, mert kissé elgondolkodik és belekortyol italába. Miután a fiú meghallja a "Pöttöm" megnevezést - ami bár teljesen helytálló, Yariel számára nem túl hízelgő - már sajnálja, hogy a "hívhatsz, ahogy akarsz" részt odabiggyesztette bemutatkozása után, de most már nincs mit tenni, a vörös nem olyan típusnak tűnik, akivel érdemes ellenkezni. Rahil - mert időközben a nő be is mutatkozott - kérdésére a fiú válaszol is:*
-Hmmm... vállalni vállalok bármit... mármint bizonyos határokon belül nyilván. Felseperni bizonyára tudnék, a vizes vödör elbírása pedig annak méretétől függ. Főzni nem tudok, tőrrel bánni... hát jobban tudok mint főzni.
*Mivel ezzel valószínűleg nem igazán győzte meg a nőt, még egy dolgot tud mondani.*
-Illetve ellenállhatatlanul aranyos vagyok. Az épp szabad lányok biztos örülni fognak nekem.
*Mondja legangyalibb cuki mosolyát megvillantva, bár a vörösre valószínűleg nem sok hatással van, de talán jó valamire.*
-Egyszóval... mint mondtam, bizonyos határokon belül szívesen elvállalok bármit.
*Az... ügyfelek vágyainak kielégítését nem említi meg, bár lelke mélyén valahol tudja, hogy a tulaj, ha kell bármilyen "munkára" befogná őt, ha úgy adódik a helyzet.*
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 17:03:48
Üzenet elküldve: 2015-08-03 17:03:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Megnyitó ünnepség - Jeyna //
*Úgy tűnik, hogy az üzlet megköttetett. Biztos munka, bár nem hiszi, hogy annyi aranyat fog keresni, mint egy törp tárnájába, de legalább van munkája, és csak ez számít. Közben jól szemrevételezi a munkaadóját, a grafitbőrű sötételfet, és csak egy bólintással nyugtázza a magyarázatot.*
- Köszönöm a kedvességét kedves Jey.* szól kedvesen, és nagyot nyel újra a söréből.*
- És tudna ajánlani valami szép lányt, aki egy kis aranyért, és pár kacér rímért megvidámítja az estémet.* elvégre a Pintybe való betérésének ez az egyik oka.*
- Egy kis szende mókuskát, aki olvad a rímektől… * jegyzi meg szintén mosolyogva. Még nem állt munkába, úgyhogy nem tartozik még a Kósza Pinty dolgozói közé.*
*Úgy tűnik, hogy az üzlet megköttetett. Biztos munka, bár nem hiszi, hogy annyi aranyat fog keresni, mint egy törp tárnájába, de legalább van munkája, és csak ez számít. Közben jól szemrevételezi a munkaadóját, a grafitbőrű sötételfet, és csak egy bólintással nyugtázza a magyarázatot.*
- Köszönöm a kedvességét kedves Jey.* szól kedvesen, és nagyot nyel újra a söréből.*
- És tudna ajánlani valami szép lányt, aki egy kis aranyért, és pár kacér rímért megvidámítja az estémet.* elvégre a Pintybe való betérésének ez az egyik oka.*
- Egy kis szende mókuskát, aki olvad a rímektől… * jegyzi meg szintén mosolyogva. Még nem állt munkába, úgyhogy nem tartozik még a Kósza Pinty dolgozói közé.*
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:34:02
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:34:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Pult - Win, Gilroy//
*Eran kezdi éppen kellemesen érezni magát, Win és az alkohol jóvoltából, mikor kéretlenül állít közéjük valaki. A férfi naiv felfogása nem hinné, hogy a szőke hátsó szándékkal vetné magát a társalgásuk közepébe. Így egyszerűen csak kisit odébb dől, hogy legalább valamennyit láthasson Gilroy arcából és úgy neki címezhesse szavait.*
- Elnézést uram, de viselkedése elég modortalan. Ha megkérhetném kicsit odébb állhatna, vagy esetleg helyet foglalhatna mellettünk.
*Hangja egyáltalán nem hivatalos, inkább kedveskedő. Eran amúgy is úgy hiszi, hogy a köztük álló úr egyszerűen csak nem kapott megfelelő neveltetést gyermekkorában és ha valaki felvilágosítja és apró tanácsokat ad neki, azért csakis hálás lehet. Viszont amíg ők ketten beszélgetnek, nem tolakszik közéjük és nem intéz hozzájuk keresetlen szavakat. Türelmesen megvárja, míg mind a két arc felé nem fordul, s mellőzik azt a témát, amibe neki nincsen beleszólása.*
- Nem, Win, elég volt kezdésnek egy Tündérmentő.
*Mondja mosolyogva, ahogy visszaemlékszik a nem is olyan régi élményre. Nem igazán híve annak a közepébe csapós technikának, inkább épít fel mindent szépen, nyugodtan kockánként. Így ha élete következő célja a tömény alkohol bírása lenne, akkor naponta eggyel többet inna az erős italokból.*
- Egyszerűen nem érzem szükségét egyik kedves hölgynek sem jelenleg.
*Válaszol a következőkben Gilroy kérdésére, továbbra sem érezve a szőkeség piszkálódását. A mondatát kedves érdeklődésnek veszi, ami bizonyára azért jár olyan furcsa hangsúllyal, mert az úr kocsmákba jár, nem pedig könyvtárakba.*
- Win, majd ha lesz kedve hozzá, szívesen megnézem a térképét, hátha tudok segíteni.
*Ajánlja fel kedvesen a nőnek. Habár messziről elég össze-visszaságnak tűnt még Erannak is, hiszi hogy egy kis tanulmányozás után meg tudná fejteni a lényegét. *
*Eran kezdi éppen kellemesen érezni magát, Win és az alkohol jóvoltából, mikor kéretlenül állít közéjük valaki. A férfi naiv felfogása nem hinné, hogy a szőke hátsó szándékkal vetné magát a társalgásuk közepébe. Így egyszerűen csak kisit odébb dől, hogy legalább valamennyit láthasson Gilroy arcából és úgy neki címezhesse szavait.*
- Elnézést uram, de viselkedése elég modortalan. Ha megkérhetném kicsit odébb állhatna, vagy esetleg helyet foglalhatna mellettünk.
*Hangja egyáltalán nem hivatalos, inkább kedveskedő. Eran amúgy is úgy hiszi, hogy a köztük álló úr egyszerűen csak nem kapott megfelelő neveltetést gyermekkorában és ha valaki felvilágosítja és apró tanácsokat ad neki, azért csakis hálás lehet. Viszont amíg ők ketten beszélgetnek, nem tolakszik közéjük és nem intéz hozzájuk keresetlen szavakat. Türelmesen megvárja, míg mind a két arc felé nem fordul, s mellőzik azt a témát, amibe neki nincsen beleszólása.*
- Nem, Win, elég volt kezdésnek egy Tündérmentő.
*Mondja mosolyogva, ahogy visszaemlékszik a nem is olyan régi élményre. Nem igazán híve annak a közepébe csapós technikának, inkább épít fel mindent szépen, nyugodtan kockánként. Így ha élete következő célja a tömény alkohol bírása lenne, akkor naponta eggyel többet inna az erős italokból.*
- Egyszerűen nem érzem szükségét egyik kedves hölgynek sem jelenleg.
*Válaszol a következőkben Gilroy kérdésére, továbbra sem érezve a szőkeség piszkálódását. A mondatát kedves érdeklődésnek veszi, ami bizonyára azért jár olyan furcsa hangsúllyal, mert az úr kocsmákba jár, nem pedig könyvtárakba.*
- Win, majd ha lesz kedve hozzá, szívesen megnézem a térképét, hátha tudok segíteni.
*Ajánlja fel kedvesen a nőnek. Habár messziről elég össze-visszaságnak tűnt még Erannak is, hiszi hogy egy kis tanulmányozás után meg tudná fejteni a lényegét. *
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:07:45
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:07:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Megnyitó ünnepség - Egferth //
* Nem hitte volna, hogy ilyen gördülékenyen megy majd az üzlet, de ha sovány a bukszája az embernek, akkor a szükség megköti az ember kezét. Jey enyhén oldalra döntött fejjel hallgatja az újabb rögtönzött kis szerzeményt. Íves fekete szemöldökei megemelkednek egy-egy viccesebb sornál, majd önt magának is az asztalon hagyott kancsóból. Mindig a pult mögött dolgozik és másokkal foglalkozik, néha magának is megengedhet egy kevéske luxust. Annyira nem kedveli a sört, inkább az édes vörös lőréknek hódol, de ezt sem tartja olyan szörnyűnek.
Ami a bárdot illeti, itt minden igényét kielégítheti. Énekelhet, táncolhat, űzheti amihez legjobban ért és kiélheti exhibizionizmusát a szemet gyönyörködtető lánykák közt. Egferth nem is szalasztja el a jószerencséjét, rábólint az ajánlatra, mire Jey elégedetten csapja hátra hollófekete tincseit.*
- Pompás! * Dől hátra elégedetten székében, majd lassan feláll, hiszen a munkája nem engedi, hogy hosszasan elidőzzön egy-egy vendégnél.*
- Akkor a mai naptól akár maradhat is, ha nincs szállása az éjszakára. Fent az emeleten van a lakótér. Engem itt a fogadótéren mindig megtalál, de a tulajdonoshoz is fordulhat, ha valami kérdése van. Az egyikük épp ott ül, annál az asztalnál. Fehér hajú férfi, szürkés bőrrel. Bármi gondja baja van fordujon hozzájuk bizalommal, a továbbiakban pedig, érezze jól magát az örömtanyán. * Diszkréten Pleaven felé mutat, majd visszafordul a poétához.*
- Óh és hívjon csak Jey-nek * Bár az acél szemű angyal is imponált az ébenhajúnak. Biccent, majd újból visszaindul a pulthoz.*
A hozzászólás írója (Jeyna Sirallis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 16:08:32
* Nem hitte volna, hogy ilyen gördülékenyen megy majd az üzlet, de ha sovány a bukszája az embernek, akkor a szükség megköti az ember kezét. Jey enyhén oldalra döntött fejjel hallgatja az újabb rögtönzött kis szerzeményt. Íves fekete szemöldökei megemelkednek egy-egy viccesebb sornál, majd önt magának is az asztalon hagyott kancsóból. Mindig a pult mögött dolgozik és másokkal foglalkozik, néha magának is megengedhet egy kevéske luxust. Annyira nem kedveli a sört, inkább az édes vörös lőréknek hódol, de ezt sem tartja olyan szörnyűnek.
Ami a bárdot illeti, itt minden igényét kielégítheti. Énekelhet, táncolhat, űzheti amihez legjobban ért és kiélheti exhibizionizmusát a szemet gyönyörködtető lánykák közt. Egferth nem is szalasztja el a jószerencséjét, rábólint az ajánlatra, mire Jey elégedetten csapja hátra hollófekete tincseit.*
- Pompás! * Dől hátra elégedetten székében, majd lassan feláll, hiszen a munkája nem engedi, hogy hosszasan elidőzzön egy-egy vendégnél.*
- Akkor a mai naptól akár maradhat is, ha nincs szállása az éjszakára. Fent az emeleten van a lakótér. Engem itt a fogadótéren mindig megtalál, de a tulajdonoshoz is fordulhat, ha valami kérdése van. Az egyikük épp ott ül, annál az asztalnál. Fehér hajú férfi, szürkés bőrrel. Bármi gondja baja van fordujon hozzájuk bizalommal, a továbbiakban pedig, érezze jól magát az örömtanyán. * Diszkréten Pleaven felé mutat, majd visszafordul a poétához.*
- Óh és hívjon csak Jey-nek * Bár az acél szemű angyal is imponált az ébenhajúnak. Biccent, majd újból visszaindul a pulthoz.*
A hozzászólás írója (Jeyna Sirallis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 16:08:32
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 13:24:31
Üzenet elküldve: 2015-08-03 13:24:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Yariel//
*Végül csak megkapja azt a választ, amit egész eddig is, már percek óta várt. Vagyis nem éppen azt, hiszen pontosabbat sejtett. Valami nevet, vagy időpontot, amire érkezett. Kihez, milyen ügyben, vagy csak úgy, szerencsét próbálni, hátha nem hajtják el ifjú kora, meg aprócska termete miatt.
De nem, semmi ilyesmiről nem esik egy árva szó sem végül. Épp csak beesett és csak most gondolkodik el, hogy ha már egyszer úgyis itt van, hát talán munkát is kereshet-kérhet a szörpje mellé.*
- Hmm...
*Megint kortyol, s elgondolkodik.*
- Tehát Pöttöm.
~Elvégre szólítod, ahogy akarod. Ő maga mondta, kérem.~
- Az attól függ, mit tudsz. És mit vállalsz. Na meg, hogy mivel boldogulnál el. Hogy gondot okozna-e megemelni például egy seprőt, vagy egy vödör vizet... Hogy tudsz-e akár főzni, vagy hogyan bánsz egy tőrrel. Bármi, ami fontos lehet itt, számunkra és ez esetben neked is.
*Sorolhatna még ugyan példákat, hogy mi mindenre van itt szükség a személyzet tekintetében, de fölöslegesnek tartja. Arra kíváncsi, mivel rukkol elő a kicsi, s arra, hogy emellé hogyan adja el magát neki.*
- Tehát? Hallgatlak.
*El is csendesedik valóban, tovább iszogatva mustját, s fülelve mind maga köré, mint az apróságra. Most aztán mesélhet bőven. Remélhetőleg fog is, és nem úgy kell kihúzni belőle mindent, ahogyan a nevét, vagy az ittléte okát.*
~Remélhetőleg. Csak nem kínoz meg épp ő, épp engem, pont ezzel.~
*Tekintetét egy pillanatra az ajtó felé emeli, azt lesve, betér-e még pár vendég az idő közben. Aztán az ivóversenyre is odapillant, majd a lépcsők és fölöttük a szobák felé. Ám mivel nem hall vagy lát semmi nyugtalanítót -egyelőre-, vissza is fordul Pöttöm felé. Nehogy véletlenül is azt higgye, hogy egyáltalán nem is érdekli, amit mondhat, előadhat most neki. Hiszen ki tudja? Lehet, hogy megvan a következő szakácsuk, egy rafinált díjbeszedőjük, hírnökük, gyógyász-segédjük, vagy az, aki kimoshatja majd a szennyest. Egyelőre a fene se tudja, de majd... Majdcsak kiderül, hová tudnák őt beosztani, ha valóban itt akar pénzt keresni, náluk.*
~Meg végsősoron, még ő is jó ebédnek is. Akár.~
//Yariel//
*Végül csak megkapja azt a választ, amit egész eddig is, már percek óta várt. Vagyis nem éppen azt, hiszen pontosabbat sejtett. Valami nevet, vagy időpontot, amire érkezett. Kihez, milyen ügyben, vagy csak úgy, szerencsét próbálni, hátha nem hajtják el ifjú kora, meg aprócska termete miatt.
De nem, semmi ilyesmiről nem esik egy árva szó sem végül. Épp csak beesett és csak most gondolkodik el, hogy ha már egyszer úgyis itt van, hát talán munkát is kereshet-kérhet a szörpje mellé.*
- Hmm...
*Megint kortyol, s elgondolkodik.*
- Tehát Pöttöm.
~Elvégre szólítod, ahogy akarod. Ő maga mondta, kérem.~
- Az attól függ, mit tudsz. És mit vállalsz. Na meg, hogy mivel boldogulnál el. Hogy gondot okozna-e megemelni például egy seprőt, vagy egy vödör vizet... Hogy tudsz-e akár főzni, vagy hogyan bánsz egy tőrrel. Bármi, ami fontos lehet itt, számunkra és ez esetben neked is.
*Sorolhatna még ugyan példákat, hogy mi mindenre van itt szükség a személyzet tekintetében, de fölöslegesnek tartja. Arra kíváncsi, mivel rukkol elő a kicsi, s arra, hogy emellé hogyan adja el magát neki.*
- Tehát? Hallgatlak.
*El is csendesedik valóban, tovább iszogatva mustját, s fülelve mind maga köré, mint az apróságra. Most aztán mesélhet bőven. Remélhetőleg fog is, és nem úgy kell kihúzni belőle mindent, ahogyan a nevét, vagy az ittléte okát.*
~Remélhetőleg. Csak nem kínoz meg épp ő, épp engem, pont ezzel.~
*Tekintetét egy pillanatra az ajtó felé emeli, azt lesve, betér-e még pár vendég az idő közben. Aztán az ivóversenyre is odapillant, majd a lépcsők és fölöttük a szobák felé. Ám mivel nem hall vagy lát semmi nyugtalanítót -egyelőre-, vissza is fordul Pöttöm felé. Nehogy véletlenül is azt higgye, hogy egyáltalán nem is érdekli, amit mondhat, előadhat most neki. Hiszen ki tudja? Lehet, hogy megvan a következő szakácsuk, egy rafinált díjbeszedőjük, hírnökük, gyógyász-segédjük, vagy az, aki kimoshatja majd a szennyest. Egyelőre a fene se tudja, de majd... Majdcsak kiderül, hová tudnák őt beosztani, ha valóban itt akar pénzt keresni, náluk.*
~Meg végsősoron, még ő is jó ebédnek is. Akár.~
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-08-03 12:46:30
Üzenet elküldve: 2015-08-03 12:46:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megnyitó ünnepség//
//Rahil//
*A nő - úgy tűnik - talán végre kiböki a kérdését, avagy az ő szavaival élve kihúzza Yarielből, de először inkább a fiú nevére kérdez rá, amire a tündér azonnal válaszol is.*
-Yariel. Yar, Yari, hívhatsz ahogy akarsz.
*Közben az őt kissé feszélyező magázásból átvált tegezésbe, hisz a nő is így társalog vele, reméli ezzel nem sérti meg, vagy ilyesmi. A nő végül rátér a tárgyra, mégpedig, hogy tulajdonképpen miért is jött ide a fiú. Közben a nő figyelmét elvonja valami, vagy esetleg valaki, de hogy ki, s micsoda az Yarielnek nem tűnik fel. Sebaj, addig legalább van ideje gondolkozni a válaszon.*
~Mikor idejöttem azt se tudtam mi ez a hely, csak azután miután bejöttem. De miért maradtam bent? Akárhol máshol tudok venni gyümölcslét, a legtöbb helyen még olcsóbban is.~
*Közben rájön, hogy ő se igazán tudja, miért jött ide, és maradt itt.*
~A tolvajlásból és koldulásból sem lehet örökké megélni, és egy munka állandó pénzt, alvóhelyet és közösséget jelent. Akár itt is.~
*Elképed magán, hogy egyáltalán eszébe jutott, hogy egy ilyen helyen dolgozzon.*
~Gondolj bele, akármit dolgozhatnál, mint felszolgáló, rikkancs, vagy hát igen, egy bordélyban van még pár egyéb munka.~
*Mire a nő figyelme újra az övé, már készen is áll a válasszal, ami tulajdonképpen egy kérdés, és elég óvatosan teszi fel:*
-Akadna itt... eseteg valami munka vagy feladat?
//Rahil//
*A nő - úgy tűnik - talán végre kiböki a kérdését, avagy az ő szavaival élve kihúzza Yarielből, de először inkább a fiú nevére kérdez rá, amire a tündér azonnal válaszol is.*
-Yariel. Yar, Yari, hívhatsz ahogy akarsz.
*Közben az őt kissé feszélyező magázásból átvált tegezésbe, hisz a nő is így társalog vele, reméli ezzel nem sérti meg, vagy ilyesmi. A nő végül rátér a tárgyra, mégpedig, hogy tulajdonképpen miért is jött ide a fiú. Közben a nő figyelmét elvonja valami, vagy esetleg valaki, de hogy ki, s micsoda az Yarielnek nem tűnik fel. Sebaj, addig legalább van ideje gondolkozni a válaszon.*
~Mikor idejöttem azt se tudtam mi ez a hely, csak azután miután bejöttem. De miért maradtam bent? Akárhol máshol tudok venni gyümölcslét, a legtöbb helyen még olcsóbban is.~
*Közben rájön, hogy ő se igazán tudja, miért jött ide, és maradt itt.*
~A tolvajlásból és koldulásból sem lehet örökké megélni, és egy munka állandó pénzt, alvóhelyet és közösséget jelent. Akár itt is.~
*Elképed magán, hogy egyáltalán eszébe jutott, hogy egy ilyen helyen dolgozzon.*
~Gondolj bele, akármit dolgozhatnál, mint felszolgáló, rikkancs, vagy hát igen, egy bordélyban van még pár egyéb munka.~
*Mire a nő figyelme újra az övé, már készen is áll a válasszal, ami tulajdonképpen egy kérdés, és elég óvatosan teszi fel:*
-Akadna itt... eseteg valami munka vagy feladat?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409