Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 345 (6881. - 6900. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6900. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-25 13:24:13
Üzenet elküldve: 2023-11-25 13:24:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Yeza gerince mentén végigszánt a jeges borzongás. Megelevenedik előtte a fakó tincsek tánca az elbeszélés nyomán, amint az a leány fürgén, kecsesen pördül, ahogy villan a penge a kezében. És ahogy az a lándzsa vörösre festi a lelátókról figyelő tömeg lenyűgözöttségét. A dermedt csend. Krultos sosem értette igazán e véres cirkusz kottáját. Csak az ölését. Milyen ironikus, hogy pont tőle tagadta meg a sors, hogy trónfosztását utolsó lehelete kísérje az Aréna homokján. Életre kárhoztatott. S lám úgy él, ahogy harcolt: szívtelen, lelkiismerettelen állatként.
Yeza sosem nevezte el a kardját, mint Wegtorenben szokás. Pedig az a penge mindig jól szolgálta, s hozzá tartozik, akárcsak jellegzetes rőt fürtjei. Kifogás mindig volt: még nem találta meg a megfelelő nevet; majd akkor, ha ezen vagy azon a megbízáson sikeresen túl lesz; majd ha a mesterektől megkapja a Főnix Pecsétjének elismerését... De igazából talán mindig csak félt a felelősségtől, ami ezzel jár. A neveknek hatalma van, ez tudott. Ez a démoni, vén warg pedig részvétlen tetézi természete gyűlöletes förtelmét. E névadásban Yeza nem lát mást, mint hogy Krultos kinyúl a megölt leány lelkéért, s halálában is megöli újra és újra, mikor a szépséges kardot a maga szolgálatára fogja. Fülébe cseng a penge esdeklő csendje, miképp az Arénáé Nhuur halála után.
Bármily ügyes is olykor a színlelésben, most nem megy. Felkavarja ez a dolog és egyszersmind mély megvetéssel égő gyűlöletét is felszítja a gladiátor iránt. Keze akaratlanul is megszorul a markolaton. Ujjaira pedig Nhuur, Hüxia, s ki tudja még, hány dühös lélek haragja fog rá, hogy Yeza által fizessenek békéjükért a bosszú halált csengő elégtételével.*
- Jenari? *A név téríti észhez. A saját fejére is ítéletet mondana, ha végezne Krultossal. Ráadásul itt, a Báró fedele alatt, míg a háza vendége.* - A lányod? *Leereszti a kardot és félrebiccenti a fejét. ~Úgy apának is épp olyan csapnivaló vagy, mint embernek.~ Rég látta már Jenarit, de nem volt valami jó bőrben.*
- Miután felszívódtál, a kapitányát kereste, nem az apját. Az ellenségeid felől érdeklődött, tartva attól, mit hagytál a nyakukon. *A Jenari nem ritka név odahaza, de az ösztönei szinte kiabálnak.* - A Bajnok leánya városőrnek áll, hogy kivívja az apja figyelmét... *Győzelemittas kis félmosoly húzódik a szája szegletébe.
Leoldja magáról a fegyverövet és visszacsúsztatja a fehér pengét a kardhüvelybe, aztán rátekeri a szíjat, hogy ugyanúgy helyezze a lándzsa mellé, ahogy elvette onnan.*
- Ha meggyőzöm a Bárómat, elcserélnéd? Egy igazi, wegtoreni mesterkardra mondjuk. Mert hát... ez valóban kivételes és gyönyörű darab, de ahová most mégy, talán jobb hasznát vennéd egy hozzád jobban illőnek.
*Yeza gerince mentén végigszánt a jeges borzongás. Megelevenedik előtte a fakó tincsek tánca az elbeszélés nyomán, amint az a leány fürgén, kecsesen pördül, ahogy villan a penge a kezében. És ahogy az a lándzsa vörösre festi a lelátókról figyelő tömeg lenyűgözöttségét. A dermedt csend. Krultos sosem értette igazán e véres cirkusz kottáját. Csak az ölését. Milyen ironikus, hogy pont tőle tagadta meg a sors, hogy trónfosztását utolsó lehelete kísérje az Aréna homokján. Életre kárhoztatott. S lám úgy él, ahogy harcolt: szívtelen, lelkiismerettelen állatként.
Yeza sosem nevezte el a kardját, mint Wegtorenben szokás. Pedig az a penge mindig jól szolgálta, s hozzá tartozik, akárcsak jellegzetes rőt fürtjei. Kifogás mindig volt: még nem találta meg a megfelelő nevet; majd akkor, ha ezen vagy azon a megbízáson sikeresen túl lesz; majd ha a mesterektől megkapja a Főnix Pecsétjének elismerését... De igazából talán mindig csak félt a felelősségtől, ami ezzel jár. A neveknek hatalma van, ez tudott. Ez a démoni, vén warg pedig részvétlen tetézi természete gyűlöletes förtelmét. E névadásban Yeza nem lát mást, mint hogy Krultos kinyúl a megölt leány lelkéért, s halálában is megöli újra és újra, mikor a szépséges kardot a maga szolgálatára fogja. Fülébe cseng a penge esdeklő csendje, miképp az Arénáé Nhuur halála után.
Bármily ügyes is olykor a színlelésben, most nem megy. Felkavarja ez a dolog és egyszersmind mély megvetéssel égő gyűlöletét is felszítja a gladiátor iránt. Keze akaratlanul is megszorul a markolaton. Ujjaira pedig Nhuur, Hüxia, s ki tudja még, hány dühös lélek haragja fog rá, hogy Yeza által fizessenek békéjükért a bosszú halált csengő elégtételével.*
- Jenari? *A név téríti észhez. A saját fejére is ítéletet mondana, ha végezne Krultossal. Ráadásul itt, a Báró fedele alatt, míg a háza vendége.* - A lányod? *Leereszti a kardot és félrebiccenti a fejét. ~Úgy apának is épp olyan csapnivaló vagy, mint embernek.~ Rég látta már Jenarit, de nem volt valami jó bőrben.*
- Miután felszívódtál, a kapitányát kereste, nem az apját. Az ellenségeid felől érdeklődött, tartva attól, mit hagytál a nyakukon. *A Jenari nem ritka név odahaza, de az ösztönei szinte kiabálnak.* - A Bajnok leánya városőrnek áll, hogy kivívja az apja figyelmét... *Győzelemittas kis félmosoly húzódik a szája szegletébe.
Leoldja magáról a fegyverövet és visszacsúsztatja a fehér pengét a kardhüvelybe, aztán rátekeri a szíjat, hogy ugyanúgy helyezze a lándzsa mellé, ahogy elvette onnan.*
- Ha meggyőzöm a Bárómat, elcserélnéd? Egy igazi, wegtoreni mesterkardra mondjuk. Mert hát... ez valóban kivételes és gyönyörű darab, de ahová most mégy, talán jobb hasznát vennéd egy hozzád jobban illőnek.
6899. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-24 23:42:04
Üzenet elküldve: 2023-11-24 23:42:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Szórakozottan elnézi a rőthajút, miképp játszadozik a karddal. Legalább valami mulatsága is akad, míg fürdőzik. Ám a leány aztán váratlan tanúbizonyságot tesz arról, hogy nem először van a kezében kard. Eltöpreng a dolgon, végül arra a következtetésre jut, hogy kár lenne a szóért. A kis kurtizán biztosan elhencegett volna már vele, ha valóban értene az ilyesmihez.*
-A várostól kaptam. Szerény ajándék ez azért, amit tettem értük. Biztosan nem ilyet kovácsoltattam volna magamnak, ha lett volna döntésem benne. *Végigsimítja tenyerét frissen nyírt szakállán.*
-De kétségkívül jó penge, így megtartom. *Nem lepődik meg rajta, hogy a kard elnyerte Yeza tetszését. Illik a kezébe.*
-Karcsú. Gyors. Szép. Nhuur-nak neveztem el. *Kikászálódik a dézsából, majd a törölközőért nyúl.*
-Egy szalmahajú leány viselte e nevet, akit meg kellett ölnöm. Jól harcolt és elszántan. Villogott a kezében a penge, mintha hozzá lenne nőve a karjához. Megvágott a beste. Még a nyoma is megvan. *Végighúzza kezét dereka felett, ahol egy leheletvékony, ám hosszú forradás éktelenkedik. Látszólag szívesen mesél. Szereti felidézni az Aréna emlékeit, ehhez nem férhet kétség.*
-Azt hitte, legyűrheti a Láng Fattyát. Tiszteltem érte, s a közönség is. Nem volt üdvrivalgás, de még egy árva taps sem, mikor elmetszettem a torkát a sisak alatt. Egy olyan lándzsával, mint amaz. *Az árválkodó fegyver felé biccent, miközben körbecsavarja magán a törölközőt. Szavaiban keresve sem találni megbánást vagy szánalmat. Ki az Aréna homokjára lép, táncba hívja a halált. Az ágy végébe ül, majd Yezára emeli pillantását. Elmosolyodik a kardot szorongató leány látványára.*
-Vad vagy, mint az igazi wegtoreni fehérnépek. Akár a leányom, Jenari, vagy az anyja. Egyik sem retten a vértől. *Hátradőlve nyúlik el az ágyon, mint aki aludni készül. Egyelőre azonban tenyereit tarkója alá helyezve figyel. Nem tart a kurtizánnak vélt vöröstől, sem attól, hogy aranyának vagy ingóságainak lába kél. Mindenesetre a világért sem szenderedne el, míg valaki kardot suhogtat mellette.*
*Szórakozottan elnézi a rőthajút, miképp játszadozik a karddal. Legalább valami mulatsága is akad, míg fürdőzik. Ám a leány aztán váratlan tanúbizonyságot tesz arról, hogy nem először van a kezében kard. Eltöpreng a dolgon, végül arra a következtetésre jut, hogy kár lenne a szóért. A kis kurtizán biztosan elhencegett volna már vele, ha valóban értene az ilyesmihez.*
-A várostól kaptam. Szerény ajándék ez azért, amit tettem értük. Biztosan nem ilyet kovácsoltattam volna magamnak, ha lett volna döntésem benne. *Végigsimítja tenyerét frissen nyírt szakállán.*
-De kétségkívül jó penge, így megtartom. *Nem lepődik meg rajta, hogy a kard elnyerte Yeza tetszését. Illik a kezébe.*
-Karcsú. Gyors. Szép. Nhuur-nak neveztem el. *Kikászálódik a dézsából, majd a törölközőért nyúl.*
-Egy szalmahajú leány viselte e nevet, akit meg kellett ölnöm. Jól harcolt és elszántan. Villogott a kezében a penge, mintha hozzá lenne nőve a karjához. Megvágott a beste. Még a nyoma is megvan. *Végighúzza kezét dereka felett, ahol egy leheletvékony, ám hosszú forradás éktelenkedik. Látszólag szívesen mesél. Szereti felidézni az Aréna emlékeit, ehhez nem férhet kétség.*
-Azt hitte, legyűrheti a Láng Fattyát. Tiszteltem érte, s a közönség is. Nem volt üdvrivalgás, de még egy árva taps sem, mikor elmetszettem a torkát a sisak alatt. Egy olyan lándzsával, mint amaz. *Az árválkodó fegyver felé biccent, miközben körbecsavarja magán a törölközőt. Szavaiban keresve sem találni megbánást vagy szánalmat. Ki az Aréna homokjára lép, táncba hívja a halált. Az ágy végébe ül, majd Yezára emeli pillantását. Elmosolyodik a kardot szorongató leány látványára.*
-Vad vagy, mint az igazi wegtoreni fehérnépek. Akár a leányom, Jenari, vagy az anyja. Egyik sem retten a vértől. *Hátradőlve nyúlik el az ágyon, mint aki aludni készül. Egyelőre azonban tenyereit tarkója alá helyezve figyel. Nem tart a kurtizánnak vélt vöröstől, sem attól, hogy aranyának vagy ingóságainak lába kél. Mindenesetre a világért sem szenderedne el, míg valaki kardot suhogtat mellette.*
6898. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-24 19:42:03
Üzenet elküldve: 2023-11-24 19:42:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*A takarításban sincs gyakorlata így a sorrendet sem látja át. Bár inkább arról szólt volna a kérdése, hogy ihat-e - nem, nem ehet-e - először. Attól kicsit rendbejönne, mérséklődne kezének remegése is. Ám nem kap feloldozást, előbb takarítania kell. A pultos nem engedi hátra, amikor elé lép, megtorpan, újra védekezőn emeli fel kezeit, mintha attól félne, hogy megütik pofátlansága miatt.*
- Oké már. Hátul. *Ismétli bárgyún mosolyogva az instukciókat.
Fájdalmasan húzza el a száját, amikor az istállónál lévő vízről esik szó. Ha kint van, minden bizonnyal hideg, mint a rohadás. De majd valahogy elmellőzi a dolgot.*
- Az kafa. *Válaszolja az idegennek a levesre, de lelki szemei előtt a bor lebeg inkább.
Ugyan nagyon igyekszik, de sietségében ejt hibákat takarítás közben. Kihagy helyeket, főleg az asztalok és székek alatti terület marad ki. De ahol a legtöbbet járnak, ott azért elvégzi a söprést.*
- Vettem, főnök. Mik, értem. *Int oda bocsánatkérő mosollyal sietve, ahogy felgyorsul a kezében a seprű, mert megkapja a lehetőséget, hogy utána ehet. Bár közbeszúrják a mosdást is, amihez kap egy rongyot és szappant is. Úgy tűnik, nem kerülheti el a hideg vizes mosdást.*
- Már indulok is, havehemiker... *Igyekszik javítani hebegve és csak gyorsan elkapná a rongyot és a szappant, mielőtt kiosztanak neki egyet a beígért nyaklevesből.
Azt még hallja, hogy a fickó berendeli neki a forralt bort és vigyorogva szedi sáros bakancsait, hogy minél gyorsabban végezhessen. Amikor kimegy, nyitva marad mögötte újra az ajtó, hogy pár szívdobbanásnyi idő után becsapódik, jelezve, hogy Sheni rájött a hibájára.
Az istállónál rövid keresgélés után megleli a kutat és egy vedret. Húz magának egy cudarul kellemetlen vizet és elindul vele befelé. Igyekszik nem kilötyögtetni, ami sikerül is neki kisebb-nagyobb sikerrel.*
- Megmelegíthetem valahol? *Kérdi kérlelő szemekkel Miktől, Semmi kedve a jeges vízben megfürdeni, akkor inkább lelép. Ha lehetőséget kap rá, akkor megmelegíti a vizet, hogy az arra megfelelő helyen, sokkal lelkesebben kezdjen neki a tisztálkodásnak. Csak a felsőruházatát veszi le, de ott alaposan megmosakszik a rongy és a szappan segítségével, miközben halkan énekelget.*
- Egy kis virág a völgy ölén oly boldog csendben élt, mint esti napfény oly derűs és hallgat mint az éj...
*A takarításban sincs gyakorlata így a sorrendet sem látja át. Bár inkább arról szólt volna a kérdése, hogy ihat-e - nem, nem ehet-e - először. Attól kicsit rendbejönne, mérséklődne kezének remegése is. Ám nem kap feloldozást, előbb takarítania kell. A pultos nem engedi hátra, amikor elé lép, megtorpan, újra védekezőn emeli fel kezeit, mintha attól félne, hogy megütik pofátlansága miatt.*
- Oké már. Hátul. *Ismétli bárgyún mosolyogva az instukciókat.
Fájdalmasan húzza el a száját, amikor az istállónál lévő vízről esik szó. Ha kint van, minden bizonnyal hideg, mint a rohadás. De majd valahogy elmellőzi a dolgot.*
- Az kafa. *Válaszolja az idegennek a levesre, de lelki szemei előtt a bor lebeg inkább.
Ugyan nagyon igyekszik, de sietségében ejt hibákat takarítás közben. Kihagy helyeket, főleg az asztalok és székek alatti terület marad ki. De ahol a legtöbbet járnak, ott azért elvégzi a söprést.*
- Vettem, főnök. Mik, értem. *Int oda bocsánatkérő mosollyal sietve, ahogy felgyorsul a kezében a seprű, mert megkapja a lehetőséget, hogy utána ehet. Bár közbeszúrják a mosdást is, amihez kap egy rongyot és szappant is. Úgy tűnik, nem kerülheti el a hideg vizes mosdást.*
- Már indulok is, havehemiker... *Igyekszik javítani hebegve és csak gyorsan elkapná a rongyot és a szappant, mielőtt kiosztanak neki egyet a beígért nyaklevesből.
Azt még hallja, hogy a fickó berendeli neki a forralt bort és vigyorogva szedi sáros bakancsait, hogy minél gyorsabban végezhessen. Amikor kimegy, nyitva marad mögötte újra az ajtó, hogy pár szívdobbanásnyi idő után becsapódik, jelezve, hogy Sheni rájött a hibájára.
Az istállónál rövid keresgélés után megleli a kutat és egy vedret. Húz magának egy cudarul kellemetlen vizet és elindul vele befelé. Igyekszik nem kilötyögtetni, ami sikerül is neki kisebb-nagyobb sikerrel.*
- Megmelegíthetem valahol? *Kérdi kérlelő szemekkel Miktől, Semmi kedve a jeges vízben megfürdeni, akkor inkább lelép. Ha lehetőséget kap rá, akkor megmelegíti a vizet, hogy az arra megfelelő helyen, sokkal lelkesebben kezdjen neki a tisztálkodásnak. Csak a felsőruházatát veszi le, de ott alaposan megmosakszik a rongy és a szappan segítségével, miközben halkan énekelget.*
- Egy kis virág a völgy ölén oly boldog csendben élt, mint esti napfény oly derűs és hallgat mint az éj...
6897. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-23 17:39:58
Üzenet elküldve: 2023-11-23 17:39:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Mykael egész jól szórakozik a fickón. Látott épp elég olyan lecsúszott alakot, mint amilyennek Shen'eriel Shianon is tűnik. Tudja, hogy a bor a fontosabb és nem a leves, pedig ennek pont fordítva kellene lennie. De a zsoldos nem az a fajta, aki meg akarja váltani a világot. Elfogadja, hogy az emberek néha megrokkannak, meghalnak, éhen pusztulnak vagy halálra fagynak. Ha ez a sorsod, nem kerülheted el. A bort is csak azért ajánlja fel, mert az már úgyse ront semmin, legfeljebb kicsit javít a csavargó kedélyén.*
- Jó bizony.
*feleli neki, amikor a leves iránt érdeklődik. Ő maga már majdnem végzett vele, és már ott tart, hogy a cipót falja be, amiben a ragulevest megkapta. A sörét is jóízűen fogyasztja hozzá.
Nagyjából addigra végez is a vacsorájával, mire Mikarr elzavarja fürdeni Shen'erielt. Akkor aztán felkel a helyéről, és a jobb vállára veszi a hátizsákját, majd odamegy a pulthoz, és átad 13 aranyat Mikarr Mar Mair [KKK]nak
.*
- Tessék, ebből biztosan kitelik a forralt bor. Ha sok, tartsd meg vagy add neki a többletet, rád bízom.
*mondja. Mivel a kulcsot megkapta már korábban, most már csak biccent és felvonul a szobájába.
Odafönt aztán lepakolja a a hátizsákját az ágy mellé. Ha netán még hordanák a vizet a fürdőjéhez, ő nem akadályozza ezt meg, de közben azért megválik a bőrvértjétől, a bakancsától és az övétől, tőrétől, erszényétől. Ezeket az asztalra teszi. Csak amikor már ténylegesen magára marad, akkor veszi le ujjatlan ingét és az alatta lévő, a mellkasán kereszülvetett hevedert, benne a pénze maradékával. Pajzsnak se utolsók az érmék, de sokkal inkább azért hordja így, mert így a legkisebb az esélye, hogy ellopják tőle. A nadrágjától és az ágyékkötőjétől is megválik, de mielőtt még bemászna a fürdőbe, ránéz a jobb felkarján lévő, elkoszolódott kötésre. Egy pár másodpercnyi tétovázás után megvonja a vállát, és elkezdi lefejteni a poros gézt. Végül is, eltelt már annyi idő, ameddig fenn kellett hagynia a kötést. Alóla felbukkan a kikötőben szerzett tetoválása, a fekete hatos szám. Azóta nem látta, hogy a bőrébe vésték és bekötözték, így most az újdonság erejével szemlélgeti. Aztán rájön, hogy ahhoz nincs elég meleg, hogy ő pucéron álldogáljon a szoba közepén, ezért végül bemászik a dézsába. Egy jó forró fürdő igen élvezetes dolog tud lenni, de ő nem az a fajta, aki szórakozásból fürdőzik. Most is gyorsan és hatékonyan dörgöli le magáról az út porát, meg az azt megelőző nagyjából egy hét minden szennyét is. Hajat is mos, szappannal, mert már kezdett vakarózni. Mire végez a fürdővel, elég barnás a víz. Ő viszont ezzel nem törődik, hanem egy gyors törülközés után beveti magát az ágyába, hogy pár perccel később már nyugodtan alhassa a katonák sose túl mély álmát.*
*Mykael egész jól szórakozik a fickón. Látott épp elég olyan lecsúszott alakot, mint amilyennek Shen'eriel Shianon is tűnik. Tudja, hogy a bor a fontosabb és nem a leves, pedig ennek pont fordítva kellene lennie. De a zsoldos nem az a fajta, aki meg akarja váltani a világot. Elfogadja, hogy az emberek néha megrokkannak, meghalnak, éhen pusztulnak vagy halálra fagynak. Ha ez a sorsod, nem kerülheted el. A bort is csak azért ajánlja fel, mert az már úgyse ront semmin, legfeljebb kicsit javít a csavargó kedélyén.*
- Jó bizony.
*feleli neki, amikor a leves iránt érdeklődik. Ő maga már majdnem végzett vele, és már ott tart, hogy a cipót falja be, amiben a ragulevest megkapta. A sörét is jóízűen fogyasztja hozzá.
Nagyjából addigra végez is a vacsorájával, mire Mikarr elzavarja fürdeni Shen'erielt. Akkor aztán felkel a helyéről, és a jobb vállára veszi a hátizsákját, majd odamegy a pulthoz, és átad 13 aranyat Mikarr Mar Mair [KKK]nak
.*- Tessék, ebből biztosan kitelik a forralt bor. Ha sok, tartsd meg vagy add neki a többletet, rád bízom.
*mondja. Mivel a kulcsot megkapta már korábban, most már csak biccent és felvonul a szobájába.
Odafönt aztán lepakolja a a hátizsákját az ágy mellé. Ha netán még hordanák a vizet a fürdőjéhez, ő nem akadályozza ezt meg, de közben azért megválik a bőrvértjétől, a bakancsától és az övétől, tőrétől, erszényétől. Ezeket az asztalra teszi. Csak amikor már ténylegesen magára marad, akkor veszi le ujjatlan ingét és az alatta lévő, a mellkasán kereszülvetett hevedert, benne a pénze maradékával. Pajzsnak se utolsók az érmék, de sokkal inkább azért hordja így, mert így a legkisebb az esélye, hogy ellopják tőle. A nadrágjától és az ágyékkötőjétől is megválik, de mielőtt még bemászna a fürdőbe, ránéz a jobb felkarján lévő, elkoszolódott kötésre. Egy pár másodpercnyi tétovázás után megvonja a vállát, és elkezdi lefejteni a poros gézt. Végül is, eltelt már annyi idő, ameddig fenn kellett hagynia a kötést. Alóla felbukkan a kikötőben szerzett tetoválása, a fekete hatos szám. Azóta nem látta, hogy a bőrébe vésték és bekötözték, így most az újdonság erejével szemlélgeti. Aztán rájön, hogy ahhoz nincs elég meleg, hogy ő pucéron álldogáljon a szoba közepén, ezért végül bemászik a dézsába. Egy jó forró fürdő igen élvezetes dolog tud lenni, de ő nem az a fajta, aki szórakozásból fürdőzik. Most is gyorsan és hatékonyan dörgöli le magáról az út porát, meg az azt megelőző nagyjából egy hét minden szennyét is. Hajat is mos, szappannal, mert már kezdett vakarózni. Mire végez a fürdővel, elég barnás a víz. Ő viszont ezzel nem törődik, hanem egy gyors törülközés után beveti magát az ágyába, hogy pár perccel később már nyugodtan alhassa a katonák sose túl mély álmát.*
6896. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-23 12:57:56
Üzenet elküldve: 2023-11-23 12:57:56
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
- Nyilván *bólint a sorrendre. A felmosás utáni söprésnek nem sok értelme lenne, de a későbbi seprűkezelésből már könnyen le lehet vonni a következtetést, hogy az elfnek valószínűleg annyi köze van bármelyik művelethez, mint a legújabb lihanechi divathoz.*
- Hátul majd a mosakodást ejtheted meg. Nem ott *lép elé, mielőtt bekóricálna a szolgálati területre, ahol idegeneknek egyértelműen semmi keresnivalója.* - Az istállónál találsz vödröt meg vizet is hozzá. Kint körbemehetsz.
*A seprű meg a felmosó már oda van készítve, mert a sok esti jövés-menés után mindenképp esedékes lett volna. Szóval csak a pult melletti sarok felé bök az ujjával, hogy a helyes irányba koordinálja a fickót.
A vacsorázó vendég igen jóhiszemű kiegészítést kanyarít az eredeti ajánlatra. Mik szája széle kicsit megrándul, mert látott már pár kocsmatölteléket hozzá, hogy tudja, azt a kézremegést naivitás lenne a kinti hideg vagy az éhség számlájára írni.
A söprés címszó alatt prezentált bohózat sztoikus sóhajt húz ki a pultosból. Mire is számított? Az újbóli alkudozásból pedig már egészen tisztán látszik, hogy ez a fickó egy igazi semmirekellő, Mik pedig belenyúlt vele a ganéba.*
- Ha még egyszer így hívsz, nyaklevest kapsz, de isteneset! Mik vagyok, értve?!
*Kicsap a pultra egy tiszta, de már csak portörlésre dedikált rongyot meg egy darab szappant. (Szíve szerint a feketemosogató elnyűtt gyökérkeféjét is mellékelné, de nem hagyná egyedül fickót egy elhagyott gombnál nagyobb érték társaságában se.)*
- Na tűnés mosakodni, addig intézem a kaját.
- Nyilván *bólint a sorrendre. A felmosás utáni söprésnek nem sok értelme lenne, de a későbbi seprűkezelésből már könnyen le lehet vonni a következtetést, hogy az elfnek valószínűleg annyi köze van bármelyik művelethez, mint a legújabb lihanechi divathoz.*
- Hátul majd a mosakodást ejtheted meg. Nem ott *lép elé, mielőtt bekóricálna a szolgálati területre, ahol idegeneknek egyértelműen semmi keresnivalója.* - Az istállónál találsz vödröt meg vizet is hozzá. Kint körbemehetsz.
*A seprű meg a felmosó már oda van készítve, mert a sok esti jövés-menés után mindenképp esedékes lett volna. Szóval csak a pult melletti sarok felé bök az ujjával, hogy a helyes irányba koordinálja a fickót.
A vacsorázó vendég igen jóhiszemű kiegészítést kanyarít az eredeti ajánlatra. Mik szája széle kicsit megrándul, mert látott már pár kocsmatölteléket hozzá, hogy tudja, azt a kézremegést naivitás lenne a kinti hideg vagy az éhség számlájára írni.
A söprés címszó alatt prezentált bohózat sztoikus sóhajt húz ki a pultosból. Mire is számított? Az újbóli alkudozásból pedig már egészen tisztán látszik, hogy ez a fickó egy igazi semmirekellő, Mik pedig belenyúlt vele a ganéba.*
- Ha még egyszer így hívsz, nyaklevest kapsz, de isteneset! Mik vagyok, értve?!
*Kicsap a pultra egy tiszta, de már csak portörlésre dedikált rongyot meg egy darab szappant. (Szíve szerint a feketemosogató elnyűtt gyökérkeféjét is mellékelné, de nem hagyná egyedül fickót egy elhagyott gombnál nagyobb érték társaságában se.)*
- Na tűnés mosakodni, addig intézem a kaját.
6895. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-23 06:27:38
Üzenet elküldve: 2023-11-23 06:27:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Leteszi a tálcát az ágyra, aztán leguggol a fegyverekhez, mintha valami élőt mustrálna, amihez még nincs bizalma, de határtalanul lenyűgözi. Finoman simít végig a szépséges markolatkosáron. Ahogy ujjnyira kimozdítja a hüvelyből, meglepetten hőköl hátra. Még sosem látott ilyen pengét. Nyel egyet, és félrebiccentett fejjel figyeli pár pillanatig, mintha arra várna, hogy megmozduljon. De a kard nem mozdul, s nem is mutat semmi figyelmeztető jelet arra, hogy nem kéne bolygatni. A wegtoreniek többsége babonás népség, és Yeza sincs ezzel másképp. A Tűz Városa amúgy is bővelkedik a misztikus mesékben, melyek könnyen megragadnak az arra fogékonyakban.
Mikor a fegyverövvel együtt felemeli a kardot, már sejthető, hogy nem elégszik meg az egyszerű kíváncsiskodással. Vékony derekára illeszti a szíjat és mivel a csat maga kapaszkodó nélkül marad ilyen szűkre húzva, csak meghurkolja, mint a vékonyabb, veretes díszöveket szokás. Kacska a mozdulat, amivel elővonja a kardot. Nem is sikerül elsőre. Ám amikor a tejfehér penge teljes egészében megmutatja magát, lenyűgözötten tekint végig rajta. A maga elé emelt különleges pengével, a vékony, alig valamit takaró köntösre kötött fegyverövvel egy elfeledett kultusz papnőit idézi. Vagy egy pikáns színdarab díváját egy nívós orgia nyitányán.
Könnyeden mozdul. Biztosan fogja a fegyvert. Egy hozzáértőben különös érzetet kelthet. Finom érzékiségbe burkolt tánc, de a mélyén úgy emlékeztet egy kardforgató vérkomoly mozdulataira. Nem több egy bujkáló gondolatnál, s talán készakarva találták így ki a táncot, hogy ezzel az egyedi hangulattal fűszerezzék amúgy wegtoreni módra.*
- Gyönyörű penge *pillant végig rajta a rögtönzött kis előadás utolsó fordulója után.* - De hozzád egészen más kardot képzelnék el. *Mosoly kunkorodik a szája szegletébe. Denjaar durva ember, vehemens természettel. Jobban nem is különbözhetne attól, amit ez a penge tükröz.* - Annyira *finoman megsimítja a gerincét* - törékenynek tűnik. *Nem tudná megmondani, hogy fém-e egyáltalán a tejfehér anyag, de abban valahogy egészen biztos, hogy pont ugyanolyan éles.*
*Leteszi a tálcát az ágyra, aztán leguggol a fegyverekhez, mintha valami élőt mustrálna, amihez még nincs bizalma, de határtalanul lenyűgözi. Finoman simít végig a szépséges markolatkosáron. Ahogy ujjnyira kimozdítja a hüvelyből, meglepetten hőköl hátra. Még sosem látott ilyen pengét. Nyel egyet, és félrebiccentett fejjel figyeli pár pillanatig, mintha arra várna, hogy megmozduljon. De a kard nem mozdul, s nem is mutat semmi figyelmeztető jelet arra, hogy nem kéne bolygatni. A wegtoreniek többsége babonás népség, és Yeza sincs ezzel másképp. A Tűz Városa amúgy is bővelkedik a misztikus mesékben, melyek könnyen megragadnak az arra fogékonyakban.
Mikor a fegyverövvel együtt felemeli a kardot, már sejthető, hogy nem elégszik meg az egyszerű kíváncsiskodással. Vékony derekára illeszti a szíjat és mivel a csat maga kapaszkodó nélkül marad ilyen szűkre húzva, csak meghurkolja, mint a vékonyabb, veretes díszöveket szokás. Kacska a mozdulat, amivel elővonja a kardot. Nem is sikerül elsőre. Ám amikor a tejfehér penge teljes egészében megmutatja magát, lenyűgözötten tekint végig rajta. A maga elé emelt különleges pengével, a vékony, alig valamit takaró köntösre kötött fegyverövvel egy elfeledett kultusz papnőit idézi. Vagy egy pikáns színdarab díváját egy nívós orgia nyitányán.
Könnyeden mozdul. Biztosan fogja a fegyvert. Egy hozzáértőben különös érzetet kelthet. Finom érzékiségbe burkolt tánc, de a mélyén úgy emlékeztet egy kardforgató vérkomoly mozdulataira. Nem több egy bujkáló gondolatnál, s talán készakarva találták így ki a táncot, hogy ezzel az egyedi hangulattal fűszerezzék amúgy wegtoreni módra.*
- Gyönyörű penge *pillant végig rajta a rögtönzött kis előadás utolsó fordulója után.* - De hozzád egészen más kardot képzelnék el. *Mosoly kunkorodik a szája szegletébe. Denjaar durva ember, vehemens természettel. Jobban nem is különbözhetne attól, amit ez a penge tükröz.* - Annyira *finoman megsimítja a gerincét* - törékenynek tűnik. *Nem tudná megmondani, hogy fém-e egyáltalán a tejfehér anyag, de abban valahogy egészen biztos, hogy pont ugyanolyan éles.*
6894. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 20:23:30
Üzenet elküldve: 2023-11-22 20:23:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*A belépője nem arat nagy sikert, bár ehhez már hozzászokott. A Pegazusba példának okáért be sem engednék. Az is lehet, hogy utálják az elfeket, más oka nem nagyon lehet. Mindkét koszos kezét maga elé tartva jelzi, hogy békével jött, barátságosnak szánt mosollyal, szinte oson közelebb a pulthoz, hogy előadja jövetelének okát. Az sem talál megértő szavakra, az is lehet, hogy a csapos is utálja az elfeket. Mi más oka lehet?
Megrebben a felemelt mutatóujjra és úgy néz rá, mint Sati kardjára, ami bármikor lecsaphat rá és ő visszakerül a hideg utcára.*
- Parancsolsz? *Kérdi értetlenül, majd lezuhan neki, amikor a pult mögött álló fickó az ajtó felé bök.*
- Uh, basszameg. *Csúszik ki a szitok a száján és már szedi is száradt sártól koszos bakancsát, hogy mielőbb helyrehozza hibáját.*
- Bocsánat-bocsánat. *Hízelgi vissza magát a pulthoz, hogy folytathassák a diskurzust. Út közben még a falatozó vendégtől is bocsánatot kér nonverbálisan.*
- Neeeeem, dehehogy! Biztosan neeeem. *Még keresztet is rajzol a szíve fölé visszaérve a pulthoz, hogy esküvéssel bizonyítsa ártatlanságát. Valójában fogalma sincs arról, hogy valaha dobták-e már ki az intézményből.
Az ajánlat kezdetére felcsillan a szeme, hogy azzal a lendülettel fagyjon is le a mosoly koszos képéről. Felmosni? Felsöpörni? Eeeh...*
- Ebben a sorrendben? *Kezdi tördelni kezeit bizonytalanul. Nem tudni, hogy a feladat nehézsége vagy milyensége állja útját, hogy a tettlegesség mezejére lépjen. A vendég is belép a beszélgetésbe, megtoldva a dolgos-ajánlatot pár arannyal és a tea helyetti forralt borral. Sheni szájában már a bor említésétől is összefut a nyálában a száj, hevesen nyel is egyet. A jelenlévők hihetik, hogy a raguleves az oka, de nem, a bor az. Remegő kezét a rongyos köpenye redői közé rejti és megköszörülve torkát fordul vissza a pultos felé.*
- Hátul? *Kutatja a seprűt és a felmosót és ha engedélyt kap, akkor hátra andalog, hogy kelletlen megjelenjen a felszerelésekkel.*
- Finom a leves? *Kérdi a vendéget, aki aranyat ajánlott neki.*
- És köszönöm a segítséget.
*Láthatóan rosszul áll a kezében a szerszám, a seprű csak arra seper, ahol a szerzetesek táncra kelnek. Egy idő után rájön, hogy a saját bakancsából hulló sarat kergeti körbe-körbe. Bárgyún megmosolyogja magát, majd leveri a sár nagyját, hogy gyorsan végezzen is.*
- Haver, nagyon éhes vagyok, a felmosás előtt kaphatnék levest? *Vigyorog kérlelőn a csapos felé, remélve, hogy megszánja az éhes munkást.*
*A belépője nem arat nagy sikert, bár ehhez már hozzászokott. A Pegazusba példának okáért be sem engednék. Az is lehet, hogy utálják az elfeket, más oka nem nagyon lehet. Mindkét koszos kezét maga elé tartva jelzi, hogy békével jött, barátságosnak szánt mosollyal, szinte oson közelebb a pulthoz, hogy előadja jövetelének okát. Az sem talál megértő szavakra, az is lehet, hogy a csapos is utálja az elfeket. Mi más oka lehet?
Megrebben a felemelt mutatóujjra és úgy néz rá, mint Sati kardjára, ami bármikor lecsaphat rá és ő visszakerül a hideg utcára.*
- Parancsolsz? *Kérdi értetlenül, majd lezuhan neki, amikor a pult mögött álló fickó az ajtó felé bök.*
- Uh, basszameg. *Csúszik ki a szitok a száján és már szedi is száradt sártól koszos bakancsát, hogy mielőbb helyrehozza hibáját.*
- Bocsánat-bocsánat. *Hízelgi vissza magát a pulthoz, hogy folytathassák a diskurzust. Út közben még a falatozó vendégtől is bocsánatot kér nonverbálisan.*
- Neeeeem, dehehogy! Biztosan neeeem. *Még keresztet is rajzol a szíve fölé visszaérve a pulthoz, hogy esküvéssel bizonyítsa ártatlanságát. Valójában fogalma sincs arról, hogy valaha dobták-e már ki az intézményből.
Az ajánlat kezdetére felcsillan a szeme, hogy azzal a lendülettel fagyjon is le a mosoly koszos képéről. Felmosni? Felsöpörni? Eeeh...*
- Ebben a sorrendben? *Kezdi tördelni kezeit bizonytalanul. Nem tudni, hogy a feladat nehézsége vagy milyensége állja útját, hogy a tettlegesség mezejére lépjen. A vendég is belép a beszélgetésbe, megtoldva a dolgos-ajánlatot pár arannyal és a tea helyetti forralt borral. Sheni szájában már a bor említésétől is összefut a nyálában a száj, hevesen nyel is egyet. A jelenlévők hihetik, hogy a raguleves az oka, de nem, a bor az. Remegő kezét a rongyos köpenye redői közé rejti és megköszörülve torkát fordul vissza a pultos felé.*
- Hátul? *Kutatja a seprűt és a felmosót és ha engedélyt kap, akkor hátra andalog, hogy kelletlen megjelenjen a felszerelésekkel.*
- Finom a leves? *Kérdi a vendéget, aki aranyat ajánlott neki.*
- És köszönöm a segítséget.
*Láthatóan rosszul áll a kezében a szerszám, a seprű csak arra seper, ahol a szerzetesek táncra kelnek. Egy idő után rájön, hogy a saját bakancsából hulló sarat kergeti körbe-körbe. Bárgyún megmosolyogja magát, majd leveri a sár nagyját, hogy gyorsan végezzen is.*
- Haver, nagyon éhes vagyok, a felmosás előtt kaphatnék levest? *Vigyorog kérlelőn a csapos felé, remélve, hogy megszánja az éhes munkást.*
6893. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 17:56:03
Üzenet elküldve: 2023-11-22 17:56:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Mikarr megjegyzésére elvigyorodik. Ő maga nem ismeri igazán Denjaart. Akkor egyszer találkoztak, amikor a kikötői Hét Varjú Tavernába megérkezett. A fickó rögtön munkát ajánlott neki, és olyasmit, ami nincs ellenére, így abban maradtak, hogy itt fognak találkozni. Az feltűnt neki akkor is, hogy Denjaar eléggé a maga ura, még akkor is, ha vendég valahol. De neki ezzel sincs baja. A maga részéről azt a nagyon kevés illemet, amit az apja a halála előtt még megpróbált megtanítani neki, megtartja. Legalább, amikor a városban van.*
- Sebaj.
*feleli egyszerűen, bár szeretett volna találkozni a kompánia többi tagjával. De amúgy se ma este. Ma aludni akar. Szíve szerint a fürdőt is kihagyná, ennél sokkal kevésbé adott eddigi életében a higiéniára. Bár az is igaz, hogy eddig nem sűrűn szállt meg fogadókban, és élt városokban.*
- Remek, köszönöm!
*válaszolja aztán, mikor Mikarrtól megkapja az ételt. Onnantól nem nagyon beszél. Egyébként nem az a szófukar természet, de a meleg étel felett kezd előjönni az egész napos gyaloglás fáradtsága. A vállai is megereszkednek, ahogy a pillantása is kissé laposodni kezd.
Aztán váratlanul betoppan a koldus, és mivel az ajtót nem sikerül bezárnia maga mögött, vele együtt jön a hideg is. Látja a másikon, hogy ráférne a meleg étel, ital, és a fürdő is (márpedig, ha Mykael azt gondolja valakiről, hogy fürödhetne, ott azért már vannak bajok). Mivel neki nem számít annyira a pénz, még akár ki is segítette volna, legalább egy ragulevessel.
De ez nem az ő háza, nem az ő szabályai. Mikarr pedig közölte helyette, mi itt az illő. Ő maga csak annyit tesz hozzá.*
- Cimbora, ha elfogadod a feltételeit és aztán rögtön bezárod azt az ajtót, megtoldom pár arannyal, hogy a teád inkább forralt bor legyen.
*ajánlja fel. Mykaelen is az látszik, hogy nem igazán veti fel a pénz, de ennyi igazán belefér egy hozzá hasonlóan ágrólszakadt harcos-formának.*
*Mikarr megjegyzésére elvigyorodik. Ő maga nem ismeri igazán Denjaart. Akkor egyszer találkoztak, amikor a kikötői Hét Varjú Tavernába megérkezett. A fickó rögtön munkát ajánlott neki, és olyasmit, ami nincs ellenére, így abban maradtak, hogy itt fognak találkozni. Az feltűnt neki akkor is, hogy Denjaar eléggé a maga ura, még akkor is, ha vendég valahol. De neki ezzel sincs baja. A maga részéről azt a nagyon kevés illemet, amit az apja a halála előtt még megpróbált megtanítani neki, megtartja. Legalább, amikor a városban van.*
- Sebaj.
*feleli egyszerűen, bár szeretett volna találkozni a kompánia többi tagjával. De amúgy se ma este. Ma aludni akar. Szíve szerint a fürdőt is kihagyná, ennél sokkal kevésbé adott eddigi életében a higiéniára. Bár az is igaz, hogy eddig nem sűrűn szállt meg fogadókban, és élt városokban.*
- Remek, köszönöm!
*válaszolja aztán, mikor Mikarrtól megkapja az ételt. Onnantól nem nagyon beszél. Egyébként nem az a szófukar természet, de a meleg étel felett kezd előjönni az egész napos gyaloglás fáradtsága. A vállai is megereszkednek, ahogy a pillantása is kissé laposodni kezd.
Aztán váratlanul betoppan a koldus, és mivel az ajtót nem sikerül bezárnia maga mögött, vele együtt jön a hideg is. Látja a másikon, hogy ráférne a meleg étel, ital, és a fürdő is (márpedig, ha Mykael azt gondolja valakiről, hogy fürödhetne, ott azért már vannak bajok). Mivel neki nem számít annyira a pénz, még akár ki is segítette volna, legalább egy ragulevessel.
De ez nem az ő háza, nem az ő szabályai. Mikarr pedig közölte helyette, mi itt az illő. Ő maga csak annyit tesz hozzá.*
- Cimbora, ha elfogadod a feltételeit és aztán rögtön bezárod azt az ajtót, megtoldom pár arannyal, hogy a teád inkább forralt bor legyen.
*ajánlja fel. Mykaelen is az látszik, hogy nem igazán veti fel a pénz, de ennyi igazán belefér egy hozzá hasonlóan ágrólszakadt harcos-formának.*
6892. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 14:01:43
Üzenet elküldve: 2023-11-22 14:01:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*A válasz hallatán kedve lenne egy csettintéssel megspékelt "HÁ!" felkiáltásra. Mert ugye egy rendes ember így áll mások ágyból való kiugrasztásához. De Mik túl fáradt, a vendég pedig valószínűleg úgysem értené a reakciót.
A vacsora csak épp annyit várat magára, amíg megmelegítik a konyhán, aztán már érkezik is Mykael választott asztalához.*
- Csak a rossz modora és a felforgató természete *mondja a Denjaar kísérőiről érdeklődő kérdésre a rá jellemző nyúzott vidámsággal.*
- Intézzük a fürdővizet, míg letudod a vacsorát. *Ez van, amint kicsit betoppan a zimankós idő, mindjárt mindenkinek megjön a kedve, hogy gőzölgő dézsában áztassa magát.* - Só, bors *mutat az asztalon álló fűszertartókra* -, ha kellene még valami, ott leszek. *A pult felé biccent, ahol egy jó csaposhoz méltón mindig talál magának valami elfoglaltságot.
A kicsit zajosan betoppanó elfre rosszallóan hunyorog a gyér fényben.*
- Üdv. *Méregeti egy darabig a szedett-vedett kinézetű fickót, aztán a rendhagyó kérdésre már egy mély levegővétellel feltolja magát a pulton az addigi könyöklésből, egyszersmind elkezdi feltűrni az ingujját.*
- Inkább kérdezek, nem mondok. Mindjárt kettőt is. Egy: *emeli meg a mutatóujját.* - Van valami különösebb oka, hogy ilyen nagyvonalúan eregeted a fogadó melegét az utcára? *Feltartott ujja a résnyire nyitva hagyott ajtóra bök, és igen látszik rajta, hogy kivárja. Semmi kedve minden betévedő után ajtót csukogatni, főleg, ha a jelek szerint kizárt, hogy az illetőt fizető vendégként könyvelje el.*
- Kettő: *emeli hüvelykjét is a másik mellé.* - Nem dobtalak én már ki téged valamikor?
*Ez utóbbi inkább csak költői kérdés, amit egy legyintéssel le is tud, jelezvén, nem ragaszkodik a válaszhoz.*
- Nem vagyunk ingyenkonyha *mondja elsőre talán kicsit sarkosan, de aztán megropogtatja a nyakát beletúr a nem kicsit elfeküdt hajába.* - Az ajánlatom a következő: felsepersz, felmosol, és hozok neked egy adag meleg ragulevest meg egy bögre teát és hátul meg is mosakodhatsz. *Ami azt illeti, nagyon jól jönne egy kisegítő, de ez a fickó így elsőre nem épp a megbízhatóság szobra, szóval ennél még nem menne tovább. Az is benne van a pakliban, hogy egyáltalán nem fűlik a foga a munkához, de ez hamarosan kiderül.*
*A válasz hallatán kedve lenne egy csettintéssel megspékelt "HÁ!" felkiáltásra. Mert ugye egy rendes ember így áll mások ágyból való kiugrasztásához. De Mik túl fáradt, a vendég pedig valószínűleg úgysem értené a reakciót.
A vacsora csak épp annyit várat magára, amíg megmelegítik a konyhán, aztán már érkezik is Mykael választott asztalához.*
- Csak a rossz modora és a felforgató természete *mondja a Denjaar kísérőiről érdeklődő kérdésre a rá jellemző nyúzott vidámsággal.*
- Intézzük a fürdővizet, míg letudod a vacsorát. *Ez van, amint kicsit betoppan a zimankós idő, mindjárt mindenkinek megjön a kedve, hogy gőzölgő dézsában áztassa magát.* - Só, bors *mutat az asztalon álló fűszertartókra* -, ha kellene még valami, ott leszek. *A pult felé biccent, ahol egy jó csaposhoz méltón mindig talál magának valami elfoglaltságot.
A kicsit zajosan betoppanó elfre rosszallóan hunyorog a gyér fényben.*
- Üdv. *Méregeti egy darabig a szedett-vedett kinézetű fickót, aztán a rendhagyó kérdésre már egy mély levegővétellel feltolja magát a pulton az addigi könyöklésből, egyszersmind elkezdi feltűrni az ingujját.*
- Inkább kérdezek, nem mondok. Mindjárt kettőt is. Egy: *emeli meg a mutatóujját.* - Van valami különösebb oka, hogy ilyen nagyvonalúan eregeted a fogadó melegét az utcára? *Feltartott ujja a résnyire nyitva hagyott ajtóra bök, és igen látszik rajta, hogy kivárja. Semmi kedve minden betévedő után ajtót csukogatni, főleg, ha a jelek szerint kizárt, hogy az illetőt fizető vendégként könyvelje el.*
- Kettő: *emeli hüvelykjét is a másik mellé.* - Nem dobtalak én már ki téged valamikor?
*Ez utóbbi inkább csak költői kérdés, amit egy legyintéssel le is tud, jelezvén, nem ragaszkodik a válaszhoz.*
- Nem vagyunk ingyenkonyha *mondja elsőre talán kicsit sarkosan, de aztán megropogtatja a nyakát beletúr a nem kicsit elfeküdt hajába.* - Az ajánlatom a következő: felsepersz, felmosol, és hozok neked egy adag meleg ragulevest meg egy bögre teát és hátul meg is mosakodhatsz. *Ami azt illeti, nagyon jól jönne egy kisegítő, de ez a fickó így elsőre nem épp a megbízhatóság szobra, szóval ennél még nem menne tovább. Az is benne van a pakliban, hogy egyáltalán nem fűlik a foga a munkához, de ez hamarosan kiderül.*
6891. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 12:07:31
Üzenet elküldve: 2023-11-22 12:07:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Nem csak fültanúja, de szemtanúja is volt annak, mily nagy becsben van tartva a Wegtoreni Kalmár berkeiben a vörös. Alaposan meg is lepte a dolog. Szinte már üzlettársként volt jelen, s ha a báró ekképp bánik vele, úgy még az ily helyzetek is megkövetelnek némi önuralmat részéről a kalmár házában. Igazán meghagyhatta volna a Kósza Pinty örökségét a báró, ha látszólag ily tiszteletet táplál a kurtizánmesterség iránt. Az is lehet, hogy Yeza az, ki kiharcolta-e sajátos pozíciót. Nem lepné meg a dolog. Mindenesetre legyen bármily tűzről pattant a rőthajú, az alázatot minden téren elvárja egy kurtizántól.*
-Ahogy a ház készíti. *Behunyja szemét, s hagyja, hogy a felcsapó gőz ellazítsa érzékeit, s mérsékelje buzgó vérét. A következő szavakra csak könyökeit kidobva pillant ki a vörösre, akinek látszólag nincs terítéken a gyors távozás. Sőt! Még azt is felajánlja, hogy ő maga tálalja a kért reggelit.*
-Lent eszem. *Az ágyban étkezést meghagyja az elpuhult uraknak, na meg a ferde estéknek. Követi Yeza tekintetét, majd a kérdésre jól láthatóan vállat von.*
-Csak tessék.
*Nagy becsben tartott fegyverei szépen csillognak a pattogó tűz fényében. Nem csoda, hogy szemet szúrtak a rőthajúnak.*
-Csak meg ne vágd magad. Nehéz lenne kimagyaráznom. *A gondolatra azért elmorzsol egy kósza vigyort.*
-Ha nem is azok a darabok, miket odahaza volt szerencsém forgatni, megérték az árukat. *Tartozik némi magyarázattal az áhítatnak.*
-A kardért becsülettel, a lándzsáért pedig vérrel fizettem.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.22 12:29:43
*Nem csak fültanúja, de szemtanúja is volt annak, mily nagy becsben van tartva a Wegtoreni Kalmár berkeiben a vörös. Alaposan meg is lepte a dolog. Szinte már üzlettársként volt jelen, s ha a báró ekképp bánik vele, úgy még az ily helyzetek is megkövetelnek némi önuralmat részéről a kalmár házában. Igazán meghagyhatta volna a Kósza Pinty örökségét a báró, ha látszólag ily tiszteletet táplál a kurtizánmesterség iránt. Az is lehet, hogy Yeza az, ki kiharcolta-e sajátos pozíciót. Nem lepné meg a dolog. Mindenesetre legyen bármily tűzről pattant a rőthajú, az alázatot minden téren elvárja egy kurtizántól.*
-Ahogy a ház készíti. *Behunyja szemét, s hagyja, hogy a felcsapó gőz ellazítsa érzékeit, s mérsékelje buzgó vérét. A következő szavakra csak könyökeit kidobva pillant ki a vörösre, akinek látszólag nincs terítéken a gyors távozás. Sőt! Még azt is felajánlja, hogy ő maga tálalja a kért reggelit.*
-Lent eszem. *Az ágyban étkezést meghagyja az elpuhult uraknak, na meg a ferde estéknek. Követi Yeza tekintetét, majd a kérdésre jól láthatóan vállat von.*
-Csak tessék.
*Nagy becsben tartott fegyverei szépen csillognak a pattogó tűz fényében. Nem csoda, hogy szemet szúrtak a rőthajúnak.*
-Csak meg ne vágd magad. Nehéz lenne kimagyaráznom. *A gondolatra azért elmorzsol egy kósza vigyort.*
-Ha nem is azok a darabok, miket odahaza volt szerencsém forgatni, megérték az árukat. *Tartozik némi magyarázattal az áhítatnak.*
-A kardért becsülettel, a lándzsáért pedig vérrel fizettem.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.22 12:29:43
6890. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 11:09:32
Üzenet elküldve: 2023-11-22 11:09:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Szinte úgy esik be az ajtón, pedig semmi nincs ott és a küszöb sem túl magas, hogy át lehessen esni rajta. Az ajtó is résnyire nyitva marad mögötte, nem is igyekszik behúzni a kinti hideg ellenére sem.
Valaha jó ruhákat viselt, de mostanra mindet elnyűtte az idő. Szakadt mindene, koszos és ki tudja miféle foltok tarkítják. Egykor talán zöldek vagy barnák lehettek, ám már csak valami egybefüggő paca az egész. A szaga se a legjobb, de ez a kolduslét velejárója, arca maszatos, körmei alatt sötét félholdak.*
- Hahó! *Mormol valami köszönetfélét, ahogy fázósan összehúzva magán rongyos köpenyét közelít a pult felé.*
- Üdv! *Köszön oda a sörét-ragulevesét élvező vendégnek is, acélszürke tekintete éhesen villan az étel felé, de egészen a pultig botladozik, hogy rongyokba tekert felszerelését a padlóra dobja nagy puffanással.*
- Figyelj, haver, nincs aranyam, egy dukát se, de megszánhatnál egy éhezőt valamivel, bármivel. Száraz kenyér, víz, bármi jó, de egy olyan levesnek és bornak jobban örülnék. *Vigyorog bárgyún a másik vendég felé, újabb éhes pillantással méltatva a táljában gőzölgő ragut.*
- Nah, mit mondasz? *Kérdi a pultost széles, bizakodó mosollyal koszos képén.*
*Szinte úgy esik be az ajtón, pedig semmi nincs ott és a küszöb sem túl magas, hogy át lehessen esni rajta. Az ajtó is résnyire nyitva marad mögötte, nem is igyekszik behúzni a kinti hideg ellenére sem.
Valaha jó ruhákat viselt, de mostanra mindet elnyűtte az idő. Szakadt mindene, koszos és ki tudja miféle foltok tarkítják. Egykor talán zöldek vagy barnák lehettek, ám már csak valami egybefüggő paca az egész. A szaga se a legjobb, de ez a kolduslét velejárója, arca maszatos, körmei alatt sötét félholdak.*
- Hahó! *Mormol valami köszönetfélét, ahogy fázósan összehúzva magán rongyos köpenyét közelít a pult felé.*
- Üdv! *Köszön oda a sörét-ragulevesét élvező vendégnek is, acélszürke tekintete éhesen villan az étel felé, de egészen a pultig botladozik, hogy rongyokba tekert felszerelését a padlóra dobja nagy puffanással.*
- Figyelj, haver, nincs aranyam, egy dukát se, de megszánhatnál egy éhezőt valamivel, bármivel. Száraz kenyér, víz, bármi jó, de egy olyan levesnek és bornak jobban örülnék. *Vigyorog bárgyún a másik vendég felé, újabb éhes pillantással méltatva a táljában gőzölgő ragut.*
- Nah, mit mondasz? *Kérdi a pultost széles, bizakodó mosollyal koszos képén.*
6889. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 10:47:07
Üzenet elküldve: 2023-11-22 10:47:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
*Ha ki is hallja Aenae hangjából az éles cinizmust, nem szólja meg, csak széles mosollyal felel. Összemosolyognak így és nem tudni, hogy az igricet nem érdekli vagy nem vesz tudomást a feladat megszervezésének hiányosságairól. Denjaar felnőtt ember, bizonyosan átgondolta a dolgokat és felmérte a veszélyeket. Persze a bárónak fogalma sincs, milyen lehet Erdőmélye. Sosem volt ott és nem is vágyik oda. Miért akarná elhagyni a várost, ahol mindene megvan és nem kell attól tartania, hogy felfalja valami ragadozó.*
- Olykor a nagy kockázat hordozza a nagy nyereséget. *Vonja meg a vállát, mintha ezzel bármit el lehetne intézni. Meglehet, hogy túlságosan engedékeny Denjaarral szemben, az biztos, hogy ha nem ő volna, nem állt volna rá az üzletre. De megengedhet magának egy-egy kockázatos vállalkozást, a Kereskedőház biztos lábakon áll, nem rengeti meg egy apró kudarc.*
- Ne neheztelj rá, nem kenyere a tapintat. *Mást nagyon nem tud felhozni Denjaar mentségére. Talán csak azt, hogy wegtoreni, de ezzel nem lehet mindent megmagyarázni.
Visszaül persze, addig is folytathatja a szivarozást, bár egy újabb pohár rum is elfér így mellé. Sikongatni nem kezd a hideg lábaktól, csak fészkelődik kicsit. Szerencsére nem a bőréhez érnek a jégcsapok, amiket Aenae lábak helyett visel.*
- Akkor örülök, hogy nem maradtunk a Vashegyen. *Feleli nevetve.*
- Akkor maradjunk még kicsit? *Kérdi, de csak hogy megerősítse a választást, hogy nem indulnak vissza saját lakrészükbe. Nem tart attól, hogy Yeza és Denjaar "fürdőjének" zaja nem hagyná őket pihenni, a Kalmárlak falai elég vastagok, hogy kizárják a zajt.*
- Egy korty rumot esetleg? *Kínája meg feleségét, bár már tudja, hogy Aenae inkább az egyszerűbb italokat, mint példának okáért a pálinkát preferálja. Amúgy jó most ott a sötét fogadóban, a kandallóban pattogó tűz mellett, egy pohár rummal, szivarral és feleségével az ölében. A lába is kezd melegedni vagy már nem érzi annyira hidegnek a combja alatt.*
*Ha ki is hallja Aenae hangjából az éles cinizmust, nem szólja meg, csak széles mosollyal felel. Összemosolyognak így és nem tudni, hogy az igricet nem érdekli vagy nem vesz tudomást a feladat megszervezésének hiányosságairól. Denjaar felnőtt ember, bizonyosan átgondolta a dolgokat és felmérte a veszélyeket. Persze a bárónak fogalma sincs, milyen lehet Erdőmélye. Sosem volt ott és nem is vágyik oda. Miért akarná elhagyni a várost, ahol mindene megvan és nem kell attól tartania, hogy felfalja valami ragadozó.*
- Olykor a nagy kockázat hordozza a nagy nyereséget. *Vonja meg a vállát, mintha ezzel bármit el lehetne intézni. Meglehet, hogy túlságosan engedékeny Denjaarral szemben, az biztos, hogy ha nem ő volna, nem állt volna rá az üzletre. De megengedhet magának egy-egy kockázatos vállalkozást, a Kereskedőház biztos lábakon áll, nem rengeti meg egy apró kudarc.*
- Ne neheztelj rá, nem kenyere a tapintat. *Mást nagyon nem tud felhozni Denjaar mentségére. Talán csak azt, hogy wegtoreni, de ezzel nem lehet mindent megmagyarázni.
Visszaül persze, addig is folytathatja a szivarozást, bár egy újabb pohár rum is elfér így mellé. Sikongatni nem kezd a hideg lábaktól, csak fészkelődik kicsit. Szerencsére nem a bőréhez érnek a jégcsapok, amiket Aenae lábak helyett visel.*
- Akkor örülök, hogy nem maradtunk a Vashegyen. *Feleli nevetve.*
- Akkor maradjunk még kicsit? *Kérdi, de csak hogy megerősítse a választást, hogy nem indulnak vissza saját lakrészükbe. Nem tart attól, hogy Yeza és Denjaar "fürdőjének" zaja nem hagyná őket pihenni, a Kalmárlak falai elég vastagok, hogy kizárják a zajt.*
- Egy korty rumot esetleg? *Kínája meg feleségét, bár már tudja, hogy Aenae inkább az egyszerűbb italokat, mint példának okáért a pálinkát preferálja. Amúgy jó most ott a sötét fogadóban, a kandallóban pattogó tűz mellett, egy pohár rummal, szivarral és feleségével az ölében. A lába is kezd melegedni vagy már nem érzi annyira hidegnek a combja alatt.*
6888. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 06:47:01
Üzenet elküldve: 2023-11-22 06:47:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Bizony játszik a tűzzel, de korántsem hóbortból vagy rátartiságból. Yeza vadóc teremtés, de a gladiátorral sosem incselkedne csak úgy, kedvtelésből.
Meglepi a válasz, ami láthatóan lassan érik be a férfiban, s más lehetőségek valószínűleg kényszerűségből engedik előre. Yeza a Bajnokon tartja a pillantását, s a halovány mosolyban komoly elismerés adózik Krultosnak. ~Önmérséklet. Nocsak.~ Őszintén szólva kicsit sem volt biztos benne, hogy a férfi ezen a ponton még megálljt parancsol magának bárki kedvéért. A wegtoreni Bajnok híresen süket az érvekre, ha a vére mást diktál. Legalábbis régen ez járta róla. Az persze egyértelmű, hogy a dolog mögött nem a Yeza iránti tisztelet munkál, hanem a Báróval szembeni óvatosság. Az is lehet, hogy az is csak a mostani üzletükre való tekintettel.*
- Ahogy kívánod.
*A vörös finoman csusszan ki a férfi öléből, s hagyja, hogy amaz elmerüljön a fürdőjében. Letörli és összepakolja a borbélyeszközöket, aztán csinos rendben a kis tálcára helyezi őket. Annyira azért még odalép a Bajnokhoz, hogy a kényelmére egy törölközőt a dézsa szélére hajtson a háta mögé. Ő maga biztos nem bajlódott volna vele, de Yeza nem hagyja a figyelmesség luxusa nélkül a vendéget.*
- Tojást *bólint.* - Hagymával és szalonnával vagy csak magában? *kérdez vissza már kifelé indulva a tálcájával. Aztán kisvártatva újra visszafordul.* - Ágyba hozzam, vagy odalent reggelizel? *Sejti, hogy utóbbi, de hagyja a nyelvére szaladni a kérdést, mintha csak a megszokás tenné. Nem is vár rá feltétlenül választ, de kifelé megakad a szeme az ágy mellé tett fegyvereken. Tudja, hogy már így is épp eleget okvetetlenkedett itt, de félszeg áhítattal beharapva az ajkát mégis csak a Bajnokra pillant, aztán újfent le, a fegyverek felé.*
- Szabad?
*Bizony játszik a tűzzel, de korántsem hóbortból vagy rátartiságból. Yeza vadóc teremtés, de a gladiátorral sosem incselkedne csak úgy, kedvtelésből.
Meglepi a válasz, ami láthatóan lassan érik be a férfiban, s más lehetőségek valószínűleg kényszerűségből engedik előre. Yeza a Bajnokon tartja a pillantását, s a halovány mosolyban komoly elismerés adózik Krultosnak. ~Önmérséklet. Nocsak.~ Őszintén szólva kicsit sem volt biztos benne, hogy a férfi ezen a ponton még megálljt parancsol magának bárki kedvéért. A wegtoreni Bajnok híresen süket az érvekre, ha a vére mást diktál. Legalábbis régen ez járta róla. Az persze egyértelmű, hogy a dolog mögött nem a Yeza iránti tisztelet munkál, hanem a Báróval szembeni óvatosság. Az is lehet, hogy az is csak a mostani üzletükre való tekintettel.*
- Ahogy kívánod.
*A vörös finoman csusszan ki a férfi öléből, s hagyja, hogy amaz elmerüljön a fürdőjében. Letörli és összepakolja a borbélyeszközöket, aztán csinos rendben a kis tálcára helyezi őket. Annyira azért még odalép a Bajnokhoz, hogy a kényelmére egy törölközőt a dézsa szélére hajtson a háta mögé. Ő maga biztos nem bajlódott volna vele, de Yeza nem hagyja a figyelmesség luxusa nélkül a vendéget.*
- Tojást *bólint.* - Hagymával és szalonnával vagy csak magában? *kérdez vissza már kifelé indulva a tálcájával. Aztán kisvártatva újra visszafordul.* - Ágyba hozzam, vagy odalent reggelizel? *Sejti, hogy utóbbi, de hagyja a nyelvére szaladni a kérdést, mintha csak a megszokás tenné. Nem is vár rá feltétlenül választ, de kifelé megakad a szeme az ágy mellé tett fegyvereken. Tudja, hogy már így is épp eleget okvetetlenkedett itt, de félszeg áhítattal beharapva az ajkát mégis csak a Bajnokra pillant, aztán újfent le, a fegyverek felé.*
- Szabad?
6887. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 23:43:47
Üzenet elküldve: 2023-11-21 23:43:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Ő is elvigyorodik, hallva azt, hogy mennyire hasonló csengésű a nevük, de nem teszi szóvá külön.
Elégedetten veszi át a sörét, majd az egyik közeli asztal felé int.*
- Ott leszek.
*Nem mintha olyan nagy kihívást jelentene most felfedezni őt a fogadóban, csöndes órában vannak.
Mikor Mikarr megerősíti, hogy Denjaar már itt van, biccent, majd így szól.*
- Á, ráér holnapig. Csak tudni akartam, hogy itt van-e már.
*Ő maga most eléggé fáradt a gyaloglástól, úgyhogy nem erőlteti rögtön a találkozót. Enni akar leginkább. Fürdeni meg inkább csak azért, mert ezekben a fogadókban minden olyan tiszta, nem szívesen koszolja be azzal, hogy mosdatlanul dől be az ágyába.
Mikor aztán Mikarr elhozza neki a vacsoráját is, elégedetten bólint, de mielőtt hozzákezdene, így szól.*
- Köszi! Mondd csak, ez a Denjaar egymagában jött, vagy vannak kísérői?
*mivel úgy volt, hogy Krultos kerít még az expedíciójukhoz embereket, kíváncsi, hogy talált-e már, és ha igen, azok is itt vannak-e.
Utána falatozni kezd. Jól esik neki a raguleves, szüksége volt már a jó meleg ételre, miután az egész nap csak hideg, üres kétszersültet falatozott.*
*Ő is elvigyorodik, hallva azt, hogy mennyire hasonló csengésű a nevük, de nem teszi szóvá külön.
Elégedetten veszi át a sörét, majd az egyik közeli asztal felé int.*
- Ott leszek.
*Nem mintha olyan nagy kihívást jelentene most felfedezni őt a fogadóban, csöndes órában vannak.
Mikor Mikarr megerősíti, hogy Denjaar már itt van, biccent, majd így szól.*
- Á, ráér holnapig. Csak tudni akartam, hogy itt van-e már.
*Ő maga most eléggé fáradt a gyaloglástól, úgyhogy nem erőlteti rögtön a találkozót. Enni akar leginkább. Fürdeni meg inkább csak azért, mert ezekben a fogadókban minden olyan tiszta, nem szívesen koszolja be azzal, hogy mosdatlanul dől be az ágyába.
Mikor aztán Mikarr elhozza neki a vacsoráját is, elégedetten bólint, de mielőtt hozzákezdene, így szól.*
- Köszi! Mondd csak, ez a Denjaar egymagában jött, vagy vannak kísérői?
*mivel úgy volt, hogy Krultos kerít még az expedíciójukhoz embereket, kíváncsi, hogy talált-e már, és ha igen, azok is itt vannak-e.
Utána falatozni kezd. Jól esik neki a raguleves, szüksége volt már a jó meleg ételre, miután az egész nap csak hideg, üres kétszersültet falatozott.*
6886. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 20:44:26
Üzenet elküldve: 2023-11-21 20:44:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
- Mikarr *biccent a rövidítésében valószínűleg egészen hasonló hangzású név gazdájának egy félmosollyal.
Mikor kiderül, hogy nem csak fáradt ágyba zuhanásra fizetne be, Mik felcsap egy papírost és lejegyzeteli a tételeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Szoba, fürdő, vacsora... *itt már a kriksz-krakszos firkálmány is leegyszerűsödik: SB, WV. Az aranyak előkerültével pedig szépen ki is pipálja a tételeket, jelölve, hogy fizetve lettek annak rendje s módja szerint.*
- Foglalj csak helyet az egyik asztalnál *mondja.* - Vagy teríthetek itt a pultnál is. *A választásnak megfelelően kiteszi a textilszalvétába tekert evőeszközt, és leakasztja a kulcsot is a tábláról, mielőtt elfelejti. Sörcsapolás közben néz hátra a kérdésre.*
- Ó, igen. Denjaar Krultos. Itt van. *Készségesen megmondja a szoba számát is, aztán a jó ég tudja miért, hozzáteszi azt is, hogy:* - Zörgess csak be hozzá nyugodtan. *Egy szarvas, patás kis lidérc sustorog bizonyosan a fülébe a kölcsönkenyér ürügyén, de ennél nem is megy tovább. Odafordítja Mykael elé a söröskupát és hamarosan a raguleves is érkezik a már nem olyan roppanósan friss, de még így is kellőképp ínycsiklandó cipóban tálalva.*
- Mikarr *biccent a rövidítésében valószínűleg egészen hasonló hangzású név gazdájának egy félmosollyal.
Mikor kiderül, hogy nem csak fáradt ágyba zuhanásra fizetne be, Mik felcsap egy papírost és lejegyzeteli a tételeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Szoba, fürdő, vacsora... *itt már a kriksz-krakszos firkálmány is leegyszerűsödik: SB, WV. Az aranyak előkerültével pedig szépen ki is pipálja a tételeket, jelölve, hogy fizetve lettek annak rendje s módja szerint.*
- Foglalj csak helyet az egyik asztalnál *mondja.* - Vagy teríthetek itt a pultnál is. *A választásnak megfelelően kiteszi a textilszalvétába tekert evőeszközt, és leakasztja a kulcsot is a tábláról, mielőtt elfelejti. Sörcsapolás közben néz hátra a kérdésre.*
- Ó, igen. Denjaar Krultos. Itt van. *Készségesen megmondja a szoba számát is, aztán a jó ég tudja miért, hozzáteszi azt is, hogy:* - Zörgess csak be hozzá nyugodtan. *Egy szarvas, patás kis lidérc sustorog bizonyosan a fülébe a kölcsönkenyér ürügyén, de ennél nem is megy tovább. Odafordítja Mykael elé a söröskupát és hamarosan a raguleves is érkezik a már nem olyan roppanósan friss, de még így is kellőképp ínycsiklandó cipóban tálalva.*
6885. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 18:50:16
Üzenet elküldve: 2023-11-21 18:50:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
- Persze, biztosan.
*Mosolyogja a lány, de a mosolyban és a hangjában is ott a kissé talán túl éles cinizmus, bár ezt már csak Cha'yss hallhatja. Aenae teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a parancsnoknak halványlila segédfogalma sincsen arról, hogy milyen is Erdőmélye valójában. Aenae maga sem tudhatja ezt igazán, hiszen Erdőmélye szelídebb részét ismeri csak, már amennyiben beszélhet az ember Erdőmélye szelídebb részeiről. De ott aztán tényleg könnyű elhagyni a járt ösvényt, már ha egyáltalán rátalál az ember, tapasztalt vezető nélkül pedig teljesen esélytelen.*
- Én a helyedben egyáltalán nem patronálnám, csak ha fel tud mutatni valakit, aki biztosan ismeri a helyet. Mindkettőtöknek egyformán érdeke.
*Rántja meg végül a vállát, mert valójában nem az ő dolga, hogy Cha'yss mibe fektet be, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az aggályait még megoszthatja, hisz némi rálátása van erre az Erdőmélye témára.*
- Rád nem haragszom. Rá mondjuk igen. Mert még ha égne a város, akkor persze, hogy rángasson ki másokat az ágyból, de egy erdőmélyi kirándulás?
*Ha a férfi visszaült - és miért is ne tette volna, ha iszogatni és szivarozgatni akar -, akkor Aenae valóban a lábai közé és a combja alá fúrja meztelen lábait. Amik igazán hidegek, de hát így jár az, mezítlábazik, pláne ha ezt egy késői órán, a leghidegebbik évszakban teszi. Ha pedig Cha'yss nem kezdett sikongatni a hideg tappancsaitól, akkor Aenae kissé előre hajol és a térdeire támaszkodik.*
- Megszoktam már. Ha a Vashegyen maradunk, akkor engem rángatnak ki mellőled ilyen piszlicsáré ügyekkel.
*És ismét egy váll vonás. Úgy látszik, hogy Artheniorba való visszatérte magával hozza a rossz alvást és vállának rángatását is.*
- Igazából már nem vagyok álmos. De mehetünk, ha szeretnél.
*Jól van most így, a kandallóban pattogó tűz melengeti a hátát, a szivar füstjének az illata kellemes és végül is senki nem zavarja most őket. Odafent meg… Denjaar nem tűnik olyan fajtának, aki csendesen üzekedne, azt meg igazán nem akarja hallgatni.*
- Persze, biztosan.
*Mosolyogja a lány, de a mosolyban és a hangjában is ott a kissé talán túl éles cinizmus, bár ezt már csak Cha'yss hallhatja. Aenae teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a parancsnoknak halványlila segédfogalma sincsen arról, hogy milyen is Erdőmélye valójában. Aenae maga sem tudhatja ezt igazán, hiszen Erdőmélye szelídebb részét ismeri csak, már amennyiben beszélhet az ember Erdőmélye szelídebb részeiről. De ott aztán tényleg könnyű elhagyni a járt ösvényt, már ha egyáltalán rátalál az ember, tapasztalt vezető nélkül pedig teljesen esélytelen.*
- Én a helyedben egyáltalán nem patronálnám, csak ha fel tud mutatni valakit, aki biztosan ismeri a helyet. Mindkettőtöknek egyformán érdeke.
*Rántja meg végül a vállát, mert valójában nem az ő dolga, hogy Cha'yss mibe fektet be, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az aggályait még megoszthatja, hisz némi rálátása van erre az Erdőmélye témára.*
- Rád nem haragszom. Rá mondjuk igen. Mert még ha égne a város, akkor persze, hogy rángasson ki másokat az ágyból, de egy erdőmélyi kirándulás?
*Ha a férfi visszaült - és miért is ne tette volna, ha iszogatni és szivarozgatni akar -, akkor Aenae valóban a lábai közé és a combja alá fúrja meztelen lábait. Amik igazán hidegek, de hát így jár az, mezítlábazik, pláne ha ezt egy késői órán, a leghidegebbik évszakban teszi. Ha pedig Cha'yss nem kezdett sikongatni a hideg tappancsaitól, akkor Aenae kissé előre hajol és a térdeire támaszkodik.*
- Megszoktam már. Ha a Vashegyen maradunk, akkor engem rángatnak ki mellőled ilyen piszlicsáré ügyekkel.
*És ismét egy váll vonás. Úgy látszik, hogy Artheniorba való visszatérte magával hozza a rossz alvást és vállának rángatását is.*
- Igazából már nem vagyok álmos. De mehetünk, ha szeretnél.
*Jól van most így, a kandallóban pattogó tűz melengeti a hátát, a szivar füstjének az illata kellemes és végül is senki nem zavarja most őket. Odafent meg… Denjaar nem tűnik olyan fajtának, aki csendesen üzekedne, azt meg igazán nem akarja hallgatni.*
6884. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 12:47:28
Üzenet elküldve: 2023-11-21 12:47:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*A rőthajú nem oly könnyű préda, mint amilyennek álcázza magát. Meglepi az ellenkezés. Markát még az aranyláncon tartja, de nem moccan. Helyette felszegi állát, hogy a mogyoróbarna tekintetet vizslathassa.*
-Fürdő és beretva. *Visszhangozza a lányt lassan, miközben szándékának ékes bizonyítéka feszül az ágyékának. Elmereng rajta, hogy elvegye-e jogos jussát erőnek erejével. E döntés aligha venné ki jól magát, hisz szemmel láthatóan nagy becsben van tartva itt a vörös. S ha eljár a szája, talán az üzlete is ugrik.
Egyetlen dolog jut eszébe csupán, amiért a kurtizánnak vélt lány ily habitussal él; a vére. Játszadozni akar, méghozzá a tűzzel. Nem ez az első eset. Emlékeiben él egy kép egy másik fürdőről. Ahol a rőthajú szintúgy játszott. Akkor finom női praktikákkal ugyan, de kegyetlen játékot űzött a bajnokkal. Ám a természet kegyetlen törvényekkel bír; az egér nem játszhat a macskával sokáig. Ő volt az, ki meghagyta Yeza maradásának feltételeit, s ha a wegtoreni tiltott gyümölcs is, ő ezzel aligha van tisztában. A férfiak többségét bizonyosan megvenné egy ily csalogató ellenajánlattal. Az ő büszkesége azonban nem engedi ezúttal, hogy kevesebbel is beérje. Nincs benne oly önmegtartóztatás, hogy ne nyúljon ki a kóstolóba bocsájtott gyümölcsért.*
-Úgy megvolnánk. *Elhessegeti öléből Yezát, mint a türelmetlen felnőtt az oktalan kölyköt. Hűvös szavainak szembetűnő ágyéka ellentmond ugyan, de ez nem gátolja meg abban, hogy néhány lépéssel az előkészített dézsába huppanjon.
Kellemesen hat rá a gőzölgő víz. Annak, ki ily nehezen bírja e hűvös klímát, felüdülés az ilyesmi. Érzi, hogyan zsibbasztja és tompítja el izmait a fürdő. Yeza felé fordul, hacsak az ki nem viharzott a szobából.*
-Legyél szíves szólj odalenn, hogy reggelire tojást kérek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.21 12:50:24
*A rőthajú nem oly könnyű préda, mint amilyennek álcázza magát. Meglepi az ellenkezés. Markát még az aranyláncon tartja, de nem moccan. Helyette felszegi állát, hogy a mogyoróbarna tekintetet vizslathassa.*
-Fürdő és beretva. *Visszhangozza a lányt lassan, miközben szándékának ékes bizonyítéka feszül az ágyékának. Elmereng rajta, hogy elvegye-e jogos jussát erőnek erejével. E döntés aligha venné ki jól magát, hisz szemmel láthatóan nagy becsben van tartva itt a vörös. S ha eljár a szája, talán az üzlete is ugrik.
Egyetlen dolog jut eszébe csupán, amiért a kurtizánnak vélt lány ily habitussal él; a vére. Játszadozni akar, méghozzá a tűzzel. Nem ez az első eset. Emlékeiben él egy kép egy másik fürdőről. Ahol a rőthajú szintúgy játszott. Akkor finom női praktikákkal ugyan, de kegyetlen játékot űzött a bajnokkal. Ám a természet kegyetlen törvényekkel bír; az egér nem játszhat a macskával sokáig. Ő volt az, ki meghagyta Yeza maradásának feltételeit, s ha a wegtoreni tiltott gyümölcs is, ő ezzel aligha van tisztában. A férfiak többségét bizonyosan megvenné egy ily csalogató ellenajánlattal. Az ő büszkesége azonban nem engedi ezúttal, hogy kevesebbel is beérje. Nincs benne oly önmegtartóztatás, hogy ne nyúljon ki a kóstolóba bocsájtott gyümölcsért.*
-Úgy megvolnánk. *Elhessegeti öléből Yezát, mint a türelmetlen felnőtt az oktalan kölyköt. Hűvös szavainak szembetűnő ágyéka ellentmond ugyan, de ez nem gátolja meg abban, hogy néhány lépéssel az előkészített dézsába huppanjon.
Kellemesen hat rá a gőzölgő víz. Annak, ki ily nehezen bírja e hűvös klímát, felüdülés az ilyesmi. Érzi, hogyan zsibbasztja és tompítja el izmait a fürdő. Yeza felé fordul, hacsak az ki nem viharzott a szobából.*
-Legyél szíves szólj odalenn, hogy reggelire tojást kérek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.21 12:50:24
6883. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 06:18:01
Üzenet elküldve: 2023-11-21 06:18:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Pökhendi félmosoly fölénye. A Bajnok keze alig torpan meg a combra szíjazott fegyveren. Mintha csak pikáns ékszer lenne, étvágykeltő fűszer a zsenge leányhúson. Yeza nem állítja meg a birtokló érintést. Készséggel simul alá, ahogy az tőle elvárható.
A férfi valóban jó erőben van, a Rőt szinte játékszernek tűnik a karjában, melyet bármikor összeroppanthatna, ha nem vigyáz. Utazás, vágy és a páncél megmunkált bőrének jellegzetes szaga párállik a tekintélyt parancsolón domborodó izmok hajlataiból. A markáns arcél, a vonásokat uraló magabiztosság is lehengerlő fölénnyel tornyosul fölé. Dohány és wegtoreni rum, no meg a még frissen érződő Vöröslő Krulz olaja. ~Milyen találón lefest ez, Denjaar Krultos...~
A kandallóban pattogó tűz ropogása és a fürdővíz felett dézsából bodorodó pára, sajátos hangulattal tölti meg a szobát, mely hangulat jól illeszkedő díszletnek áll a történések mögé.
Sikamlósan megengedő közelség cirógatja a férfi érzékeit, s tudvalévő, hogy a Bajnok nagy étvágyú férfiú. Ám mielőtt birtokba venné, Yeza ellentart.*
- Beretválás és fürdő *szökik forró sóhajként az ajkára.* - Erre kaptam engedélyt. *A Báró helybenhagyó rendben-je valóban rövid, tömör és talán kicsit kelletlennek ható válasz volt. Az persze más kérdés, hogy a dolog a pénz és a tartozás átvállalásának ügyére reflektált. Legalábbis Yeza szinte biztos benne; ahogy abban is, hogy a gladiátor viszont egészen más alapokon látja a vörös és Caldorcor kapcsolatát.*
- De ha úgy óhajtod, maradjak, a fürdődet a tőlem telhető legkellemesebbé teszem. *Nagy becsben tartott kis kegyenc, aki talán túl finom játékszer egy Denjaarhoz hasonló férfinak. A jó ég tudja, de a gondolat adja magát. Ha adja. Egy gladiátor gondolatai olykor épp oly baltával faragottak, mint a jellemük vagy a modoruk. A tiltott gyümölcs lázító fogalma talán egyszerű bosszúságként csapódik le, és inkább elkerüli a bonyodalmakat.*
*Pökhendi félmosoly fölénye. A Bajnok keze alig torpan meg a combra szíjazott fegyveren. Mintha csak pikáns ékszer lenne, étvágykeltő fűszer a zsenge leányhúson. Yeza nem állítja meg a birtokló érintést. Készséggel simul alá, ahogy az tőle elvárható.
A férfi valóban jó erőben van, a Rőt szinte játékszernek tűnik a karjában, melyet bármikor összeroppanthatna, ha nem vigyáz. Utazás, vágy és a páncél megmunkált bőrének jellegzetes szaga párállik a tekintélyt parancsolón domborodó izmok hajlataiból. A markáns arcél, a vonásokat uraló magabiztosság is lehengerlő fölénnyel tornyosul fölé. Dohány és wegtoreni rum, no meg a még frissen érződő Vöröslő Krulz olaja. ~Milyen találón lefest ez, Denjaar Krultos...~
A kandallóban pattogó tűz ropogása és a fürdővíz felett dézsából bodorodó pára, sajátos hangulattal tölti meg a szobát, mely hangulat jól illeszkedő díszletnek áll a történések mögé.
Sikamlósan megengedő közelség cirógatja a férfi érzékeit, s tudvalévő, hogy a Bajnok nagy étvágyú férfiú. Ám mielőtt birtokba venné, Yeza ellentart.*
- Beretválás és fürdő *szökik forró sóhajként az ajkára.* - Erre kaptam engedélyt. *A Báró helybenhagyó rendben-je valóban rövid, tömör és talán kicsit kelletlennek ható válasz volt. Az persze más kérdés, hogy a dolog a pénz és a tartozás átvállalásának ügyére reflektált. Legalábbis Yeza szinte biztos benne; ahogy abban is, hogy a gladiátor viszont egészen más alapokon látja a vörös és Caldorcor kapcsolatát.*
- De ha úgy óhajtod, maradjak, a fürdődet a tőlem telhető legkellemesebbé teszem. *Nagy becsben tartott kis kegyenc, aki talán túl finom játékszer egy Denjaarhoz hasonló férfinak. A jó ég tudja, de a gondolat adja magát. Ha adja. Egy gladiátor gondolatai olykor épp oly baltával faragottak, mint a jellemük vagy a modoruk. A tiltott gyümölcs lázító fogalma talán egyszerű bosszúságként csapódik le, és inkább elkerüli a bonyodalmakat.*
6882. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-20 19:38:55
Üzenet elküldve: 2023-11-20 19:38:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba//
*Hamar előkerül egy korban magafajta fickó. Előveszi hát a rengetegféle mosolya közül az egyik barátságosat és így szól.*
- Üdv! Mykael vagyok. És egy szoba kéne. Fürdővel, vagy legalább egy jó adag vízzel és törlőronggyal.
Meg valami vacsora is jó lenne. Hogy is hívják... Sűrű barna, az jó lesz. És egy korsó sör, Wegtoreni világos.
*sorolja. Abból, hogy ismeri a választékot, sejthető, hogy megfordult már itt korábban is.*
- A szoba elég, ha valami egyszerűbb.
*teszi még hozzá. Úgy tervezi, hogy először leül itt, és megvacsorál, addig a szobát elő tudják készíteni neki. De ez nem akadályozza meg abban, hogy fizessen: mindenek előtt a Szoba árát fizeti meg, 15 aranyat, kezdetnek egy éjszakára, mert nem tudja, meddig időzik majd itt. Aztán a Wegtoreni világos sörért fizet újabb 11 aranyat , utoljára pedig hozzácsap újabb 11 aranyat a Sűrű barna ellentételezésére .
Most, hogy így kiköltekezett, keres magának egy széket, ahova leülhet - talán már a sörével, ha Mikarr csapolja neki -, de mielőtt még így tenne, megjegyzi.*
- Ja, találkozóm lesz itt egy fickóval. Katonaforma, Denjaar a neve. Megfordult erre?
*Hamar előkerül egy korban magafajta fickó. Előveszi hát a rengetegféle mosolya közül az egyik barátságosat és így szól.*
- Üdv! Mykael vagyok. És egy szoba kéne. Fürdővel, vagy legalább egy jó adag vízzel és törlőronggyal.
Meg valami vacsora is jó lenne. Hogy is hívják... Sűrű barna, az jó lesz. És egy korsó sör, Wegtoreni világos.
*sorolja. Abból, hogy ismeri a választékot, sejthető, hogy megfordult már itt korábban is.*
- A szoba elég, ha valami egyszerűbb.
*teszi még hozzá. Úgy tervezi, hogy először leül itt, és megvacsorál, addig a szobát elő tudják készíteni neki. De ez nem akadályozza meg abban, hogy fizessen: mindenek előtt a Szoba árát fizeti meg, 15 aranyat
, kezdetnek egy éjszakára, mert nem tudja, meddig időzik majd itt. Aztán a Wegtoreni világos sörért fizet újabb 11 aranyat , utoljára pedig hozzácsap újabb 11 aranyat a Sűrű barna ellentételezésére .Most, hogy így kiköltekezett, keres magának egy széket, ahova leülhet - talán már a sörével, ha Mikarr csapolja neki -, de mielőtt még így tenne, megjegyzi.*
- Ja, találkozóm lesz itt egy fickóval. Katonaforma, Denjaar a neve. Megfordult erre?
6881. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-20 08:57:09
Üzenet elküldve: 2023-11-20 08:57:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
*Persze. Mindenki azt gondolja, hogy a Kalmár és a Vagyhegy násza üzleti célból köttetett. Wegtorenben is szokás az ellenséges Házak gyermekeit összeboronálni, hogy béke szülessen. Ám ez az igric esetében nem áll fent. Azaz, eleinte talán létezett egy ilyen, magasabb rendűnek mondott cél, de idővel a számítást felváltották a valódi érzelmek és - nagy meglepetésre - a báró valóban beleszeretett Aenaebe.
Hagyja, hogy felesége és Denjaar beszélgessenek, addig is marad ideje a méltatlanul mellőzött szivarra és rumra. Az előbbi kialudhat, bár az utóbbinak nem árt, egy kis melegedés és szellőzés.*
- Valószínűleg Denjaar a megfelelő körültekintéssel és felkészüléssel vág majd neki a feladatnak. A Kereskedőház pedig ebben támogatja. *Válaszolja Aenaenek, amikor az Erdőmélye veszélyeiről regél. Nem tudja, hogy felesége egykor élt a vadonban, erről, ha jól emlékszik, még sosem beszéltek. Ki sem nézné belőle, ahogy azt sem, hogy szekercével embereket öl, úgyhogy azzal viszont tisztában van, hogy Aenae okozhat meglepetéseket.*
- Jó pihenést, jó Denjaarom. *Emeli poharát a távozó férfi után és biztos benne, hogy valóban jól fog pihenni. Kivéve, ha valamivel felhúzza Yezát és a vörös borotválás közben elmetszi a torkát. Bánná, de megértené. Denjaar néha nagyon bunkó tud lenni.
A beszélgetés közben némán élvezte felesége simító kezét a karján, a többi wegtoreni távoztával viszonozza is hasonló gesztusokkal.*
- Mostanában nem nagyon látogatott meg, de mondhatjuk, hogy új szokás. *Válaszol a kérdésre a sötét lépcsőforduló felé tekintve amerre Denjaar távozott.*
- Azt se tudtam, hogy él-e vagy hal. *Egészíti ki egy korty rum után. A férfi nem nagyon látogatta meg, amióta szögre akasztotta a városőrköpenyt és a Kikötőbe ment. Ám egy újabb őrült ötlettel újra megjelent, hogy felforgassa az állóvizet.*
- Ne haragudj, hogy ez rád is kihat, a kereskedőfeleségek élete néha nem könnyű. *Teszi hozzá mosolyogva. Valóban, a kereskedők élete folyamatos feladattal látja el őket, mindig van valami, amit el kell intézni és mindig van valaki, akinek valami kell, lehetőleg azonnal. Most éppen Denjaarnak.*
- Menjünk aludni? *Kérdi, mert a rum elfogyott és a szivarból ugyan még van, de azt már képes letenni felesége kívánságáért.*
*Persze. Mindenki azt gondolja, hogy a Kalmár és a Vagyhegy násza üzleti célból köttetett. Wegtorenben is szokás az ellenséges Házak gyermekeit összeboronálni, hogy béke szülessen. Ám ez az igric esetében nem áll fent. Azaz, eleinte talán létezett egy ilyen, magasabb rendűnek mondott cél, de idővel a számítást felváltották a valódi érzelmek és - nagy meglepetésre - a báró valóban beleszeretett Aenaebe.
Hagyja, hogy felesége és Denjaar beszélgessenek, addig is marad ideje a méltatlanul mellőzött szivarra és rumra. Az előbbi kialudhat, bár az utóbbinak nem árt, egy kis melegedés és szellőzés.*
- Valószínűleg Denjaar a megfelelő körültekintéssel és felkészüléssel vág majd neki a feladatnak. A Kereskedőház pedig ebben támogatja. *Válaszolja Aenaenek, amikor az Erdőmélye veszélyeiről regél. Nem tudja, hogy felesége egykor élt a vadonban, erről, ha jól emlékszik, még sosem beszéltek. Ki sem nézné belőle, ahogy azt sem, hogy szekercével embereket öl, úgyhogy azzal viszont tisztában van, hogy Aenae okozhat meglepetéseket.*
- Jó pihenést, jó Denjaarom. *Emeli poharát a távozó férfi után és biztos benne, hogy valóban jól fog pihenni. Kivéve, ha valamivel felhúzza Yezát és a vörös borotválás közben elmetszi a torkát. Bánná, de megértené. Denjaar néha nagyon bunkó tud lenni.
A beszélgetés közben némán élvezte felesége simító kezét a karján, a többi wegtoreni távoztával viszonozza is hasonló gesztusokkal.*
- Mostanában nem nagyon látogatott meg, de mondhatjuk, hogy új szokás. *Válaszol a kérdésre a sötét lépcsőforduló felé tekintve amerre Denjaar távozott.*
- Azt se tudtam, hogy él-e vagy hal. *Egészíti ki egy korty rum után. A férfi nem nagyon látogatta meg, amióta szögre akasztotta a városőrköpenyt és a Kikötőbe ment. Ám egy újabb őrült ötlettel újra megjelent, hogy felforgassa az állóvizet.*
- Ne haragudj, hogy ez rád is kihat, a kereskedőfeleségek élete néha nem könnyű. *Teszi hozzá mosolyogva. Valóban, a kereskedők élete folyamatos feladattal látja el őket, mindig van valami, amit el kell intézni és mindig van valaki, akinek valami kell, lehetőleg azonnal. Most éppen Denjaarnak.*
- Menjünk aludni? *Kérdi, mert a rum elfogyott és a szivarból ugyan még van, de azt már képes letenni felesége kívánságáért.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409