Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 275 (5481. - 5500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5500. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-10 17:09:20
Üzenet elküldve: 2021-06-10 17:09:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Kifelé menet nagyon reméli, hogy nem fut bele senkibe, akibe nem kellene, főleg, amikor visszalép a szobájába egy kendőért, hátha lehűl a levegő. Mielőtt a Központ felé venné az irányt, még befordul a pult mögé, és a söntés alatti polcon hagyott mesterkardért nyúl. Jobb lesz, ha visszaszolgáltatja jogos tulajdonosának.
Már indulna is, amikor meglegyinti az orrát a frissen sült tepertős pogácsa illata. Be is csalja a konyhába a finomság. Először csak egyet tervez magához venni az útra, de aztán elvesz egy kockás konyharuhát és elkér néhányat a Központban serénykedők részére is. Batyuba köti, aztán most már tényleg indul, hogy mielőbb tájékoztathassa az intézőt.*
Már indulna is, amikor meglegyinti az orrát a frissen sült tepertős pogácsa illata. Be is csalja a konyhába a finomság. Először csak egyet tervez magához venni az útra, de aztán elvesz egy kockás konyharuhát és elkér néhányat a Központban serénykedők részére is. Batyuba köti, aztán most már tényleg indul, hogy mielőbb tájékoztathassa az intézőt.*
5499. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-10 13:59:33
Üzenet elküldve: 2021-06-10 13:59:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja, hogy a tündér mohó szemei bejárhassák hófehér testének minden ívét, vonalát és domborulatát. Szereti ezt a tekintetet, az éhes, vággyal téli, csodálattól csillogó pillantást, ami szavak nélkül oly sokat mond. Ilyenkor érzi magát igazán nőnek, egy hús-vér tökéletességnek, egy titokzatos, magasabb rendű entitásnak, kinek érintéséért, mosolyáért szinte könyörögni kell. Persze nem érzi magát többnek senkinél, de ezek a pillanatok mégis egy olyan világba repítik, ahol istennő lehet.
Engedelmesen húzódik ő is közelebb a tündérhez, ellopva kettejük közül a maradék távolságot is, hagyva, hogy combja és csípője a másik bőréhez nyomódhasson. Közben az ő kezei sem tétlenek, játékosan végigfuttatja ujjait a férfi gerincén, fel a tarkóján, majd ha teheti, érzékien beletúr a hajába.
S ahogy egyre inkább a vízszintes felé közelednek, úgy karolja még szorosabban Merchent, mintha azt a kevés levegőt is sajnálná, ami kettejük közé szökött.
Jobbja pedig elhagyja a gondosan feltérképezett lapockák környékét, s merészebb tájakra vándorol, célba veszi a tündér fenekét. Hiszen ki mondta, hogy csak a férfiak tapogathatják a gyengébbik nemet? Bizony neki is joga van élni ilyen fogásokkal, bár lehet meglepi vele a másikat, de bátran rámarkol az izomra, miközben arcán kaján vigyor terül szét.*
- Még szerencse.
*Ismétli a férfi zavait, kedves dorombolással.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja, hogy a tündér mohó szemei bejárhassák hófehér testének minden ívét, vonalát és domborulatát. Szereti ezt a tekintetet, az éhes, vággyal téli, csodálattól csillogó pillantást, ami szavak nélkül oly sokat mond. Ilyenkor érzi magát igazán nőnek, egy hús-vér tökéletességnek, egy titokzatos, magasabb rendű entitásnak, kinek érintéséért, mosolyáért szinte könyörögni kell. Persze nem érzi magát többnek senkinél, de ezek a pillanatok mégis egy olyan világba repítik, ahol istennő lehet.
Engedelmesen húzódik ő is közelebb a tündérhez, ellopva kettejük közül a maradék távolságot is, hagyva, hogy combja és csípője a másik bőréhez nyomódhasson. Közben az ő kezei sem tétlenek, játékosan végigfuttatja ujjait a férfi gerincén, fel a tarkóján, majd ha teheti, érzékien beletúr a hajába.
S ahogy egyre inkább a vízszintes felé közelednek, úgy karolja még szorosabban Merchent, mintha azt a kevés levegőt is sajnálná, ami kettejük közé szökött.
Jobbja pedig elhagyja a gondosan feltérképezett lapockák környékét, s merészebb tájakra vándorol, célba veszi a tündér fenekét. Hiszen ki mondta, hogy csak a férfiak tapogathatják a gyengébbik nemet? Bizony neki is joga van élni ilyen fogásokkal, bár lehet meglepi vele a másikat, de bátran rámarkol az izomra, miközben arcán kaján vigyor terül szét.*
- Még szerencse.
*Ismétli a férfi zavait, kedves dorombolással.*
5498. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-10 08:06:07
Üzenet elküldve: 2021-06-10 08:06:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Diynomit//
*Jenari nem érez szégyent amiatt amiket éppen fogyaszt. Egyrészt mert Wegtorenből érkezett, ahol nem csak a törvények lazábbak - mivel jóformán nincsenek -, de minden mással szemben is toleránsabbak az ott élők. Emellett a harcos lánynak van egy nemtörődöm attitűdje, ami segíti kizárni mások véleményét. Így továbbra sem zavartatva magát iszogat, és pipázgat önfeledten. Láthatóan jól esik a számára.*
- Úgyszintén.
*Veti oda a szavakat színtelen hangon. Csak biccent amikor a férfi helyet kíván foglalni, és bízik benne, hogy ezzel a formaságok végére is értek, amiket mindig gyűlölt.*
- Rendben.
*Nem veszi zokon a meghívás elutasítását, elvégre ő is érzékeli magán, hogy ezek a szerek nem sokat segítettek koncentrációján. A feszültségét persze oldják, amiből akad elég, viszont a negatív oldala sem elhanyagolható, valahol pedig jó pont is a szemében, hogy Diynomit komolyan veszi azt, amit majd kér tőle.
~ Legalább több arany marad nekem. ~
Ami nem hátrány, mert ha jól sejti a gyógyítás nem lesz két fillér, és nem árt megspórolt zsoldját bölcsen felhasználni.*
- Igen, ezt sejtettem.
*Nagyon felületesen ő is ért a sérülésekhez, mert volt bennük része, ezért azt is tudja, hogy a legszerencsésebb azonnal megkapni a szükséges kezelést, mert utólag nem ok jóra számíthat az ember.*
- Bevallom őszintén én sem áltatom magamat azonnal megoldással. Tudom, hogy a probléma bonyolult és nehéz, és vagy egyáltalán nem lehet segíteni rajta vagy igen körülményes. De egy próbát mindenképpen megér, elvégre szeretném ha majd harcban olyan ember állna mellettem akire mindenhogy számíthatok.
*Természetesen nem ennyire önző indok vezérli, ám nem teljesen elhanyagolható szempont az sem, hogy Gaerralos adott esetben egy támadás során komoly hátránnyal indul. Ez pedig az ő, és társai életét is veszélyeztethetik majd.*
- Feltételezem az első lépés majd az lesz, hogy ránéz a sérültre, igaz? Gondolom az ár is ekkor fog kiderülni.
*Tárja másik elé feltételezéseit, és amíg választ vár újra nagyokat szippant pipájába.*
//Diynomit//
*Jenari nem érez szégyent amiatt amiket éppen fogyaszt. Egyrészt mert Wegtorenből érkezett, ahol nem csak a törvények lazábbak - mivel jóformán nincsenek -, de minden mással szemben is toleránsabbak az ott élők. Emellett a harcos lánynak van egy nemtörődöm attitűdje, ami segíti kizárni mások véleményét. Így továbbra sem zavartatva magát iszogat, és pipázgat önfeledten. Láthatóan jól esik a számára.*
- Úgyszintén.
*Veti oda a szavakat színtelen hangon. Csak biccent amikor a férfi helyet kíván foglalni, és bízik benne, hogy ezzel a formaságok végére is értek, amiket mindig gyűlölt.*
- Rendben.
*Nem veszi zokon a meghívás elutasítását, elvégre ő is érzékeli magán, hogy ezek a szerek nem sokat segítettek koncentrációján. A feszültségét persze oldják, amiből akad elég, viszont a negatív oldala sem elhanyagolható, valahol pedig jó pont is a szemében, hogy Diynomit komolyan veszi azt, amit majd kér tőle.
~ Legalább több arany marad nekem. ~
Ami nem hátrány, mert ha jól sejti a gyógyítás nem lesz két fillér, és nem árt megspórolt zsoldját bölcsen felhasználni.*
- Igen, ezt sejtettem.
*Nagyon felületesen ő is ért a sérülésekhez, mert volt bennük része, ezért azt is tudja, hogy a legszerencsésebb azonnal megkapni a szükséges kezelést, mert utólag nem ok jóra számíthat az ember.*
- Bevallom őszintén én sem áltatom magamat azonnal megoldással. Tudom, hogy a probléma bonyolult és nehéz, és vagy egyáltalán nem lehet segíteni rajta vagy igen körülményes. De egy próbát mindenképpen megér, elvégre szeretném ha majd harcban olyan ember állna mellettem akire mindenhogy számíthatok.
*Természetesen nem ennyire önző indok vezérli, ám nem teljesen elhanyagolható szempont az sem, hogy Gaerralos adott esetben egy támadás során komoly hátránnyal indul. Ez pedig az ő, és társai életét is veszélyeztethetik majd.*
- Feltételezem az első lépés majd az lesz, hogy ránéz a sérültre, igaz? Gondolom az ár is ekkor fog kiderülni.
*Tárja másik elé feltételezéseit, és amíg választ vár újra nagyokat szippant pipájába.*
5497. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-08 22:00:22
Üzenet elküldve: 2021-06-08 22:00:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
- Örömmel *bólint a kérésre, s kissé az ajkába is harap a mosolya közben.
Nem tartja tovább szóval a Bárót, de szemérmetlen nyíltsággal követi végig a tekintete a távozó hátsóját, míg az el nem tűnik a lépcsőfordulóban. Csak ezután pattan fel, hogy a pult mögé sietve egy tálcára tegyen egy palackkal a kívánt borból és mellé még kettő, bizony, egyértelműen kettő poharat. El is indul a férfi után, de két lépés után megtorpan. Leteszi a pultra az összekészített tálcát és még jobban meglazítja a ruháját dekoltázstájékon. Igazít a keblein is, hogy a legdekoratívabb formájukat adják ki, aztán hátrasöpri a válláról a rőt tincseket és bizakodó derűvel az arcán indul el fölfelé.*
- Örömmel *bólint a kérésre, s kissé az ajkába is harap a mosolya közben.
Nem tartja tovább szóval a Bárót, de szemérmetlen nyíltsággal követi végig a tekintete a távozó hátsóját, míg az el nem tűnik a lépcsőfordulóban. Csak ezután pattan fel, hogy a pult mögé sietve egy tálcára tegyen egy palackkal a kívánt borból és mellé még kettő, bizony, egyértelműen kettő poharat. El is indul a férfi után, de két lépés után megtorpan. Leteszi a pultra az összekészített tálcát és még jobban meglazítja a ruháját dekoltázstájékon. Igazít a keblein is, hogy a legdekoratívabb formájukat adják ki, aztán hátrasöpri a válláról a rőt tincseket és bizakodó derűvel az arcán indul el fölfelé.*
5496. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-08 12:49:59
Üzenet elküldve: 2021-06-08 12:49:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
*Az igric a sivatagi halála és annak körülményeiről nem sokat tud. Csak annyit, hogy egy probléma megoldódott és a hasonlóknak most elejét tudná venni. Persze ahhoz kellene az az átkozott superei gyöngy, de ha azt sikerülne megszerezni, többszörösen is kereshetne az üzleten. Nemcsak megtarthatná magának Yezát és szolgálatait, de a Tevereknek is törlesztene kicsit és ahogy Asgron mondta, talán idővel el is szakadhatna tőlük. Mondjuk az is jól jönne, ha a következő Árnyékháború során a Tevereket elnyelné a föld. Persze a régi problémák helyébe újakat cserélne, de még mindig pozitív irányba mozdulna a mérleg nyelve. Ám erről majd később elgondolkodik, most más van terítéken előtte.
Derűsen figyeli, ahogy Yeza az arcához nyúl, pedig a bájital okán nyoma sincs rajta zúzódásnak. Atyai jószándék csillog a szemében ahogy aggodalmait szavakba önti. Sokáig nem is adja át a szólás lehetőségét és a vörös sem szakítja félbe, így teljes terjedelmében elé tárhatja a fejleményeket és a lehetőségeit a Váltó megszerzésére. Az biztos, hogy Yeza egyedül nem szerezhetné meg a Házak támogatását, ahogy a tízezer arany megszerzése is a lehetőségeihez mért több időt venne igénybe, így tetszik nem tetszik, a Kereskedőház támogatására szorul.
A vörös a megszokottnál szótlanabb, amit betudhatna a sivatagi halálával járó sokknak vagy egyáltalán annak, hogy valakik eljöttek érte. Yeza általában sokkal határozottabb szokott lenni.
Ugyanazzal a derűs mosollyal pillant a hirtelen felpattanó lány után, amellyel eddig is ránézett, de belül láthatatlan feljebb ível kettészelt szemöldöke. Szórakozottan forgatja ujjai között poharát és közben azon tanakodik, mire ez a nagy lendület. Az asztalon van bor és üres poharak is, hisz nem egyedül étkezett, Yeza mégis már-már feltűnő körültekintéssel választ maguknak poharat.
Amikor aztán a vörös visszatér az asztalhoz és tölt mindkettőjüknek, a báró a vonásait fürkészi közben.*
- Ezt a legnagyobb örömmel hallom. *Válaszolja széles mosollyal, ahogy megemeli a poharát a lány felé, de a cserfes, vidám pajkosság egyáltalán nem illik Yeza korábbi viselkedésnormái közé. Ha pontosan nem is, de hallomásból ismeri a Niyss virágait és képességeik történetét.
Az érintés a csizmáján meglepetésként éri, de van annyi tapasztalata és lélekjelenléte, hogy az asztal lapja felett ebből semmi se látszódjon. Bár pontos jelentést nem tud társítani a jelzéshez, érti, hogy valami fontosról lehet szó.*
- Örülök, hogy mindezt megbeszélhettük és ha nem haragszol, most megtérnék a szobámba. Hisz tudod, sok a munka. Megtennéd, hogy ebből a borból hoznál fel nekem a Kalmárlakba? *Mosolyodik el és sóhajtva felkel a székből, ahogy kérését tolmácsolja. Sárga pillantása elégedetten fut végig a fogadón, büszke apa néz így dolgos fiára, majd megindul a lépcső felé, hogy a fordulóban eltűnve saját lakosztálya felé vegye az irányt. Ha Yeza szeretne tőle valamit, odafent megtalálja a felkért bor okán.*
*Az igric a sivatagi halála és annak körülményeiről nem sokat tud. Csak annyit, hogy egy probléma megoldódott és a hasonlóknak most elejét tudná venni. Persze ahhoz kellene az az átkozott superei gyöngy, de ha azt sikerülne megszerezni, többszörösen is kereshetne az üzleten. Nemcsak megtarthatná magának Yezát és szolgálatait, de a Tevereknek is törlesztene kicsit és ahogy Asgron mondta, talán idővel el is szakadhatna tőlük. Mondjuk az is jól jönne, ha a következő Árnyékháború során a Tevereket elnyelné a föld. Persze a régi problémák helyébe újakat cserélne, de még mindig pozitív irányba mozdulna a mérleg nyelve. Ám erről majd később elgondolkodik, most más van terítéken előtte.
Derűsen figyeli, ahogy Yeza az arcához nyúl, pedig a bájital okán nyoma sincs rajta zúzódásnak. Atyai jószándék csillog a szemében ahogy aggodalmait szavakba önti. Sokáig nem is adja át a szólás lehetőségét és a vörös sem szakítja félbe, így teljes terjedelmében elé tárhatja a fejleményeket és a lehetőségeit a Váltó megszerzésére. Az biztos, hogy Yeza egyedül nem szerezhetné meg a Házak támogatását, ahogy a tízezer arany megszerzése is a lehetőségeihez mért több időt venne igénybe, így tetszik nem tetszik, a Kereskedőház támogatására szorul.
A vörös a megszokottnál szótlanabb, amit betudhatna a sivatagi halálával járó sokknak vagy egyáltalán annak, hogy valakik eljöttek érte. Yeza általában sokkal határozottabb szokott lenni.
Ugyanazzal a derűs mosollyal pillant a hirtelen felpattanó lány után, amellyel eddig is ránézett, de belül láthatatlan feljebb ível kettészelt szemöldöke. Szórakozottan forgatja ujjai között poharát és közben azon tanakodik, mire ez a nagy lendület. Az asztalon van bor és üres poharak is, hisz nem egyedül étkezett, Yeza mégis már-már feltűnő körültekintéssel választ maguknak poharat.
Amikor aztán a vörös visszatér az asztalhoz és tölt mindkettőjüknek, a báró a vonásait fürkészi közben.*
- Ezt a legnagyobb örömmel hallom. *Válaszolja széles mosollyal, ahogy megemeli a poharát a lány felé, de a cserfes, vidám pajkosság egyáltalán nem illik Yeza korábbi viselkedésnormái közé. Ha pontosan nem is, de hallomásból ismeri a Niyss virágait és képességeik történetét.
Az érintés a csizmáján meglepetésként éri, de van annyi tapasztalata és lélekjelenléte, hogy az asztal lapja felett ebből semmi se látszódjon. Bár pontos jelentést nem tud társítani a jelzéshez, érti, hogy valami fontosról lehet szó.*
- Örülök, hogy mindezt megbeszélhettük és ha nem haragszol, most megtérnék a szobámba. Hisz tudod, sok a munka. Megtennéd, hogy ebből a borból hoznál fel nekem a Kalmárlakba? *Mosolyodik el és sóhajtva felkel a székből, ahogy kérését tolmácsolja. Sárga pillantása elégedetten fut végig a fogadón, büszke apa néz így dolgos fiára, majd megindul a lépcső felé, hogy a fordulóban eltűnve saját lakosztálya felé vegye az irányt. Ha Yeza szeretne tőle valamit, odafent megtalálja a felkért bor okán.*
5495. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-08 12:19:39
Üzenet elküldve: 2021-06-08 12:19:39
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Beszéljünk//
*Úgy tűnik, Yezának nincs ellenvetése az ellen, hogy Mik a megadottaknak megfelelően rendezze a dolgokat odalent. Miután a vöröst maguk mögött hagyták, hisz valószínűleg Arja is vele tart (még mindig kézenfogva), a pinceajtónál apró kellemetlenség fogadja. A lejáró ajtajának kilincsét valaki elferdítette és az ajtófélfán is egy frissen vágott X jel található.*
- Mi a fene. *Mondja Mik meglepetten, majd jobb nem lévén a nála lévő kulccsal nyitja ki az ajtót.*
- Ez meg ki lehetett? *Kérdi Arjától halkan, majd ha kinyílt az ajtó, akkor elindul a lánnyal lefelé, ha követi, hogy elintézze a holttestet, Arja pedig Nawát vehesse kezelésbe.*
*Úgy tűnik, Yezának nincs ellenvetése az ellen, hogy Mik a megadottaknak megfelelően rendezze a dolgokat odalent. Miután a vöröst maguk mögött hagyták, hisz valószínűleg Arja is vele tart (még mindig kézenfogva), a pinceajtónál apró kellemetlenség fogadja. A lejáró ajtajának kilincsét valaki elferdítette és az ajtófélfán is egy frissen vágott X jel található.*
- Mi a fene. *Mondja Mik meglepetten, majd jobb nem lévén a nála lévő kulccsal nyitja ki az ajtót.*
- Ez meg ki lehetett? *Kérdi Arjától halkan, majd ha kinyílt az ajtó, akkor elindul a lánnyal lefelé, ha követi, hogy elintézze a holttestet, Arja pedig Nawát vehesse kezelésbe.*
5494. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-08 09:32:49
Üzenet elküldve: 2021-06-08 09:32:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Diynomit//
*A harcos külsejű hölgy láthatóan edzett az életben. Valami töményebb italt guríthat le, amikor odaér, mivel kissé bele is borzong, mikor megissza. Hamar felméri, hogy a nő ördögvigyorral is él, amivel épp bajlódik. Ezek csupán apró megfigyelések a gnóm részéről, amit megtart magának. Bemutatkozására Jenari néven válaszol a nő és megerősíti, hogy ő az a személy akivel a találkozó meg lett beszélve. A név megjegyzése egyáltalán nem jelent gondot Diynomit Dedhor N'athor számára, hiszen ennél jóval bonyolultabb elegyek képlete is mind ott van a fejében.*
- Örülök a találkozásnak Jenari. *Mosolyogva helyet az asztal körül, de előtte persze illendően rákérdez.*
- Ugye nem bánja? *Ez amolyan illem kérdés, hiszen úgy is asztalhoz kell ülnie, így ezt meg is teszi. A kurta válaszok sejtetni engedik, hogy nem szereti a harcos nő a felesleges beszédet, amit meg is ért Diynomit Dedhor N'athor. Figyelmesen hallgatja, hogy pontosan milyen jellegű dologban kérik a segítségét. Pontosan megjegyzi az elmondott részleteket is. A meghívás kérdését kedvesen elhárítja.*
- Kedves öntől, de munka közben jobb szeretek koncentrálni a feladatra. *Remélhetőleg nem sérti meg a másikat a visszautasítással, mivel a tekintetén lehet látni, hogy figyelmét teljes egészében a beszélgetésnek szenteli. A rendelés kérdésének letudása után Jenari tegeződésbe megy át, ami nem okoz nehézséget Diynomit Dedhor N'athor részére. Szerényen mosolyog az elismerő szavakon.*
- Bizonyára túloznak, de az alkímiához, gyógyításhoz valóban van némi érzékem. *Megerősíti, hogy jó személyhez fordultak a problémával, amiről hamar kiderül, hogy harci sebesülés. A részletek hallatán egy kis időre elgondolkodik, majd tekintetét a nőére veti.*
- A friss sebeket álltalában hatékonyabban lehet kezelni. Viszont egy tartós fájdalomra is lehet találni gyógyírt, ami nem egy friss sebesülés. Az alkímiát keverve gyógynövényekkel, krémekkel elérhető olyan hatás, ami akár teljes gyógyulást, de legalább a fájdalom megszüntetését és élhetőségét szavatolja. Az, hogy mennyire leszünk sikeresek, az függ a sebesülés milyenségétől és persze attól, hogy mennyire találok hozzá illő gyógymódot. *Őszintén, köntörfalazás nélkül tárja az igazságot Jenari elé, hogy tisztában lehessen az esetleges eredményekkel. Most megáll a részletezéssel és kíváncsian várja, hogy a harcosnőnek mi a véleménye az elhangzottakról.*
//Diynomit//
*A harcos külsejű hölgy láthatóan edzett az életben. Valami töményebb italt guríthat le, amikor odaér, mivel kissé bele is borzong, mikor megissza. Hamar felméri, hogy a nő ördögvigyorral is él, amivel épp bajlódik. Ezek csupán apró megfigyelések a gnóm részéről, amit megtart magának. Bemutatkozására Jenari néven válaszol a nő és megerősíti, hogy ő az a személy akivel a találkozó meg lett beszélve. A név megjegyzése egyáltalán nem jelent gondot Diynomit Dedhor N'athor számára, hiszen ennél jóval bonyolultabb elegyek képlete is mind ott van a fejében.*
- Örülök a találkozásnak Jenari. *Mosolyogva helyet az asztal körül, de előtte persze illendően rákérdez.*
- Ugye nem bánja? *Ez amolyan illem kérdés, hiszen úgy is asztalhoz kell ülnie, így ezt meg is teszi. A kurta válaszok sejtetni engedik, hogy nem szereti a harcos nő a felesleges beszédet, amit meg is ért Diynomit Dedhor N'athor. Figyelmesen hallgatja, hogy pontosan milyen jellegű dologban kérik a segítségét. Pontosan megjegyzi az elmondott részleteket is. A meghívás kérdését kedvesen elhárítja.*
- Kedves öntől, de munka közben jobb szeretek koncentrálni a feladatra. *Remélhetőleg nem sérti meg a másikat a visszautasítással, mivel a tekintetén lehet látni, hogy figyelmét teljes egészében a beszélgetésnek szenteli. A rendelés kérdésének letudása után Jenari tegeződésbe megy át, ami nem okoz nehézséget Diynomit Dedhor N'athor részére. Szerényen mosolyog az elismerő szavakon.*
- Bizonyára túloznak, de az alkímiához, gyógyításhoz valóban van némi érzékem. *Megerősíti, hogy jó személyhez fordultak a problémával, amiről hamar kiderül, hogy harci sebesülés. A részletek hallatán egy kis időre elgondolkodik, majd tekintetét a nőére veti.*
- A friss sebeket álltalában hatékonyabban lehet kezelni. Viszont egy tartós fájdalomra is lehet találni gyógyírt, ami nem egy friss sebesülés. Az alkímiát keverve gyógynövényekkel, krémekkel elérhető olyan hatás, ami akár teljes gyógyulást, de legalább a fájdalom megszüntetését és élhetőségét szavatolja. Az, hogy mennyire leszünk sikeresek, az függ a sebesülés milyenségétől és persze attól, hogy mennyire találok hozzá illő gyógymódot. *Őszintén, köntörfalazás nélkül tárja az igazságot Jenari elé, hogy tisztában lehessen az esetleges eredményekkel. Most megáll a részletezéssel és kíváncsian várja, hogy a harcosnőnek mi a véleménye az elhangzottakról.*
5493. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-07 20:35:54
Üzenet elküldve: 2021-06-07 20:35:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
*Hiába tagadná, a sivatagi halála mélyen érintette. Az események lódulása, a sodor, ami a bujkálásban elgémberedett életébe kapott... az viszont egészen más dolog. Félsz és izgatottság dobol a mellkasában. Csöndesen, de szaporán. Kockázatot vállalt, hogy ne kelljen senkiként kifakulnia az életből. Az ilyesfajta kockázatnak pedig meg kell fizetni az árát. Most dől el a sorsa. Most kezdődik a vágta, aminek a végén vagy betöri ezt a lehetőséget, vagy a patái alá kerül végleg. A homlokára azért meglepett ráncocskák rebbennek az aggodalom hallatán. A Báró simulékony attitűdjét még nem sikerült igazán kiismernie. Furcsa, zavaró érzéseket kelt benne a férfi. Nem igazán tudja megmagyarázni. A szeme, a viszolyogtató villás nyelve vagy csak a modora? Feszeng Caldorcor közelében, ami miatt a vörös nehezen tud összpontosítani arra a finom és összetett játékra, ami az ő valódi fegyvere. Elmondhatatlanul kellemetlen dolog.
Az együtt érző hangvételű kérdésre önkéntelenül az orrához nyúl, hátha a gyógyító ital mégse hatott. Szerencsére se érzékenységnek, se szivárgó vérnek nincs nyoma, mindenesetre a fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy valami pirosság vagy egyéb árulkodó nyom biztosan maradhatott. Fogalma sincs, miért, de arra kap észbe, hogy bólint, mint egy összezavarodott kamaszlány, aki engedelmesen hajlik a bölcsebb és tapasztaltabb útmutatására. Pedig Yeza ennél sokkal többet bír. Nincs szüksége pihenésre vagy elvonulásra. Szó sincs róla, hogy az események ilyetén módon megroppantották volna.
Össze kell szednie magát! Nem a történtek miatt, hanem a Báró irritáló bűvkörének hálátlan természete folytán. Kis késéssel bólintana egy kis főingatás után a kérdésre, hiszen személyesen nem ismeri Wergensont, de látásból és hírből igen. Minderre viszont már egyáltalán nincs ideje, hiszen a Báró nem várja ki, míg egyenesbe jön a gondolataival, hanem csak folytatja tovább a mondandóját. Yeza igyekszik most már a szavakra fókuszálni. Nem lehet ilyen összeszedetlen pont most.
~Teverek?~ Hiába kutat az emlékeiben, egyelőre sajnálatosan kevés kapaszkodót talál a névvel kapcsolatban. A Báró mosolya szinte szuggesztíven ragad át a lányra, de a derű hamar lelohad a bájos vonásokról az összeg hallatán. Ahogy pedig a további feltételek elhangzanak, úgy kristályosodik ijedelem a barna szemekbe. Az ajka elnyílik, megremeg, mintha a jó hír épp most szúrná közbe eddig nem említett második nevét: halálos ítélet. Yeza nem álltatja magát. Benne volt a pakliban ez a fordulat. Vége. Kijátszotta minden kártyáját és veszített. Csupán dicséretes lélekjelenlét, ami lassan visszafesti az arcára a szoborszép mosolygást, még a vak és naiv hit fényei is a szemébe költöznek. Mint amikor a nagyobb testvér meglapogatja a kisebb vállát. Biztatón, hogy könnyebben elengedje a kutyát arra a távoli, tágas birtokra, ahol sokkal jobb lesz neki.
Próbálja kellő tartással fogadni a dolgot annak ellenére, hogy ebben a hasonlatban félreérthetetlen módon az a kutya is ő maga.
A mosoly mögött szinte csak cseng a füle a Báró "tágas birtokot" ecsetelő hangjától, mígnem valami kezdi kirángatni a beletörődés űrjéből. ~A Supere sziget arany gyöngye?~ A felismerés villámként hasít belé. Pillantása mintha az asztallap erezete közé írt láthatatlan sorokat olvasna, pedig csak a hirtelen fejébe tóduló gondolatok közt lavíroz.*
- Erre mindenképp koccintanunk kell! Hozok poharat! *pattan fel a helyéről és szeles bakfisként szalad el a pult mögé. Felvesz egy talpas boros kelyhet, hunyorítva megszemléli innen is, onnan is, más-más fényforrások felé tartva, de aztán másikra cseréli, harmadikra, s azokat is ugyanilyen mustra alá veti, míg ez a harmadik egy kis törölgetés után végül megfelelőnek ítéltetik. Szó sincs róla, hogy ilyen kényes lenne, csupán így nézett körül a fogadóban feltűnésmentesen. Ahogy a felismerés kirántotta a reményvesztett nihilből, az apró részletek máris viharos gyorsasággal forognak Yeza fejében, hogy egymáshoz illessze őket a megfelelő kapcsolódási pontoknál. Asgron azt mondta, a szolgái intézik a csomagjait. Nem csak a testőr van tehát, és az is lehet, hogy valaki most is figyeli ezt a diskurzust közte meg a Báró között, hogy aztán beszámolhasson a gazdájának a hírek fogadtatásáról. Nem sok esély van rá, hogy Yeza kiszúrja, de van szeme az ilyesmihez.
Az asztalhoz visszatérve tölt magának és tölt még Caldorcornak is egy keveset, ha megengedi.*
- Hű vagyok hozzád és a Kereskedőházhoz, Báróm! *emeli a poharát, aztán koccint is rá, és iszik. Most nagyon jól esik ez a néhány korty bor.* - Most, hogy a dolgok rendeződni látszanak, remélem, mielőbb bizonyíthatom is *teszi hozzá cserfesen, vidám pajkossággal az ajkán, aztán újra a Báró poharához koccintja a sajátját és kiissza a maradék italát. Az asztal alatt viszont a lábával diszkréten de reméli, hogy kellő célzatossággal kocogtatja meg a wegtoreni csizmáit. Jó volna négyszemközt beszélni anélkül, hogy bárki orrára kötnék a dolog összefüggéseit.*
*Hiába tagadná, a sivatagi halála mélyen érintette. Az események lódulása, a sodor, ami a bujkálásban elgémberedett életébe kapott... az viszont egészen más dolog. Félsz és izgatottság dobol a mellkasában. Csöndesen, de szaporán. Kockázatot vállalt, hogy ne kelljen senkiként kifakulnia az életből. Az ilyesfajta kockázatnak pedig meg kell fizetni az árát. Most dől el a sorsa. Most kezdődik a vágta, aminek a végén vagy betöri ezt a lehetőséget, vagy a patái alá kerül végleg. A homlokára azért meglepett ráncocskák rebbennek az aggodalom hallatán. A Báró simulékony attitűdjét még nem sikerült igazán kiismernie. Furcsa, zavaró érzéseket kelt benne a férfi. Nem igazán tudja megmagyarázni. A szeme, a viszolyogtató villás nyelve vagy csak a modora? Feszeng Caldorcor közelében, ami miatt a vörös nehezen tud összpontosítani arra a finom és összetett játékra, ami az ő valódi fegyvere. Elmondhatatlanul kellemetlen dolog.
Az együtt érző hangvételű kérdésre önkéntelenül az orrához nyúl, hátha a gyógyító ital mégse hatott. Szerencsére se érzékenységnek, se szivárgó vérnek nincs nyoma, mindenesetre a fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy valami pirosság vagy egyéb árulkodó nyom biztosan maradhatott. Fogalma sincs, miért, de arra kap észbe, hogy bólint, mint egy összezavarodott kamaszlány, aki engedelmesen hajlik a bölcsebb és tapasztaltabb útmutatására. Pedig Yeza ennél sokkal többet bír. Nincs szüksége pihenésre vagy elvonulásra. Szó sincs róla, hogy az események ilyetén módon megroppantották volna.
Össze kell szednie magát! Nem a történtek miatt, hanem a Báró irritáló bűvkörének hálátlan természete folytán. Kis késéssel bólintana egy kis főingatás után a kérdésre, hiszen személyesen nem ismeri Wergensont, de látásból és hírből igen. Minderre viszont már egyáltalán nincs ideje, hiszen a Báró nem várja ki, míg egyenesbe jön a gondolataival, hanem csak folytatja tovább a mondandóját. Yeza igyekszik most már a szavakra fókuszálni. Nem lehet ilyen összeszedetlen pont most.
~Teverek?~ Hiába kutat az emlékeiben, egyelőre sajnálatosan kevés kapaszkodót talál a névvel kapcsolatban. A Báró mosolya szinte szuggesztíven ragad át a lányra, de a derű hamar lelohad a bájos vonásokról az összeg hallatán. Ahogy pedig a további feltételek elhangzanak, úgy kristályosodik ijedelem a barna szemekbe. Az ajka elnyílik, megremeg, mintha a jó hír épp most szúrná közbe eddig nem említett második nevét: halálos ítélet. Yeza nem álltatja magát. Benne volt a pakliban ez a fordulat. Vége. Kijátszotta minden kártyáját és veszített. Csupán dicséretes lélekjelenlét, ami lassan visszafesti az arcára a szoborszép mosolygást, még a vak és naiv hit fényei is a szemébe költöznek. Mint amikor a nagyobb testvér meglapogatja a kisebb vállát. Biztatón, hogy könnyebben elengedje a kutyát arra a távoli, tágas birtokra, ahol sokkal jobb lesz neki.
Próbálja kellő tartással fogadni a dolgot annak ellenére, hogy ebben a hasonlatban félreérthetetlen módon az a kutya is ő maga.
A mosoly mögött szinte csak cseng a füle a Báró "tágas birtokot" ecsetelő hangjától, mígnem valami kezdi kirángatni a beletörődés űrjéből. ~A Supere sziget arany gyöngye?~ A felismerés villámként hasít belé. Pillantása mintha az asztallap erezete közé írt láthatatlan sorokat olvasna, pedig csak a hirtelen fejébe tóduló gondolatok közt lavíroz.*
- Erre mindenképp koccintanunk kell! Hozok poharat! *pattan fel a helyéről és szeles bakfisként szalad el a pult mögé. Felvesz egy talpas boros kelyhet, hunyorítva megszemléli innen is, onnan is, más-más fényforrások felé tartva, de aztán másikra cseréli, harmadikra, s azokat is ugyanilyen mustra alá veti, míg ez a harmadik egy kis törölgetés után végül megfelelőnek ítéltetik. Szó sincs róla, hogy ilyen kényes lenne, csupán így nézett körül a fogadóban feltűnésmentesen. Ahogy a felismerés kirántotta a reményvesztett nihilből, az apró részletek máris viharos gyorsasággal forognak Yeza fejében, hogy egymáshoz illessze őket a megfelelő kapcsolódási pontoknál. Asgron azt mondta, a szolgái intézik a csomagjait. Nem csak a testőr van tehát, és az is lehet, hogy valaki most is figyeli ezt a diskurzust közte meg a Báró között, hogy aztán beszámolhasson a gazdájának a hírek fogadtatásáról. Nem sok esély van rá, hogy Yeza kiszúrja, de van szeme az ilyesmihez.
Az asztalhoz visszatérve tölt magának és tölt még Caldorcornak is egy keveset, ha megengedi.*
- Hű vagyok hozzád és a Kereskedőházhoz, Báróm! *emeli a poharát, aztán koccint is rá, és iszik. Most nagyon jól esik ez a néhány korty bor.* - Most, hogy a dolgok rendeződni látszanak, remélem, mielőbb bizonyíthatom is *teszi hozzá cserfesen, vidám pajkossággal az ajkán, aztán újra a Báró poharához koccintja a sajátját és kiissza a maradék italát. Az asztal alatt viszont a lábával diszkréten de reméli, hogy kellő célzatossággal kocogtatja meg a wegtoreni csizmáit. Jó volna négyszemközt beszélni anélkül, hogy bárki orrára kötnék a dolog összefüggéseit.*
5492. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-06 21:10:57
Üzenet elküldve: 2021-06-06 21:10:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tiszta szesz és homályos fejek//
*Reméli is, hogy a történet jó lesz, ha már az érdeklődését sikeresen felkeltette. Hihetőnek persze nem kell lennie, csak élvezhetőnek.*
- Remek választás!
*Dicséri meg lelkesen Intath döntését egykori otthonának jellegzetes italát illetően. Mivel Learon egyéb lehetősséggel nem kívánt élni, ezért mindannyiuk elé Wegtoreni rum kerül, Xidros pedig örömmel csúsztat a pultosnak ezért 33 aranyat.
Örömmel csatlakozik a szinkron iváshoz, hogy a poharat elégedetten koccantsa utána az asztalhoz. Egyéb dolga sincsen tehát, csak az ígéretesnek szánt történetet és a remek társaságot élvezni.
Kissé már spicces ahhoz, hogy kedve jó legyen, és ez elősegíti azt is, hogy el tudjon mélyedni a történetben. Intath pedig remek mesélő, hiszen a várt módon a történet eleje kissé döccenős, aztán a feszültség és a kíváncsiság egyre fokozódik Xidrosban, de csalódottan félbemarad a folytatás egy újabb ital reményében. Ezúttal viszont az ital rendelést Learon vállalja be, Xidros pedig egy biccentéssel hálálja meg, és kíváncsian várja a folytatást. Kissé ködös tekintete érdeklődve fürkészi a polihisztorét esetleges füllentést keresve. Egyébként is így tenne, de mivel Wegtorenhez kapcsolódik, ezért jobban szívén viseli a város esetleges megítélését, bár eddig nem sok szó esett róla.*
- Egészségünkre!
*Emeli meg poharát a többiek felé, és a korábbihoz hasonlóan ezt is nagy lendülettel magába önti. A fogadó melege és az ital forrósága miatt viszont kénytelen ingre vetkőzni, és annak is feltűrni az ujjait.
Learon felajánlását egy udvarias mosollyal és fejrázással elutasítja, egyrészt mert van saját dohánya, másfelől semmi szín alatt nem szeretne visszaélni az idegen férfi jóindulatával és túlzottan élelmesnek tűnni. Végtére is mindkét férfi olya személynek tűnik első ránézésre, akikkel érdemes jóban lennie.*
- Tehát, hogy szól tovább a történet.
*Bátorítja tovább az elfet a mesélésre.*
//Tiszta szesz és homályos fejek//
*Reméli is, hogy a történet jó lesz, ha már az érdeklődését sikeresen felkeltette. Hihetőnek persze nem kell lennie, csak élvezhetőnek.*
- Remek választás!
*Dicséri meg lelkesen Intath döntését egykori otthonának jellegzetes italát illetően. Mivel Learon egyéb lehetősséggel nem kívánt élni, ezért mindannyiuk elé Wegtoreni rum kerül, Xidros pedig örömmel csúsztat a pultosnak ezért 33 aranyat.
Örömmel csatlakozik a szinkron iváshoz, hogy a poharat elégedetten koccantsa utána az asztalhoz. Egyéb dolga sincsen tehát, csak az ígéretesnek szánt történetet és a remek társaságot élvezni.Kissé már spicces ahhoz, hogy kedve jó legyen, és ez elősegíti azt is, hogy el tudjon mélyedni a történetben. Intath pedig remek mesélő, hiszen a várt módon a történet eleje kissé döccenős, aztán a feszültség és a kíváncsiság egyre fokozódik Xidrosban, de csalódottan félbemarad a folytatás egy újabb ital reményében. Ezúttal viszont az ital rendelést Learon vállalja be, Xidros pedig egy biccentéssel hálálja meg, és kíváncsian várja a folytatást. Kissé ködös tekintete érdeklődve fürkészi a polihisztorét esetleges füllentést keresve. Egyébként is így tenne, de mivel Wegtorenhez kapcsolódik, ezért jobban szívén viseli a város esetleges megítélését, bár eddig nem sok szó esett róla.*
- Egészségünkre!
*Emeli meg poharát a többiek felé, és a korábbihoz hasonlóan ezt is nagy lendülettel magába önti. A fogadó melege és az ital forrósága miatt viszont kénytelen ingre vetkőzni, és annak is feltűrni az ujjait.
Learon felajánlását egy udvarias mosollyal és fejrázással elutasítja, egyrészt mert van saját dohánya, másfelől semmi szín alatt nem szeretne visszaélni az idegen férfi jóindulatával és túlzottan élelmesnek tűnni. Végtére is mindkét férfi olya személynek tűnik első ránézésre, akikkel érdemes jóban lennie.*
- Tehát, hogy szól tovább a történet.
*Bátorítja tovább az elfet a mesélésre.*
5491. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-05 22:39:42
Üzenet elküldve: 2021-06-05 22:39:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A félvér tekintete a társaságról látszólag a semmibe vándorol, elméje pedig ismételten elvész a gondolati síkon. Ennek ellenére az igazán figyelmesen szemlélők, kikben még maradt elegendő lélekjelenlét észlelhetik égkék írisze minden apró rezzenését, s arca apró rezdüléseit. Nem tudja ki az illető, akiről a diskurzus folyik. Mégis honnan tudná? Elvégre alig néhány napja érkezett csupán a városba. Mégis bár érdeklődését leplezi, figyelmesen hallgatja végig hasonmása homályos történetét. Annak végén, hősünk arcára sejtelmes félmosoly kanyarodik, majd egy fáradt sóhajt ereszt a nagyvilágba.
Bár a tánc ötlete részben vagy tán egészben tőle eredeztethető, s a kezdeti lelkesedése is látszólag töretlen, valami különös okból kifolyólag, mikor a farkasok órája, avagy a bizonyítás pillanata eljő, s táncba szólítják, hősünk ülve marad. Az esetleges kíváncsi tekintetekre egy meglehetőst hangosra sikerülő ásítással felel, melyet tagjai kinyújtóztatásával támogat meg, csakhogy egyértelmű legyen a közlendő üzenet.*
- A hölggyel kell egyetértenem…
*Sandít rá Nalretre.*
- Fel sem fogtam mennyire elfáradtam. Tán ideje nyugovóra térnem és hát kár lenne elpazarolnom az előre kifizetett éjszakát a Pegazusban.
*Szabadkozik közben, barátságos ám mégis kissé szégyenkező hangon, majd ezt követően komótos tempóban csúsztatja hátra székét, hogy aztán lábra álljon, s a gondosan asztal mellé állított holmiját, sorra magához vegye.*
- Örömömre szolgált ez a mai este. Őszintén remélem a sors még összehoz bennünket.
*Mondja, arcán sejtelmes mosollyal, majd a búcsúzást egy szerény meghajlással zárva, az ajtó felé fordul ám még mielőtt megtenné az első lépést, egyik kezét finoman Relael vállára teszi.*
- Részvétem.
*Morogja maga elé tőle eleddig ismeretlen hangnemben, s azzal meg is teszi az első lépést a kijárat irányába, hogy aztán átlépve a fogadó küszöbét eltűnjön a háta mögött bezáruló vaskos ajtó mögött.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A félvér tekintete a társaságról látszólag a semmibe vándorol, elméje pedig ismételten elvész a gondolati síkon. Ennek ellenére az igazán figyelmesen szemlélők, kikben még maradt elegendő lélekjelenlét észlelhetik égkék írisze minden apró rezzenését, s arca apró rezdüléseit. Nem tudja ki az illető, akiről a diskurzus folyik. Mégis honnan tudná? Elvégre alig néhány napja érkezett csupán a városba. Mégis bár érdeklődését leplezi, figyelmesen hallgatja végig hasonmása homályos történetét. Annak végén, hősünk arcára sejtelmes félmosoly kanyarodik, majd egy fáradt sóhajt ereszt a nagyvilágba.
Bár a tánc ötlete részben vagy tán egészben tőle eredeztethető, s a kezdeti lelkesedése is látszólag töretlen, valami különös okból kifolyólag, mikor a farkasok órája, avagy a bizonyítás pillanata eljő, s táncba szólítják, hősünk ülve marad. Az esetleges kíváncsi tekintetekre egy meglehetőst hangosra sikerülő ásítással felel, melyet tagjai kinyújtóztatásával támogat meg, csakhogy egyértelmű legyen a közlendő üzenet.*
- A hölggyel kell egyetértenem…
*Sandít rá Nalretre.*
- Fel sem fogtam mennyire elfáradtam. Tán ideje nyugovóra térnem és hát kár lenne elpazarolnom az előre kifizetett éjszakát a Pegazusban.
*Szabadkozik közben, barátságos ám mégis kissé szégyenkező hangon, majd ezt követően komótos tempóban csúsztatja hátra székét, hogy aztán lábra álljon, s a gondosan asztal mellé állított holmiját, sorra magához vegye.*
- Örömömre szolgált ez a mai este. Őszintén remélem a sors még összehoz bennünket.
*Mondja, arcán sejtelmes mosollyal, majd a búcsúzást egy szerény meghajlással zárva, az ajtó felé fordul ám még mielőtt megtenné az első lépést, egyik kezét finoman Relael vállára teszi.*
- Részvétem.
*Morogja maga elé tőle eleddig ismeretlen hangnemben, s azzal meg is teszi az első lépést a kijárat irányába, hogy aztán átlépve a fogadó küszöbét eltűnjön a háta mögött bezáruló vaskos ajtó mögött.*
5490. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-04 10:51:43
Üzenet elküldve: 2021-06-04 10:51:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
*Az a jó két, minden hájjal meglent kereskedő között, hogy ugyanúgy gondolkodnak. Így valójában ugyanott kötnek ki, mintha nem akarnák egymást átverni. Asgron ráteszi a maga sápját az üzlet ráeső részére és az igric is hasonlóan fog tenni. Mindenki boldog.
A báró valójóban boldog. Sikerült üveget szereznie és megspórolhatja a hosszú utat, hogy ideszállíttassa és még alkímiai laborra is sikerült megalkudnia. Elégedett lehet.
Egymás és az üzlet kölcsönös éltetése után a törpe és testőre elindulnak, hogy kipihenjék magukat, az igric csak pillantásával követi őket, ahogy a pulthoz mennek és Asgron vált pár szót Yezával, majd a wegtoreni páros, törpe és óriás eltűnnek az emeletre vezető lépcső fordulójában.
Amikor aztán a vörös az asztalánál köt ki, helyet mutat neki az egyik széken maga mellett.*
- Yeza. *Köszönti kedves hangon és végignéz a lányon. Ha a gyógyital el is tüntette a sebeit, talán látja rajta, hogy nehéz órák állnak mögötte.
Az előadást derűs mosollyal hallgatja végig, mintha nem is a saját háza táján történt volna, nem a saját embereivel. A wegtoreni hármas említésére elismerően húzza el a száját. Miután Yeza végzett a monológjával, kiissza poharából az utolsó kortyot és újratölti azt.*
- Akkor ez is megoldódott. *Summázza a hallottakat.*
- Jól vagy? *Kérdi és hangjában valódinak tetsző aggodalom csillan.*
- Menj, pihenj le és nyugodj meg. Megviselő lehetett mindezt átélni. *Mondja empatikusan, de még nem fejezte be, a legjobbat a végére tartogatta és ezzel Aztyan kérésének is eleget tehet.*
- Az a törpe, Asgron Wergenson, ismered? *Kezd bele, de nem vár válaszra.*
- A Teverek intézője, jó híreket hozott, meg tudom szerezni neked a Váltód. *Mosolyog szélesen, mintha az ő érdeme volna az egész.*
- A Váltóért a beugró tízezer arany és két Ház támogatása kell hozzá. Aztán már csak a Tanács előtt kell megjelenned és szabad is vagy. *Tér rá a feketelevesre, a pillantása is megkomolyodik. Sejthető, hogy mindezt a Kereskedőház segítsége nélkül Yeza nem tudná előteremteni.*
- Én bízom benned és a képességeidben, a lojalitásodban, hogy megéri nekem befektetni a Váltódba. Ám a Kereskedőház anyagi lehetőségei is korlátozottak. Viszont van egy megrendelés, ami segíthet megteremteni az anyagi oldal egy részét. *Természetesen nem árulja el, hogy a kettő összefügg, jobb, ha a vörös úgy hiszi, mindent az igricnek köszönhet.*
- A megrendelés egy gyöngyre szól. A Supere szigeten él egy különleges kagyló fajta. Azok közül is ritkák az aranyszínűek és a bennük lévő aranyszín gyöngy roppant értékes. Menj el érte, adok melléd egy-két embert, hozd el nekem a gyöngyöt és kipótolom a maradékot a tízezer aranyhoz, a Házak támogatását pedig megszerzem. Cserébe csak annyit kérek, hogy legyél hű hozzám és a Kereskedőházhoz, szolgáld meg a beléd fektetett bizalmam. *Most, hogy végzett, hátradől és iszik a borból, amit nemrég töltött magának.*
- Mit gondolsz? *Kérdi kis szünet után és türelmesen várja, hogy Yeza átrágja a hallottakat és döntsön.*
*Az a jó két, minden hájjal meglent kereskedő között, hogy ugyanúgy gondolkodnak. Így valójában ugyanott kötnek ki, mintha nem akarnák egymást átverni. Asgron ráteszi a maga sápját az üzlet ráeső részére és az igric is hasonlóan fog tenni. Mindenki boldog.
A báró valójóban boldog. Sikerült üveget szereznie és megspórolhatja a hosszú utat, hogy ideszállíttassa és még alkímiai laborra is sikerült megalkudnia. Elégedett lehet.
Egymás és az üzlet kölcsönös éltetése után a törpe és testőre elindulnak, hogy kipihenjék magukat, az igric csak pillantásával követi őket, ahogy a pulthoz mennek és Asgron vált pár szót Yezával, majd a wegtoreni páros, törpe és óriás eltűnnek az emeletre vezető lépcső fordulójában.
Amikor aztán a vörös az asztalánál köt ki, helyet mutat neki az egyik széken maga mellett.*
- Yeza. *Köszönti kedves hangon és végignéz a lányon. Ha a gyógyital el is tüntette a sebeit, talán látja rajta, hogy nehéz órák állnak mögötte.
Az előadást derűs mosollyal hallgatja végig, mintha nem is a saját háza táján történt volna, nem a saját embereivel. A wegtoreni hármas említésére elismerően húzza el a száját. Miután Yeza végzett a monológjával, kiissza poharából az utolsó kortyot és újratölti azt.*
- Akkor ez is megoldódott. *Summázza a hallottakat.*
- Jól vagy? *Kérdi és hangjában valódinak tetsző aggodalom csillan.*
- Menj, pihenj le és nyugodj meg. Megviselő lehetett mindezt átélni. *Mondja empatikusan, de még nem fejezte be, a legjobbat a végére tartogatta és ezzel Aztyan kérésének is eleget tehet.*
- Az a törpe, Asgron Wergenson, ismered? *Kezd bele, de nem vár válaszra.*
- A Teverek intézője, jó híreket hozott, meg tudom szerezni neked a Váltód. *Mosolyog szélesen, mintha az ő érdeme volna az egész.*
- A Váltóért a beugró tízezer arany és két Ház támogatása kell hozzá. Aztán már csak a Tanács előtt kell megjelenned és szabad is vagy. *Tér rá a feketelevesre, a pillantása is megkomolyodik. Sejthető, hogy mindezt a Kereskedőház segítsége nélkül Yeza nem tudná előteremteni.*
- Én bízom benned és a képességeidben, a lojalitásodban, hogy megéri nekem befektetni a Váltódba. Ám a Kereskedőház anyagi lehetőségei is korlátozottak. Viszont van egy megrendelés, ami segíthet megteremteni az anyagi oldal egy részét. *Természetesen nem árulja el, hogy a kettő összefügg, jobb, ha a vörös úgy hiszi, mindent az igricnek köszönhet.*
- A megrendelés egy gyöngyre szól. A Supere szigeten él egy különleges kagyló fajta. Azok közül is ritkák az aranyszínűek és a bennük lévő aranyszín gyöngy roppant értékes. Menj el érte, adok melléd egy-két embert, hozd el nekem a gyöngyöt és kipótolom a maradékot a tízezer aranyhoz, a Házak támogatását pedig megszerzem. Cserébe csak annyit kérek, hogy legyél hű hozzám és a Kereskedőházhoz, szolgáld meg a beléd fektetett bizalmam. *Most, hogy végzett, hátradől és iszik a borból, amit nemrég töltött magának.*
- Mit gondolsz? *Kérdi kis szünet után és türelmesen várja, hogy Yeza átrágja a hallottakat és döntsön.*
5489. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-03 21:14:29
Üzenet elküldve: 2021-06-03 21:14:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Sohasem késő megjavulni.
*Emeli mímelt bölcselkedéssel ujját, szavait Nornak címezve, s bár eleinte egész komoly arcot vág, arcán hamar spicces mosoly terül el. Bár eddig úgy tűnt a többiekhez képest egészen jól bírja az italokat, na meg az ördögvigyort, most a hirtelen mozdulattól egy cseppet megszédül. Ezen felismerésen legszívesebben kuncogna, de sietve küzdi le az ingert és kapaszkodik meg a józanság utolsó szálaiba. Még ugyan Relaelben csak-csak megbízik –már amennyire meg képes bízni bárkiben is- de a remek mulatság ellenére, ezek az egyre elhomályosodó alakok az asztalnál még mindig idegenek. Határozottan spiccesek és ártalmatlannak tűnnek, de az ember sohasem lehet elég óvatos.*
-Ugyan már, a bögyös észre sem vette, hogy vihogunk.
*Szól még a hóhajúhoz és máris szomorkásan lebigyesztett ajakkal fordul a vörös elf felé.*
-Elszomorítanak a szavaid, kedves. Hát nem fontosabb a méltóságnál, hogy jól szórakozzunk?
*Spicces, kék tekintete pimaszul villan, ahogy lassan végig méri a hosszúéltűt. Szemöldöke némileg illetődötten ugrik meg látva, hogyan is reagál Deron Syoud emlegetésére. Nem tudja eldönteni, hogy véletlenül mozgott épp, vagy valóban a név hallatán kapta fel a fejét, ilyen állapotban az ilyesmit már nehéz megállapítani. Mindenesetre Rel megerősíti abban a tolvajt, hogy nem csak félrehallotta, a visszakérdezésre azonban nem tud olyan gyorsan felelni, mint amennyire szeretne.*
-Csak úgy futólag.
*Olyan nagyot persze nem hazudik, épp csak a rabszállítóban volt alkalmuk cseverészni, utána csak néhányszor látta odaát, a Krenkataurban, de ez a rövidke ismeretség is épp elég volt ahhoz, hogy tudja, kevés nála taszítóbb fickóval találkozott. Éppen ezért, mikor a hosszúfülű lány magyarázni kezdi a tündérkének, kiről is van szó, rá kell harapnia a szájára. Erős ingert érez, hogy fűzzön hozzá valami epés megjegyzést, s bár még eleinte sikerül is leküzdenie, csak kicsúszik pár halk szó.*
-Igencsak derék férfi.
*Egészíti ki hát a jellemzést, de rettentően rezzenéstelen arccal, csak az istenek a megmondhatói, hogy egy pillanatig nem gondolja komolyan. Még mielőtt elnevetné magát, inkább felpattan a helyéről és a székre visszahanyatló leány keze után nyúl.*
-Ha táncolsz majd elmúlik.
*Nem akad fenn a kijelentése logikátlanságán, abban bízik, hogy Rel elég részeg hozzá, hogy ne is tűnjön fel neki. Felsegíti helyéről hát az elfet, ha hagyja, aztán már biccent is fejével az asztalok közötti üres hely felé, ahol nemrég Nor járatta meg a kebles némbert.*
-Na mozduljatok! Jó lesz, ígérem!
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.03 21:16:21
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Sohasem késő megjavulni.
*Emeli mímelt bölcselkedéssel ujját, szavait Nornak címezve, s bár eleinte egész komoly arcot vág, arcán hamar spicces mosoly terül el. Bár eddig úgy tűnt a többiekhez képest egészen jól bírja az italokat, na meg az ördögvigyort, most a hirtelen mozdulattól egy cseppet megszédül. Ezen felismerésen legszívesebben kuncogna, de sietve küzdi le az ingert és kapaszkodik meg a józanság utolsó szálaiba. Még ugyan Relaelben csak-csak megbízik –már amennyire meg képes bízni bárkiben is- de a remek mulatság ellenére, ezek az egyre elhomályosodó alakok az asztalnál még mindig idegenek. Határozottan spiccesek és ártalmatlannak tűnnek, de az ember sohasem lehet elég óvatos.*
-Ugyan már, a bögyös észre sem vette, hogy vihogunk.
*Szól még a hóhajúhoz és máris szomorkásan lebigyesztett ajakkal fordul a vörös elf felé.*
-Elszomorítanak a szavaid, kedves. Hát nem fontosabb a méltóságnál, hogy jól szórakozzunk?
*Spicces, kék tekintete pimaszul villan, ahogy lassan végig méri a hosszúéltűt. Szemöldöke némileg illetődötten ugrik meg látva, hogyan is reagál Deron Syoud emlegetésére. Nem tudja eldönteni, hogy véletlenül mozgott épp, vagy valóban a név hallatán kapta fel a fejét, ilyen állapotban az ilyesmit már nehéz megállapítani. Mindenesetre Rel megerősíti abban a tolvajt, hogy nem csak félrehallotta, a visszakérdezésre azonban nem tud olyan gyorsan felelni, mint amennyire szeretne.*
-Csak úgy futólag.
*Olyan nagyot persze nem hazudik, épp csak a rabszállítóban volt alkalmuk cseverészni, utána csak néhányszor látta odaát, a Krenkataurban, de ez a rövidke ismeretség is épp elég volt ahhoz, hogy tudja, kevés nála taszítóbb fickóval találkozott. Éppen ezért, mikor a hosszúfülű lány magyarázni kezdi a tündérkének, kiről is van szó, rá kell harapnia a szájára. Erős ingert érez, hogy fűzzön hozzá valami epés megjegyzést, s bár még eleinte sikerül is leküzdenie, csak kicsúszik pár halk szó.*
-Igencsak derék férfi.
*Egészíti ki hát a jellemzést, de rettentően rezzenéstelen arccal, csak az istenek a megmondhatói, hogy egy pillanatig nem gondolja komolyan. Még mielőtt elnevetné magát, inkább felpattan a helyéről és a székre visszahanyatló leány keze után nyúl.*
-Ha táncolsz majd elmúlik.
*Nem akad fenn a kijelentése logikátlanságán, abban bízik, hogy Rel elég részeg hozzá, hogy ne is tűnjön fel neki. Felsegíti helyéről hát az elfet, ha hagyja, aztán már biccent is fejével az asztalok közötti üres hely felé, ahol nemrég Nor járatta meg a kebles némbert.*
-Na mozduljatok! Jó lesz, ígérem!
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.03 21:16:21
5488. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-03 20:06:35
Üzenet elküldve: 2021-06-03 20:06:35
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Ismeretlen ismerős//
// Zárás //
* A törp és komor társa a pulthoz lépnek, ahol a kulcsok után érdeklődnek a szorgoskodó leánytól. Nem tudják nem észre venni a csúnya sebet, amire tesz is megjegyzést a mesterkalmár. Asgron csak mosolyog a szabadkozáson.*
- Jaj hát ne is mondja kedves. Amikor még kis kalmár tanonc voltam nekem is meggyűlt a bajom a lépcsőkkel. Főleg, ha még a kezeim is tele voltak valami cipelni valóval. Haj, azok a régi szép idők, mert azok voltak.* Ereszti kicsit bő lére a nosztalgiázást. Ő nyúl mind a két kulcsért apró, pufók kezeivel.*
- A holminkról majd a szolgáim gondoskodnak. Majd elküldetek értük. Egy fürdő az viszont kifejezetten jól esne mind a kettőnknek.* Fogadja széles mosollyal Yeza felkínálását.*
- Nos jó munkát!* Biccent és távozik is, de Engrind még oda szúr egy utolsót.*
- Legközelebb, ha lépcsőznél, akkor ügyelj a hosszú kardodra. Könnyen meg lehet benne botlani.* Nyalván látta, amikor feljött, hogy oldalán ott fityeg az a fegyver, ami azóta már eltűnt onnan. Asgron kicsit értetlenül pillant oda, mintha habozna, de aztán inkább felmegy testőrével a szobájukba.*
// Zárás //
* A törp és komor társa a pulthoz lépnek, ahol a kulcsok után érdeklődnek a szorgoskodó leánytól. Nem tudják nem észre venni a csúnya sebet, amire tesz is megjegyzést a mesterkalmár. Asgron csak mosolyog a szabadkozáson.*
- Jaj hát ne is mondja kedves. Amikor még kis kalmár tanonc voltam nekem is meggyűlt a bajom a lépcsőkkel. Főleg, ha még a kezeim is tele voltak valami cipelni valóval. Haj, azok a régi szép idők, mert azok voltak.* Ereszti kicsit bő lére a nosztalgiázást. Ő nyúl mind a két kulcsért apró, pufók kezeivel.*
- A holminkról majd a szolgáim gondoskodnak. Majd elküldetek értük. Egy fürdő az viszont kifejezetten jól esne mind a kettőnknek.* Fogadja széles mosollyal Yeza felkínálását.*
- Nos jó munkát!* Biccent és távozik is, de Engrind még oda szúr egy utolsót.*
- Legközelebb, ha lépcsőznél, akkor ügyelj a hosszú kardodra. Könnyen meg lehet benne botlani.* Nyalván látta, amikor feljött, hogy oldalán ott fityeg az a fegyver, ami azóta már eltűnt onnan. Asgron kicsit értetlenül pillant oda, mintha habozna, de aztán inkább felmegy testőrével a szobájukba.*
5487. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-03 19:26:57
Üzenet elküldve: 2021-06-03 19:26:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Diynomit//
*Jenari el van foglalva azzal, hogy egészen meghitten szemezgessen a pohárral, amibe a lehűtött, de csípős italt készítik elő neki. Még a szája szélét is megnyalja kicsit, rövidesen pedig kézhez is kapja a folyékony napsugarat, amitől éppen annyira jó kedve lesz, és hasonlóan átmelengeti tagjait. Most is gyorsan lehörpinti az italt, és a megszokott és elvárt elégedettség jelenik meg arcán. Libabőrössé is válik, ahogy a forróság rövid időre átjárja teljes testét.
A poharat eltolja és pipájával, illetve az Ördögvigyorral kezd el bajlódni, amikor megszólítják. Nem éri nyilván váratlanul, hiszen számított a gnóm érkezésére. Mielőtt megszólalna még nagy levegőt vesz, a pipában pedig felizzik a száraz növény.*
- Én lennék, valóban.
*Biccent a lány, és orrlyukain távozik a füst egy része, illetve a szavak megformázása közben.*
- Jenari.
*Ismétli meg nevét a rend kedvéért, bár nem feltételezi, hogy a másik elfelejtette volna ezt.
Jenari kurta válaszai sejtetni engedhetik Diynomittal, hogy nem kedveli a felesleges szócséplést, részben mert nem is a szavak embere, részben pedig törtető jelleme okán.*
- Segítségre lenne szükségem. Illetve nem nekem, hanem egy... társamnak.
*Nem tudja mi lenne a helyes jelző Gaerralosra, talán a barát némi túlzás lenne ezért is igyekezett megkerülni azt az utolsó pillanatban. Nem mintha ennek lenne bármi komolyabb jelentősége.*
- Mielőtt elkezdenénk esetleg meghívhatlak valamire?
*Jóval kevesebbet adva az illemre biccent a mellette lévő székre, és a pult irányába. Megvárja, amíg az esetleges italválasztás és helyfoglalás megtörténik, majd csak utána folytatja.*
- Azt hallottam elismerésre méltóak az ismereteid, ezért bátorkodtam hozzád fordulni. A feladat nem hiszem, hogy egyszerű lesz, bár laikusként nem tudom pontosan. Harci sérülés...
~ Lehet. ~
*Emlékei szerint nem kérdezte meg, de nem lepné meg hacsak elfelejtette.*
- Gondot okoz neki a járásban. Nem csak korlátozza, de fájdalmat is okoz neki. Nem friss seb, de nem tudom mi lehet a pontos baj vele.
//Diynomit//
*Jenari el van foglalva azzal, hogy egészen meghitten szemezgessen a pohárral, amibe a lehűtött, de csípős italt készítik elő neki. Még a szája szélét is megnyalja kicsit, rövidesen pedig kézhez is kapja a folyékony napsugarat, amitől éppen annyira jó kedve lesz, és hasonlóan átmelengeti tagjait. Most is gyorsan lehörpinti az italt, és a megszokott és elvárt elégedettség jelenik meg arcán. Libabőrössé is válik, ahogy a forróság rövid időre átjárja teljes testét.
A poharat eltolja és pipájával, illetve az Ördögvigyorral kezd el bajlódni, amikor megszólítják. Nem éri nyilván váratlanul, hiszen számított a gnóm érkezésére. Mielőtt megszólalna még nagy levegőt vesz, a pipában pedig felizzik a száraz növény.*
- Én lennék, valóban.
*Biccent a lány, és orrlyukain távozik a füst egy része, illetve a szavak megformázása közben.*
- Jenari.
*Ismétli meg nevét a rend kedvéért, bár nem feltételezi, hogy a másik elfelejtette volna ezt.
Jenari kurta válaszai sejtetni engedhetik Diynomittal, hogy nem kedveli a felesleges szócséplést, részben mert nem is a szavak embere, részben pedig törtető jelleme okán.*
- Segítségre lenne szükségem. Illetve nem nekem, hanem egy... társamnak.
*Nem tudja mi lenne a helyes jelző Gaerralosra, talán a barát némi túlzás lenne ezért is igyekezett megkerülni azt az utolsó pillanatban. Nem mintha ennek lenne bármi komolyabb jelentősége.*
- Mielőtt elkezdenénk esetleg meghívhatlak valamire?
*Jóval kevesebbet adva az illemre biccent a mellette lévő székre, és a pult irányába. Megvárja, amíg az esetleges italválasztás és helyfoglalás megtörténik, majd csak utána folytatja.*
- Azt hallottam elismerésre méltóak az ismereteid, ezért bátorkodtam hozzád fordulni. A feladat nem hiszem, hogy egyszerű lesz, bár laikusként nem tudom pontosan. Harci sérülés...
~ Lehet. ~
*Emlékei szerint nem kérdezte meg, de nem lepné meg hacsak elfelejtette.*
- Gondot okoz neki a járásban. Nem csak korlátozza, de fájdalmat is okoz neki. Nem friss seb, de nem tudom mi lehet a pontos baj vele.
5486. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-03 08:16:23
Üzenet elküldve: 2021-06-03 08:16:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
*Annyira ég a vörösben a láz a hirtelen feltorlódott események miatt, hogy észre sem veszi: az üvegcse tartalma, amit felhörpintett, nem igazán tette meg a hatását. Túlságosan lekötötte a figyelmét a Báró asztalánál folyó diskurzus. Közelebb menni modortalanság lett volna, így az elhangzó szavakból épp csak egy-egy hangosabb foszlány, ha eljut hozzá. Inkább a gesztusokra és a testbeszédre fókuszál, hogy legalább valamicske következtetést le tudjon vonni.
Meg is lepődik Asgron megjegyzésén, amikor az a pulthoz lép a kulcsokért. Pedig már épp készült felölteni a legbájosabb mosolyát. Az orrához kapja a kezét, aztán szégyellősen le is süti a pilláit.*
- Az ügyetlenség nyomában mindig ott sündörög az ilyesmi *mondja a keze mögül.* - Még új vagyok, a pincelépcső meg meredekebb, mint elsőre gondoltam volna. *Sebtében fordul is, hogy teljesítse a kérést, de közben sort kerít, hogy felhörpintse egy másik fiola tartalmát, ami remélhetőleg már ki is fejti a hatását.*
- A Wegtoreni Kalmár két legjobb szobája a becses vendégeknek! *adja a kezükbe a kulcsokat. Egyet a történek, egyet az óriásnak. Ehhez kilép a pult mögül, hogy ennyivel is közvetlenebb legyen a kiszolgálás.*
- Van esetleg olyan holmijuk, amit fel kell vitessek? *érdeklődik.* - Szolgálhatunk fürdővel? A levendulaolaj csodákat tesz az utazásban elgémberedett tagokkal.
*Miután a vendégek elindultak fölfelé, intézkedik az esetleges kérések teljesítése kapcsán, aztán besorol Caldorcor asztalához.*
- Báróm! *hajtja meg kissé a fejét, és ha engedélyt kap, helyet is foglal. Nem szembe ül le, hanem a férfi mellé, hogy bizalmasan bezsélhessenek.*
- Fejvadászok érkeztek. Egy ötfős kompánia. Sivatagi nomádok egy Sulim nevű férfi vezetésével. Értem jöttek. Hoztak egy körözvényt is a képmásommal. Élve akartak elvinni, de fenyegetőztek azzal is, hogy ha nem megyek önként, akkor csak a fejemet viszik magukkal Wegtorenbe. Végül megegyeztünk, hogy párbajjal rendezzük a dolgot, wegtoreni hármassal. Győztem. Sulim pedig menekülni próbált. A széles vállú, kreol lány csípte el az ajtónál. Dulakodtak, aztán legurultak a lépcsőn és Sulim nem kelt fel többet. Nyakát szegte az esésben. A teste még odalent van. Aztyan szólt Miknek, hogy Nyikhajjal este vigyék a temetőbe és hantoltassák el. A másik négy sivatagit az intéző útjára bocsátotta *summázza a történteket.* - Mielőtt átment a Központba, kért, hogy tudakoljam meg tőled a vendégeid ittlétének okát és tájékoztassam.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*Annyira ég a vörösben a láz a hirtelen feltorlódott események miatt, hogy észre sem veszi: az üvegcse tartalma, amit felhörpintett, nem igazán tette meg a hatását. Túlságosan lekötötte a figyelmét a Báró asztalánál folyó diskurzus. Közelebb menni modortalanság lett volna, így az elhangzó szavakból épp csak egy-egy hangosabb foszlány, ha eljut hozzá. Inkább a gesztusokra és a testbeszédre fókuszál, hogy legalább valamicske következtetést le tudjon vonni.
Meg is lepődik Asgron megjegyzésén, amikor az a pulthoz lép a kulcsokért. Pedig már épp készült felölteni a legbájosabb mosolyát. Az orrához kapja a kezét, aztán szégyellősen le is süti a pilláit.*
- Az ügyetlenség nyomában mindig ott sündörög az ilyesmi *mondja a keze mögül.* - Még új vagyok, a pincelépcső meg meredekebb, mint elsőre gondoltam volna. *Sebtében fordul is, hogy teljesítse a kérést, de közben sort kerít, hogy felhörpintse egy másik fiola tartalmát, ami remélhetőleg már ki is fejti a hatását.*
- A Wegtoreni Kalmár két legjobb szobája a becses vendégeknek! *adja a kezükbe a kulcsokat. Egyet a történek, egyet az óriásnak. Ehhez kilép a pult mögül, hogy ennyivel is közvetlenebb legyen a kiszolgálás.*
- Van esetleg olyan holmijuk, amit fel kell vitessek? *érdeklődik.* - Szolgálhatunk fürdővel? A levendulaolaj csodákat tesz az utazásban elgémberedett tagokkal.
*Miután a vendégek elindultak fölfelé, intézkedik az esetleges kérések teljesítése kapcsán, aztán besorol Caldorcor asztalához.*
- Báróm! *hajtja meg kissé a fejét, és ha engedélyt kap, helyet is foglal. Nem szembe ül le, hanem a férfi mellé, hogy bizalmasan bezsélhessenek.*
- Fejvadászok érkeztek. Egy ötfős kompánia. Sivatagi nomádok egy Sulim nevű férfi vezetésével. Értem jöttek. Hoztak egy körözvényt is a képmásommal. Élve akartak elvinni, de fenyegetőztek azzal is, hogy ha nem megyek önként, akkor csak a fejemet viszik magukkal Wegtorenbe. Végül megegyeztünk, hogy párbajjal rendezzük a dolgot, wegtoreni hármassal. Győztem. Sulim pedig menekülni próbált. A széles vállú, kreol lány csípte el az ajtónál. Dulakodtak, aztán legurultak a lépcsőn és Sulim nem kelt fel többet. Nyakát szegte az esésben. A teste még odalent van. Aztyan szólt Miknek, hogy Nyikhajjal este vigyék a temetőbe és hantoltassák el. A másik négy sivatagit az intéző útjára bocsátotta *summázza a történteket.* - Mielőtt átment a Központba, kért, hogy tudakoljam meg tőled a vendégeid ittlétének okát és tájékoztassam.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
5485. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-02 18:01:21
Üzenet elküldve: 2021-06-02 18:01:21
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Ismeretlen ismerős//
* Az üzlet megköttetett végérvényesen, amit aztán a pohár emelgetés követ. A törpnek meglehetősen jól meg egy ez. Sajnos el kell szomorítsa drága vendéglátóját, mivel a szíves vendéglátást csak egyetlen napig fogja tudni élvezni. Az okáról kimerítő beszámolót tart, de ez most kivételen jól jön ki, hiszen pont olyasmiről kezd el beszélni, ami még Cha'ysst is érdekli. Nagyon ravasz módon nem ugrik rá rögtön a velős csontra, hanem kicsit kerülgeti a témát.*
- Bizony azt mondtam én.* Bólogat helyeselve. Amikor pedig megtudja, hogy esetleg a bárónak is jó volna egy, akkor felcsillan a szeme.*
- Jól beszélsz! Elmegyek és beszerzek mindent. Aztán majd megszámítjuk.* Valószínűleg a kis hasznát reteszi, de még így is megéri majd a kereskedőháznak. Hiszen házhoz jön a megrendelés.*
- Igyunk erre is egyet!* Emeli meg újfent a poharát. Most már nincs más, szóval feláll végre az asztal mellől.*
- Veled is öröm az üzletkötés. De még milyen öröm.* Lelkendezik a szakállas.*
- Remek! Akkor máris megnézem magamnak azt a szobát. Ha nem futnánk össze, akkor találkozunk nagyjából másfél hat múlva.* Azzal el kezd totyogni hűséges testőrével a pult irányába.*
// Yez a pultban //
* Odaérve illedelmesen köszönti a pultost.*
- Kisasszony!* Biccent és aztán rögtön a tárgyra tér.*
- A nemes Cha'yss Cano Caldorcor báró nekünk ígérte a két legjobb szobáját. A kulcsokért jöttünk.* Pislog fel rá, hogy jobban szemügyre vegye magának a lányt.*
- Elég csúnya sérülés. Nem is gondolná a magamfajta, hogy itt ilyen komoly sérüléseket is lehet szerezni.* Erre a kijelentésre az óriás nő felröhög. Ő nem olyan naiv, mint ura. Testőrként az a dolga, hogy figyeljen. Márpedig, amikor feljöttek az arénából, akkor volt ideje megfigyelni őket.*
* Az üzlet megköttetett végérvényesen, amit aztán a pohár emelgetés követ. A törpnek meglehetősen jól meg egy ez. Sajnos el kell szomorítsa drága vendéglátóját, mivel a szíves vendéglátást csak egyetlen napig fogja tudni élvezni. Az okáról kimerítő beszámolót tart, de ez most kivételen jól jön ki, hiszen pont olyasmiről kezd el beszélni, ami még Cha'ysst is érdekli. Nagyon ravasz módon nem ugrik rá rögtön a velős csontra, hanem kicsit kerülgeti a témát.*
- Bizony azt mondtam én.* Bólogat helyeselve. Amikor pedig megtudja, hogy esetleg a bárónak is jó volna egy, akkor felcsillan a szeme.*
- Jól beszélsz! Elmegyek és beszerzek mindent. Aztán majd megszámítjuk.* Valószínűleg a kis hasznát reteszi, de még így is megéri majd a kereskedőháznak. Hiszen házhoz jön a megrendelés.*
- Igyunk erre is egyet!* Emeli meg újfent a poharát. Most már nincs más, szóval feláll végre az asztal mellől.*
- Veled is öröm az üzletkötés. De még milyen öröm.* Lelkendezik a szakállas.*
- Remek! Akkor máris megnézem magamnak azt a szobát. Ha nem futnánk össze, akkor találkozunk nagyjából másfél hat múlva.* Azzal el kezd totyogni hűséges testőrével a pult irányába.*
// Yez a pultban //
* Odaérve illedelmesen köszönti a pultost.*
- Kisasszony!* Biccent és aztán rögtön a tárgyra tér.*
- A nemes Cha'yss Cano Caldorcor báró nekünk ígérte a két legjobb szobáját. A kulcsokért jöttünk.* Pislog fel rá, hogy jobban szemügyre vegye magának a lányt.*
- Elég csúnya sérülés. Nem is gondolná a magamfajta, hogy itt ilyen komoly sérüléseket is lehet szerezni.* Erre a kijelentésre az óriás nő felröhög. Ő nem olyan naiv, mint ura. Testőrként az a dolga, hogy figyeljen. Márpedig, amikor feljöttek az arénából, akkor volt ideje megfigyelni őket.*
5484. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-02 11:04:43
Üzenet elküldve: 2021-06-02 11:04:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen ismerős//
*A dolgok menete látszólag valóban visszatér a régi kerékvágásba és az igric még nem is tud róla, hogy egy hulla fekszik odalent. De mindez nem is tart igényt a figyelmére, hisz az üzlet végre jó irányba halad Asgronnal.*
- Nem panaszkodom, valóban jó beosztottaim vannak. *Fogadja a visszadobott elismerést. Tényleg nem lehet oka panaszra, úgy tűnik, mindenki tudja a dolgát és ez valóban megnyugtató.
Az óriással továbbra sem törődik, amíg az arcát tömi, nem okoz gondot és ha kell, akkor még rendel neki ételt, hogy lekösse Engrid figyelmét.
Az elutasított dohány kérdését úgy hessegeti el, ahogy a füstöt tenné, de a dohány füstjének illata nem zavarja. Régi emlékeket idéz benne a wegtoreni dohány illata.
Az ajánlatot könnyedén elfogadja, miért ne tenné? Természetesen tisztában van azzal, hogy a fukar kis törpe ráteszi a saját sápját az üveg árára, de abban is biztos, hogy Aztyan hasonlóan fog cselekedni, amikor a Kikötői erdőségből beszerzi majd a tölgyet. Nem aggódik.
Asgronnal együtt emeli a poharát az üzlet megpecsételésére, de természetesen tudja, hogy nem ez lesz, amivel majd lezárják a sikeres üzletet. Az igric arcán őszintének tetsző szomorúság suhan át, ahogy hallja a törpe válaszát. Sajnos nem élvezheti sokáig Asgron személyének tényét, csak egy éjszakára marad mint kiderül.*
- Sajnálom, de remélem, meglátogatsz még olykor ezután is. *Önti szavakba talmi érzéseit. Az ürügy viszont, amit a törpe említ, felkelti az érdeklődését, hisz Aztyan egy ideje már felírta a főkönyvbe az alkímiai labor beszerzésének igényét.*
- Valóban értik a dolgukat. *Vezeti el egy kicsit a figyelmét, hisz nem volna jó, ha azonnal lecsapna a kínálkozó lehetőségre.*
- Alkímiai labort mondtál? *Kérdez hogy fusson még egy kört, mielőtt rátér a lényegre.*
- Megtennéd, hogy hozol nekem is egyet abból a felszerelésből? *Mondja mintha félvállról venné.*
- Az intézőm már nyaggat egy ideje, hogy fejlesszünk és ez az egyik, amire szükségünk lenne. Megspórolnánk vele egy utat és ha kettőt veszel, a krumplik biztosan adnak egy kis engedményt az árból. Mindenki nyer. *Tárja szét karjait, mintha valóban igaz volna. Bár akár még az is lehet.*
- Persze, csak ha nem probléma. *Teszi hozzá udvariasságból.
Reméli, hogy belemegy a törpe és nem kell tovább kérlelnie. Miután jóllakatta őt és a testőrét, ez a legkevesebb.*
- Köszönök mindent, Asgron, mindig is öröm volt üzletelni veled! *Emelkedik fel maga is végül a távozni készülő törpével.*
- A legjobb szobát nyittattam neked és a mellette lévőt Engridnek. *Pillant még az óriás felé is, majd ha a törpe távozik, akkor sóhajtva ül vissza az asztalához, hogy a gondolataiba merüljön. Van min rágódnia.*
*A dolgok menete látszólag valóban visszatér a régi kerékvágásba és az igric még nem is tud róla, hogy egy hulla fekszik odalent. De mindez nem is tart igényt a figyelmére, hisz az üzlet végre jó irányba halad Asgronnal.*
- Nem panaszkodom, valóban jó beosztottaim vannak. *Fogadja a visszadobott elismerést. Tényleg nem lehet oka panaszra, úgy tűnik, mindenki tudja a dolgát és ez valóban megnyugtató.
Az óriással továbbra sem törődik, amíg az arcát tömi, nem okoz gondot és ha kell, akkor még rendel neki ételt, hogy lekösse Engrid figyelmét.
Az elutasított dohány kérdését úgy hessegeti el, ahogy a füstöt tenné, de a dohány füstjének illata nem zavarja. Régi emlékeket idéz benne a wegtoreni dohány illata.
Az ajánlatot könnyedén elfogadja, miért ne tenné? Természetesen tisztában van azzal, hogy a fukar kis törpe ráteszi a saját sápját az üveg árára, de abban is biztos, hogy Aztyan hasonlóan fog cselekedni, amikor a Kikötői erdőségből beszerzi majd a tölgyet. Nem aggódik.
Asgronnal együtt emeli a poharát az üzlet megpecsételésére, de természetesen tudja, hogy nem ez lesz, amivel majd lezárják a sikeres üzletet. Az igric arcán őszintének tetsző szomorúság suhan át, ahogy hallja a törpe válaszát. Sajnos nem élvezheti sokáig Asgron személyének tényét, csak egy éjszakára marad mint kiderül.*
- Sajnálom, de remélem, meglátogatsz még olykor ezután is. *Önti szavakba talmi érzéseit. Az ürügy viszont, amit a törpe említ, felkelti az érdeklődését, hisz Aztyan egy ideje már felírta a főkönyvbe az alkímiai labor beszerzésének igényét.*
- Valóban értik a dolgukat. *Vezeti el egy kicsit a figyelmét, hisz nem volna jó, ha azonnal lecsapna a kínálkozó lehetőségre.*
- Alkímiai labort mondtál? *Kérdez hogy fusson még egy kört, mielőtt rátér a lényegre.*
- Megtennéd, hogy hozol nekem is egyet abból a felszerelésből? *Mondja mintha félvállról venné.*
- Az intézőm már nyaggat egy ideje, hogy fejlesszünk és ez az egyik, amire szükségünk lenne. Megspórolnánk vele egy utat és ha kettőt veszel, a krumplik biztosan adnak egy kis engedményt az árból. Mindenki nyer. *Tárja szét karjait, mintha valóban igaz volna. Bár akár még az is lehet.*
- Persze, csak ha nem probléma. *Teszi hozzá udvariasságból.
Reméli, hogy belemegy a törpe és nem kell tovább kérlelnie. Miután jóllakatta őt és a testőrét, ez a legkevesebb.*
- Köszönök mindent, Asgron, mindig is öröm volt üzletelni veled! *Emelkedik fel maga is végül a távozni készülő törpével.*
- A legjobb szobát nyittattam neked és a mellette lévőt Engridnek. *Pillant még az óriás felé is, majd ha a törpe távozik, akkor sóhajtva ül vissza az asztalához, hogy a gondolataiba merüljön. Van min rágódnia.*
5483. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-02 09:51:34
Üzenet elküldve: 2021-06-02 09:51:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában - Zárás//
*Ha szemtanúja annak, már pedig miért ne lenne, ahogy Darok értelmezi a "lezárás" fogalmát, összevont szemöldökkel figyeli az eseményeket. Elege van egyelőre abból, hogy mindent el kell magyaráznia. Ha a kilincs meghajlításának kísérlete nem volna elég feltűnő, akkor az alabárdos tevékenység biztosan felkelti a figyelmét.
Nem szól semmit, csak halkan sóhajtva fordul a kijárat felé. Szerencsére Yeza talán megértette, mit vár tőle, mert a vörös elindul a konyhába.*
- Az a lány még lent van. *Mondja Darok felé. Ráadásul a kilincs elhajlítása még nem teszi tönkre a zár szerkezetét, így ettől még talán nyitható az ajtó.* ~ Idióta ork. ~
- Van rajta zár is. *Teszi hozzá, hogy elég lett volna elfordítani egy kulcsot és megoldódott volna a lezárás kérdése.* ~ Ostoba ork. ~
- Az okozott károkat levonom a járandóságodból. *Zárja le a pincearéna lezárásának problémakörét.
Arja úgy tűnik, értette azokat, amelyeket vele közölt és kurtán biccentve, Mikkel (kézenfogva?) elindulnak a pince felé. Ez a részlet már nem is tart igényt a figyelmére. Ideje azzal foglalkoznia, amihez ért.
A piac felé kell amúgy is kerülnie, mert pár dolog még van a megrendelések között, amit biztosan senki nem szerzett még be. Jó volna a későbbiekben a vásárlással és az üzlettel foglalkoznia csak, nem pedig vérszomjas sivatagi fejvadászokkal.*
*Ha szemtanúja annak, már pedig miért ne lenne, ahogy Darok értelmezi a "lezárás" fogalmát, összevont szemöldökkel figyeli az eseményeket. Elege van egyelőre abból, hogy mindent el kell magyaráznia. Ha a kilincs meghajlításának kísérlete nem volna elég feltűnő, akkor az alabárdos tevékenység biztosan felkelti a figyelmét.
Nem szól semmit, csak halkan sóhajtva fordul a kijárat felé. Szerencsére Yeza talán megértette, mit vár tőle, mert a vörös elindul a konyhába.*
- Az a lány még lent van. *Mondja Darok felé. Ráadásul a kilincs elhajlítása még nem teszi tönkre a zár szerkezetét, így ettől még talán nyitható az ajtó.* ~ Idióta ork. ~
- Van rajta zár is. *Teszi hozzá, hogy elég lett volna elfordítani egy kulcsot és megoldódott volna a lezárás kérdése.* ~ Ostoba ork. ~
- Az okozott károkat levonom a járandóságodból. *Zárja le a pincearéna lezárásának problémakörét.
Arja úgy tűnik, értette azokat, amelyeket vele közölt és kurtán biccentve, Mikkel (kézenfogva?) elindulnak a pince felé. Ez a részlet már nem is tart igényt a figyelmére. Ideje azzal foglalkoznia, amihez ért.
A piac felé kell amúgy is kerülnie, mert pár dolog még van a megrendelések között, amit biztosan senki nem szerzett még be. Jó volna a későbbiekben a vásárlással és az üzlettel foglalkoznia csak, nem pedig vérszomjas sivatagi fejvadászokkal.*
5482. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-02 09:24:41
Üzenet elküldve: 2021-06-02 09:24:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rőt tincsek nyomában - Zárás//
//Beszéljünk//
*A pulthoz érve sok mindent nem tudnak kideríteni, csak találgatni tudnak, hogy ki hol lehet. Nagyon szeretne még Arjával maradni és most csak vele foglalkozni, de sajnos mindkettőjüknek dolga van. A söntés mellett még megtárgyalják, hogy ki merre lehet és Mik már indulna is a dolgára, amikor megsűrűsödnek az események.
A pinceajtóban a sivatagi fejvadász jelenik meg egy pillanatra, talán épp menekülne. De Mik már ellépett Arja mellől és elég messze van ahhoz, hogy tevékenyen segíthessen Sulim megállításában, ám nincs is rá szükség, mert a pinceajtóban álló Nawa megállítja, majd mindketten eltűnnek lefelé. Arja felé pillant, hogy a lány mire készül, de szerencsére nem avatkozik az eseményekbe.
Kisvártatva a sivatagiak jönnek fel, majd Yeza és Aztyan is, végül pedig Darok. Csak Sulim és Nawa nem, ami sok mindent jelenthet. Mik feszülten várja a fejleményeket, amikor az intéző halk szavakat súg Arjának, megindul feléjük, valahol félúton találkozhatnak. A lány az ölelését keresi és a pultos fiú óvón zárja köré karjait.*
- Értem. *Válaszol halkan, megsimogatva a hátát és a haját. Sejtette, hogy ez lehetett a dolgok kimenetele. Nem jelent gondot számára a test eltüntetése, de kicsit meglepő, hogy Aztyan még temetést is fizet a pofátlan sivataginak. De ki ő, hogy kétségbe vonja a heges arcú döntését.
Arja még kioszt pár feladatot Reenonak, Nyikhaj biztosan örülni fog, hogy az éjjeli szolgálat után felzargatják, de ez van.
Arja kibontakozik az öleléséből és kézen fogja, hogy elinduljanak megnézni, mi van odalent, amire Mik beleegyezőn bólint és előre indul.
Odafelé menet a visszatérő Yeza állítja meg őket, amiket mond, arra Mik összehúzza a szemöldökét. Természetesen Arja kezét sem engedné el.*
- Figyelj, Aztyan azt mondta, vigyük éjjel a temetőbe a testet és temettessük el. Ez már így is több, mint amit én adnék neki. *Válaszol határozottan. Az már kiderült számára, hogy Yeza szeret engedetlenkedni, de a pultosnak nincs kedve összeakasztani a bajuszát a munkaadójával.*
- Így is fogok tenni, ha bármit akarnál, beszéld meg Aztyannal. *Pillant a távozó intéző felé, majd választ nem várva határozottan megindul lefelé a pincébe.*
//Beszéljünk//
*A pulthoz érve sok mindent nem tudnak kideríteni, csak találgatni tudnak, hogy ki hol lehet. Nagyon szeretne még Arjával maradni és most csak vele foglalkozni, de sajnos mindkettőjüknek dolga van. A söntés mellett még megtárgyalják, hogy ki merre lehet és Mik már indulna is a dolgára, amikor megsűrűsödnek az események.
A pinceajtóban a sivatagi fejvadász jelenik meg egy pillanatra, talán épp menekülne. De Mik már ellépett Arja mellől és elég messze van ahhoz, hogy tevékenyen segíthessen Sulim megállításában, ám nincs is rá szükség, mert a pinceajtóban álló Nawa megállítja, majd mindketten eltűnnek lefelé. Arja felé pillant, hogy a lány mire készül, de szerencsére nem avatkozik az eseményekbe.
Kisvártatva a sivatagiak jönnek fel, majd Yeza és Aztyan is, végül pedig Darok. Csak Sulim és Nawa nem, ami sok mindent jelenthet. Mik feszülten várja a fejleményeket, amikor az intéző halk szavakat súg Arjának, megindul feléjük, valahol félúton találkozhatnak. A lány az ölelését keresi és a pultos fiú óvón zárja köré karjait.*
- Értem. *Válaszol halkan, megsimogatva a hátát és a haját. Sejtette, hogy ez lehetett a dolgok kimenetele. Nem jelent gondot számára a test eltüntetése, de kicsit meglepő, hogy Aztyan még temetést is fizet a pofátlan sivataginak. De ki ő, hogy kétségbe vonja a heges arcú döntését.
Arja még kioszt pár feladatot Reenonak, Nyikhaj biztosan örülni fog, hogy az éjjeli szolgálat után felzargatják, de ez van.
Arja kibontakozik az öleléséből és kézen fogja, hogy elinduljanak megnézni, mi van odalent, amire Mik beleegyezőn bólint és előre indul.
Odafelé menet a visszatérő Yeza állítja meg őket, amiket mond, arra Mik összehúzza a szemöldökét. Természetesen Arja kezét sem engedné el.*
- Figyelj, Aztyan azt mondta, vigyük éjjel a temetőbe a testet és temettessük el. Ez már így is több, mint amit én adnék neki. *Válaszol határozottan. Az már kiderült számára, hogy Yeza szeret engedetlenkedni, de a pultosnak nincs kedve összeakasztani a bajuszát a munkaadójával.*
- Így is fogok tenni, ha bármit akarnál, beszéld meg Aztyannal. *Pillant a távozó intéző felé, majd választ nem várva határozottan megindul lefelé a pincébe.*
5481. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-01 20:14:04
Üzenet elküldve: 2021-06-01 20:14:04
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Ismeretlen ismerős//
* A hirtelen jött látványosság a sivatagiakkal, hamar elül. Minden visszakerül a régi megszokott kerékvágásba. Igaz, hogy lent akad egy hulla, de az már más tészta. Neki kezdenek inkább az üzletelésnek, ami rögtön egy kis félreértéssel kezdődik. Ám a barátság köteléke erős köztük és kiállja, szóval kiállja ezt a nehéz próbát is.*
- Ritka meg drága is. Viszont, ahogy látom te sem szenvedsz hiányt belőlük.* Biccent a sokadalom felé, amiből igazán kitűnik a termetes ork. Engrid is vett rá egy pillantást, hogy aztán folytassa a zabálást. Már most ott tart, hogy több ételt benyomott, mint a két férfi együtt. A hangulat jó, mondjuk törpünk fogyasztott a borból is rendesen. Így aztán nem is meglepő, ha nagyon jóízűen felnevet Cha'yss humoros megjegyzésére. Ezután kerül elő a szelence, aminek tartalmával most nem élne a báró.*
- Ahogy gondolod.* Rántja meg a vállát, miközben lassan megtömi. Az első füstkarikák kipöfékelése után végre szót ejt Asgron a tényleges üzletről. Az ajánlata teljesen egyszerű. Úgy tűnik, hogy a bárónak ez teljesen meg is felel. Könnyedén elfogadja a törp feltételeit. Erre meg is lepődik Asgron, de egyáltalán nem add ennek hangot. Sőt felettébb boldognak tűnik.*
- Pecsételjük meg ezt a remek egyezséget!* Emeli magasba poharát.*
- Sajnos a vendégszereteted nem élvezhetem ki, csak a mai éjszakára. Holnap indulok Lihanechbe, mint mondtam. Be kell rendeznem egy alkímiai labort. A kis unokám tudod most ebbe ásta bele magát. A családnak meg ugyebár a legjobbat. Ismerek arra egy kereskedőt, akinek ez a specialitása. Ha alkímia, akkor csak is a lihanechi eszközök játszanak. Azok a gnóm krumplik értik a dolgukat.* Röhög a kis poénján.*
- Azt hiszem, akkor mindent megbeszéltünk. Ugye mindent megbeszéltünk?* Néz fel Cha'yssra kérdő tekintettel. Ha nincs egyéb, akkor lustán nyújtózik egyet, mielőtt feltápászkodna.*
* A hirtelen jött látványosság a sivatagiakkal, hamar elül. Minden visszakerül a régi megszokott kerékvágásba. Igaz, hogy lent akad egy hulla, de az már más tészta. Neki kezdenek inkább az üzletelésnek, ami rögtön egy kis félreértéssel kezdődik. Ám a barátság köteléke erős köztük és kiállja, szóval kiállja ezt a nehéz próbát is.*
- Ritka meg drága is. Viszont, ahogy látom te sem szenvedsz hiányt belőlük.* Biccent a sokadalom felé, amiből igazán kitűnik a termetes ork. Engrid is vett rá egy pillantást, hogy aztán folytassa a zabálást. Már most ott tart, hogy több ételt benyomott, mint a két férfi együtt. A hangulat jó, mondjuk törpünk fogyasztott a borból is rendesen. Így aztán nem is meglepő, ha nagyon jóízűen felnevet Cha'yss humoros megjegyzésére. Ezután kerül elő a szelence, aminek tartalmával most nem élne a báró.*
- Ahogy gondolod.* Rántja meg a vállát, miközben lassan megtömi. Az első füstkarikák kipöfékelése után végre szót ejt Asgron a tényleges üzletről. Az ajánlata teljesen egyszerű. Úgy tűnik, hogy a bárónak ez teljesen meg is felel. Könnyedén elfogadja a törp feltételeit. Erre meg is lepődik Asgron, de egyáltalán nem add ennek hangot. Sőt felettébb boldognak tűnik.*
- Pecsételjük meg ezt a remek egyezséget!* Emeli magasba poharát.*
- Sajnos a vendégszereteted nem élvezhetem ki, csak a mai éjszakára. Holnap indulok Lihanechbe, mint mondtam. Be kell rendeznem egy alkímiai labort. A kis unokám tudod most ebbe ásta bele magát. A családnak meg ugyebár a legjobbat. Ismerek arra egy kereskedőt, akinek ez a specialitása. Ha alkímia, akkor csak is a lihanechi eszközök játszanak. Azok a gnóm krumplik értik a dolgukat.* Röhög a kis poénján.*
- Azt hiszem, akkor mindent megbeszéltünk. Ugye mindent megbeszéltünk?* Néz fel Cha'yssra kérdő tekintettel. Ha nincs egyéb, akkor lustán nyújtózik egyet, mielőtt feltápászkodna.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409