Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 342 (6821. - 6840. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6840. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-27 14:12:04
Üzenet elküldve: 2023-10-27 14:12:04
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Ahogy Fallan a Polgárnegyed utcáin halad, a fehérre meszelt falú fogadó már messziről feltűnik neki. A fogadó előtt található táblán egy nyolckarú leviatán látható, minden csápjában más-más tárggyal - a kép mintha egy történetet mesélne el magában. Egy pillanatra megáll, hogy jobban szemügyre vegye a címert, majd a kíváncsiság hajtva, belép a fogadóba. A fogadó belseje barátságos, pasztellszínű falakkal fogadja. A távolabb, a falon elhelyezett trófeák, állatbőrök és pajzsok hívják fel a figyelmét. A központi teret asztalok és székek töltik meg, és ahogyan körbenéz, megcsapja az otthonos, meleg környezet és a fa bútorok sötét árnyalatának eleganciája. A kemencétől áradó meleg lágyan simogatja az arcát, ahogy a fogadó belsejében lépked. A sötét bükkfából készült asztalokon birkabőrök és szőrmék hevernek, melyek kényelmes pihenést ígérnek az ide betérő vendégeknek. Az asztaloknál ülők között észrevesz pár helyi polgárt, akik lelkesen beszélgetnek, míg mások inkább a nap híreit olvasgatják vagy egyedül elmélyülnek gondolataikban. A fogadó falain lógó képek és tárgyak között egy különösen megragadja a figyelmét: egy hatalmas festmény, melyen egy háborogva tengerben hánykolódó hajó látható, melyet egy óriási leviatán vesz körül. A kép drámai jelenetet ábrázol, és elgondolkodik azon, milyen történet állhat a festmény mögött. Az ivórész bal oldalán elhelyezkedő lépcső is felkelti az érdeklődését. A lépcső felső szintre vezet, ahol hallja, hogy halk beszélgetések és nevetgélések hangzanak el. Gondolkodik rajta, hogy felmenjen-e és felfedezze az emeleti részt is, azonban úgy dönt, hogy ezt egy későbbi időpontra hagyja. Végül egy asztalhoz telepszik, ami kényelmesnek tűnik és jó rálátást biztosít a fogadó belső terére, megérinti az asztalon található ét- és itallapot. A lap vastag pergamenen van nyomtatva, és a fogadó kínálatát tartalmazza. Kíváncsian lapozgatja, felfedezve a különböző helyi specialitásokat és italokat, amelyek közül néhány neve még sosem hallott. Bár még nem éhes, az étel leírásai és az ahhoz fűzött kis történetek elvarázsolják. Az egyik oldalon például egy különleges halétel receptjét olvassa, melyet a híres leviatánról, a fogadó címerén látható lényről neveztek el. Egy pillanatra elkalandozik a gondolataiban, és elképzeli, milyen lehetne megkóstolni ezt az ételt, vagy akár más, a fogadóban kínált finomságokat. Az asztal mellett lévő gyertya lágyan világít, és a lángra vetített árnyak játéka az asztal felületén szinte hívogatóan mozog. Az étterem csendes zsongása, az emberek kacagása és beszélgetése egyfajta békességet áraszt, melyben Fallan mélyen elmerül. Néha egy-egy gyermek szalad el az asztala mellett, vagy egy kereskedő, aki éppen az étlapot tanulmányozza, beszélget a pultosnál állva. Úgy véli, hogy még korán van, ezért úgy dönt, hogy egy kicsit marad és élvezi a fogadó atmoszféráját. Ahogy a fogadó életét figyeli, egyre több részletet vesz észre: a pultos mozdulatait, ahogy a poharakat törölgeti, a szobalányok mosolyát, amikor az asztaloknál felszolgálnak, vagy a kandallóban ropogó tűz hangját, amely a fogadó közepén melegít. Egy pillanatra úgy érzi, mintha az idő megállt volna, és a fogadó belsejében az élet apró, de annál értékesebb pillanatait látná. Fallan elmélyed ezekben a részletekben, és úgy érzi, mintha egy különleges, rejtett világba pillantott volna bele. Ahogy tovább figyeli a körülötte zajló életet, egyre inkább érzi, hogy Arthenior városa sokkal több rejtélyt és történetet tartogat számára, mint amennyit eddig felfedezett.*
*Ahogy Fallan a Polgárnegyed utcáin halad, a fehérre meszelt falú fogadó már messziről feltűnik neki. A fogadó előtt található táblán egy nyolckarú leviatán látható, minden csápjában más-más tárggyal - a kép mintha egy történetet mesélne el magában. Egy pillanatra megáll, hogy jobban szemügyre vegye a címert, majd a kíváncsiság hajtva, belép a fogadóba. A fogadó belseje barátságos, pasztellszínű falakkal fogadja. A távolabb, a falon elhelyezett trófeák, állatbőrök és pajzsok hívják fel a figyelmét. A központi teret asztalok és székek töltik meg, és ahogyan körbenéz, megcsapja az otthonos, meleg környezet és a fa bútorok sötét árnyalatának eleganciája. A kemencétől áradó meleg lágyan simogatja az arcát, ahogy a fogadó belsejében lépked. A sötét bükkfából készült asztalokon birkabőrök és szőrmék hevernek, melyek kényelmes pihenést ígérnek az ide betérő vendégeknek. Az asztaloknál ülők között észrevesz pár helyi polgárt, akik lelkesen beszélgetnek, míg mások inkább a nap híreit olvasgatják vagy egyedül elmélyülnek gondolataikban. A fogadó falain lógó képek és tárgyak között egy különösen megragadja a figyelmét: egy hatalmas festmény, melyen egy háborogva tengerben hánykolódó hajó látható, melyet egy óriási leviatán vesz körül. A kép drámai jelenetet ábrázol, és elgondolkodik azon, milyen történet állhat a festmény mögött. Az ivórész bal oldalán elhelyezkedő lépcső is felkelti az érdeklődését. A lépcső felső szintre vezet, ahol hallja, hogy halk beszélgetések és nevetgélések hangzanak el. Gondolkodik rajta, hogy felmenjen-e és felfedezze az emeleti részt is, azonban úgy dönt, hogy ezt egy későbbi időpontra hagyja. Végül egy asztalhoz telepszik, ami kényelmesnek tűnik és jó rálátást biztosít a fogadó belső terére, megérinti az asztalon található ét- és itallapot. A lap vastag pergamenen van nyomtatva, és a fogadó kínálatát tartalmazza. Kíváncsian lapozgatja, felfedezve a különböző helyi specialitásokat és italokat, amelyek közül néhány neve még sosem hallott. Bár még nem éhes, az étel leírásai és az ahhoz fűzött kis történetek elvarázsolják. Az egyik oldalon például egy különleges halétel receptjét olvassa, melyet a híres leviatánról, a fogadó címerén látható lényről neveztek el. Egy pillanatra elkalandozik a gondolataiban, és elképzeli, milyen lehetne megkóstolni ezt az ételt, vagy akár más, a fogadóban kínált finomságokat. Az asztal mellett lévő gyertya lágyan világít, és a lángra vetített árnyak játéka az asztal felületén szinte hívogatóan mozog. Az étterem csendes zsongása, az emberek kacagása és beszélgetése egyfajta békességet áraszt, melyben Fallan mélyen elmerül. Néha egy-egy gyermek szalad el az asztala mellett, vagy egy kereskedő, aki éppen az étlapot tanulmányozza, beszélget a pultosnál állva. Úgy véli, hogy még korán van, ezért úgy dönt, hogy egy kicsit marad és élvezi a fogadó atmoszféráját. Ahogy a fogadó életét figyeli, egyre több részletet vesz észre: a pultos mozdulatait, ahogy a poharakat törölgeti, a szobalányok mosolyát, amikor az asztaloknál felszolgálnak, vagy a kandallóban ropogó tűz hangját, amely a fogadó közepén melegít. Egy pillanatra úgy érzi, mintha az idő megállt volna, és a fogadó belsejében az élet apró, de annál értékesebb pillanatait látná. Fallan elmélyed ezekben a részletekben, és úgy érzi, mintha egy különleges, rejtett világba pillantott volna bele. Ahogy tovább figyeli a körülötte zajló életet, egyre inkább érzi, hogy Arthenior városa sokkal több rejtélyt és történetet tartogat számára, mint amennyit eddig felfedezett.*
6839. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-26 19:06:57
Üzenet elküldve: 2023-10-26 19:06:57
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon - kiszolgálás//
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
*Gondosan lejegyzeteli az ork instrukcióit.*
- Úgy lesz! Kellemes pihenést! *söpri a borravalót a zsebébe egy elégedett vigyorral. Az orkokkal olykor elég nehéz, de ez most a gördülékenység iskolapéldáját lopta a fogadóba. Odafirkant még a papír tetejére egy summázott személyleírást is a név mellé, hátha szükség lesz rá. A papírt összehajtja és elteszi, de hamar rá kell jönnie, hogy a másik vendég egy kicsit problémásabb lesz.
A visszakérdezésre Mik megvonja a vállát. Kívülállóként tud egyet s mást a házasságokról, ezt meg azt a wegtoreniekről, és jó néhány dolgot a főnökéről. Ha keménykötéses értekezést nem is fog írni egyikről se, azt azért tudja, hogy a bárót még hölgytársaság nélkül se szívesen zavarná fel ilyenkor. Érti ő, hogy Denjaar Krultos, akinek híres/hírhedt személye már magában nyomós indok lehetne. Lehetne, ha mondjuk az Őrség nevében akarná előállíttatni a bárót. De most inkább olyan kivagyisággal erősködik, mint aki be van rúgva vagy esetleg valami egyéb szerrel élt. Ha pedig minden akarnok részeget ráengedne a főnökségre, nem biztos hogy sokáig kéne itt dolgoznia. Szép kis dilemma. Talán a "NEM VAGYUNK BORDÉLY" tábla mellé elkélne egy "Fogadási idő: ...-tól ...-ig" kiírás is.*
- Hát jó *vakarja meg a tarkóját tétován.* - Intézem *mondja, aztán a derekával belöki a konyha ajtaját, és fordulva el is tűnik a személyzeti részen. Denjaar pedig végigpásztázza Titogin őméltósága, és Pepi, a Rettenet meredten bámuló ábrázatát. Mert hogy a kandalló felett pózoló gímszarvas és a lépcsőfeljáró falánál őrködő vadkan trófeáján kívül mással nemigen létesíthet szemkontaktust az üres fogadóban.
Cirip.*
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
*Gondosan lejegyzeteli az ork instrukcióit.*
- Úgy lesz! Kellemes pihenést! *söpri a borravalót a zsebébe egy elégedett vigyorral. Az orkokkal olykor elég nehéz, de ez most a gördülékenység iskolapéldáját lopta a fogadóba. Odafirkant még a papír tetejére egy summázott személyleírást is a név mellé, hátha szükség lesz rá. A papírt összehajtja és elteszi, de hamar rá kell jönnie, hogy a másik vendég egy kicsit problémásabb lesz.
A visszakérdezésre Mik megvonja a vállát. Kívülállóként tud egyet s mást a házasságokról, ezt meg azt a wegtoreniekről, és jó néhány dolgot a főnökéről. Ha keménykötéses értekezést nem is fog írni egyikről se, azt azért tudja, hogy a bárót még hölgytársaság nélkül se szívesen zavarná fel ilyenkor. Érti ő, hogy Denjaar Krultos, akinek híres/hírhedt személye már magában nyomós indok lehetne. Lehetne, ha mondjuk az Őrség nevében akarná előállíttatni a bárót. De most inkább olyan kivagyisággal erősködik, mint aki be van rúgva vagy esetleg valami egyéb szerrel élt. Ha pedig minden akarnok részeget ráengedne a főnökségre, nem biztos hogy sokáig kéne itt dolgoznia. Szép kis dilemma. Talán a "NEM VAGYUNK BORDÉLY" tábla mellé elkélne egy "Fogadási idő: ...-tól ...-ig" kiírás is.*
- Hát jó *vakarja meg a tarkóját tétován.* - Intézem *mondja, aztán a derekával belöki a konyha ajtaját, és fordulva el is tűnik a személyzeti részen. Denjaar pedig végigpásztázza Titogin őméltósága, és Pepi, a Rettenet meredten bámuló ábrázatát. Mert hogy a kandalló felett pózoló gímszarvas és a lépcsőfeljáró falánál őrködő vadkan trófeáján kívül mással nemigen létesíthet szemkontaktust az üres fogadóban.
Cirip.*
6838. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-26 10:32:27
Üzenet elküldve: 2023-10-26 10:32:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon - kiszolgálás//
*Az ork rövid úton távozik, miután sajátos rendeléssel szolgált, így végül csak ketten maradnak a pultnál.
Kaján félmosollyal nyugtázza a csapos reakcióját. Természetesen nem fejti ki gondolatait; ha ez az a Chay'ss, akit ő ismer, akkor nem jelent számára többet a leány, mint egy kényelmes széket a Vashegyen. Ha pedig tudná, hogy már amaz sincs, akkor a legkevésbé sem értené, a férfi miért parolázik még mindig a nemesleány körül.*
-Wegtoreni házasságok. Mit tudsz Te? *Morran fel, ahogy visszatér a férfiú a csapszékhez.*
-Úgy hiszed, az arany nem elég jó indok a bárónak bármihez is? *Jó étvággyal esik neki az ételnek, s hogy van-e hozzá köret vagy nincs, az most a legkevésbé sem érinti meg. Ahogy a kései vagy korai óra ténye sem; hisz minden csak akarat kérdése.*
-Küldd ide a bárót vagy egy intézőt, bánom is én! Nem azért utaztam át a fél világon, hogy egy küszöbön toporogjak! *Tompít némileg orgánumán.*
-Eredj! Szólj valakinek, hogy Denjaar Krultos van itt. *Magához veszi a dohányt, a gyújtáshoz pedig egy gyertyát hív segítségül.*
-Meglásd, jönni fognak. Ha mégsem, akkor én magam kötöm fel az útilaput. De az meg már nem a Te lelkeden szárad. *Lassan fújja ki a füstöt, miközben félig kifordul székéből, hogy végigpásztázza a fogadótérben tartózkodókat. Nincs több mondanivalója a fiúnak.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.10.26 12:23:14
*Az ork rövid úton távozik, miután sajátos rendeléssel szolgált, így végül csak ketten maradnak a pultnál.
Kaján félmosollyal nyugtázza a csapos reakcióját. Természetesen nem fejti ki gondolatait; ha ez az a Chay'ss, akit ő ismer, akkor nem jelent számára többet a leány, mint egy kényelmes széket a Vashegyen. Ha pedig tudná, hogy már amaz sincs, akkor a legkevésbé sem értené, a férfi miért parolázik még mindig a nemesleány körül.*
-Wegtoreni házasságok. Mit tudsz Te? *Morran fel, ahogy visszatér a férfiú a csapszékhez.*
-Úgy hiszed, az arany nem elég jó indok a bárónak bármihez is? *Jó étvággyal esik neki az ételnek, s hogy van-e hozzá köret vagy nincs, az most a legkevésbé sem érinti meg. Ahogy a kései vagy korai óra ténye sem; hisz minden csak akarat kérdése.*
-Küldd ide a bárót vagy egy intézőt, bánom is én! Nem azért utaztam át a fél világon, hogy egy küszöbön toporogjak! *Tompít némileg orgánumán.*
-Eredj! Szólj valakinek, hogy Denjaar Krultos van itt. *Magához veszi a dohányt, a gyújtáshoz pedig egy gyertyát hív segítségül.*
-Meglásd, jönni fognak. Ha mégsem, akkor én magam kötöm fel az útilaput. De az meg már nem a Te lelkeden szárad. *Lassan fújja ki a füstöt, miközben félig kifordul székéből, hogy végigpásztázza a fogadótérben tartózkodókat. Nincs több mondanivalója a fiúnak.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.10.26 12:23:14
6837. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-26 08:56:07
Üzenet elküldve: 2023-10-26 08:56:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
* Érti ő a másik aggályait, természetesen. Elő is áll egy javaslattal. *
- Rendben, akkor mit szólna egy próbaidőhöz? Kipróbálhat és ha nem tetszik amit kap, még mindig elköszönhetünk egymástól.
* Nyargalhat egyet a fiatal csikón, tesztelheti, mennyire tűri a zablát és a terhelést. Ha nem válik be, akkor vissza a feladónak, ebben az esetben Wegtorennek és Aksilnak.
Magában mulat a gondolaton. Ahogy azon is, hogy egyszer az életben őszintén feltárja kis szívét és erre azon filozofálgatnak, hogy mi motiválja? Nos, az életbenmaradás elég nyomós érv. De ezek szerint, ha a kezdetektől hazudott volna, és csak bekuncsorogja magát a védelmező szárnyak alá, akkor kegyelmet kap? *
- Meg. Köszönöm a bizalmat.
* Biccent és mgszorítja a felé nyújtott kezet. Végül úgy tűnik, kedvezően alakulnak a dolgok. Átvszi a kis ékszert és értő szemmel forgatja az ujjai között. *
- Köszönöm. Merre találom az intézőt?
* Bizonyára a báró temérdek gyűrűt rejteget a zsebeiben.
Nem kérdezi mennyi ideig kell próbán lennie. Majd Caldorcor, meg ez a nagybetűs Intéző megítéli érdemeit. Felpattan és wegtoreni szokás szerint meghajol újdonsült mestere előtt. Van egy olyan érzése, hogy ez csak az első megpróbáltatás volt számára, és még vár rá egy nehéz futam. *
* Érti ő a másik aggályait, természetesen. Elő is áll egy javaslattal. *
- Rendben, akkor mit szólna egy próbaidőhöz? Kipróbálhat és ha nem tetszik amit kap, még mindig elköszönhetünk egymástól.
* Nyargalhat egyet a fiatal csikón, tesztelheti, mennyire tűri a zablát és a terhelést. Ha nem válik be, akkor vissza a feladónak, ebben az esetben Wegtorennek és Aksilnak.
Magában mulat a gondolaton. Ahogy azon is, hogy egyszer az életben őszintén feltárja kis szívét és erre azon filozofálgatnak, hogy mi motiválja? Nos, az életbenmaradás elég nyomós érv. De ezek szerint, ha a kezdetektől hazudott volna, és csak bekuncsorogja magát a védelmező szárnyak alá, akkor kegyelmet kap? *
- Meg. Köszönöm a bizalmat.
* Biccent és mgszorítja a felé nyújtott kezet. Végül úgy tűnik, kedvezően alakulnak a dolgok. Átvszi a kis ékszert és értő szemmel forgatja az ujjai között. *
- Köszönöm. Merre találom az intézőt?
* Bizonyára a báró temérdek gyűrűt rejteget a zsebeiben.
Nem kérdezi mennyi ideig kell próbán lennie. Majd Caldorcor, meg ez a nagybetűs Intéző megítéli érdemeit. Felpattan és wegtoreni szokás szerint meghajol újdonsült mestere előtt. Van egy olyan érzése, hogy ez csak az első megpróbáltatás volt számára, és még vár rá egy nehéz futam. *
6836. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-26 00:09:49
Üzenet elküldve: 2023-10-26 00:09:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
*Lutah jól teszi, hogy nem forgatja a szemeit a báró előtt. Tiszteletlenség, mi több, sértés is lehetne tőle ez a nonverbális megnyilvánulás. Ha aggályos öregembernek tűnik is, nem bánja. Bármennyire is jó kereskedő a vörös, itt csak a Kereskedőháznak, azaz az igricnek van vesztenivalója. "Fiatal sok van, de idős csak a java lesz" - tartja a wegtoreni mondás. Sokan életük virágában elhullanak, ezért sem meglepő, ha egy családban több gyermek is születik.
Ha Lutah úgy érzi, hogy górcső alá került, hát nem tévedett nagyot. Az igric mérlegel, hogy megéri-e neki, ha védőszárnyai alá veszi. Nem akar kígyót melengetni a keblén, de valahol imponál neki, hogy egy ilyen ambíciózus ember, mint Lutah - még, ha kényszerből is - be akar állni soraikba. Kicsit azonban úgy tűnik, mintha a férfi nem venné komolyan őt vagy a vele szemben felállított szabályokat.*
- Őszinte leszek, nem tudom, hogy az őszinteséged mi motiválja. Ha csak beállítasz és azt mondod, beállnál közénk, van egy hajód és kapcsolataid, akkor kérdés nélkül felveszlek. *Vagy is inkább nem ő, hanem az intézője.*
- Ám te inkább elmondtad, mi áll mögötted és egyáltalán nem olyannak tűnsz, már megbocsáts, aki jól tűri a zablát. Persze nem zablát kívánok tenni rád, de elvárom, hogy ne a saját boldogulásod, hanem a Kereskedőház érdekeit tartsd elsőként szem előtt. Akik velem dolgoznak, jól élnek, biztonságban vannak, én ezt adom, biztonságot és lehetőséget. *Néz komolyan a tarkóján kezeit összekulcsoló Lutahra.*
- A majd kiderül, megfelelsz-e. Próbaidőre felveszlek, remélem, nem jelent problémát, ha azonnal kezdened kell. Keresd fel az intézőmet, mondd meg neki, hogy én küldtelek, nyissátok ki újra a Központ kapuit. Te dolgozz ki egy tervet, hogy hogyan lendíthetnénk fel az üzletet és ha mindezzel végeztél, és bevált, akkor rátérünk a komoly tervekre. Megegyeztünk? *Dől előre ültében és jobbját Lutah felé nyújtja, hogy kézfogásukkal pecsételjék meg a tárgyalást és a vörös belépését a Kereskedőházba.
Ha Lutah igent mond, akkor a báró a zsebébe túr és onnan egy leviatánfejes aranygyűrűt vesz elő. Ugyanolyat, mint amilyen az ő ujján van, csak az övét mithrilből készítették értő kezek.*
- Ha ezt megmutatod neki, hinni fog neked és szóba áll veled. A többi rajtad áll. *Mosolyodik el, amiből kiderülhet, hogy Lutahnak nem lesz könnyű dolga a heges arcú intézővel.*
*Lutah jól teszi, hogy nem forgatja a szemeit a báró előtt. Tiszteletlenség, mi több, sértés is lehetne tőle ez a nonverbális megnyilvánulás. Ha aggályos öregembernek tűnik is, nem bánja. Bármennyire is jó kereskedő a vörös, itt csak a Kereskedőháznak, azaz az igricnek van vesztenivalója. "Fiatal sok van, de idős csak a java lesz" - tartja a wegtoreni mondás. Sokan életük virágában elhullanak, ezért sem meglepő, ha egy családban több gyermek is születik.
Ha Lutah úgy érzi, hogy górcső alá került, hát nem tévedett nagyot. Az igric mérlegel, hogy megéri-e neki, ha védőszárnyai alá veszi. Nem akar kígyót melengetni a keblén, de valahol imponál neki, hogy egy ilyen ambíciózus ember, mint Lutah - még, ha kényszerből is - be akar állni soraikba. Kicsit azonban úgy tűnik, mintha a férfi nem venné komolyan őt vagy a vele szemben felállított szabályokat.*
- Őszinte leszek, nem tudom, hogy az őszinteséged mi motiválja. Ha csak beállítasz és azt mondod, beállnál közénk, van egy hajód és kapcsolataid, akkor kérdés nélkül felveszlek. *Vagy is inkább nem ő, hanem az intézője.*
- Ám te inkább elmondtad, mi áll mögötted és egyáltalán nem olyannak tűnsz, már megbocsáts, aki jól tűri a zablát. Persze nem zablát kívánok tenni rád, de elvárom, hogy ne a saját boldogulásod, hanem a Kereskedőház érdekeit tartsd elsőként szem előtt. Akik velem dolgoznak, jól élnek, biztonságban vannak, én ezt adom, biztonságot és lehetőséget. *Néz komolyan a tarkóján kezeit összekulcsoló Lutahra.*
- A majd kiderül, megfelelsz-e. Próbaidőre felveszlek, remélem, nem jelent problémát, ha azonnal kezdened kell. Keresd fel az intézőmet, mondd meg neki, hogy én küldtelek, nyissátok ki újra a Központ kapuit. Te dolgozz ki egy tervet, hogy hogyan lendíthetnénk fel az üzletet és ha mindezzel végeztél, és bevált, akkor rátérünk a komoly tervekre. Megegyeztünk? *Dől előre ültében és jobbját Lutah felé nyújtja, hogy kézfogásukkal pecsételjék meg a tárgyalást és a vörös belépését a Kereskedőházba.
Ha Lutah igent mond, akkor a báró a zsebébe túr és onnan egy leviatánfejes aranygyűrűt vesz elő. Ugyanolyat, mint amilyen az ő ujján van, csak az övét mithrilből készítették értő kezek.*
- Ha ezt megmutatod neki, hinni fog neked és szóba áll veled. A többi rajtad áll. *Mosolyodik el, amiből kiderülhet, hogy Lutahnak nem lesz könnyű dolga a heges arcú intézővel.*
6835. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-25 15:43:37
Üzenet elküldve: 2023-10-25 15:43:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Mikarr Mar Mair //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto nem tart még ott a nyomozással, hogy konkrétumokat kérdezzen. Egyelőre megrázza a fát, és meglátja, mi esik le róla. Árulkodó az is, hogyan reagál a csapos. Ideges lesz-e. Tagad-e. Tesz-e valamelyik célpontra megjegyzést. Ha beszél, akkor miről.
A válaszokból a szürke ork annyit szűr le, hogy Mikarr egyik csávót se látta soha, amit egy mordulással nyugtáz. A csapos régi alkalmazott benyomását kelti, szóval ez is valami. Holnap megy a Pegazusba.
Közben új vendég érkezik. Míg leadja a rendelését, Wruzto egy lapos pillantással végigméri, de meg nem szólítja. Inkább megvárja, míg a két ember lebokszolja egymással, amit kell. Mondjuk kíváncsi, mi lesz a reakció, mikor kiderül, hogy a vadkanpecsenyét ezúttal hidegen, és ork módra - azaz köret nélkül - szolgálják fel.*
- Kérdezzél rá akkor az intézőnél. *mondja, mikor Denjar végez* Négy adag hodaril kell, vagy amennyi hatszáz aranyból kijön. Én holnap visszamegyek a Kikötőbe. Írjátok meg a Sellőházba az ajánlatot, aztán lelevelezzük. Wruztónak címezzétek, az ottani személyzet ennyiből tudni fogja. Ez meg a tied. *10 aranyat tol Mikarr Mar Mair [KKK] elé.
Ha pedig nem marasztalják, magához veszi a kulcsot, és fölmegy a szobájába.**
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto nem tart még ott a nyomozással, hogy konkrétumokat kérdezzen. Egyelőre megrázza a fát, és meglátja, mi esik le róla. Árulkodó az is, hogyan reagál a csapos. Ideges lesz-e. Tagad-e. Tesz-e valamelyik célpontra megjegyzést. Ha beszél, akkor miről.
A válaszokból a szürke ork annyit szűr le, hogy Mikarr egyik csávót se látta soha, amit egy mordulással nyugtáz. A csapos régi alkalmazott benyomását kelti, szóval ez is valami. Holnap megy a Pegazusba.
Közben új vendég érkezik. Míg leadja a rendelését, Wruzto egy lapos pillantással végigméri, de meg nem szólítja. Inkább megvárja, míg a két ember lebokszolja egymással, amit kell. Mondjuk kíváncsi, mi lesz a reakció, mikor kiderül, hogy a vadkanpecsenyét ezúttal hidegen, és ork módra - azaz köret nélkül - szolgálják fel.*
- Kérdezzél rá akkor az intézőnél. *mondja, mikor Denjar végez* Négy adag hodaril kell, vagy amennyi hatszáz aranyból kijön. Én holnap visszamegyek a Kikötőbe. Írjátok meg a Sellőházba az ajánlatot, aztán lelevelezzük. Wruztónak címezzétek, az ottani személyzet ennyiből tudni fogja. Ez meg a tied. *10 aranyat tol Mikarr Mar Mair [KKK] elé.
Ha pedig nem marasztalják, magához veszi a kulcsot, és fölmegy a szobájába.**
6834. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-25 13:59:31
Üzenet elküldve: 2023-10-25 13:59:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
* Ellenáll a késztetésnek, hogy szemforgatással reagálja le a báró szavait. *
- Nem "mászik bele", természetesen. Akkor, "érintőlegesen foglalkozik a témával". Futólag.
* Elfojt egy mosolyt. Nem igazán tudja megsaccolni, mennyi évet tudhat a háta mögött Caldorcor, de ezen szavai Lutaht egy aggályos öregemberre emlékeztetik.
Kezdi úgy érezni, mintha nagyítólencse alatt vizsgálnák, akár egy bogarat. Igazán kíváncsi lenne már, hogy vajon szabadon eresztik a végén? Bár jelen helyzet alapján inkább az az esélyesebb, hogy egy tű hegyére tűzik. Bánja is ő, ha a végén sikeresen bekerül a gyűjteménybe. *
- Lojalitás és hűség, értem én. Nem fogok keresztbetenni.
* Visszhangozza a szavakat, és megpróbál azonosulni is velük elméletben. *
- Kedves gondolat.
* Nagy vidoran elhúzza a szájsarkát és belemosolyog az ajkához emelt italos pohárba. Elégedetten csettint, miután visszateszi az asztalra. Nincsenek illúziói, lehet hogy ritkábban, de ugyanúgy a háta mögé kell néznie. Igaz, hogy a segítségét, pártfogását kéri, de nem bízik meg benne maximálisan. Csöppet el is komorul a saját kiszolgáltatottságának gondolatára.
Tovább hallgatja a báró gondolatait. Ezidáig nagyon is olyan érzése volt, hogy a másik pontosan olyan lelkes és farokcsóváló embereket keres a soraiba, mint amilyet legutóbb Yezának ecsetelt. Apropó Yeza... a nő is valahogy összébb megy a férfi jelenlétében. *
- Világos.
* Azért csak bólint, hiszen mi mást is tehetne? Ő észnél van, gondolkozik és van saját véleménye. Mindig és mindenről. Pont ez az, ami általában nem szokott tetszeni másoknak. És most már kettő fejest is számol saját maga felett. Nagyszerű. Csodálatos. A személyes jóléte és biztonsága érdekében, majd igyekszik imitt-amott lefaragni magából, hogy belepasszoljon az alakzatba. Sok kis vadhajtást.
El is kezdheti akár most is behúzni. A fülét. A farkát talán nem kell, ha a báró asszonykáját elkerüli. Felsóhajt. *
- Tudom, hogy váratlan és hogy sok az, amit kérek. Idegen vagyok itt, nem tud rólam semmit.
* Széttárja a karját és hátradől a székben, majd mivel egészen elgémberedett már, kinyújtózva a tarkójára kulcsolja a kezeit. *
- Kedvelem a nagy terveket. Magam is jó párral rendelkeztem és sokat meg is valósítottam. Nem látom akadályát, miért ne kamatoztathatnám a továbbiakban a képességeimet más szolgálatában is. Természetesen, ha megfelelek a kívánalmaknak.
* Szerényen meghajtja a fejét a másik felé. No lám, nem érez magában maradandó károsodást! Megy ez.
A maga részéről mindent elmondott. Várakozóan pillant Caldorcorra. Türelmetlen. Mindig az, de most különösen. A választól függ, hogy kicsit hátradőlhet-e vajon, vagy már is húzza fel a vitorlát és célba vegye-e az egyik távoli kis szigetet. *
* Ellenáll a késztetésnek, hogy szemforgatással reagálja le a báró szavait. *
- Nem "mászik bele", természetesen. Akkor, "érintőlegesen foglalkozik a témával". Futólag.
* Elfojt egy mosolyt. Nem igazán tudja megsaccolni, mennyi évet tudhat a háta mögött Caldorcor, de ezen szavai Lutaht egy aggályos öregemberre emlékeztetik.
Kezdi úgy érezni, mintha nagyítólencse alatt vizsgálnák, akár egy bogarat. Igazán kíváncsi lenne már, hogy vajon szabadon eresztik a végén? Bár jelen helyzet alapján inkább az az esélyesebb, hogy egy tű hegyére tűzik. Bánja is ő, ha a végén sikeresen bekerül a gyűjteménybe. *
- Lojalitás és hűség, értem én. Nem fogok keresztbetenni.
* Visszhangozza a szavakat, és megpróbál azonosulni is velük elméletben. *
- Kedves gondolat.
* Nagy vidoran elhúzza a szájsarkát és belemosolyog az ajkához emelt italos pohárba. Elégedetten csettint, miután visszateszi az asztalra. Nincsenek illúziói, lehet hogy ritkábban, de ugyanúgy a háta mögé kell néznie. Igaz, hogy a segítségét, pártfogását kéri, de nem bízik meg benne maximálisan. Csöppet el is komorul a saját kiszolgáltatottságának gondolatára.
Tovább hallgatja a báró gondolatait. Ezidáig nagyon is olyan érzése volt, hogy a másik pontosan olyan lelkes és farokcsóváló embereket keres a soraiba, mint amilyet legutóbb Yezának ecsetelt. Apropó Yeza... a nő is valahogy összébb megy a férfi jelenlétében. *
- Világos.
* Azért csak bólint, hiszen mi mást is tehetne? Ő észnél van, gondolkozik és van saját véleménye. Mindig és mindenről. Pont ez az, ami általában nem szokott tetszeni másoknak. És most már kettő fejest is számol saját maga felett. Nagyszerű. Csodálatos. A személyes jóléte és biztonsága érdekében, majd igyekszik imitt-amott lefaragni magából, hogy belepasszoljon az alakzatba. Sok kis vadhajtást.
El is kezdheti akár most is behúzni. A fülét. A farkát talán nem kell, ha a báró asszonykáját elkerüli. Felsóhajt. *
- Tudom, hogy váratlan és hogy sok az, amit kérek. Idegen vagyok itt, nem tud rólam semmit.
* Széttárja a karját és hátradől a székben, majd mivel egészen elgémberedett már, kinyújtózva a tarkójára kulcsolja a kezeit. *
- Kedvelem a nagy terveket. Magam is jó párral rendelkeztem és sokat meg is valósítottam. Nem látom akadályát, miért ne kamatoztathatnám a továbbiakban a képességeimet más szolgálatában is. Természetesen, ha megfelelek a kívánalmaknak.
* Szerényen meghajtja a fejét a másik felé. No lám, nem érez magában maradandó károsodást! Megy ez.
A maga részéről mindent elmondott. Várakozóan pillant Caldorcorra. Türelmetlen. Mindig az, de most különösen. A választól függ, hogy kicsit hátradőlhet-e vajon, vagy már is húzza fel a vitorlát és célba vegye-e az egyik távoli kis szigetet. *
6833. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-24 21:55:59
Üzenet elküldve: 2023-10-24 21:55:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon - kiszolgálás//
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
*Úgy tűnik, az ork nagyon ki akar húzni belőle valamit, de mégsem kérdez rá egyértelműen, hogy mit szeretne. Majdnem, mintha egy nővel próbálna dűlőre jutni az ember egy problémával kapcsolatban, amiről egészen a végéig azt sem tudni, hogy probléma egyáltalán.
Egy nemrég ébredt elme ösztönösen harap az élettapasztalatában felgyülemlett tudásbázis iránti érdeklődésre, és már szedné is lajstromba, az olcsó bölcsességeket, de Mik egy gyakorlott pultos hidegvérével végül a lényegre szorítja a válaszát.*
- Tudom, hogy ha az én irhámon lenne vérdíj, inkább meghúznám magam. De leginkább elhúznék a vörösköpenyesek szeme elől, és vissza se jönnék, amíg ki nem fakul a tinta azokon a körözvényeken *bök az állával a gyűrött papiros felé.
Az újabb kérdésekre mindjárt kimondásuk után válaszol is, méghozzá legjobb tudása szerint.*
- Sehonnan *bólint nagyot, amivel nagyjából tisztázzák is, hogy az említett delikvens a városőrség kötelékéből pattant meg a leszerelési procedúrát megkerülve.*
- A Wegtoren Aranya Kereskedőház mottója, hogy "A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára kicsit várni kell!", de az üzletelés már szünetel egy ideje. Ha nagyon sürgős, megér a dolog egy kört a piacon. Ha nem annyira, akkor utánakérdezhetek az intézőnél *vonja meg a vállát.
Újabb vendég érkezik, ami egyfelől valószínűtlen, másfelől teljesen törvényszerű. Aki egy ideje ebben a szakmában az tudja.*
- Üdv! *viszonozza a köszöntést, de a továbbiakra csak felszökik a szemöldöke és az ork tányérjára pillant.*
- Hát... Az vele kell lemeccselni *mondja.* - Ha az övé kell, abban nem segíthetek, de még akad egy adaggal ugyanebből a sültből a konyhán, ha megfelel. *Elvigyorodik, mert nem ez az eset, hogy a wegtoreni szófordulatot kikezdi, de nem lehet megunni. Kirakja az evőeszközt, a boroskupát, amit engesztelés gyanánt egy kicsivel túl is tölt a megszokott szintnél, aztán a pult alatt tartott dobozból kerít egy előre megsodort dohányrudat, és nem feledkezik meg a szobakulcsról sem.*
- Azt elhiszem, kapitány, de jó indok nélkül ilyenkor inkább nem zavarnék fel egy frissen házasodott wegtorenit a felesége mellől *csóválja meg a fejét. Bizony, az óra, amit a sort megkezdő zöldbőrű választott valahol a későn és a korán határán billeg.
Míg Krultos eldönti magában, hogy mennyire jó vagy nem jó az indoka, ő intézi a sült kérdését és hamarosan koppan is a pulton a tányér a melegítetlen, köret és kenyér nélküli fogással.*
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
*Úgy tűnik, az ork nagyon ki akar húzni belőle valamit, de mégsem kérdez rá egyértelműen, hogy mit szeretne. Majdnem, mintha egy nővel próbálna dűlőre jutni az ember egy problémával kapcsolatban, amiről egészen a végéig azt sem tudni, hogy probléma egyáltalán.
Egy nemrég ébredt elme ösztönösen harap az élettapasztalatában felgyülemlett tudásbázis iránti érdeklődésre, és már szedné is lajstromba, az olcsó bölcsességeket, de Mik egy gyakorlott pultos hidegvérével végül a lényegre szorítja a válaszát.*
- Tudom, hogy ha az én irhámon lenne vérdíj, inkább meghúznám magam. De leginkább elhúznék a vörösköpenyesek szeme elől, és vissza se jönnék, amíg ki nem fakul a tinta azokon a körözvényeken *bök az állával a gyűrött papiros felé.
Az újabb kérdésekre mindjárt kimondásuk után válaszol is, méghozzá legjobb tudása szerint.*
- Sehonnan *bólint nagyot, amivel nagyjából tisztázzák is, hogy az említett delikvens a városőrség kötelékéből pattant meg a leszerelési procedúrát megkerülve.*
- A Wegtoren Aranya Kereskedőház mottója, hogy "A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára kicsit várni kell!", de az üzletelés már szünetel egy ideje. Ha nagyon sürgős, megér a dolog egy kört a piacon. Ha nem annyira, akkor utánakérdezhetek az intézőnél *vonja meg a vállát.
Újabb vendég érkezik, ami egyfelől valószínűtlen, másfelől teljesen törvényszerű. Aki egy ideje ebben a szakmában az tudja.*
- Üdv! *viszonozza a köszöntést, de a továbbiakra csak felszökik a szemöldöke és az ork tányérjára pillant.*
- Hát... Az vele kell lemeccselni *mondja.* - Ha az övé kell, abban nem segíthetek, de még akad egy adaggal ugyanebből a sültből a konyhán, ha megfelel. *Elvigyorodik, mert nem ez az eset, hogy a wegtoreni szófordulatot kikezdi, de nem lehet megunni. Kirakja az evőeszközt, a boroskupát, amit engesztelés gyanánt egy kicsivel túl is tölt a megszokott szintnél, aztán a pult alatt tartott dobozból kerít egy előre megsodort dohányrudat, és nem feledkezik meg a szobakulcsról sem.*
- Azt elhiszem, kapitány, de jó indok nélkül ilyenkor inkább nem zavarnék fel egy frissen házasodott wegtorenit a felesége mellől *csóválja meg a fejét. Bizony, az óra, amit a sort megkezdő zöldbőrű választott valahol a későn és a korán határán billeg.
Míg Krultos eldönti magában, hogy mennyire jó vagy nem jó az indoka, ő intézi a sült kérdését és hamarosan koppan is a pulton a tányér a melegítetlen, köret és kenyér nélküli fogással.*
6832. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-24 16:35:34
Üzenet elküldve: 2023-10-24 16:35:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
//Nyílt, érintőlegesen Wruztó és Mikarr//
*Behajtja maga mögött a súlyos ajtót és némán fürkészi körbe a fogadó népét, miközben ledobja magáról a csuklyát. Nem sokat változott e hely mióta megnyílt és ezt örömmel konstatálja. A nagyobb átalakulások tulajdonosváltást is jelenthetnek, ő pedig már rég nincs oly közel a tűzhöz, hogy hamar értesülhessen az efféle kellemetlen meglepetésekről.
Döngő léptekkel siet át a vendégtermen, hogy megállapodjon a pult mellett. Tenyereit szórakozottan emeli a kemence felé. Nincs még zord idő odakinn, de az év ezen szakaszára esedékes klímát nem képes megszokni. És hol van még a vége!
Végül csak a pult felé fordítja tekintetét, hogy megkeresse magának a személyzetet. Nem is kell túl sokat keresnie, a jól megszokott, nyurga kölyök. Épp egy ork nyüstöli, de mivel csak most érkezett, nemigen lehetett fültanúja eddigi eszmecseréjüknek. Pedig biztosan hozzászólt volna. A szürkebőrű mellé lép, gondosan megtámaszkodva a pulton.*
-Üdv. Azt kérem, amit ő. *Használ ki egy pillanatnyi levegővételt az eszmecserében, de az sem különösebben foglalkoztatja, ha félbe kell szakítsa az orkot mag amellett. Természetesen A Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával fantázianévvel megáldott étekre gondol, amiért le is helyezi a 16 aranyat a pultra. *
-Mellé pedig a Ház borat. *Megtoldja az összeget még 7 arannyal.*
-És egy dohányt is. Wegtorenit. Tekerd meg nekem kérlek.
*A kupac újabb 33 arannyal nő a Wegtoreni dohányért cserébe.*
-Végül egy szobára is szükségem lesz.
*Egész szép halom arany kerül az asztalra most, hogy a 16 arany, ami ha jól emlékszik a Szoba ára is oda kerül.*
-És ha a báró megosztaná velem becses idejét egy percre, hát azért igazán hálás lennék. Igazán. *Jelentőségteljesen pillant a férfiúra. Pillantásából olvasható, itt most sok arany fog gazdát cserélni.*
//Nyílt, érintőlegesen Wruztó és Mikarr//
*Behajtja maga mögött a súlyos ajtót és némán fürkészi körbe a fogadó népét, miközben ledobja magáról a csuklyát. Nem sokat változott e hely mióta megnyílt és ezt örömmel konstatálja. A nagyobb átalakulások tulajdonosváltást is jelenthetnek, ő pedig már rég nincs oly közel a tűzhöz, hogy hamar értesülhessen az efféle kellemetlen meglepetésekről.
Döngő léptekkel siet át a vendégtermen, hogy megállapodjon a pult mellett. Tenyereit szórakozottan emeli a kemence felé. Nincs még zord idő odakinn, de az év ezen szakaszára esedékes klímát nem képes megszokni. És hol van még a vége!
Végül csak a pult felé fordítja tekintetét, hogy megkeresse magának a személyzetet. Nem is kell túl sokat keresnie, a jól megszokott, nyurga kölyök. Épp egy ork nyüstöli, de mivel csak most érkezett, nemigen lehetett fültanúja eddigi eszmecseréjüknek. Pedig biztosan hozzászólt volna. A szürkebőrű mellé lép, gondosan megtámaszkodva a pulton.*
-Üdv. Azt kérem, amit ő. *Használ ki egy pillanatnyi levegővételt az eszmecserében, de az sem különösebben foglalkoztatja, ha félbe kell szakítsa az orkot mag amellett. Természetesen A Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával fantázianévvel megáldott étekre gondol, amiért le is helyezi a 16 aranyat a pultra.
*-Mellé pedig a Ház borat. *Megtoldja az összeget még 7 arannyal.*
-És egy dohányt is. Wegtorenit. Tekerd meg nekem kérlek.
*A kupac újabb 33 arannyal nő a Wegtoreni dohányért cserébe.*
-Végül egy szobára is szükségem lesz.
*Egész szép halom arany kerül az asztalra most, hogy a 16 arany, ami ha jól emlékszik a Szoba ára is oda kerül.*
-És ha a báró megosztaná velem becses idejét egy percre, hát azért igazán hálás lennék. Igazán. *Jelentőségteljesen pillant a férfiúra. Pillantásából olvasható, itt most sok arany fog gazdát cserélni.*
6831. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-24 16:00:38
Üzenet elküldve: 2023-10-24 16:00:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
*Az igric örül annak, hogy nincs már abban a helyzetben, mint Lutah. Persze nem a sarkában loholó rosszakarókra gondol, hanem arra, hogy épp most igyekszik megvetni a lábát és megalapozni a jövőjét. Amikor először érkezett a városba tervvel és nagy lendülettel vetette magát a munkába, de nem ment minden azonnal. Megdolgozott azért, hogy most olyan ambiciózus és tettre kész emberekkel tárgyaljon, mint Lutah. Nem kívánja azonnal kidobni a wegtorenit, meghallgatja az ajánlatát és mindent egybevetve dönt majd a sorsáról. Az biztos, hogy a vörös nehezen viselné az "igát", mint minden wegtoreni, ám nem kíván betársítani senkit maga mellé. Egyedüli tulajdonosa és irányítója a Kereskedőháznak, botorság volna ezen monopolista helyzetén változtatni.*
- Nono, *Emeli fel a kezét, amikor Lutah belekezd a válaszba.* a Kereskedőház nem "mászik" bele semmibe. *Lehet, hogy csak rosszul választott szó a férfi részéről, ám akkor is le kívánja szögezni, hogy ez távol áll tőle.
A folytatást viszont odafigyelve hallgatja, Aderfi Aksil neve nem ismeretlen a számára, bár sem korábban, sem azután nem keresztezték egymás útját. A fegyver- vagy rabszolgakereskedelem viszont nem illegális tevékenységek Wegtorenben, Artheniorban pedig inkább csak az utóbbi. Amiről itt szó lehet az, hogy Lutah olyan üzleteket vagy üzletfeleket próbált meg elhalásznia, amir Aderfi köreit kellemetlenül érintette. Aztán jött első körben a próba, hogy beállítsa soraiba, végül pedig a fenyegetés. Mivel a báró jó emberismerő, igyekszik olvasni Lutah testbeszédéből és a fickó idegesnek tűnik, de a helyzetében ez érthető is.
Elmosolyodik a hallottakon, a Kereskedőház is hasonlóan jár el, ha a piacon megjelenik egy Kereskedő. Előbb megpróbálja beállítani a soraiba, ha pedig ez nem megy, akkor egyértelműen a tudatára adják, hogy a városon kívül tágasabb és ami a legfontosabb, egészségesebb.
A cápamosoly az igricet is mosolyra készteti, de a bevallott önimádat és önérzet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Lutah erős, határozott férfi, lobbanékony és szenvedélyes, mint minden wegotreni és ehhez jön a céltudatosság és egy jó adag büszkeség és méltóság. Ha még most tudja is, ki a főnök, emlékeztetni is kell majd rá. Persze, ha úgy döntött, beállhat közéjük.*
- Ne csak elterjedjen a köztudatban, hanem el is várom a tagjainktól, hogy teljes mellszélességgel álljanak ki a Kereskedőház mellett. Lojalitás és hűség. *Emeli fel két ujját, majd zavartan hozzáteszi.* Bár ez a kettő ugyanaz.
*A rövid közjáték után Lutah felvázolja a lehetséges kimeneteleket, de az igricnek teljesen más meglátásai vannak.*
- Álljunk meg. Ha egyszer beállsz közénk, akkor nem engedem, hogy bajod essen. Aranyat és időt kívánok fektetni beléd és nem akarom, hogy ez a befektetésem elússzon. Nekem nem alázatos szolgák kellenek, akik mindenre bólogatnak, amit mondok. Olyanok kellenek, akik észnél vannak, gondolkodnak és van saját véleményük. Akik mernek kockáztatni, de tisztában vannak a kockázat jelentőségével. A kereskedelemben vagy nyersz és hasznot termelsz vagy elbuksz, nincs stagnálás. Ha beállsz, akkor nekem tartozol felelősséggel, bár az intézőmnek jelentesz és vele állsz kapcsolatban. *Bár már most tudja, hogy Aztyan gyűlölni fogja a vöröst, de ha bizonyít, akkor rossz szava nem lesz rá.*
- Kereskedelmi központ. *Javítja ki Lutahot.*
- Egy ideje bezárattam, de szeretném újra megnyitni a kapuit. A raktár tele fegyverrel és áruval, csak áll benne az aranyam. Nagy terveim vannak Lutah, komoly terveim, amiket véghez akarok vinni. Rajtad múlik, hogy részese leszel-e a Kereskedőház sikereinek. *Néz a vörös szemébe komoly arccal. Nem tréfál, ha Lutah bebizonyítja, hogy a mázos külső mögött egy jó kereskedőt rejt és hozza az üzleteket, akkor lehet esélye. De ha átveri a bárót, már nem csak Aderfi Aksiltól kell majd tartania.*
*Az igric örül annak, hogy nincs már abban a helyzetben, mint Lutah. Persze nem a sarkában loholó rosszakarókra gondol, hanem arra, hogy épp most igyekszik megvetni a lábát és megalapozni a jövőjét. Amikor először érkezett a városba tervvel és nagy lendülettel vetette magát a munkába, de nem ment minden azonnal. Megdolgozott azért, hogy most olyan ambiciózus és tettre kész emberekkel tárgyaljon, mint Lutah. Nem kívánja azonnal kidobni a wegtorenit, meghallgatja az ajánlatát és mindent egybevetve dönt majd a sorsáról. Az biztos, hogy a vörös nehezen viselné az "igát", mint minden wegtoreni, ám nem kíván betársítani senkit maga mellé. Egyedüli tulajdonosa és irányítója a Kereskedőháznak, botorság volna ezen monopolista helyzetén változtatni.*
- Nono, *Emeli fel a kezét, amikor Lutah belekezd a válaszba.* a Kereskedőház nem "mászik" bele semmibe. *Lehet, hogy csak rosszul választott szó a férfi részéről, ám akkor is le kívánja szögezni, hogy ez távol áll tőle.
A folytatást viszont odafigyelve hallgatja, Aderfi Aksil neve nem ismeretlen a számára, bár sem korábban, sem azután nem keresztezték egymás útját. A fegyver- vagy rabszolgakereskedelem viszont nem illegális tevékenységek Wegtorenben, Artheniorban pedig inkább csak az utóbbi. Amiről itt szó lehet az, hogy Lutah olyan üzleteket vagy üzletfeleket próbált meg elhalásznia, amir Aderfi köreit kellemetlenül érintette. Aztán jött első körben a próba, hogy beállítsa soraiba, végül pedig a fenyegetés. Mivel a báró jó emberismerő, igyekszik olvasni Lutah testbeszédéből és a fickó idegesnek tűnik, de a helyzetében ez érthető is.
Elmosolyodik a hallottakon, a Kereskedőház is hasonlóan jár el, ha a piacon megjelenik egy Kereskedő. Előbb megpróbálja beállítani a soraiba, ha pedig ez nem megy, akkor egyértelműen a tudatára adják, hogy a városon kívül tágasabb és ami a legfontosabb, egészségesebb.
A cápamosoly az igricet is mosolyra készteti, de a bevallott önimádat és önérzet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Lutah erős, határozott férfi, lobbanékony és szenvedélyes, mint minden wegotreni és ehhez jön a céltudatosság és egy jó adag büszkeség és méltóság. Ha még most tudja is, ki a főnök, emlékeztetni is kell majd rá. Persze, ha úgy döntött, beállhat közéjük.*
- Ne csak elterjedjen a köztudatban, hanem el is várom a tagjainktól, hogy teljes mellszélességgel álljanak ki a Kereskedőház mellett. Lojalitás és hűség. *Emeli fel két ujját, majd zavartan hozzáteszi.* Bár ez a kettő ugyanaz.
*A rövid közjáték után Lutah felvázolja a lehetséges kimeneteleket, de az igricnek teljesen más meglátásai vannak.*
- Álljunk meg. Ha egyszer beállsz közénk, akkor nem engedem, hogy bajod essen. Aranyat és időt kívánok fektetni beléd és nem akarom, hogy ez a befektetésem elússzon. Nekem nem alázatos szolgák kellenek, akik mindenre bólogatnak, amit mondok. Olyanok kellenek, akik észnél vannak, gondolkodnak és van saját véleményük. Akik mernek kockáztatni, de tisztában vannak a kockázat jelentőségével. A kereskedelemben vagy nyersz és hasznot termelsz vagy elbuksz, nincs stagnálás. Ha beállsz, akkor nekem tartozol felelősséggel, bár az intézőmnek jelentesz és vele állsz kapcsolatban. *Bár már most tudja, hogy Aztyan gyűlölni fogja a vöröst, de ha bizonyít, akkor rossz szava nem lesz rá.*
- Kereskedelmi központ. *Javítja ki Lutahot.*
- Egy ideje bezárattam, de szeretném újra megnyitni a kapuit. A raktár tele fegyverrel és áruval, csak áll benne az aranyam. Nagy terveim vannak Lutah, komoly terveim, amiket véghez akarok vinni. Rajtad múlik, hogy részese leszel-e a Kereskedőház sikereinek. *Néz a vörös szemébe komoly arccal. Nem tréfál, ha Lutah bebizonyítja, hogy a mázos külső mögött egy jó kereskedőt rejt és hozza az üzleteket, akkor lehet esélye. De ha átveri a bárót, már nem csak Aderfi Aksiltól kell majd tartania.*
6830. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-23 20:53:57
Üzenet elküldve: 2023-10-23 20:53:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Mikarr Mar Mair //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ork minden udvariaskodást, vigyort, figurázást sziklaarccal néz végig. A rumot azonnal a teába borítja. Tanítani lehetne azt a félelmetes precizitást, amivel végbe viszi a mozdulatot. Évek munkája állhat mögötte.
A körözési listára épp csak odapillant.*
- Onnan jövök. Tudsz-e mást?
*A húst megköszöni, és ott álltó helyében pusztítani kezdi. Időnként megköszörüli a torkát, mert a wegtoreni paprika az wegtoreni paprika, de a tempóját nem akasztja meg. Amikor a pultos érdeklődik szolgálhat-e még valamivel, bólint, és fölemeli két ujját.*
- Egy: honnét lehet ebben a városban dezertálni? *kérdi, amint leküldte a falatot* Már az őrségen kívül. *Nem igazán leplezi a gúnyt a hangjában. Nem sokra tarthatja a helyi fegyveres erőket.*
- Kettő: kitől lehet Artheniorban hodarilt venni?
*Nagyon meg akarhat szabadulni attól a borravalótól. Egyik lehetőséget adja a másik után.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ork minden udvariaskodást, vigyort, figurázást sziklaarccal néz végig. A rumot azonnal a teába borítja. Tanítani lehetne azt a félelmetes precizitást, amivel végbe viszi a mozdulatot. Évek munkája állhat mögötte.
A körözési listára épp csak odapillant.*
- Onnan jövök. Tudsz-e mást?
*A húst megköszöni, és ott álltó helyében pusztítani kezdi. Időnként megköszörüli a torkát, mert a wegtoreni paprika az wegtoreni paprika, de a tempóját nem akasztja meg. Amikor a pultos érdeklődik szolgálhat-e még valamivel, bólint, és fölemeli két ujját.*
- Egy: honnét lehet ebben a városban dezertálni? *kérdi, amint leküldte a falatot* Már az őrségen kívül. *Nem igazán leplezi a gúnyt a hangjában. Nem sokra tarthatja a helyi fegyveres erőket.*
- Kettő: kitől lehet Artheniorban hodarilt venni?
*Nagyon meg akarhat szabadulni attól a borravalótól. Egyik lehetőséget adja a másik után.*
6829. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-22 07:22:16
Üzenet elküldve: 2023-10-22 07:22:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
- Kitűnő választás *bólint egy skatulyából kipattintott komornyik kásás udvariaskodásával, aztán persze elvigyorodik, mert őszintén hálás, hogy a kései vendég nem ugráltatja fölösleges körökkel.
Kirakja a pultra a szobakulcsot, meg vászonszalvétába tekert kést-villát is a sülthöz. A kérdésre elgondolkodva vakarja meg a tarkóját, aztán félmosoly szökik a képére, ahogy a szokásos szolgálatba lépési mozdulattal felcsapja a vállára a törölgetőruhát.*
- Persze, hogy tudok! *kitartja a szemkontaktust pár pillanatig, aztán csak lenyúl a pult alá, és belekotor a kosárba, ahol a gyújtósnak gyűjtik a papirost. Kisimogatja a kicsit a gyűrött, pecsétes körözési felhívást, ami már nagyon nem mai darab.*
- Mindkettőre fejpénzt adnak a Kaszárnyában. *Tudja, hogy valószínűleg inkább a hollétük érdekelné az orkot, de azzal sajnos nem szolgálhat. Bár ez a tolvajzseni mégse lehet akkora ász, ha névvel, leírással lajstromba vették a vörösköpenyesek.
Mindenesetre a sültre és a teára se kell sokat várni. Mik hamar intézi mindkettőt. Kitölti a rumot is egy külön kupicába. A rendelés alapján úgy hangzott, hogy a teát szeretné felütni vele a vendég, ha úgy akarja, majd beleburítja. Így nincs félreértés. Felpakol mindent egy tálcára, hogy akár a szobába is kényelmesen fel tudja vinni a zöldbőrű.*
- Még valamit? *kérdezi, de az információért odakészített aranyakhoz nem nyúl. Meghagyja a döntést a másiknak, hogy elteszi, vagy hagyja borravalónak. Kivételesen nem verte magát kártyaadósságba, úgyhogy nem szorongatják az anyagiak annyira, hogy ennyiért leálljon vitatkozni egy rosszarcú orkkal egy ilyen órában.*
- Kitűnő választás *bólint egy skatulyából kipattintott komornyik kásás udvariaskodásával, aztán persze elvigyorodik, mert őszintén hálás, hogy a kései vendég nem ugráltatja fölösleges körökkel.
Kirakja a pultra a szobakulcsot, meg vászonszalvétába tekert kést-villát is a sülthöz. A kérdésre elgondolkodva vakarja meg a tarkóját, aztán félmosoly szökik a képére, ahogy a szokásos szolgálatba lépési mozdulattal felcsapja a vállára a törölgetőruhát.*
- Persze, hogy tudok! *kitartja a szemkontaktust pár pillanatig, aztán csak lenyúl a pult alá, és belekotor a kosárba, ahol a gyújtósnak gyűjtik a papirost. Kisimogatja a kicsit a gyűrött, pecsétes körözési felhívást, ami már nagyon nem mai darab.*
- Mindkettőre fejpénzt adnak a Kaszárnyában. *Tudja, hogy valószínűleg inkább a hollétük érdekelné az orkot, de azzal sajnos nem szolgálhat. Bár ez a tolvajzseni mégse lehet akkora ász, ha névvel, leírással lajstromba vették a vörösköpenyesek.
Mindenesetre a sültre és a teára se kell sokat várni. Mik hamar intézi mindkettőt. Kitölti a rumot is egy külön kupicába. A rendelés alapján úgy hangzott, hogy a teát szeretné felütni vele a vendég, ha úgy akarja, majd beleburítja. Így nincs félreértés. Felpakol mindent egy tálcára, hogy akár a szobába is kényelmesen fel tudja vinni a zöldbőrű.*
- Még valamit? *kérdezi, de az információért odakészített aranyakhoz nem nyúl. Meghagyja a döntést a másiknak, hogy elteszi, vagy hagyja borravalónak. Kivételesen nem verte magát kártyaadósságba, úgyhogy nem szorongatják az anyagiak annyira, hogy ennyiért leálljon vitatkozni egy rosszarcú orkkal egy ilyen órában.*
6828. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-21 11:37:33
Üzenet elküldve: 2023-10-21 11:37:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Mikarr Mar Mair //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A pultos tényleg elaludt, de pillanatok alatt szolgálatba helyezi magát, és még udvarias is. Amíg fölrángatja a csizmáit, Wruzto átnézi az étlapot. Szoba van, konyha nincs, de enni lehet. Kiváló. Előveszi az erszényét, és elkezd belőle aranyakat számolni a söntésre.*
- A sima Szoba jó lesz. Ez eddig 14 arany. Meg a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az is 14. Nem kell melegíteni. Köret se kell. Meg kérek egy Tea't *4 arany* , Wegtoreni rummal. *11 arany. Emellé a négy kupac pénz mellé egy ötödiket is leszámol.**
- Ez meg a tied, ha segítesz.
*Ránézésre 20-30 arany lehet a halomban.*
- Két csávót keresek. Egyik egy Gabrael Äron Yn'Char nevű ember. Magas, szürke szemű, és koponyaarcú sisakja van. Másik egy siheder félelf, Haldrian Rhuuv. Szürke szem, sötét haj. Állítólag egy kibaszott tolvajzseni. Tudsz róluk valamit?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A pultos tényleg elaludt, de pillanatok alatt szolgálatba helyezi magát, és még udvarias is. Amíg fölrángatja a csizmáit, Wruzto átnézi az étlapot. Szoba van, konyha nincs, de enni lehet. Kiváló. Előveszi az erszényét, és elkezd belőle aranyakat számolni a söntésre.*
- A sima Szoba jó lesz. Ez eddig 14 arany.
Meg a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Az is 14. Nem kell melegíteni. Köret se kell. Meg kérek egy Tea't *4 arany* , Wegtoreni rummal. *11 arany. Emellé a négy kupac pénz mellé egy ötödiket is leszámol.**- Ez meg a tied, ha segítesz.
*Ránézésre 20-30 arany lehet a halomban.*
- Két csávót keresek. Egyik egy Gabrael Äron Yn'Char nevű ember. Magas, szürke szemű, és koponyaarcú sisakja van. Másik egy siheder félelf, Haldrian Rhuuv. Szürke szem, sötét haj. Állítólag egy kibaszott tolvajzseni. Tudsz róluk valamit?
6827. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-20 20:59:39
Üzenet elküldve: 2023-10-20 20:59:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wruzto Molzichygk - kiszolgálás//
*Ilyenkor már nemigen van forgalom. Mondjuk mostanság nappal se tapossák egymást a vendégek a bejutásért, de őszintén szólva, kicsit örül is egy kis nyugalomnak. Van, hogy a nappalos után viszi az éjszakát is, mert a legtöbbször simán végig tudja durmolni. Már megvan a módszere. Szépen összeforgatja a két karosszéket, ahol kényelmesen be tudja vackolni magát. Az ajtó fölötti csengettyűket leakasztja (nagyobb forgalomnál idegzsábát lehet tőlük kapni, úgyhogy alapesetben ki vannak kötve oldalra a kushadj szögre), az odaföntről érkezőket pedig jelzi a meglazult lépcsődeszka, amiben lehet, hogy Miknek is van munkája. Lehet!
Az érkező, ha nem is a legszebb álmából zargatja fel, de azért nem túl boldog tőle.*
- Üdv! *nyögi, miközben a hajába túr, hogy életet leheljen magába a csizmahúzáshoz. Az első nagy sóhaj után már szinte kigazdálkodja az egészet rutinból.*
- Szoba az van *mondja a söntés felé menet. Kicsit még karcos a hangja a csendes horkolástól, ami hátranyaklott fejjel rendszerint kikívánkozik belőle.* - Erkélyes is, meg sima is. *Ha a vendég nem találta volna meg az árlistájukat, akkor pördít elé egyet a pult alól.* - Konyha már nincs, de ragulevest meg vadpecsenyét tudok melegíteni. Vagy adhatok valami hideget is *bök a Tepertős pogácsa és a Vándorok eledele sorai felé.*
*Ilyenkor már nemigen van forgalom. Mondjuk mostanság nappal se tapossák egymást a vendégek a bejutásért, de őszintén szólva, kicsit örül is egy kis nyugalomnak. Van, hogy a nappalos után viszi az éjszakát is, mert a legtöbbször simán végig tudja durmolni. Már megvan a módszere. Szépen összeforgatja a két karosszéket, ahol kényelmesen be tudja vackolni magát. Az ajtó fölötti csengettyűket leakasztja (nagyobb forgalomnál idegzsábát lehet tőlük kapni, úgyhogy alapesetben ki vannak kötve oldalra a kushadj szögre), az odaföntről érkezőket pedig jelzi a meglazult lépcsődeszka, amiben lehet, hogy Miknek is van munkája. Lehet!
Az érkező, ha nem is a legszebb álmából zargatja fel, de azért nem túl boldog tőle.*
- Üdv! *nyögi, miközben a hajába túr, hogy életet leheljen magába a csizmahúzáshoz. Az első nagy sóhaj után már szinte kigazdálkodja az egészet rutinból.*
- Szoba az van *mondja a söntés felé menet. Kicsit még karcos a hangja a csendes horkolástól, ami hátranyaklott fejjel rendszerint kikívánkozik belőle.* - Erkélyes is, meg sima is. *Ha a vendég nem találta volna meg az árlistájukat, akkor pördít elé egyet a pult alól.* - Konyha már nincs, de ragulevest meg vadpecsenyét tudok melegíteni. Vagy adhatok valami hideget is *bök a Tepertős pogácsa és a Vándorok eledele sorai felé.*
6826. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-20 10:14:55
Üzenet elküldve: 2023-10-20 10:14:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Mikarr Mar Mair figyelmébe //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kanyarog egy darabig a Polgárnegyed utcáin, mire megtalálja a helyet. Ezen a környéken nem sok olyan akad, akitől útbaigazítást lehet kérni az éjszaka közepén. Jobbára az őrjáratok. Azok meg aztán kurvára kisegítenek minden orkot.
Mire Wruzto a Kalmárba ér, már inkább korán van, mint későn. A pultos figyelmét valószínűleg nem kell fölhívnia magára. Ha elaludt volna, a tengerészcsizmák kopogására biztos felébred.*
- Jó estét. Van szabad szobátok? Kivennék egyet. Meg ennék valamit.
*Ha talál étlapot a közelben, magához is veszi. A kínálat alapján ez olyan kaliberű hely lesz, mint a Sellőház, csak kurvák helyett fasza dohányok vannak.*
- Van még konyha ilyenkor?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kanyarog egy darabig a Polgárnegyed utcáin, mire megtalálja a helyet. Ezen a környéken nem sok olyan akad, akitől útbaigazítást lehet kérni az éjszaka közepén. Jobbára az őrjáratok. Azok meg aztán kurvára kisegítenek minden orkot.
Mire Wruzto a Kalmárba ér, már inkább korán van, mint későn. A pultos figyelmét valószínűleg nem kell fölhívnia magára. Ha elaludt volna, a tengerészcsizmák kopogására biztos felébred.*
- Jó estét. Van szabad szobátok? Kivennék egyet. Meg ennék valamit.
*Ha talál étlapot a közelben, magához is veszi. A kínálat alapján ez olyan kaliberű hely lesz, mint a Sellőház, csak kurvák helyett fasza dohányok vannak.*
- Van még konyha ilyenkor?
6825. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-16 14:50:31
Üzenet elküldve: 2023-10-16 14:50:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
* Lutah örül, hogy végre arra koncentrálhat, amiért idejött. Alapvetően az üzleti életben is csak ráadás, az egy-két szemnek kellemes hölgytársaság, de nem az ilyesfajta megátalkodott fajtából, amelyik csak elvonja a figyelmét a lényeges dolgokról.
Legalább is, nem akkor, amikor pont a saját sorsa forog kockán. Az más kérdés, amikor ő szerződtetett odahaza mindenféle bővérű szépasszonyokat, hogy a kellő időben megzavarják a tárgyalás menetét.
A burkolt célozgatásokra nem tesz megjegyzést, még csak az arcával sem árul el gondolatot. A legkedvezőbb az volna, ha előnyös partnerségbe bonyolódna a Kereskedőházzal, ami mindkettejüknek megéri. De, ha amennyiben mégsem jön össze a dolog, vagy nem olyan feltételekkel, amiket jó szívvel elfogadhatna, akkor is van terve. B terv, C terv, D terv... és még számtalan.
Ha kidobják az ajtón, majd keres másik házat. Szeret élni, ó, de még mennyire.
Figyelmesen hallgatja a választ. Nem ostoba ember a Báró, tudja jól. Csak egy óvatos, mindent mérlegelő személy juthat oda, ahol ő van. Ha nem lenne olyan hiú, még arra is gondolhatna, hogy talán tanulhatna is tőle valamicskét. De... az.
Caldorcor nem mond konkrétan nemet, ahogy azt sejtette. Így nyugodtan kicsaphat még néhány lapot, csak a tisztánlátás végett. *
- Jogos, nyilván szeretné tudni mi az, amibe a Kereskedőház belemászik, egész pontosan. Nos, rendben. Aderfi Aksil, ismerős a név esetleg? Még odahaza többször ajánlott megbecsült helyet illegális kis soraiban, amivel nagy sajnálatára, nem éltem.
* Megrántja a vállát, amolyan megszokás szerint. *
- A nemrégiben tartott kis összejövetelem színvonalát is óhajtotta jelenlétével emelni, ahol finoman célzott rá, hogy nem örül a visszautasításomnak és nyomatékosította igényét a szolgálataimra.
* Izeg-mozog egy kicsit, belebabrál a medalionjaiba és iszik egy kortyot, csak hogy kezdjen valamit a kezeivel. Nem idegességből, bár a látszat ezt mutathatja, nála ez egyszerűen a létezésének alapkelléke. *
- Nem hinném, hogy pótolhatatlan lennék eme kis rosszarcú kompánia számára. Eddig is, ezután is boldogulnának az üzelmeikkel nélkülem. Egyszerűen csak... rosszul esik bársonyos lelküknek a visszautasítás, ha érti.
* Felfelé kunkorítja szájsarkait. A wegtoreniek, főleg a sivatagi törzsek büszke népek. *
- Én továbbra is ragaszkodom csekély elveimhez és az életemhez, ha megoldható. Talán elbújhatnék hűséges zsoldosok háta mögé, vagy meglapulhatnék valahol egy időre és természetesen megfordult a fejemben. Sajnos, elég feltűnő tudok lenni.
* Szendén lesütött tekintete alatt, ronda nagy cápamosoly üldögél. Ismeri önmagát és mások is őt. Nem megy neki a rejtőzködés, sem a tétlenkedés. Előbb vagy utóbb saját magát buktatná le. *
- Célszerűbb lenne, ha elterjedne a köztudatban, hogy engedelmesen besorakoztam valahová.
* Meglepődött arcot mímel. *
- Vetélytárs? Ugyan. Eddig nem is hallott rólam, vagy tévednék? A Wegtoren Aranyát ismerik mindenhol, de szegény-szegény Lutah Farsyst? Ugye?
* Egy régi, vallási irányzat azt mondja: ha önmagát megalázza, mások felmagasztalják majd. *
- Hízelgő, hogy egyáltalán fontolóra veszi. Mi a legrosszabb, ami történhet? Félresikerülnek a dolgok és mégis elvágják a torkom. A Kereskedőház? Sértetlen marad. Mi a legjobb, ami történhet? Nyer egy hajót és új kapcsolatokat. A Kereskedőház? Továbbra is makulátlan. Aksil nem bolond. Nem fogja felhívni magára még jobban a figyelmet.
* Nem alakul rosszul a beszélgetés. Ha bekerül a Kereskedőházba, már nem kell a háta mögé tekintgetnie. Legalább is nem az Aksil-félék miatt. Mert abban mindketten megegyezhetnek, hogy jobb szemmel tartani egymást. *
- Az elmúlt években, évtizedben, végig szabadúszóként tevékenykedtem, senki színei alá be nem húzódva. De majd igyekszem alázatos kis szolgája lenni a Kereskedőháznak.
* Szívélyesen elmosolyodik. Valószínűleg nincsenek illúziói a bárónak. Nem lesz egyszerű menet, és ott fogja feszegetni a határait, ahol csak tudja. *
- Kereskedőközpont? Hm-hm. Nagy bizalmat szavaz nekem őbárósága.
* Lutah örül, hogy végre arra koncentrálhat, amiért idejött. Alapvetően az üzleti életben is csak ráadás, az egy-két szemnek kellemes hölgytársaság, de nem az ilyesfajta megátalkodott fajtából, amelyik csak elvonja a figyelmét a lényeges dolgokról.
Legalább is, nem akkor, amikor pont a saját sorsa forog kockán. Az más kérdés, amikor ő szerződtetett odahaza mindenféle bővérű szépasszonyokat, hogy a kellő időben megzavarják a tárgyalás menetét.
A burkolt célozgatásokra nem tesz megjegyzést, még csak az arcával sem árul el gondolatot. A legkedvezőbb az volna, ha előnyös partnerségbe bonyolódna a Kereskedőházzal, ami mindkettejüknek megéri. De, ha amennyiben mégsem jön össze a dolog, vagy nem olyan feltételekkel, amiket jó szívvel elfogadhatna, akkor is van terve. B terv, C terv, D terv... és még számtalan.
Ha kidobják az ajtón, majd keres másik házat. Szeret élni, ó, de még mennyire.
Figyelmesen hallgatja a választ. Nem ostoba ember a Báró, tudja jól. Csak egy óvatos, mindent mérlegelő személy juthat oda, ahol ő van. Ha nem lenne olyan hiú, még arra is gondolhatna, hogy talán tanulhatna is tőle valamicskét. De... az.
Caldorcor nem mond konkrétan nemet, ahogy azt sejtette. Így nyugodtan kicsaphat még néhány lapot, csak a tisztánlátás végett. *
- Jogos, nyilván szeretné tudni mi az, amibe a Kereskedőház belemászik, egész pontosan. Nos, rendben. Aderfi Aksil, ismerős a név esetleg? Még odahaza többször ajánlott megbecsült helyet illegális kis soraiban, amivel nagy sajnálatára, nem éltem.
* Megrántja a vállát, amolyan megszokás szerint. *
- A nemrégiben tartott kis összejövetelem színvonalát is óhajtotta jelenlétével emelni, ahol finoman célzott rá, hogy nem örül a visszautasításomnak és nyomatékosította igényét a szolgálataimra.
* Izeg-mozog egy kicsit, belebabrál a medalionjaiba és iszik egy kortyot, csak hogy kezdjen valamit a kezeivel. Nem idegességből, bár a látszat ezt mutathatja, nála ez egyszerűen a létezésének alapkelléke. *
- Nem hinném, hogy pótolhatatlan lennék eme kis rosszarcú kompánia számára. Eddig is, ezután is boldogulnának az üzelmeikkel nélkülem. Egyszerűen csak... rosszul esik bársonyos lelküknek a visszautasítás, ha érti.
* Felfelé kunkorítja szájsarkait. A wegtoreniek, főleg a sivatagi törzsek büszke népek. *
- Én továbbra is ragaszkodom csekély elveimhez és az életemhez, ha megoldható. Talán elbújhatnék hűséges zsoldosok háta mögé, vagy meglapulhatnék valahol egy időre és természetesen megfordult a fejemben. Sajnos, elég feltűnő tudok lenni.
* Szendén lesütött tekintete alatt, ronda nagy cápamosoly üldögél. Ismeri önmagát és mások is őt. Nem megy neki a rejtőzködés, sem a tétlenkedés. Előbb vagy utóbb saját magát buktatná le. *
- Célszerűbb lenne, ha elterjedne a köztudatban, hogy engedelmesen besorakoztam valahová.
* Meglepődött arcot mímel. *
- Vetélytárs? Ugyan. Eddig nem is hallott rólam, vagy tévednék? A Wegtoren Aranyát ismerik mindenhol, de szegény-szegény Lutah Farsyst? Ugye?
* Egy régi, vallási irányzat azt mondja: ha önmagát megalázza, mások felmagasztalják majd. *
- Hízelgő, hogy egyáltalán fontolóra veszi. Mi a legrosszabb, ami történhet? Félresikerülnek a dolgok és mégis elvágják a torkom. A Kereskedőház? Sértetlen marad. Mi a legjobb, ami történhet? Nyer egy hajót és új kapcsolatokat. A Kereskedőház? Továbbra is makulátlan. Aksil nem bolond. Nem fogja felhívni magára még jobban a figyelmet.
* Nem alakul rosszul a beszélgetés. Ha bekerül a Kereskedőházba, már nem kell a háta mögé tekintgetnie. Legalább is nem az Aksil-félék miatt. Mert abban mindketten megegyezhetnek, hogy jobb szemmel tartani egymást. *
- Az elmúlt években, évtizedben, végig szabadúszóként tevékenykedtem, senki színei alá be nem húzódva. De majd igyekszem alázatos kis szolgája lenni a Kereskedőháznak.
* Szívélyesen elmosolyodik. Valószínűleg nincsenek illúziói a bárónak. Nem lesz egyszerű menet, és ott fogja feszegetni a határait, ahol csak tudja. *
- Kereskedőközpont? Hm-hm. Nagy bizalmat szavaz nekem őbárósága.
6824. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-16 13:01:41
Üzenet elküldve: 2023-10-16 13:01:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Hagyja, hogy Lutah, felesége és Yeza kiszórakozza magát. A kis közjáték nem ront el semmit, az üzletbe pedig még bele sem mentek. Más esetben gyorsan véget vetett volna a fantáziálásnak, ám ezúttal türelmesebb oldalát mutatja. Valahol még szórakoztatja is a két vörös és Aenae beszélgetése. Kedvesétől végül megkapja a csókot, a vöröstől pedig az elsuttogott szavakat, amelyek minden bizonnyal jövedelmezők lehetnek majd a későbbi tárgyalás folyamán Lutah-val.
Később aztán leülve a kandalló elé, rumospohárral a kezükben belekezdhetnek a tárgyalásba is, amelynek elején az igric inkább csak hallgató. De a vörös fickónak elő kell adnia, miért is jelent meg előtte egy üzleti ajánlattal. A felvezetés pár kérdést felvet a báróban, amit gyorsan Lutah elé is tár, majd visszafogott érdeklődéssel az arcán várja a választ.
Sokat sejtető mosollyal reagál a férfi válaszára. Egy wegtoreni sem játszik ilyen nyílt lapokkal, ennyire nyíltakkal meg pláne nem. Egy "rendes" wegtoreni beépül, belülről rombol, behálóz bizonyos, fontos pozíciókban lévő embereket, elhalász pár beszállítót, esetleg "véletlen" elveszít pár fontos megrendelőt. Persze először eladja a segítőkész, mindig önzetlen üzlettársat, aki kizárólag a másik anyagi jólétéért dolgozik éjt nappallá téve.*
- Barátom, a gyomot írtani szokás, lehetőleg még azelőtt, hogy bárhol megkapaszkodna. *Mondja kellemes hangon. Jó tanács? Fenyegetés? Ígéret? Ki tudja.
A folytatás sem teljesen meglepetés. Kibújik a szög a zsákból, ahogy szokás mondani, kiderül, miért is keresi Lutah a Kereskedőház védő szárnyait. Belenyúlt valamibe, amibe nem kellett volna és most patrónust keres, aki megvédi a következményektől. A testbeszéde is arról mesél, hogy komoly a helyzet, ahogy előre dől, a ráncok elmélyülnek a szeme körül, a nemtörődöm vigyor nem veri át az igricet. Lutah magabiztosnak szeretne látszani, de koránt sem az. Legalábbis a báró így látja. A monológot lezáró mondat pedig már valójában lényegtelen. Ha a vörös olyan jól mentené a bőrét, akkor most nem ülne a Kalmárban a báróval tárgyalva - vagy segítségét kérve - üzleti ügyben. Nincs szüksége rá, hogy nevesítsék a veszélyforrást, ami Lutahra feni a fogát. Wegtorenben és azon kívül is felkelthette ténykedésével számos vetélytárs figyelmét. Azzal pedig, hogy ilyen nyílt lapokkal játszott, kiszolgáltatta magát az igricnek. El is gondolkodik rajta, hogy vajon minden wegtoreni erre a sorsra jut? Hogy menekülnie kell valami elől? Yeza is ezért kereste meg és most Lutah is. Érdekes.*
- Köszönöm az őszinteséged, nagyra értékelem. *Kezd bele a válaszba. Mindketten tudják, hogy Lutah nem mondott el mindent, csak annyit, amennyit az igricnek tudnia kellett.*
- Ám nem tudom, mennyire szeretném magamra vonni az említett nem kívánatos társaság haragját. Ne érts félre, nem a konfrontációtól tartok, egyszerűen csak a Kereskedőház stabil és törvényes alapokon nyugszik, nincs félnivalóm és ezt a helyzetet szeretném megőrizni. Félek, hogy egy hajó kölcsönadása, üzleti kapcsolatok és, ahogy mondtad, szerény képességeid nem elegendők, mindezen felsorolt terhek semlegesítésére. Azt mondtad, az említett lehetőségekért cserébe kéred, hogy vegyelek védőszárnyaim alá, de azt is, hogy tudod kezelni a jelenlegi helyzetet. Tehát ez elővigyázatosság a részedről, ez a közös üzleti kapcsolat. Kérlek, játszunk tiszta, nyílt lapokkal. Mekkora a fenyegetés, mennyire járnak közel hozzád rosszakaróid, mekkora a baj? *Számolja ujjain a kérdés részleteit.*
- Aki ilyen lehetőségekkel rendelkezik, mint te és kétlem, hogy szerény képességekkel el lehet ide jutni, annak nincs szüksége külsős segítségre, kivéve, ha nagy a baj. De mi az, amitől én mindezek ellenére együtt akarok majd dolgozni veled? Tartsd közel a barátaid, de még közelebb azokat, akik üzleti vetélytársaid lehetnek. *Mosolyog, hogy aztán a rumba kortyoljon.*
- Ha a kérdéseimre választ tudsz adni, szívesen veszlek be magunk közé, megóvva a kellemetlenségektől, a nem kívánatos emberektől. Hidd el, a Kereskedőházzal nem sokan kívánnak ujjat húzni, mi pedig megvédjük azokat, akik közénk tartoznak. De mindezért cserébe lojalitást, szakmai profizmust és lelkes munkát várok cserébe, nem csak tőled, mindenkitől. *Beszél tovább könnyed, de meggyőző hangon. Semmit sem kell bizonygatnia, elég a Kereskedőház kapcsolataira vagy széles palettájára gondolni.*
- Bevallom, újra kívánom nyitni a Kereskedelmi Központot a Kovácsműhelyben és rátermett, belevaló kereskedőt keresek a feladatra. Mit gondolsz, te alkalmas volnál erre a felelős pozícióra? *Zárja le kérdéssel hosszúra nyúlt válaszát. Persze sok mindenre választ vár, megerősítést, ha úgy tetszik, amelyektől függ a felajánlása is. De Lutah jó esélyekkel indul, valahogy önmagára emlékezteti. Persze egy kevésbé jóképű és sikeres önmagára.*
//A mézeshetek elteltével//
*Hagyja, hogy Lutah, felesége és Yeza kiszórakozza magát. A kis közjáték nem ront el semmit, az üzletbe pedig még bele sem mentek. Más esetben gyorsan véget vetett volna a fantáziálásnak, ám ezúttal türelmesebb oldalát mutatja. Valahol még szórakoztatja is a két vörös és Aenae beszélgetése. Kedvesétől végül megkapja a csókot, a vöröstől pedig az elsuttogott szavakat, amelyek minden bizonnyal jövedelmezők lehetnek majd a későbbi tárgyalás folyamán Lutah-val.
Később aztán leülve a kandalló elé, rumospohárral a kezükben belekezdhetnek a tárgyalásba is, amelynek elején az igric inkább csak hallgató. De a vörös fickónak elő kell adnia, miért is jelent meg előtte egy üzleti ajánlattal. A felvezetés pár kérdést felvet a báróban, amit gyorsan Lutah elé is tár, majd visszafogott érdeklődéssel az arcán várja a választ.
Sokat sejtető mosollyal reagál a férfi válaszára. Egy wegtoreni sem játszik ilyen nyílt lapokkal, ennyire nyíltakkal meg pláne nem. Egy "rendes" wegtoreni beépül, belülről rombol, behálóz bizonyos, fontos pozíciókban lévő embereket, elhalász pár beszállítót, esetleg "véletlen" elveszít pár fontos megrendelőt. Persze először eladja a segítőkész, mindig önzetlen üzlettársat, aki kizárólag a másik anyagi jólétéért dolgozik éjt nappallá téve.*
- Barátom, a gyomot írtani szokás, lehetőleg még azelőtt, hogy bárhol megkapaszkodna. *Mondja kellemes hangon. Jó tanács? Fenyegetés? Ígéret? Ki tudja.
A folytatás sem teljesen meglepetés. Kibújik a szög a zsákból, ahogy szokás mondani, kiderül, miért is keresi Lutah a Kereskedőház védő szárnyait. Belenyúlt valamibe, amibe nem kellett volna és most patrónust keres, aki megvédi a következményektől. A testbeszéde is arról mesél, hogy komoly a helyzet, ahogy előre dől, a ráncok elmélyülnek a szeme körül, a nemtörődöm vigyor nem veri át az igricet. Lutah magabiztosnak szeretne látszani, de koránt sem az. Legalábbis a báró így látja. A monológot lezáró mondat pedig már valójában lényegtelen. Ha a vörös olyan jól mentené a bőrét, akkor most nem ülne a Kalmárban a báróval tárgyalva - vagy segítségét kérve - üzleti ügyben. Nincs szüksége rá, hogy nevesítsék a veszélyforrást, ami Lutahra feni a fogát. Wegtorenben és azon kívül is felkelthette ténykedésével számos vetélytárs figyelmét. Azzal pedig, hogy ilyen nyílt lapokkal játszott, kiszolgáltatta magát az igricnek. El is gondolkodik rajta, hogy vajon minden wegtoreni erre a sorsra jut? Hogy menekülnie kell valami elől? Yeza is ezért kereste meg és most Lutah is. Érdekes.*
- Köszönöm az őszinteséged, nagyra értékelem. *Kezd bele a válaszba. Mindketten tudják, hogy Lutah nem mondott el mindent, csak annyit, amennyit az igricnek tudnia kellett.*
- Ám nem tudom, mennyire szeretném magamra vonni az említett nem kívánatos társaság haragját. Ne érts félre, nem a konfrontációtól tartok, egyszerűen csak a Kereskedőház stabil és törvényes alapokon nyugszik, nincs félnivalóm és ezt a helyzetet szeretném megőrizni. Félek, hogy egy hajó kölcsönadása, üzleti kapcsolatok és, ahogy mondtad, szerény képességeid nem elegendők, mindezen felsorolt terhek semlegesítésére. Azt mondtad, az említett lehetőségekért cserébe kéred, hogy vegyelek védőszárnyaim alá, de azt is, hogy tudod kezelni a jelenlegi helyzetet. Tehát ez elővigyázatosság a részedről, ez a közös üzleti kapcsolat. Kérlek, játszunk tiszta, nyílt lapokkal. Mekkora a fenyegetés, mennyire járnak közel hozzád rosszakaróid, mekkora a baj? *Számolja ujjain a kérdés részleteit.*
- Aki ilyen lehetőségekkel rendelkezik, mint te és kétlem, hogy szerény képességekkel el lehet ide jutni, annak nincs szüksége külsős segítségre, kivéve, ha nagy a baj. De mi az, amitől én mindezek ellenére együtt akarok majd dolgozni veled? Tartsd közel a barátaid, de még közelebb azokat, akik üzleti vetélytársaid lehetnek. *Mosolyog, hogy aztán a rumba kortyoljon.*
- Ha a kérdéseimre választ tudsz adni, szívesen veszlek be magunk közé, megóvva a kellemetlenségektől, a nem kívánatos emberektől. Hidd el, a Kereskedőházzal nem sokan kívánnak ujjat húzni, mi pedig megvédjük azokat, akik közénk tartoznak. De mindezért cserébe lojalitást, szakmai profizmust és lelkes munkát várok cserébe, nem csak tőled, mindenkitől. *Beszél tovább könnyed, de meggyőző hangon. Semmit sem kell bizonygatnia, elég a Kereskedőház kapcsolataira vagy széles palettájára gondolni.*
- Bevallom, újra kívánom nyitni a Kereskedelmi Központot a Kovácsműhelyben és rátermett, belevaló kereskedőt keresek a feladatra. Mit gondolsz, te alkalmas volnál erre a felelős pozícióra? *Zárja le kérdéssel hosszúra nyúlt válaszát. Persze sok mindenre választ vár, megerősítést, ha úgy tetszik, amelyektől függ a felajánlása is. De Lutah jó esélyekkel indul, valahogy önmagára emlékezteti. Persze egy kevésbé jóképű és sikeres önmagára.*
6823. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-11 07:11:57
Üzenet elküldve: 2023-10-11 07:11:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fjärill Fab'am - Mikarr Mar Mair (kiszolgálás)//
*Látja, hogy a tündérke milyen lelkesen közeledne a félvérhez, mint egy cuki kis pióca, aki szociális kapcsolatokra éhezik és nyújtóztatja a csupa báj szívószervecskéjét minden alkalmas alany felé. A hasonlat csak fészkelődik Mik gondolatai között, mert tulajdonképpen találónak ítéli, de egy pióca képzetét akárhogy forgatja és gyúrja, az sehogy nem lesz cuki. Ellentétben az önvádba süppedő aprósággal a pult túlfelén.*
- Biztos, hogy nem *jelenti ki olyan határozottsággal, amiről tudja, hogy a tündér jelleme nem tud dacolni.
A pogácsák kapcsán viszont csak összevont szemöldökkel a vállára csapja a törölgetőkendőt.*
- Ne viccelj már *mondja félrebillentett fejjel* - Szívesen elcsomagolom neked. Ha jól bebugyolálva tartod, száraz helyen, eláll egy hónapig is. ~És valószínűleg ki is tart addig~ *teszi hozzá magában, folytatva a derűs csipkelődés füzérét.*
- Na jó, egyet elfogadok, de csak hogy ne sértselek meg. *Szusszan engedékenyen.* - Meg hogy elbírd a maradékot *böki oda még félhangosan egy széles, barátságos vigyorral. A tündér olyan jóízűen (és morzsásan) majszol, hogy attól bárki megkívánná azt a pogácsát. Lehet, hogy alkalmazni kéne. Biztos megdobná a konyhán a forgalmat. ...Már ha lenne még vendég, akit behúzhat az étvágymeghozás bűvkörébe.*
- Szóval? Mi járatban a Városok Városában? *kérdi, mert... Muszáj. Igen, egy ilyen cuki, elanyátlanodott piócának egy jóérzésű ember kénytelen vénát tartani, mert az este még nem tudna nyugodtan aludni. Ez van. Ehhez már csak hozzá jön a kötelesség, ami minden valamirevaló csapos vállát nyomja Lanawin pultjai mögött. Mindent a vendégért.*
*Látja, hogy a tündérke milyen lelkesen közeledne a félvérhez, mint egy cuki kis pióca, aki szociális kapcsolatokra éhezik és nyújtóztatja a csupa báj szívószervecskéjét minden alkalmas alany felé. A hasonlat csak fészkelődik Mik gondolatai között, mert tulajdonképpen találónak ítéli, de egy pióca képzetét akárhogy forgatja és gyúrja, az sehogy nem lesz cuki. Ellentétben az önvádba süppedő aprósággal a pult túlfelén.*
- Biztos, hogy nem *jelenti ki olyan határozottsággal, amiről tudja, hogy a tündér jelleme nem tud dacolni.
A pogácsák kapcsán viszont csak összevont szemöldökkel a vállára csapja a törölgetőkendőt.*
- Ne viccelj már *mondja félrebillentett fejjel* - Szívesen elcsomagolom neked. Ha jól bebugyolálva tartod, száraz helyen, eláll egy hónapig is. ~És valószínűleg ki is tart addig~ *teszi hozzá magában, folytatva a derűs csipkelődés füzérét.*
- Na jó, egyet elfogadok, de csak hogy ne sértselek meg. *Szusszan engedékenyen.* - Meg hogy elbírd a maradékot *böki oda még félhangosan egy széles, barátságos vigyorral. A tündér olyan jóízűen (és morzsásan) majszol, hogy attól bárki megkívánná azt a pogácsát. Lehet, hogy alkalmazni kéne. Biztos megdobná a konyhán a forgalmat. ...Már ha lenne még vendég, akit behúzhat az étvágymeghozás bűvkörébe.*
- Szóval? Mi járatban a Városok Városában? *kérdi, mert... Muszáj. Igen, egy ilyen cuki, elanyátlanodott piócának egy jóérzésű ember kénytelen vénát tartani, mert az este még nem tudna nyugodtan aludni. Ez van. Ehhez már csak hozzá jön a kötelesség, ami minden valamirevaló csapos vállát nyomja Lanawin pultjai mögött. Mindent a vendégért.*
6822. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-10 12:51:55
Üzenet elküldve: 2023-10-10 12:51:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fjärill Fab'am - Maydeleine Rhywayers - Mikarr Mar Mair//
*May reakciója a pálinkára hasonlóra sikerül, mint a tündéré amire egy kis megkönnyebbülés fogja el. Akkor nem csak neki erős ez az ital. A fél-elf lány próbál udvarias maradni a krahácsolás közepette a tündér pedig együttérzően bólogat felé.
Amikor Mik felveszi a rendelést baljós érzés csapja meg. Hunyorogva méregeti a férfit, hogy vajon mibe nyúlt bele már megint, ami miatt így reagálhatott. "A pogácsában is alkohol van?" csak egy pillanatra suhan át ez a mondat fejében és már el is hessegeti. "Nem az nem lehet. Vagy de?" kisebb sóhajt ereszt el és úgy dönt, hogy elengedi a témát. Jöjjön aminek jönnie kell úgy is kiderül.
May válaszára terelődik a figyelme és észreveszi a félbemaradt kéznyújtást. A saját keze még éppen nem indult meg felé csak a szándéka született meg mozdulatnak. A tündér arcán erre végigshuan a bizonytalanság, amit enyhén belepirulva korrigál is amint lehet.
Gondolatban azért még is csak furcsállja az egészet hiszen az előbb nagy bátran még ő fogdosta a fél-elf kezét. Akkor most még is csak tolakodó volt, mert a másik nem szívesen nyújta oda a sajátját neki? Ahogy pálinka tisztul belőle kifelé egyre rosszabbul érzi magát és nem az ital utóhatása miatt hiszen ahhoz még túl kevés idő telt el.
May viszont biztosítja, hogy nem volt az. Teljesen összezavarodik a tündér és csak egyre pirosabb lesz.*
- Persze megértem.
*Együttérző mosolyt ereszt meg a másik felé.*
- Jó pihenést kívánok akkor neked.
*Mivel nem akarja ráerőltetni magát ismét ezért nem ajánlja fel a jövőbeli találkozás lehetőségét. Az már biztosan túl sok lenne. Inkább csak csöndben reménykedik, hogy még látják egymást.
Mayt nem túl feltűnően tekintetével egy darabon még elkíséri aztán visszafordul Mik irányába és valami ilyesmit motyog a bajsza alatt.*
- Biztosan én üldöztem el.
*Mélabúsan elkezdi a pult erezetét piszkálni meg végigkövetni az ujjbegyével.
Mik közben gyors rutinos mozdulatokkal tevékenykedik és egy pillanatra eltűnik a konyhában, hogy aztán gigantikus pogácsákkal és a hozzá járó teával és némi extrával jelenhessen meg. Fjärill nem tudja nem észrevenni a férfi tekintetét szervírozás közben. Egy nagy sóhajra készíti fel tüdejét csak úgy gyűlik benne a levegő. "Szóval akkor erről volt szó..." emlékezteti magát a férfi különös viselkedésére a rendelésnél. Az elfojtott nevetést két tenyérnyi falat közül azért sikerül elkapnia. Az érzelmei cikáznak ebben a pár másodpercben. Nem tudja, hogy most mérges legyen a szemtelenség miatt vagy nevessen vele együtt. Megpróbálkozik egy komoly szúrós tekintettel - a sóhaját még nem engedte el - ez persze nagyon gyorsan egy ocsmány csücsőrítős grimaszba torzul, mert szeretne komoly maradni, de nem sikerül. Csak úgy szúrja a tekintetével Miket, de a 'Biztos elég lesz'-nél kitör belőle a hangos röhögés. Megadóan beleüti a homlokát a pultba és az alá kacarászik tovább. Egyik kezével keres egy nagy pogácsát és elkezdi majszolni. Persze ez nem megy, mert attól fél, hogy belefullad a falatba szóval egy félig teleszájas nevetős motyogással fejét felemelve, Mik felé tolja a tányért.*
- Szeretnél egy kis pogácsát?
*A 'kis' szót direkt megnyomja.*
- Kettőt fogyasztok a többit itt hagyom. Esélytelen, hogy mind megegyem. Bárki éhes az ma a vendégem akkor.
*Közben eszébe jut May, hogy ha itt maradt volna most ő is kaphatna ebből. Némileg csillapodik a jókedve emiatt, de nem akar sokáig szorongani ezen ezért lerázza az érzést. Teájából önt magának, kedve szerint ízesíti néha óvatosan belekortyol a forró italba lefojtva ezzel a nagy falatokat amiket harap.*
*May reakciója a pálinkára hasonlóra sikerül, mint a tündéré amire egy kis megkönnyebbülés fogja el. Akkor nem csak neki erős ez az ital. A fél-elf lány próbál udvarias maradni a krahácsolás közepette a tündér pedig együttérzően bólogat felé.
Amikor Mik felveszi a rendelést baljós érzés csapja meg. Hunyorogva méregeti a férfit, hogy vajon mibe nyúlt bele már megint, ami miatt így reagálhatott. "A pogácsában is alkohol van?" csak egy pillanatra suhan át ez a mondat fejében és már el is hessegeti. "Nem az nem lehet. Vagy de?" kisebb sóhajt ereszt el és úgy dönt, hogy elengedi a témát. Jöjjön aminek jönnie kell úgy is kiderül.
May válaszára terelődik a figyelme és észreveszi a félbemaradt kéznyújtást. A saját keze még éppen nem indult meg felé csak a szándéka született meg mozdulatnak. A tündér arcán erre végigshuan a bizonytalanság, amit enyhén belepirulva korrigál is amint lehet.
Gondolatban azért még is csak furcsállja az egészet hiszen az előbb nagy bátran még ő fogdosta a fél-elf kezét. Akkor most még is csak tolakodó volt, mert a másik nem szívesen nyújta oda a sajátját neki? Ahogy pálinka tisztul belőle kifelé egyre rosszabbul érzi magát és nem az ital utóhatása miatt hiszen ahhoz még túl kevés idő telt el.
May viszont biztosítja, hogy nem volt az. Teljesen összezavarodik a tündér és csak egyre pirosabb lesz.*
- Persze megértem.
*Együttérző mosolyt ereszt meg a másik felé.*
- Jó pihenést kívánok akkor neked.
*Mivel nem akarja ráerőltetni magát ismét ezért nem ajánlja fel a jövőbeli találkozás lehetőségét. Az már biztosan túl sok lenne. Inkább csak csöndben reménykedik, hogy még látják egymást.
Mayt nem túl feltűnően tekintetével egy darabon még elkíséri aztán visszafordul Mik irányába és valami ilyesmit motyog a bajsza alatt.*
- Biztosan én üldöztem el.
*Mélabúsan elkezdi a pult erezetét piszkálni meg végigkövetni az ujjbegyével.
Mik közben gyors rutinos mozdulatokkal tevékenykedik és egy pillanatra eltűnik a konyhában, hogy aztán gigantikus pogácsákkal és a hozzá járó teával és némi extrával jelenhessen meg. Fjärill nem tudja nem észrevenni a férfi tekintetét szervírozás közben. Egy nagy sóhajra készíti fel tüdejét csak úgy gyűlik benne a levegő. "Szóval akkor erről volt szó..." emlékezteti magát a férfi különös viselkedésére a rendelésnél. Az elfojtott nevetést két tenyérnyi falat közül azért sikerül elkapnia. Az érzelmei cikáznak ebben a pár másodpercben. Nem tudja, hogy most mérges legyen a szemtelenség miatt vagy nevessen vele együtt. Megpróbálkozik egy komoly szúrós tekintettel - a sóhaját még nem engedte el - ez persze nagyon gyorsan egy ocsmány csücsőrítős grimaszba torzul, mert szeretne komoly maradni, de nem sikerül. Csak úgy szúrja a tekintetével Miket, de a 'Biztos elég lesz'-nél kitör belőle a hangos röhögés. Megadóan beleüti a homlokát a pultba és az alá kacarászik tovább. Egyik kezével keres egy nagy pogácsát és elkezdi majszolni. Persze ez nem megy, mert attól fél, hogy belefullad a falatba szóval egy félig teleszájas nevetős motyogással fejét felemelve, Mik felé tolja a tányért.*
- Szeretnél egy kis pogácsát?
*A 'kis' szót direkt megnyomja.*
- Kettőt fogyasztok a többit itt hagyom. Esélytelen, hogy mind megegyem. Bárki éhes az ma a vendégem akkor.
*Közben eszébe jut May, hogy ha itt maradt volna most ő is kaphatna ebből. Némileg csillapodik a jókedve emiatt, de nem akar sokáig szorongani ezen ezért lerázza az érzést. Teájából önt magának, kedve szerint ízesíti néha óvatosan belekortyol a forró italba lefojtva ezzel a nagy falatokat amiket harap.*
6821. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-10-10 10:47:39
Üzenet elküldve: 2023-10-10 10:47:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
* Mivel a két hölgy igen élénk és nyílt érdeklődést mutat felé, gyorsan összeszedi magát. Ez ismerős, az ő terepe, mi oka volna hát feszélyezve érezni magát?
Figyelmét nem kerüli el Yeza hirtelen visszavonulása, szemöldöke meglepődött rezdülésével veszi tudomásul. Ismét meg kell állapítania, hogy ez a férfi tud valamit, ha ilyen könnyedén meghunyászkodásra készteti azt a nőt.
Hasonló nyíltsággal viszonozza, majd ál-szerény mosollyal nyugtázza a pillantásokat. Azért egy gyors oldalpillantást megkockáztat a Báróra, mit is szól ahhoz, hogy újdonatúj asszonykája úgy mustrálja, mint egy megvásárolandó tárgyat.
Nyugodt, egészen közömbös. *
~ Érdekes. ~
* Magában gyors következtetéseket tesz, hogy ezek szerint ez mondhatni, mindennapos eset, így hátradől gondolatban. *
- Pont olyan.
* Cápamosolyt villant a nőkre. Valódi, hamisítatlan érdeklődés csillan fel a sárga szemekben a kötözés említésére. És mivel az egyik legfőbb érdeme a magas túlélési készség, néma marad. Amíg még nem tudja, hányadán állnak a Báróval.
Elgondolkodó arccal végigsimít az állán, kaján mosollyal maga elé képzelve a jelenetet.
Szórakozott pillantással elnéz a búcsúzkodó gerlepár mellett, megtalálva az álnok vörös nőszemély tekintetét. Szája szélén bujkáló mosollyal, szendén lesütött szemekkel végigsimít a megmaradt nyakláncai egyikén.
Közömbös arccal figyeli, ahogy engedelmes második feleségként járul Caldorcor elé Yeza is. Sok minden meglepte ma, de ez lenne a hab a tortán. Sőt, a cseresznye annak tetején.
A reménykedve várt csók elmarad, csak némi suttogva elhangzó szótöredéket kap. Az élet igazságtalan. Rápillant a Báró feleségére, vajon milyen reakciót vált ki belőle a jelenet. Elgondolkozik, vajon nem egy édeshármas privát kis világába nyerhetett-e bepillantást.
Yezát ismerve nem lepődne meg, na de a Báró is őrizné még ennyire a wegtoreni szilajságot? Boldog házasemberként? A feleségére néz, félrebillenttt fejjel. Ha igazak a szóbeszédek, valamiféle tharg vér csörgedezik az ereiben. Egy másként, de mégis ugyanolyan szilaj és vad nép gyermeke, még ha csak félig is. Érdekes fejlemény lenne... Hogy tudná a hasznára fordítani? Már azon kívül, hogy lelkesen betársul. És ami még fontosabb... mit sustorgott a Báró fülébe Yeza?
Figyelmeztetést, valami mocskos kis titkot? *
- Köszönöm.
* A nők balra el, nem mondaná, hogy nagy bánatára. Végül is, első az üzlet és nincs kilátásban jelenleg olyasféle szórakozás. Caldorcor hirtelen támadt szívélyessége egyelőre nem nyugtatja meg, nem lát bele semmi többet puszta formalitásnál.
Helyet foglalnak, és végre előadhatja a mondanivalóját, majd csendben hallgat. Aprót kortyol az italból, majd elismerően bólint. Pislogás nélkül tartja a szemkontaktust, továbbra is szenvtelen arccal.
Apró fintor szalad a szájára, ami szinte mosolynak is értelmezhető. *
- Ha vetélytársként szeretnék részt venni az üzleti életben, nem kopogtatnék be az egyetlen konkurenciához és teregetném ki a lapjaimat, hanem szép csendben megjelenek, akár a gyom és megkapaszkodom a résekben.
* Ámbár, nem biztos, hogy csendes, diszkrét megjelenéssel vádolhatná őt bárki is. Leteszi a poharát és a combjaira könyökölve előredől. Némi feszültség jelenik meg a szeme sarkában. *
- A Kereskedőház részére kölcsönadom a hajómat szíves használatra, valamint kapcsolataimat és szerény képességeimet. De akarok valamit.
* A pontos részleteken természetesen még csavarhat egyet, kettőt. *
- Mivel, úgymond szabadúszóként tevékenykedem, nemrégiben felkeltettem egy nem kívánatos társaság figyelmét, akit szívesen elkerültem volna.
* Megrántja a vállát, mintha az egész semmiség volna és nem éppen azon filozofálgatott volna előző este, hogy vajon mikor látogatják meg az otthonában az egyik ködös hajnalon. *
- Sok mindenbe belenyúltam már, de olyasmiben nem szeretnék részt venni, ami rövid távon árthat az egészségnek. Ember-és fegyverkereskedelem... Nem jó dolog beleavatkozni az ilyesmibe, talán egyetértünk.
* Lustán pislant egyet és hátradől, mielőtt nemtörődöm vigyort villantana. *
- Mindig is ügyesen mentettem a bőröm és ezután is ezt tervezem. Jelenleg úgy gondolom, tudom kezelni a kialakult mostani helyzetemet. De egy nap... Ezért arra jutottam, hogy talán üdvös volna csatlakoznom egy nagyobb halhoz, amolyan... fedezékként. Így talán elkerülhetném a jövőbeni hasonló kellemetlen figyelmet.
* Nevet nem említ, bár valószínűleg Aderfi Aksil nem ismeretlen fogalom Caldorcor számára sem. Az aranygyűrűktől roskadozó sivatagi Yeza számára sem volt újdonság. Lopott fegyverek serege, bárki számára, aki meg tudja fizetni. Ha az embernek nem kivételesen ez irányúak az ambíciói, jobb, ha elkerüli az ilyesmit. *
//A mézeshetek elteltével//
* Mivel a két hölgy igen élénk és nyílt érdeklődést mutat felé, gyorsan összeszedi magát. Ez ismerős, az ő terepe, mi oka volna hát feszélyezve érezni magát?
Figyelmét nem kerüli el Yeza hirtelen visszavonulása, szemöldöke meglepődött rezdülésével veszi tudomásul. Ismét meg kell állapítania, hogy ez a férfi tud valamit, ha ilyen könnyedén meghunyászkodásra készteti azt a nőt.
Hasonló nyíltsággal viszonozza, majd ál-szerény mosollyal nyugtázza a pillantásokat. Azért egy gyors oldalpillantást megkockáztat a Báróra, mit is szól ahhoz, hogy újdonatúj asszonykája úgy mustrálja, mint egy megvásárolandó tárgyat.
Nyugodt, egészen közömbös. *
~ Érdekes. ~
* Magában gyors következtetéseket tesz, hogy ezek szerint ez mondhatni, mindennapos eset, így hátradől gondolatban. *
- Pont olyan.
* Cápamosolyt villant a nőkre. Valódi, hamisítatlan érdeklődés csillan fel a sárga szemekben a kötözés említésére. És mivel az egyik legfőbb érdeme a magas túlélési készség, néma marad. Amíg még nem tudja, hányadán állnak a Báróval.
Elgondolkodó arccal végigsimít az állán, kaján mosollyal maga elé képzelve a jelenetet.
Szórakozott pillantással elnéz a búcsúzkodó gerlepár mellett, megtalálva az álnok vörös nőszemély tekintetét. Szája szélén bujkáló mosollyal, szendén lesütött szemekkel végigsimít a megmaradt nyakláncai egyikén.
Közömbös arccal figyeli, ahogy engedelmes második feleségként járul Caldorcor elé Yeza is. Sok minden meglepte ma, de ez lenne a hab a tortán. Sőt, a cseresznye annak tetején.
A reménykedve várt csók elmarad, csak némi suttogva elhangzó szótöredéket kap. Az élet igazságtalan. Rápillant a Báró feleségére, vajon milyen reakciót vált ki belőle a jelenet. Elgondolkozik, vajon nem egy édeshármas privát kis világába nyerhetett-e bepillantást.
Yezát ismerve nem lepődne meg, na de a Báró is őrizné még ennyire a wegtoreni szilajságot? Boldog házasemberként? A feleségére néz, félrebillenttt fejjel. Ha igazak a szóbeszédek, valamiféle tharg vér csörgedezik az ereiben. Egy másként, de mégis ugyanolyan szilaj és vad nép gyermeke, még ha csak félig is. Érdekes fejlemény lenne... Hogy tudná a hasznára fordítani? Már azon kívül, hogy lelkesen betársul. És ami még fontosabb... mit sustorgott a Báró fülébe Yeza?
Figyelmeztetést, valami mocskos kis titkot? *
- Köszönöm.
* A nők balra el, nem mondaná, hogy nagy bánatára. Végül is, első az üzlet és nincs kilátásban jelenleg olyasféle szórakozás. Caldorcor hirtelen támadt szívélyessége egyelőre nem nyugtatja meg, nem lát bele semmi többet puszta formalitásnál.
Helyet foglalnak, és végre előadhatja a mondanivalóját, majd csendben hallgat. Aprót kortyol az italból, majd elismerően bólint. Pislogás nélkül tartja a szemkontaktust, továbbra is szenvtelen arccal.
Apró fintor szalad a szájára, ami szinte mosolynak is értelmezhető. *
- Ha vetélytársként szeretnék részt venni az üzleti életben, nem kopogtatnék be az egyetlen konkurenciához és teregetném ki a lapjaimat, hanem szép csendben megjelenek, akár a gyom és megkapaszkodom a résekben.
* Ámbár, nem biztos, hogy csendes, diszkrét megjelenéssel vádolhatná őt bárki is. Leteszi a poharát és a combjaira könyökölve előredől. Némi feszültség jelenik meg a szeme sarkában. *
- A Kereskedőház részére kölcsönadom a hajómat szíves használatra, valamint kapcsolataimat és szerény képességeimet. De akarok valamit.
* A pontos részleteken természetesen még csavarhat egyet, kettőt. *
- Mivel, úgymond szabadúszóként tevékenykedem, nemrégiben felkeltettem egy nem kívánatos társaság figyelmét, akit szívesen elkerültem volna.
* Megrántja a vállát, mintha az egész semmiség volna és nem éppen azon filozofálgatott volna előző este, hogy vajon mikor látogatják meg az otthonában az egyik ködös hajnalon. *
- Sok mindenbe belenyúltam már, de olyasmiben nem szeretnék részt venni, ami rövid távon árthat az egészségnek. Ember-és fegyverkereskedelem... Nem jó dolog beleavatkozni az ilyesmibe, talán egyetértünk.
* Lustán pislant egyet és hátradől, mielőtt nemtörődöm vigyort villantana. *
- Mindig is ügyesen mentettem a bőröm és ezután is ezt tervezem. Jelenleg úgy gondolom, tudom kezelni a kialakult mostani helyzetemet. De egy nap... Ezért arra jutottam, hogy talán üdvös volna csatlakoznom egy nagyobb halhoz, amolyan... fedezékként. Így talán elkerülhetném a jövőbeni hasonló kellemetlen figyelmet.
* Nevet nem említ, bár valószínűleg Aderfi Aksil nem ismeretlen fogalom Caldorcor számára sem. Az aranygyűrűktől roskadozó sivatagi Yeza számára sem volt újdonság. Lopott fegyverek serege, bárki számára, aki meg tudja fizetni. Ha az embernek nem kivételesen ez irányúak az ambíciói, jobb, ha elkerüli az ilyesmit. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409