//Második szál//
-Követem az orvosi utasítást.
*Rándul meg a szája sarka - elvégre pont a vele egy asztalnál ülő gyógyítók javasolták neki, hogy vörös hússal segítsen saját magának a felépülésben, és persze ez a fajta étrend az általános izomfelépülésnek sem árt. Jó erőben van, igen, ám még mindig el van kissé maradva ahhoz képest, ahol akkor tartott, amikor katonai karrierjéről meglehetősen véres módon küldték kényszerszabadságra.
Az pedig már csak mellékes, hogy a Kalmár étlapjáról a vadkanpecsenye a kedvenc fogása, és az első, amit itt kipróbált - így ha már kivételesen nem a Kaszárnya kosztját fogyasztja, akkor az ízlése szerint rendel.
Bár nem kerüli el a figyelmét, hogy Nimeril a maga borát csak kóstolgatja, nem kommentálja a dolgot, csak magában raktározza el, hátha a későbbiekben még hasznára válhat. Egyelőre viszont inkább a jelenlegi témára fókuszál, elvégre nem csak udvariaskodni jöttek ide, és Gaerralos a vacsorainvitációval nagyobb súllyal bíró ügyek megtárgyalására kívánt lehetőséget biztosítani, melyet a két nő, akik a térdét visszaadták, bizony úgy tűnik, él is.
Utolsó kijelentésével úgy tűnik, rátapintott valamire, legalábbis a fél-elf reakciója egyértelműen erre utal.
Míg Tanilla megerősíti abban, hogy a párosnak vannak ambíciói - habár az nem derül ki szavaiból, hogy ezek általános tervek, avagy a karjának visszanövesztését érintik -, addig az orvos asszisztense felé fordul, ám miután biccent az elhangzottakra, újra az orvos felé fordul.*
-Teljes mértékben érthető a titoktartási vágy.
*Felel szokásos egyenletes hangján, és ezt egyfajta ígéretnek is fel lehet fogni. Ő maga sem híreszteli a saját tudását, főképp, hogy az egyelőre meglehetősen csekély, és hatékonysága nagyban függhet a meglepetés erejétől.*
-Az én varázslatomra adott reakciójából. Nagyobb természetességgel kezelte, mint amire egy teljes laikustól lehetne számítani, valamint az utána feltett kérdéséből arra következtettem, hogy legalább alapszinten tisztában van a mágia elméletével.
*És ennél többet valójában nem is feltételezett saját állításával, habár Nimeril saját szavaival készségesen elkezdte betömni a lyukakat Gaerralos tudásában, elvégre a kezdő szintű mágiaelméleti tudás nem olyan dolog, amit lenne oka rejtegetni.*
-A szakrális mágiával önmagában az, hogy nem ismerem. Tapasztalatom kizárólag a Vér istenének varázslataival van, és egyelőre ami kutatás érte a szakrális mágiát, és annak viszonyát az elementáris ágakhoz, csak arra elégséges, hogy biztosítson róla: az istenek mágiáit nem egészen ugyanaz a szabályrendszer határozza meg, ami az elemi mágiákra érvényes.
*Ahogy beszél, jégkékjei a vele egy asztalnál ülők reakcióit figyelik. Nem kétli, hogy több ponton is lesz véleményük arról, amit mond, és bár nem tervez eltávolodni az őszinteségtől akkor sem, ha rosszalló pillantásokat lát, ettől függetlenül is érdemes tudni, hogy hányadán állnak.*
-Ettől eltekintve pedig nem bízok az istenekben. Egyéni céljaiktól függetlenül mindhárman a saját befolyásuk növelésére törekszenek. A felfogásunkon túlmutató entitások, és egy ilyen szintű áldás elfogadása akkor is tartozást von maga után, ha az altruizmus istenének szolgáján keresztül jutottam hozzá. Szívesebben derítenék fel olyan opciókat, melyekről pontosan tudom, hogy miért működnek, és melyek árát kutatásban, időben és nyersanyagban mérik, nem pedig hálában és elkötelezettségben.
*Épp időben hallgat el, hogy a felszolgáló, aki egyelőre csak egy vizeskancsót, három poharat, és evőeszközöket hoz ki, ne nyerjen betekintést beszélgetésük mivoltába. Ezután még vár egy keveset, hiszen érdekli, hogy az orvosoknak van-e véleményük álláspontjáról, majd csak azután váltanak kissé témát, hogy ezt a kört lefutották.*
-Nem kétlem.
*Bólint Nimeril felvezetésére, és mozdulatlan, várakozó arckifejezése, valamint kitartóan figyelő szemei is a folytatásra ösztönzik a vele szemben ülő nőt.*
-A különalakulat Őrmestereként nincs közvetlen befolyásom a Városőrséget érintő dolgokba, ám vagyok olyan pozícióban, hogy egy ilyen kérelmet megindíthassak.
*Eddig jut, mielőtt visszatér a felszolgáló, ezúttal már a hármójuk által rendelt étellel, melyet gyorsan kioszt, majd távozik is, hagyva, hogy a veterán folytassa mondanivalóját.*
-Esélyesen első körben az Alakulat parancsnokával kell megtárgyalnunk a dolgot, majd lehetőség szerint az ő ajánlásával, egy írásos kérelem formájában vihetnénk tovább az ügyet a Városőrséghez. Ám már előre fontos, hogy szükség esetén tudjanak pontos választ adni egy sornyi részletkérdésre. Mit terveznek tenni a hullákkal, milyen állapotban lesznek a boncolás után... csak hogy párat említsek.
És persze fontos, hogy az Önök által ajánlott dolgokat sem csak a saját, személyes céljaimat szolgáló segítségnek állítsuk be.
*Talán egyértelmű lehet, hogy ezeket a részleteket nem most akarja megtárgyalni, főleg úgy, hogy időközben kihozták az ételeket is. A maga részéről hozzá is lát a vadkanpecsenyéhez, majd csak kicsivel később szólal meg, visszatérve egy korábbi témához.*
-Egyébként Eeyr mágiáján túl milyen egyéb lehetőségekre gondoltak, melyek a karom visszaadását szolgálnák?