Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 325 (6481. - 6500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6500. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:53:40
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:53:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hosszabb légyottra számított, ezzel az idővel még egész könnyen meg is tud barátkozni. Persze Denjaar úgy játszadozik vele, ahogy kedve tartja, Alissäna teste hajlik és idomul a férfi akaratának. Az viszont mi tagadás meglepi, hogy ismét birtokába veszi ajkait, ezúttal kicsit másképp. Viszonozni aligha tud bármit is, így meg sem kísérli azt.
Miután elengedik kapaszkodnia kell még, mert lábai elfáradtak és elgyengülten megremegnek.
~ 273. ~
Konstatálja szórakozottan magában, és el is határozza, hogy szokássá teszi ezt.
~ Mire nem hasznos a sok arany számolgatás. ~
Sietősen követi Denjaart a szobába, becsukja maga után az ajtót, majd egy alkalmas rongyot keres arra, hogy letörölje combjáról együttlétük nyomait. Miközben meggyötört testét igyekszik eredeti, kicsit kívánatosabb állapotába visszaállítani, addig a neki szegezett kérdésen töpreng.*
- Lehet egy szívességet kérnék, ha szabad.
*Megvárja, hogy vajon ez a felvetés milyen fogadtatásban részesül, de ettől függetlenül folytatja.*
- Sajnos nincsen lovam, s bár nem hosszú az út a Kikötőig, de jó hasznát venném annak, ha elkísérne. suta módszereim vannak ugyan a biztonságos utazásra, de összességében nem érnek fel egy marcona Bajnok szigorú pillantásához sem.
*Ujjaival haja fésülgetésébe kezd, majd kibontja és hanyagul, lazán újrafonja hosszú tincseit. Ha nem küldik el egyelőre, akkor addig is az ágy szélére ül pihenni. Szüksége van rá, annyi bizonyos.*
- Szeretné drága uram, ha maradnék, vagy távozzak inkább?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hosszabb légyottra számított, ezzel az idővel még egész könnyen meg is tud barátkozni. Persze Denjaar úgy játszadozik vele, ahogy kedve tartja, Alissäna teste hajlik és idomul a férfi akaratának. Az viszont mi tagadás meglepi, hogy ismét birtokába veszi ajkait, ezúttal kicsit másképp. Viszonozni aligha tud bármit is, így meg sem kísérli azt.
Miután elengedik kapaszkodnia kell még, mert lábai elfáradtak és elgyengülten megremegnek.
~ 273. ~
Konstatálja szórakozottan magában, és el is határozza, hogy szokássá teszi ezt.
~ Mire nem hasznos a sok arany számolgatás. ~
Sietősen követi Denjaart a szobába, becsukja maga után az ajtót, majd egy alkalmas rongyot keres arra, hogy letörölje combjáról együttlétük nyomait. Miközben meggyötört testét igyekszik eredeti, kicsit kívánatosabb állapotába visszaállítani, addig a neki szegezett kérdésen töpreng.*
- Lehet egy szívességet kérnék, ha szabad.
*Megvárja, hogy vajon ez a felvetés milyen fogadtatásban részesül, de ettől függetlenül folytatja.*
- Sajnos nincsen lovam, s bár nem hosszú az út a Kikötőig, de jó hasznát venném annak, ha elkísérne. suta módszereim vannak ugyan a biztonságos utazásra, de összességében nem érnek fel egy marcona Bajnok szigorú pillantásához sem.
*Ujjaival haja fésülgetésébe kezd, majd kibontja és hanyagul, lazán újrafonja hosszú tincseit. Ha nem küldik el egyelőre, akkor addig is az ágy szélére ül pihenni. Szüksége van rá, annyi bizonyos.*
- Szeretné drága uram, ha maradnék, vagy távozzak inkább?
6499. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:31:09
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:31:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Akar. Mást sem akar annál jobban, minthogy visszaülni. Talán azt, hogy kiszaladjon az utcára maga mögött hagyva ezzel a kellemetlen helyzetet. Viszont a hideghez kevésbé van tovább hangulata. Ezen kompromisszum miatt pedig inkább a szeleburdi, ittas fiút kényszerül elviselni.*
- Hát nem vagyunk egy véleményen.
*Dünnyögi halkan, közben kissé igazgat a sálon is. Egy pillanatra elhúzkodja az arcától, majd a nyakától, de azután szemvillanás alatt visszaigazítja. Csak igen alaposan kimelegedett a táncikában, minek hála most elég kényelmetlen viseletté vált az anyag.
A két kiérkező pohárra először a szemöldökei szaladnak fel. Azután már épp készülne megfedni a fiút, hogy épp elég van így is a szervezetében. De mikor fény derül arra, hogy az egyik pohár bizony az övé először a szó is benne ragad.*
- Te hülye vagy?
*Cincogja végül elképedve, majd a torkát megköszörülve csak összehúzott szemekkel méregeti a poharat. Mintha csak mérget töltöttek volna ki a szeme láttára.
Az alku hallatán viszont visszasandít a fiúra, majd kis tétovázás után óvatosan fog a pohárra.*
- Hát... egy pohár még nem lehet baj.
*Annyit talán meg is ér, hogy többet ne kelljen táncikálnia. Mert reméli, hogy ezt is beleértette a másik. Végül is csak gyümölcslé, nem? Kicsit ütősebb, de gyümölcs.*
- Shawyannae.
*Válaszolja meg a nevét, majd elhúzza a sálat annyira, hogy a pohárral a szájához férjen. Inkább nem tököl tovább. Nem lesz jobb attól, ha elnyújtja a dolgot.*
~Egy életem, egy halálom.~
*Nyögi magában, majd emelkedik a pohár, s landol a szájában az ital. Ami már rögtön kezdi marni a nyelvét, szájpadlását, s minden porcikáját. Kiköpje? Lenyelje? Nem akar lemenni a korty, de kiköpni sincs szíve, mert úgy vették neki. De így meg csak rosszabb, mert jobban éget. Végül a szemeit összeszorítva tuszkolja le a torkán az italt, a poharat lecsapja az asztalra, majd a nyelőcsövét végig maró érzés után küld egy jó adagot a teájából.
Bizonyára mókás lehet kívülről nézve, de ő most baromira szenved. Ennek pedig sűrű szuszogásokkal és nyögdécselésekkel hangot is ad. Talán még a kikötői sellőket is űbereli ezekkel a hanghatásokkal.*
- Ez szerintem romlott. Borzalmasan pocsék.
*Nyökögi, ahogy a szemébe gyűlt könnyeket kezdi kitörölgeti.
Pár pillanatnyi szenvedése után, mikor már rendesen kap levegőt és a gyomra sem akar felrobbanni ismét a fiúra emeli sárgáit. Mert az ő részéről még hátravan az illemkör.*
- É... és téged hogy hívnak?
*A biztonság kedvéért még kiissza a maradék teát, hogy megszabaduljon a rettenetes utóíztől is.*
*Akar. Mást sem akar annál jobban, minthogy visszaülni. Talán azt, hogy kiszaladjon az utcára maga mögött hagyva ezzel a kellemetlen helyzetet. Viszont a hideghez kevésbé van tovább hangulata. Ezen kompromisszum miatt pedig inkább a szeleburdi, ittas fiút kényszerül elviselni.*
- Hát nem vagyunk egy véleményen.
*Dünnyögi halkan, közben kissé igazgat a sálon is. Egy pillanatra elhúzkodja az arcától, majd a nyakától, de azután szemvillanás alatt visszaigazítja. Csak igen alaposan kimelegedett a táncikában, minek hála most elég kényelmetlen viseletté vált az anyag.
A két kiérkező pohárra először a szemöldökei szaladnak fel. Azután már épp készülne megfedni a fiút, hogy épp elég van így is a szervezetében. De mikor fény derül arra, hogy az egyik pohár bizony az övé először a szó is benne ragad.*
- Te hülye vagy?
*Cincogja végül elképedve, majd a torkát megköszörülve csak összehúzott szemekkel méregeti a poharat. Mintha csak mérget töltöttek volna ki a szeme láttára.
Az alku hallatán viszont visszasandít a fiúra, majd kis tétovázás után óvatosan fog a pohárra.*
- Hát... egy pohár még nem lehet baj.
*Annyit talán meg is ér, hogy többet ne kelljen táncikálnia. Mert reméli, hogy ezt is beleértette a másik. Végül is csak gyümölcslé, nem? Kicsit ütősebb, de gyümölcs.*
- Shawyannae.
*Válaszolja meg a nevét, majd elhúzza a sálat annyira, hogy a pohárral a szájához férjen. Inkább nem tököl tovább. Nem lesz jobb attól, ha elnyújtja a dolgot.*
~Egy életem, egy halálom.~
*Nyögi magában, majd emelkedik a pohár, s landol a szájában az ital. Ami már rögtön kezdi marni a nyelvét, szájpadlását, s minden porcikáját. Kiköpje? Lenyelje? Nem akar lemenni a korty, de kiköpni sincs szíve, mert úgy vették neki. De így meg csak rosszabb, mert jobban éget. Végül a szemeit összeszorítva tuszkolja le a torkán az italt, a poharat lecsapja az asztalra, majd a nyelőcsövét végig maró érzés után küld egy jó adagot a teájából.
Bizonyára mókás lehet kívülről nézve, de ő most baromira szenved. Ennek pedig sűrű szuszogásokkal és nyögdécselésekkel hangot is ad. Talán még a kikötői sellőket is űbereli ezekkel a hanghatásokkal.*
- Ez szerintem romlott. Borzalmasan pocsék.
*Nyökögi, ahogy a szemébe gyűlt könnyeket kezdi kitörölgeti.
Pár pillanatnyi szenvedése után, mikor már rendesen kap levegőt és a gyomra sem akar felrobbanni ismét a fiúra emeli sárgáit. Mert az ő részéről még hátravan az illemkör.*
- É... és téged hogy hívnak?
*A biztonság kedvéért még kiissza a maradék teát, hogy megszabaduljon a rettenetes utóíztől is.*
6498. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:25:54
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:25:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az új megszólítás egészen elszalad füle mellett. Talán egy órával ezelőtt még furcsán nézett volna, ám annyira komfortos lett a pillangó kényeztetése közepette, hogy még csak nem is tűnik fel neki a tulajdonos jelző. Amellett persze, hogy a kijelentéssel magával is egyetért.
Elengedi magát. Egy cseppet sem zavarja a járókelők kósza árnyéka, de még a tekintetek sem a lányon, ha akad ilyen odalenn. Érzi végre, hogy buzog a vére. Felkorbácsolják a nyögések, a látvány, a biztatás, na meg az este hangulata. Ki-be jár egész terjedelmével, s örömét leli benne, hogy használhatja az elfet. Karja s keze persze jár-kel a finom testen. Hol derekát fogja át, hol mutatós kis kebleit szorítja, hol ajkába akasztja ujjait, ha teheti. Örömmel veszi a finom test minden porcikáját birtokba. Jó fertályóra kell hozzá, hogy révbe érjen. Alissäna érezheti, a karjait éppen hátrafogó férfi fáradni kezd mögötte, s a tempó is lassul. Végül felnyögve engedi el magát, s ezzel együtt az elf is egy erős rántást érezhet haján, ahogy egyenesbe erőltetik. Kemény markot érezhet orcáira szorulni, ahogy fejét a kívánt irányba fordítják, majd egy nyelvet szájában. Nincs ebben romantika vagy szenvedély. Egyszerűen csak ehhez van kedve a wegtoreninek.
Elengedi a leányt, majd kihúzza magát. Nagyot fújtat, ahogy ellép, s rögtön az ágy felé veszi az irányt. Az asztalkára helyezett, hímes kis ronggyal törli meg magát, majd dobja vissza azt a helyére. Hullámzó mellkassal ül az ágy szélére és dől hátra elégedetten. Fújtat még néhányat, majd az acélszürke tekintet megkeresi Alissänát magának. Egy ideig nem szól semmit, csak fürkészi a finom vonalakat. Végül csak megszólal, kissé talán rekedten is.*
-Mennyi?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az új megszólítás egészen elszalad füle mellett. Talán egy órával ezelőtt még furcsán nézett volna, ám annyira komfortos lett a pillangó kényeztetése közepette, hogy még csak nem is tűnik fel neki a tulajdonos jelző. Amellett persze, hogy a kijelentéssel magával is egyetért.
Elengedi magát. Egy cseppet sem zavarja a járókelők kósza árnyéka, de még a tekintetek sem a lányon, ha akad ilyen odalenn. Érzi végre, hogy buzog a vére. Felkorbácsolják a nyögések, a látvány, a biztatás, na meg az este hangulata. Ki-be jár egész terjedelmével, s örömét leli benne, hogy használhatja az elfet. Karja s keze persze jár-kel a finom testen. Hol derekát fogja át, hol mutatós kis kebleit szorítja, hol ajkába akasztja ujjait, ha teheti. Örömmel veszi a finom test minden porcikáját birtokba. Jó fertályóra kell hozzá, hogy révbe érjen. Alissäna érezheti, a karjait éppen hátrafogó férfi fáradni kezd mögötte, s a tempó is lassul. Végül felnyögve engedi el magát, s ezzel együtt az elf is egy erős rántást érezhet haján, ahogy egyenesbe erőltetik. Kemény markot érezhet orcáira szorulni, ahogy fejét a kívánt irányba fordítják, majd egy nyelvet szájában. Nincs ebben romantika vagy szenvedély. Egyszerűen csak ehhez van kedve a wegtoreninek.
Elengedi a leányt, majd kihúzza magát. Nagyot fújtat, ahogy ellép, s rögtön az ágy felé veszi az irányt. Az asztalkára helyezett, hímes kis ronggyal törli meg magát, majd dobja vissza azt a helyére. Hullámzó mellkassal ül az ágy szélére és dől hátra elégedetten. Fújtat még néhányat, majd az acélszürke tekintet megkeresi Alissänát magának. Egy ideig nem szól semmit, csak fürkészi a finom vonalakat. Végül csak megszólal, kissé talán rekedten is.*
-Mennyi?
6497. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 18:49:21
Üzenet elküldve: 2022-12-20 18:49:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Felkacag Denjaar kijelentésén, akinek amilyen érdekes meglátásai vannak időnként, annyira faék egyszerű is képes lenni. Alissäna már untig ismeri a férfiakra annyira jellemző frázisokat, de a bajnok szájából különösen komikus, mert okos tekintete és arroganciája többet ígér.*
- Meglovagolni a végzetet, ez tetszik.
*Röviden felkacag, hogy mennyivel izgalmasabb színezetet lehet adni egy ennyire egyszerű, mégis ennyire komplex, s alávaló hivatásnak, mint amilyen az övé is. Persze a leány emellett egyetértését fejezi ki, s visszaemlékezik amikor időnként ő is időnként megérzéseire hagyatkozott - amik többnyire nem hagyták cserben - így neki előnytelen ajánlatokból hátrálhatott ki. Halott örömlányok tucatjait látta, ahogy azt is, hogy mennyire senkit nem mozgatott meg sorsuk. Persze neki is akadt mikor rosszul mérte fel a helyzetét, s ki híján bevégeztetett miközben egy kéjtől elragadtatott férfi a nyakát szorongatta. Ilyen hibák a legjobbakkal is megesnek, az istenek viszont úgy ítélték neki adnak még lehetőséget, hogy ezekből tanuljon vagy ismét elkövesse őket.*
- Azok. Puhány népség.
*Megint csak egyetértően bólint, olyan magától értetődően, mintha valóban egy véleményen volnának. Valójában nem is számít az, hogy tényleg egyetért avagy sem, elég ha csak helyesel, hiszen a férfiak büszkeségénél már csak a wegtoreni férfiak büszkesége nagyobb.*
- Nem olyan életrevalóak mint az én kemény bajnokom.
*Nyomatékosít és incselkedik, mert úgy véli némi behízelgés még belefér az estébe, mielőtt még Denjaar maga elé utasítja és előre dönti őt. Alissäna megkapaszkodik a korlátba, közben pedig lábujjhegyen segíti a férfi bejutását. Az egyedüli ok amiért szívesen takargatná magát, az valójában a csípős levegő miatt van, de ezt nem engedheti meg magának, erősen kell kapaszkodnia, hogy az intenzív lökésekkel szemben talpon tudjon maradni. Hangjával sem spórol - amibe jócskán vegyül fájdalmas nyöszörgés is - , bár időnként csak sóhajtásokkal pihenteti hangszálait, közben igyekszik megjelenő kínjain felül emelkedni. Nem kivételes ez, feltehetően nem is az utolsó alkalom, ugyanakkor emlékeztetnie kell magát, hogy ez nem állandó, ez csupán egy ideiglenes körülmény. Ha nagyon akarja még talán élvezni is tudja, de inkább arra figyel, hogy háta szép ívet írjon le, domborítása pedig esetleg csekély idomait is jobb színben tüntesse fel.*
- Még... még...
*Kicsit utálja magát ezért, el is kell fordítania arcát, hogy elrejtse fájdalmas kifejezését, már amennyiben erre lehetősége van és Denjaar nem határoz másképpen.
Úgy dönt közben inkább szórakoztatni fogja magát, és számolgatni kezdi hány lökés szükséges a wegtoreni számára, aki korábbi akciójának hála sajnos biztos jó formában van. Ha írni tudna még talán érdekes statisztikákat is csinálhatna ebből, milyen kár, hogy a bordélyban nem tanították ilyen úri huncutságokra.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Felkacag Denjaar kijelentésén, akinek amilyen érdekes meglátásai vannak időnként, annyira faék egyszerű is képes lenni. Alissäna már untig ismeri a férfiakra annyira jellemző frázisokat, de a bajnok szájából különösen komikus, mert okos tekintete és arroganciája többet ígér.*
- Meglovagolni a végzetet, ez tetszik.
*Röviden felkacag, hogy mennyivel izgalmasabb színezetet lehet adni egy ennyire egyszerű, mégis ennyire komplex, s alávaló hivatásnak, mint amilyen az övé is. Persze a leány emellett egyetértését fejezi ki, s visszaemlékezik amikor időnként ő is időnként megérzéseire hagyatkozott - amik többnyire nem hagyták cserben - így neki előnytelen ajánlatokból hátrálhatott ki. Halott örömlányok tucatjait látta, ahogy azt is, hogy mennyire senkit nem mozgatott meg sorsuk. Persze neki is akadt mikor rosszul mérte fel a helyzetét, s ki híján bevégeztetett miközben egy kéjtől elragadtatott férfi a nyakát szorongatta. Ilyen hibák a legjobbakkal is megesnek, az istenek viszont úgy ítélték neki adnak még lehetőséget, hogy ezekből tanuljon vagy ismét elkövesse őket.*
- Azok. Puhány népség.
*Megint csak egyetértően bólint, olyan magától értetődően, mintha valóban egy véleményen volnának. Valójában nem is számít az, hogy tényleg egyetért avagy sem, elég ha csak helyesel, hiszen a férfiak büszkeségénél már csak a wegtoreni férfiak büszkesége nagyobb.*
- Nem olyan életrevalóak mint az én kemény bajnokom.
*Nyomatékosít és incselkedik, mert úgy véli némi behízelgés még belefér az estébe, mielőtt még Denjaar maga elé utasítja és előre dönti őt. Alissäna megkapaszkodik a korlátba, közben pedig lábujjhegyen segíti a férfi bejutását. Az egyedüli ok amiért szívesen takargatná magát, az valójában a csípős levegő miatt van, de ezt nem engedheti meg magának, erősen kell kapaszkodnia, hogy az intenzív lökésekkel szemben talpon tudjon maradni. Hangjával sem spórol - amibe jócskán vegyül fájdalmas nyöszörgés is - , bár időnként csak sóhajtásokkal pihenteti hangszálait, közben igyekszik megjelenő kínjain felül emelkedni. Nem kivételes ez, feltehetően nem is az utolsó alkalom, ugyanakkor emlékeztetnie kell magát, hogy ez nem állandó, ez csupán egy ideiglenes körülmény. Ha nagyon akarja még talán élvezni is tudja, de inkább arra figyel, hogy háta szép ívet írjon le, domborítása pedig esetleg csekély idomait is jobb színben tüntesse fel.*
- Még... még...
*Kicsit utálja magát ezért, el is kell fordítania arcát, hogy elrejtse fájdalmas kifejezését, már amennyiben erre lehetősége van és Denjaar nem határoz másképpen.
Úgy dönt közben inkább szórakoztatni fogja magát, és számolgatni kezdi hány lökés szükséges a wegtoreni számára, aki korábbi akciójának hála sajnos biztos jó formában van. Ha írni tudna még talán érdekes statisztikákat is csinálhatna ebből, milyen kár, hogy a bordélyban nem tanították ilyen úri huncutságokra.*
6496. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 16:12:35
Üzenet elküldve: 2022-12-20 16:12:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismételten csak felhorkan az általa abszurdnak vélt tudományra.*
-Én bizton nem vennék magamhoz mérget, még kis mértékben sem. Még csak nem is tartanék magamnál. Az az asszonyok fegyvere. *Bolondságnak tartja, s meghagyja a mérgek zabálását a hosszúéletűeknek. Persze társaságát nem avatja be magvas ellenvéleményébe.
A következőkre elmosolyodik a szakálla alatt. Legyen bármily veszélyes is pengével a kezében, fennhéjazó szavaknak véli csupán, hogy Alissäna a halálhoz hasonlítja.*
-Aki Wegtoren urainak ágyasa, alighanem meglovagolja a végzetet. Nem mondom, hogy nem féli, de megtanulja elkerülni. *Acélkék tekintete most fürkészve pillant fel az arcra.*
-Egyébként sosem számoltam össze. Nem is tudnám. *Szórakozottan követi a testén sikló kezecskét.*
-Hanem a Láng Fattyának pengéjétől elesni egykor méltó halálnak számított. *Kedvtelve nézi az ügyködő elfet. A kis kurtizán pontosan tudja, hogyan fújja a parazsat hozzá, hogy ismét felcsapjon a tűz.*
-Nem. Hosszú út vezetett Wegtoren Lángjához. De én voltam az, aki kioltotta végül. *Hallható a büszkeség hangjában. Elvonatkoztatni látszik tőle, hogy tulajdon vérét vágta le.
Hagyja, hogy a leány vezesse a teraszhoz. A szavak újfent félmosolyt csalnak arcára. Szó mi szó, nem csak az Alissäna nyújtotta testi örömök szórakoztatják.*
-Arthenioriak. Puha és gyenge társaság. Én már nem akarok semmit sem mutatni nekik. De ha a vidéken óhajtasz maradni, bizony fel kell készülni a klímára. *Szélesre tárja a teraszt, s kilép rajta. Hűvös az idő, de a szoba melege jótékonyan sugárzik ki hátulról, legalábbis egyelőre. Szégyen, vagy hasonló érzés már rég nem kerülgeti. Ki több ezer szempár előtt ont beleket és adja vérét, valahogy levetkezi gátlásait. Úgy hiszi, hogy kis kompániájának sem okoz problémát az ilyesmi. Valószínűleg majd annyiszor volt az urak asztalán terítékként, mint ahányszor ő a Nagy Aréna homokjára lépett.
Ha csak el nem húzza, elkapja a leány karját, s maga elé tessékeli hevesen. Alissäna bűvészkedése szemmel láthatóan nagy hatással volt rá. Csak futólag ellenőrzi kézzel, hogy a kurtizán készen áll-e a továbbiakra, mielőtt a fából ácsolt erkélykorláthoz préselné. Formás kis társasága hamar megérezheti a bőrének nyomódó lándzsát, fegyverforgatója pedig nem is teketóriázik sokat. Kezével nyomja le a lány hátát, ha módja van rá, hogy az áthajolva az utcafronttal szemezhessen. Baljával az elf hátsóját markolva közben mélyebbre és mélyebbre hatol a kéjben, halkan fel-felszusszanva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismételten csak felhorkan az általa abszurdnak vélt tudományra.*
-Én bizton nem vennék magamhoz mérget, még kis mértékben sem. Még csak nem is tartanék magamnál. Az az asszonyok fegyvere. *Bolondságnak tartja, s meghagyja a mérgek zabálását a hosszúéletűeknek. Persze társaságát nem avatja be magvas ellenvéleményébe.
A következőkre elmosolyodik a szakálla alatt. Legyen bármily veszélyes is pengével a kezében, fennhéjazó szavaknak véli csupán, hogy Alissäna a halálhoz hasonlítja.*
-Aki Wegtoren urainak ágyasa, alighanem meglovagolja a végzetet. Nem mondom, hogy nem féli, de megtanulja elkerülni. *Acélkék tekintete most fürkészve pillant fel az arcra.*
-Egyébként sosem számoltam össze. Nem is tudnám. *Szórakozottan követi a testén sikló kezecskét.*
-Hanem a Láng Fattyának pengéjétől elesni egykor méltó halálnak számított. *Kedvtelve nézi az ügyködő elfet. A kis kurtizán pontosan tudja, hogyan fújja a parazsat hozzá, hogy ismét felcsapjon a tűz.*
-Nem. Hosszú út vezetett Wegtoren Lángjához. De én voltam az, aki kioltotta végül. *Hallható a büszkeség hangjában. Elvonatkoztatni látszik tőle, hogy tulajdon vérét vágta le.
Hagyja, hogy a leány vezesse a teraszhoz. A szavak újfent félmosolyt csalnak arcára. Szó mi szó, nem csak az Alissäna nyújtotta testi örömök szórakoztatják.*
-Arthenioriak. Puha és gyenge társaság. Én már nem akarok semmit sem mutatni nekik. De ha a vidéken óhajtasz maradni, bizony fel kell készülni a klímára. *Szélesre tárja a teraszt, s kilép rajta. Hűvös az idő, de a szoba melege jótékonyan sugárzik ki hátulról, legalábbis egyelőre. Szégyen, vagy hasonló érzés már rég nem kerülgeti. Ki több ezer szempár előtt ont beleket és adja vérét, valahogy levetkezi gátlásait. Úgy hiszi, hogy kis kompániájának sem okoz problémát az ilyesmi. Valószínűleg majd annyiszor volt az urak asztalán terítékként, mint ahányszor ő a Nagy Aréna homokjára lépett.
Ha csak el nem húzza, elkapja a leány karját, s maga elé tessékeli hevesen. Alissäna bűvészkedése szemmel láthatóan nagy hatással volt rá. Csak futólag ellenőrzi kézzel, hogy a kurtizán készen áll-e a továbbiakra, mielőtt a fából ácsolt erkélykorláthoz préselné. Formás kis társasága hamar megérezheti a bőrének nyomódó lándzsát, fegyverforgatója pedig nem is teketóriázik sokat. Kezével nyomja le a lány hátát, ha módja van rá, hogy az áthajolva az utcafronttal szemezhessen. Baljával az elf hátsóját markolva közben mélyebbre és mélyebbre hatol a kéjben, halkan fel-felszusszanva.*
6495. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 13:08:55
Üzenet elküldve: 2022-12-20 13:08:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tetszés, ennél többet nem is kérhetne. Úgy tűnik Denjaarnak kedvére való a teste, a modora, a neve, így Alissäna ezt egy sikeres találkozásnak könyveli el.*
- Úgy tudom valami lihanechi nemes család távoli leszármazottjai vagyunk, és erre utal a név. Lehet címer is van belőle.
*Megvonja vállait, mert annyira nem érdekli, hogy komolyabb nyomozást végezzen. Ellenben egy kis érdekességet tud, amivel talán szórakoztathatja az egykori bajnokot.*
- Képzelje el drága uram,
*Kezd bele színpadiasan nagy hatásszünetek tartásával.*
- Lihanechben tisztelik a mérgező állatokat, mert az orvoslás sokat lépett előre nekik hála, felfedezték például, hogy kis mennyiségben gyógyító hatású lehet az, ami nagy mennyiségben halálos. Persze nem minden méregre igaz ez, mégis van ebben valami lenyűgöző.
*Érzi Denjaar mozgolódását, ezért megemeli és megtartja magát mielőtt a termetes test lesodorná őt az ágyból. Kellemes a férfi látványa a szemből, kár, hogy nem képes már őt izgalomba hozni egy vonzó test látványa.*
- Egy hely, valóban?
*Meglepődik, őszintén. Miközben elmélyülten hallgatja a választ viszonozza az érintéseket, ő is a felső testen kezdi, majd a comb felé vándorol.*
- Bátor dolog?
*Tűnődve kérdez vissza, majd szájához emeli kézfejét és egy határozott mozdulattal megnyalja tenyerét.*
- Nem bátrabb dolog ez, mint az ágyamba engedni a halált. Hány ember életét is oltotta ki az a kéz, ami most a testemen pihen? Egy tucat? Kettő? Vagy talán annyit ahány hajszálam van?
*Költői túlzás, kedvelt eszköze a leánynak. Kérdéseiben persze semmi szemrehányás nincs, hiszen Alissänában nem munkálkodnak erkölcsi normák. Talán még valahol imponál is neki a férfi veszélyessége. Közben benedvesített kézfeje utat talál magának az ékességhez, s ott kezd lassú munkálkodásba.*
- Az volt drága uram első gyilkossága?
*Másik kezével magát cirógatja főleg mellei tájékán.*
- Rendben. Ahogy uram kívánja.
*Szolgai engedelmességgel veszi le kezét saját testéről és nyúl az üvegért. Nagy lendülettel dönti meg, de éppen csak kicsit kortyol belőle és arca megint fájdalmas grimaszba ugrik, bár öblítésnek nem is olyan rossz ezt el kell ismernie.
Ezúttal nem kell noszogatni, Alissäna felkászálódik az ágyról magától. Nem rajong a gondolatért, hogy megint kitegye magát a hidegnek, de ha nem húzza tovább, akkor hamarabb túl lesznek rajta. Ha kell örömmel csalogatja a másikat alkarjánál fogva, ahogy a fogadóból vezette a szobákig.*
- Drága uram szeretné a kényelmes arthenioriaknak megmutatni milyen a wegtoreni hév?
*Kérdezi incselkedve, még alsó ajkát is beharapja, miközben az erkélyről beszűrődő holdfény rajzolja meg sziluettjét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tetszés, ennél többet nem is kérhetne. Úgy tűnik Denjaarnak kedvére való a teste, a modora, a neve, így Alissäna ezt egy sikeres találkozásnak könyveli el.*
- Úgy tudom valami lihanechi nemes család távoli leszármazottjai vagyunk, és erre utal a név. Lehet címer is van belőle.
*Megvonja vállait, mert annyira nem érdekli, hogy komolyabb nyomozást végezzen. Ellenben egy kis érdekességet tud, amivel talán szórakoztathatja az egykori bajnokot.*
- Képzelje el drága uram,
*Kezd bele színpadiasan nagy hatásszünetek tartásával.*
- Lihanechben tisztelik a mérgező állatokat, mert az orvoslás sokat lépett előre nekik hála, felfedezték például, hogy kis mennyiségben gyógyító hatású lehet az, ami nagy mennyiségben halálos. Persze nem minden méregre igaz ez, mégis van ebben valami lenyűgöző.
*Érzi Denjaar mozgolódását, ezért megemeli és megtartja magát mielőtt a termetes test lesodorná őt az ágyból. Kellemes a férfi látványa a szemből, kár, hogy nem képes már őt izgalomba hozni egy vonzó test látványa.*
- Egy hely, valóban?
*Meglepődik, őszintén. Miközben elmélyülten hallgatja a választ viszonozza az érintéseket, ő is a felső testen kezdi, majd a comb felé vándorol.*
- Bátor dolog?
*Tűnődve kérdez vissza, majd szájához emeli kézfejét és egy határozott mozdulattal megnyalja tenyerét.*
- Nem bátrabb dolog ez, mint az ágyamba engedni a halált. Hány ember életét is oltotta ki az a kéz, ami most a testemen pihen? Egy tucat? Kettő? Vagy talán annyit ahány hajszálam van?
*Költői túlzás, kedvelt eszköze a leánynak. Kérdéseiben persze semmi szemrehányás nincs, hiszen Alissänában nem munkálkodnak erkölcsi normák. Talán még valahol imponál is neki a férfi veszélyessége. Közben benedvesített kézfeje utat talál magának az ékességhez, s ott kezd lassú munkálkodásba.*
- Az volt drága uram első gyilkossága?
*Másik kezével magát cirógatja főleg mellei tájékán.*
- Rendben. Ahogy uram kívánja.
*Szolgai engedelmességgel veszi le kezét saját testéről és nyúl az üvegért. Nagy lendülettel dönti meg, de éppen csak kicsit kortyol belőle és arca megint fájdalmas grimaszba ugrik, bár öblítésnek nem is olyan rossz ezt el kell ismernie.
Ezúttal nem kell noszogatni, Alissäna felkászálódik az ágyról magától. Nem rajong a gondolatért, hogy megint kitegye magát a hidegnek, de ha nem húzza tovább, akkor hamarabb túl lesznek rajta. Ha kell örömmel csalogatja a másikat alkarjánál fogva, ahogy a fogadóból vezette a szobákig.*
- Drága uram szeretné a kényelmes arthenioriaknak megmutatni milyen a wegtoreni hév?
*Kérdezi incselkedve, még alsó ajkát is beharapja, miközben az erkélyről beszűrődő holdfény rajzolja meg sziluettjét.*
6494. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 09:10:40
Üzenet elküldve: 2022-12-20 09:10:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja, hadd dolgozzanak rajta az ügyes kis kezek. Nem kommentálja rögtön az elhangzottakat, csak hallgatja a duruzsolást. Ellazul a lány munkája alatt, kiélvezi minden pillanatát.*
-Erős és makacs. Lehetne ez a család jelmondata is akár. *Tisztában van önnön konokságával, mi Jenarin még nála is inkább kiütközni látszik. Nem, mintha ezt gyengeségnek látná. Épp ellenkezőleg.
Halkan felnevet a fülébe suttogott szavakra. Már most száz és száz névvel tudná illetni a kis elfet, de nincs oka degradálni a hátát masszírozó kurtizánt.*
-Lisza. Tetszik. Egyszerű. *Oldalra fordítja fejét, talán épp azért, mert figyel az elf szavaira. Nem bőbeszédű alak, ezt már Alissäna is észrevehette. A kellő hatást gyakorló fehérnépek azonban még az ő nyelvéről is leoldják a csomót.*
-Kígyó és nővér. Baljós egy név, biztos megvan a maga története. De nekem tetszik. Nagyszerű címer lehetne belőle.
*A következőkön elmereng. Talán a múltba réved, talán azon agyal, meséljen-e. Bárhogy is, még hagy magának egy csekély időt a puha kezek munkája alatt.*
-Krultos egy hely volt. Legalább oly ősi, ha nem ősibb, mint Wegtoren maga. Még ha már nem is létezik. A nyugati nomád törzsek találkozóhelye volt. Legalábbis így mondják. *Hallhatóan nem tulajdonít különösebb fontosságot a dolognak. Megfordul fektében, könyökére támaszkodva hátára, úgy hallgatja a dúdolást. Közben nem rest szórakozottan végigcirógatni ujjaival a lány felsőtestét. Halkan felhorkan, ahogy felismerni véli a dalocskát.*
-Szóval nem csak a tested vitted Wegtorenbe, de a füled is. Tetemre hívni magát a halált... Mindig bátor dolog. *És valóban. A Tűz Városában közismert a dal, miben magát a halált hívjuk ki magunk ellen. Persze a közemberek játékból éneklik, mert valóban dallamos kis nóta.*
-Ha olykor nagy harcos lehelte ki lelkét a küzdőtéren, mindig felcsendült e dal. Egyszer én is hallottam e dalt ott, az Arénában. Atyám halálakor. *Nem komorul el; Ahogy Daoro úr említésekor Alissäna hangjában, úgy az övén is ül most némi elégedettség.
Felkotorja maga mellől a Wegtoreni Lángorkánt, majd a lány felé tartja.*
-Igyál. Felmelegít. Kedvem lenne friss levegőt szívni. *Biccent sokat sejtetően a terasz felé.* -Elbágyaszt a szoba melege.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja, hadd dolgozzanak rajta az ügyes kis kezek. Nem kommentálja rögtön az elhangzottakat, csak hallgatja a duruzsolást. Ellazul a lány munkája alatt, kiélvezi minden pillanatát.*
-Erős és makacs. Lehetne ez a család jelmondata is akár. *Tisztában van önnön konokságával, mi Jenarin még nála is inkább kiütközni látszik. Nem, mintha ezt gyengeségnek látná. Épp ellenkezőleg.
Halkan felnevet a fülébe suttogott szavakra. Már most száz és száz névvel tudná illetni a kis elfet, de nincs oka degradálni a hátát masszírozó kurtizánt.*
-Lisza. Tetszik. Egyszerű. *Oldalra fordítja fejét, talán épp azért, mert figyel az elf szavaira. Nem bőbeszédű alak, ezt már Alissäna is észrevehette. A kellő hatást gyakorló fehérnépek azonban még az ő nyelvéről is leoldják a csomót.*
-Kígyó és nővér. Baljós egy név, biztos megvan a maga története. De nekem tetszik. Nagyszerű címer lehetne belőle.
*A következőkön elmereng. Talán a múltba réved, talán azon agyal, meséljen-e. Bárhogy is, még hagy magának egy csekély időt a puha kezek munkája alatt.*
-Krultos egy hely volt. Legalább oly ősi, ha nem ősibb, mint Wegtoren maga. Még ha már nem is létezik. A nyugati nomád törzsek találkozóhelye volt. Legalábbis így mondják. *Hallhatóan nem tulajdonít különösebb fontosságot a dolognak. Megfordul fektében, könyökére támaszkodva hátára, úgy hallgatja a dúdolást. Közben nem rest szórakozottan végigcirógatni ujjaival a lány felsőtestét. Halkan felhorkan, ahogy felismerni véli a dalocskát.*
-Szóval nem csak a tested vitted Wegtorenbe, de a füled is. Tetemre hívni magát a halált... Mindig bátor dolog. *És valóban. A Tűz Városában közismert a dal, miben magát a halált hívjuk ki magunk ellen. Persze a közemberek játékból éneklik, mert valóban dallamos kis nóta.*
-Ha olykor nagy harcos lehelte ki lelkét a küzdőtéren, mindig felcsendült e dal. Egyszer én is hallottam e dalt ott, az Arénában. Atyám halálakor. *Nem komorul el; Ahogy Daoro úr említésekor Alissäna hangjában, úgy az övén is ül most némi elégedettség.
Felkotorja maga mellől a Wegtoreni Lángorkánt, majd a lány felé tartja.*
-Igyál. Felmelegít. Kedvem lenne friss levegőt szívni. *Biccent sokat sejtetően a terasz felé.* -Elbágyaszt a szoba melege.
6493. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 00:39:03
Üzenet elküldve: 2022-12-20 00:39:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Az ifjú mámoros örömtáncában észre sem veszi, hogy ez mennyire kellemetlen helyzet újdonsült partnere számára. Még néhányszor körbepolkázza vele a helyiséget, majd néhány pörgetéssel színezi a koreográfiáját, mire észreveszi a gyenge ellenállási kísérletet. Drámaian felsóhajt és néhány újabb tánclépéssel visszatipeg a lánnyal az eredeti helyére. Engedi, hogy visszaüljön, ha akar. De most már ő is csatlakozik hozzá, helyet foglal a szomszédos székben. Kimerülten szusszan egyet. *
- Hú, ez állati volt.
* A rengeteg fizikai megerőltetésben egészen kijózanodott, de hamar orvosolja is a problémát. Gazdát cserél a 26 arany és felbukkan előttük két Gyümölcs pálinka.
*
- Az egyik a tiéd, bogaram. Nem kell szégyellősködni.
* Hamarjában felkapja az egyiket és cselesen végiggördítve az ajkán az egyik kis alattomost, magába dönti az italt. Szeme sem rebben közben. Miután jó példával jár elől, buzdítóan biccent a lány felé. *
- Szerintem rád fér. Ha megiszod, megesküszöm, hogy többet nem táncolok ma.
* Ennél lovagiasabbat még nem ajánlottak fel Lanawinszerte egy fiatal lánynak. *
- Hogy hívnak?
* Az ifjú mámoros örömtáncában észre sem veszi, hogy ez mennyire kellemetlen helyzet újdonsült partnere számára. Még néhányszor körbepolkázza vele a helyiséget, majd néhány pörgetéssel színezi a koreográfiáját, mire észreveszi a gyenge ellenállási kísérletet. Drámaian felsóhajt és néhány újabb tánclépéssel visszatipeg a lánnyal az eredeti helyére. Engedi, hogy visszaüljön, ha akar. De most már ő is csatlakozik hozzá, helyet foglal a szomszédos székben. Kimerülten szusszan egyet. *
- Hú, ez állati volt.
* A rengeteg fizikai megerőltetésben egészen kijózanodott, de hamar orvosolja is a problémát. Gazdát cserél a 26 arany és felbukkan előttük két Gyümölcs pálinka.
*- Az egyik a tiéd, bogaram. Nem kell szégyellősködni.
* Hamarjában felkapja az egyiket és cselesen végiggördítve az ajkán az egyik kis alattomost, magába dönti az italt. Szeme sem rebben közben. Miután jó példával jár elől, buzdítóan biccent a lány felé. *
- Szerintem rád fér. Ha megiszod, megesküszöm, hogy többet nem táncolok ma.
* Ennél lovagiasabbat még nem ajánlottak fel Lanawinszerte egy fiatal lánynak. *
- Hogy hívnak?
6492. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:46:02
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:46:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Szerencsére a Pinty híre a lányhoz nem jutott el. Bár valószínűleg azért, mert az öreg tisztában volt azzal, hogy a naiv fruska hogyan véleményezné a dolgot. Még azt sem tartaná kizártnak, hogy a vénember nem fordult meg a régi helyen.
De így tudatlanul is készül szívrohamot kapni. Túl intenzív és zavarba ejtő a számára, amit a táncoslábú leművel a lámpával. Ahogy pedig akrobatákat megszégyenítő módon földet ér inkább székestől pakolja magát odébb. Aztán azért ő hajolna utána, hogy megnézze rendben van e, de a ficsúr mintha meg sem érezte volna a dolgot. Az orruk szinte majdnem összeér, amire a lánynak muszáj lebandzsítania, hogy azután értetlenül pillázzon vissza a fiúra.*
- Mókus mi?
*Most először fut át a fején, hogy talán jobban viselné ezt az egészet, ha a tea helyett ő is valami erősebbet szopogatna. Kár, hogy nagy valószínűséggel még ennyire sem bírja.
De sokáig nem ér rá az ábrándozásra. Amilyen hirtelen felzendül az újabb fuvolaszó, oly hirtelenséggel távolodik el a fiú is. Csak sajnos ez nem a megkönnyebbülést hozza magával. Hanem éppen egy újabb kínos helyzetet, ahogy rántódik a másikkal. Nem szokása más jókedvét elrontani, nem is teszi szívesen. Viszont a helyzete kezd elkeserítően kínossá válni. Pár ugrabugra után igyekszik kiszabadítani magát a fiú karjai közül.*
- Fejezd be! Ki fognak minket dobni.
*Zavarában szinte egércincogásra hajaz elvékonyodott hangja, miközben kitartóan próbál kibújni a táncnak nevezett elf kínzás alól.*
*Szerencsére a Pinty híre a lányhoz nem jutott el. Bár valószínűleg azért, mert az öreg tisztában volt azzal, hogy a naiv fruska hogyan véleményezné a dolgot. Még azt sem tartaná kizártnak, hogy a vénember nem fordult meg a régi helyen.
De így tudatlanul is készül szívrohamot kapni. Túl intenzív és zavarba ejtő a számára, amit a táncoslábú leművel a lámpával. Ahogy pedig akrobatákat megszégyenítő módon földet ér inkább székestől pakolja magát odébb. Aztán azért ő hajolna utána, hogy megnézze rendben van e, de a ficsúr mintha meg sem érezte volna a dolgot. Az orruk szinte majdnem összeér, amire a lánynak muszáj lebandzsítania, hogy azután értetlenül pillázzon vissza a fiúra.*
- Mókus mi?
*Most először fut át a fején, hogy talán jobban viselné ezt az egészet, ha a tea helyett ő is valami erősebbet szopogatna. Kár, hogy nagy valószínűséggel még ennyire sem bírja.
De sokáig nem ér rá az ábrándozásra. Amilyen hirtelen felzendül az újabb fuvolaszó, oly hirtelenséggel távolodik el a fiú is. Csak sajnos ez nem a megkönnyebbülést hozza magával. Hanem éppen egy újabb kínos helyzetet, ahogy rántódik a másikkal. Nem szokása más jókedvét elrontani, nem is teszi szívesen. Viszont a helyzete kezd elkeserítően kínossá válni. Pár ugrabugra után igyekszik kiszabadítani magát a fiú karjai közül.*
- Fejezd be! Ki fognak minket dobni.
*Zavarában szinte egércincogásra hajaz elvékonyodott hangja, miközben kitartóan próbál kibújni a táncnak nevezett elf kínzás alól.*
6491. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:18:13
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:18:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* A lány tanítója jól emlékezett, a Kalmár a nívósabb helyek közül való. Abban viszont nem lehet az ember biztos, hogy Elleden Elluin Nasir nem Kósza Pintyként emlékszik-e erre a becses helyre. Akkor már mindjárt más megvilágításba kerülnének a dolgok.
De persze, nem így van ez. Sajnos, pontosan tisztában volt ezzel a ténnyel. Aztán jött a törpe.
A fiú épp egy különösen virtuóz csípőmozdulatot mutat be a "partnerével", amit romantikus bedöntés kísér. Ennek eredményeképp elveszti az egyensúlyát és zörögve, csörömpölve landol a lány széke, lába alatt. Néhány pillanatig gyönyörködik a szeme előtt pattogó fekete foltokban, majd megrázva a fejét lassan talpra kecmereg, az elf székébe kapaszkodva. Mire nagy nehezen felhúzza magát, elég vészes közelségbe kerül a leányzóval. *
- Dögös pillák, mókusfácán.
* Állapítja meg néhány centire a másik arcától kissé imbolyogva. Egy laza mozdulattal belekortyol a bögréjébe. *
- Basszus, ez tea.
* Nyögi csalódottan. Az élénk fuvolaszó újból rázendít közben. *
- Muszáj táncolnod velem.
* Közli nagyon komolyan, bele a lány arcába és lendületesen felhúzza a székről.
Nevetve átkarolja a lányt és valamiféle falusi körtáncos, szökdécselős figurával körbetáncolja vele az asztalokat. *
* A lány tanítója jól emlékezett, a Kalmár a nívósabb helyek közül való. Abban viszont nem lehet az ember biztos, hogy Elleden Elluin Nasir nem Kósza Pintyként emlékszik-e erre a becses helyre. Akkor már mindjárt más megvilágításba kerülnének a dolgok.
De persze, nem így van ez. Sajnos, pontosan tisztában volt ezzel a ténnyel. Aztán jött a törpe.
A fiú épp egy különösen virtuóz csípőmozdulatot mutat be a "partnerével", amit romantikus bedöntés kísér. Ennek eredményeképp elveszti az egyensúlyát és zörögve, csörömpölve landol a lány széke, lába alatt. Néhány pillanatig gyönyörködik a szeme előtt pattogó fekete foltokban, majd megrázva a fejét lassan talpra kecmereg, az elf székébe kapaszkodva. Mire nagy nehezen felhúzza magát, elég vészes közelségbe kerül a leányzóval. *
- Dögös pillák, mókusfácán.
* Állapítja meg néhány centire a másik arcától kissé imbolyogva. Egy laza mozdulattal belekortyol a bögréjébe. *
- Basszus, ez tea.
* Nyögi csalódottan. Az élénk fuvolaszó újból rázendít közben. *
- Muszáj táncolnod velem.
* Közli nagyon komolyan, bele a lány arcába és lendületesen felhúzza a székről.
Nevetve átkarolja a lányt és valamiféle falusi körtáncos, szökdécselős figurával körbetáncolja vele az asztalokat. *
6490. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:00:43
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:00:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Olybá tűnik, hogy neki és tanítójának igencsak különbözik a véleménye a nyugodt és csendes helyekről. Noha nem tudja milyen volt akkor a Kalmár, mikor az öreg utoljára itt járt, de most határozottan nem olyan, mint amilyennek leírta. A kornyikálásnak tényleg csak annyi hasznát látja, hogy az ő furcsaságáról elvonja a figyelmet. Viszont lehetetlen mellette koncentrálni, ami igencsak borzolja az idegeit. Először az fut át a fejében, hogy a másik fajankó bárcsak lenyelné a fuvolát. Sosem értette, hogy hogyan lehet valaki ennyire felelőtlen, hogy így felöntsön a garatra. Az alkohol veszélyes és igen káros szenvedély. Még akkor is, ha most a többi vendég azt gondolhatja mennyire szórakoztató a lámpával táncikáló ficsúr. A leány számára viszont inkább kínos még nézni is. Éppen ezért temetkezik bele a teába, csak hát van olyan meggondolatlan, hogy a szája hamarabb jár el, minthogy inkább a bögrének tartalmát kortyolgatná. Ugyanis megszólalását már akkor megbánja, mikor kiejti a szavakat. Mert hát felhívta magára a figyelmet. Pedig ő olyan csendes és jólnevelt. Még mérgelődni is csendben szokott. Kivéve, ha éppen koncentrálni igyekszik.
Ennek eredményeként pedig hamar az asztalánál tudhatja a jókedvű bugrist. Amibe zavarában bele is pirul. Hangsúlyozva ismét, ez csakis zavarában történik, nem azért, mert egy fiú táncikálja körbe.*
- Hallottam már szebbet.
*Dünnyögi, miközben sárgáival nyomon követi a másikat. Már amikor az ugrabugra közben ez lehetséges. Közben pedig igyekszik jobban a sálba bújni, mintha ezzel láthatatlanná készülne magát tenni.*
*Olybá tűnik, hogy neki és tanítójának igencsak különbözik a véleménye a nyugodt és csendes helyekről. Noha nem tudja milyen volt akkor a Kalmár, mikor az öreg utoljára itt járt, de most határozottan nem olyan, mint amilyennek leírta. A kornyikálásnak tényleg csak annyi hasznát látja, hogy az ő furcsaságáról elvonja a figyelmet. Viszont lehetetlen mellette koncentrálni, ami igencsak borzolja az idegeit. Először az fut át a fejében, hogy a másik fajankó bárcsak lenyelné a fuvolát. Sosem értette, hogy hogyan lehet valaki ennyire felelőtlen, hogy így felöntsön a garatra. Az alkohol veszélyes és igen káros szenvedély. Még akkor is, ha most a többi vendég azt gondolhatja mennyire szórakoztató a lámpával táncikáló ficsúr. A leány számára viszont inkább kínos még nézni is. Éppen ezért temetkezik bele a teába, csak hát van olyan meggondolatlan, hogy a szája hamarabb jár el, minthogy inkább a bögrének tartalmát kortyolgatná. Ugyanis megszólalását már akkor megbánja, mikor kiejti a szavakat. Mert hát felhívta magára a figyelmet. Pedig ő olyan csendes és jólnevelt. Még mérgelődni is csendben szokott. Kivéve, ha éppen koncentrálni igyekszik.
Ennek eredményeként pedig hamar az asztalánál tudhatja a jókedvű bugrist. Amibe zavarában bele is pirul. Hangsúlyozva ismét, ez csakis zavarában történik, nem azért, mert egy fiú táncikálja körbe.*
- Hallottam már szebbet.
*Dünnyögi, miközben sárgáival nyomon követi a másikat. Már amikor az ugrabugra közben ez lehetséges. Közben pedig igyekszik jobban a sálba bújni, mintha ezzel láthatatlanná készülne magát tenni.*
6489. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:53:35
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:53:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Abban nem kételkedem.
*Denjaart ha nem is jókedvűnek, de felszabadultnak érzi, és ez jó, ezzel lehet kellemesen dolgozni, főleg mert a férfi nyitott a további puhításokra. Örömmel kuporodik ezúttal a férfi hátára, és dereka alatti részre csüccsen. Amiatt nem aggódik, hogy súlya megterhelő volna, mert apró termete biztosan nem okoz gondot az erős harcosnak, nem úgy mint fordítva. Lassan kezd bele az izmok összeszorításába, érezhetően mindent belead, még csekélyke testsúlyát is, de mivel az ő karja közel sem olyan edzett mint bajnokáé, ezért el is kél a technikás megközelítése.*
- Lefelé?
*Kérdezi értetlenül, s töri egy pillanatig fejét míg megjelenik előtte a családfa stilizált ábrája, és a felismerés bevillan, hogy a lefelé a leszármazottakat jelenti.*
- Érdekes. Makacs és erős vérvonal lehet, ami ennyire kiütközni kíván.
*Beszéde könnyed, nem faggatja a férfit, csupán olyan dolgokat emleget fel, ami úgy véli érdekes lehet Denjaar számára, s ezúttal az Alissäna számára is. Alissäna például nem tudta, hogy Denjaarnak akad utódja, bár az köztudott, hogy számtalan bordélyban pihent már meg, de ott jellemzően a leányok erős főzetekkel tartják távol maguktól az esetleges kellemetlenségeket.*
- Nem olyan bonyolult, még a wegtorenieknek sem okozott gondot ezért megtarthattam.
*Bár számára valójában nincs jelentősége, neve nem több egy kellemetlen emléknél, ami azokhoz a személyekhez köti, akik tovább adtak rajta és ilyen sorsra ítélték.*
- Alissäna, de többnyire Liszának rövidítik. Persze drága uram úgy szólít, ahogy kedve tartja. Hallgatok én mindenre.
*Sejtelmesen búgja ezt a férfi fülébe, miközben előre hajol, és kis figyelmet szentel a váll, nyak, illetve lapocka körüli résznek is.*
- A családnevem már nem annyira hangzatos, nem úgy mint a Krultos, bár érdekes jelentése lehetne. Lucthel népem nyelvén a kígyó és nővér szavakból tevődik össze.
*Kicsit ízlelgeti, halkan, suttogva újra elismétli a wegtoreni nevét.*
- Krultos. Egyszerű, karakteres. Jelent is valamit esetleg? Sajnos a wegtoreni szavakban nem mozgok olyan otthonosan, mint másban.
*Halkan el is kezd dúdolni egy kellemes dallamot, hogy reflexből vagy szándékosan, az kérdéses, de ez is a tűz városának jellegzetessége, amit talán Denjaar is felismerhet. Alissäna maga részéről a hazatérő halászoktól hallotta gyakran, akik mindig jókedvvel ünnepelték kikötésüket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Abban nem kételkedem.
*Denjaart ha nem is jókedvűnek, de felszabadultnak érzi, és ez jó, ezzel lehet kellemesen dolgozni, főleg mert a férfi nyitott a további puhításokra. Örömmel kuporodik ezúttal a férfi hátára, és dereka alatti részre csüccsen. Amiatt nem aggódik, hogy súlya megterhelő volna, mert apró termete biztosan nem okoz gondot az erős harcosnak, nem úgy mint fordítva. Lassan kezd bele az izmok összeszorításába, érezhetően mindent belead, még csekélyke testsúlyát is, de mivel az ő karja közel sem olyan edzett mint bajnokáé, ezért el is kél a technikás megközelítése.*
- Lefelé?
*Kérdezi értetlenül, s töri egy pillanatig fejét míg megjelenik előtte a családfa stilizált ábrája, és a felismerés bevillan, hogy a lefelé a leszármazottakat jelenti.*
- Érdekes. Makacs és erős vérvonal lehet, ami ennyire kiütközni kíván.
*Beszéde könnyed, nem faggatja a férfit, csupán olyan dolgokat emleget fel, ami úgy véli érdekes lehet Denjaar számára, s ezúttal az Alissäna számára is. Alissäna például nem tudta, hogy Denjaarnak akad utódja, bár az köztudott, hogy számtalan bordélyban pihent már meg, de ott jellemzően a leányok erős főzetekkel tartják távol maguktól az esetleges kellemetlenségeket.*
- Nem olyan bonyolult, még a wegtorenieknek sem okozott gondot ezért megtarthattam.
*Bár számára valójában nincs jelentősége, neve nem több egy kellemetlen emléknél, ami azokhoz a személyekhez köti, akik tovább adtak rajta és ilyen sorsra ítélték.*
- Alissäna, de többnyire Liszának rövidítik. Persze drága uram úgy szólít, ahogy kedve tartja. Hallgatok én mindenre.
*Sejtelmesen búgja ezt a férfi fülébe, miközben előre hajol, és kis figyelmet szentel a váll, nyak, illetve lapocka körüli résznek is.*
- A családnevem már nem annyira hangzatos, nem úgy mint a Krultos, bár érdekes jelentése lehetne. Lucthel népem nyelvén a kígyó és nővér szavakból tevődik össze.
*Kicsit ízlelgeti, halkan, suttogva újra elismétli a wegtoreni nevét.*
- Krultos. Egyszerű, karakteres. Jelent is valamit esetleg? Sajnos a wegtoreni szavakban nem mozgok olyan otthonosan, mint másban.
*Halkan el is kezd dúdolni egy kellemes dallamot, hogy reflexből vagy szándékosan, az kérdéses, de ez is a tűz városának jellegzetessége, amit talán Denjaar is felismerhet. Alissäna maga részéről a hazatérő halászoktól hallotta gyakran, akik mindig jókedvvel ünnepelték kikötésüket.*
6488. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:11:29
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:11:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
// Betérő - kitérő //
- Idáig.
*mutat rá hangsúlyosan, mivel tényleg úgy érzi, nem sikerült felébresztenie a lányban az ambíció szikráját ahhoz, hogy többet lásson Orthusban, mint egy újabb kifosztható alakot. A leányzó jóindulatára hagyatkozni pedig bődületes ostobaság lett volna a részéről, hiszen miért is kellene megkapnia? A megvett italok és kivett szoba után Sura egyaránt gondolhatja őt nagyvonalú úriembernek (ez volna ugye a cél), de könnyen manipulálható baleknak is. Márpedig egy balekot nem bűn megfosztani az erszényétől. Ez olyan szabály, amit nem csak a szegénysorban levők értenek, hanem a leggazdagabbak is.*
- Mint mondtam, az ízlésem a változatosságot kedveli. És bár nem állítom, hogy kegyedhez hasonlóval még sose találkoztam, de tény, hogy ritkán fordul elő. Ahogy gondolom kegyednek se a magamfajták tesznek a leggyakrabban ajánlatokat.
Ne feledje, ha van valami olyanja, amiről azt gondolja, hogy számomra is értékes lehet, keressen meg. Addig pedig: élvezze a fürdőjét!
*Ezzel felkel az asztal mellől, saját második sörét érintetlenül hátrahagyva. Főhajtással köszön el Surától, de kifele menet még odalép a pulthoz, hogy kifizesse, amit ígért.
Így hát 11 arany vándorol a csaposhoz, és egy Szoba kulcsa fogja várni Surát ugyanott.
Igaz, a kocsmáros eléggé furcsállva nézi, hogy miért a lánynak foglalja, azt meg pláne, hogy ő maga miért kifele tart, és nem az emeletnek.
A kocsmából kilépve már engedi, hogy a közömbös arcon helyet kapjanak a csalódottság vonásai. Persze, a kiadás szinte nevetséges volt, de Orthus agya másképpen működik. Abban egy mérleg van. És amikor a mérleg nem kiegyensúlyozott, akkor Orthus sem az. Az ő fejében Sura tartozik neki. És bár ő maga nem fog utánamenni ennek a tartozásnak, legközelebb már nem egyforma feltételekkel indulnak. Ha lesz legközelebb, előbb a ma este kiadásainak kell majd megtérülnie, s csak azután beszélhetnek jutalomról.*
- Idáig.
*mutat rá hangsúlyosan, mivel tényleg úgy érzi, nem sikerült felébresztenie a lányban az ambíció szikráját ahhoz, hogy többet lásson Orthusban, mint egy újabb kifosztható alakot. A leányzó jóindulatára hagyatkozni pedig bődületes ostobaság lett volna a részéről, hiszen miért is kellene megkapnia? A megvett italok és kivett szoba után Sura egyaránt gondolhatja őt nagyvonalú úriembernek (ez volna ugye a cél), de könnyen manipulálható baleknak is. Márpedig egy balekot nem bűn megfosztani az erszényétől. Ez olyan szabály, amit nem csak a szegénysorban levők értenek, hanem a leggazdagabbak is.*
- Mint mondtam, az ízlésem a változatosságot kedveli. És bár nem állítom, hogy kegyedhez hasonlóval még sose találkoztam, de tény, hogy ritkán fordul elő. Ahogy gondolom kegyednek se a magamfajták tesznek a leggyakrabban ajánlatokat.
Ne feledje, ha van valami olyanja, amiről azt gondolja, hogy számomra is értékes lehet, keressen meg. Addig pedig: élvezze a fürdőjét!
*Ezzel felkel az asztal mellől, saját második sörét érintetlenül hátrahagyva. Főhajtással köszön el Surától, de kifele menet még odalép a pulthoz, hogy kifizesse, amit ígért.
Így hát 11 arany vándorol a csaposhoz, és egy Szoba kulcsa fogja várni Surát ugyanott.
Igaz, a kocsmáros eléggé furcsállva nézi, hogy miért a lánynak foglalja, azt meg pláne, hogy ő maga miért kifele tart, és nem az emeletnek.
A kocsmából kilépve már engedi, hogy a közömbös arcon helyet kapjanak a csalódottság vonásai. Persze, a kiadás szinte nevetséges volt, de Orthus agya másképpen működik. Abban egy mérleg van. És amikor a mérleg nem kiegyensúlyozott, akkor Orthus sem az. Az ő fejében Sura tartozik neki. És bár ő maga nem fog utánamenni ennek a tartozásnak, legközelebb már nem egyforma feltételekkel indulnak. Ha lesz legközelebb, előbb a ma este kiadásainak kell majd megtérülnie, s csak azután beszélhetnek jutalomról.*
6487. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:04:55
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:04:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A térdeplő lány nem téved; Denjaarnak valóban ínyére van a kiszolgáltatott, küszködő elf látványa. Nem szadista vagy perverz, egész egyszerűen csak ingerli a látvány. Az akaratának hajló elf látványa, ki az utolsó cseppig issza kívánalmait.
Az ablak dolgára csak hanyagul int. Hajtsa csak be, ha úgy tetszik neki. Ami azt illeti, most, hogy elkényelmesedett, már ő is jobban igényli a szoba melegét.
Kezébe veszi a felé nyújtott alkoholt, majd nagyot húz belőle. Érzi már, hogyne érezné. Nem valami gólem ő, akin nem fog az ital. Kedve van hozzá, mármint a rumhoz. Ugyanakkor igyekszik palástolni kezdődő bódultságát. Az ágy lábához emeli a palackot, majd megkeresi tekintetével az elfet.*
-Melegít, na meg a vért is forralja. Persze tudom, hol a határ. *Legalábbis igyekszik tudni. Könnyen értékek nélkül maradhat az ember, ha egy kurtizán társaságát élvezve nyomja el az alkoholmámor. Igyekszik nem saját maga állította csapdába esni, de némi szédülés azért kerülgeti már.
A következőkre készséggel fordul hasra. Noha nem állt szándékában ilyesmi, finom kis társasága meghozta kedvét ajánlatával. Rég volt már, hogy puha kezek lazították volna... S legalább van ideje rápihenni az élvezetekre. Mert szó mi szó, élvezi a lány társaságát. Tisztában van vele, hogy arannyal kell fizetnie érte, de a készséges társaság ínyére van. Az elf pedig készségesebb nem is lehetne.*
-A fene tudja. Lefelé is, felfelé is átjár az acélszín a családban. Már ha lehet ezt családnak nevezni.
*Szórakozottan fúrja arcát a párnák közé. Bizonyosan nem teremtene ily kiszolgáltatott helyzetet a pillangónak, ha tudná, mily sötét trükkökre képes.*
-Nem árultad el még a neved. Biztosan hangzatos, hosszúéletű név. *Azért csiklandozza fantáziáját, hogy egy alighanem magasztosabb körökből származó elf ily sorsra jutott. Mocorogva helyezi kényelembe testrészeit, s helyezi karjait a párna, illetve feje alá.*
-Vagy tán valamelyik wegtoreni úr új nevet adott neked? *Az óriások városában nem kedvelik a nyelvtörőket. Sok rabszolga és kölcsönleány kap egyszerű és könnyen megjegyezhető beceneveket. A múltból hamar fel is rémlik egy név emlékei örvényében: Szeleske. Egy északi hadúr leánya volt, kit akarata ellenére hurcoltak a Tűz városába. Senki sem bírta kimondani a nevét, így heves, sőt harcias habitusa miatt hamar rajta maradt új hívószava. Habár az elf nevek általában hangzatosak, hallott már olyat is, amit ha tízszer próbált volna megismételni, akkor sem emlékezett volna a végére.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A térdeplő lány nem téved; Denjaarnak valóban ínyére van a kiszolgáltatott, küszködő elf látványa. Nem szadista vagy perverz, egész egyszerűen csak ingerli a látvány. Az akaratának hajló elf látványa, ki az utolsó cseppig issza kívánalmait.
Az ablak dolgára csak hanyagul int. Hajtsa csak be, ha úgy tetszik neki. Ami azt illeti, most, hogy elkényelmesedett, már ő is jobban igényli a szoba melegét.
Kezébe veszi a felé nyújtott alkoholt, majd nagyot húz belőle. Érzi már, hogyne érezné. Nem valami gólem ő, akin nem fog az ital. Kedve van hozzá, mármint a rumhoz. Ugyanakkor igyekszik palástolni kezdődő bódultságát. Az ágy lábához emeli a palackot, majd megkeresi tekintetével az elfet.*
-Melegít, na meg a vért is forralja. Persze tudom, hol a határ. *Legalábbis igyekszik tudni. Könnyen értékek nélkül maradhat az ember, ha egy kurtizán társaságát élvezve nyomja el az alkoholmámor. Igyekszik nem saját maga állította csapdába esni, de némi szédülés azért kerülgeti már.
A következőkre készséggel fordul hasra. Noha nem állt szándékában ilyesmi, finom kis társasága meghozta kedvét ajánlatával. Rég volt már, hogy puha kezek lazították volna... S legalább van ideje rápihenni az élvezetekre. Mert szó mi szó, élvezi a lány társaságát. Tisztában van vele, hogy arannyal kell fizetnie érte, de a készséges társaság ínyére van. Az elf pedig készségesebb nem is lehetne.*
-A fene tudja. Lefelé is, felfelé is átjár az acélszín a családban. Már ha lehet ezt családnak nevezni.
*Szórakozottan fúrja arcát a párnák közé. Bizonyosan nem teremtene ily kiszolgáltatott helyzetet a pillangónak, ha tudná, mily sötét trükkökre képes.*
-Nem árultad el még a neved. Biztosan hangzatos, hosszúéletű név. *Azért csiklandozza fantáziáját, hogy egy alighanem magasztosabb körökből származó elf ily sorsra jutott. Mocorogva helyezi kényelembe testrészeit, s helyezi karjait a párna, illetve feje alá.*
-Vagy tán valamelyik wegtoreni úr új nevet adott neked? *Az óriások városában nem kedvelik a nyelvtörőket. Sok rabszolga és kölcsönleány kap egyszerű és könnyen megjegyezhető beceneveket. A múltból hamar fel is rémlik egy név emlékei örvényében: Szeleske. Egy északi hadúr leánya volt, kit akarata ellenére hurcoltak a Tűz városába. Senki sem bírta kimondani a nevét, így heves, sőt harcias habitusa miatt hamar rajta maradt új hívószava. Habár az elf nevek általában hangzatosak, hallott már olyat is, amit ha tízszer próbált volna megismételni, akkor sem emlékezett volna a végére.*
6486. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:49:19
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:49:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* A nőnek igazán nem kellene amiatt aggódnia, hogy a Kalmár népe az ő fura sáljával van elfoglalva. Valószínűbb, hogy mindannyian azt az eszelős fiút bámulják, aki megelégelve az aktív hallgatóság szerepét, felpattan és karcos baritonjával becsatlakozik a (szerinte kevésbé tehetséges) bárd éneklésébe. Mintha csak legkedvesebb cimborája volna, átkarolják egymás vállát és egymást túlharsogva harsogják az újabb dalocska pajzán refrénjét. Esélyes, hogy a dalnokot is megkínálták korábban néhány jóféle kisebb pohárkával. Biztos ez is azaz álnok törpe műve volt.
Míg az egyik dalból a másikba átvezető fuvolás dallam zajlik, a fiú rögtönzött táncikálást ad elő egy állólámpával. Mire igazán beleélné magát, az egyik vendég kizökkenti dühös szidalmával. Felépillant, kissé félbillentett fejjel, amitől ki is billen az adott irányba. Szomorú kiskutya arccal megközelíti a rengeteg ruhába bugyolált alakot. Természetesen a lámpát, viszi magával. *
- Mi a baj? Talán nem tetszett?
* Kérdezi szörnyen kedvesen. Ráfókuszál ködös szemeivel az immár nőneműnek titulált személyre, bár nehéz eldönteni a sok sáltól. De tapasztalatai alapján, csak a női szemek szoktak ilyen parázslóan villogni. Mondjuk ezt így is, úgy is lehet értelmezni.
Míg a válaszra vár, közben újabb illetlen nóta hangzik fel a bárdtól. Önkéntelenül is táncra perdül a lámpaburával a széken ülő nő körül, aminek a stílusa leginkább a sellőházi miliőhöz passzolna. *
* A nőnek igazán nem kellene amiatt aggódnia, hogy a Kalmár népe az ő fura sáljával van elfoglalva. Valószínűbb, hogy mindannyian azt az eszelős fiút bámulják, aki megelégelve az aktív hallgatóság szerepét, felpattan és karcos baritonjával becsatlakozik a (szerinte kevésbé tehetséges) bárd éneklésébe. Mintha csak legkedvesebb cimborája volna, átkarolják egymás vállát és egymást túlharsogva harsogják az újabb dalocska pajzán refrénjét. Esélyes, hogy a dalnokot is megkínálták korábban néhány jóféle kisebb pohárkával. Biztos ez is azaz álnok törpe műve volt.
Míg az egyik dalból a másikba átvezető fuvolás dallam zajlik, a fiú rögtönzött táncikálást ad elő egy állólámpával. Mire igazán beleélné magát, az egyik vendég kizökkenti dühös szidalmával. Felépillant, kissé félbillentett fejjel, amitől ki is billen az adott irányba. Szomorú kiskutya arccal megközelíti a rengeteg ruhába bugyolált alakot. Természetesen a lámpát, viszi magával. *
- Mi a baj? Talán nem tetszett?
* Kérdezi szörnyen kedvesen. Ráfókuszál ködös szemeivel az immár nőneműnek titulált személyre, bár nehéz eldönteni a sok sáltól. De tapasztalatai alapján, csak a női szemek szoktak ilyen parázslóan villogni. Mondjuk ezt így is, úgy is lehet értelmezni.
Míg a válaszra vár, közben újabb illetlen nóta hangzik fel a bárdtól. Önkéntelenül is táncra perdül a lámpaburával a széken ülő nő körül, aminek a stílusa leginkább a sellőházi miliőhöz passzolna. *
6485. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:09:21
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:09:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán nem lep meg senkit, hogy igen kényelmetlen számára ez a helyzet, főleg mert meglepően hosszan elhúzódik. Alissänában felmerül az is, hogy Denjaart szórakoztatja "küszködése", amit ugyan igyekszik leplezni, de időnként egy-egy szenvedő gesztus átüt maszkjának résein, miközben próbálja úgy helyezni fejét, hogy kevesebb kellemetlen inger érje. A nyaka fáj, a szája zsibbad, a térdei sajognak és a dereka is teljesen begörcsölt. Időnként rövid időre lehunyja szemeit, elképzeli hogy máshol van, egy kellemesebb helyen ahol nem hideg deszkákon kell térdepelnie miközben valaki azt tesz vele amit akar. Persze ez utóbbi nem zavarja, már nagyon régóta furcsa viszonyban van a testével. Ha belegondol, akkor talán nem is emlékszik, hogy valaha másképp lett volna. A testét használják, ő is, meg a férfiak is. Alissäna pénzt szerez vele, a férfiak gyönyört. A leány nem azonosítja magát vele, mikor tükörbe néz nem ezzel definiálja önmagát, így az sem bántja, hogyha valaki durván nyúl hozzá, de az sem érinti meg, ha valaki gyengéd. Kellemesnek persze kellemes, de számára önmagában ez már kevés.
Durvább tempót követően hangjai megszaporázódnak, egyrészt mert nyögéseivel valamiféle panaszt is kiad magából, ha jellegük miatt nem is tűnik annak, másfelől igyekszik megsürgeti a dolgok végét. Sajnos ahhoz is türelmesnek kell lennie mire eléri a bajnokot a megkönnyebbülés, ezzel pedig őt is. Nem húzódik el hirtelen, nem akarja azt a benyomást kelteni mennyire vágyott már erre, holott így van. Kicsit megpihen miközben az ágy szélén könyökölve álmosan pislog Denjaara, és egy komisz mosollyal megtörölgeti ajkait a takaró sarkával.*
- Köszönöm.
*Félrebillenti fejét, és úgy szemléli a most egészen kellemesnek tűnő vonásokat. A gyönyör mintha kicsit kisimította volna azokat.*
- Itt mutatósabb uraságok vannak.
*Teszi hozzá sokat sejtetően, s úgy mint Alissäna Denjaar is eldöntheti, hogy ezt személyes bókként éli meg avagy sem.*
- Máris.
*Apró biccentést követően könnyedén pattan fel. Kellemes kinyújtóztatnia lábait. Egy macska ügyességével és hangtalanságával szeli át a szobát, majd némi neszezést követően az üveggel kezében egyenesedik fel. Bátorkodik az ablakhoz sétálni, de megtorpan előtte.*
- Szabad?
*Ha nemleges választ kap, azt szomorúan, de tudomásul veszi, majd az ágyhoz sétál, karját kinyújtva kínálja oda az említett italt.*
- Denjaar uram, meg sem érzi az alkoholt? Én már csak attól kótyagos leszek, hogy nézem ahogy iszik.
*Ha megérzi az ital erős illatát inkább elfordítva fejét gyertya után kutat, s röviden annak meggyújtásával is bajlódik. Szereti a lángok meleg fényét, ha nem is képes az aprócska viaszrúd bemelegíteni a szobát, de szívesen pihenteti tekintetét a táncoló lángnyelveken.*
- Megmasszírozhatom esetleg?
*Veti fel, miközben Denjaar lábszárát cirógatja, s a hideg íriszeket keresi.*
- Olyan furcsa...
*Kezdi ábrándosan, hosszú szünetet tartva, hogy felpiszkálja ezzel a bajnok érdeklődését.*
- A Wegtoreniekre nem jellemző ilyen rideg szempár. Nincsenek esetleg északi felmenői, Denjaar uram?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán nem lep meg senkit, hogy igen kényelmetlen számára ez a helyzet, főleg mert meglepően hosszan elhúzódik. Alissänában felmerül az is, hogy Denjaart szórakoztatja "küszködése", amit ugyan igyekszik leplezni, de időnként egy-egy szenvedő gesztus átüt maszkjának résein, miközben próbálja úgy helyezni fejét, hogy kevesebb kellemetlen inger érje. A nyaka fáj, a szája zsibbad, a térdei sajognak és a dereka is teljesen begörcsölt. Időnként rövid időre lehunyja szemeit, elképzeli hogy máshol van, egy kellemesebb helyen ahol nem hideg deszkákon kell térdepelnie miközben valaki azt tesz vele amit akar. Persze ez utóbbi nem zavarja, már nagyon régóta furcsa viszonyban van a testével. Ha belegondol, akkor talán nem is emlékszik, hogy valaha másképp lett volna. A testét használják, ő is, meg a férfiak is. Alissäna pénzt szerez vele, a férfiak gyönyört. A leány nem azonosítja magát vele, mikor tükörbe néz nem ezzel definiálja önmagát, így az sem bántja, hogyha valaki durván nyúl hozzá, de az sem érinti meg, ha valaki gyengéd. Kellemesnek persze kellemes, de számára önmagában ez már kevés.
Durvább tempót követően hangjai megszaporázódnak, egyrészt mert nyögéseivel valamiféle panaszt is kiad magából, ha jellegük miatt nem is tűnik annak, másfelől igyekszik megsürgeti a dolgok végét. Sajnos ahhoz is türelmesnek kell lennie mire eléri a bajnokot a megkönnyebbülés, ezzel pedig őt is. Nem húzódik el hirtelen, nem akarja azt a benyomást kelteni mennyire vágyott már erre, holott így van. Kicsit megpihen miközben az ágy szélén könyökölve álmosan pislog Denjaara, és egy komisz mosollyal megtörölgeti ajkait a takaró sarkával.*
- Köszönöm.
*Félrebillenti fejét, és úgy szemléli a most egészen kellemesnek tűnő vonásokat. A gyönyör mintha kicsit kisimította volna azokat.*
- Itt mutatósabb uraságok vannak.
*Teszi hozzá sokat sejtetően, s úgy mint Alissäna Denjaar is eldöntheti, hogy ezt személyes bókként éli meg avagy sem.*
- Máris.
*Apró biccentést követően könnyedén pattan fel. Kellemes kinyújtóztatnia lábait. Egy macska ügyességével és hangtalanságával szeli át a szobát, majd némi neszezést követően az üveggel kezében egyenesedik fel. Bátorkodik az ablakhoz sétálni, de megtorpan előtte.*
- Szabad?
*Ha nemleges választ kap, azt szomorúan, de tudomásul veszi, majd az ágyhoz sétál, karját kinyújtva kínálja oda az említett italt.*
- Denjaar uram, meg sem érzi az alkoholt? Én már csak attól kótyagos leszek, hogy nézem ahogy iszik.
*Ha megérzi az ital erős illatát inkább elfordítva fejét gyertya után kutat, s röviden annak meggyújtásával is bajlódik. Szereti a lángok meleg fényét, ha nem is képes az aprócska viaszrúd bemelegíteni a szobát, de szívesen pihenteti tekintetét a táncoló lángnyelveken.*
- Megmasszírozhatom esetleg?
*Veti fel, miközben Denjaar lábszárát cirógatja, s a hideg íriszeket keresi.*
- Olyan furcsa...
*Kezdi ábrándosan, hosszú szünetet tartva, hogy felpiszkálja ezzel a bajnok érdeklődését.*
- A Wegtoreniekre nem jellemző ilyen rideg szempár. Nincsenek esetleg északi felmenői, Denjaar uram?
6484. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:00:35
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:00:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Egyelőre nem lehet panasza. Az idő kellemesen meleg, lassan már a kabátból is kibújik, hogy a szék háttámlájára lökje. Persze a sál az szigorúan marad. Az étlapon is akad bőven olyan, amit megkíván a gyomra, így szégyenlősen pillant körbe a személyzet után. Szerencsére hamar kiszúrják a melegben ücsörgő, sálas fura figurát, így könnyen tud egy felszolgálót magához inteni. Eldünnyögi a sálon keresztül, hogy egy nagy bögre és jó forró fekete Tea esne a legjobban így elsőre, amiért ki is szedi a táskájából erszényét, hogy a 3 aranyat kibányássza. Vacsorára pedig jó választásnak tűnik a 7 aranyas Hamuban sült tepertős pogácsa.
Ahogy a felszolgáló távozik és megszabadul attól a tekintettől, amivel a félkegyelműeket szokták illetni ismét a táskájához nyúl, hogy előszedje belőle a füzetet, a majdnem üres tintás üvegét és a jócskán elhasználódott írótollat is.
Amíg várja a rendelése érkeztét ismét a környezetét fürkészi, miközben kikerül a dugó az üvegcséből, a toll pedig mártódik a tintába. Azután a füzetet fellapozva görnyed fölé, lassan írva a szavakat. Az is alig tűnik fel, hogy a tea már ott gőzölög mellette, s a friss pogácsa illata is szeretné már felpiszkálni. Csak ír és rajzolgat, kiélvezi a nyugalmat. Amit sokáig nem adnak meg neki az istenek. Mikor frászt kap a hirtelen felzendülő énektől, amit ő inkább macskanyervogásnak címezne, és akaratlanul húz végig a lapon egy vaskos tintacsíkot ki is zökken az elmélyült munkából.
Öklével az asztal lapjára csap és a kéretlen hang felé fordul szikrákat szóró borostyánjaival.*
- Csak egy kicsit... halkabbra tennéd magad?
*Morogja most a sál ellenére is viszonylagosan érthetően. De mikor kapcsol, hogy mit is művel az ajkait összepréselve húzza össze magát visszafordulva a papírhoz. Mély sóhajjal odébb tolja, hogy helyet cseréljen a bögrével, amire két kézzel markol rá, hogy ujjai is melegedjenek.*
- Faragatlan.
*Motyogja halkan, majd a sálat alig lehúzva emeli ajkaihoz a bögrét, aprót kortyol, majd vissza is téve rögtön visszahúzza a sálat is.*
*Egyelőre nem lehet panasza. Az idő kellemesen meleg, lassan már a kabátból is kibújik, hogy a szék háttámlájára lökje. Persze a sál az szigorúan marad. Az étlapon is akad bőven olyan, amit megkíván a gyomra, így szégyenlősen pillant körbe a személyzet után. Szerencsére hamar kiszúrják a melegben ücsörgő, sálas fura figurát, így könnyen tud egy felszolgálót magához inteni. Eldünnyögi a sálon keresztül, hogy egy nagy bögre és jó forró fekete Tea esne a legjobban így elsőre, amiért ki is szedi a táskájából erszényét, hogy a 3 aranyat kibányássza.
Vacsorára pedig jó választásnak tűnik a 7 aranyas Hamuban sült tepertős pogácsa. Ahogy a felszolgáló távozik és megszabadul attól a tekintettől, amivel a félkegyelműeket szokták illetni ismét a táskájához nyúl, hogy előszedje belőle a füzetet, a majdnem üres tintás üvegét és a jócskán elhasználódott írótollat is.
Amíg várja a rendelése érkeztét ismét a környezetét fürkészi, miközben kikerül a dugó az üvegcséből, a toll pedig mártódik a tintába. Azután a füzetet fellapozva görnyed fölé, lassan írva a szavakat. Az is alig tűnik fel, hogy a tea már ott gőzölög mellette, s a friss pogácsa illata is szeretné már felpiszkálni. Csak ír és rajzolgat, kiélvezi a nyugalmat. Amit sokáig nem adnak meg neki az istenek. Mikor frászt kap a hirtelen felzendülő énektől, amit ő inkább macskanyervogásnak címezne, és akaratlanul húz végig a lapon egy vaskos tintacsíkot ki is zökken az elmélyült munkából.
Öklével az asztal lapjára csap és a kéretlen hang felé fordul szikrákat szóró borostyánjaival.*
- Csak egy kicsit... halkabbra tennéd magad?
*Morogja most a sál ellenére is viszonylagosan érthetően. De mikor kapcsol, hogy mit is művel az ajkait összepréselve húzza össze magát visszafordulva a papírhoz. Mély sóhajjal odébb tolja, hogy helyet cseréljen a bögrével, amire két kézzel markol rá, hogy ujjai is melegedjenek.*
- Faragatlan.
*Motyogja halkan, majd a sálat alig lehúzva emeli ajkaihoz a bögrét, aprót kortyol, majd vissza is téve rögtön visszahúzza a sálat is.*
6483. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:22:39
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:22:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Váratlanul felemeli a fejét az asztalról, ahol az elmúlt tíz percben pihent. Mintha rugón húzták volna fel, zavaros tekintettel körülnéz, keresve azt, ami kizökkentette alkoholos szendergéséből. Mivel ilyesmit nem talál, megvonja a vállát és kér egy újabb kört. *
- Lesszíves egy újabb Wegtoreni rumot, itt a 13 arany. Köszönöm!
* Ez lesz neki a negyedik, vagy esetleg az ötödik. De rémlik neki valami egyéb ital is, amire az a szakállas törpe hívta meg néhány órája. *
~ Alattomos apró poharak. ~
* Szemét behunyva ajkához emeli a poharat és nagyot húz belőle, félig eltűntetve a pohár tartalmát. Lecsapja az asztalra. Álmos kék szemeivel körülpislant és próbál ráfókuszálni a terem másik végében lévő pikulásra. Azonnal felderül a képe, ahogy a látását utóléri a hallása is és felismeri az egyik kedvenc nótáját. Ütemes dobogásokkal és következetesen rossz ütemben elhangzó csettintésekkel kíséri a dalt. *
- Hopp, héjjj!
* Kurjantja fejhangon és szemöldökét összehúzva, elmélyült arccal ingatja a fejét jobbra-balra a dallam ütemére, miközben újra magához öleli a rumot. *
* Váratlanul felemeli a fejét az asztalról, ahol az elmúlt tíz percben pihent. Mintha rugón húzták volna fel, zavaros tekintettel körülnéz, keresve azt, ami kizökkentette alkoholos szendergéséből. Mivel ilyesmit nem talál, megvonja a vállát és kér egy újabb kört. *
- Lesszíves egy újabb Wegtoreni rumot, itt a 13 arany.
Köszönöm!* Ez lesz neki a negyedik, vagy esetleg az ötödik. De rémlik neki valami egyéb ital is, amire az a szakállas törpe hívta meg néhány órája. *
~ Alattomos apró poharak. ~
* Szemét behunyva ajkához emeli a poharat és nagyot húz belőle, félig eltűntetve a pohár tartalmát. Lecsapja az asztalra. Álmos kék szemeivel körülpislant és próbál ráfókuszálni a terem másik végében lévő pikulásra. Azonnal felderül a képe, ahogy a látását utóléri a hallása is és felismeri az egyik kedvenc nótáját. Ütemes dobogásokkal és következetesen rossz ütemben elhangzó csettintésekkel kíséri a dalt. *
- Hopp, héjjj!
* Kurjantja fejhangon és szemöldökét összehúzva, elmélyült arccal ingatja a fejét jobbra-balra a dallam ütemére, miközben újra magához öleli a rumot. *
6482. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:00:47
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:00:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ködösen emlékszik csak a szóban forgó Daoro úrra. Haloványan feldereng előtte egy selymeket viselő, hájas alak... Igen nagy kontrasztot képviselve az őt kényeztető leánnyal. Nem reagál az elhangzottakra. A beszélgetésüknek itt vége szakad, tekintve, hogy a pillangónak beszéd helyett más dolga akad.
Persze kiérzi az élcet az elf szavaiból, bizonyára örömmel veszi egykori "gazdája" halálhírét. Nincs meglepve. A wegtoreni bárók és urak azt tettek a tulajdonaikkal, amit csak akartak... S bolond, ki azt hiszi, mindkét fél megelégedésére. Persze arra soha sem gondolna, hogy Alissäna volt az, ki a túlvilágra küldte Daoro-t. Bizonyára maga is óvatosabban járna el, ha csak feltételezne ilyesmit az elfecskéről. Tán kevésbé lenne tetten érhető az öncélú határozottság, amivel az elf ajkait irányítja. Mindkét kezét a puha hajzuhatagba túrva diktálja a neki tetsző tempót, mi meglehetősen hosszan kitart. A halovány utcazaj neszét nem töri más, csak a leány aranyékszereinek zöreje, na meg a kölcsönös sóhajok dallama. Kedvtelve tartja olykor-olykor a szemkontaktust a zöldekkel. Ínyére vannak a finom vonások, az engedelmes tekintet. Itt nem csupán a beszolgált gyönyörről van szó, de a szerepek, s az irányítás okozta kéj is közrejátszik az egykori bajnok megelégedésében. Egy fertályórája is eltarthat már e monoton élvezet, mikor a wegtoreni harcos először felnyög. Mélyülni és gyorsulni kezd az egyirányú játék. Tagbaszakadt férfi, s ezzel arányosan odalenn is feladja immáron a leckét csinos kis kardnyelőjének. Hiába a megfeszülő izmok, majd még egyszer ennyi idő kell, mire révbe ér. Hosszú, mély sóhaj szakad fel belőle, ahogy magához öleli az ébenfekete üstököt, s zárja combjai közé keményen. Majd ahogy jött, úgy múlik is a szorítás, s elengedve Alissänát nyúlik el az ágyon elégedetten. Kifújja a levegőt, majd megkeresi tekintetével a finom testet az ágy szélénél. Egy ideig elnézi az arányos vonalakat, a feszes kis kebleket, mielőtt újra szólásra nyitná száját.*
-Szerencséd, hogy Daoro feldobta a talpát. Különb urakhoz illesz. *Hogy ezt Alissäna vajon dicséretnek veszi e, az rajta áll. Jólesően nyújtózik, majd helyezi tenyerét feje alá. Az acélszürke tekintetből látszik azonban; nem végzett még.*
-A kabátom alatt találsz egy üveg lángorkánt. Hozd ide nekem, kérlek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.19 20:03:47
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ködösen emlékszik csak a szóban forgó Daoro úrra. Haloványan feldereng előtte egy selymeket viselő, hájas alak... Igen nagy kontrasztot képviselve az őt kényeztető leánnyal. Nem reagál az elhangzottakra. A beszélgetésüknek itt vége szakad, tekintve, hogy a pillangónak beszéd helyett más dolga akad.
Persze kiérzi az élcet az elf szavaiból, bizonyára örömmel veszi egykori "gazdája" halálhírét. Nincs meglepve. A wegtoreni bárók és urak azt tettek a tulajdonaikkal, amit csak akartak... S bolond, ki azt hiszi, mindkét fél megelégedésére. Persze arra soha sem gondolna, hogy Alissäna volt az, ki a túlvilágra küldte Daoro-t. Bizonyára maga is óvatosabban járna el, ha csak feltételezne ilyesmit az elfecskéről. Tán kevésbé lenne tetten érhető az öncélú határozottság, amivel az elf ajkait irányítja. Mindkét kezét a puha hajzuhatagba túrva diktálja a neki tetsző tempót, mi meglehetősen hosszan kitart. A halovány utcazaj neszét nem töri más, csak a leány aranyékszereinek zöreje, na meg a kölcsönös sóhajok dallama. Kedvtelve tartja olykor-olykor a szemkontaktust a zöldekkel. Ínyére vannak a finom vonások, az engedelmes tekintet. Itt nem csupán a beszolgált gyönyörről van szó, de a szerepek, s az irányítás okozta kéj is közrejátszik az egykori bajnok megelégedésében. Egy fertályórája is eltarthat már e monoton élvezet, mikor a wegtoreni harcos először felnyög. Mélyülni és gyorsulni kezd az egyirányú játék. Tagbaszakadt férfi, s ezzel arányosan odalenn is feladja immáron a leckét csinos kis kardnyelőjének. Hiába a megfeszülő izmok, majd még egyszer ennyi idő kell, mire révbe ér. Hosszú, mély sóhaj szakad fel belőle, ahogy magához öleli az ébenfekete üstököt, s zárja combjai közé keményen. Majd ahogy jött, úgy múlik is a szorítás, s elengedve Alissänát nyúlik el az ágyon elégedetten. Kifújja a levegőt, majd megkeresi tekintetével a finom testet az ágy szélénél. Egy ideig elnézi az arányos vonalakat, a feszes kis kebleket, mielőtt újra szólásra nyitná száját.*
-Szerencséd, hogy Daoro feldobta a talpát. Különb urakhoz illesz. *Hogy ezt Alissäna vajon dicséretnek veszi e, az rajta áll. Jólesően nyújtózik, majd helyezi tenyerét feje alá. Az acélszürke tekintetből látszik azonban; nem végzett még.*
-A kabátom alatt találsz egy üveg lángorkánt. Hozd ide nekem, kérlek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.19 20:03:47
6481. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-19 19:59:11
Üzenet elküldve: 2022-12-19 19:59:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Sűrű szipogások vesznek bele a hideg levegőbe, ahogy a kabát és vastag sál alá bújt, törékeny test szeli át az utcát. Van, akit csábít a hideg idő, hát ő nem tartozik azok közé. Szinte a csontjai is vacognak, arról nem beszélve, hogy teljesen biztos már abban, hogy a lábujjainak búcsút inthet. Érzi, hogy arcát is jócskán kicsipkedte a hűvös, kissé szeles idő, nem hiába van orrig a sálba bújva. Többek között.
Ennek ellenére hűségesen szorongatja átfagyott ujjaival az ügyetlenül összefűzött papírlapokat, melyre egy épület egyszerű vonalrajza van felpingálva. Időnként megállítja lépteit, hogy rápillantson, majd az utcán tekint körbe. Ha semmi hasonlót nem fedez fel, hát sietősen lépdel tovább. Ezt jó párszor el kell játszania, már kezdi elhinni, hogy tényleg ennyire kétbalkezes, de azután megtörténik a csoda. A hallomásból ismert fehér falak lassan előbújnak az utca más házai közül. Meg persze sokat segít a meleg fény is, mely körbe öleli az épületet. Kósza mosoly terül szét a sál alatt, a lazán kötött könyvecske pedig el is süllyed a válltáskában. A lábait is sebesebben szedi, hogy minél hamarább maga mögött tudhassa a fagyos levegőt. Az ajtó elé érve azért még egy utolsó pillantással bebiztosítja magát, ahogy a címerre emeli sárga szemeit. Ehhez nem kell elővenni a füzetet. Ez a leviatán ábra már akkor tetszett neki, mikor meséltek róla, ő pedig papírra vitte. Jópofának és ötletesnek tartja.
Innen már csak az maradt hátra, hogy belépjen a Kalmárba. A kilincset megmarkolja, mintha attól félne, hogy az eltűnik előle, azután lenyomva löki be az ajtót maga előtt. Most nem szégyenlősködik, ahhoz túlságosan meg van fagyva. Inkább sietősen belép és csukja is be rögvest az ajtót, a legkisebb esélyt hagyva, hogy a hideg beszökjön. Vagy a meleg ki. Illedelmesen köszön, bár alig hallhatóan, ami a sálnak is hála csak értelmetlen dünnyögésnek hallatszik. De egyik istenre sem szedné le magáról a sálat.
Röpke ideig pillant csak körbe, azután inkább az egyik asztalhoz siet. Csak a táskáját veszi le magáról, a háttámlára akasztva, aztán kabátostól és sálastól foglal helyet. Az előbbiből ráér azután kibújni, ha már kezdi érezni, hogy visszatért belé és a tagjaiba az élet. Addig inkább az étlapot veszi fel, hogy orra elé tartva olvassa át mik is a lehetőségei. Lehetőleg, ami jó meleg.*
Ennek ellenére hűségesen szorongatja átfagyott ujjaival az ügyetlenül összefűzött papírlapokat, melyre egy épület egyszerű vonalrajza van felpingálva. Időnként megállítja lépteit, hogy rápillantson, majd az utcán tekint körbe. Ha semmi hasonlót nem fedez fel, hát sietősen lépdel tovább. Ezt jó párszor el kell játszania, már kezdi elhinni, hogy tényleg ennyire kétbalkezes, de azután megtörténik a csoda. A hallomásból ismert fehér falak lassan előbújnak az utca más házai közül. Meg persze sokat segít a meleg fény is, mely körbe öleli az épületet. Kósza mosoly terül szét a sál alatt, a lazán kötött könyvecske pedig el is süllyed a válltáskában. A lábait is sebesebben szedi, hogy minél hamarább maga mögött tudhassa a fagyos levegőt. Az ajtó elé érve azért még egy utolsó pillantással bebiztosítja magát, ahogy a címerre emeli sárga szemeit. Ehhez nem kell elővenni a füzetet. Ez a leviatán ábra már akkor tetszett neki, mikor meséltek róla, ő pedig papírra vitte. Jópofának és ötletesnek tartja.
Innen már csak az maradt hátra, hogy belépjen a Kalmárba. A kilincset megmarkolja, mintha attól félne, hogy az eltűnik előle, azután lenyomva löki be az ajtót maga előtt. Most nem szégyenlősködik, ahhoz túlságosan meg van fagyva. Inkább sietősen belép és csukja is be rögvest az ajtót, a legkisebb esélyt hagyva, hogy a hideg beszökjön. Vagy a meleg ki. Illedelmesen köszön, bár alig hallhatóan, ami a sálnak is hála csak értelmetlen dünnyögésnek hallatszik. De egyik istenre sem szedné le magáról a sálat.
Röpke ideig pillant csak körbe, azután inkább az egyik asztalhoz siet. Csak a táskáját veszi le magáról, a háttámlára akasztva, aztán kabátostól és sálastól foglal helyet. Az előbbiből ráér azután kibújni, ha már kezdi érezni, hogy visszatért belé és a tagjaiba az élet. Addig inkább az étlapot veszi fel, hogy orra elé tartva olvassa át mik is a lehetőségei. Lehetőleg, ami jó meleg.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409