Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 288 (5741. - 5760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5760. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-16 06:32:18
Üzenet elküldve: 2021-10-16 06:32:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Végül csak kieszközli a fickó együttműködését. Már csak rá kell vennie, hogy elkezdjen csacsogni. Egyelőre már az is nagy lépés, hogy irányba állt ez a fránya tharg szekér, így Yeza ajkán nagyon is őszinte az a szélesre húzódó mosoly. Sajnos nem tarthat soká az elégedettsége, mert épp csak közelebb lejt a csapdájába besétálni készülő delikvenshez, kintről egy furcsa, reszelős hang szűrődik be. ~Az a madár!~ Errefelé ritkán hallani hasonlót, így annyira nem tart sokáig beazonosítani a kancellár papagájának felettébb irritáló rikácsolását.*
- Hogy ki? *hangzik a csak félig akaratlagos kérdés a vöröstől, de már rugaszkodik is. Minden igyekezetével azon van, hogy a kocsis útját állja az ajtó kinyitásában. Reméli, hogy ő lesz a gyorsabb és befurakodni a kilincs meg a tharg közé.*
- Majd rájön magától *dorombolja.* - Te meg inkább élvezd a szerencsédet ahelyett, hogy más gondjaival bajlódsz. Akárki is legyen az. *A kocsisnak nyújtja a rumot és készségesen tereli a figyelmét más irányba egy szemérmetlen simítással a tharg ágyékán.
Nagyon reméli, hogy lesz még ideje megtudni, amit akar. A Kancellár talán csak italért megy vagy fürdőt rendelni. Nem úgy nézett ki, mint aki utazással akarja tölteni az éjszakáját. A gondolattól kissé forog Yeza gyomra. Az a mélységi szuka, akivel az emeletre távozott, elég bizarr ízlésre vall. A jó ég tudja, mi az oka, de a főrendek sorsa általában az, hogy a hatalom idővel torz irányokba tekeri ki őket az ilyesmi terén, mint a lassan adagolt méreg, ami gyakorta az utódokban is maradandó deformitást okoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Végül csak kieszközli a fickó együttműködését. Már csak rá kell vennie, hogy elkezdjen csacsogni. Egyelőre már az is nagy lépés, hogy irányba állt ez a fránya tharg szekér, így Yeza ajkán nagyon is őszinte az a szélesre húzódó mosoly. Sajnos nem tarthat soká az elégedettsége, mert épp csak közelebb lejt a csapdájába besétálni készülő delikvenshez, kintről egy furcsa, reszelős hang szűrődik be. ~Az a madár!~ Errefelé ritkán hallani hasonlót, így annyira nem tart sokáig beazonosítani a kancellár papagájának felettébb irritáló rikácsolását.*
- Hogy ki? *hangzik a csak félig akaratlagos kérdés a vöröstől, de már rugaszkodik is. Minden igyekezetével azon van, hogy a kocsis útját állja az ajtó kinyitásában. Reméli, hogy ő lesz a gyorsabb és befurakodni a kilincs meg a tharg közé.*
- Majd rájön magától *dorombolja.* - Te meg inkább élvezd a szerencsédet ahelyett, hogy más gondjaival bajlódsz. Akárki is legyen az. *A kocsisnak nyújtja a rumot és készségesen tereli a figyelmét más irányba egy szemérmetlen simítással a tharg ágyékán.
Nagyon reméli, hogy lesz még ideje megtudni, amit akar. A Kancellár talán csak italért megy vagy fürdőt rendelni. Nem úgy nézett ki, mint aki utazással akarja tölteni az éjszakáját. A gondolattól kissé forog Yeza gyomra. Az a mélységi szuka, akivel az emeletre távozott, elég bizarr ízlésre vall. A jó ég tudja, mi az oka, de a főrendek sorsa általában az, hogy a hatalom idővel torz irányokba tekeri ki őket az ilyesmi terén, mint a lassan adagolt méreg, ami gyakorta az utódokban is maradandó deformitást okoz.*
5759. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-15 21:11:51
Üzenet elküldve: 2021-10-15 21:11:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
//Reya, Hubi, aztán Nawanthiri//
*Amikor nem ér célt a harapással, még sikerül a nyugalmát megőriznie. Ha nincs ébren, akkor szükségképpen álmodik - álombéli eszközökkel kell tehát a rémmel megküzdenie. A sötétség azonban lehetetlenül kecses tagokká szilárdul körülötte. Karcsú lábak fonódnak a lábára meg a derekára, karok a hasára és a homlokára. Halálosan hideg mind: olyan hideg, hogy a lányban meghűl a vér, amint felfedezőútra indulnak rajta a kezek. Az izmai a tarkójától a csípőjéig kővé dermednek, a lélegzete egyre sekélyebb és kapkodóbb, a torkát vasmarokként szorítja meg pánik. Az űzekedés kiszüremlő hangjaiba vad dobogás vegyül, mind hangosabban: a szíve. Megpróbál átváltozni. Ha erővel nem szabadul, a furfang még segíthet! A teste illatos füstté oldódik fel, amin Nawanthirishardipandra iszonyú ölelésének akadálytalanul kellene áthatolnia.
Aztán a valóság hirtelen a tudatába zúdul. Az ajtók. A folyosó deszkái. A gyenge fények. És valami borzasztó rikácsolás. A szerzetes megtámaszkodik az ajtófélfában, és zavartan pislog maga elé. Egy idősebb, kecskeszakállas arc hunyorít fel rá, valamit kérdez. Eltelik egy hosszú pillanat, mire Nawanthiri felfogja, mit is mondtak neki.*
- De, de... *bólogat tompán. A lábai, mintha kocsonyából lennének. Közben eljutnak hozzá az ivó zajai odalentről. A gyenge borszag az előtte álló férfi leheletéből.* ...csak hát... *egyenesedik ki nehézkesen, ahogy a feje lassacskán kitisztul* valakinek ezt is meg kell csinálni. *elmosolyodik ezen a béna viccen, aztán komolyra fordítja a szót* Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni. Menjetek nyugodtan. *és szépen félre is áll az útból, baljával barátságosan intve a lépcső felé. Közvetlen a háta mögött a négyes szoba ajtaja, amit a pöttöm kis termetével szinte teljesen eltakar. És ami mögül - most, hogy nagyjából magához tért - gyanúsan ideges beszédfoszlányokat vél kihallani...*
//Reya, Hubi, aztán Nawanthiri//
*Amikor nem ér célt a harapással, még sikerül a nyugalmát megőriznie. Ha nincs ébren, akkor szükségképpen álmodik - álombéli eszközökkel kell tehát a rémmel megküzdenie. A sötétség azonban lehetetlenül kecses tagokká szilárdul körülötte. Karcsú lábak fonódnak a lábára meg a derekára, karok a hasára és a homlokára. Halálosan hideg mind: olyan hideg, hogy a lányban meghűl a vér, amint felfedezőútra indulnak rajta a kezek. Az izmai a tarkójától a csípőjéig kővé dermednek, a lélegzete egyre sekélyebb és kapkodóbb, a torkát vasmarokként szorítja meg pánik. Az űzekedés kiszüremlő hangjaiba vad dobogás vegyül, mind hangosabban: a szíve. Megpróbál átváltozni. Ha erővel nem szabadul, a furfang még segíthet! A teste illatos füstté oldódik fel, amin Nawanthirishardipandra iszonyú ölelésének akadálytalanul kellene áthatolnia.
Aztán a valóság hirtelen a tudatába zúdul. Az ajtók. A folyosó deszkái. A gyenge fények. És valami borzasztó rikácsolás. A szerzetes megtámaszkodik az ajtófélfában, és zavartan pislog maga elé. Egy idősebb, kecskeszakállas arc hunyorít fel rá, valamit kérdez. Eltelik egy hosszú pillanat, mire Nawanthiri felfogja, mit is mondtak neki.*
- De, de... *bólogat tompán. A lábai, mintha kocsonyából lennének. Közben eljutnak hozzá az ivó zajai odalentről. A gyenge borszag az előtte álló férfi leheletéből.* ...csak hát... *egyenesedik ki nehézkesen, ahogy a feje lassacskán kitisztul* valakinek ezt is meg kell csinálni. *elmosolyodik ezen a béna viccen, aztán komolyra fordítja a szót* Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni. Menjetek nyugodtan. *és szépen félre is áll az útból, baljával barátságosan intve a lépcső felé. Közvetlen a háta mögött a négyes szoba ajtaja, amit a pöttöm kis termetével szinte teljesen eltakar. És ami mögül - most, hogy nagyjából magához tért - gyanúsan ideges beszédfoszlányokat vél kihallani...*
5758. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-15 17:06:41
Üzenet elküldve: 2021-10-15 17:06:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, aztán Nawanthiri//
*A mélységi nő nagyot nyelve veszi tudomásul, hogy legalább egy napon át lesz kénytelen egy lovak húzta, díszes dobozban zötykölődni. Ezen kellemetlen gondolatot, csupán a kancellár társasága enyhít némileg. A Jágót előbányászó Hubi látványa pedig, egy erőteljes szájhúzásra sarkallja Reyát. Ezt a férfi vagy észreveszi, vagy nem. Ám a nőben még nem halt el a gondolat, mi szerint a szárnyas mágia hatása alatt áll. Ennek megfelelve pedig az ellenszenve sem csillapodott. Szúrós pillantást is vet a papagájra, miután minden kardját a helyére akasztotta. De ezen felül semmi jelét sem adja a szárnyas iránt érzett ellenszenvének. A kardforgatónk úgy érzi, amennyiben Hubi bízik a madárban, úgy tőle is elvárt némi elfogadás. Legyen a tollas varázslattal átitatva vagy nem, érezzen bármit a nő harcos ösztöne! Ha a kancellár bízik a színes baromfiban, Reya is kénytelen lesz ezt elfogadni. Ellenben, ha ez nem is menne, majd úgy fog tenni mintha. Mindaddig, amíg nem érez késztetést az ellenkezőjére.*
-Köszönöm, uram! *Viszonozza az ajtónyitós gesztust, amit még mindig nem sikerült megszoknia, egy szándékai szerint megnyerően kacér mosollyal. Így felöltözve már csak ezzel operálhat. S, mivel a kancellár nem tudott jó benyomásokat kelteni, a nő feladata, hogy megalapozza a következő alkalmat. Ki is lép az ajtón, ami egy épp mélységi szemnek szánt árnyakkal borított folyosóra vezet. Nem sok figyelmet szán a kulccsal nyűglődő Habrertusra. Reya nem az a sötételf, aki a hangokra figyel, amikor a látnivaló az ő malmára hajtja a vizet. Persze nem hiszi, hogy bármi bajuk eshet egy híres fogadó folyosóján, vérre hajazó szemei azért nyitva maradnak. Főként, mert a hírek szerint, e falak között nem túl értékelhető hölgyek szolgálták meg az árakat.*
-Értelek. *Mosolyogja a férfi felé. Bár ez badarságnak bizonyul, ebben afélhomályban. Reya hozzászokott már, hogy a szemei hamar szokják a sötétséget, és nem igazán volt tekintettel az emberi szempár érzéketlenségére.* Ha úgy kívánod, karolj belém! Szívesen segítek lejutni. *Közli menet közben, minden pironkodó részt mellőzve. De Hubinak végül csak sikerül egy vállas hölgyeménybe ütközni. A mélységi csak némán, szemmel kíséri az incidenst. Bár a jobb keze, a baljára akasztott rövidkardot kezdi szorongatni.*
*A mélységi nő nagyot nyelve veszi tudomásul, hogy legalább egy napon át lesz kénytelen egy lovak húzta, díszes dobozban zötykölődni. Ezen kellemetlen gondolatot, csupán a kancellár társasága enyhít némileg. A Jágót előbányászó Hubi látványa pedig, egy erőteljes szájhúzásra sarkallja Reyát. Ezt a férfi vagy észreveszi, vagy nem. Ám a nőben még nem halt el a gondolat, mi szerint a szárnyas mágia hatása alatt áll. Ennek megfelelve pedig az ellenszenve sem csillapodott. Szúrós pillantást is vet a papagájra, miután minden kardját a helyére akasztotta. De ezen felül semmi jelét sem adja a szárnyas iránt érzett ellenszenvének. A kardforgatónk úgy érzi, amennyiben Hubi bízik a madárban, úgy tőle is elvárt némi elfogadás. Legyen a tollas varázslattal átitatva vagy nem, érezzen bármit a nő harcos ösztöne! Ha a kancellár bízik a színes baromfiban, Reya is kénytelen lesz ezt elfogadni. Ellenben, ha ez nem is menne, majd úgy fog tenni mintha. Mindaddig, amíg nem érez késztetést az ellenkezőjére.*
-Köszönöm, uram! *Viszonozza az ajtónyitós gesztust, amit még mindig nem sikerült megszoknia, egy szándékai szerint megnyerően kacér mosollyal. Így felöltözve már csak ezzel operálhat. S, mivel a kancellár nem tudott jó benyomásokat kelteni, a nő feladata, hogy megalapozza a következő alkalmat. Ki is lép az ajtón, ami egy épp mélységi szemnek szánt árnyakkal borított folyosóra vezet. Nem sok figyelmet szán a kulccsal nyűglődő Habrertusra. Reya nem az a sötételf, aki a hangokra figyel, amikor a látnivaló az ő malmára hajtja a vizet. Persze nem hiszi, hogy bármi bajuk eshet egy híres fogadó folyosóján, vérre hajazó szemei azért nyitva maradnak. Főként, mert a hírek szerint, e falak között nem túl értékelhető hölgyek szolgálták meg az árakat.*
-Értelek. *Mosolyogja a férfi felé. Bár ez badarságnak bizonyul, ebben afélhomályban. Reya hozzászokott már, hogy a szemei hamar szokják a sötétséget, és nem igazán volt tekintettel az emberi szempár érzéketlenségére.* Ha úgy kívánod, karolj belém! Szívesen segítek lejutni. *Közli menet közben, minden pironkodó részt mellőzve. De Hubinak végül csak sikerül egy vállas hölgyeménybe ütközni. A mélységi csak némán, szemmel kíséri az incidenst. Bár a jobb keze, a baljára akasztott rövidkardot kezdi szorongatni.*
5757. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-15 16:33:29
Üzenet elküldve: 2021-10-15 16:33:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
// Nawathiri meg a többiek //
* A szerzetes számol, amíg fel nem hangzik a segélykérő kiáltás. Ösztönei rögtön a kilincsre terelik kezét, de a fém hűvös érintése megtorpanásra készteti. Számtalan gondolat cikázik keresztül a fején, ami arra enged neki következtetni, hogy ez talán egy álom. Rá is próbálna a legjobb módszerrel, hogy megbizonyosodjon róla tényleg, csak álmodik, de fogait képtelen saját húsába mélyeszteni. Mintha csak sűrű sötétséget harapna. Közben a már oly sokszor megtapasztalt érzés kezdi el átjárni. Az árny rácsimpaszkodik hátulról és úgy fogja gúzsba testét.*
- Ilyet ám nem szabad kislány! Csak engedd el magad! Hallod ők milyen jól szórakoznak?* A kiáltozásból üzekedés hangja lesz az ajtón túl.*
- Ezt élvezni fogjuk!* Lehel fagyos csókot a fülére az árny, és már kezdi is tapogatni a másik testét, aki most nem bír mozdulni sem. Ám ekkor történik meg a koccanás, aminek az ereje vissza repíti a valóságba. A szemét kinyitva a homályos folyosón megpillanthatja azt a személyt, akinek most talán még köszönetet is mondhatna, vagy esetleg ez a rész is csak egy álom? A rikoltó madár hangja, mint éles kés úgy vágja ketté a sötétséget, hogy aztán bele vesszen. Lentről tompán szűrődik fel a fogadó zsivaja, de a sötétség azért mégis baljósan öleli körbe.*
// Yeza //
* A vörös wegtoreni jól kezdeményez, mert a tharg ráharap a csalira. Viszont elég erőszakos is, hogy többre vágyjon, mint az amit eddig meglengettek előtte. Csakhogy Yeza sem szeretné, ha elszaladna a ló. Ugyan nem tetszik a dolog a kocsisnak, de a lábra taposása után. Nem tetszése az arcára van írva ennek a kocsisnak, de az üveg látványa kétség kívül eloszlatja kétségeit. A neki szegezett mondatokra nem nagyon tud mit felelni. Zavartan topog néhányat, mire kibök valami gyenge védelmet.*
- De aztán tegyél ki magadért, ha már így megváratsz!* Eddig minden simán ment, legalábbis eddig úgy tűnik, de olyan zavaró tényezők jelennek meg, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kinti tompa puffanás még hagyján is volna, de papagáj éles hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni. Na meg azt, amit rikolt sem.*
- Basszus, ez a vén fartúró már egy percig sem hagy nyugton? Az biztos, hogy most nem megyünk sehova, és ezt meg is mondom neki!* Célirányosan indul el kifelé, hogy ezt a tényt közölje a kancellárral. Ezzel máris veszélybe sodorja azt amit eddig felépítettek. Kitudja, hogy ez a kancellár mennyire dörzsölt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
// Nawathiri meg a többiek //
* A szerzetes számol, amíg fel nem hangzik a segélykérő kiáltás. Ösztönei rögtön a kilincsre terelik kezét, de a fém hűvös érintése megtorpanásra készteti. Számtalan gondolat cikázik keresztül a fején, ami arra enged neki következtetni, hogy ez talán egy álom. Rá is próbálna a legjobb módszerrel, hogy megbizonyosodjon róla tényleg, csak álmodik, de fogait képtelen saját húsába mélyeszteni. Mintha csak sűrű sötétséget harapna. Közben a már oly sokszor megtapasztalt érzés kezdi el átjárni. Az árny rácsimpaszkodik hátulról és úgy fogja gúzsba testét.*
- Ilyet ám nem szabad kislány! Csak engedd el magad! Hallod ők milyen jól szórakoznak?* A kiáltozásból üzekedés hangja lesz az ajtón túl.*
- Ezt élvezni fogjuk!* Lehel fagyos csókot a fülére az árny, és már kezdi is tapogatni a másik testét, aki most nem bír mozdulni sem. Ám ekkor történik meg a koccanás, aminek az ereje vissza repíti a valóságba. A szemét kinyitva a homályos folyosón megpillanthatja azt a személyt, akinek most talán még köszönetet is mondhatna, vagy esetleg ez a rész is csak egy álom? A rikoltó madár hangja, mint éles kés úgy vágja ketté a sötétséget, hogy aztán bele vesszen. Lentről tompán szűrődik fel a fogadó zsivaja, de a sötétség azért mégis baljósan öleli körbe.*
// Yeza //
* A vörös wegtoreni jól kezdeményez, mert a tharg ráharap a csalira. Viszont elég erőszakos is, hogy többre vágyjon, mint az amit eddig meglengettek előtte. Csakhogy Yeza sem szeretné, ha elszaladna a ló. Ugyan nem tetszik a dolog a kocsisnak, de a lábra taposása után. Nem tetszése az arcára van írva ennek a kocsisnak, de az üveg látványa kétség kívül eloszlatja kétségeit. A neki szegezett mondatokra nem nagyon tud mit felelni. Zavartan topog néhányat, mire kibök valami gyenge védelmet.*
- De aztán tegyél ki magadért, ha már így megváratsz!* Eddig minden simán ment, legalábbis eddig úgy tűnik, de olyan zavaró tényezők jelennek meg, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kinti tompa puffanás még hagyján is volna, de papagáj éles hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni. Na meg azt, amit rikolt sem.*
- Basszus, ez a vén fartúró már egy percig sem hagy nyugton? Az biztos, hogy most nem megyünk sehova, és ezt meg is mondom neki!* Célirányosan indul el kifelé, hogy ezt a tényt közölje a kancellárral. Ezzel máris veszélybe sodorja azt amit eddig felépítettek. Kitudja, hogy ez a kancellár mennyire dörzsölt.*
5756. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-15 09:50:44
Üzenet elküldve: 2021-10-15 09:50:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, aztán Nawanthiri//
*Hubi valahogy úrrá lesz csalódottságán afelett, hogy Reya nem pucéran kíván útra kelni. Ezt annál könnyebben teszi, mivel a jó kancellár hipokrita is. Magát előszeretettel tünteti fel a jó erkölcsök és illemtudás felkent védelmezőjeként, ebbe a képbe pedig igazán nem fér bele az ilyesmi. Finoman elmosolyodik a Kagant érintő tiszteletteljes szavakra amikbe némi élt is képzel. Ezzel egyébként semmi baja sincs. Vele is előfordul az ilyesmi, ez egy újabb közös pont lehet. Persze szem előtt tartva azt, hogy ha túlságosan hasonlít Reya mentalitása az övére, akkor az elővigyázatosság különösen indokolt lehet.*
- Ez megnyugtat. *vigyorog vissza arra, hogy a sötételf helyén fogja kezelni az esetleges sértéseket. Persze neki is eszébe jut az incidens a Sárvárosban ami bizonyos kételyekre adhatna okot, de ha lesz is probléma azokkal ráér még foglalkozni. És különben is: ki merészelné inzultálni a kancellár vendégét a Vashegyen?*
- Hintón, ha kényelmes utunk lesz, alig egy nap.
*Lassan úgy tűnik, hogy indulhatnak és bár a kancellár büszke memóriájára, most mintha elfelejtene valamit. Talán nem véletlen. De az istenek ezúttal nem mosolyognak a Vashegy második emberére és a láda felől némi kapirgálás zaját és halk, rekedt rikácsolást hallani.*
- Ó, igen. *csettint egyet, mintha valami apróságra figyelmeztetnék ami egyébként sem ment ki a fejéből* Értékes ajándékom sem hagyjuk itt.
*A ládához lép, felnyitja annak tetejét, és abból egy tollait borzoló, valahogy feldúltnak látszó papagáj kászálódik elő. Hubi a változatosság kedvéért a vállára ülteti és azon gondolkodik, hogy tiszteletreméltó megjelenéséhez vajon mennyire passzol egy vállán trónoló baromfi. Aztán bizonyos rutinnal húzza félre a fejét a fülcimpája iránt kiemelt érdeklődést mutató papagájcsőr elől és az ajtóhoz lépve feltárja azt.*
- Parancsolj!
*Bazsalyog a méylségire, aztán kiléphetnek a félhomályos folyosóra. Hubi pedig, természetesen, ebben is hibát talál.*
- Annak idején a vendégeknek nem kellett itt sötétben botorkálniuk. *kezd neki ahogy elindulnak* Világosabb volt, még ha az a fény... khm... vöröses színezetű is volt.
*Ezután egy álságos mosoly terül el az arcán mintha maga sem tartana igényt arra, hogy komolyan vegyék szavait.*
- Ezt természetesen csak szóbeszédekből tudom, egy ismerősöm mesélte.
*Akár az elégtelenül megvilágított korridor, akár az adomázásba feledkezett kancellár figyelmetlensége az ok, de kis híján átesik egy alakon aki egy ajtó előtt ácsorog.*
- A TÉGELYEKRE! *rikolt fel a vállán Jágó rémülten szókincsének újabb elemét felvillantva, Hubi pedig bosszúsan szisszen fel, mert a madár összes karmaival kapaszkodott bele a vállába.*
- Pardon! *mormogja, aztán hunyorogva pislog bele a nyurga alak arcába* Mondd, gyermekem, nincs jobb dolgod, mint wegtoreni módra szegényesen megvilágított folyosókon felbuktatni öregembereket?
*Hubi valahogy úrrá lesz csalódottságán afelett, hogy Reya nem pucéran kíván útra kelni. Ezt annál könnyebben teszi, mivel a jó kancellár hipokrita is. Magát előszeretettel tünteti fel a jó erkölcsök és illemtudás felkent védelmezőjeként, ebbe a képbe pedig igazán nem fér bele az ilyesmi. Finoman elmosolyodik a Kagant érintő tiszteletteljes szavakra amikbe némi élt is képzel. Ezzel egyébként semmi baja sincs. Vele is előfordul az ilyesmi, ez egy újabb közös pont lehet. Persze szem előtt tartva azt, hogy ha túlságosan hasonlít Reya mentalitása az övére, akkor az elővigyázatosság különösen indokolt lehet.*
- Ez megnyugtat. *vigyorog vissza arra, hogy a sötételf helyén fogja kezelni az esetleges sértéseket. Persze neki is eszébe jut az incidens a Sárvárosban ami bizonyos kételyekre adhatna okot, de ha lesz is probléma azokkal ráér még foglalkozni. És különben is: ki merészelné inzultálni a kancellár vendégét a Vashegyen?*
- Hintón, ha kényelmes utunk lesz, alig egy nap.
*Lassan úgy tűnik, hogy indulhatnak és bár a kancellár büszke memóriájára, most mintha elfelejtene valamit. Talán nem véletlen. De az istenek ezúttal nem mosolyognak a Vashegy második emberére és a láda felől némi kapirgálás zaját és halk, rekedt rikácsolást hallani.*
- Ó, igen. *csettint egyet, mintha valami apróságra figyelmeztetnék ami egyébként sem ment ki a fejéből* Értékes ajándékom sem hagyjuk itt.
*A ládához lép, felnyitja annak tetejét, és abból egy tollait borzoló, valahogy feldúltnak látszó papagáj kászálódik elő. Hubi a változatosság kedvéért a vállára ülteti és azon gondolkodik, hogy tiszteletreméltó megjelenéséhez vajon mennyire passzol egy vállán trónoló baromfi. Aztán bizonyos rutinnal húzza félre a fejét a fülcimpája iránt kiemelt érdeklődést mutató papagájcsőr elől és az ajtóhoz lépve feltárja azt.*
- Parancsolj!
*Bazsalyog a méylségire, aztán kiléphetnek a félhomályos folyosóra. Hubi pedig, természetesen, ebben is hibát talál.*
- Annak idején a vendégeknek nem kellett itt sötétben botorkálniuk. *kezd neki ahogy elindulnak* Világosabb volt, még ha az a fény... khm... vöröses színezetű is volt.
*Ezután egy álságos mosoly terül el az arcán mintha maga sem tartana igényt arra, hogy komolyan vegyék szavait.*
- Ezt természetesen csak szóbeszédekből tudom, egy ismerősöm mesélte.
*Akár az elégtelenül megvilágított korridor, akár az adomázásba feledkezett kancellár figyelmetlensége az ok, de kis híján átesik egy alakon aki egy ajtó előtt ácsorog.*
- A TÉGELYEKRE! *rikolt fel a vállán Jágó rémülten szókincsének újabb elemét felvillantva, Hubi pedig bosszúsan szisszen fel, mert a madár összes karmaival kapaszkodott bele a vállába.*
- Pardon! *mormogja, aztán hunyorogva pislog bele a nyurga alak arcába* Mondd, gyermekem, nincs jobb dolgod, mint wegtoreni módra szegényesen megvilágított folyosókon felbuktatni öregembereket?
5755. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-15 07:52:01
Üzenet elküldve: 2021-10-15 07:52:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem lepődik meg a fickón. Mit van mit szépíteni, a férfiak legtöbbje ilyen: ösztönök hajtotta mamlasz, akinek csupa egyszerű és alantas dolog tölti ki az életét; de még a gondolatait is. Vannak üdítő kivételek, persze, s az ember joggal feltételezné, hogy a városokban, a civilizáció ezen megsűrűsödött gócaiban a papok és a tudósok meg a művészetek kissé feljebb noszogatják az egyszerű lelkeket az edukáció lépcsőin, de sokszor épp e helyeken a legmélyebb a szakadék az elme fellegvárának tornáca alatt.
Yeza nem kényes úrilányok bölcsőjében cseperedett. Szolgálni nevelték a céh érdekeit, méghozzá minden készségével és adottságával.
~Volt már rosszabb is~ vonja meg magában a vállát, és igyekszik a legjobbat kihozni a helyzetből.
Az világos, ha csak úgy hagyná a dolgokat a megkezdett pályájukon haladni, abból aligha profitálhatna. Igyekszik kicsusszanni a mohó gerjedelem gyömöszködő tenyerei alól. Ha szükség van rá, rá is segít egy jólirányzott sarkos toppantással a kocsis csizmába bujtatott lábujjaira.
Muszáj egy kis teret nyernie magának, most, hogy az érdeklődés immár kölcsönös.*
- Édesem *mondja kuncogva, míg magához ragadja az üveg rumot* - a vad és féktelen dolgokban a wegtoreniek is élen járnak, de hidd el nekem, ha ezt most elkapkodod, egy életre bánni fogod. Ha rám bízod magad, egészen átértékeled majd, mi is az, ami jár neked, csődöröm.
*Igyekszik tartani a távolságot a férfitól, és ez Yeza képességeivel talán nem is olyan nehéz.*
- Ha csak pár ellihegett ütemre vagy jó, akkor inkább keress egy olcsó, felejthető szajhát a Meredélynél. Tudod, igazán nagy csalódás volna, ha beigazolódnának a rossz nyelvek pletykái a tharg férfiakról *vonja meg a vállát lebiggyesztett szájjal, de hogy a mézesmadzag továbbra is csábító maradjon, kihúzza a kötőt a ruhája elejéből, hogy igéző lengeségbe nyissa dekoltázsát.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem lepődik meg a fickón. Mit van mit szépíteni, a férfiak legtöbbje ilyen: ösztönök hajtotta mamlasz, akinek csupa egyszerű és alantas dolog tölti ki az életét; de még a gondolatait is. Vannak üdítő kivételek, persze, s az ember joggal feltételezné, hogy a városokban, a civilizáció ezen megsűrűsödött gócaiban a papok és a tudósok meg a művészetek kissé feljebb noszogatják az egyszerű lelkeket az edukáció lépcsőin, de sokszor épp e helyeken a legmélyebb a szakadék az elme fellegvárának tornáca alatt.
Yeza nem kényes úrilányok bölcsőjében cseperedett. Szolgálni nevelték a céh érdekeit, méghozzá minden készségével és adottságával.
~Volt már rosszabb is~ vonja meg magában a vállát, és igyekszik a legjobbat kihozni a helyzetből.
Az világos, ha csak úgy hagyná a dolgokat a megkezdett pályájukon haladni, abból aligha profitálhatna. Igyekszik kicsusszanni a mohó gerjedelem gyömöszködő tenyerei alól. Ha szükség van rá, rá is segít egy jólirányzott sarkos toppantással a kocsis csizmába bujtatott lábujjaira.
Muszáj egy kis teret nyernie magának, most, hogy az érdeklődés immár kölcsönös.*
- Édesem *mondja kuncogva, míg magához ragadja az üveg rumot* - a vad és féktelen dolgokban a wegtoreniek is élen járnak, de hidd el nekem, ha ezt most elkapkodod, egy életre bánni fogod. Ha rám bízod magad, egészen átértékeled majd, mi is az, ami jár neked, csődöröm.
*Igyekszik tartani a távolságot a férfitól, és ez Yeza képességeivel talán nem is olyan nehéz.*
- Ha csak pár ellihegett ütemre vagy jó, akkor inkább keress egy olcsó, felejthető szajhát a Meredélynél. Tudod, igazán nagy csalódás volna, ha beigazolódnának a rossz nyelvek pletykái a tharg férfiakról *vonja meg a vállát lebiggyesztett szájjal, de hogy a mézesmadzag továbbra is csábító maradjon, kihúzza a kötőt a ruhája elejéből, hogy igéző lengeségbe nyissa dekoltázsát.*
5754. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-14 19:02:53
Üzenet elküldve: 2021-10-14 19:02:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
*Feltett szándéka, hogy a kocsis szívéből szóljon, még ha közben úgy is érzi, legszívesebben fölkenné a falra. Természetesen ez most nem fog megtörténni, de ha Yeza nem fárasztja ki eléggé, tuti gondja lesz rá. Mindenesetre a tharg szépen megérkezik a vörös hálójába, Nawanthirinek pedig innentől annyi a következő feladat, hogy baj esetén készen álljon. Yeza nyilván tud vigyázni magára, de ha a kocsis balhézna, jobb ha ketten ugranak neki, mintha csak az egyikük. Addig meg elszámolgatja a légzését, mielőtt a fejében lakó szörny belemelegedne a játékába.
Négyre belégzés, négyig benntart. Négyre ki, négyig kinntart. Megszűnik ilyenkor az idő, minden a mostban történik. Nawanthirishardipandra azonban elemében érezheti magát, mert a lánnyal marad. Talán a szobából kiszüremlő hangok teszik. Talán a szerzetes koncentrációja nem elég erős hozzá. A levegő fojtogatóan sűrű, még a zörejek közül is csak azt engedi át, amelyik neki tetszik. Fülledtnek és sötétnek érzik még csukott szemmel is.
A segélykiáltásra Nawanthiri fölrezzen. Riadtan nyúl a kilincsért, de a fém hűvöse megállítja. Yeza nem bír el egy félrészeg kocsissal? Az a Yeza, aki nyílt párbajban nyert egy kétkardos fejvadász ellen? És segítségért kiált, amikor Artheniorban (ezt Nawanthiri már nem egyszer tapasztalta) soha, senki nem kér, és nem is fogad el segítséget?*
- Neked ugyan nem...
*Mormogja maga elé, és beleharap a saját kezébe, a hüvelykujja alatt. Biztos benne, hogy álmodik, de jobb meggyőződni róla. Álmában senki nem érez fájdalmat. Nem mellesleg ébresztőnek sem utolsó, ha valahol az álom és az ébrenlét között rekedt volna.*
*Feltett szándéka, hogy a kocsis szívéből szóljon, még ha közben úgy is érzi, legszívesebben fölkenné a falra. Természetesen ez most nem fog megtörténni, de ha Yeza nem fárasztja ki eléggé, tuti gondja lesz rá. Mindenesetre a tharg szépen megérkezik a vörös hálójába, Nawanthirinek pedig innentől annyi a következő feladat, hogy baj esetén készen álljon. Yeza nyilván tud vigyázni magára, de ha a kocsis balhézna, jobb ha ketten ugranak neki, mintha csak az egyikük. Addig meg elszámolgatja a légzését, mielőtt a fejében lakó szörny belemelegedne a játékába.
Négyre belégzés, négyig benntart. Négyre ki, négyig kinntart. Megszűnik ilyenkor az idő, minden a mostban történik. Nawanthirishardipandra azonban elemében érezheti magát, mert a lánnyal marad. Talán a szobából kiszüremlő hangok teszik. Talán a szerzetes koncentrációja nem elég erős hozzá. A levegő fojtogatóan sűrű, még a zörejek közül is csak azt engedi át, amelyik neki tetszik. Fülledtnek és sötétnek érzik még csukott szemmel is.
A segélykiáltásra Nawanthiri fölrezzen. Riadtan nyúl a kilincsért, de a fém hűvöse megállítja. Yeza nem bír el egy félrészeg kocsissal? Az a Yeza, aki nyílt párbajban nyert egy kétkardos fejvadász ellen? És segítségért kiált, amikor Artheniorban (ezt Nawanthiri már nem egyszer tapasztalta) soha, senki nem kér, és nem is fogad el segítséget?*
- Neked ugyan nem...
*Mormogja maga elé, és beleharap a saját kezébe, a hüvelykujja alatt. Biztos benne, hogy álmodik, de jobb meggyőződni róla. Álmában senki nem érez fájdalmat. Nem mellesleg ébresztőnek sem utolsó, ha valahol az álom és az ébrenlét között rekedt volna.*
5753. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-13 14:27:22
Üzenet elküldve: 2021-10-13 14:27:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ahogy azt már sejtette, egy pultos se tervez nagyon előre semmit, ahogy ő se szokott, az mindent csak megnehezít, ha már előre el akarjuk tervezni mi lesz a jövőben, addig még annyi minden megváltozhat. A mostani pillanat viszont már csak a múlté lesz, gyorsan kell dönteni vagy cselekedni.*
-Ez olyan megtörtnek hangzik, azért csak van valami, bár a megélhetésért dolgozni is… sz-é-p dolog. *Mondja, érződik, hogy bizony nem igazán hiszi, hogy ez így lenne. Nyilván az, hogy vesz majd egy hatalmas kúriát és sok szolgája lesz, az inkább álom, mint terv, de a megvalósításért folyamatosan tesz. Majd a férfi magától kezd el, talán magyarázkodni, végig is hallgatja, nem szól közbe, csak megmosolyogja, mikor abba a feltételezésbe bocsátkozik, hogy úgy gondolja, ő sem szokott csak úgy bebújni bárki ágyába. ~Bárkiébe nem is, válogatós vagyok. ~*
-Szeretem, ha valaki nyalizik nekem, de veled már lefeküdtem, neked nem muszáj. *Mondja viccelődő hangnemben.*
-Csak, hogy ne legyél olyan zavarban… *Hiszen ezt az egész magyarázkodást inkább annak veszi.*
-Én már több ágyba bebújtam már, néha élvezetből, néha szükségből. Nem hiszem, hogy ezt szégyellni kellene, ami az imént történt azt meg végképp nem. *Csak, hogy tisztázzák a dolgot.*
-Az ürességet túlélem, de azt nem ha valaki idegen hallana horkolni.*Próbálja eleinte elviccelni a dolgot, bár úgyis ő fogja kimondani a végső szót.*
-Szerintem nem kéne tovább maradnod, nem szívesen hoználak ennél kellemetlenebb helyzetbe, a végén még meglát minket valaki, aki fontos neked és visszaüt a dolog. A töményre nekem már nincsen szükségem. *Néz a piás üvegre, majd egy cuppanós puszit nyom a férfi arcára.*
-Esetleg felöltözni segíthetek… *Ajánlja még fel játékos tekintettel, közben pedig a keze lassan kezdi el lehúzni Mikről a derékig felhúzott takarót.*
A hozzászólás írója (YIlanda Hyths) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.13 14:27:50
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ahogy azt már sejtette, egy pultos se tervez nagyon előre semmit, ahogy ő se szokott, az mindent csak megnehezít, ha már előre el akarjuk tervezni mi lesz a jövőben, addig még annyi minden megváltozhat. A mostani pillanat viszont már csak a múlté lesz, gyorsan kell dönteni vagy cselekedni.*
-Ez olyan megtörtnek hangzik, azért csak van valami, bár a megélhetésért dolgozni is… sz-é-p dolog. *Mondja, érződik, hogy bizony nem igazán hiszi, hogy ez így lenne. Nyilván az, hogy vesz majd egy hatalmas kúriát és sok szolgája lesz, az inkább álom, mint terv, de a megvalósításért folyamatosan tesz. Majd a férfi magától kezd el, talán magyarázkodni, végig is hallgatja, nem szól közbe, csak megmosolyogja, mikor abba a feltételezésbe bocsátkozik, hogy úgy gondolja, ő sem szokott csak úgy bebújni bárki ágyába. ~Bárkiébe nem is, válogatós vagyok. ~*
-Szeretem, ha valaki nyalizik nekem, de veled már lefeküdtem, neked nem muszáj. *Mondja viccelődő hangnemben.*
-Csak, hogy ne legyél olyan zavarban… *Hiszen ezt az egész magyarázkodást inkább annak veszi.*
-Én már több ágyba bebújtam már, néha élvezetből, néha szükségből. Nem hiszem, hogy ezt szégyellni kellene, ami az imént történt azt meg végképp nem. *Csak, hogy tisztázzák a dolgot.*
-Az ürességet túlélem, de azt nem ha valaki idegen hallana horkolni.*Próbálja eleinte elviccelni a dolgot, bár úgyis ő fogja kimondani a végső szót.*
-Szerintem nem kéne tovább maradnod, nem szívesen hoználak ennél kellemetlenebb helyzetbe, a végén még meglát minket valaki, aki fontos neked és visszaüt a dolog. A töményre nekem már nincsen szükségem. *Néz a piás üvegre, majd egy cuppanós puszit nyom a férfi arcára.*
-Esetleg felöltözni segíthetek… *Ajánlja még fel játékos tekintettel, közben pedig a keze lassan kezdi el lehúzni Mikről a derékig felhúzott takarót.*
A hozzászólás írója (YIlanda Hyths) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.13 14:27:50
5752. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-13 08:43:14
Üzenet elküldve: 2021-10-13 08:43:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Ha már bölcsességek, azt is mondta egykoron valami, valószínűleg nagy szakállú férfi, hogy edd meg, amit eléd tálalnak. Igaza is volt, amennyiben létezett egyáltalán, hisz a holnap akár koplalással is járhat. Persze ezek csupán szavak. Legyen mögöttük bármekkora igazság, támaszkodjanak bármennyi tapasztalatra, kivétel nélkül csak akkor vesszük komolyan, amikor a sors élénk tárja a példát. A kancellár elé egy igen ékes példát toltak az istenek. Legalábbis a férfi véleménye szerint. Mégis a sötét, hátsószándékot keresi. Ha Reya egy tányér meleg leves volna, Hubi azt feltételezné, hogy mérgezett. Ez súlyos hiba. Hiszen a leves melegen a legjobb. Ám amíg a férfi vacilál, könnyen megeshet, hogy kihűl. Ha a sötételf képes lenne olvasni a gondolatokban és tudomást szerezne arról, ami Hubi fejében kavarog, bizonyára lenne hozzá néhány megnyugtató szava. Ellenben ez nem lehetséges, hiszen akkor varázslatot kéne alkalmaznia. Azokhoz pedig úgy viszonyul, mint a romlott ételhez. Csak, hogy a konyhai metaforák vonalán maradjunk. Szóval ha nincs rákényszerülve, inkább nem él vele. A thargokról tartott gyorstalpaló közben megállítja a mozdulatait és rezzenéstelen arccal figyel. Nem szeretne egyetlen részletet sem figyelmen kívül hagyni, ami végül túlbuzgóságnak minősül. Hiszen sok új információt nem kapott. A férfi általánosságban beszélt róluk, pedig nyilvánvaló, hogy a barbárok között is akadnak ilyenek és olyanok is.*
-Majd igyekszem nem kigúnyolni a mélyen tisztelt Kagant. *Vet egy röpke mosolyt a kancellárra, de mindemellett komolyan gondolja a szavait. Reya nem az a nő, aki ész nélkül gúny tárgyává tenne bárkit is. Persze, aki megérdemli azon ő is nevet, de a thargok egykori vezére messze nem esik ebbe a kategóriába. A másik figyelmeztetésre egyszerűen csak legyint miközben folytatja a készülődést. Számtalan alkalma volt gyakorolni, hogyan hagyja figyelmen kívül a fajára vonatkozó előítéleteket. Ezek már rég nem aggasztják a nőt. Azokkal szokott meggyűlni a baja, akik a személyét sértegetik mindenféle ok nélkül. Ennek Hubi is tanúja lehetett a sárvárosi páncélos esetében. Ezek általában a logika hiányából fakadnak. De még a mosdatlan barbárok sem feltételeznék, hogy a kancellárjuk valami kétes erkölcsű nővel állít be a Vashegyre. Akkor sem, ha az említett személy történetesen mélységi.*
-Azt hiszem, tudom kezelni a gyűlölködőket anélkül, hogy sisakok püfölésében törnék ki. *Kacsint a férfira még ráadásként, hátha a szavai nem voltak elég megnyugtatóak. De a kancellár is biztos lehet benne, hogy ebből nem lesz probléma. Reya ebben nőtt fel. Az évek alatt szerzett rutint pedig, ha lesz rá alkalom, meg is mutatja. Ezen gondolatok közepén érzi meg a férfi érintését. A megnyugtató és nem kevésbé felvágós szavak után, macskaként bújik a háta mögött álló Hubihoz. Kezével végigsimít az arcán és szinte dorombolva helyesel.*
-Efelől eddig sem volt kétségem. *Végül kiszabadítja magát az ölelésből, majd gyors és gyakorlott mozdulatokkal felöltözködik. Bármilyen szomorú is a kancellár számára, Reya nem pucéron fog utazni. Bár abban is lenne némi báj. Talán a hintójában a kis Hubi is virgoncabb lenne. Már csak a fegyvereit kell magára aggatnia és indulásra készen is áll. Még mielőtt elhagynák a szobát, azért feltesz egy igen fontos kérdést.*
-Milyen hosszú az út? Nagyjából mikorra várható, hogy megérkezünk? *Ez azért fontos, mert a nő még sosem ült hintóban és lélekben szeretne felkészülni az elkövetkezendő első alkalomra.*
*Ha már bölcsességek, azt is mondta egykoron valami, valószínűleg nagy szakállú férfi, hogy edd meg, amit eléd tálalnak. Igaza is volt, amennyiben létezett egyáltalán, hisz a holnap akár koplalással is járhat. Persze ezek csupán szavak. Legyen mögöttük bármekkora igazság, támaszkodjanak bármennyi tapasztalatra, kivétel nélkül csak akkor vesszük komolyan, amikor a sors élénk tárja a példát. A kancellár elé egy igen ékes példát toltak az istenek. Legalábbis a férfi véleménye szerint. Mégis a sötét, hátsószándékot keresi. Ha Reya egy tányér meleg leves volna, Hubi azt feltételezné, hogy mérgezett. Ez súlyos hiba. Hiszen a leves melegen a legjobb. Ám amíg a férfi vacilál, könnyen megeshet, hogy kihűl. Ha a sötételf képes lenne olvasni a gondolatokban és tudomást szerezne arról, ami Hubi fejében kavarog, bizonyára lenne hozzá néhány megnyugtató szava. Ellenben ez nem lehetséges, hiszen akkor varázslatot kéne alkalmaznia. Azokhoz pedig úgy viszonyul, mint a romlott ételhez. Csak, hogy a konyhai metaforák vonalán maradjunk. Szóval ha nincs rákényszerülve, inkább nem él vele. A thargokról tartott gyorstalpaló közben megállítja a mozdulatait és rezzenéstelen arccal figyel. Nem szeretne egyetlen részletet sem figyelmen kívül hagyni, ami végül túlbuzgóságnak minősül. Hiszen sok új információt nem kapott. A férfi általánosságban beszélt róluk, pedig nyilvánvaló, hogy a barbárok között is akadnak ilyenek és olyanok is.*
-Majd igyekszem nem kigúnyolni a mélyen tisztelt Kagant. *Vet egy röpke mosolyt a kancellárra, de mindemellett komolyan gondolja a szavait. Reya nem az a nő, aki ész nélkül gúny tárgyává tenne bárkit is. Persze, aki megérdemli azon ő is nevet, de a thargok egykori vezére messze nem esik ebbe a kategóriába. A másik figyelmeztetésre egyszerűen csak legyint miközben folytatja a készülődést. Számtalan alkalma volt gyakorolni, hogyan hagyja figyelmen kívül a fajára vonatkozó előítéleteket. Ezek már rég nem aggasztják a nőt. Azokkal szokott meggyűlni a baja, akik a személyét sértegetik mindenféle ok nélkül. Ennek Hubi is tanúja lehetett a sárvárosi páncélos esetében. Ezek általában a logika hiányából fakadnak. De még a mosdatlan barbárok sem feltételeznék, hogy a kancellárjuk valami kétes erkölcsű nővel állít be a Vashegyre. Akkor sem, ha az említett személy történetesen mélységi.*
-Azt hiszem, tudom kezelni a gyűlölködőket anélkül, hogy sisakok püfölésében törnék ki. *Kacsint a férfira még ráadásként, hátha a szavai nem voltak elég megnyugtatóak. De a kancellár is biztos lehet benne, hogy ebből nem lesz probléma. Reya ebben nőtt fel. Az évek alatt szerzett rutint pedig, ha lesz rá alkalom, meg is mutatja. Ezen gondolatok közepén érzi meg a férfi érintését. A megnyugtató és nem kevésbé felvágós szavak után, macskaként bújik a háta mögött álló Hubihoz. Kezével végigsimít az arcán és szinte dorombolva helyesel.*
-Efelől eddig sem volt kétségem. *Végül kiszabadítja magát az ölelésből, majd gyors és gyakorlott mozdulatokkal felöltözködik. Bármilyen szomorú is a kancellár számára, Reya nem pucéron fog utazni. Bár abban is lenne némi báj. Talán a hintójában a kis Hubi is virgoncabb lenne. Már csak a fegyvereit kell magára aggatnia és indulásra készen is áll. Még mielőtt elhagynák a szobát, azért feltesz egy igen fontos kérdést.*
-Milyen hosszú az út? Nagyjából mikorra várható, hogy megérkezünk? *Ez azért fontos, mert a nő még sosem ült hintóban és lélekben szeretne felkészülni az elkövetkezendő első alkalomra.*
5751. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-12 20:18:03
Üzenet elküldve: 2021-10-12 20:18:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Tetszik a fiúnak az, amit most hal. Elégedett mosoly ül arcán, mert meg van róla győződve, hogy ma két halacska is akadt a horogjára.*
- Jól van bogárkám, addig igyál meg még egy olyan pohár fekete valamit! Szükséged lesz rá, ha végeztem azzal a táncos vöröskével.* Szükséges lesz az a kéz lefejtés, mert élvezettel tapogatja meg Nawanthirit a kocsis. Nem éppen türelmesen, de azért várakozik. Addig még ledönti a maradék sörét. Nem kell nagyon kérlelni, hogy kövesse felfelé a markos felszolgálót, vagy mit. Majdnem rohanvást teszi meg az utat, de kénytelen követni a nőt, elvégre azt tudja az utat, hogy hova. Mielőtt még berontana újra figyelmeztetik, hogy mennyire is törékeny kis virágocska ez a táncos.*
- Ne féj! Hamar végez vele, hogy te is jöhess.* Fog rá ő is a lány kezére, de ha ez még nem lenne elég, akkor a saját arcához emeli a kacsót és mélyet szippant belőle.*
- Ne menj messzire!* Hangzik a vágyakkal teli utasítás. Valahol lehet egy olyan érzése Nawathirinek, hogy ez az alak nem éppen egy gyengéd természetű. Mindegy is, mert hamarosan bebocsájtást nyer a férfi. Csupán egyetlen pillantás és néhány szó váltásra jut idő a két nő között, mielőtt az ajtó becsukódna.*
// Yeza //
* Kettesben marad a tharggal a vörös, aki most éppen táncosnő. Rögtön neki is lát, hogy behálózza ezt a hímet. Ránézésre egy kicsit, mintha már tompa volna az italtól, ami talán könnyebbség.*
- Én pedig wegtoreni táncosnő.* Nagyban megkönnyíti a kocsis dolgát, hogy máris tapizni kezd ez a mohó szuka, mert szemében nem több annál. Csupán egy mutatós egzotikus húsdarab. A mohó férfi kezek is útra kelnek, hogy megfogdossák a gömbölyded részeket.*
- Vad és fékezhetetlen népség vagyunk. Elvesszük, ami nekünk jár.* Csak azért nem ragadja magához, mert éppen vetkőztetik, amit igyekszik ő maga is lekövetni kezeivel. Legalábbis próbálna, de lehet, hogy a nő ruhája bánja meg ezt a végén. A férfin látszik, hogy nem a szavak embere, és jelenleg csak egyet akar. Párosodni, mint a kutyák. Csoda, hogy még nem teperte le, talán az ügyes lavírozás lehet ennek az oka.*
// karizma próba: sikeres első benyomás //
// Nawanthiri //
* A lány hátát a falnak vetve számol. Ha valaki most rákérdezne, akkor nem valószínű, hogy meg tudná pontosan mondani, hogy mióta csinálja ezt. Talán percek, esetleg órák óta. Egy viszont biztos, hogy a nyomasztó érzés, ami eddig is környékezte nem akar szűnni. Mintha a folyosó sötétje fojtogatná, aztán egy éles kiáltás hangzik fel.*
- Segítség!* Yeza hangja az a szobából. Dulakodás hangját lehet hallani. Nawanthiri, ha mozdul, akkor azt tapasztalja, hogy az ajtó nem nyílik. Mintha kulcsra lenne belülről zárva. Bentről kétségbe esett kiáltozás hallatszik. Ha fizikai behatásokkal próbálkozna, akkor is azt tapasztalja, hogy szinte semmi hatása. Szinte. A sötétség pedig csak gomolyog körülötte, szinte elnyelve mindent és mindenkit. Csak az ajtó és ő van jelenleg a térben. A koponyájában pedig egy ismerős hang lüktet, szinte szétfeszíti.*
- Miért nem segítesz rajta? Cserben hagyod őt is? Csalódást okozol nekem Kis Kabócám...* Ördögi kacajánál csak a bentről jövő hangok erősebbek. Vajon álom, vagy valóság ez?*
// karizma próba: sikertelen //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Tetszik a fiúnak az, amit most hal. Elégedett mosoly ül arcán, mert meg van róla győződve, hogy ma két halacska is akadt a horogjára.*
- Jól van bogárkám, addig igyál meg még egy olyan pohár fekete valamit! Szükséged lesz rá, ha végeztem azzal a táncos vöröskével.* Szükséges lesz az a kéz lefejtés, mert élvezettel tapogatja meg Nawanthirit a kocsis. Nem éppen türelmesen, de azért várakozik. Addig még ledönti a maradék sörét. Nem kell nagyon kérlelni, hogy kövesse felfelé a markos felszolgálót, vagy mit. Majdnem rohanvást teszi meg az utat, de kénytelen követni a nőt, elvégre azt tudja az utat, hogy hova. Mielőtt még berontana újra figyelmeztetik, hogy mennyire is törékeny kis virágocska ez a táncos.*
- Ne féj! Hamar végez vele, hogy te is jöhess.* Fog rá ő is a lány kezére, de ha ez még nem lenne elég, akkor a saját arcához emeli a kacsót és mélyet szippant belőle.*
- Ne menj messzire!* Hangzik a vágyakkal teli utasítás. Valahol lehet egy olyan érzése Nawathirinek, hogy ez az alak nem éppen egy gyengéd természetű. Mindegy is, mert hamarosan bebocsájtást nyer a férfi. Csupán egyetlen pillantás és néhány szó váltásra jut idő a két nő között, mielőtt az ajtó becsukódna.*
// Yeza //
* Kettesben marad a tharggal a vörös, aki most éppen táncosnő. Rögtön neki is lát, hogy behálózza ezt a hímet. Ránézésre egy kicsit, mintha már tompa volna az italtól, ami talán könnyebbség.*
- Én pedig wegtoreni táncosnő.* Nagyban megkönnyíti a kocsis dolgát, hogy máris tapizni kezd ez a mohó szuka, mert szemében nem több annál. Csupán egy mutatós egzotikus húsdarab. A mohó férfi kezek is útra kelnek, hogy megfogdossák a gömbölyded részeket.*
- Vad és fékezhetetlen népség vagyunk. Elvesszük, ami nekünk jár.* Csak azért nem ragadja magához, mert éppen vetkőztetik, amit igyekszik ő maga is lekövetni kezeivel. Legalábbis próbálna, de lehet, hogy a nő ruhája bánja meg ezt a végén. A férfin látszik, hogy nem a szavak embere, és jelenleg csak egyet akar. Párosodni, mint a kutyák. Csoda, hogy még nem teperte le, talán az ügyes lavírozás lehet ennek az oka.*
// karizma próba: sikeres első benyomás //
// Nawanthiri //
* A lány hátát a falnak vetve számol. Ha valaki most rákérdezne, akkor nem valószínű, hogy meg tudná pontosan mondani, hogy mióta csinálja ezt. Talán percek, esetleg órák óta. Egy viszont biztos, hogy a nyomasztó érzés, ami eddig is környékezte nem akar szűnni. Mintha a folyosó sötétje fojtogatná, aztán egy éles kiáltás hangzik fel.*
- Segítség!* Yeza hangja az a szobából. Dulakodás hangját lehet hallani. Nawanthiri, ha mozdul, akkor azt tapasztalja, hogy az ajtó nem nyílik. Mintha kulcsra lenne belülről zárva. Bentről kétségbe esett kiáltozás hallatszik. Ha fizikai behatásokkal próbálkozna, akkor is azt tapasztalja, hogy szinte semmi hatása. Szinte. A sötétség pedig csak gomolyog körülötte, szinte elnyelve mindent és mindenkit. Csak az ajtó és ő van jelenleg a térben. A koponyájában pedig egy ismerős hang lüktet, szinte szétfeszíti.*
- Miért nem segítesz rajta? Cserben hagyod őt is? Csalódást okozol nekem Kis Kabócám...* Ördögi kacajánál csak a bentről jövő hangok erősebbek. Vajon álom, vagy valóság ez?*
// karizma próba: sikertelen //
5750. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-12 16:29:55
Üzenet elküldve: 2021-10-12 16:29:55
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
*Érzi, hogy mennyire félbehagyott választ adott, de nem szeretne sem érzelgősnek, sem bunkónak tűnni Luu szemében. Ám ettől még nem tudja jobban, hogy mit kellene mondania. Így inkább hagyja, hogy a félvér lány felöltözzön.
A választ, amit kap, meglepi. Tényleg abban a hitben volt, hogy Luu indulni fog és egyedül hagyja őt a szobában. Gyors liezon, mindketten elégedettek és viszlát. Ennek ellenére a lány visszatér mellé és annyira rá figyel, hogy nem is veszi észre, amikor a szütyő bekerül az ágy alá. Nem ismerik egymást, de Mik a Kalmárban dolgozik már azóta, amikor még Kósza Pinty volt, az újranyitás óta.
A válaszra viszont őszintén elmosolyodik, így legalább nem lesz olyan, mint egy gyors numera. Bár így is az volt.*
- Terveim? *Kérdez vissza mosolyogva. A reggeli fejleharapáson pedig jót derül. Lám, Luu nem csak szép, de jó humora is van.*
- Én itt dolgozom, nincsenek nagy terveim. *Válaszolja egyszerűen.*
- Tudod... *Kezd bele, de megtorpan, ám folytatja ezúttal.*
- Tényleg nem szoktam senki ágyába bújni azonnal és úgy gondolom, hogy te sem. De ez talán mindkettőnknek "kellett". *Van egy kérdés felhangja a mondat végének.*
- Ne érts félre, nem gondollak könnyű nőnek. Csinos vagy és jó a humorod, úgy hiszem, eszes is vagy. Mindegyik ujjadra találnál egy férfit. *Bókol kicsit a lánynak.*
- Az ilyen légyottok után marad az emberben valami üresség úgy érzem. De nem fogok pálcát törni feletted, ha egy másik szobában aludnál vagy itt, egyedül. Nagyfiú vagyok, fel fogom dolgozni. *Mosolyog a hajával játszó lányra.*
- A döntést rád bízom. *Passzolja le a választást a lánynak. Ő itt itthon van, eszébe sem jutna lenyúlni bármit is tőle, de ezt persze Luu nem tudhatja.*
*Érzi, hogy mennyire félbehagyott választ adott, de nem szeretne sem érzelgősnek, sem bunkónak tűnni Luu szemében. Ám ettől még nem tudja jobban, hogy mit kellene mondania. Így inkább hagyja, hogy a félvér lány felöltözzön.
A választ, amit kap, meglepi. Tényleg abban a hitben volt, hogy Luu indulni fog és egyedül hagyja őt a szobában. Gyors liezon, mindketten elégedettek és viszlát. Ennek ellenére a lány visszatér mellé és annyira rá figyel, hogy nem is veszi észre, amikor a szütyő bekerül az ágy alá. Nem ismerik egymást, de Mik a Kalmárban dolgozik már azóta, amikor még Kósza Pinty volt, az újranyitás óta.
A válaszra viszont őszintén elmosolyodik, így legalább nem lesz olyan, mint egy gyors numera. Bár így is az volt.*
- Terveim? *Kérdez vissza mosolyogva. A reggeli fejleharapáson pedig jót derül. Lám, Luu nem csak szép, de jó humora is van.*
- Én itt dolgozom, nincsenek nagy terveim. *Válaszolja egyszerűen.*
- Tudod... *Kezd bele, de megtorpan, ám folytatja ezúttal.*
- Tényleg nem szoktam senki ágyába bújni azonnal és úgy gondolom, hogy te sem. De ez talán mindkettőnknek "kellett". *Van egy kérdés felhangja a mondat végének.*
- Ne érts félre, nem gondollak könnyű nőnek. Csinos vagy és jó a humorod, úgy hiszem, eszes is vagy. Mindegyik ujjadra találnál egy férfit. *Bókol kicsit a lánynak.*
- Az ilyen légyottok után marad az emberben valami üresség úgy érzem. De nem fogok pálcát törni feletted, ha egy másik szobában aludnál vagy itt, egyedül. Nagyfiú vagyok, fel fogom dolgozni. *Mosolyog a hajával játszó lányra.*
- A döntést rád bízom. *Passzolja le a választást a lánynak. Ő itt itthon van, eszébe sem jutna lenyúlni bármit is tőle, de ezt persze Luu nem tudhatja.*
5749. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-12 09:31:25
Üzenet elküldve: 2021-10-12 09:31:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Úgy tartják Lanawin bölcsei, hogy nincs semmi tökéletes, kellő igyekvéssel, ízléssel és alkalmasint anyagai erőforrások felhasználásával mindenen lehet javítani. Bár Hubi ezen bölcsek javarészét kóklereknek tartja akik tudásukon éktelenkedő fehér foltok palástolására igyekeztek jól hangzó szólamokat kiagyalni, hogy nevük valami módon fennmaradhasson, néha kénytelen egyetérteni egynémely megállapításukkal. Mint most ezzel. Elvégre itt ez a mélységi aki az eddigi tapasztalatok szerint mindenben megfelel a jó kancellár elvárásainak. Vonzó, kívánatos, eszes, készséges (nem utolsó szempont) és ami Hubinak a Vashegyen eltöltött idő után rendkívül fontos: tudja értékelni a kancellárt. Erre mi van? Hubi gyanakszik, mondván magában, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Szó mi szó, mindig is óvatos duhaj volt, de a thargok között paranoiája saját maga által is észrevehetően fokozódott. Most pedig, ahogy Reya kipattan az ágyból és Hubi fejét kicsit félrebiccentve, kedvtelve figyeli ahogy mosakodni kezd, ez határozottan zavaró. Még szerencse, hogy nem ismeri a sötételf fejében kavargó gondolatokat. Ha kiderülne számára, hogy Reya felfogása mennyire közel áll az övéhez, talán el is menekülne.*
- Nos, a thargok- noha már jó ideje letelepedtek - egyfajta barbár erkölcsiség szerint élnek. A teszi erőt, ügyességet, harci készségeket értékeli sokra. Talán ennek is köszönhető, hogy bár a körükben is előfordultak olyanok akik a szellem erejében bíztak és mágikus tanokban mélyedtek el, új otthont kerestek maguknak, még ha a jó viszony töretlen is maradt. Büszkék egyenességükre, teszem hozzá joggal, még ha ez gyakran egyfajta naivitással is párosul. De ha arra vagy kíváncsi, hogy van-e valami amire különös figyelemmel kell lenned, nemleges választ adhatok. Legfeljebb annyi kiegészítéssel, hogy Kagan Thargodar személye szinte kultikus tisztelet tárgya, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy leánya gond nélkül foglalhatta el atyja trónját.
*Majdnem odabiggyeszti Aenae neve elé az alkalmatlan jelzőt, de ezt végül visszanyeli.*
- Annyi tanácsot adhatok, hogy ha a fajtád övező előítéleteknek hangot adnak, fogadd ezt türelemmel! Ahogy minden sztereotípiára igaz, erre is, hogy ha megismerik a tárgyát, csillapodik és el is tűnik.
*Igazán szerencse, hogy Syoud volt szíves eltűnni a színről, mert a veszett elf sajátságos hozzáállását a mélységi nőstényekhez valóban nehéz lenne kezelni. Most már Hubi is feltápászkodik az ágyról és Reyát figyelve olyan mozdulattal simít végig a szakállán ami miatt egyes rosszindulatú lelkek nem átallják vén kecskének nevezni. Reya mögé lép, végigsimít a derekán, kezei a csípőjén állapodnak meg és szembe fordítja magával.*
- Egyébiránt nincs okod aggodalomra, kedvesem. A thargok soha el nem múlható hálával tartoznak nekem, így amíg az oltalmam alatt állsz, nem eshet bántódásod.
*Ebben a pillanatban sajnálja, hogy siettette az indulást, mert megmozdul benne valami és határozott késztetést érez arra, hogy Reyát haladéktalanul oltalma és maga alá helyezze, de erre még lesz idő bőven.*
- Ha elkészültél, indulhatunk is. Bízom benne, hogy a hintóra sem kell várnunk.
*Ha mégis, úgy a semmirekellő kocsis a következő hatokra az istálló ganézásának felemelő feladatával fogja megbízni.*
*Úgy tartják Lanawin bölcsei, hogy nincs semmi tökéletes, kellő igyekvéssel, ízléssel és alkalmasint anyagai erőforrások felhasználásával mindenen lehet javítani. Bár Hubi ezen bölcsek javarészét kóklereknek tartja akik tudásukon éktelenkedő fehér foltok palástolására igyekeztek jól hangzó szólamokat kiagyalni, hogy nevük valami módon fennmaradhasson, néha kénytelen egyetérteni egynémely megállapításukkal. Mint most ezzel. Elvégre itt ez a mélységi aki az eddigi tapasztalatok szerint mindenben megfelel a jó kancellár elvárásainak. Vonzó, kívánatos, eszes, készséges (nem utolsó szempont) és ami Hubinak a Vashegyen eltöltött idő után rendkívül fontos: tudja értékelni a kancellárt. Erre mi van? Hubi gyanakszik, mondván magában, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Szó mi szó, mindig is óvatos duhaj volt, de a thargok között paranoiája saját maga által is észrevehetően fokozódott. Most pedig, ahogy Reya kipattan az ágyból és Hubi fejét kicsit félrebiccentve, kedvtelve figyeli ahogy mosakodni kezd, ez határozottan zavaró. Még szerencse, hogy nem ismeri a sötételf fejében kavargó gondolatokat. Ha kiderülne számára, hogy Reya felfogása mennyire közel áll az övéhez, talán el is menekülne.*
- Nos, a thargok- noha már jó ideje letelepedtek - egyfajta barbár erkölcsiség szerint élnek. A teszi erőt, ügyességet, harci készségeket értékeli sokra. Talán ennek is köszönhető, hogy bár a körükben is előfordultak olyanok akik a szellem erejében bíztak és mágikus tanokban mélyedtek el, új otthont kerestek maguknak, még ha a jó viszony töretlen is maradt. Büszkék egyenességükre, teszem hozzá joggal, még ha ez gyakran egyfajta naivitással is párosul. De ha arra vagy kíváncsi, hogy van-e valami amire különös figyelemmel kell lenned, nemleges választ adhatok. Legfeljebb annyi kiegészítéssel, hogy Kagan Thargodar személye szinte kultikus tisztelet tárgya, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy leánya gond nélkül foglalhatta el atyja trónját.
*Majdnem odabiggyeszti Aenae neve elé az alkalmatlan jelzőt, de ezt végül visszanyeli.*
- Annyi tanácsot adhatok, hogy ha a fajtád övező előítéleteknek hangot adnak, fogadd ezt türelemmel! Ahogy minden sztereotípiára igaz, erre is, hogy ha megismerik a tárgyát, csillapodik és el is tűnik.
*Igazán szerencse, hogy Syoud volt szíves eltűnni a színről, mert a veszett elf sajátságos hozzáállását a mélységi nőstényekhez valóban nehéz lenne kezelni. Most már Hubi is feltápászkodik az ágyról és Reyát figyelve olyan mozdulattal simít végig a szakállán ami miatt egyes rosszindulatú lelkek nem átallják vén kecskének nevezni. Reya mögé lép, végigsimít a derekán, kezei a csípőjén állapodnak meg és szembe fordítja magával.*
- Egyébiránt nincs okod aggodalomra, kedvesem. A thargok soha el nem múlható hálával tartoznak nekem, így amíg az oltalmam alatt állsz, nem eshet bántódásod.
*Ebben a pillanatban sajnálja, hogy siettette az indulást, mert megmozdul benne valami és határozott késztetést érez arra, hogy Reyát haladéktalanul oltalma és maga alá helyezze, de erre még lesz idő bőven.*
- Ha elkészültél, indulhatunk is. Bízom benne, hogy a hintóra sem kell várnunk.
*Ha mégis, úgy a semmirekellő kocsis a következő hatokra az istálló ganézásának felemelő feladatával fogja megbízni.*
5748. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-11 13:32:20
Üzenet elküldve: 2021-10-11 13:32:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
*Mikor viccelődni próbál, hogy oldja a hangulatot vagy valami egyebet, amit még nem igazán tud meghatározni, csupán egy kurta választ kap, kicsit befejezetlenül. Ebbe a témába mélyebben nem is akar belemenni, azt nem szeretné, ha a férfinek kényelmetlen lenne a dolog, nem mintha ismerné. Csak szótlanul váltanak néhány pillantást, amelyek a kósza bámészkodásokból erednek, közben pedig öltözik, de nem teljesen. Ekkor kapja a kérdést a másiktól, aki már szinte fel is ült az ágyban, a takargatást megoldva egy takaróval.*
-Persze! Vissza az ágyba, csak gondoltam, legalább az alsóneműim legyenek meg ébredéskor. *Mondja, miközben visszabújik az ágyba. Közben a szütyőjét is magához veszi és becsúsztatja az ágy alá, az ő felén.*
-Én innen ma már sehova nem megyek egy alvás nélkül. *Mondja és közben az ujjai közé veszi a férfi haját és azzal játszik.*
-Neked mik a terveid? Ne legyél ilyen szűkszavú, nem sértődőm meg. Fejeket szoktam leharapni, de azt csak reggelente. *Kacsint a másikra, hátha ki tud húzni belőle még egy- két szót.*
*Mikor viccelődni próbál, hogy oldja a hangulatot vagy valami egyebet, amit még nem igazán tud meghatározni, csupán egy kurta választ kap, kicsit befejezetlenül. Ebbe a témába mélyebben nem is akar belemenni, azt nem szeretné, ha a férfinek kényelmetlen lenne a dolog, nem mintha ismerné. Csak szótlanul váltanak néhány pillantást, amelyek a kósza bámészkodásokból erednek, közben pedig öltözik, de nem teljesen. Ekkor kapja a kérdést a másiktól, aki már szinte fel is ült az ágyban, a takargatást megoldva egy takaróval.*
-Persze! Vissza az ágyba, csak gondoltam, legalább az alsóneműim legyenek meg ébredéskor. *Mondja, miközben visszabújik az ágyba. Közben a szütyőjét is magához veszi és becsúsztatja az ágy alá, az ő felén.*
-Én innen ma már sehova nem megyek egy alvás nélkül. *Mondja és közben az ujjai közé veszi a férfi haját és azzal játszik.*
-Neked mik a terveid? Ne legyél ilyen szűkszavú, nem sértődőm meg. Fejeket szoktam leharapni, de azt csak reggelente. *Kacsint a másikra, hátha ki tud húzni belőle még egy- két szót.*
5747. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-10 18:45:38
Üzenet elküldve: 2021-10-10 18:45:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet/
*Nem tudja, hogy meddig kell várjon a kedvesére, de nem is igazán zavarja a tény, hogy eltölthet is kis időt csendes magányában. Sok dolog kavarog a fejében, és legalább van idejük leülepedni, vagy megharcolni egymással. A vállán hirtelen érintést érez, és ösztönösen odahúz a feje, akárcsak egy macskának, mikor valaki megközelíti kezével.*
-Dessilenae kedves!
*Szólal fel hirtelen, mikor arc is párosul a kedves gesztushoz.*
-Ugyan, hisz épp rád vártam. Ahogyan megbeszéltük.
*Apró főhajtás, egyrészt a megbeszélt dolgok szentségének, másrészt magának az elfnek egyfajta üdvözlésképp.*
-Sikerült elintézni az elintéznivalókat?
*Kérdezi kellemesen, miközben magának is rendel valami harapnivalót, hisz nem akarja csendben nézni míg a másik esetleg eszik. Bár ő otthon bekapott pár falatot, de mit árthat egy kevés ráadás? ~Akkor legyen egy kis Hamuban sült tepertős pogácsa hogy is? Ja igen az 4 arany,
meg egy Tea most jól esne, akkor az még 2 lesz.~ *
-Hűvösödik az idő, meg kell mondanom.
*Ezért is örül annyira, mikor megérkezik a rendelés, s a forró teába halkan belekortyolhat, s egy aprót csíp a pogácsából. Roppant előkelő étkezési forma, meg kell hagyni.*
*Nem tudja, hogy meddig kell várjon a kedvesére, de nem is igazán zavarja a tény, hogy eltölthet is kis időt csendes magányában. Sok dolog kavarog a fejében, és legalább van idejük leülepedni, vagy megharcolni egymással. A vállán hirtelen érintést érez, és ösztönösen odahúz a feje, akárcsak egy macskának, mikor valaki megközelíti kezével.*
-Dessilenae kedves!
*Szólal fel hirtelen, mikor arc is párosul a kedves gesztushoz.*
-Ugyan, hisz épp rád vártam. Ahogyan megbeszéltük.
*Apró főhajtás, egyrészt a megbeszélt dolgok szentségének, másrészt magának az elfnek egyfajta üdvözlésképp.*
-Sikerült elintézni az elintéznivalókat?
*Kérdezi kellemesen, miközben magának is rendel valami harapnivalót, hisz nem akarja csendben nézni míg a másik esetleg eszik. Bár ő otthon bekapott pár falatot, de mit árthat egy kevés ráadás? ~Akkor legyen egy kis Hamuban sült tepertős pogácsa hogy is? Ja igen az 4 arany,
meg egy Tea most jól esne, akkor az még 2 lesz.~ *-Hűvösödik az idő, meg kell mondanom.
*Ezért is örül annyira, mikor megérkezik a rendelés, s a forró teába halkan belekortyolhat, s egy aprót csíp a pogácsából. Roppant előkelő étkezési forma, meg kell hagyni.*
5746. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-10 15:01:07
Üzenet elküldve: 2021-10-10 15:01:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Végre felér a szobájába, s kicsit rendbe szedi magát. Bár ruhája még nem koszos, mégis egy újabbat vesz fel, egy sokkal elegánsabb, és kevésbé utcai viseletre szabott sötétzöld selymet, fekete fűzővel, és magasított sarkú csizmával. Haját szoros kontyba fogja, egy egyszerű, aranyozott csattal eltűzve, ez a frizura sokkal inkább hivatalos külsőt kölcsönöz neki, mint a hátára omló fekete, kusza tincsek. Sminkje visszafogott, de azért látszik, hogy van rajta némi festék. Jó egy óra elidőzés után leballag a vendégtérbe, hogy harapjon valami finomat. Így először a pulthoz lép, hogy leadja a rendelését Úrnő kedvence nevű különlegességre, 15 aranyért. Csupán utána néz körbe, s szúrja ki kedvenc tündérét. Oda is siet hozzá, kedvesen megsimítva a férfi vállát.*
-Gondolom, nincs ellenedre, ha csatlakozom.
*Villantja rá elbűvölő, kacér mosolyát, s letelepszik Merchennel szemben. *
*Végre felér a szobájába, s kicsit rendbe szedi magát. Bár ruhája még nem koszos, mégis egy újabbat vesz fel, egy sokkal elegánsabb, és kevésbé utcai viseletre szabott sötétzöld selymet, fekete fűzővel, és magasított sarkú csizmával. Haját szoros kontyba fogja, egy egyszerű, aranyozott csattal eltűzve, ez a frizura sokkal inkább hivatalos külsőt kölcsönöz neki, mint a hátára omló fekete, kusza tincsek. Sminkje visszafogott, de azért látszik, hogy van rajta némi festék. Jó egy óra elidőzés után leballag a vendégtérbe, hogy harapjon valami finomat. Így először a pulthoz lép, hogy leadja a rendelését Úrnő kedvence nevű különlegességre, 15 aranyért.
Csupán utána néz körbe, s szúrja ki kedvenc tündérét. Oda is siet hozzá, kedvesen megsimítva a férfi vállát.*-Gondolom, nincs ellenedre, ha csatlakozom.
*Villantja rá elbűvölő, kacér mosolyát, s letelepszik Merchennel szemben. *
5745. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-10 09:10:24
Üzenet elküldve: 2021-10-10 09:10:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Régi szép idők, amikor... Mindegy. Elmúlt. Most már más szelek fújnak, neki pedig illő lenne végre összekapni magát és bizonyítani, hogy ér is valamit.
Eddig nem igazán nézett körül alaposabban a vendégek számára fenntartott szobákban, most viszont megragadják a figyelmét apróságok is. A sarokban a szekrényke mellett átüt valami minta a falon az új festékréteg alatt. Talán valami madár? Nem tudja alaposabban megnézni. Kopogtatás és már nyílik az ajtó. Yeza izgatottan kulcsolja össze maga előtt a kezeit. Ajkai elnyílnak, mintha egyenesen az a megtiszteltetés érné, hogy egy híresség hajlandó találkozni vele. A férfira koncentrál. A Nawanthiri pillantásában honoló furcsaság felett szinte teljesen elsiklik. Szinte. Még a megjegyzés is csaknem elillan a füle mellett a kopogásról baj esetén. Megszokta már, hogy maga oldja meg az adódó problémákat.*
- El se hiszem *szusszan nagyot, amikor kettesben maradnak. A férfihoz lép és egészen lenyűgözötten kerüli meg, hogy minden oldalról szemügyre vehesse.*
- Még sosem láttam közelről igazi thargot *mondja. Tenyerei félszeg kíváncsisággal simítanak végig a kocsis karján, mellkasán, derekán és igen, a hátsóján is.*
- Sok mindent hallani rólatok *lép a kör után újra a férfi elé. Úgy pillant fel a kocsisra, mint egy élő legendára* -, én pedig nagyon kíváncsi vagyok *súgja, s ujjacskái máris kezdik kibontogatni a szerencsés flótás inggombjait.
A férfiak többnyire borzasztóan egyszerűek. Az ilyen esetekben nem is a csábítás a nehéz, hanem hogy az ő kezében maradjon az irányítás. Beszéltetnie kell a fickót. A sok nagyzoló önfényezés közül pedig észrevétlenül ki kell csalnia azt is, amire kíváncsi. Amihez igazi gyakorlat kell, az az, hogy mindeközben a vágy tüzét olyan héven engedje csak lobogni, hogy a férfi készséges legyen a beszédben is. Yeza otthonosan mozog ezen a terepen. Ügyesen csusszan ki a fogásból, ha kell vagy ajánl felkavaróan édes alternatívákat. Megvannak a trükkjei, ismeri a férfitest csínját-bínját és ki is használja, hogy megoldja a kocsis nyelvét.
Nem engedi előreszaladni az eseményeket, amíg a tharg ki nem fecsegett mindent, amit csak tud. A vörös ellenben nem fukar a jutalmazással, ha megkapja, amit akar.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Régi szép idők, amikor... Mindegy. Elmúlt. Most már más szelek fújnak, neki pedig illő lenne végre összekapni magát és bizonyítani, hogy ér is valamit.
Eddig nem igazán nézett körül alaposabban a vendégek számára fenntartott szobákban, most viszont megragadják a figyelmét apróságok is. A sarokban a szekrényke mellett átüt valami minta a falon az új festékréteg alatt. Talán valami madár? Nem tudja alaposabban megnézni. Kopogtatás és már nyílik az ajtó. Yeza izgatottan kulcsolja össze maga előtt a kezeit. Ajkai elnyílnak, mintha egyenesen az a megtiszteltetés érné, hogy egy híresség hajlandó találkozni vele. A férfira koncentrál. A Nawanthiri pillantásában honoló furcsaság felett szinte teljesen elsiklik. Szinte. Még a megjegyzés is csaknem elillan a füle mellett a kopogásról baj esetén. Megszokta már, hogy maga oldja meg az adódó problémákat.*
- El se hiszem *szusszan nagyot, amikor kettesben maradnak. A férfihoz lép és egészen lenyűgözötten kerüli meg, hogy minden oldalról szemügyre vehesse.*
- Még sosem láttam közelről igazi thargot *mondja. Tenyerei félszeg kíváncsisággal simítanak végig a kocsis karján, mellkasán, derekán és igen, a hátsóján is.*
- Sok mindent hallani rólatok *lép a kör után újra a férfi elé. Úgy pillant fel a kocsisra, mint egy élő legendára* -, én pedig nagyon kíváncsi vagyok *súgja, s ujjacskái máris kezdik kibontogatni a szerencsés flótás inggombjait.
A férfiak többnyire borzasztóan egyszerűek. Az ilyen esetekben nem is a csábítás a nehéz, hanem hogy az ő kezében maradjon az irányítás. Beszéltetnie kell a fickót. A sok nagyzoló önfényezés közül pedig észrevétlenül ki kell csalnia azt is, amire kíváncsi. Amihez igazi gyakorlat kell, az az, hogy mindeközben a vágy tüzét olyan héven engedje csak lobogni, hogy a férfi készséges legyen a beszédben is. Yeza otthonosan mozog ezen a terepen. Ügyesen csusszan ki a fogásból, ha kell vagy ajánl felkavaróan édes alternatívákat. Megvannak a trükkjei, ismeri a férfitest csínját-bínját és ki is használja, hogy megoldja a kocsis nyelvét.
Nem engedi előreszaladni az eseményeket, amíg a tharg ki nem fecsegett mindent, amit csak tud. A vörös ellenben nem fukar a jutalmazással, ha megkapja, amit akar.*
5744. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-08 19:04:58
Üzenet elküldve: 2021-10-08 19:04:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Bajusznézőben//
*Miközben tesz- vesz a pult takarásában, törölget és egyebek. Bár ezúttal talán más jár a fejében. Mióta itt dolgozik a pult mögött, több korábbi vásárlója is, és nem véletlenül a tagja a személyzetnek egy kontár is, bizonyára itt még magasabb babérokra is törhetne, mint a takarító. De ehhez minden bizonnyal el kéne simítania a közte és Aztyan között megbúvó ellentétet, ami nem kicsit tehetne keresztbe ennek az elképzelésnek. Fel is pakolj a tatyóját és elindul, remélve, hogy el tudja simítani még a mai napon ezt a dolgot. Persze hagy a pultban egy mosogató fiút, ha minden kötél szakad, majd ő kisegíti.*
*Miközben tesz- vesz a pult takarásában, törölget és egyebek. Bár ezúttal talán más jár a fejében. Mióta itt dolgozik a pult mögött, több korábbi vásárlója is, és nem véletlenül a tagja a személyzetnek egy kontár is, bizonyára itt még magasabb babérokra is törhetne, mint a takarító. De ehhez minden bizonnyal el kéne simítania a közte és Aztyan között megbúvó ellentétet, ami nem kicsit tehetne keresztbe ennek az elképzelésnek. Fel is pakolj a tatyóját és elindul, remélve, hogy el tudja simítani még a mai napon ezt a dolgot. Persze hagy a pultban egy mosogató fiút, ha minden kötél szakad, majd ő kisegíti.*
5743. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-08 18:23:46
Üzenet elküldve: 2021-10-08 18:23:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés//
*Nawanthirishardipandra teljes komolysággal bólogat: a kávétól bizony kétannyit lehet szerelmeskedni, mint amennyire egyébként futná a tehetségből. A maga részéről visszafogottan, de érezhető rutinnal kortyolgatja az éjfekete italt, amely a cukornak köszönhetően most már édes is, mint a bűn.*
- A barátnőm kettesben akar lenni veled. *feleli a kocsisnak, továbbra sem engedve el az állát* Előbb tedd boldoggá őt, uram. Aztán...
*A szerzetes érzi, hogy a halántékán lüktetni kezd egy ér. A tudata hátuljában feszült várakozás csomósodik össze apránként. Mint egy visszafojtott, rikoltó kacagás. Akkor áradt ilyen a rémből, amikor karjával-lábával tartotta átölelve a lányt az Erdőszéli Tisztáson, és nem lehetett tudni, hogy Ukrom vajon kettesben hagyja őket, vagy megpróbál segíteni valahogy Nawanthirin.*
- ...eldöntöd, lennél-e még velem is!
*Azzal elengedi a tharg állát. Ha szükséges, gyengéd erőszakkal a férfi kezét is lefejti magáról, majd egy termetét, öltözetét és a nagy, kérges kezét meghazudtolóan elegáns mozdulattal várakozásra inti. Puha léptekkel a pult mögé sétál, zsebre rakja a 4-es szoba kulcsát, és int a kocsisnak, hogy kövesse az emeletre.
A lépcsőn felfelé haladva beszűkül körülötte a világ. Kettejük lépteibe egy harmadik valakié vegyülnek: lehetetlenül kecses árnyéklábaké, amelyek csak akkor ütnek zajt, ha gazdájuk úgy akarja. Nawanthirit érzése szerint nem egy, hanem két szempár akarja levetkőztetni a tekintetével. A vállában csomók gyűlnek, a lábait gondolatban úgy parancsolja mind följebb a fokokon, mint két rossz gebét. Mielőtt bekopogna Yezához, visszafordul a kocsis felé. Kezét a kezére teszi.*
- Szelíd gyertyaláng, ne feledd. Legyél nagyon kedves hozzá...
*Ezután bezörget, majd be is nyit. A vörös különös, baljós fényt láthat parázslani a mandulaszemeiben, amit a huncutnak szánt mosoly sem tud ellensúlyozni. Miután a thargot betessékelte, leellenőrzi, hogy belülről van-e kulcs a zárban: ha igen, kiveszi, és Yezának nyújtja.*
- Itt leszek a folyosón. Ha baj van, kétszer kettőt fogok kopogni! *meg is mutatja, hogy hangzik, aztán ha nincs más, magára hagyja a kocsist Wegtoren szelíd gyertyalángjával. Az ajtót csak becsukja, de nem zárja be.*
~Miket tudsz te, Kis Kabócám...~
*Hallatszik egy vérfagylaló hang Nawanthiri fejében. A lány nekiveti a hátát a folyosó falának, és a szemét lehunyva elkezdi számolni a légzését.*
*Nawanthirishardipandra teljes komolysággal bólogat: a kávétól bizony kétannyit lehet szerelmeskedni, mint amennyire egyébként futná a tehetségből. A maga részéről visszafogottan, de érezhető rutinnal kortyolgatja az éjfekete italt, amely a cukornak köszönhetően most már édes is, mint a bűn.*
- A barátnőm kettesben akar lenni veled. *feleli a kocsisnak, továbbra sem engedve el az állát* Előbb tedd boldoggá őt, uram. Aztán...
*A szerzetes érzi, hogy a halántékán lüktetni kezd egy ér. A tudata hátuljában feszült várakozás csomósodik össze apránként. Mint egy visszafojtott, rikoltó kacagás. Akkor áradt ilyen a rémből, amikor karjával-lábával tartotta átölelve a lányt az Erdőszéli Tisztáson, és nem lehetett tudni, hogy Ukrom vajon kettesben hagyja őket, vagy megpróbál segíteni valahogy Nawanthirin.*
- ...eldöntöd, lennél-e még velem is!
*Azzal elengedi a tharg állát. Ha szükséges, gyengéd erőszakkal a férfi kezét is lefejti magáról, majd egy termetét, öltözetét és a nagy, kérges kezét meghazudtolóan elegáns mozdulattal várakozásra inti. Puha léptekkel a pult mögé sétál, zsebre rakja a 4-es szoba kulcsát, és int a kocsisnak, hogy kövesse az emeletre.
A lépcsőn felfelé haladva beszűkül körülötte a világ. Kettejük lépteibe egy harmadik valakié vegyülnek: lehetetlenül kecses árnyéklábaké, amelyek csak akkor ütnek zajt, ha gazdájuk úgy akarja. Nawanthirit érzése szerint nem egy, hanem két szempár akarja levetkőztetni a tekintetével. A vállában csomók gyűlnek, a lábait gondolatban úgy parancsolja mind följebb a fokokon, mint két rossz gebét. Mielőtt bekopogna Yezához, visszafordul a kocsis felé. Kezét a kezére teszi.*
- Szelíd gyertyaláng, ne feledd. Legyél nagyon kedves hozzá...
*Ezután bezörget, majd be is nyit. A vörös különös, baljós fényt láthat parázslani a mandulaszemeiben, amit a huncutnak szánt mosoly sem tud ellensúlyozni. Miután a thargot betessékelte, leellenőrzi, hogy belülről van-e kulcs a zárban: ha igen, kiveszi, és Yezának nyújtja.*
- Itt leszek a folyosón. Ha baj van, kétszer kettőt fogok kopogni! *meg is mutatja, hogy hangzik, aztán ha nincs más, magára hagyja a kocsist Wegtoren szelíd gyertyalángjával. Az ajtót csak becsukja, de nem zárja be.*
~Miket tudsz te, Kis Kabócám...~
*Hallatszik egy vérfagylaló hang Nawanthiri fejében. A lány nekiveti a hátát a folyosó falának, és a szemét lehunyva elkezdi számolni a légzését.*
5742. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-08 15:44:56
Üzenet elküldve: 2021-10-08 15:44:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A dolgok mozgásba lendülnek azzal, hogy a kávé asztalt ér. A tharg kocsis látszólag nincs éppen elájulva ettől a keserű valamitől.*
- Mit mondasz? Ettől a valamitől?* Pillant rá komolyan és élénken kezdi el figyelni, ahogy a mandulaszemű bögyös kevergetni kezdi az italt. Ő is megkevergeti, majd igyekszik mihamarább lehajtani az italt. Milyen kár, hogy forrón szokták a kávét felszolgálni, így aztán ez mégsem megy olyan gyorsan. Főleg, ha időközben szemei más tájékra vándorolnak. Na meg az a vörös sem hagyja nyugodni. A táncos említésére kaján vigyor húzódik a szája szélére, de ez lehet csak a szemen üldögélő mellek miatt van. Ki tudja ezt? Úgy tűnik, hogy azoknak a melleknek a gazdája ezt megelégelte, mert átnyúl az asztal felett, hogy helyére tegye a mohó szemeket. Bambán vigyorog bele a mandulaszemekbe.*
- Szóval velem akar lenni a kis wegtoreni? Akkor nem kéne megváratni, de te is jöhetnél szépségem. Úgy látom most te is kétszer annyit tudnál szerelmeskedni.* Bök a kávéja felé.* Elbírok én kettővel is.* Húzza ki magát, így félig spiccesen. Perverz gondolatait dudorodó nadrágja is szépen tükrözi.*
- Na gyere szépségem, ne légy szégyellős!* Unszolja felfelé, pedig még csak azt sem tudja, hogy hova kéne mennie.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A dolgok mozgásba lendülnek azzal, hogy a kávé asztalt ér. A tharg kocsis látszólag nincs éppen elájulva ettől a keserű valamitől.*
- Mit mondasz? Ettől a valamitől?* Pillant rá komolyan és élénken kezdi el figyelni, ahogy a mandulaszemű bögyös kevergetni kezdi az italt. Ő is megkevergeti, majd igyekszik mihamarább lehajtani az italt. Milyen kár, hogy forrón szokták a kávét felszolgálni, így aztán ez mégsem megy olyan gyorsan. Főleg, ha időközben szemei más tájékra vándorolnak. Na meg az a vörös sem hagyja nyugodni. A táncos említésére kaján vigyor húzódik a szája szélére, de ez lehet csak a szemen üldögélő mellek miatt van. Ki tudja ezt? Úgy tűnik, hogy azoknak a melleknek a gazdája ezt megelégelte, mert átnyúl az asztal felett, hogy helyére tegye a mohó szemeket. Bambán vigyorog bele a mandulaszemekbe.*
- Szóval velem akar lenni a kis wegtoreni? Akkor nem kéne megváratni, de te is jöhetnél szépségem. Úgy látom most te is kétszer annyit tudnál szerelmeskedni.* Bök a kávéja felé.* Elbírok én kettővel is.* Húzza ki magát, így félig spiccesen. Perverz gondolatait dudorodó nadrágja is szépen tükrözi.*
- Na gyere szépségem, ne légy szégyellős!* Unszolja felfelé, pedig még csak azt sem tudja, hogy hova kéne mennie.*
5741. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-10-08 14:02:38
Üzenet elküldve: 2021-10-08 14:02:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmatúra - az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Valóban gyors, de annál szenvedélyesebb liezonban lehetett részük, ami épp arra volt tökéletes, amire kellett. Hunyt szemmel fekszik a szuszogó lány mellett, úszva a kéj után visszamaradt édes fáradtságban, amikor Luu szavai rántják vissza a valóságba. Oldalra fordítja a fejét, halovány mosollyal az arcán.*
- Nem... *Szeretne még mondani valamit, valami tréfásat, valami ideillőt, de hirtelen nem jön semmi az ajkára. Érzi, hogy a félvér sem gondolja komolyan a kérdést, de ostobaságot sem akar mondani valami olyannal, hogy "csak a legszebbek".
A szex jó volt, felpezsdítette a vérét, de most, hogy vége, csak valami szégyenérzet marad utána mellékízként. Itt ez a csinos, igazán kedves félelf lány, akit meg sem ismert igazán, pedig szeretné, ám mivel nem a normális módon építkezett a kapcsolatuk, így olyan furán venné most ki magát, ha az elején kezdenék.
Ahogya a lány felül és öltözni kezd, feljebb kúszik az ágyon, hátát a támlájának veti, félig ülő, félig fekvő helyzetet véve fel betakarva alsótestét. Felsőtestét a friss nyomok mellett megannyi heg és egykori sérülés nyoma tarkítja. Egy korábban élt élet mementói.
Mintha Luu indulni készülne, legalábbis ezt olvassa ki a mozdulataiból, a szeméből, amikor felénéz. Neki is tetszik a látvány és most már tudja, mit rejtettek a ruhák és elégedettségére szolgált a meztelen valóság is.
A legrosszabb, hogy még most sem tud mit mondani, minden, ami az ajkára jönne, olyan esetlenül, gyerekesen hangzik. Kicsi ürességet érez most legbelül.*
- Indulsz? *Kérdi kedves hangon. Semmi neheztelő nincs a hangjában, lehet, nem is kérdés, inkább kijelentés az az egy szó. Ha Luu menni szeretne, nem fogja feltartani vagy a szemére vetni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Valóban gyors, de annál szenvedélyesebb liezonban lehetett részük, ami épp arra volt tökéletes, amire kellett. Hunyt szemmel fekszik a szuszogó lány mellett, úszva a kéj után visszamaradt édes fáradtságban, amikor Luu szavai rántják vissza a valóságba. Oldalra fordítja a fejét, halovány mosollyal az arcán.*
- Nem... *Szeretne még mondani valamit, valami tréfásat, valami ideillőt, de hirtelen nem jön semmi az ajkára. Érzi, hogy a félvér sem gondolja komolyan a kérdést, de ostobaságot sem akar mondani valami olyannal, hogy "csak a legszebbek".
A szex jó volt, felpezsdítette a vérét, de most, hogy vége, csak valami szégyenérzet marad utána mellékízként. Itt ez a csinos, igazán kedves félelf lány, akit meg sem ismert igazán, pedig szeretné, ám mivel nem a normális módon építkezett a kapcsolatuk, így olyan furán venné most ki magát, ha az elején kezdenék.
Ahogya a lány felül és öltözni kezd, feljebb kúszik az ágyon, hátát a támlájának veti, félig ülő, félig fekvő helyzetet véve fel betakarva alsótestét. Felsőtestét a friss nyomok mellett megannyi heg és egykori sérülés nyoma tarkítja. Egy korábban élt élet mementói.
Mintha Luu indulni készülne, legalábbis ezt olvassa ki a mozdulataiból, a szeméből, amikor felénéz. Neki is tetszik a látvány és most már tudja, mit rejtettek a ruhák és elégedettségére szolgált a meztelen valóság is.
A legrosszabb, hogy még most sem tud mit mondani, minden, ami az ajkára jönne, olyan esetlenül, gyerekesen hangzik. Kicsi ürességet érez most legbelül.*
- Indulsz? *Kérdi kedves hangon. Semmi neheztelő nincs a hangjában, lehet, nem is kérdés, inkább kijelentés az az egy szó. Ha Luu menni szeretne, nem fogja feltartani vagy a szemére vetni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409