Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 312 (6221. - 6240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6240. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-21 20:18:19
Üzenet elküldve: 2022-05-21 20:18:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Kocsmatöltelékek és személyzet//
- ... *Ennyit sikerült kinyögnie Sren hirtelen lelkesedését látván. Elkerekedett szemekkel bámul rá. ~ Ilyen lehetett a régi Sren Lass? ~ A jobb napokat látott csavargót mintha egycsapásra kicserélték volna. A felindultsága pedig ragályosnak bizonyul. Fynlisse lélekben máris a hullámzó tengert járja. ~ A Tó ehhez képest pocsolya! ~ Porlepte romokról és mesés vagyonról fantáziál. Azt ugyan nehezen tudja elképzelni, hogy hasznos tagja lenne a kompániának, ráadásul alig pihente ki magát egy hosszú utazás után, de... Menni kell!*
- A Kovácsműhely utána is állni fog, nem igaz? *A hirtelen jött izgalom felülírja a józanságot.* Várj! Hányadika van? *Gyors leltárt tart, inkább csak megszokásból, hiszen semmit sem hagyott fent a szobájában.* Menjünk!
*A szobakulcsát leteszi a másik mellé a pultra, elhadar egy köszönömöt, és úgy toporog az ajtóban, mintha mindjárt kibuggyanna belőle, hogy "Mindig rád kell várni?". Persze tisztában van vele, hogy csak magából csinál bolondot, úgyhogy nem nyitja ki a száját, csak kitárja az ajtót, és ha látja, hogy Sren is elindul, ő is kilép rajta.*
- Úgyis meg akartad mutatni a kikötőt. *Vigyorog a férfira a napfényben.* Induljunk!
//Fynlisse, Sren//
//Kocsmatöltelékek és személyzet//
- ... *Ennyit sikerült kinyögnie Sren hirtelen lelkesedését látván. Elkerekedett szemekkel bámul rá. ~ Ilyen lehetett a régi Sren Lass? ~ A jobb napokat látott csavargót mintha egycsapásra kicserélték volna. A felindultsága pedig ragályosnak bizonyul. Fynlisse lélekben máris a hullámzó tengert járja. ~ A Tó ehhez képest pocsolya! ~ Porlepte romokról és mesés vagyonról fantáziál. Azt ugyan nehezen tudja elképzelni, hogy hasznos tagja lenne a kompániának, ráadásul alig pihente ki magát egy hosszú utazás után, de... Menni kell!*
- A Kovácsműhely utána is állni fog, nem igaz? *A hirtelen jött izgalom felülírja a józanságot.* Várj! Hányadika van? *Gyors leltárt tart, inkább csak megszokásból, hiszen semmit sem hagyott fent a szobájában.* Menjünk!
*A szobakulcsát leteszi a másik mellé a pultra, elhadar egy köszönömöt, és úgy toporog az ajtóban, mintha mindjárt kibuggyanna belőle, hogy "Mindig rád kell várni?". Persze tisztában van vele, hogy csak magából csinál bolondot, úgyhogy nem nyitja ki a száját, csak kitárja az ajtót, és ha látja, hogy Sren is elindul, ő is kilép rajta.*
- Úgyis meg akartad mutatni a kikötőt. *Vigyorog a férfira a napfényben.* Induljunk!
6239. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-21 18:30:28
Üzenet elküldve: 2022-05-21 18:30:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
*Kalapjához emelt kézzel fogadja az elf és társa köszöntését, mosolyát is viszonozza. A társaság viszont gyorsan távozik, így hirtelenjében ismét csak köszön, majd a tündér felé fordul.*
- Nem tesz semmit... néhány nap és észre sem veszed a gyomrod korgását. *Legyint, s vigasztalja a lányt néhány kedves szóval, ami azért többet mond, mint amennyi látszik kívülről.*
- Igazából teljesen mindegy, de a helyhez kötött nem feltétlenül nekem való. *Gondolkodik el.* Ha lenne olyan, mivel a világot járhatnám... *Mondja csendesen, majd biccent, s a szobakulcsát a pulthoz sétálva leteszi. Kalapját természetesen meglengeti.*
- Aranyvonzó ez, hidd el! *Nevet fel. Hirtelen kivágódik a kocsma ajtaja, s egy rikkancsnak tűni fiatal fiú lép be, meglehetősen komoly képpel. Hogy rikkancs, azt meg is erősíti hamar:*
- Kalandorok! Kihirdettetik, hogy a messze földön híres F. L. Aboz Kapitány bőséges jutalmat és egy életre szóló kalandot kínál azoknak a bátor, éles eszű szerzeteknek, akik vele tartanak a hold havának tizenötödik napján hajójával, a Vörös Szhyllával. Az úti cél Hoo-Naoo, mely a legenda szerint egykor egy végtelenül gazdag elf lakhelye volt. A tengeri tapasztalat előny, de nem feltétel! *A fiú, ahogyan érkezik, úgy távozik is, felvonz szemöldökkel fordul a lány felé.*
- Hallod ezt? Egy kaland! *Meglepően hirtelen pezsdül fel a vére, szíve máris a torkában dobog.*
- Egy kaland... *ismétli meg halkan, s ismét felpillant.*
- Menjünk. *Mondja hirtelen.* A munka várhat, mit szólsz? *Kérdezi.*Tanulni is tudsz, talán néhány arany is csurran, cseppen.
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.21 18:31:27
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
*Kalapjához emelt kézzel fogadja az elf és társa köszöntését, mosolyát is viszonozza. A társaság viszont gyorsan távozik, így hirtelenjében ismét csak köszön, majd a tündér felé fordul.*
- Nem tesz semmit... néhány nap és észre sem veszed a gyomrod korgását. *Legyint, s vigasztalja a lányt néhány kedves szóval, ami azért többet mond, mint amennyi látszik kívülről.*
- Igazából teljesen mindegy, de a helyhez kötött nem feltétlenül nekem való. *Gondolkodik el.* Ha lenne olyan, mivel a világot járhatnám... *Mondja csendesen, majd biccent, s a szobakulcsát a pulthoz sétálva leteszi. Kalapját természetesen meglengeti.*
- Aranyvonzó ez, hidd el! *Nevet fel. Hirtelen kivágódik a kocsma ajtaja, s egy rikkancsnak tűni fiatal fiú lép be, meglehetősen komoly képpel. Hogy rikkancs, azt meg is erősíti hamar:*
- Kalandorok! Kihirdettetik, hogy a messze földön híres F. L. Aboz Kapitány bőséges jutalmat és egy életre szóló kalandot kínál azoknak a bátor, éles eszű szerzeteknek, akik vele tartanak a hold havának tizenötödik napján hajójával, a Vörös Szhyllával. Az úti cél Hoo-Naoo, mely a legenda szerint egykor egy végtelenül gazdag elf lakhelye volt. A tengeri tapasztalat előny, de nem feltétel! *A fiú, ahogyan érkezik, úgy távozik is, felvonz szemöldökkel fordul a lány felé.*
- Hallod ezt? Egy kaland! *Meglepően hirtelen pezsdül fel a vére, szíve máris a torkában dobog.*
- Egy kaland... *ismétli meg halkan, s ismét felpillant.*
- Menjünk. *Mondja hirtelen.* A munka várhat, mit szólsz? *Kérdezi.*Tanulni is tudsz, talán néhány arany is csurran, cseppen.
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.21 18:31:27
6238. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-21 18:19:24
Üzenet elküldve: 2022-05-21 18:19:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
//Fynlisse, Sren//
*Kissé megbánta ahogy az elfre förmedt, látva a szerencsétlen reakcióját. A maszat alatt látta hogy érzékeny vénára tapintott. *
-Nem hangoztatom, és nem véletlen osztom meg veled. Nem tudom miért, de megbízhatónak tűnsz. És ami a legfontosabb, meg is bízom benned.
*Kifelé indulva az elf megtorpan, lependeríti a válláról a csomagját egy közeli üres asztalra, és elkezd keresni valamit. Az elf matatását figyeli, a rongyos cókmókját összekötő madzagot bogozza épp, mikor az elfnek sikerül szétbontania a csomót, csillanást lát a csomagban. Fémes, pendülő hangot hall, mikor is az elf, egy tökéletes hosszúkardot húz elő, és átnyújtja neki. Ezt követi, három dobótőr. Megpörgeti a kezében, megvizsgálja őket. Remek darabok.
Magához veszi a tárgyakat, hálás tekintettel nyugtázza az elf gesztusát. A felöltőjén lévő, kifejezetten dobótőröknek kialakított zsebekbe tolja a három fegyvert, a hosszúkardot az övébe szúrja. *
~Úgy tűnik nem lőttem bakot ezzel a fickóval. ~ *Gondolja, magában. *
-Igazán köszönöm a kedvességed, jó hasznát fogom venni a fegyvereknek, ha szükség lenne rájuk. Remélem nem lesz, abból eddig még semmi jó nem sült ki. * Mondja, kissé savanyú vigyorral a képén. *
~ Semmi jó, legalábbis másoknak. ~ *Elmereng egy pillanatra, és szomorú gondolatok törtek rá, mivel ő még mindig itt lehet és lélegezhet. *
-Most már tényleg, indulnunk kell.
*Két, fura fajzat is köszönti az elfet, figyeli a történetet, de látja az elfen a bizonytalanságot, és a kérdést az arcán. Ismernie kellene őket? Beletörődően megrázza a fejét. Ő is a két idegen felé biccent üdvözlésképpen, és elindul az ajtó irányába. *
A hozzászólás írója (Graderier Owyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.21 18:31:41
//Fynlisse, Sren//
*Kissé megbánta ahogy az elfre förmedt, látva a szerencsétlen reakcióját. A maszat alatt látta hogy érzékeny vénára tapintott. *
-Nem hangoztatom, és nem véletlen osztom meg veled. Nem tudom miért, de megbízhatónak tűnsz. És ami a legfontosabb, meg is bízom benned.
*Kifelé indulva az elf megtorpan, lependeríti a válláról a csomagját egy közeli üres asztalra, és elkezd keresni valamit. Az elf matatását figyeli, a rongyos cókmókját összekötő madzagot bogozza épp, mikor az elfnek sikerül szétbontania a csomót, csillanást lát a csomagban. Fémes, pendülő hangot hall, mikor is az elf, egy tökéletes hosszúkardot húz elő, és átnyújtja neki. Ezt követi, három dobótőr. Megpörgeti a kezében, megvizsgálja őket. Remek darabok.
Magához veszi a tárgyakat, hálás tekintettel nyugtázza az elf gesztusát. A felöltőjén lévő, kifejezetten dobótőröknek kialakított zsebekbe tolja a három fegyvert, a hosszúkardot az övébe szúrja. *
~Úgy tűnik nem lőttem bakot ezzel a fickóval. ~ *Gondolja, magában. *
-Igazán köszönöm a kedvességed, jó hasznát fogom venni a fegyvereknek, ha szükség lenne rájuk. Remélem nem lesz, abból eddig még semmi jó nem sült ki. * Mondja, kissé savanyú vigyorral a képén. *
~ Semmi jó, legalábbis másoknak. ~ *Elmereng egy pillanatra, és szomorú gondolatok törtek rá, mivel ő még mindig itt lehet és lélegezhet. *
-Most már tényleg, indulnunk kell.
*Két, fura fajzat is köszönti az elfet, figyeli a történetet, de látja az elfen a bizonytalanságot, és a kérdést az arcán. Ismernie kellene őket? Beletörődően megrázza a fejét. Ő is a két idegen felé biccent üdvözlésképpen, és elindul az ajtó irányába. *
A hozzászólás írója (Graderier Owyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.21 18:31:41
6237. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-21 15:39:02
Üzenet elküldve: 2022-05-21 15:39:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
- Ugyan! Csak nyugodtan mond el a véleményed. Én ugyan meg nem haragszom érte. Nem vagyok én hittérítő! Szerintem kettőnk között nem lesz gond abból, hogy pár dologról más a véleményünk. Mármint úgy érzem, ilyesmin nem fogunk összeveszni. Többre tartom az őszinteséget és hogy jogunk van a saját véleményünkhöz, sem mint azt, mit gondol más rólam.
*Tanilla őszinte ember, nem kenyere a behízelgés. Ha nagy ritkán kedveskedik, azt akkor is segítő szándékkal teszi. Már ha kell.*
- Így viszont örülök annak, hogy a hitem talán segítségemre lesz a gyógyításnál. Már persze csak ha tényleg van hozzá, affinitásom. De ez majd kiderül.
*Jó dolog tudni ezeket, miként az is az, hogy Nim tud segíteni. A mágia ilyen irányú tanulásában nem, de a többiben igen. Most már csak a süti van hátra, a söréből is van még egy kevés. Ebben az arányban viszont ő jól érzi magát, hiszen jócskán evett. A thargok és a kancellár dolgára csak a szemöldökét vonja föl. Miként a leendő kísérleti alanyokra is.*
- Te ismered őket; bár más azt mondaná erre, hogy bolond vagyok; de ilyen dolgokban bízom az adott szavadban. Ha úgy gondolod, hogy tudnak és akarnak segíteni, akkor benne vagyok.
*Együtt hoztak helyre egy térdet. Igazából ennyi mindössze, ami összeköti most őket. Na meg persze a leendő közös munka. De most azért is vannak itt, szerinte, hogy jobban kiismerjék egymást. Ami viszont a felhozatalt illeti, nem sok minden van ebben a városban, amivel el lehetne ütni az időt.*
- Hát. Ez tényleg nem sok. Mondanék igent a fürdőre, de talán majd inkább egy másik alkalommal. Vegyük meg inkább, amire most szükségünk van hirtelen és térjünk vissza a rezidenciára.
- Az injekció jó ötlet, de gondolkodtam máson is. Azt viszont még át kell magamnak is gondolnom, hogy beszéljek róla. Nehéznek gondolnám így hirtelen, pedig jó ötletnek tűnik.
*Várja, hogy Nim miként dönt. A süteményt is megette, finom zárása volt az ünneplésnek. Ha kell, egy húzással eltűntetni a sör maradékát.*
- Ugyan! Csak nyugodtan mond el a véleményed. Én ugyan meg nem haragszom érte. Nem vagyok én hittérítő! Szerintem kettőnk között nem lesz gond abból, hogy pár dologról más a véleményünk. Mármint úgy érzem, ilyesmin nem fogunk összeveszni. Többre tartom az őszinteséget és hogy jogunk van a saját véleményünkhöz, sem mint azt, mit gondol más rólam.
*Tanilla őszinte ember, nem kenyere a behízelgés. Ha nagy ritkán kedveskedik, azt akkor is segítő szándékkal teszi. Már ha kell.*
- Így viszont örülök annak, hogy a hitem talán segítségemre lesz a gyógyításnál. Már persze csak ha tényleg van hozzá, affinitásom. De ez majd kiderül.
*Jó dolog tudni ezeket, miként az is az, hogy Nim tud segíteni. A mágia ilyen irányú tanulásában nem, de a többiben igen. Most már csak a süti van hátra, a söréből is van még egy kevés. Ebben az arányban viszont ő jól érzi magát, hiszen jócskán evett. A thargok és a kancellár dolgára csak a szemöldökét vonja föl. Miként a leendő kísérleti alanyokra is.*
- Te ismered őket; bár más azt mondaná erre, hogy bolond vagyok; de ilyen dolgokban bízom az adott szavadban. Ha úgy gondolod, hogy tudnak és akarnak segíteni, akkor benne vagyok.
*Együtt hoztak helyre egy térdet. Igazából ennyi mindössze, ami összeköti most őket. Na meg persze a leendő közös munka. De most azért is vannak itt, szerinte, hogy jobban kiismerjék egymást. Ami viszont a felhozatalt illeti, nem sok minden van ebben a városban, amivel el lehetne ütni az időt.*
- Hát. Ez tényleg nem sok. Mondanék igent a fürdőre, de talán majd inkább egy másik alkalommal. Vegyük meg inkább, amire most szükségünk van hirtelen és térjünk vissza a rezidenciára.
- Az injekció jó ötlet, de gondolkodtam máson is. Azt viszont még át kell magamnak is gondolnom, hogy beszéljek róla. Nehéznek gondolnám így hirtelen, pedig jó ötletnek tűnik.
*Várja, hogy Nim miként dönt. A süteményt is megette, finom zárása volt az ünneplésnek. Ha kell, egy húzással eltűntetni a sör maradékát.*
6236. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-21 14:25:59
Üzenet elküldve: 2022-05-21 14:25:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
//Fynlisse, Sren//
- Köszönöm kérdésed, csodásan. *Mosolyog barátságos, ámde maszatos arccal a tündér lányra, aki a hogyléte felől érdeklődik. Az igaz, hogy fogalma sincs, hogy ki lehet és miért kérdezi, de olyan kedves, hogy örül neki.*
- Jó reggelt neked is! *Köszön vissza a kalaposnak, aki a tündér után érkezik. ~ Milyen kedvesek. ~
Kukán elhallgat, amikor Graderier rárivall. Vagy rászól, de ő legalábbis rivallásnak veszi. Pislogva, kissé eltávolodva tőle ültében néz rá, mintha azt találgatná, mi lelte a férfit, hogy így kikelt magából. Mondjuk a választ megkapja és vele egy véleményt is.*
- Jó-jó, nyugi van. *Emeli fel hárítón kezeit maga elé és szomorúan követi tekintetével az asztal túlfelére eső boroskancsót. Amúgy meg mintha Gradeier bármit is tudna az ő életéről. Mindene megvolt, csak bátorsága nem, hogy elmondja a lánynak, hogy szereti és mostanra elvesztette. És egy elfnek elég sok ideje van gondolkodni a tévedésein és a hibáin. Ahhoz is gyenge, hogy a Meredélynek menjen, úgyhogy marad az ital és az édes részegség, amit másnapos hajnal követ.
Amikor a fickó Mik elé sandít, a lombzabáló követi a pillantását.*
- Én a helyedben nem híresztelném ennyire, mert akadhatnak olyanok, akik esetleg feladnak a városőrségnek. Vagy a Wargosoknak. Aztán mehetsz a Krenkataur bányáiba dolgozni láncra verve. *Fogja vissza a hangját.*
- Szerencséd van, hogy belém botlottál és nem valami mitugrász törvénytisztelő polgárba, aki simán a városőrök kezére ad.*Emeli fel mutatóujjás okítón.*
- Ha te mondod, hiszek neked. *Dől hátra, amikor Gradeier azt bizonygatja, hogy már pedig ő rendes tolvaj. Rendes tolvajok nincsenek. Legalábbis Sheni szerint.
Belegyorsít a kanalazásba, amikor a férfi közli, hogy hamarosan tovább kíván indulni és ha tudja, egy korty borocskával lekíséri.*
- Ahogy kívánod, uram. *Hajtja meg magát ügyetlenül, mintha valami szolga volna. Felkapja a homlijait és amikor megcsörren a kezében a felszerelés, a homlokára csap.*
- Hú, figyelj csak. Nem járkálhatsz itt fegyver nélkül, még könnyű prédának néznek a fajtádbéliek. *Megtorpan a mozdulatban, mert úgy érzi, hogy a "fajta" kifejezést esetleg Gradeier magára veszi.*
- Úgy értem, hogy a gazfickók. Nem az többi ember, szóval érted... *Magyarázkodik elvörösödve.*
- Fogd ezt. *Kibontja a hosszú akármit összekötő rongyzsineget és előhúz belőle egy tökéletes hosszúkardot.*
- Meg ezt. *Ad át három dobótőrt.*
- Tudsz bánni velük, ugye? *Néz fel kétkedőn, mert ha a fickó nem tud, akkor csak plusz súly lesz, ha szaladniuk kell.
Ha Gradeier elég szemfüles, akkor megpillanthat a csomagban egy rövidkardot, két tegezt és egy gyönyörűen faragott hosszúíj fáját. Azokat nem veszi elő, hanem visszaköti a zsineggel.*
- Mehetünk. *Vigyorog fel a férfire, ha az elfogadta a fegyvereket és felszerelkezett.*
- Minden jót Mik! Még visszatérünk! *Köszön el széles mosollyal a pultostól. Jóllakott, a gyomra se fáj és van is egy kicsi a fejében, ideális állapot az idegenvezetésre.*
- Erre parancsoljon, őexcellenciája. *Hajol meg, ahogy kinyitja az ajtót Gradeier előtt széles vigyorral.*
//Fynlisse, Sren//
- Köszönöm kérdésed, csodásan. *Mosolyog barátságos, ámde maszatos arccal a tündér lányra, aki a hogyléte felől érdeklődik. Az igaz, hogy fogalma sincs, hogy ki lehet és miért kérdezi, de olyan kedves, hogy örül neki.*
- Jó reggelt neked is! *Köszön vissza a kalaposnak, aki a tündér után érkezik. ~ Milyen kedvesek. ~
Kukán elhallgat, amikor Graderier rárivall. Vagy rászól, de ő legalábbis rivallásnak veszi. Pislogva, kissé eltávolodva tőle ültében néz rá, mintha azt találgatná, mi lelte a férfit, hogy így kikelt magából. Mondjuk a választ megkapja és vele egy véleményt is.*
- Jó-jó, nyugi van. *Emeli fel hárítón kezeit maga elé és szomorúan követi tekintetével az asztal túlfelére eső boroskancsót. Amúgy meg mintha Gradeier bármit is tudna az ő életéről. Mindene megvolt, csak bátorsága nem, hogy elmondja a lánynak, hogy szereti és mostanra elvesztette. És egy elfnek elég sok ideje van gondolkodni a tévedésein és a hibáin. Ahhoz is gyenge, hogy a Meredélynek menjen, úgyhogy marad az ital és az édes részegség, amit másnapos hajnal követ.
Amikor a fickó Mik elé sandít, a lombzabáló követi a pillantását.*
- Én a helyedben nem híresztelném ennyire, mert akadhatnak olyanok, akik esetleg feladnak a városőrségnek. Vagy a Wargosoknak. Aztán mehetsz a Krenkataur bányáiba dolgozni láncra verve. *Fogja vissza a hangját.*
- Szerencséd van, hogy belém botlottál és nem valami mitugrász törvénytisztelő polgárba, aki simán a városőrök kezére ad.*Emeli fel mutatóujjás okítón.*
- Ha te mondod, hiszek neked. *Dől hátra, amikor Gradeier azt bizonygatja, hogy már pedig ő rendes tolvaj. Rendes tolvajok nincsenek. Legalábbis Sheni szerint.
Belegyorsít a kanalazásba, amikor a férfi közli, hogy hamarosan tovább kíván indulni és ha tudja, egy korty borocskával lekíséri.*
- Ahogy kívánod, uram. *Hajtja meg magát ügyetlenül, mintha valami szolga volna. Felkapja a homlijait és amikor megcsörren a kezében a felszerelés, a homlokára csap.*
- Hú, figyelj csak. Nem járkálhatsz itt fegyver nélkül, még könnyű prédának néznek a fajtádbéliek. *Megtorpan a mozdulatban, mert úgy érzi, hogy a "fajta" kifejezést esetleg Gradeier magára veszi.*
- Úgy értem, hogy a gazfickók. Nem az többi ember, szóval érted... *Magyarázkodik elvörösödve.*
- Fogd ezt. *Kibontja a hosszú akármit összekötő rongyzsineget és előhúz belőle egy tökéletes hosszúkardot.*
- Meg ezt. *Ad át három dobótőrt.*
- Tudsz bánni velük, ugye? *Néz fel kétkedőn, mert ha a fickó nem tud, akkor csak plusz súly lesz, ha szaladniuk kell.
Ha Gradeier elég szemfüles, akkor megpillanthat a csomagban egy rövidkardot, két tegezt és egy gyönyörűen faragott hosszúíj fáját. Azokat nem veszi elő, hanem visszaköti a zsineggel.*
- Mehetünk. *Vigyorog fel a férfire, ha az elfogadta a fegyvereket és felszerelkezett.*
- Minden jót Mik! Még visszatérünk! *Köszön el széles mosollyal a pultostól. Jóllakott, a gyomra se fáj és van is egy kicsi a fejében, ideális állapot az idegenvezetésre.*
- Erre parancsoljon, őexcellenciája. *Hajol meg, ahogy kinyitja az ajtót Gradeier előtt széles vigyorral.*
6235. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-20 10:38:06
Üzenet elküldve: 2022-05-20 10:38:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
- Jó reggelt, Sren! Még a ráncaid is kisimultak! *Nevet az ébredező érkezőre.* Csodákra képes egy kiadós alvás... És nagyon meg lehet éhezni benne. *Eszébe jut áldatlan anyagi helyzete.* Úgyhogy nincs mese, munkát kell találnunk.
*Körbenéz a fogadótérben, igyekszik kifigyelni, melyik asztalon milyen étek van, hogy legalább a szeme jóllakjon, ha már a hasába nem jut. Minden fogás csábítóbbnak bizonyul a kelleténél. A tündér bendője ismét hangosan adja jelét az elégedetlenségének.*
- Bocsánat! *Egyszerre vigyorog és pirul.* Mit is mondtál, milyen munkát szeretnél? ~ Nem mondtál semmit, de talán most. ~ Több izomra biztos nincs szükség idebent. *Utal a szűkszavú orkra.* Vagy a pukkancs helyére pályázol? Tényleg, hol lehet? Ma még nem láttam... Nem mintha annyira hiányozna. *Kuncog még egy sort, majd még egyet, amint elképzeli Srent a részeg vendégekkel kárálni a gnóm lány hangján.*
- Szabaduljunk meg ezektől. *Mutatja fel a szobakulcsát.* Remélem, estére megengedhetjük magunknak, hogy újra kivegyünk egy szobát. Ha máshogy nem, kölcsönkérem a kalapodat a piacon. *Megpróbálja elfojtani a nevetését a saját viccén, bár nem sok sikerrel. Meg aztán nem is tűnik olyan rossz ötletnek. A kobzosnak egész szép bevétele lehetett előző nap. Akárhogy is, a kedve rózsás: ma mindennek sikerülnie kell!*
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
- Jó reggelt, Sren! Még a ráncaid is kisimultak! *Nevet az ébredező érkezőre.* Csodákra képes egy kiadós alvás... És nagyon meg lehet éhezni benne. *Eszébe jut áldatlan anyagi helyzete.* Úgyhogy nincs mese, munkát kell találnunk.
*Körbenéz a fogadótérben, igyekszik kifigyelni, melyik asztalon milyen étek van, hogy legalább a szeme jóllakjon, ha már a hasába nem jut. Minden fogás csábítóbbnak bizonyul a kelleténél. A tündér bendője ismét hangosan adja jelét az elégedetlenségének.*
- Bocsánat! *Egyszerre vigyorog és pirul.* Mit is mondtál, milyen munkát szeretnél? ~ Nem mondtál semmit, de talán most. ~ Több izomra biztos nincs szükség idebent. *Utal a szűkszavú orkra.* Vagy a pukkancs helyére pályázol? Tényleg, hol lehet? Ma még nem láttam... Nem mintha annyira hiányozna. *Kuncog még egy sort, majd még egyet, amint elképzeli Srent a részeg vendégekkel kárálni a gnóm lány hangján.*
- Szabaduljunk meg ezektől. *Mutatja fel a szobakulcsát.* Remélem, estére megengedhetjük magunknak, hogy újra kivegyünk egy szobát. Ha máshogy nem, kölcsönkérem a kalapodat a piacon. *Megpróbálja elfojtani a nevetését a saját viccén, bár nem sok sikerrel. Meg aztán nem is tűnik olyan rossz ötletnek. A kobzosnak egész szép bevétele lehetett előző nap. Akárhogy is, a kedve rózsás: ma mindennek sikerülnie kell!*
6234. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-19 18:12:07
Üzenet elküldve: 2022-05-19 18:12:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
*A zötykölődő szekér hangja elnyomja az egyéb körötte zajongó kinti zajt, de azért még az út melletti, terjedő erdősáv kitartó, tavaszi madárhangjai eljutnak hosszú. Mosolya széles, ismét egy gazdag úton van túl, erszénye roskadozik az aranytól.*
- Ugye, hogy megérte? *Fordul hátra sugárzó mosollyal, s lehulló avar barnába hajló vöröses színvilága azonnal szemet szúró, főként, ha egy szokatlan kék szem párosul hozzá.*
- Igazad volt, Sren. *A gyöngyöző kacajt hamarost távolról beszűrődő tányér és pohárcsörgés váltja fel. Sren felébred, s a tavaszi út helyett, felkínált szobájában találja magát.*
- A múlt, az múlt. *Sóhajt fel, s lassan kitörli az álmot a szeméből, majd visszaveszi éjszaka levedlett ruházatát. Arcára a tőle megszokott huncut mosolyt ülteti, eleinte kényszerből, aztán már megy magától. Azt már most érzi, hogy valamiféle vízmosásra szüksége lesz, azonban ez nem tántorítja attól, hogy tarkóját dörzsölgetve, immár fejébe csapott kalappal ballagjon ki a fogadótérbe. Messziről észreveszi már Fynlisse alakját, ki úgy látszik előtte ért le.*
- Jó reggelt! *Üdvözli hangosan a lent ébredezőket. Van, aki nem hagyja annyiban a tegnapi estét, halvány mosolyt ereszt a szőke elf felé.*
- Jó reggelt, Fynlisse! *Köszönti a lányt is egy őszinte mosollyal, majd maga is helyet foglal.*
- Remélem, jól aludtál! *Hátra dől, s két kezét tarkójára kulcsolja.* Itt még az ágy is kifogástalan volt. *Kuncog.*
//Fynlisse, Sren//
//Helyszínen tartózkodók//
*A zötykölődő szekér hangja elnyomja az egyéb körötte zajongó kinti zajt, de azért még az út melletti, terjedő erdősáv kitartó, tavaszi madárhangjai eljutnak hosszú. Mosolya széles, ismét egy gazdag úton van túl, erszénye roskadozik az aranytól.*
- Ugye, hogy megérte? *Fordul hátra sugárzó mosollyal, s lehulló avar barnába hajló vöröses színvilága azonnal szemet szúró, főként, ha egy szokatlan kék szem párosul hozzá.*
- Igazad volt, Sren. *A gyöngyöző kacajt hamarost távolról beszűrődő tányér és pohárcsörgés váltja fel. Sren felébred, s a tavaszi út helyett, felkínált szobájában találja magát.*
- A múlt, az múlt. *Sóhajt fel, s lassan kitörli az álmot a szeméből, majd visszaveszi éjszaka levedlett ruházatát. Arcára a tőle megszokott huncut mosolyt ülteti, eleinte kényszerből, aztán már megy magától. Azt már most érzi, hogy valamiféle vízmosásra szüksége lesz, azonban ez nem tántorítja attól, hogy tarkóját dörzsölgetve, immár fejébe csapott kalappal ballagjon ki a fogadótérbe. Messziről észreveszi már Fynlisse alakját, ki úgy látszik előtte ért le.*
- Jó reggelt! *Üdvözli hangosan a lent ébredezőket. Van, aki nem hagyja annyiban a tegnapi estét, halvány mosolyt ereszt a szőke elf felé.*
- Jó reggelt, Fynlisse! *Köszönti a lányt is egy őszinte mosollyal, majd maga is helyet foglal.*
- Remélem, jól aludtál! *Hátra dől, s két kezét tarkójára kulcsolja.* Itt még az ágy is kifogástalan volt. *Kuncog.*
6233. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-18 22:19:46
Üzenet elküldve: 2022-05-18 22:19:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
-Elég már, az istenek szerelmére. Ma mégis mit akarsz elfelejteni? *Förmed rá az elfre, mikor zsinórban a harmadik pohárral hajt fel. *
-Azt ígérted, hogy az ebédért cserébe ellátsz információval, mégis hogy akarod teljesíteni az alku rád eső részét ha leiszod magad az asztal alá? És amúgy is szerelmi bánat miatt inni, bolond tesz csak olyat. *Mondta az elfnek, közben megmarkolta a maradék bort és a saját térfelére húzta az asztalon. *
-Akkor talán a pultos, Mik, talán ő ismeri a helyi tolvajokat. Aki ilyesfajta üzleteket lép meg, biztos hogy tesz a törvények ellen is. *Ismét a söntésben álló férfire sandít, reményteli gondolatok közepette. *
-Valóban ezt teszem igen, ha meglepő is számodra. Természetesen a saját költségeim után ami marad, abból tudom ezt meg tenni. *Megcsörgeti egyik zsebét, amiben maradék vagyona egy részét tartja. *
-Ha végeztél, mehetünk, éjszakára visszatérünk ide, de előbb felszerelés kell, és mivel te lettél az idegen vezetőm, így meg kell kérjelek hogy vezess körbe a városban. *Széles vigyorral az arcán, ki issza a maradék vizet, lecsapja a poharát, és feltápászkodik az asztaltól. Magához veszi a kancsót a maradék borral, amiből az elf épphogy hagyott egy keveset, vállon veregeti és int a fejével, jelezvén hogy induljanak. A kancsót leteszi a kocsmapultra, és illedelmesen megköszöni a remek ebédet vendéglátójuknak. *
-Hamarosan újra találkozunk, bízom benne hogy estére is lesz még ebből a remek sűrűből, amit az egyik szobájában költhetek majd el. *Intézte szavait a pultoshoz. *
-Elég már, az istenek szerelmére. Ma mégis mit akarsz elfelejteni? *Förmed rá az elfre, mikor zsinórban a harmadik pohárral hajt fel. *
-Azt ígérted, hogy az ebédért cserébe ellátsz információval, mégis hogy akarod teljesíteni az alku rád eső részét ha leiszod magad az asztal alá? És amúgy is szerelmi bánat miatt inni, bolond tesz csak olyat. *Mondta az elfnek, közben megmarkolta a maradék bort és a saját térfelére húzta az asztalon. *
-Akkor talán a pultos, Mik, talán ő ismeri a helyi tolvajokat. Aki ilyesfajta üzleteket lép meg, biztos hogy tesz a törvények ellen is. *Ismét a söntésben álló férfire sandít, reményteli gondolatok közepette. *
-Valóban ezt teszem igen, ha meglepő is számodra. Természetesen a saját költségeim után ami marad, abból tudom ezt meg tenni. *Megcsörgeti egyik zsebét, amiben maradék vagyona egy részét tartja. *
-Ha végeztél, mehetünk, éjszakára visszatérünk ide, de előbb felszerelés kell, és mivel te lettél az idegen vezetőm, így meg kell kérjelek hogy vezess körbe a városban. *Széles vigyorral az arcán, ki issza a maradék vizet, lecsapja a poharát, és feltápászkodik az asztaltól. Magához veszi a kancsót a maradék borral, amiből az elf épphogy hagyott egy keveset, vállon veregeti és int a fejével, jelezvén hogy induljanak. A kancsót leteszi a kocsmapultra, és illedelmesen megköszöni a remek ebédet vendéglátójuknak. *
-Hamarosan újra találkozunk, bízom benne hogy estére is lesz még ebből a remek sűrűből, amit az egyik szobájában költhetek majd el. *Intézte szavait a pultoshoz. *
6232. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-18 21:29:09
Üzenet elküldve: 2022-05-18 21:29:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//Sheni és aki még jelen van//
- Szép álmokat! *Halkan köszön el Srentől, hogy ne zavarja nagyon. Fyn nem tudja eldönteni, hogy a társa a fáradtságtól lett-e ilyen csendes vagy ilyen mélyen merült a gondolataiba, de nem is számít. ~ Egész nap a locsogásomat hallgatta. Megérdemel egy kis nyugalmat. ~ A gondolatra elmosolyodik magában, bár az arcán nem sok tükröződik belőle.*
*Felérve arról is megfeledkezik, hogy magára zárja a szobát. Éppen elég munka volt kinyitni, kinek van ereje arra, hogy belülről is a kulccsal matasson? Tessék-lássék levetkőzik, bebújik a takaró alá, és elkezdi sorba rendezni az elmúlt nap eseményeit. A kereskedők duruzsoló beszélgetése, a szekér zötyögése, a fel-felröhögő kísérők, Arthenior kirajzolódó sziluettje... észre sem veszi, mikor csúszik át az emlékekből az édes álomba.*
*Korán ébred, épp csak világosodik, amikor felnyílik a szeme. ~ Össze se gyűrődött a takaró... úgy aludhattam, mint egy hulla. ~ Egy ideig még élvezi az ágy puhaságát és melegét. Rég nem volt része ilyesmiben, és nem tudhatja, legközelebb mikor lesz. Komótosan szedi rendbe magát. Az üres dézsára pillantva jut csak eszébe, hogy kérhetett volna fürdőt is, ha nem lett volna annyira kimerült estére. Amikor magát már szalonképesnek érzi, számba veszi a vagyonát és a felszerelését. Az erszénye kiábrándítóan lapos. ~ Inkább nem számolom meg. Vannak dolgok, amelyeket jobb nem tudni. ~ A fegyverét csak az övére akasztja, ám a hangszereivel jócskán elidőzik. Olyan alapossággal tisztogatja őket, mintha az élete múlna rajtuk, ami valahol igaz is, végül a sípot ki is próbálja. A tegnap született dallamot igyekszik eljátszani rajta, minden ismétlésnél más-más variációkkal. Először csak halkan, mert nem akarja megzavarni a többi vendég álmát, majd ahogy belefeledkezik, a hangerő is megnő.*
- A Porral Lepett Búfelejtő... *Mondja ki hangosan.* Sren Lass... *Felidézi a kacsintását, ahogy közönséget verbuvált neki a piactéren. ~ Remélem, itt alszik a szomszédban, és nem jutott eszébe elcsavarogni éjszakára. ~ Egy utolsó ellenőrzés ~ Na még egy gyors trilla! ~ után a dob és a síp is a helyére kerül. Még egyszer megigazítja magán a ruháit, rendbe teszi az ágyneműjét, és kilép az ajtón. Majd rögtön vissza a kulcsért, amit csak a szoba asztalára dobott le elalvás előtt. Az alvástól és az előző napi élményeitől feltöltődve, frissen, üdén, szinte ragyogva menetel le a lépcsőn.*
- Jó reggelt! Jól vagy? *Kérdezi az elfet, aki tegnap annyira berúgott, hogy Fyn már-már aggódni kezdett érte. ~ Bolondság! Ahogy kinézett, ki van zárva, hogy emlékezzen rám. ~ Az is feltűnik neki, hogy Shen új társaságban mutatkozik. Ezúttal egy rosszarcú férfival iszik. ~ Nem vesztegeti az időt, délre megint kiüti magát. Hová tűnhetett a tarajos nő? ~ A szobakulcsot a kezében forgatva gondolkodik, hogy mit is tegyen vele. Leadja? Tartogassa még egy kicsit, hátha ki tud fizetni még egy éjszakát? Úgy dönt, hogy ráér dönteni. Inkább Sren Lass-t keresi a szemével. Ha a barátja idelent van, az ő asztalához ül, ha még alszik, akkor egy üreshez. És akkor megkordul a gyomra...*
//Fynlisse, Sren//
//Sheni és aki még jelen van//
- Szép álmokat! *Halkan köszön el Srentől, hogy ne zavarja nagyon. Fyn nem tudja eldönteni, hogy a társa a fáradtságtól lett-e ilyen csendes vagy ilyen mélyen merült a gondolataiba, de nem is számít. ~ Egész nap a locsogásomat hallgatta. Megérdemel egy kis nyugalmat. ~ A gondolatra elmosolyodik magában, bár az arcán nem sok tükröződik belőle.*
*Felérve arról is megfeledkezik, hogy magára zárja a szobát. Éppen elég munka volt kinyitni, kinek van ereje arra, hogy belülről is a kulccsal matasson? Tessék-lássék levetkőzik, bebújik a takaró alá, és elkezdi sorba rendezni az elmúlt nap eseményeit. A kereskedők duruzsoló beszélgetése, a szekér zötyögése, a fel-felröhögő kísérők, Arthenior kirajzolódó sziluettje... észre sem veszi, mikor csúszik át az emlékekből az édes álomba.*
*Korán ébred, épp csak világosodik, amikor felnyílik a szeme. ~ Össze se gyűrődött a takaró... úgy aludhattam, mint egy hulla. ~ Egy ideig még élvezi az ágy puhaságát és melegét. Rég nem volt része ilyesmiben, és nem tudhatja, legközelebb mikor lesz. Komótosan szedi rendbe magát. Az üres dézsára pillantva jut csak eszébe, hogy kérhetett volna fürdőt is, ha nem lett volna annyira kimerült estére. Amikor magát már szalonképesnek érzi, számba veszi a vagyonát és a felszerelését. Az erszénye kiábrándítóan lapos. ~ Inkább nem számolom meg. Vannak dolgok, amelyeket jobb nem tudni. ~ A fegyverét csak az övére akasztja, ám a hangszereivel jócskán elidőzik. Olyan alapossággal tisztogatja őket, mintha az élete múlna rajtuk, ami valahol igaz is, végül a sípot ki is próbálja. A tegnap született dallamot igyekszik eljátszani rajta, minden ismétlésnél más-más variációkkal. Először csak halkan, mert nem akarja megzavarni a többi vendég álmát, majd ahogy belefeledkezik, a hangerő is megnő.*
- A Porral Lepett Búfelejtő... *Mondja ki hangosan.* Sren Lass... *Felidézi a kacsintását, ahogy közönséget verbuvált neki a piactéren. ~ Remélem, itt alszik a szomszédban, és nem jutott eszébe elcsavarogni éjszakára. ~ Egy utolsó ellenőrzés ~ Na még egy gyors trilla! ~ után a dob és a síp is a helyére kerül. Még egyszer megigazítja magán a ruháit, rendbe teszi az ágyneműjét, és kilép az ajtón. Majd rögtön vissza a kulcsért, amit csak a szoba asztalára dobott le elalvás előtt. Az alvástól és az előző napi élményeitől feltöltődve, frissen, üdén, szinte ragyogva menetel le a lépcsőn.*
- Jó reggelt! Jól vagy? *Kérdezi az elfet, aki tegnap annyira berúgott, hogy Fyn már-már aggódni kezdett érte. ~ Bolondság! Ahogy kinézett, ki van zárva, hogy emlékezzen rám. ~ Az is feltűnik neki, hogy Shen új társaságban mutatkozik. Ezúttal egy rosszarcú férfival iszik. ~ Nem vesztegeti az időt, délre megint kiüti magát. Hová tűnhetett a tarajos nő? ~ A szobakulcsot a kezében forgatva gondolkodik, hogy mit is tegyen vele. Leadja? Tartogassa még egy kicsit, hátha ki tud fizetni még egy éjszakát? Úgy dönt, hogy ráér dönteni. Inkább Sren Lass-t keresi a szemével. Ha a barátja idelent van, az ő asztalához ül, ha még alszik, akkor egy üreshez. És akkor megkordul a gyomra...*
6231. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-18 20:17:40
Üzenet elküldve: 2022-05-18 20:17:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
// Levezetés //
* Mesél amíg társa eszik, de néha azért ő is csak válaszolgat. Így jutnak el a mágiáig.*
- Értem és tiszteletben fogom tartani. Van egy masszív véleményem az istenekről, de azt nem vitatom el, hogy mindegyiknek vannak hasznos áldásaik. Eeyr hívei közül kerülnek ki a legjobb gyógyítok. Ha gyógyítani szeretnél az a legjobb választás. Ellenben én nem hiszem, hogy ebben tudok segíteni. Ha igaz a szóbeszéd, akkor csak a hívők képesek ezt a tudást elsajátítani. Én csak az elementális varázslatokat tudom megtanítani neked. Ha gondolod, akkor majd hazafelé benézhetünk a templomba.* Ajánlja fel, amihez lenne még hozzáfűzni valója.*
- Viszont ha komolyabban kezdenél bele, akkor fog kelleni varázsital is. Én is kaptam Nestar mestertől és utána jobban ment minden.* Ezek saját tapasztalatai, amit szívesen megoszt Tanillával is. Aztán még többet is, mint például az a sok terv, amit eltervezett.*
- Én is ismerem őket, de a jó vélemény az kicsit túlzás. Elég erőszakos népek. Nemrég egy falut is felégetett néhány, hogy zsákmányt szerezzenek. A vér nem válik vízzé. Ezek még most is barbár nomádok, de némi civilizáltság ragadt már rájuk. A kancellár meg ugye pont nem tharg, de mindegy is. Az nem árt, ha a környék egyik meghatározó népével kapcsolatokat alakítunk ki. A kancellár meg tényleg tiszteletre méltó ember.* Ez az álláspontja, ezzel az üggyel kapcsolatban.*
- Viszont tényleg szükségünk lesz testekre. A városi őrségtől talán tudnunk majd szerezni párat helyből is.* Nimeril is sajnálja az állatokat, de a tudományért félre kell tenni olykor az érzelgősséget. Egy ilyen kijelentés még Sa'Tereth követőinek is tetszésre volna, de őket is lenézi, bár egyes tanaikkal egyet tud érteni, csak nem reklámozza.*
- Hát a város nem bővelkedik az ilyesmikben. Van egy fürdőház, ami elég jó, meg pár kocsma. De lazítani lehet még a tisztáson is. Elég csöndes hely. Azt mondják a kikötőben van egy luxus bordélyház, ahol a tehetősek tudnak jól szórakozni, de az ide messze van, meg elég baljós környék.* Nagyjából ez minden, amit hirtelen fel tud sorolni.*
- Ha gondolod elmehetünk a fürdőházba lazítani egy kicsit ezután.* Ajánlja fel, mert otthon ugyan tud fürdeni a lány, ha akar, de a fürdő csak más. Ezt rábízza. Most már majd bele fog kezdeni a süteménybe, meg a kávéba is, mert a söre elfogyott. Érzi is, hogy kicsit megcsapja, mert nincs ehhez ő hozzászokva.*
- Viszont, mielőtt visszatérnénk a rezidenciára be kell vásárolnunk pár dolgot. Az egyik az, hogy szeretnék néhány kísérletet elvégezni patkányokon, varázsitalokkal. Mert amit ma csináltunk sikeresnek sikeres volt, de egy kész kínzás volt. Altatásban kéne csinálni ezt, csak akkor nem képes inni a beteg. Arra lennék kíváncsi, hogy fecskendővel beinjekciózva kifejti-e a hatását a varázsital, mert akkor egy csapásra megoldódna minden gondunk. Vagy, ha kitanulsz valami jó kis gyógyító varázslatot, de még akkor sem szabad egyetlen lehetőségre támaszkodnunk. Soha nem tudhatjuk, hogy mi jön közbe.* Okoskodik nagy bölcsen, mintha valami tapasztalt professzor volna. Nagyon fel van pörögve, szóval nehéz lesz leállítani.*
- A másik, amit venni akarok az pedig talán megoldaná a pénz problémánkat. Van egy ötletem, aztán meglátjuk, hogy bejön. Ehhez egy kisebb rendelést le kell adni.* Úgy néz ki, hogy talán sikerült mindent kiadnia, így hirtelen magából. Valószínűleg, csak kihasználja az alkalmat, hogy végre olyannal beszélgethet, aki érti is, meg nagyjából egy húrra pendülnek. A sütit közben fogyasztja és a kávé is megy lefelé, ami kezdi elűzni a sör kábító hatását.*
* Mesél amíg társa eszik, de néha azért ő is csak válaszolgat. Így jutnak el a mágiáig.*
- Értem és tiszteletben fogom tartani. Van egy masszív véleményem az istenekről, de azt nem vitatom el, hogy mindegyiknek vannak hasznos áldásaik. Eeyr hívei közül kerülnek ki a legjobb gyógyítok. Ha gyógyítani szeretnél az a legjobb választás. Ellenben én nem hiszem, hogy ebben tudok segíteni. Ha igaz a szóbeszéd, akkor csak a hívők képesek ezt a tudást elsajátítani. Én csak az elementális varázslatokat tudom megtanítani neked. Ha gondolod, akkor majd hazafelé benézhetünk a templomba.* Ajánlja fel, amihez lenne még hozzáfűzni valója.*
- Viszont ha komolyabban kezdenél bele, akkor fog kelleni varázsital is. Én is kaptam Nestar mestertől és utána jobban ment minden.* Ezek saját tapasztalatai, amit szívesen megoszt Tanillával is. Aztán még többet is, mint például az a sok terv, amit eltervezett.*
- Én is ismerem őket, de a jó vélemény az kicsit túlzás. Elég erőszakos népek. Nemrég egy falut is felégetett néhány, hogy zsákmányt szerezzenek. A vér nem válik vízzé. Ezek még most is barbár nomádok, de némi civilizáltság ragadt már rájuk. A kancellár meg ugye pont nem tharg, de mindegy is. Az nem árt, ha a környék egyik meghatározó népével kapcsolatokat alakítunk ki. A kancellár meg tényleg tiszteletre méltó ember.* Ez az álláspontja, ezzel az üggyel kapcsolatban.*
- Viszont tényleg szükségünk lesz testekre. A városi őrségtől talán tudnunk majd szerezni párat helyből is.* Nimeril is sajnálja az állatokat, de a tudományért félre kell tenni olykor az érzelgősséget. Egy ilyen kijelentés még Sa'Tereth követőinek is tetszésre volna, de őket is lenézi, bár egyes tanaikkal egyet tud érteni, csak nem reklámozza.*
- Hát a város nem bővelkedik az ilyesmikben. Van egy fürdőház, ami elég jó, meg pár kocsma. De lazítani lehet még a tisztáson is. Elég csöndes hely. Azt mondják a kikötőben van egy luxus bordélyház, ahol a tehetősek tudnak jól szórakozni, de az ide messze van, meg elég baljós környék.* Nagyjából ez minden, amit hirtelen fel tud sorolni.*
- Ha gondolod elmehetünk a fürdőházba lazítani egy kicsit ezután.* Ajánlja fel, mert otthon ugyan tud fürdeni a lány, ha akar, de a fürdő csak más. Ezt rábízza. Most már majd bele fog kezdeni a süteménybe, meg a kávéba is, mert a söre elfogyott. Érzi is, hogy kicsit megcsapja, mert nincs ehhez ő hozzászokva.*
- Viszont, mielőtt visszatérnénk a rezidenciára be kell vásárolnunk pár dolgot. Az egyik az, hogy szeretnék néhány kísérletet elvégezni patkányokon, varázsitalokkal. Mert amit ma csináltunk sikeresnek sikeres volt, de egy kész kínzás volt. Altatásban kéne csinálni ezt, csak akkor nem képes inni a beteg. Arra lennék kíváncsi, hogy fecskendővel beinjekciózva kifejti-e a hatását a varázsital, mert akkor egy csapásra megoldódna minden gondunk. Vagy, ha kitanulsz valami jó kis gyógyító varázslatot, de még akkor sem szabad egyetlen lehetőségre támaszkodnunk. Soha nem tudhatjuk, hogy mi jön közbe.* Okoskodik nagy bölcsen, mintha valami tapasztalt professzor volna. Nagyon fel van pörögve, szóval nehéz lesz leállítani.*
- A másik, amit venni akarok az pedig talán megoldaná a pénz problémánkat. Van egy ötletem, aztán meglátjuk, hogy bejön. Ehhez egy kisebb rendelést le kell adni.* Úgy néz ki, hogy talán sikerült mindent kiadnia, így hirtelen magából. Valószínűleg, csak kihasználja az alkalmat, hogy végre olyannal beszélgethet, aki érti is, meg nagyjából egy húrra pendülnek. A sütit közben fogyasztja és a kávé is megy lefelé, ami kezdi elűzni a sör kábító hatását.*
6230. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-18 20:13:59
Üzenet elküldve: 2022-05-18 20:13:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
- Hah! *Ismét megforgatja csuklóját, akár egy igazi lovag, bár keresve sem találnának nagyobb ellentétet, mint egy lovag és ő maga. Ezen jót kuncog és egyáltalán nem bántódik meg azon, hogy Fyn, nem egyes előírások szerint foglal helyet. Hisz alacsonyabb, mint az átlag, így ez a logikus, máskülönben hogyan érné el az italát?*
- Köszönöm, hogy így gondolod! *Valóban jól esik neki a burkolt dicséret. Számtalan története, némi tudása bizony gazdagítja életét, s ami igaz, az igaz, az aranyat valójában egy idő után már nem hiányolta belőle, az istenek valahogyan mindig kisegítették. Fynnel egyetért. Mindenki képvisel valamiféle értéket, kivéve tán azok a régi időkben. Azok, akiknek sok mindent köszönhet, bár... valószínűleg nem a köszönöm szó jutna eszébe, ha találkozna bármelyükkel is. Halvány árny kúszik át arcán, nem leplezi érzelmeit, de nem is tolakodik velük. Csendesen hallgatja, miközben Fyn mesél, valahogyan nem jönnek most a szavak. A tanulás legalább olyan hasznos, mint a munka, ha ne hasznosabb, így mosolyogva bólint, s kíváncsian figyeli, hogy vajon Fyn mikor bukik le a székről nagy álmosságában.*
- Jó éjszakát! *Kívánja a lánynak, nem marasztalja, nagyon elfáradhatott, hosszú volt a sétájuk a városban. Miután a tündér elment, ő még marad kicsit. Magányosan burkolózik gondolataiba, s igyekszik a felgyúló gyertyalángok fénye elől takarni arcát. Az utolsó korty is elfogy, s a kapott kulcsot kezébe véve szobájába tér. Holnap talán már dolgozni is fog. Az nagyszerű volna. Levetkőzik, s a párnába fúrja arcát, majd rögtön kellemes sóhaj hagyja el száját, miután a földöntúli kényelem árasztja el hirtelen. Egyetlen ásítás... s már alszik is. Álmatlan álmot lát az éjjel.*
//Fynlisse, Sren//
- Hah! *Ismét megforgatja csuklóját, akár egy igazi lovag, bár keresve sem találnának nagyobb ellentétet, mint egy lovag és ő maga. Ezen jót kuncog és egyáltalán nem bántódik meg azon, hogy Fyn, nem egyes előírások szerint foglal helyet. Hisz alacsonyabb, mint az átlag, így ez a logikus, máskülönben hogyan érné el az italát?*
- Köszönöm, hogy így gondolod! *Valóban jól esik neki a burkolt dicséret. Számtalan története, némi tudása bizony gazdagítja életét, s ami igaz, az igaz, az aranyat valójában egy idő után már nem hiányolta belőle, az istenek valahogyan mindig kisegítették. Fynnel egyetért. Mindenki képvisel valamiféle értéket, kivéve tán azok a régi időkben. Azok, akiknek sok mindent köszönhet, bár... valószínűleg nem a köszönöm szó jutna eszébe, ha találkozna bármelyükkel is. Halvány árny kúszik át arcán, nem leplezi érzelmeit, de nem is tolakodik velük. Csendesen hallgatja, miközben Fyn mesél, valahogyan nem jönnek most a szavak. A tanulás legalább olyan hasznos, mint a munka, ha ne hasznosabb, így mosolyogva bólint, s kíváncsian figyeli, hogy vajon Fyn mikor bukik le a székről nagy álmosságában.*
- Jó éjszakát! *Kívánja a lánynak, nem marasztalja, nagyon elfáradhatott, hosszú volt a sétájuk a városban. Miután a tündér elment, ő még marad kicsit. Magányosan burkolózik gondolataiba, s igyekszik a felgyúló gyertyalángok fénye elől takarni arcát. Az utolsó korty is elfogy, s a kapott kulcsot kezébe véve szobájába tér. Holnap talán már dolgozni is fog. Az nagyszerű volna. Levetkőzik, s a párnába fúrja arcát, majd rögtön kellemes sóhaj hagyja el száját, miután a földöntúli kényelem árasztja el hirtelen. Egyetlen ásítás... s már alszik is. Álmatlan álmot lát az éjjel.*
6229. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-18 14:10:00
Üzenet elküldve: 2022-05-18 14:10:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jó. Sheninek van egy kis előélete a Kalmárban. Az is csak egy eset volt, kár lenne emiatt leírni a lombzabálót. Történt, ami megtörtént, borítsunk fátylat a múltra és kezdjünk új lapot. Tabula rasa.
A pultos, akit azért megismer, mintha nem fogadná olyan vendégszeretettel, mint másokat. Mondjuk megérti. Volt ott egy törött kancsó, némi - egészen kevéske - kiömlött bor, de amúgy nem csinált nagyobb felfordulást, mint amit egy részeg általában szokott. Megszokhatták volna.*
- Köszönöm kérdésed, csodásan. *Válaszol széles vigyorral Mik üdvözlésére és kérdésére.
Aztán amikor kiér az asztalukhoz az ital, akkor úgy veti rá magát, mintha soha életében nem ivott volna. Persze nem a vízre, a borra. A hegyesfülű gyomra olyan, mint a viaszkos csizma, a vizet nem ereszti be. Szóval a borra mar rá és iszik is belőle egy egészséges kortyot.*
- Áh, ez jól esett. *Sóhajt mellé.*
- Bizony, a bevált módszerek híve vagyok. *Válaszolja a szőr kérdésére. Ami azt illeti, jobban is lesz tőle, bár a gyomra kissé tiltakozik, mert nem sok minden van benne.*
- Ígérem, hogy rendes Sheni leszek. *Emeli meg borát a távozó Mik után.
Gradeier elégedettnek tűnik a fogadóval, legalább ezt a dolgot eltalálta. Jön egy pár mondat, ami akár magyarázat is lehetne a kérdésére, de azért még nem egészen tiszta. Bár sejti, mire akar kilyukadni a másik.*
- Na jó, nem szélhámos, csak amolyan jól öltözött fajta. Rátette a kezét a kovácsműhelyre, nagy tételekben vásárol a piacon és ezt a fogadót is megvette, alig valamivel azután, hogy megjelent a városban. *Magyarázza a "szélhámos" idevágó jelentését. Mondaná, hogy öltönyös gazember, ha tudná, mi az az öltöny.
Amikor aztán kibújik a szög a zsákból, akkor felderül az arca, mint aki megértette, mire is gondol Gradeier. Azért kell pár pillanat, hogy leesen neki.*
- Oh, szóval így. *Húzódik szélesre a mosolya.
A magyarázat ül, Sheni pontosan tudja, milyen az, amikor az utcán kell koldulni a betevő borért.*
- Ne hülyíts már. *Dől hátra azért a székében.*
- Komolyan azt mondod, hogy elveszed azoktól, akiknek van és odaadod a szegényeknek. Ne nézz már madárnak. *Vigyorog a férfire, mint aki tudja, hogy is megy ez.*
- Mindenki a saját zsebét tömi meg először, aztán ha már annyi van, hogy nem tudja hova tenni, akkor még többet akar és még többet. *Csóválja meg a fejét.*
- Azt mondod, hogy te nem ilyen vagy? *Kérdi kissé félretartott fejjel, mintha méregetné Gradeiert.
Amikor aztán a fickó arra kéri, meséljen magáról, akkor újra előredől, két koszos keze közé fogja a kupát és forgatni kezdi, miközben halkra fogott hangon beszél.*
- Én saját jól felfogott érdekemből választottam a kolduslétet. *Kezd bele felpillantva.*
- Megvolt mindenem, otthonom, társak, békés élet, de aztán ez mind széthullott, olyan is volt, aki szerettem, de ő mást választott. Nem volt maradásom, így *Tárja szét karjait színpadiasan.* itt vagyok. *A mosolyában van valami nagyon szomorú és kék szemei is mintha fátyolosabbak lennének.*
- De miért is mondom én ezt el neked, nem is ismerlek. *Törli meg az orrát és szív rajta egyet.*
- A bor meg segít felejteni, látod *Emeli fel a kupát.* ez az egyetlen barátom, aki sose hagyott cserben. Ugyan egy-egy találkozás után kurvára fáj a fejem és néha nem sokra emlékszem, de pont ez a cél. *Vigyorog és kiissza a bor utolsó cseppjét is. Mire megérkezik az étel, már nagyon éhes, úgyhogy neki is áll, hogy malac módjára kezdje kanalazni a sűrű barna levest.*
- Findzsi'mi? *Kérdi szörcsögve két falat között.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jó. Sheninek van egy kis előélete a Kalmárban. Az is csak egy eset volt, kár lenne emiatt leírni a lombzabálót. Történt, ami megtörtént, borítsunk fátylat a múltra és kezdjünk új lapot. Tabula rasa.
A pultos, akit azért megismer, mintha nem fogadná olyan vendégszeretettel, mint másokat. Mondjuk megérti. Volt ott egy törött kancsó, némi - egészen kevéske - kiömlött bor, de amúgy nem csinált nagyobb felfordulást, mint amit egy részeg általában szokott. Megszokhatták volna.*
- Köszönöm kérdésed, csodásan. *Válaszol széles vigyorral Mik üdvözlésére és kérdésére.
Aztán amikor kiér az asztalukhoz az ital, akkor úgy veti rá magát, mintha soha életében nem ivott volna. Persze nem a vízre, a borra. A hegyesfülű gyomra olyan, mint a viaszkos csizma, a vizet nem ereszti be. Szóval a borra mar rá és iszik is belőle egy egészséges kortyot.*
- Áh, ez jól esett. *Sóhajt mellé.*
- Bizony, a bevált módszerek híve vagyok. *Válaszolja a szőr kérdésére. Ami azt illeti, jobban is lesz tőle, bár a gyomra kissé tiltakozik, mert nem sok minden van benne.*
- Ígérem, hogy rendes Sheni leszek. *Emeli meg borát a távozó Mik után.
Gradeier elégedettnek tűnik a fogadóval, legalább ezt a dolgot eltalálta. Jön egy pár mondat, ami akár magyarázat is lehetne a kérdésére, de azért még nem egészen tiszta. Bár sejti, mire akar kilyukadni a másik.*
- Na jó, nem szélhámos, csak amolyan jól öltözött fajta. Rátette a kezét a kovácsműhelyre, nagy tételekben vásárol a piacon és ezt a fogadót is megvette, alig valamivel azután, hogy megjelent a városban. *Magyarázza a "szélhámos" idevágó jelentését. Mondaná, hogy öltönyös gazember, ha tudná, mi az az öltöny.
Amikor aztán kibújik a szög a zsákból, akkor felderül az arca, mint aki megértette, mire is gondol Gradeier. Azért kell pár pillanat, hogy leesen neki.*
- Oh, szóval így. *Húzódik szélesre a mosolya.
A magyarázat ül, Sheni pontosan tudja, milyen az, amikor az utcán kell koldulni a betevő borért.*
- Ne hülyíts már. *Dől hátra azért a székében.*
- Komolyan azt mondod, hogy elveszed azoktól, akiknek van és odaadod a szegényeknek. Ne nézz már madárnak. *Vigyorog a férfire, mint aki tudja, hogy is megy ez.*
- Mindenki a saját zsebét tömi meg először, aztán ha már annyi van, hogy nem tudja hova tenni, akkor még többet akar és még többet. *Csóválja meg a fejét.*
- Azt mondod, hogy te nem ilyen vagy? *Kérdi kissé félretartott fejjel, mintha méregetné Gradeiert.
Amikor aztán a fickó arra kéri, meséljen magáról, akkor újra előredől, két koszos keze közé fogja a kupát és forgatni kezdi, miközben halkra fogott hangon beszél.*
- Én saját jól felfogott érdekemből választottam a kolduslétet. *Kezd bele felpillantva.*
- Megvolt mindenem, otthonom, társak, békés élet, de aztán ez mind széthullott, olyan is volt, aki szerettem, de ő mást választott. Nem volt maradásom, így *Tárja szét karjait színpadiasan.* itt vagyok. *A mosolyában van valami nagyon szomorú és kék szemei is mintha fátyolosabbak lennének.*
- De miért is mondom én ezt el neked, nem is ismerlek. *Törli meg az orrát és szív rajta egyet.*
- A bor meg segít felejteni, látod *Emeli fel a kupát.* ez az egyetlen barátom, aki sose hagyott cserben. Ugyan egy-egy találkozás után kurvára fáj a fejem és néha nem sokra emlékszem, de pont ez a cél. *Vigyorog és kiissza a bor utolsó cseppjét is. Mire megérkezik az étel, már nagyon éhes, úgyhogy neki is áll, hogy malac módjára kezdje kanalazni a sűrű barna levest.*
- Findzsi'mi? *Kérdi szörcsögve két falat között.*
6228. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:35:21
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:35:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
*Míg az ételre várnak, emészti kicsit a fogadós szavait, amelyeket Sheni üdvözléseként a levegőbe engedett. Azon gondolkodik, hogy talán mégsem volt jó ötlet pont ezt a fickót követnie. * ~Most már belekezdtél, várd meg mi sül ki belőle, a látszat néha csal~ *A fogadós kellemes üdvözlése felértékelte a hely minőségét, kedvesebbnek tűnik a hely mint ahogy kívülről elsőre látszik. *
-Azt mondod egy szélhámos a hely tulajdonosa? Lehet hogy ő is megteszi hogy szakmabeliekre leljek itt.
*Sandít eközben a pultban álló férfi felé, alaposan felméri. Visszafordul a lókötő elfhez. *
-Tudod az én foglalkozásom, az értékek újraelosztása. *Válaszolja az elfnek. *
-Rendszerint ezeket az elosztani való értékeket zárt ajtók mögött tartják, olyan emberek, akiknek rengeteg van, míg mások sínylődnek, és az utcákon koldulnak. *Folytatja, a mondat végén kissé ingerültebb hangnemben. *
-Azt hiszem ezt az állapotot neked nem kell bemutatnom. *Végig sandít a szemben ülő maszatos elfen. *
-Az én küldetésem ezen a helyzeten javítani, bármi áron. *Hangja ismét nyugodt, megfontolt lett. *
-Mesélj magadról kérlek. Miért kényszerültél koldusbotra? *Teszi fel a kérdést két falat közt. *
-Fogadd meg a kocsmáros tanácsát, csak óvatosan a borral, sok kérdésre kell még választ adnod. *Veti oda egy fura savanyú vigyor közepette, némi gúnnyal karöltve. *
*Míg az ételre várnak, emészti kicsit a fogadós szavait, amelyeket Sheni üdvözléseként a levegőbe engedett. Azon gondolkodik, hogy talán mégsem volt jó ötlet pont ezt a fickót követnie. * ~Most már belekezdtél, várd meg mi sül ki belőle, a látszat néha csal~ *A fogadós kellemes üdvözlése felértékelte a hely minőségét, kedvesebbnek tűnik a hely mint ahogy kívülről elsőre látszik. *
-Azt mondod egy szélhámos a hely tulajdonosa? Lehet hogy ő is megteszi hogy szakmabeliekre leljek itt.
*Sandít eközben a pultban álló férfi felé, alaposan felméri. Visszafordul a lókötő elfhez. *
-Tudod az én foglalkozásom, az értékek újraelosztása. *Válaszolja az elfnek. *
-Rendszerint ezeket az elosztani való értékeket zárt ajtók mögött tartják, olyan emberek, akiknek rengeteg van, míg mások sínylődnek, és az utcákon koldulnak. *Folytatja, a mondat végén kissé ingerültebb hangnemben. *
-Azt hiszem ezt az állapotot neked nem kell bemutatnom. *Végig sandít a szemben ülő maszatos elfen. *
-Az én küldetésem ezen a helyzeten javítani, bármi áron. *Hangja ismét nyugodt, megfontolt lett. *
-Mesélj magadról kérlek. Miért kényszerültél koldusbotra? *Teszi fel a kérdést két falat közt. *
-Fogadd meg a kocsmáros tanácsát, csak óvatosan a borral, sok kérdésre kell még választ adnod. *Veti oda egy fura savanyú vigyor közepette, némi gúnnyal karöltve. *
6227. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:03:40
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:03:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Levezetés //
*Figyelmesen hallgatja a másik leányzó szavait, vagyis inkább szó áradatát, miközben tömi a fejét. Na meg a hasát is ugye. Lelkes hallgatóságnak tűnik, s valóban az is, mivel Nimeril hasznos dolgokról beszél, amik kimondottan fontosak. Ha vidorabb lenne a természete, akkor öröm ujjongana afelett, hogy sikeresen talált egy ilyen társat. Néhány kiadósabb harapás után rág-rág és nyel, s meg kell hagyni, finoman főznek itt. Gondolatban átadja kézcsókját a szakácsnak, bárki is légyen az. Olykor a sörből húz egy keveset le, ami után kicsit pihen is, hiszen a Wegtoreni íze számára kedvenc. Lehet szó lesz még egy körről belőle, de ez majd az evés legvége után, kicsi pihenőt iktatva derül majd ki. Az alkímiával úgy hiszi, nem lesz gondja. Szerinte kell logikának lennie abban, hogy ha két különböző anyagot összekever, akkor abból mégis mi főhet ki. Legalábbis most még így hiszi, de majd kiderük, nem igaz? A mágia már más. Ahhoz érzék kell, affinitás, miként Nim mondja is. Abban már picit bizonytalanabb, de meg fogja próbálni; már csak azért is, hogy elmondhassa magáról, megpróbálta.*
- Eeyr hívő vagyok, de engem sem zavar, ha más valaki nem az. Szerintem ez mindenkinek a magán ügye.
*Szúrja be közben, mikor a vallásosság kerül szóba, s Nim hagy egy kis szünetet a beszélgetésben. Élvezi, hogy van kit hallgatnia és főleg azt, hogy az a személy egy értelemes emberi lény. Nimeril szinte már véget nem érően beszél és beszél és beszél. Mesél, tervez, kifejt, elmagyaráz. Ő meg eszik és odaadóan hallgat s megjegyez mindent. Jó magát nem zavarja, hogy szakmáznak, noha ünnepelni jöttek. Talán másképp lenne, ha legalább órákkal korábban toppan a házba, miként azt nem tette. Akkor ezen beszélgetés egy részén már túl lennének, no de semmi gond, nem kergetnek veszett bolhák. Sok minden tervbe van véve, főleg a ház átalakításáról. Miként egy gyermek egy cukorkákkal teli szobában. Ebből is, abból is, s persze mindegyikből egy kicsit. Lelkesedése láttán megnyugszik, valóban jó helyre került. Ami meg a pénzt és támogatást illeti, arra is vannak ötletek.*
- A thargokat hírből már ismerem, s ha ilyen jó véleménnyel vagy róluk, megpróbálhatjuk.
*Halkan teszi csak hozzá.*
- Esetleg ha akad majd nekik egy-két személy, akitől megválnának, az nekünk jól jönne. Egy határon túl az állatoknak már nem lesz, hasznuk.
*Kék szeme hidegen villan. Nem gyűlöli ő az állatokat. Kedveli őket, igen, persze. De a fejlődés kedvéért olykor áldozatokat is kell hozni. S mire ide eljut, eltelik az étellel. Már csak a sütemény van hátra, és egy kevés sör.*
- Igazán finom volt, jól esett. Köszönöm a meghívást. De, azért nem akarom a hat minden napját munkával és tervezéssel tölteni. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, egy idő után már a számolás sem menne. Tudsz esetleg egy olyan helyet a városban, vagy akár a környéken, ahol lehet, lazítani?
*Hogy ezt most mire is érti pontosan, még ő maga sem tudja. Viszont az elméjét olykor le kell kicsit kapcsolnia, mielőtt felrobbanna. Személyesebb kérdésével annyit szeretne még elérni, hogy a munkát most tolják kicsit a háttérbe és beszélgessenek, amúgy barátilag.*
*Figyelmesen hallgatja a másik leányzó szavait, vagyis inkább szó áradatát, miközben tömi a fejét. Na meg a hasát is ugye. Lelkes hallgatóságnak tűnik, s valóban az is, mivel Nimeril hasznos dolgokról beszél, amik kimondottan fontosak. Ha vidorabb lenne a természete, akkor öröm ujjongana afelett, hogy sikeresen talált egy ilyen társat. Néhány kiadósabb harapás után rág-rág és nyel, s meg kell hagyni, finoman főznek itt. Gondolatban átadja kézcsókját a szakácsnak, bárki is légyen az. Olykor a sörből húz egy keveset le, ami után kicsit pihen is, hiszen a Wegtoreni íze számára kedvenc. Lehet szó lesz még egy körről belőle, de ez majd az evés legvége után, kicsi pihenőt iktatva derül majd ki. Az alkímiával úgy hiszi, nem lesz gondja. Szerinte kell logikának lennie abban, hogy ha két különböző anyagot összekever, akkor abból mégis mi főhet ki. Legalábbis most még így hiszi, de majd kiderük, nem igaz? A mágia már más. Ahhoz érzék kell, affinitás, miként Nim mondja is. Abban már picit bizonytalanabb, de meg fogja próbálni; már csak azért is, hogy elmondhassa magáról, megpróbálta.*
- Eeyr hívő vagyok, de engem sem zavar, ha más valaki nem az. Szerintem ez mindenkinek a magán ügye.
*Szúrja be közben, mikor a vallásosság kerül szóba, s Nim hagy egy kis szünetet a beszélgetésben. Élvezi, hogy van kit hallgatnia és főleg azt, hogy az a személy egy értelemes emberi lény. Nimeril szinte már véget nem érően beszél és beszél és beszél. Mesél, tervez, kifejt, elmagyaráz. Ő meg eszik és odaadóan hallgat s megjegyez mindent. Jó magát nem zavarja, hogy szakmáznak, noha ünnepelni jöttek. Talán másképp lenne, ha legalább órákkal korábban toppan a házba, miként azt nem tette. Akkor ezen beszélgetés egy részén már túl lennének, no de semmi gond, nem kergetnek veszett bolhák. Sok minden tervbe van véve, főleg a ház átalakításáról. Miként egy gyermek egy cukorkákkal teli szobában. Ebből is, abból is, s persze mindegyikből egy kicsit. Lelkesedése láttán megnyugszik, valóban jó helyre került. Ami meg a pénzt és támogatást illeti, arra is vannak ötletek.*
- A thargokat hírből már ismerem, s ha ilyen jó véleménnyel vagy róluk, megpróbálhatjuk.
*Halkan teszi csak hozzá.*
- Esetleg ha akad majd nekik egy-két személy, akitől megválnának, az nekünk jól jönne. Egy határon túl az állatoknak már nem lesz, hasznuk.
*Kék szeme hidegen villan. Nem gyűlöli ő az állatokat. Kedveli őket, igen, persze. De a fejlődés kedvéért olykor áldozatokat is kell hozni. S mire ide eljut, eltelik az étellel. Már csak a sütemény van hátra, és egy kevés sör.*
- Igazán finom volt, jól esett. Köszönöm a meghívást. De, azért nem akarom a hat minden napját munkával és tervezéssel tölteni. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, egy idő után már a számolás sem menne. Tudsz esetleg egy olyan helyet a városban, vagy akár a környéken, ahol lehet, lazítani?
*Hogy ezt most mire is érti pontosan, még ő maga sem tudja. Viszont az elméjét olykor le kell kicsit kapcsolnia, mielőtt felrobbanna. Személyesebb kérdésével annyit szeretne még elérni, hogy a munkát most tolják kicsit a háttérbe és beszélgessenek, amúgy barátilag.*
6226. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:02:14
Üzenet elküldve: 2022-05-17 21:02:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
*Letelepszik a felajánlott székre, bár nem egészen úgy, ahogyan az udvari etikett előírja: szórakozottan, oda sem figyelve megtörli a cipője talpát, feltérde a székre, és a lábát maga alá húzva a sarkára ül. Így nagyjából olyan magas az asztal mellett, mint a nagyobbra nőtt népek. Amikor észreveszi, mit művel, átfut az agyán, hogy hányszor szólt rá ezért az anyja, de nem tesz semmit. Túl hosszú volt a nap, és most így esik jól ülni.*
- Köszönöm, Sren Lass lovag. *A mosoly talán Sren gesztusának szól, talán a ráaggatott titulusnak. Mindenesetre Fynnek tetszik a csengése.* Emlékezni és mesélni fontos. A történetek kincsek, és nemcsak azok, amelyeket meg lehet zenésíteni. *Elgondolkodik azon, amit a társa mondott.* Tudod, szerintem gazdag ember vagy... a magad módján. Fogadni mernék a dobomban, hogy több történeted van, mint itt bárkinek. *Mutat körbe a Kalmárban.* Szépek, és ki tudja, talán kevésbé dicsőségesek is, de hidd el, egytől egyig érték mind.
*Egyre lassabban törnek elő a szavak, egyre laposabban néz maga elé.*
- Valójában nem dolgozni jöttem... Tanulni szeretnék. Persze az sem olcsó mulatság, úgyhogy igazad van, munka is kell... Legyen úgy! Ha sikerül, ünnepelünk! *Bocsánatkérően néz.* Ha nem haragszol, szeretnék lefeküdni. Halálosan fáradt vagyok.
*A fokozatosan hűlő teájából egyre nagyobbakat tud kortyolni. Mikor kiürül a csésze, feláll a székéről, és ha Sren nem marasztalja, elindul a lépcső felé, hogy felmenjen a szobájába és alaposan kialudja magát.*
//Fynlisse, Sren//
*Letelepszik a felajánlott székre, bár nem egészen úgy, ahogyan az udvari etikett előírja: szórakozottan, oda sem figyelve megtörli a cipője talpát, feltérde a székre, és a lábát maga alá húzva a sarkára ül. Így nagyjából olyan magas az asztal mellett, mint a nagyobbra nőtt népek. Amikor észreveszi, mit művel, átfut az agyán, hogy hányszor szólt rá ezért az anyja, de nem tesz semmit. Túl hosszú volt a nap, és most így esik jól ülni.*
- Köszönöm, Sren Lass lovag. *A mosoly talán Sren gesztusának szól, talán a ráaggatott titulusnak. Mindenesetre Fynnek tetszik a csengése.* Emlékezni és mesélni fontos. A történetek kincsek, és nemcsak azok, amelyeket meg lehet zenésíteni. *Elgondolkodik azon, amit a társa mondott.* Tudod, szerintem gazdag ember vagy... a magad módján. Fogadni mernék a dobomban, hogy több történeted van, mint itt bárkinek. *Mutat körbe a Kalmárban.* Szépek, és ki tudja, talán kevésbé dicsőségesek is, de hidd el, egytől egyig érték mind.
*Egyre lassabban törnek elő a szavak, egyre laposabban néz maga elé.*
- Valójában nem dolgozni jöttem... Tanulni szeretnék. Persze az sem olcsó mulatság, úgyhogy igazad van, munka is kell... Legyen úgy! Ha sikerül, ünnepelünk! *Bocsánatkérően néz.* Ha nem haragszol, szeretnék lefeküdni. Halálosan fáradt vagyok.
*A fokozatosan hűlő teájából egyre nagyobbakat tud kortyolni. Mikor kiürül a csésze, feláll a székéről, és ha Sren nem marasztalja, elindul a lépcső felé, hogy felmenjen a szobájába és alaposan kialudja magát.*
6225. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 19:32:27
Üzenet elküldve: 2022-05-17 19:32:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Niev nyomában//
*Fel sem fogja, hogy akár reggeli után is vágyhatna, egy falat le nem menne a torkán. Az sem étvágy gerjesztő, hogy Pycta előtt ennivalót lát. Azért eszébe jut, hogy tegnap este még maga akart állni társainak egy kiadós reggelit és sörözést, hogy megünnepeljék a sikert. Ki gondolta volna, hogy Niev már nem lesz itt koccintani?*
- Itt láttam utoljára, az ablakon mászott ki. Éjfél elmúlt mire fölfedeztem. A templomnál és a környékén kerestem. A városi őrséget még nem kérdeztem.
*Felel menet közben, csak a lényeget. Virradni kezdett, mire körbejárt és már indult volna az őrség segítségét kérni, mikor meglátta a nap első sugarait. Sejtette, hogy Pycta ébredezhet, nem hagyná kétségek között keresgélni az idősebb elfet. Emellett lehet, hogy valamire ő nem gondol, amire Pycta igen, elvégre nem túl régi vendég itt, Artheniorban. Az este kimosott, tiszta ruhái szobájának ajtaja előtt maradnak. Reméli még meglesznek, mire Niev is meglesz, mert azokon kívül csak az van neki, ami most rajta van. És persze nem opció, hogy Niev nem lesz meg. Ezt a lehetőséget elképzelni sem képes most.*
*Fel sem fogja, hogy akár reggeli után is vágyhatna, egy falat le nem menne a torkán. Az sem étvágy gerjesztő, hogy Pycta előtt ennivalót lát. Azért eszébe jut, hogy tegnap este még maga akart állni társainak egy kiadós reggelit és sörözést, hogy megünnepeljék a sikert. Ki gondolta volna, hogy Niev már nem lesz itt koccintani?*
- Itt láttam utoljára, az ablakon mászott ki. Éjfél elmúlt mire fölfedeztem. A templomnál és a környékén kerestem. A városi őrséget még nem kérdeztem.
*Felel menet közben, csak a lényeget. Virradni kezdett, mire körbejárt és már indult volna az őrség segítségét kérni, mikor meglátta a nap első sugarait. Sejtette, hogy Pycta ébredezhet, nem hagyná kétségek között keresgélni az idősebb elfet. Emellett lehet, hogy valamire ő nem gondol, amire Pycta igen, elvégre nem túl régi vendég itt, Artheniorban. Az este kimosott, tiszta ruhái szobájának ajtaja előtt maradnak. Reméli még meglesznek, mire Niev is meglesz, mert azokon kívül csak az van neki, ami most rajta van. És persze nem opció, hogy Niev nem lesz meg. Ezt a lehetőséget elképzelni sem képes most.*
6224. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 19:02:20
Üzenet elküldve: 2022-05-17 19:02:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Fynlisse, Sren//
//érintőlegesen Sylvar//
*Elgondolkodva hallgatja végig a lány rendelését, figyelme félig a pultoson - kinek néma bólintással köszöni meg az elé tolt italt - félig pedig valahol máshol, talán távoli emlékek ködében botorkálva, mit a rég nem gyakorolt tudomány hozhatott elő. Persze Fyn megjegyzését hallja, s lágyan elmosolyodik, mialatt a pult helyett, inkább biccent az egyik közelben álló asztal felé. Meg is indul, ha egyetértenek vele, s szabad kezével az egyik széket Fynnek készíti elő, majd ő is leül.*
- Egyáltalán nem bánom. *Illatolja meg a párlatot, s lehunyt szemmel dézsmálja máris a szilvafák lédús gyümölcsét, valamelyik távoli határvidék vadon nőtt pusztájában.*
- Szeretem a növényeket, valaha értettem is hozzá, ma már inkább csak mesélek és emlékezem. *Vonja meg a vállát, előre dőlve a széken, öklébe támasztott állal, majd a koccintást megelőzően a lányéra maga is halk áldomást mond.*
- Teysus harmóniájára és az ellentétek titkaira. *Kacsint a lányra. Apró korty, némi ízlelgetést követően csettint.*
- Színtiszta igazság, mit mondtál. *Ért egyet.* Kérdés persze... vajon az akartam-e lenni, ami vagyok, vagy egészen más? *Vonja meg a vállát sóhajtva hátra dőlve, s két kezébe fogva az apró poharat. Némán figyeli a lányt, s derűsen szusszant a bősz fújkálásra.*
- Vajon én léptem az útra, vagy más lökött... sokféle válaszolatlan kérdés, de elégedett vagyok az életemmel, noha ez nem mindig volt így. *Beszél halkan.* De ez már a múlt. Ha nem így történt volna minden, tán nem is találkozom veled. *Emeli ismét poharát.*
- A találkozásra! *Ismét kortyol, elégedetten biccent, s immár másodszor is dicséri a Kalmár nedűjét.*
- Meg kell tudnom, honnan szerzik. *Nézi a pohár gyöngyöző, kissé párás oldalát.* Egyszer neked is meg kell kóstolnod... tán, ha már lesz munkánk! Ünnepelnénk. *Szélesedik a mosolya.*
//Fynlisse, Sren//
//érintőlegesen Sylvar//
*Elgondolkodva hallgatja végig a lány rendelését, figyelme félig a pultoson - kinek néma bólintással köszöni meg az elé tolt italt - félig pedig valahol máshol, talán távoli emlékek ködében botorkálva, mit a rég nem gyakorolt tudomány hozhatott elő. Persze Fyn megjegyzését hallja, s lágyan elmosolyodik, mialatt a pult helyett, inkább biccent az egyik közelben álló asztal felé. Meg is indul, ha egyetértenek vele, s szabad kezével az egyik széket Fynnek készíti elő, majd ő is leül.*
- Egyáltalán nem bánom. *Illatolja meg a párlatot, s lehunyt szemmel dézsmálja máris a szilvafák lédús gyümölcsét, valamelyik távoli határvidék vadon nőtt pusztájában.*
- Szeretem a növényeket, valaha értettem is hozzá, ma már inkább csak mesélek és emlékezem. *Vonja meg a vállát, előre dőlve a széken, öklébe támasztott állal, majd a koccintást megelőzően a lányéra maga is halk áldomást mond.*
- Teysus harmóniájára és az ellentétek titkaira. *Kacsint a lányra. Apró korty, némi ízlelgetést követően csettint.*
- Színtiszta igazság, mit mondtál. *Ért egyet.* Kérdés persze... vajon az akartam-e lenni, ami vagyok, vagy egészen más? *Vonja meg a vállát sóhajtva hátra dőlve, s két kezébe fogva az apró poharat. Némán figyeli a lányt, s derűsen szusszant a bősz fújkálásra.*
- Vajon én léptem az útra, vagy más lökött... sokféle válaszolatlan kérdés, de elégedett vagyok az életemmel, noha ez nem mindig volt így. *Beszél halkan.* De ez már a múlt. Ha nem így történt volna minden, tán nem is találkozom veled. *Emeli ismét poharát.*
- A találkozásra! *Ismét kortyol, elégedetten biccent, s immár másodszor is dicséri a Kalmár nedűjét.*
- Meg kell tudnom, honnan szerzik. *Nézi a pohár gyöngyöző, kissé párás oldalát.* Egyszer neked is meg kell kóstolnod... tán, ha már lesz munkánk! Ünnepelnénk. *Szélesedik a mosolya.*
6223. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 15:09:17
Üzenet elküldve: 2022-05-17 15:09:17
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//Pincéből fel - Sylvar, Ukrom//
*A kócos lánnyal könnyen megtalálja a hangot. Tehetséges, de bizonyos határokat sosem fog átlépni, talán más útja lesz és nem az ökölé vagy a pengéé. A rövid időbe sok nem fér bele és hatok kellenek, hogy a gyakorlásból készség, később ösztön legyen. De ha már egyszer sikeresen kirángatja a bajból a most mutatottak bármelyike, már elégedett lehet.
Amikor Niev és Rírion felmentek, összepakol, iszik egy kupa vizet, majd maga is felsétál a pult mögé. Slyvar állta a sarat, így rá hagyná a kiszolgálást, olyan sokan már nem lehetnek, így lepihenne, de meghagyja az elfnek, hogyha bármi van, szóljon neki. Meg Ukrom is ott van, így ketten már csak megoldják. Összeszedi a mosni kitett ruhákat és tisztítani kitett lábbeliket, kimossa és megtisztítja őket, csak azután indul pihenni. Ha nincs más, Mik el is teszi magát másnapra, hisz korán kezdődik a műszak.*
//Másnap//
//Új a városban//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Hajnalban ébred, ahogy szokott, hogy kinyissa a Kalmárt. A reggeli rutinnal kezd, söprés, felmosás, az előző esti romok eltakarítása. Hiányzik neki Xavy, a gnóm lány bár ott kerülte a munkát, ahol tudta, de mégis nagy segítség volt neki a pultban.
Halkan dúdolgatva takarít és rendezkedik akkor is, amikor az első vendégek megérkeznek. Lejön az idősebb elf, a rendelését gyorsan kiviszi, Nyikhaj már javában pörög a konyhában. A nyurga kölyökképű elf is megjelenik nem sokkal utána, bár a bejáraton át, aztán rövid, visszafojtott hangú tárgyalás és felpattanni látszanak. Talán történt valami. Miknek aggodalmasan jut eszébe Niev, aki talán mégis elment arra az éjféli találkozóra. A pultos fiú reméli, hogy nem esett baja a kedves lánynak. Ha mégis, nem akar a nyakigláb elf helyében lenni.
Kisvártatva újra nyílik az ajtó és ismerős alak lép be rajta.*
- Drága Eeyr adj erőt. *Suttogja maga elé Mik. Az ajtóban ugyanis az előző este réme, a hegyesfülű semmirekellő áll, aki összetört egy kancsó bort, amit ki is öntött és utána úgy kellett felvinnie Ukromnak eszméletlenül az egyik szobába, miután merevrészegre itta magát. Egy ismeretlen férfivel érkezik, akit nem látott még a fogadóban.*
- Haver a nagyanyád térde kalácsa. *Sziszegi maga elé alig hallhatóan.*
- Szervusz! Remélem, jobban vagy! *Villant széles mosolyt utána, hogy visszaintegessen az elfnek.*
- Két bor és két leves! Viszem. *Mondja vissza a rendelést és beszól a konyhára, hogy készítsék neki. A borok mellé két poharat és egy kancsó vizet is kivisz.*
- Kutyaharapást szőrével? *Kérdi erőltetett mosollyal az elftől.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, a pultos, ha bármire szükségük van, szóljanak. *Köszönti az új vendéget a fogadóban, érezhetően barátságosabb hangon, mint amivel Shenhez szólt.*
- Csak óvatosan a borral, barátom. Nem akarok újra takarítani utánad. *Feddi azért meg a hegyesfülűt, mielőtt távozna megnézni a leveseket, elkészültek-e már.*
//Pincéből fel - Sylvar, Ukrom//
*A kócos lánnyal könnyen megtalálja a hangot. Tehetséges, de bizonyos határokat sosem fog átlépni, talán más útja lesz és nem az ökölé vagy a pengéé. A rövid időbe sok nem fér bele és hatok kellenek, hogy a gyakorlásból készség, később ösztön legyen. De ha már egyszer sikeresen kirángatja a bajból a most mutatottak bármelyike, már elégedett lehet.
Amikor Niev és Rírion felmentek, összepakol, iszik egy kupa vizet, majd maga is felsétál a pult mögé. Slyvar állta a sarat, így rá hagyná a kiszolgálást, olyan sokan már nem lehetnek, így lepihenne, de meghagyja az elfnek, hogyha bármi van, szóljon neki. Meg Ukrom is ott van, így ketten már csak megoldják. Összeszedi a mosni kitett ruhákat és tisztítani kitett lábbeliket, kimossa és megtisztítja őket, csak azután indul pihenni. Ha nincs más, Mik el is teszi magát másnapra, hisz korán kezdődik a műszak.*
//Másnap//
//Új a városban//
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
*Hajnalban ébred, ahogy szokott, hogy kinyissa a Kalmárt. A reggeli rutinnal kezd, söprés, felmosás, az előző esti romok eltakarítása. Hiányzik neki Xavy, a gnóm lány bár ott kerülte a munkát, ahol tudta, de mégis nagy segítség volt neki a pultban.
Halkan dúdolgatva takarít és rendezkedik akkor is, amikor az első vendégek megérkeznek. Lejön az idősebb elf, a rendelését gyorsan kiviszi, Nyikhaj már javában pörög a konyhában. A nyurga kölyökképű elf is megjelenik nem sokkal utána, bár a bejáraton át, aztán rövid, visszafojtott hangú tárgyalás és felpattanni látszanak. Talán történt valami. Miknek aggodalmasan jut eszébe Niev, aki talán mégis elment arra az éjféli találkozóra. A pultos fiú reméli, hogy nem esett baja a kedves lánynak. Ha mégis, nem akar a nyakigláb elf helyében lenni.
Kisvártatva újra nyílik az ajtó és ismerős alak lép be rajta.*
- Drága Eeyr adj erőt. *Suttogja maga elé Mik. Az ajtóban ugyanis az előző este réme, a hegyesfülű semmirekellő áll, aki összetört egy kancsó bort, amit ki is öntött és utána úgy kellett felvinnie Ukromnak eszméletlenül az egyik szobába, miután merevrészegre itta magát. Egy ismeretlen férfivel érkezik, akit nem látott még a fogadóban.*
- Haver a nagyanyád térde kalácsa. *Sziszegi maga elé alig hallhatóan.*
- Szervusz! Remélem, jobban vagy! *Villant széles mosolyt utána, hogy visszaintegessen az elfnek.*
- Két bor és két leves! Viszem. *Mondja vissza a rendelést és beszól a konyhára, hogy készítsék neki. A borok mellé két poharat és egy kancsó vizet is kivisz.*
- Kutyaharapást szőrével? *Kérdi erőltetett mosollyal az elftől.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban, uram. Mik vagyok, a pultos, ha bármire szükségük van, szóljanak. *Köszönti az új vendéget a fogadóban, érezhetően barátságosabb hangon, mint amivel Shenhez szólt.*
- Csak óvatosan a borral, barátom. Nem akarok újra takarítani utánad. *Feddi azért meg a hegyesfülűt, mielőtt távozna megnézni a leveseket, elkészültek-e már.*
6222. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 11:31:33
Üzenet elküldve: 2022-05-17 11:31:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Sütemény, csípős leves és forró fürdő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annak ellenére, hogy rémálmok kínozták az éjjel, irbisszemű gyermekek, apró pókok, amik a bőre alól másztak elő, amiket az életre kelő fekete rajzolatú madáralak csipegetett fel róla, mégis kipihenten ébred. Ugyan még van olyan porcikája, ami még fáj, de már sokkal agilisebben kel ki az ágyból. A hajnallal ébred, sosem aludt sokáig és a megszokás most sem hagyja tovább aludni. Felül az ágyán, pár szívdobbanásnyi ideig még mereng a padlót nézve, majd felállva kinyújtózik. Rég nem pihent ilyen jót, a teste hálásan fele a lehetőség után.
Az ajtaja előtt megtalálja kitisztított ruháit és csizmáját, fel is öltözik és felölti a vértjét is. Ma már szeretne elindulni beszerezni a felszereléseket, megjavíttatni a páncélját és Nieveshának is beígért egy lovat. Ráadásul egy aranyszínűt, ki tudja, mikorra sikerül felhajtani. Összeszedi felszerelését, de azt egyelőre a szobájában hagyja mielőtt elindul a fogadóba reggeli után nézni.
A lépcsőn leérve keres magának egy szimpatikus asztalt és el is foglalja. Lánya és Rírion bizonyára még alszanak, a fiatalok tovább szoktak pihenni.*
- Jó reggelt. *Köszön odalent a személyzetnek és Rendel magának egy Teat, amiért letesz 4 aranyat.
és hozzá még egy tál Vándorok eledele nevű ételt, amiért ugyancsak kicsengeti a 11 aranyat. Ezzel ellesz, mire a fiatalság hajlandó letámolyogni.
Ha megkapta, akkor békésen nekiáll reggelizni és élvezi a csendet és a békés pillanatokat. Ha elindulnak, kevés ilyenben lehet majd részük.
Egyelőre nem gondol rosszra, amikor Rírion nem a szobák felől, hanem a bejáraton át érkezik. Meglehet, hogy a nyurga el hamarabb ébredt és járt egyet a városban. Amikor leül elé, már látja, hogy valami nem kerek.*
- Bassza meg. *Csúszik ki a szitok az ajkai közül, amikor Rírion közli vele, hogy Nievesha eltűnt.*
- Mi az hogy eltűnt? *Kérdi szinte sziszegve. A nyurga elf közli, hogy az előző nap látott tarajos lánnyal akasztotta össze a bajszát és volt olyan ostoba, hogy még el is szökött.
Félbehagyja a reggelit, odalöki mellé a teásbögért és felkel az asztaltól.*
- Hol láttad utoljára és merre kerested? *Kérdi meglehetős idegességgel a hangjában. Rírionra bízta valamennyire a lányt, de nem tolhatja rá egészben a felelősséget. Niev okos, simán meglóghatott anélkül, hogy az elf észrevehette volna.*
- Gyerünk. *Mondja kurtán és már indul is az ajtó felé, hogy Nievesha keresésére induljanak. A kölyöktől várja a válaszokat, mert nem menne már el olyan helyekre, ahol már járt. Arthenior elég nagy, nem lesz könnyű megtalálni, de először azokat a helyeket kell felkeresniük, ahol lehet. A Pegazus, a piac, esetleg a kaszárnya és legvégül Sárváros. Látszik rajta, hogy azonnal befeszült, sárga ragadozószemei nem sok jót ígérnek annak, aki az útjába állna, de Niev se fogja zsebretenni azt, amit tőle kap, ha megtalálják. Csak találják meg.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.17 11:35:06, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annak ellenére, hogy rémálmok kínozták az éjjel, irbisszemű gyermekek, apró pókok, amik a bőre alól másztak elő, amiket az életre kelő fekete rajzolatú madáralak csipegetett fel róla, mégis kipihenten ébred. Ugyan még van olyan porcikája, ami még fáj, de már sokkal agilisebben kel ki az ágyból. A hajnallal ébred, sosem aludt sokáig és a megszokás most sem hagyja tovább aludni. Felül az ágyán, pár szívdobbanásnyi ideig még mereng a padlót nézve, majd felállva kinyújtózik. Rég nem pihent ilyen jót, a teste hálásan fele a lehetőség után.
Az ajtaja előtt megtalálja kitisztított ruháit és csizmáját, fel is öltözik és felölti a vértjét is. Ma már szeretne elindulni beszerezni a felszereléseket, megjavíttatni a páncélját és Nieveshának is beígért egy lovat. Ráadásul egy aranyszínűt, ki tudja, mikorra sikerül felhajtani. Összeszedi felszerelését, de azt egyelőre a szobájában hagyja mielőtt elindul a fogadóba reggeli után nézni.
A lépcsőn leérve keres magának egy szimpatikus asztalt és el is foglalja. Lánya és Rírion bizonyára még alszanak, a fiatalok tovább szoktak pihenni.*
- Jó reggelt. *Köszön odalent a személyzetnek és Rendel magának egy Teat, amiért letesz 4 aranyat.
és hozzá még egy tál Vándorok eledele nevű ételt, amiért ugyancsak kicsengeti a 11 aranyat. Ezzel ellesz, mire a fiatalság hajlandó letámolyogni.Ha megkapta, akkor békésen nekiáll reggelizni és élvezi a csendet és a békés pillanatokat. Ha elindulnak, kevés ilyenben lehet majd részük.
Egyelőre nem gondol rosszra, amikor Rírion nem a szobák felől, hanem a bejáraton át érkezik. Meglehet, hogy a nyurga el hamarabb ébredt és járt egyet a városban. Amikor leül elé, már látja, hogy valami nem kerek.*
- Bassza meg. *Csúszik ki a szitok az ajkai közül, amikor Rírion közli vele, hogy Nievesha eltűnt.*
- Mi az hogy eltűnt? *Kérdi szinte sziszegve. A nyurga elf közli, hogy az előző nap látott tarajos lánnyal akasztotta össze a bajszát és volt olyan ostoba, hogy még el is szökött.
Félbehagyja a reggelit, odalöki mellé a teásbögért és felkel az asztaltól.*
- Hol láttad utoljára és merre kerested? *Kérdi meglehetős idegességgel a hangjában. Rírionra bízta valamennyire a lányt, de nem tolhatja rá egészben a felelősséget. Niev okos, simán meglóghatott anélkül, hogy az elf észrevehette volna.*
- Gyerünk. *Mondja kurtán és már indul is az ajtó felé, hogy Nievesha keresésére induljanak. A kölyöktől várja a válaszokat, mert nem menne már el olyan helyekre, ahol már járt. Arthenior elég nagy, nem lesz könnyű megtalálni, de először azokat a helyeket kell felkeresniük, ahol lehet. A Pegazus, a piac, esetleg a kaszárnya és legvégül Sárváros. Látszik rajta, hogy azonnal befeszült, sárga ragadozószemei nem sok jót ígérnek annak, aki az útjába állna, de Niev se fogja zsebretenni azt, amit tőle kap, ha megtalálják. Csak találják meg.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.17 11:35:06, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
6221. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-05-17 11:10:47
Üzenet elküldve: 2022-05-17 11:10:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
*Sheni a piacon és a Polgárnegyeden át nem zavartatja magát, ha Gradeier nem válaszol neki, miközben beszél hozzá. Jó jelnek veszi, hogy a fickó szívesen hallgatja, ahogy beszél. Szimpatikus vonás.*
- Hát jó. *Válaszolja Sheni, a név dolgára, bár háttal nem kezdünk mondatot.*
- Azért mégsem hívhatlak Banánhinta Consuela hercegnőnek, igaz? *Enged meg magának egy kis tréfát az fickóval szemben. Olyan karót nyelt, olyan bizalmatlan és távolságtartó. Csoda, hogy elfogadta a hegyesfülű ajánlatát. És ha elfogadta, akkor vaj lehet a füle mögött. De ez természetesen csak feltételezés.*
- Aha. Jó mi? *Mondja már a fogadó épülete előtt.*
- Azt mondják, egy wegtoreni szélhámosé, de engem nem érdekel, ha jó a bor és ehető az étel. Engem könnyű boldoggá tenni.
*Odabent aztán gyorsan helyet foglalnak az egyik asztalnál és Graderier se akadékoskodik az helyeket illetően.*
- Rendben, te vagy az én emberem! Ide az aranyakkal! *Örömködik aztán, amikor a fickó rábízza a rendelést és odaadja az összegeket.*
- Hé, haver! Hozz má' nekünk két korsó Wegtoreni világos sört, itt a 22 arany!*Kiált oda a pultosnak.*
- Meg két levest is. Ide teszem a 22 aranydukátot.* Dobja a maradékot az asztalra.*
- Meg is vagyunk. *Dől hátra elégedetten.
Graderier feltesz egy kérdést, amire Sheni nem tud először válaszolni, mert érdekes dolgot mond.*
- Szakmádat? *Kérdez vissza, hogy kicsi pontosítást kérjen. Erről még nem beszéltek korábban és a férfi sok minden lehet. Szatócs, kovács - mondjuk annak elég nyeszlet -, de lehet pék vagy molnár is.*
*Sheni a piacon és a Polgárnegyeden át nem zavartatja magát, ha Gradeier nem válaszol neki, miközben beszél hozzá. Jó jelnek veszi, hogy a fickó szívesen hallgatja, ahogy beszél. Szimpatikus vonás.*
- Hát jó. *Válaszolja Sheni, a név dolgára, bár háttal nem kezdünk mondatot.*
- Azért mégsem hívhatlak Banánhinta Consuela hercegnőnek, igaz? *Enged meg magának egy kis tréfát az fickóval szemben. Olyan karót nyelt, olyan bizalmatlan és távolságtartó. Csoda, hogy elfogadta a hegyesfülű ajánlatát. És ha elfogadta, akkor vaj lehet a füle mögött. De ez természetesen csak feltételezés.*
- Aha. Jó mi? *Mondja már a fogadó épülete előtt.*
- Azt mondják, egy wegtoreni szélhámosé, de engem nem érdekel, ha jó a bor és ehető az étel. Engem könnyű boldoggá tenni.
*Odabent aztán gyorsan helyet foglalnak az egyik asztalnál és Graderier se akadékoskodik az helyeket illetően.*
- Rendben, te vagy az én emberem! Ide az aranyakkal! *Örömködik aztán, amikor a fickó rábízza a rendelést és odaadja az összegeket.*
- Hé, haver! Hozz má' nekünk két korsó Wegtoreni világos sört, itt a 22 arany!
*Kiált oda a pultosnak.*- Meg két levest is. Ide teszem a 22 aranydukátot.
* Dobja a maradékot az asztalra.*- Meg is vagyunk. *Dől hátra elégedetten.
Graderier feltesz egy kérdést, amire Sheni nem tud először válaszolni, mert érdekes dolgot mond.*
- Szakmádat? *Kérdez vissza, hogy kicsi pontosítást kérjen. Erről még nem beszéltek korábban és a férfi sok minden lehet. Szatócs, kovács - mondjuk annak elég nyeszlet -, de lehet pék vagy molnár is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409