//Átadás után//
//Quinn, Eran//
* Hallgatja a másikat, mély monoton hangját. Pont olyan, ami ha sokáig hallgat az ember, elnehezednek tőle az ember pillái. Hamarosan bekövetkezhet, hogy valóban ébren fogja őrizni álmát. Le-lehunyja pilláit csak néha egy halk csörömpölésre nyitja ki, hogy aztán újra elmerüljön a már, már kellemesnek mondható mormolásban. Fel sem tűnik neki az ajtón belépő, hisz az ajtót kicserélték, megolajozták, így hangtalanul nyílik. Így csak halkan szuszog a pamlagon, míg a vendég meg nem szólal. Erre pattannak fel szemei, nem ismerős, hogy vendég vagy éppen csak egy új alkalmazott, jelen esetben mindegy is. Gyorsan egyenesedik fel s méri végig a férfit. Nem hinné, hogy dolgozó lenne, legalábbis nem olyan, aki a Pintyhez tartozik. *
- Szép napot!
*Köszönti a betérőt, igaz csak ketten vannak Quinn meg ő. Becsületére váljon a kék szeműnek, ahogy próbál helytállni új feladatkörében. Lekapja az ecetes rongyot, lábáról, hogy kezében azzal, mezítlábasan induljon meg a pult felé. *
- Pff… pálinka… és ecet.
* Emeli égre a tekintetét. A pult mögé érve, a kézmosó mellé dobja a rongyot, hogy aztán gyorsan öblítse le kezeit, az erős szagtól. Majd egy másik ruhába törölje kezét szárazra és tűrje azt övébe. *
- Mivel szolgálhatok? * lép most már a matróz mellé. Arcán kedves mosoly, melyet Eran felé küld. *
- Esetleg egy Bódítót? Na, ne tévesszen meg a neve. Vérvörös meggyszörp, megbolondítva egy kis ármánnyal. Kellemes a száraz toroknak, ebben a melegben. Ha fáradt vagy, esetleg tudom ajánlani a Kákicslevet, mely élénkíti a testet és lelket.
* Arcáról, nem tűnik a mosoly, nagy lelkesedéssel ajánlja az italokat. Ajaki szépen, érthetően formálják a szavakat. Közben valahonnan előkerít egy kisebb kupac papírt. S teszi azt maga elé. *
- De ha inkább a bor állna hozzád közelebb, úgy kóstolj bele az élet édesebb oldalába. Egy ilyen ragyogó napon nincs ok a szomorkodásra.
* Kacsint mellé egyet, most nézi meg jobban a férfit. Nem kicsinylő vizsgálat ez, inkább kíváncsian méregető.*
- Igaz, nem annak a fajtának tűnsz, de ha még is inkább egy kocsma hangulatra vágy, úgy mérek én neked habban gazdag lőrét is, de ha már lúd legyen kövér. Igyál, Vörös örömöt. Testes és kellemes minden kortya, démon királynő a sörök között.
* Gondolván egyet, a pultra könyököl, hogy kezére támassza állát. Beszéd tempója sem nem gyors, se nem lassú, tökéletes. *
- De, ne haragudj meg… de inkább téged, amolyan szelíd lovagnak nézlek, akit elbűvöl egy pár csillogó szempár. S bájos pofika. Amolyan királylány kergető. Na, nem királylányunk nincs, de tündérünk annál több. Minden egyes Tündérmetővel, jól célt szolgálsz, már a nevében is benne van.
* Folyamatosan beszél, egy percre se szakítva meg mondandóját. Mintha olvasná az egészet. *
~ Támogatod, szegény kicsi Ziát, és Plevet. Na, meg engem.~
- S csak a bátorság hiányzik hozzá, azon is tudok segíteni. Nincs itt olyan, amit ne orvosolnák neked. Mármint, ha lelked szorul ápolásra, mert egyéb esetben őt tudom neked ajánlani.
* Teszi Quinn vállára a kezét. Kissé groteszk lehet a látvány, hisz Nay jóval alacsonyabb a másiknál. Félre pillant a másikra kíváncsian, mit vált ki belőle a dolog. Bár nem számít semmire, mégis ez amolyan ösztönös. De sokáig nem is foglalkozik ezzel, első a vendég.
A papír kupacból vesz el egyet, s tolja Eran elé. A kissé megsárgult papírlap szélei itt-ott, mintha meg lennének pörkölve egy hirtelen fellobbanó lángtól, mégis friss és ropogós. Rajta cirkalmas fekete tintával felróva „Itallap”. Ott ahol kell gömbölyödve formálódnak a betűk, s ahol pedig arra van szükség karcsún vékonyodnak, mint egy igazi szajha. *
- Ez még a fele sincs, amiből választhatnál. Itt van, szemezgess bátran, akár többet is , s ha választottál csak szólj. .