Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 346 (6901. - 6920. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6920. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-12-02 00:08:52
Üzenet elküldve: 2023-12-02 00:08:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Valamikor megjelenik Mik is és elismerő szavai mellé kap egy tányér tepertőkrémes kenyeret. Sheni nagyon régen nem látott már tepertőkrémes kenyeret, így nagy, csillogó szemekkel derül fel az elé kerülő ételre.*
- Nagyon köszönöm, Mik. *Nagyon benne van, hogy valami közvetlen jelzőt is tegyen a neve mellé, de félő, hogy az előző este beígért tasli mára is érvényes.
Aztán megszólítja a deres szakállú alak és munkát ajánl neki, valóban neki, mert egyértelművé válik, hogy Shenihez beszél. Az asztaltársának már ennyire nem tetszik az ötlet és ezt szavakba is önti.
Ám kiderül, hogy Erdőmélye a cél, ahol nyomolvasóra van szükség, bár amit Denjaar mond, az nem teljesen kerek. Az ötszáz arany viszont rendben van.*
- Nagy szerencséd van, cimbora, mert egykor Erdőmélyén éltem, ismerem az ösvényeit, a vadjait és jóban vagyok az Erdei Kísértettel is. *Kacsint Krultosra, ezután kapja meg, amikor elfoglalná a helyét a kilökött széken kezében a tányér tepertőkrémes kenyérrel. Állva marad, úgy hallgatja a súlyos szavakat.*
- Hú, ez azért erős, nem gondolod? *Emeli védekezőn maga elé szabad kezét.*
- Figyelj, egy találkozás után ne vonj le messzemenő következtetéseket, oké? Éltem abban a vadonban, ti ott egy éjjelt se bírnátok ki. És kibírom bor nélkül... ne aggódj. *Megcsuklik a hangja, de igyekszik túllépni rajta. Kicsit felhúzta magát, de egy sóhaj után felkapja az egyik tepertőkrémes kenyeret és pörgetve eldobja a fogadó távolabbi fala felé. A következő mozdulatával előkap egy dobótőrt az alkarvédőjéből, hogy az eldobott kenyér után dobja egy sima mozdulattal. A kenyér nem esik le, hanem a tőrrel átszúrva megáll a szemközti falban. Sheni Denjaarra néz, a hangja komor és komoly.*
- Íjjal még jobb vagyok. *Legendásan jól céloz, ez nem lehet kétséges, bár ez a mutatvány a gyengébb képességűeknek is menne talán.*
*Valamikor megjelenik Mik is és elismerő szavai mellé kap egy tányér tepertőkrémes kenyeret. Sheni nagyon régen nem látott már tepertőkrémes kenyeret, így nagy, csillogó szemekkel derül fel az elé kerülő ételre.*
- Nagyon köszönöm, Mik. *Nagyon benne van, hogy valami közvetlen jelzőt is tegyen a neve mellé, de félő, hogy az előző este beígért tasli mára is érvényes.
Aztán megszólítja a deres szakállú alak és munkát ajánl neki, valóban neki, mert egyértelművé válik, hogy Shenihez beszél. Az asztaltársának már ennyire nem tetszik az ötlet és ezt szavakba is önti.
Ám kiderül, hogy Erdőmélye a cél, ahol nyomolvasóra van szükség, bár amit Denjaar mond, az nem teljesen kerek. Az ötszáz arany viszont rendben van.*
- Nagy szerencséd van, cimbora, mert egykor Erdőmélyén éltem, ismerem az ösvényeit, a vadjait és jóban vagyok az Erdei Kísértettel is. *Kacsint Krultosra, ezután kapja meg, amikor elfoglalná a helyét a kilökött széken kezében a tányér tepertőkrémes kenyérrel. Állva marad, úgy hallgatja a súlyos szavakat.*
- Hú, ez azért erős, nem gondolod? *Emeli védekezőn maga elé szabad kezét.*
- Figyelj, egy találkozás után ne vonj le messzemenő következtetéseket, oké? Éltem abban a vadonban, ti ott egy éjjelt se bírnátok ki. És kibírom bor nélkül... ne aggódj. *Megcsuklik a hangja, de igyekszik túllépni rajta. Kicsit felhúzta magát, de egy sóhaj után felkapja az egyik tepertőkrémes kenyeret és pörgetve eldobja a fogadó távolabbi fala felé. A következő mozdulatával előkap egy dobótőrt az alkarvédőjéből, hogy az eldobott kenyér után dobja egy sima mozdulattal. A kenyér nem esik le, hanem a tőrrel átszúrva megáll a szemközti falban. Sheni Denjaarra néz, a hangja komor és komoly.*
- Íjjal még jobb vagyok. *Legendásan jól céloz, ez nem lehet kétséges, bár ez a mutatvány a gyengébb képességűeknek is menne talán.*
6919. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-12-01 19:41:06
Üzenet elküldve: 2023-12-01 19:41:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Amikor Denjaar bemutatkozik és bemutatja őt is az elfnek, odabiccent. De ezúttal nem látszik nyoma az arcán annak a kedvességnek, ami tegnap éjjel még megvolt. Voltaképpen ez azon ritka alkalmak egyike, amikor Mykael arcán nincs a mosolynak valamiféle változata. De ha már Shen'eriel részese lett a beszélgetésnek, úgy fordítja a székét, hogy ő se legyen háttal a koldusnak.
Miután Denjaar a mondandója végére ért, Mykael szólal meg. A hangja sokkal határozottabb és ridegebb, mint bármikor. Most a katona beszél belőle, aki túl akar élni.*
- Mondd csak, koma, mennyire állsz készen arra, hogy hetekig az erdőben kóborolj, pia nélkül?
*szegezi neki a kérdést mindenféle köntörfalazás nélkül. Ebből talán Denjaar is sejtheti, hogy minek szólt a rosszallás a fiú arcán.
Mert őt ugyan a legkevésbé se izgatja Shen'eriel faja, származása, státusza. Ő maga meg egy zsoldosok közt nevelkedett műveletlen árva, ugyan milyen alapon is ítélkezne bárki felett? Még az se zavarja, ha az elf piás. De csak addig, amíg nem múlik rajta az élete.*
- Láttalak tegnap éjjel. Remegett a kezed. Csak az italon járt az eszed. Fel se tűnt neked, hogy nyitva hagytad az ajtót. Ki voltál éhezve, mégis csak a borra tudtál gondolni az étel helyett. Képes lennél összeszedni magad, ébernek lenni? Ha rád bízzuk az őrködést, nem fogsz elaludni? Mert ha úgy fogod tenni a dolgod az erdőben is, ahogy tegnap, akkor nem jössz velünk. Vagy én nem megyek veletek.
*teszi hozzá, ezt már részben Denjaarnak címezve. A fiú épp elég ostoba halált látott életében. Látott katonákat átgondolatlan parancsoknak engedelmeskedve a halálba vonulni. Látott megfutamodó hátvédeket, akik miatt összeomlott az egész haderő. Meglehet, hogy általában vidám, kalandszerető és jó szándékú. De akkor nem, amikor katonaként gondolkodik.*
*Amikor Denjaar bemutatkozik és bemutatja őt is az elfnek, odabiccent. De ezúttal nem látszik nyoma az arcán annak a kedvességnek, ami tegnap éjjel még megvolt. Voltaképpen ez azon ritka alkalmak egyike, amikor Mykael arcán nincs a mosolynak valamiféle változata. De ha már Shen'eriel részese lett a beszélgetésnek, úgy fordítja a székét, hogy ő se legyen háttal a koldusnak.
Miután Denjaar a mondandója végére ért, Mykael szólal meg. A hangja sokkal határozottabb és ridegebb, mint bármikor. Most a katona beszél belőle, aki túl akar élni.*
- Mondd csak, koma, mennyire állsz készen arra, hogy hetekig az erdőben kóborolj, pia nélkül?
*szegezi neki a kérdést mindenféle köntörfalazás nélkül. Ebből talán Denjaar is sejtheti, hogy minek szólt a rosszallás a fiú arcán.
Mert őt ugyan a legkevésbé se izgatja Shen'eriel faja, származása, státusza. Ő maga meg egy zsoldosok közt nevelkedett műveletlen árva, ugyan milyen alapon is ítélkezne bárki felett? Még az se zavarja, ha az elf piás. De csak addig, amíg nem múlik rajta az élete.*
- Láttalak tegnap éjjel. Remegett a kezed. Csak az italon járt az eszed. Fel se tűnt neked, hogy nyitva hagytad az ajtót. Ki voltál éhezve, mégis csak a borra tudtál gondolni az étel helyett. Képes lennél összeszedni magad, ébernek lenni? Ha rád bízzuk az őrködést, nem fogsz elaludni? Mert ha úgy fogod tenni a dolgod az erdőben is, ahogy tegnap, akkor nem jössz velünk. Vagy én nem megyek veletek.
*teszi hozzá, ezt már részben Denjaarnak címezve. A fiú épp elég ostoba halált látott életében. Látott katonákat átgondolatlan parancsoknak engedelmeskedve a halálba vonulni. Látott megfutamodó hátvédeket, akik miatt összeomlott az egész haderő. Meglehet, hogy általában vidám, kalandszerető és jó szándékú. De akkor nem, amikor katonaként gondolkodik.*
6918. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-12-01 17:35:48
Üzenet elküldve: 2023-12-01 17:35:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
-Bizony, Wegtoren sajátos renddel bír. S e rend is attól függ, hol jársz épp, s melyik fogadót, bordélyt keresed fel. *Nem húzza a honvágy, hisz a Tűz Városa nem csak dicsőségének, de kudarcának is otthona.*
-Annyira buja, amennyire lennie kell. *Von vállat. Valóban tudja magát kéretni, de hisz ez a dolga. Kötve hiszi, hogy a kis kurtizán merő bujaságból tenne bármit; sokkal inkább az arany csörgése vonzza.*
-Te bizony. Én Denjaar vagyok. Denjaar Krultos. Ő pedig Mykael. *Biccent fejével asztaltársasága felé. Látja a rosszallást utóbbi arcán. Ugyanakkor ő nem nemesembereket keres a feladatra. Nem csak sárban, de veszélyben is gázolnak majd, a megbízhatóság jelentése itt más testet ölt.
Azt nem tudja, rossz arcú-e, de megérti a bizalmatlanságot egy hasonló leszólítás után. Bár szakálla még nem fordult őszbe, s hajkoronáját is csak kerülgetni meri a dér, érti a megszólítást. Az emberek korán halnak, s születésüktől közelebb állnak a véghez, mint az elfek életük hajnalán.*
-Az attól függ, Sheni. *Feleli kimérten.* -Erdőmélyére indulunk. Vadászni. Átkelünk a rengetegen a hegyek felé. Tretilért. De amivel az erdő megajándékoz minket, azt is visszük. Eredménytől függ a fizetség, s hogy mennyiért veszi át a Kalmár. De ötszáz arany enélkül is üti mindenki markát, ki részt vesz e túrán. Bánatdíj gyanánt, ha zsákmány nélkül maradunk. *Mykaelre pillant. Nem rémlik, hogy az arany dolgáról szó lett volna már.*
-Magam is konyítok egy keveset a nyomokhoz, de az erdőhöz már kevesebbet. Ha nincs jobb dolgod, csatlakozz hozzánk! *Odapördít egy széket az asztalukhoz.*
-S mondd, ha szükséged van bármire. Beszélnem kell még a kereskedőkkel. S ha minden megvan, holnap hajnalban útra is kelünk.
-Bizony, Wegtoren sajátos renddel bír. S e rend is attól függ, hol jársz épp, s melyik fogadót, bordélyt keresed fel. *Nem húzza a honvágy, hisz a Tűz Városa nem csak dicsőségének, de kudarcának is otthona.*
-Annyira buja, amennyire lennie kell. *Von vállat. Valóban tudja magát kéretni, de hisz ez a dolga. Kötve hiszi, hogy a kis kurtizán merő bujaságból tenne bármit; sokkal inkább az arany csörgése vonzza.*
-Te bizony. Én Denjaar vagyok. Denjaar Krultos. Ő pedig Mykael. *Biccent fejével asztaltársasága felé. Látja a rosszallást utóbbi arcán. Ugyanakkor ő nem nemesembereket keres a feladatra. Nem csak sárban, de veszélyben is gázolnak majd, a megbízhatóság jelentése itt más testet ölt.
Azt nem tudja, rossz arcú-e, de megérti a bizalmatlanságot egy hasonló leszólítás után. Bár szakálla még nem fordult őszbe, s hajkoronáját is csak kerülgetni meri a dér, érti a megszólítást. Az emberek korán halnak, s születésüktől közelebb állnak a véghez, mint az elfek életük hajnalán.*
-Az attól függ, Sheni. *Feleli kimérten.* -Erdőmélyére indulunk. Vadászni. Átkelünk a rengetegen a hegyek felé. Tretilért. De amivel az erdő megajándékoz minket, azt is visszük. Eredménytől függ a fizetség, s hogy mennyiért veszi át a Kalmár. De ötszáz arany enélkül is üti mindenki markát, ki részt vesz e túrán. Bánatdíj gyanánt, ha zsákmány nélkül maradunk. *Mykaelre pillant. Nem rémlik, hogy az arany dolgáról szó lett volna már.*
-Magam is konyítok egy keveset a nyomokhoz, de az erdőhöz már kevesebbet. Ha nincs jobb dolgod, csatlakozz hozzánk! *Odapördít egy széket az asztalukhoz.*
-S mondd, ha szükséged van bármire. Beszélnem kell még a kereskedőkkel. S ha minden megvan, holnap hajnalban útra is kelünk.
6917. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-12-01 14:12:54
Üzenet elküldve: 2023-12-01 14:12:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lihanechből szeretettel - kiszolgálás//
~Wegtoreni Kalmár? Ez igencsak különös, módfelett az!~
*Egy jó megjelenésű férfi ember üdvözli méghozzá igen illedelmesen. Ez máris mosolyt csalogat elfünk képére.*
- Wegtoreni báró? Hmm…
*Az elfünk igencsak gondolkodóba esik. Mereng jobbra is balra és hosszú percekig nem történik semmi.*
- Nem kelt fel? De hisz, hogy aludhat a násza napján??
*Kiül a rémület Prophessyr képére.*
- Nesze, nézd csak meg fiatalúr.
*Kivesz egy gyűrött levelet a köpenye alól és odatolja a barnás szőke ifjúnak. Az áll rajta, hogy a Wegtoreni kopók régense meghívja esküvőjének celebrálására a nagytiszteletű magiszter tudóst Lihanech-ből. Az aláírás meg a pecsét el van kenődve és olvashatatlan.*
- Hét hete kaptam ezt a felkérést. Mondd csak délután lesz a szertartás?
*Mert végül is így lenne értelme a késői kelésnek. Igen nyugodt ember lehet a régens, vagyis hát báró úr mint kiderült.*
- A bárón kívül nincsen véletlenül Wegtoreni Régens a városban? Talán valaki kavarja az ürüléket a háttérben.
*Elfünk szín józan és tényleg kapott levelet hisz át is adta. Na most már kíváncsi mit mond neki a fiatalúr.*
~Wegtoreni Kalmár? Ez igencsak különös, módfelett az!~
*Egy jó megjelenésű férfi ember üdvözli méghozzá igen illedelmesen. Ez máris mosolyt csalogat elfünk képére.*
- Wegtoreni báró? Hmm…
*Az elfünk igencsak gondolkodóba esik. Mereng jobbra is balra és hosszú percekig nem történik semmi.*
- Nem kelt fel? De hisz, hogy aludhat a násza napján??
*Kiül a rémület Prophessyr képére.*
- Nesze, nézd csak meg fiatalúr.
*Kivesz egy gyűrött levelet a köpenye alól és odatolja a barnás szőke ifjúnak. Az áll rajta, hogy a Wegtoreni kopók régense meghívja esküvőjének celebrálására a nagytiszteletű magiszter tudóst Lihanech-ből. Az aláírás meg a pecsét el van kenődve és olvashatatlan.*
- Hét hete kaptam ezt a felkérést. Mondd csak délután lesz a szertartás?
*Mert végül is így lenne értelme a késői kelésnek. Igen nyugodt ember lehet a régens, vagyis hát báró úr mint kiderült.*
- A bárón kívül nincsen véletlenül Wegtoreni Régens a városban? Talán valaki kavarja az ürüléket a háttérben.
*Elfünk szín józan és tényleg kapott levelet hisz át is adta. Na most már kíváncsi mit mond neki a fiatalúr.*
6916. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-12-01 05:58:07
Üzenet elküldve: 2023-12-01 05:58:07
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - kiszolgálás//
*Szerencsére tudott még pihenni egy kicsit a rendhagyóan forgalmas éjszaka után, de őszintén szólva bírt volna még aludni. De mégse hagyhat mindent a többiekre, úgyhogy hamar összekapja magát, hogy munkába álljon.
Az istálló felé kanyarodva meglepetten tapasztalja, hogy a hely kialmolva, a lovak pedig már javában ropogtatják a friss szénát a jászolból. Egy kis utánakérdezés azt is világossá teszi, hogy bizony az a csavargó elf talán mégsem olyan mihaszna, mint amilyennek elsőre tűnt. Ennek megfelelően Mik is tartja a szavát, úgyhogy két tisztes szelet tepertőkrémes kenyérrel és egy almával megrakott tányért nyom a fickó kezébe. Természetesen egy olyan pillanatot választva, amikor nem vág senki szavába.*
- Szép munka! *fűzi az elf kiérdemelt reggelije mellé, majd begyűjti Denjaar üres tányérját.*
- Még valamit esetleg? *a kérdés egyértelműen a két _vendégnek_ szól. Az elfet nyomatékosan kihagyja a hozzá fűzött szemkontaktus. Ha szeretnének még egyebet az urak, akkor felveszi a rendelést, ha nem, akkor csak biccent, és indul is vissza a pult mögé.
Nem tudja, miről egyezkednek az asztalnál, de szívesen kimarad belőle.*
//Lihanechből szeretettel - kiszolgálás//
- Üdv a Wegtoreni Kalmárban! *köszönti a szép kor megélt elfet, aki hamar ki is teríti a mondandóját.*
- Hát... azt látom, hogy Lihanechből érkezett *elég jellegzetes az öltözék, de még a hanghordozás is* -, de régenssel nem szolgálhatok, ha csak nem a wegtoreni bárót, Cha'yss Cano Caldorcort érti alatta. De akkor is várnia kell, mert még nem kelt fel. *Mik pedig inkább iszik ecetet, minthogy újra kiugrassza a bárót az ágyból az esti után.*
*Szerencsére tudott még pihenni egy kicsit a rendhagyóan forgalmas éjszaka után, de őszintén szólva bírt volna még aludni. De mégse hagyhat mindent a többiekre, úgyhogy hamar összekapja magát, hogy munkába álljon.
Az istálló felé kanyarodva meglepetten tapasztalja, hogy a hely kialmolva, a lovak pedig már javában ropogtatják a friss szénát a jászolból. Egy kis utánakérdezés azt is világossá teszi, hogy bizony az a csavargó elf talán mégsem olyan mihaszna, mint amilyennek elsőre tűnt. Ennek megfelelően Mik is tartja a szavát, úgyhogy két tisztes szelet tepertőkrémes kenyérrel és egy almával megrakott tányért nyom a fickó kezébe. Természetesen egy olyan pillanatot választva, amikor nem vág senki szavába.*
- Szép munka! *fűzi az elf kiérdemelt reggelije mellé, majd begyűjti Denjaar üres tányérját.*
- Még valamit esetleg? *a kérdés egyértelműen a két _vendégnek_ szól. Az elfet nyomatékosan kihagyja a hozzá fűzött szemkontaktus. Ha szeretnének még egyebet az urak, akkor felveszi a rendelést, ha nem, akkor csak biccent, és indul is vissza a pult mögé.
Nem tudja, miről egyezkednek az asztalnál, de szívesen kimarad belőle.*
//Lihanechből szeretettel - kiszolgálás//
- Üdv a Wegtoreni Kalmárban! *köszönti a szép kor megélt elfet, aki hamar ki is teríti a mondandóját.*
- Hát... azt látom, hogy Lihanechből érkezett *elég jellegzetes az öltözék, de még a hanghordozás is* -, de régenssel nem szolgálhatok, ha csak nem a wegtoreni bárót, Cha'yss Cano Caldorcort érti alatta. De akkor is várnia kell, mert még nem kelt fel. *Mik pedig inkább iszik ecetet, minthogy újra kiugrassza a bárót az ágyból az esti után.*
6915. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-30 18:06:35
Üzenet elküldve: 2023-11-30 18:06:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Csendben üldögél az egyik üres asztalnál egyedül, ami még mindig jobb, mint ilyenkor az utcán lenni. Könyökeivel az asztalon támaszkodva piszkál egy repedést az asztal lapján, amikor a szomszéd asztaltól odaszól neki a rosszarcú fickó. Először Sheni jól körbenéz, hogy valóban neki szánják-e a szavakat, majd kihúzza magát a széken és mutatóujjával a mellkasára bök.*
- Én? *Kérdi, mert azért biztosra kell menni.
Ha megerősítést kap, akkor elengedi a füle mellett a "fiam" megszólítást, körülbelül húsz évvel idősebb, mint a fickó, és felkel az asztaltól.*
- Erdőt, mezőt, szántót és gázlót, amire szükség van, ismerem. Meg a nyomokat is. *Mondja meggyőző mosollyal.*
- Mennyit fizetsz, papa? *Kérdi az őszes szakállú fickótól, ha már ilyen közvetlenül beszélgetnek, bár nem biztos, hogy érdemes húzogatni a bajszát, kemény alaknak tűnik.
Közben elkapja a másik felszaladó szemöldökét, de neki csak egy kacsintással felel.*
- A nevem Shen'eriel, de hívjatok csak Sheninek. *Mutatkozik be, hisz a normális embereknél ez a szokás és háta mögé rejtett kezekkel várja a folytatást.*
*Csendben üldögél az egyik üres asztalnál egyedül, ami még mindig jobb, mint ilyenkor az utcán lenni. Könyökeivel az asztalon támaszkodva piszkál egy repedést az asztal lapján, amikor a szomszéd asztaltól odaszól neki a rosszarcú fickó. Először Sheni jól körbenéz, hogy valóban neki szánják-e a szavakat, majd kihúzza magát a széken és mutatóujjával a mellkasára bök.*
- Én? *Kérdi, mert azért biztosra kell menni.
Ha megerősítést kap, akkor elengedi a füle mellett a "fiam" megszólítást, körülbelül húsz évvel idősebb, mint a fickó, és felkel az asztaltól.*
- Erdőt, mezőt, szántót és gázlót, amire szükség van, ismerem. Meg a nyomokat is. *Mondja meggyőző mosollyal.*
- Mennyit fizetsz, papa? *Kérdi az őszes szakállú fickótól, ha már ilyen közvetlenül beszélgetnek, bár nem biztos, hogy érdemes húzogatni a bajszát, kemény alaknak tűnik.
Közben elkapja a másik felszaladó szemöldökét, de neki csak egy kacsintással felel.*
- A nevem Shen'eriel, de hívjatok csak Sheninek. *Mutatkozik be, hisz a normális embereknél ez a szokás és háta mögé rejtett kezekkel várja a folytatást.*
6914. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-29 19:40:51
Üzenet elküldve: 2023-11-29 19:40:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
- Helyes, majd meglátjuk, hogy ez a báró mennyire nagyvonalú. De nem kell erőltetni. A piacon is találok magamnak mindent.
*feleli. Yeza "bemutatása" hallatán visszatér a ravaszkás mosoly az arcára.*
- Ez jól hangzik. Remélem mihamarabb összefutunk.
*az eddigiek alapján nem lehetett nehéz kitalálni, hogy az ifjúnak a szoknya a gyengéje - vagy inkább, ami a szoknya alatt lenni szokott. Wegtoren említésére csak bólogat.*
- Rengeteget hallottam már róla, és biztos fel fogom keresni azt a helyet. Egyszer állomásoztunk a közelében pár éve. A bajtársak majdnem felkoncolták az akkori tisztünket, mert az nem akarta engedni nekik, hogy bemenjenek a városba dorbézolni. Úgyhogy engednie kellett. Aztán a banda fele nem tért vissza, nem is hallottunk felőlük többet.
*ennek persze rengeteg oka lehet: dezertálhattak, ha jobb munkát kaptak ott. Megölették magukat valami kocsmában. Börtönbe kerülhettek rendbontás miatt. Eladósodhattak annyira, hogy rabszolgává váltak, aztán valószínűleg gladiátorrá... ki tudja. Ami Mykaelt illeti, ő akkor még nem katonaként szolgált a kompániában, hanem napszámosként, és amúgy is alig volt még vagy tizenkét esztendős. Nem volt rá esélye, hogy ő is benézzen a városba. De azóta is izgatja a fantáziáját - most már egészen más módokon is, mint anno gyerekként.
Kaján vigyorral bólogat, mikor Alissäna szóba kerül.*
- Rá bizony. Micsoda buja lány, és milyen formás hátsója van.
*feleli lelkesen. A legkevésbé se zavarja, ha netán Denjaarnak is voltak fülledt élményei a lánnyal. Tudja jól, hogy kurtizán, nem veti meg érte és nem is féltékeny típus. Annyira meg nem jól nevelt, hogy ne beszélje ki az élményeit.
Közben megjelenik a színen a tegnap este megismert részeges csavargó. Ezek szerint kialkudott magának valamit itt a fogadóban, hogy még itt van. Egy fokkal jobban is néz ki: nem csoda, csodákat tud tenni az emberrel (és ezek szerint az elffel is), ha melegben és biztonságban aludhat át egy éjszakát, főleg ha előtte a vadonban vagy az utcán kellett túlélnie. Odabiccent neki, de más módon nem foglalkozik vele.
Egészen addig, amíg Denjaar oda nem szól a fickónak. Rögtön kiderül, hogy mire akarja felkérni. És ez az első alkalom, hogy Mykael szemöldöke határozottan rosszallóan szalad fel. Semmi baja Shen'eriellel, de hogy nem bízná rá az életét, az is biztos. Fürkész tekintettel néz Denjaarra, mint aki azon töpreng, hogy a tapasztalt harcos ezt tényleg komolyan gondolja-e. Egyelőre azonban nem szól. Denjaar nyilván látja rajta, mit gondol erről az ötletről - hiszen nem próbálja leplezni -, aztán mindjárt kiderül, hogy Shen'eriel a válaszával alátámasztja-e a véleményét, vagy sem.*
- Helyes, majd meglátjuk, hogy ez a báró mennyire nagyvonalú. De nem kell erőltetni. A piacon is találok magamnak mindent.
*feleli. Yeza "bemutatása" hallatán visszatér a ravaszkás mosoly az arcára.*
- Ez jól hangzik. Remélem mihamarabb összefutunk.
*az eddigiek alapján nem lehetett nehéz kitalálni, hogy az ifjúnak a szoknya a gyengéje - vagy inkább, ami a szoknya alatt lenni szokott. Wegtoren említésére csak bólogat.*
- Rengeteget hallottam már róla, és biztos fel fogom keresni azt a helyet. Egyszer állomásoztunk a közelében pár éve. A bajtársak majdnem felkoncolták az akkori tisztünket, mert az nem akarta engedni nekik, hogy bemenjenek a városba dorbézolni. Úgyhogy engednie kellett. Aztán a banda fele nem tért vissza, nem is hallottunk felőlük többet.
*ennek persze rengeteg oka lehet: dezertálhattak, ha jobb munkát kaptak ott. Megölették magukat valami kocsmában. Börtönbe kerülhettek rendbontás miatt. Eladósodhattak annyira, hogy rabszolgává váltak, aztán valószínűleg gladiátorrá... ki tudja. Ami Mykaelt illeti, ő akkor még nem katonaként szolgált a kompániában, hanem napszámosként, és amúgy is alig volt még vagy tizenkét esztendős. Nem volt rá esélye, hogy ő is benézzen a városba. De azóta is izgatja a fantáziáját - most már egészen más módokon is, mint anno gyerekként.
Kaján vigyorral bólogat, mikor Alissäna szóba kerül.*
- Rá bizony. Micsoda buja lány, és milyen formás hátsója van.
*feleli lelkesen. A legkevésbé se zavarja, ha netán Denjaarnak is voltak fülledt élményei a lánnyal. Tudja jól, hogy kurtizán, nem veti meg érte és nem is féltékeny típus. Annyira meg nem jól nevelt, hogy ne beszélje ki az élményeit.
Közben megjelenik a színen a tegnap este megismert részeges csavargó. Ezek szerint kialkudott magának valamit itt a fogadóban, hogy még itt van. Egy fokkal jobban is néz ki: nem csoda, csodákat tud tenni az emberrel (és ezek szerint az elffel is), ha melegben és biztonságban aludhat át egy éjszakát, főleg ha előtte a vadonban vagy az utcán kellett túlélnie. Odabiccent neki, de más módon nem foglalkozik vele.
Egészen addig, amíg Denjaar oda nem szól a fickónak. Rögtön kiderül, hogy mire akarja felkérni. És ez az első alkalom, hogy Mykael szemöldöke határozottan rosszallóan szalad fel. Semmi baja Shen'eriellel, de hogy nem bízná rá az életét, az is biztos. Fürkész tekintettel néz Denjaarra, mint aki azon töpreng, hogy a tapasztalt harcos ezt tényleg komolyan gondolja-e. Egyelőre azonban nem szól. Denjaar nyilván látja rajta, mit gondol erről az ötletről - hiszen nem próbálja leplezni -, aztán mindjárt kiderül, hogy Shen'eriel a válaszával alátámasztja-e a véleményét, vagy sem.*
6913. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-29 18:37:27
Üzenet elküldve: 2023-11-29 18:37:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*A kölyök vidámnak tűnik, már-már izgatottnak. Ez jó. Nincs benne félsz.*
-Ez csak üzlet, a báró pedig okos ember. Mindennek meglesz az ára. *Ebben biztos. Befejezi az ételt, majd az asztal szélére tolja, hogy elvihessék.*
-Biztosan van rá mód. Ha rám hallgatsz, egy vörös loboncot keresel. A neve Yeza. Ő majd biztonságba helyezi a cókmókod. Talán el is szórakoztat, ha akad nálad arany. Mondd, hogy Denjaar küldött. *Haloványan rándul csak ajkai széle, ahogy elképzeli a vörös arcát e felkérésre.
Soha senkit nem hallott még oly elánnal áradozni a Kikötőről mint újdonsült asztaltársaságát.*
-Nem jártál még Wegtorenben, mi? Ha vonzanak a bordélyok, ott mindenképp tegyél egy látogatást. És ha akad elég az erszényedben, akkor a Teraszokat keresd.
*Derűsen hallgatja a fickót. Ő amúgy sem egy szószátyár alkat, most pedig jóllakottan nem zavarja, ha amaz gazdagon jártatja a lepénylesőt.*
-Hmm. Kapható leány a Hét Varjúban... Csak nem a kis Alissänára gondolsz? *Amilyen szendének tűnik, olyan szapora.*
-Ügyes lány. *Hagyja helyben a dolgot szűkszavúan, s meghagyja, hogy a fiatal férfi olvasson mögötte. Ekkor veszi észre szeme sarkából a hegyesfülűt. Ránézésre nem az a fajta, aki megérdemli a figyelmét, ám az elfek köztudottan természetközelibbek, így egy próbát mindig megér a dolog.*
-Kell munka, fiam? *Úgy néz ki, mint akinek kell.*
-Jó pénzt fizet. Persze csak akkor, ha ismered az erdőt és a nyomokat. *Székestül fordul ki az elf felé. Lecsúszott példánynak tűnik. Pont olyannak, amilyenre neki van szüksége.*
*A kölyök vidámnak tűnik, már-már izgatottnak. Ez jó. Nincs benne félsz.*
-Ez csak üzlet, a báró pedig okos ember. Mindennek meglesz az ára. *Ebben biztos. Befejezi az ételt, majd az asztal szélére tolja, hogy elvihessék.*
-Biztosan van rá mód. Ha rám hallgatsz, egy vörös loboncot keresel. A neve Yeza. Ő majd biztonságba helyezi a cókmókod. Talán el is szórakoztat, ha akad nálad arany. Mondd, hogy Denjaar küldött. *Haloványan rándul csak ajkai széle, ahogy elképzeli a vörös arcát e felkérésre.
Soha senkit nem hallott még oly elánnal áradozni a Kikötőről mint újdonsült asztaltársaságát.*
-Nem jártál még Wegtorenben, mi? Ha vonzanak a bordélyok, ott mindenképp tegyél egy látogatást. És ha akad elég az erszényedben, akkor a Teraszokat keresd.
*Derűsen hallgatja a fickót. Ő amúgy sem egy szószátyár alkat, most pedig jóllakottan nem zavarja, ha amaz gazdagon jártatja a lepénylesőt.*
-Hmm. Kapható leány a Hét Varjúban... Csak nem a kis Alissänára gondolsz? *Amilyen szendének tűnik, olyan szapora.*
-Ügyes lány. *Hagyja helyben a dolgot szűkszavúan, s meghagyja, hogy a fiatal férfi olvasson mögötte. Ekkor veszi észre szeme sarkából a hegyesfülűt. Ránézésre nem az a fajta, aki megérdemli a figyelmét, ám az elfek köztudottan természetközelibbek, így egy próbát mindig megér a dolog.*
-Kell munka, fiam? *Úgy néz ki, mint akinek kell.*
-Jó pénzt fizet. Persze csak akkor, ha ismered az erdőt és a nyomokat. *Székestül fordul ki az elf felé. Lecsúszott példánynak tűnik. Pont olyannak, amilyenre neki van szüksége.*
6912. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-29 14:21:41
Üzenet elküldve: 2023-11-29 14:21:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lihanechből szeretettel//
*Tisztes korú és gyapjúhajú és szakállú nyárfa termetű elf úr lép be a tavernába. Hosszú arany ruhája és sasfejre faragott hosszú botja van, amire támaszkodik. Mosolygós a képe és igen sok bölcsesség sugárzik belőle. Megkeresi az első férfit aki az útjába kerül.*
- Üdvözlöm! Mondja meg a Régensnek, hogy megérkeztem Lichanechből.
*A levélben Aranykopó Taverna volt a cégéren pedigtelen nem az van írva. Kétségtelen, hogy a hosszú úton megtépázott levél rongyolódása okozza az elírást. Kétségtelen. Igencsak kecsegtető ajánlat reményében érkezett elfünk. Amit mond az mind igaz és teljesen komolyan mondja annak a férfinak akit először meglát. A részletek meg előbb utóbb bekristályosodnak. Az út pora azért rendesen ráragadt hosszú ruhájára. Kétségtelen, hogy nagytudású tudósnak látszik elfünk már így első ránézésre is. A tekintete nagyon is határozott és magabiztos. Gyanús egy kicsit, hogy nincs fogadóbizottság. Úgy illene, hogy egy ilyen eseményre valaki várja a városkapuban. No de itt ugye csak városbejárat van mert kapu nincs. Legutóbb hatvan esztendeje járt Artheniorban. Látszik, hogy azóta sem fejlődött semmit. Sőt a hallottak alapján a város csak roskad. Ebben látszik fénynek a Wegtoreni kopók. A város felvirágzása még csak most kezdődik majd.*
*Tisztes korú és gyapjúhajú és szakállú nyárfa termetű elf úr lép be a tavernába. Hosszú arany ruhája és sasfejre faragott hosszú botja van, amire támaszkodik. Mosolygós a képe és igen sok bölcsesség sugárzik belőle. Megkeresi az első férfit aki az útjába kerül.*
- Üdvözlöm! Mondja meg a Régensnek, hogy megérkeztem Lichanechből.
*A levélben Aranykopó Taverna volt a cégéren pedigtelen nem az van írva. Kétségtelen, hogy a hosszú úton megtépázott levél rongyolódása okozza az elírást. Kétségtelen. Igencsak kecsegtető ajánlat reményében érkezett elfünk. Amit mond az mind igaz és teljesen komolyan mondja annak a férfinak akit először meglát. A részletek meg előbb utóbb bekristályosodnak. Az út pora azért rendesen ráragadt hosszú ruhájára. Kétségtelen, hogy nagytudású tudósnak látszik elfünk már így első ránézésre is. A tekintete nagyon is határozott és magabiztos. Gyanús egy kicsit, hogy nincs fogadóbizottság. Úgy illene, hogy egy ilyen eseményre valaki várja a városkapuban. No de itt ugye csak városbejárat van mert kapu nincs. Legutóbb hatvan esztendeje járt Artheniorban. Látszik, hogy azóta sem fejlődött semmit. Sőt a hallottak alapján a város csak roskad. Ebben látszik fénynek a Wegtoreni kopók. A város felvirágzása még csak most kezdődik majd.*
6911. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-29 12:26:10
Üzenet elküldve: 2023-11-29 12:26:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Ha nincs ló, jó a szamár is, mondják. Ez esetben, ha nincs bor, akkor jó a leves is, de ettől kevésbé szűnik meg a keze remegése vagy múlik el a fájdalom. Amikor Mik közli, hogy nem emlékszik semmiféle borra, amit a vendég rendelt neki még a távozása előtt.*
- Nemááár. *Háborodik fel gyerekesen. Számított arra a korty borra és ha nem volna annyira éhes, akkor sértődötten tolná el magától a tálat, de így csak csendes sértődésben fejezi be.*
- Akkor ne adj. *Válaszolja csendesen maga elé bámulva és hallgatja a fejének vágott vádakat. Se nem sepert fel jól és még nem mosott fel, meg a többi szarság. A kezét tördelve ül magába roskadt vállakkal és hallgatja az ajánlatot. Ugyan nem alhat a kandalló előtt, de kap egy szobát - az nem érdekli, hogy nem húzták át az ágyat - és reggel is jár még ez-az némi munka után.*
- Rendbe'. *Motyogja az orra alatt, de azért még eltátogja eltúlzott gesztusokkal Mik "itt nincs piálás" szavait.*
- Akkor megyek megcsinálom a melót. *Áll fel az asztaltól és indul el vert sereg módjára a személyzeti ajtó felé, de megáll ott, pár szívdobbanásnyi időre, hogy megforduljon és Mikre nézzen.*
- Köszönöm. *Motyogja az orra alatt, majd el is tűnik, hogy összeszedje a cuccát, felseperjen, felmosson amennyire rendesen tőle telik. Azzal végezve sorba áll a teáért a rummal és azzal indul el az említett szobába, hogy nehezen, de álomba szenderüljön.
Végül is van étel a gyomrában, ágyban és melegben alhat, bár nagyon kevés rumot kapott csak. Legalábbis a saját mércéjével mérve.*
//Reggel//
*Nagyon korán ébred, mert nem tud aludni és a gyomra is fájni kezd. A keze remegését csak nagy nehezen tudja leküzdeni, inkább felöltözik és összeszedi a cuccát. Hajnal van még, sötét, de Sheni megindul, hogy elvégezze a rábízott munkát. Az istálló mögött könnyít magán, majd a lovakhoz megy, hogy ellássa őket. Neki nincs lova, ha lenne, már rég eladta volna, hogy elkölthesse az árát. Mondjuk borra.
A lovakkal amúgy jó a kapcsolata. Hegyesfülűnek született, ösztönösen jól bánik az állatokkal és gyakorlata is van benne. Amíg dolgozik, addig sem gondol a fejfájására.
Mire végez, kissé átfagy, így dideregve indul el a fogadóba. Most már tudja, hogy nem hagyhatja nyitva maga mögött az ajtót, ennek megfelelően bezárja maga mögött, hogy a kandallóhoz menjen felmelegedni. A korai idő ellenére már ketten is vannak lent, az előző éjjeli fickó, aki meghívta egy italra és egy rosszarcú másik, akivel beszélget. Csak odabiccent nekik zavartan és megpróbálkozik még Mik érkezése előtt kirimánkodni magának egy pohár bort. Hátha sikerült. Persze nagyon figyel, nehogy rajtakapják és különben lekuporodik az egyik asztalhoz, hogy megvárja azt a "szerény" reggelit.*
*Ha nincs ló, jó a szamár is, mondják. Ez esetben, ha nincs bor, akkor jó a leves is, de ettől kevésbé szűnik meg a keze remegése vagy múlik el a fájdalom. Amikor Mik közli, hogy nem emlékszik semmiféle borra, amit a vendég rendelt neki még a távozása előtt.*
- Nemááár. *Háborodik fel gyerekesen. Számított arra a korty borra és ha nem volna annyira éhes, akkor sértődötten tolná el magától a tálat, de így csak csendes sértődésben fejezi be.*
- Akkor ne adj. *Válaszolja csendesen maga elé bámulva és hallgatja a fejének vágott vádakat. Se nem sepert fel jól és még nem mosott fel, meg a többi szarság. A kezét tördelve ül magába roskadt vállakkal és hallgatja az ajánlatot. Ugyan nem alhat a kandalló előtt, de kap egy szobát - az nem érdekli, hogy nem húzták át az ágyat - és reggel is jár még ez-az némi munka után.*
- Rendbe'. *Motyogja az orra alatt, de azért még eltátogja eltúlzott gesztusokkal Mik "itt nincs piálás" szavait.*
- Akkor megyek megcsinálom a melót. *Áll fel az asztaltól és indul el vert sereg módjára a személyzeti ajtó felé, de megáll ott, pár szívdobbanásnyi időre, hogy megforduljon és Mikre nézzen.*
- Köszönöm. *Motyogja az orra alatt, majd el is tűnik, hogy összeszedje a cuccát, felseperjen, felmosson amennyire rendesen tőle telik. Azzal végezve sorba áll a teáért a rummal és azzal indul el az említett szobába, hogy nehezen, de álomba szenderüljön.
Végül is van étel a gyomrában, ágyban és melegben alhat, bár nagyon kevés rumot kapott csak. Legalábbis a saját mércéjével mérve.*
//Reggel//
*Nagyon korán ébred, mert nem tud aludni és a gyomra is fájni kezd. A keze remegését csak nagy nehezen tudja leküzdeni, inkább felöltözik és összeszedi a cuccát. Hajnal van még, sötét, de Sheni megindul, hogy elvégezze a rábízott munkát. Az istálló mögött könnyít magán, majd a lovakhoz megy, hogy ellássa őket. Neki nincs lova, ha lenne, már rég eladta volna, hogy elkölthesse az árát. Mondjuk borra.
A lovakkal amúgy jó a kapcsolata. Hegyesfülűnek született, ösztönösen jól bánik az állatokkal és gyakorlata is van benne. Amíg dolgozik, addig sem gondol a fejfájására.
Mire végez, kissé átfagy, így dideregve indul el a fogadóba. Most már tudja, hogy nem hagyhatja nyitva maga mögött az ajtót, ennek megfelelően bezárja maga mögött, hogy a kandallóhoz menjen felmelegedni. A korai idő ellenére már ketten is vannak lent, az előző éjjeli fickó, aki meghívta egy italra és egy rosszarcú másik, akivel beszélget. Csak odabiccent nekik zavartan és megpróbálkozik még Mik érkezése előtt kirimánkodni magának egy pohár bort. Hátha sikerült. Persze nagyon figyel, nehogy rajtakapják és különben lekuporodik az egyik asztalhoz, hogy megvárja azt a "szerény" reggelit.*
6910. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-29 06:47:36
Üzenet elküldve: 2023-11-29 06:47:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Csak legyint a szabadkozásra, elvégre a dalocska jó emlékeket piszkált fel benne.
Azt a falást elnézve, amit az elf produkál, biztosra veszi, hogy jó ideje nem ehetett már. A kérdés viszont valamelyest azt is sejteti, hogy mit csinált helyette. Bizony, ha választani kell, a lecsúszás bizonyos szintjén már az alkoholnak sokkal nagyobb csábereje van a melengető bódulatával, mint az ételnek, ami amúgy életben tartani hivatott a testet.*
- Nekem nem rémlik semmi ilyesmi *ingatja a fejét Mik a megjátszott töprengés grimaszával. Ha az elf nem fogná a jeleket, hogy nem a csapos memóriájával van a gond, akkor a felesleges köröket megelőzendő, felemeli a kezét a magyarázás előtt.*
- Nézd. Nem fogok neked szeszt adni *szögezi le kerek perec.* - És ha te lennél Lanawin legtündéribb kiskutyája, akkor se aludhatnál a kandalló előtt! *De, akkor mondjuk aludhatna, mert Mik szíve sincs kőből, de ez az alak NEM egy cuki kiskutya.*
- Egyrészt *támaszkodik meg az asztal szélén* - a seprést is szépen összecsaptad, nem mellesleg még adós vagy egy felmosással is. Másrészt meg mit gondolsz, hogy venné az ki magát, hogy egy szakadt fickó alszik a padlónkon? *Harmadrészt meg kinézné ebből a félcédulásból, hogy még fel is gyújtja magát a nagy melegedésben.*
- Szóval. *Mik gyűrött képe, örök "most keltem"-karcos hangja megingathatatlanul egyenes. Egy pultosnak kialakul a rutinja az ilyesmiben.* - Befejezed rendesen a söprést, felmosol, aztán adok neked egy jó teát EGY _gyűszűnyi_ rummal. Van egy szoba, ami még nem lett kitakarítva a vendég után és át se húzták az ágyneműt. Ott meghúzhatod maga MA éjjelre és kapsz egy szerény reggelit is, HA holnap kiganézol a lovak alól!
- A másik lehetőség, hogy befejezed a söprést-felmosást és a nagylelkű vendég adománya értékében pakolok neked hideg élelmet, aztán becsukod magad mögött az ajtót kívülről. *Nem kevés fenntartása van az elffel kapcsolatban, de mindenkinek jár az esély.*
- Ha munka kell, holnap beszélhetsz a főnökséggel. De össze kell kapnod magad, és itt nincs piálás!
*Felajánlhatná, hogy bevackolhatja magát az istállóban éjszakára, de ismeri már ezt a fajtát. Ideszokik, aztán nem lesz jó vége.*
- És csak hogy egészen világos legyen: az a beígért nyakleves áll a haver, cimbora, koma, tesó, pajti és minden hasonló toldalékolásra is. Mondtam már, Mik vagyok. Ennyi.
//Reggel//
*Mik szintén kicsit később kerül csak elő, de Nyikhaj a konyhán tüsténkedő szakáccsal kézben tartja a dolgokat addig is. Mykael nem marad reggeli nélkül. Hamarosan érkezik is az asztalra a megrendelt étel és a tea is.*
*Csak legyint a szabadkozásra, elvégre a dalocska jó emlékeket piszkált fel benne.
Azt a falást elnézve, amit az elf produkál, biztosra veszi, hogy jó ideje nem ehetett már. A kérdés viszont valamelyest azt is sejteti, hogy mit csinált helyette. Bizony, ha választani kell, a lecsúszás bizonyos szintjén már az alkoholnak sokkal nagyobb csábereje van a melengető bódulatával, mint az ételnek, ami amúgy életben tartani hivatott a testet.*
- Nekem nem rémlik semmi ilyesmi *ingatja a fejét Mik a megjátszott töprengés grimaszával. Ha az elf nem fogná a jeleket, hogy nem a csapos memóriájával van a gond, akkor a felesleges köröket megelőzendő, felemeli a kezét a magyarázás előtt.*
- Nézd. Nem fogok neked szeszt adni *szögezi le kerek perec.* - És ha te lennél Lanawin legtündéribb kiskutyája, akkor se aludhatnál a kandalló előtt! *De, akkor mondjuk aludhatna, mert Mik szíve sincs kőből, de ez az alak NEM egy cuki kiskutya.*
- Egyrészt *támaszkodik meg az asztal szélén* - a seprést is szépen összecsaptad, nem mellesleg még adós vagy egy felmosással is. Másrészt meg mit gondolsz, hogy venné az ki magát, hogy egy szakadt fickó alszik a padlónkon? *Harmadrészt meg kinézné ebből a félcédulásból, hogy még fel is gyújtja magát a nagy melegedésben.*
- Szóval. *Mik gyűrött képe, örök "most keltem"-karcos hangja megingathatatlanul egyenes. Egy pultosnak kialakul a rutinja az ilyesmiben.* - Befejezed rendesen a söprést, felmosol, aztán adok neked egy jó teát EGY _gyűszűnyi_ rummal. Van egy szoba, ami még nem lett kitakarítva a vendég után és át se húzták az ágyneműt. Ott meghúzhatod maga MA éjjelre és kapsz egy szerény reggelit is, HA holnap kiganézol a lovak alól!
- A másik lehetőség, hogy befejezed a söprést-felmosást és a nagylelkű vendég adománya értékében pakolok neked hideg élelmet, aztán becsukod magad mögött az ajtót kívülről. *Nem kevés fenntartása van az elffel kapcsolatban, de mindenkinek jár az esély.*
- Ha munka kell, holnap beszélhetsz a főnökséggel. De össze kell kapnod magad, és itt nincs piálás!
*Felajánlhatná, hogy bevackolhatja magát az istállóban éjszakára, de ismeri már ezt a fajtát. Ideszokik, aztán nem lesz jó vége.*
- És csak hogy egészen világos legyen: az a beígért nyakleves áll a haver, cimbora, koma, tesó, pajti és minden hasonló toldalékolásra is. Mondtam már, Mik vagyok. Ennyi.
//Reggel//
*Mik szintén kicsit később kerül csak elő, de Nyikhaj a konyhán tüsténkedő szakáccsal kézben tartja a dolgokat addig is. Mykael nem marad reggeli nélkül. Hamarosan érkezik is az asztalra a megrendelt étel és a tea is.*
6909. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-28 18:06:45
Üzenet elküldve: 2023-11-28 18:06:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Leülve az asztalhoz meglátja, hogy milyen pazar reggelit kerített magának Denjaar, rögtön korogni kezd a gyomra. Körülnéz, hogy talál-e valakit (mondjuk Mikarrt), hogy rendelhessen: a Vándorok eledele pont jó lesz neki reggelinek, ki is fizet érte mindjárt 11 aranyat
, s hozzácsap még 4 aranyat egy csésze gőzölgő Tea reményében . Mi tagadás, hűvösre fordult az idő, ilyenkor már jobb valami meleggel kezdeni a napot is.*
- A vadonban éjszakázás nem okoz gondot. Hozzá vagyok szokva és van is hozzá elég jó felszerelésem.
*feleli vidáman. Tudniillik nem olyan rég elég komoly és jó minőségű vándor felszerelést vásárolt magának. Életében először fordult elő, hogy ilyesmit pénzért vesz, nem pedig valami agyonhasznált, elnyűtt darabot örököl meg valakitől, aki elesett a harctéren.*
- De ha ez a te báród ilyen lelkesen támogat, akkor némi hideg élelem, és egy jobb felcser-felszerelés jó lenne erre az útra. Na meg egy jó kabát.
*teszi hozzá, mert nem szerény kérni, ha lehet.*
- Ja és... nem tudom, van-e rá mód, hogy itt hátrahagyjak pár holmit, amire a vadonban nem lesz szükségem. Úgy, hogy meg is őrizzék. Persze, ha nem jövök vissza, akkor azt csinálnak vele, amit akarnak.
*mondja. Valóban: se a hegedűjét, se a tetováló készletét nem akarja cipelni az erdőben. Ezeket, meg még egy-két ingóságot szívesen itt hagyna, ha nyugodt lehetne afelől, hogy visszakapja őket.*
- A Kikötő? Csodás hely! Azok a hajók elképesztőek. Micsoda mestermunka lehet vitorlást készíteni! A tengert meg látni kell ahhoz, hogy az ember felfogja, milyen végtelen.
*ecseteli, egyáltalán nem szégyellve a lelkesedését.*
- És a nők! Micsoda buja nők vannak arrafelé!
*teszi hozzá, hiszen kikötői látogatása egy csodás éjszakával kezdődött, és egy hasonlóan fülledt éjjellel is ért véget, két tüneményes nőnek köszönhetően.
Denjaar megjegyzésére először bólint, de aztán fanyar mosoly jelenik meg az ábrázatán.*
- Hát, első éjjel ott szálltam meg. Úgy képzeltem, minden éjjel másik sellőt viszek majd ágyba. És rögtön az első napon egyikük meg is osztotta velem az ágyát, ráadásul nem is kért pénzt az éjszakáért!
*mondja ezt olyan hangon, mint aki még most is hitetlenkedik a dolgon. Ki hallott már olyat, hogy egy vendég ingyen dorbézol a bordélyházban. Aztán viszont visszatér az a fanyarság az ábrázatára.*
- De az a fránya ágy elrontotta az egészet. Amikor alvóra fogtuk a dolgot, azt hittem, hogy elsüllyedek abban a rengeteg párnában. Egyszerűen nem bírtam elaludni, mert túl puha volt. Erre ott kellett hagynom a lányt a párnák közt és lefeküdni a szőnyegre. A lány meg persze magára vette, pedig reggel még folytattam volna a mókázást. Ilyen hülyeséget! Na szóval, keresnem kellett magamnak egy olyan helyet, ahol nem olyan puhák az ágyak, hogy aludni is tudjak végre. Az a taverna pont jó volt nekem.
*ér a történet végére.*
- És kapható lány azért ott is akadt.
*teszi hozzá somolyogva, hiszen még csak egy éjszaka telt el azóta, amelyiket Alissänával töltötte.*
*Leülve az asztalhoz meglátja, hogy milyen pazar reggelit kerített magának Denjaar, rögtön korogni kezd a gyomra. Körülnéz, hogy talál-e valakit (mondjuk Mikarrt), hogy rendelhessen: a Vándorok eledele pont jó lesz neki reggelinek, ki is fizet érte mindjárt 11 aranyat
, s hozzácsap még 4 aranyat egy csésze gőzölgő Tea reményében . Mi tagadás, hűvösre fordult az idő, ilyenkor már jobb valami meleggel kezdeni a napot is.*- A vadonban éjszakázás nem okoz gondot. Hozzá vagyok szokva és van is hozzá elég jó felszerelésem.
*feleli vidáman. Tudniillik nem olyan rég elég komoly és jó minőségű vándor felszerelést vásárolt magának. Életében először fordult elő, hogy ilyesmit pénzért vesz, nem pedig valami agyonhasznált, elnyűtt darabot örököl meg valakitől, aki elesett a harctéren.*
- De ha ez a te báród ilyen lelkesen támogat, akkor némi hideg élelem, és egy jobb felcser-felszerelés jó lenne erre az útra. Na meg egy jó kabát.
*teszi hozzá, mert nem szerény kérni, ha lehet.*
- Ja és... nem tudom, van-e rá mód, hogy itt hátrahagyjak pár holmit, amire a vadonban nem lesz szükségem. Úgy, hogy meg is őrizzék. Persze, ha nem jövök vissza, akkor azt csinálnak vele, amit akarnak.
*mondja. Valóban: se a hegedűjét, se a tetováló készletét nem akarja cipelni az erdőben. Ezeket, meg még egy-két ingóságot szívesen itt hagyna, ha nyugodt lehetne afelől, hogy visszakapja őket.*
- A Kikötő? Csodás hely! Azok a hajók elképesztőek. Micsoda mestermunka lehet vitorlást készíteni! A tengert meg látni kell ahhoz, hogy az ember felfogja, milyen végtelen.
*ecseteli, egyáltalán nem szégyellve a lelkesedését.*
- És a nők! Micsoda buja nők vannak arrafelé!
*teszi hozzá, hiszen kikötői látogatása egy csodás éjszakával kezdődött, és egy hasonlóan fülledt éjjellel is ért véget, két tüneményes nőnek köszönhetően.
Denjaar megjegyzésére először bólint, de aztán fanyar mosoly jelenik meg az ábrázatán.*
- Hát, első éjjel ott szálltam meg. Úgy képzeltem, minden éjjel másik sellőt viszek majd ágyba. És rögtön az első napon egyikük meg is osztotta velem az ágyát, ráadásul nem is kért pénzt az éjszakáért!
*mondja ezt olyan hangon, mint aki még most is hitetlenkedik a dolgon. Ki hallott már olyat, hogy egy vendég ingyen dorbézol a bordélyházban. Aztán viszont visszatér az a fanyarság az ábrázatára.*
- De az a fránya ágy elrontotta az egészet. Amikor alvóra fogtuk a dolgot, azt hittem, hogy elsüllyedek abban a rengeteg párnában. Egyszerűen nem bírtam elaludni, mert túl puha volt. Erre ott kellett hagynom a lányt a párnák közt és lefeküdni a szőnyegre. A lány meg persze magára vette, pedig reggel még folytattam volna a mókázást. Ilyen hülyeséget! Na szóval, keresnem kellett magamnak egy olyan helyet, ahol nem olyan puhák az ágyak, hogy aludni is tudjak végre. Az a taverna pont jó volt nekem.
*ér a történet végére.*
- És kapható lány azért ott is akadt.
*teszi hozzá somolyogva, hiszen még csak egy éjszaka telt el azóta, amelyiket Alissänával töltötte.*
6908. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:33:15
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:33:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Széles, százfogas mosollyal igyekszik kialkudni, hogy ne hideg vízzel kelljen mosdania és úgy tűnik, a terve beválik, mert a savanyú képű pultos haver mégis beengedi. Pár csepp víz a segítség ellentére is kiloccsan amikor befelé tart, de az nem a világ és a Kalmár sincs cukorból. Még a nyelvét is kidugja oldalra, miközben egyensúlyoz a vödörrel, bár az is lehet, hogy nem kellett volna színültig tölteni. De ez most már mindegy is, mire beér, ez a probléma is megoldódik a löttyenések okán.
Vidáman követi Miket befelé, nem válaszol az elsuttogva is elkapott megszólításra. Mindegy hogyan szólítják, ha melegben lehet és nem kint, a fagyos utcán. Tavasszal, nyáron még eléldegél az elf a romok között vagy a főtéren, de ilyenkor már érdemes behúzódni valahova legalább éjjelre.
A pult melletti ajtón betessékelve megáll egy félreeső ponton, hogy ne zavarja Miket, Nyikhajnak csak egy halk "csókolom"-mal köszön és kivárja, míg elkészül a mosakodóvize. Amikor megkapja az engedélyt, örömmel dobja le a gönceit a felsőtestéről, hogy kissé pocsolva nekikezdjen a tisztálkodásnak. Észre sem veszi, hogy énekelni kezd.*
- ...e bűverő, mit szirma rejt tán' sosem múlik el. *Fejezi be a strófát a mosdás végére. A haja ugyanolyan kócos, de legalább tiszta és még a körme alatt is kisikálta. Ha kap valamit, megtörölközik és visszaveszi az ujjatlan felsőt, de a vértet egyelőre nem.*
- Oh, bocsánat. Nem akartam zavarni a dallal. *Kér bocsánatot megszeppenve.*
- A nevelőapám énekelte mindig a tűznél. *Magyarázza, majd kezét tördelve oldalog oda a személyzeti asztalnál hagyott leveséhez, hogy levesse magát a sámlira és azonnal falni kezdjen amint engedélyt kap. A kenyeret nagy darabokban harapja és szürcsöli hozzá a meleg ragut. Láthatóan éhes.*
- Bocsi, Mik, az a kinti fickó mondott valamit egy kis borról. *Pillant fel a tálból úgy vigyorogva, hogy egy darab kenyérhéj még kikandikál a szájából. Reméli, hogy megkapja, mert bár a leves jó, a bor még jobb lehet.
Ha kap bort, ha nem, bár reméli, hogy igen, szempillantás alatt végez a levesével és tünteti el mellé a kenyeret.*
- Figyelj, Mik cimbora. *A nézéséből látni, hogy akar még valamit.*
- Elalhatnék a kandalló mellett a földön? Tudom, most láttál először, meg minden, de esküszöm az Erdei Kísértetre, hogy csendben leszek és nem csinálok kárt! Reggel ellátom a lovakat, megrakom a tüzet, de hadd aludjak itt, mert odakint megfagyok az éjjel. *Szomorú kiskutya-tekintetének nehezen lehetne ellenállni, bár az esély meg van rá.
Ha megengedik, más nem is akar, csak elheverni a kandalló mellett, feje alatt a felszerelésével. Magára teríti koszos köpenyét, hogy magzatpózba húzva a lábát nem is oly sokára aludjon is. Ha van bor, könnyebben jön álom a szemére, ha nincs, akkor kicsit pislog még a pislákoló tűzbe. Ha kiteszik a szűrét, szomorúan indul el és még az is lehet, hogy az ajtó is nyitva marad utána egy résnyire.*
*Széles, százfogas mosollyal igyekszik kialkudni, hogy ne hideg vízzel kelljen mosdania és úgy tűnik, a terve beválik, mert a savanyú képű pultos haver mégis beengedi. Pár csepp víz a segítség ellentére is kiloccsan amikor befelé tart, de az nem a világ és a Kalmár sincs cukorból. Még a nyelvét is kidugja oldalra, miközben egyensúlyoz a vödörrel, bár az is lehet, hogy nem kellett volna színültig tölteni. De ez most már mindegy is, mire beér, ez a probléma is megoldódik a löttyenések okán.
Vidáman követi Miket befelé, nem válaszol az elsuttogva is elkapott megszólításra. Mindegy hogyan szólítják, ha melegben lehet és nem kint, a fagyos utcán. Tavasszal, nyáron még eléldegél az elf a romok között vagy a főtéren, de ilyenkor már érdemes behúzódni valahova legalább éjjelre.
A pult melletti ajtón betessékelve megáll egy félreeső ponton, hogy ne zavarja Miket, Nyikhajnak csak egy halk "csókolom"-mal köszön és kivárja, míg elkészül a mosakodóvize. Amikor megkapja az engedélyt, örömmel dobja le a gönceit a felsőtestéről, hogy kissé pocsolva nekikezdjen a tisztálkodásnak. Észre sem veszi, hogy énekelni kezd.*
- ...e bűverő, mit szirma rejt tán' sosem múlik el. *Fejezi be a strófát a mosdás végére. A haja ugyanolyan kócos, de legalább tiszta és még a körme alatt is kisikálta. Ha kap valamit, megtörölközik és visszaveszi az ujjatlan felsőt, de a vértet egyelőre nem.*
- Oh, bocsánat. Nem akartam zavarni a dallal. *Kér bocsánatot megszeppenve.*
- A nevelőapám énekelte mindig a tűznél. *Magyarázza, majd kezét tördelve oldalog oda a személyzeti asztalnál hagyott leveséhez, hogy levesse magát a sámlira és azonnal falni kezdjen amint engedélyt kap. A kenyeret nagy darabokban harapja és szürcsöli hozzá a meleg ragut. Láthatóan éhes.*
- Bocsi, Mik, az a kinti fickó mondott valamit egy kis borról. *Pillant fel a tálból úgy vigyorogva, hogy egy darab kenyérhéj még kikandikál a szájából. Reméli, hogy megkapja, mert bár a leves jó, a bor még jobb lehet.
Ha kap bort, ha nem, bár reméli, hogy igen, szempillantás alatt végez a levesével és tünteti el mellé a kenyeret.*
- Figyelj, Mik cimbora. *A nézéséből látni, hogy akar még valamit.*
- Elalhatnék a kandalló mellett a földön? Tudom, most láttál először, meg minden, de esküszöm az Erdei Kísértetre, hogy csendben leszek és nem csinálok kárt! Reggel ellátom a lovakat, megrakom a tüzet, de hadd aludjak itt, mert odakint megfagyok az éjjel. *Szomorú kiskutya-tekintetének nehezen lehetne ellenállni, bár az esély meg van rá.
Ha megengedik, más nem is akar, csak elheverni a kandalló mellett, feje alatt a felszerelésével. Magára teríti koszos köpenyét, hogy magzatpózba húzva a lábát nem is oly sokára aludjon is. Ha van bor, könnyebben jön álom a szemére, ha nincs, akkor kicsit pislog még a pislákoló tűzbe. Ha kiteszik a szűrét, szomorúan indul el és még az is lehet, hogy az ajtó is nyitva marad utána egy résnyire.*
6907. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:08:02
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:08:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Igazán meglepte volna, ha a vörös szolgál reggelivel. Ez a néhány óra alvás nem olyan népeknek való, akik ágyban és párnák között töltik az éjt.
Ahogy megkapja a reggelit, jóízűen hozzá is lát. Minden alkalommal farkaséhesen ébred, ez már csak ilyen. Tele pofával, hümmentve köszönti a csatlakozó Mykaelt, kezével mutatva helyet neki az asztalnál. A fiatal férfi állta a szavát, ez már jó jel. Lenyeli a falatot, mielőtt megszólalna.*
-A kis kiruccanás több napot és éjt jelent majd a vadon sűrűjében, remélem felkészültél rá lelkiekben. De egyébként hogyne. *Bólogat serényen.* -Te vagy, meg én. Meg kerítünk a mai nap folyamán egy jó nyomolvasót. Csak rejtőzik ilyen valahol a városban. Én is konyítok egy keveset hozzá, de több szem amúgy is többet lát. *Volt már része vadászatban, de nyugaton nincsenek ily sűrű erdők.*
-Aztán beszélnem kell a báróval is. Számos dolgot be kell szereznie, de szerencsére már leadtam a rendelést a felszerelésünkre. Szükséged van valamire? *Leöblíti az ételt egy jó korsó vízzel, majd folytatja a habzsolást. Jókora ember, jókora adag szükségeltetik hozzá, hogy jól is lakjon.*
-Aztán elégedett voltál a Kikötővel? *Halványan dereng számára, hogy a Mykael azért ment a Kikötőbe, hogy saját szemével is láthassa a tengert és megnézhesse a Kikötőt. Természetesen kiszúrja a tetoválást a férfi karján, de nem tulajdonít neki jelentőséget. Bizonyára felfedezte magának a dokkokmenti bőrmíveseket.*
-Furcsa, hogy a Hét Varjúban szálltál meg. Neked a Sellőház lenne való. *Szórakozottan bök villájával a férfi felé.* -De ha pénzszűkében vagy, azon hamarost segíteni fogunk.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.28 09:09:41
*Igazán meglepte volna, ha a vörös szolgál reggelivel. Ez a néhány óra alvás nem olyan népeknek való, akik ágyban és párnák között töltik az éjt.
Ahogy megkapja a reggelit, jóízűen hozzá is lát. Minden alkalommal farkaséhesen ébred, ez már csak ilyen. Tele pofával, hümmentve köszönti a csatlakozó Mykaelt, kezével mutatva helyet neki az asztalnál. A fiatal férfi állta a szavát, ez már jó jel. Lenyeli a falatot, mielőtt megszólalna.*
-A kis kiruccanás több napot és éjt jelent majd a vadon sűrűjében, remélem felkészültél rá lelkiekben. De egyébként hogyne. *Bólogat serényen.* -Te vagy, meg én. Meg kerítünk a mai nap folyamán egy jó nyomolvasót. Csak rejtőzik ilyen valahol a városban. Én is konyítok egy keveset hozzá, de több szem amúgy is többet lát. *Volt már része vadászatban, de nyugaton nincsenek ily sűrű erdők.*
-Aztán beszélnem kell a báróval is. Számos dolgot be kell szereznie, de szerencsére már leadtam a rendelést a felszerelésünkre. Szükséged van valamire? *Leöblíti az ételt egy jó korsó vízzel, majd folytatja a habzsolást. Jókora ember, jókora adag szükségeltetik hozzá, hogy jól is lakjon.*
-Aztán elégedett voltál a Kikötővel? *Halványan dereng számára, hogy a Mykael azért ment a Kikötőbe, hogy saját szemével is láthassa a tengert és megnézhesse a Kikötőt. Természetesen kiszúrja a tetoválást a férfi karján, de nem tulajdonít neki jelentőséget. Bizonyára felfedezte magának a dokkokmenti bőrmíveseket.*
-Furcsa, hogy a Hét Varjúban szálltál meg. Neked a Sellőház lenne való. *Szórakozottan bök villájával a férfi felé.* -De ha pénzszűkében vagy, azon hamarost segíteni fogunk.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.28 09:09:41
6906. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-28 06:39:04
Üzenet elküldve: 2023-11-28 06:39:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Denjaar, Mykael//
*A nap ilyenkor már nem kel annyira elvetemülten korán, sőt, Arthenior télbe forduló időjárási sajátosságainak köszönhetően, olykor kis túlzással állíthatnánk, hogy olyan, mintha fel sem kelne. Mogorva, szürke fellegek mögött marad, mert ugyan kinek is lenne kedve nézni a nyirkos, hideg, kopár várost? Arthenior egy ázott, rühes macska megnyerő küllemére hajazva dörgöli ki a szeméből az álmot. Yeza ellenben a fejére húzza a takarót, átöleli a vackába halmozott tucatnyi díszpárna egyikét és jó eséllyel délig elő se kerül.
Nyikhaj viszont az élet igazságtalanságából kifolyólag kénytelen korán kelni, így a konyhán meghagyott ukáz se marad elfeledetten. Denjaar megkapja a tisztes adag reggeli tojást, Mykael pedig valószínűleg szintúgy nem marad éhen egy ilyen jó nevű fogadóban.*
*A nap ilyenkor már nem kel annyira elvetemülten korán, sőt, Arthenior télbe forduló időjárási sajátosságainak köszönhetően, olykor kis túlzással állíthatnánk, hogy olyan, mintha fel sem kelne. Mogorva, szürke fellegek mögött marad, mert ugyan kinek is lenne kedve nézni a nyirkos, hideg, kopár várost? Arthenior egy ázott, rühes macska megnyerő küllemére hajazva dörgöli ki a szeméből az álmot. Yeza ellenben a fejére húzza a takarót, átöleli a vackába halmozott tucatnyi díszpárna egyikét és jó eséllyel délig elő se kerül.
Nyikhaj viszont az élet igazságtalanságából kifolyólag kénytelen korán kelni, így a konyhán meghagyott ukáz se marad elfeledetten. Denjaar megkapja a tisztes adag reggeli tojást, Mykael pedig valószínűleg szintúgy nem marad éhen egy ilyen jó nevű fogadóban.*
6905. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-27 17:56:44
Üzenet elküldve: 2023-11-27 17:56:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Mykael kipihenten ébred emeleti szobájában. Még érzi kicsit a lábában az előző egész napos menetelést, ám ez nagyon is ismerős érzés, ami most koránt sem olyan fájdalmas, mint korábban.
Most reggel csak a fogát tisztítja meg valamennyire, kócos haját csak az ujjaival fésüli meg. Aztán nekilát, hogy a bakancsáról leverje a rászáradt sarat, amit aztán a szoba egyik sarkába terel. Nadrágját, elnyűtt ingét csak végigcsapdossa párszor, leverve róla az út porát, valamennyire. Aztán felveszi ezeket, és magához veszi a tőrét, na meg az övére köthető kis erszényét, úgy megy le az emeletről.
Valamit harapni jönne, de Denjaar az első, akit észrevesz.*
- Üdv!
*köszönti fennhangon, ahogy lépdel lefele az emeletről. Más nem nagyon akad a fogadóban, akit ezzel megzavarhatott volna.
Odaérve az egykori gladiátor mellé, kezet nyújt neki, majd az asztalnál lévő egyik szabad székre bök.*
- Szabad?
*s ha Denjaar nem ellenkezik, lehuppan oda (ha meg igen, akkor máshova).
A fiatal zsoldos nagyjából ugyanúgy néz ki, mint amikor legutóbb találkoztak. Az egyetlen látványos különbség a jobb felkarján lévő tetoválás, egy fekete hatos szám. Ami jól látható, mivel Mykael ingének nincsenek ujjai.*
- Alakul a csapat arra a kis kiruccanásra?
*kérdi, majd a pult felé néz, hogy lát-e ott valakit (mondjuk majdnem-névrokonát, Mikarrt), akitől valami reggelit kérhetne.*
*Mykael kipihenten ébred emeleti szobájában. Még érzi kicsit a lábában az előző egész napos menetelést, ám ez nagyon is ismerős érzés, ami most koránt sem olyan fájdalmas, mint korábban.
Most reggel csak a fogát tisztítja meg valamennyire, kócos haját csak az ujjaival fésüli meg. Aztán nekilát, hogy a bakancsáról leverje a rászáradt sarat, amit aztán a szoba egyik sarkába terel. Nadrágját, elnyűtt ingét csak végigcsapdossa párszor, leverve róla az út porát, valamennyire. Aztán felveszi ezeket, és magához veszi a tőrét, na meg az övére köthető kis erszényét, úgy megy le az emeletről.
Valamit harapni jönne, de Denjaar az első, akit észrevesz.*
- Üdv!
*köszönti fennhangon, ahogy lépdel lefele az emeletről. Más nem nagyon akad a fogadóban, akit ezzel megzavarhatott volna.
Odaérve az egykori gladiátor mellé, kezet nyújt neki, majd az asztalnál lévő egyik szabad székre bök.*
- Szabad?
*s ha Denjaar nem ellenkezik, lehuppan oda (ha meg igen, akkor máshova).
A fiatal zsoldos nagyjából ugyanúgy néz ki, mint amikor legutóbb találkoztak. Az egyetlen látványos különbség a jobb felkarján lévő tetoválás, egy fekete hatos szám. Ami jól látható, mivel Mykael ingének nincsenek ujjai.*
- Alakul a csapat arra a kis kiruccanásra?
*kérdi, majd a pult felé néz, hogy lát-e ott valakit (mondjuk majdnem-névrokonát, Mikarrt), akitől valami reggelit kérhetne.*
6904. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-27 12:13:30
Üzenet elküldve: 2023-11-27 12:13:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Amennyiben a vörös sikerrel jár, jó üzletet csinált. Jóval többre tartja a tűz edzette wegtoreni acélt, mint a díszes kis kardot, mit a várostól kapott. Persze, tudja ő, miért kapta; státuszszimbólumként. Olyan fegyver ez, mi szépen csillog bárki oldalán.
Yeza válaszára csak hümmentve elmosolyodik. Meglátta, megtetszett. Ismerős érzés, meg is elégszik ennyivel.
Int a rőthajú felé búcsúzóul, mielőtt oldalára fordulna, hogy elnyomhassa az álom. Mielőtt ezt megtenné viszont, ügyel rá, hogy Yeza pontos instrukciókat kapjon.*
-A nappal kelek. Bárki is felel a reggeliért, ügyeljen rá. *Nem is kell sok idő, hogy elszenderedjen. Az álma sötét és kaotikus. Fekete levelű, vérpettyes erdőség veszi körbe, benne pedig vörös és sötét hajzuhatagok sejlenek a fák között, melyeknek tulajdonosai kuncogva csalogatják ismeretlen ösvényekre.*
//Reggel//
*Ahogy annak megmondója volt, a nap első sugaraival kél. Hamar megmosakszik az éjjel megtöltött dézsa hűvös vizében, hogy valamelyest felfrissüljön és levetkezze zavaros álmait. Felöltözik, s csak a prémkabát marad a szobában. Oldalára csatolja a zömök kis kardot, majd gondosan bezárva maga mögött a szobát a vendégtér felé veszi az irányt.
Reméli, hogy reggeli várja, s míg ez kiderül, addig helyet foglal egy asztalnál. Korai az óra, néptelen a fogadó, ám tudja, hamarost találkozója lesz. Nem kívánja lekésni.*
*Amennyiben a vörös sikerrel jár, jó üzletet csinált. Jóval többre tartja a tűz edzette wegtoreni acélt, mint a díszes kis kardot, mit a várostól kapott. Persze, tudja ő, miért kapta; státuszszimbólumként. Olyan fegyver ez, mi szépen csillog bárki oldalán.
Yeza válaszára csak hümmentve elmosolyodik. Meglátta, megtetszett. Ismerős érzés, meg is elégszik ennyivel.
Int a rőthajú felé búcsúzóul, mielőtt oldalára fordulna, hogy elnyomhassa az álom. Mielőtt ezt megtenné viszont, ügyel rá, hogy Yeza pontos instrukciókat kapjon.*
-A nappal kelek. Bárki is felel a reggeliért, ügyeljen rá. *Nem is kell sok idő, hogy elszenderedjen. Az álma sötét és kaotikus. Fekete levelű, vérpettyes erdőség veszi körbe, benne pedig vörös és sötét hajzuhatagok sejlenek a fák között, melyeknek tulajdonosai kuncogva csalogatják ismeretlen ösvényekre.*
//Reggel//
*Ahogy annak megmondója volt, a nap első sugaraival kél. Hamar megmosakszik az éjjel megtöltött dézsa hűvös vizében, hogy valamelyest felfrissüljön és levetkezze zavaros álmait. Felöltözik, s csak a prémkabát marad a szobában. Oldalára csatolja a zömök kis kardot, majd gondosan bezárva maga mögött a szobát a vendégtér felé veszi az irányt.
Reméli, hogy reggeli várja, s míg ez kiderül, addig helyet foglal egy asztalnál. Korai az óra, néptelen a fogadó, ám tudja, hamarost találkozója lesz. Nem kívánja lekésni.*
6903. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-27 06:29:04
Üzenet elküldve: 2023-11-27 06:29:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Nem mondhatni, hogy meglepi, hogy a gladiátorban sokkal nagyobb érdeklődést kelt egy mesterkard említése, mint a tulajdon lányáé.*
- Talán csak jobban illik egy ilyen finom holmi a női kézbe *vonja meg a vállát.* - A fátylas kardtánchoz sajnos nem jó a markolatkosár miatt *mondja, mielőtt a férfi gondolatai olyasmi felé terelődnének, amit jobban szeretne továbbra is homályban tartani.* - De a megfelelő személynek kivételes ajándék lehet. *Az a megfelelő személy nyilvánvalóan nem Denjaar Krultos Parancsnok Úr volt. Ez az érzés az első pillanattól megkapaszkodott Yezában.
A kérdésre egy kicsit megakad. Minek? Tulajdonképpen nagyon is jogos, és talán a vörös se tett volna rá ilyen elhamarkodott ajánlatot, ha mélyebben belegondol. De Yezát mindig inkább a vére meg a megérzései irányították, nem a józan megfontolás. Így aztán valahol nagyon is őszinte a válasza.*
- Mintha nem ismernéd a wegtoreni nőket, Bajnokom *mondja csípősen.* - Megláttam, megtetszett, szóval akarom.
*Szerencsére mélyebb magyarázkodásba nem kell belemennie, mert Krultos most már (magához mérten még mindig finoman, de) kihessenti a szobából a vöröst. Yeza nem is zavar tovább.*
- Parancsodra, Uram *hajtja meg magát a férfi felé, mintha egész eddig nem ugyanennek az utasításnak az ellenében piszmogott volna itt. Fogja a tálcáját és most már tényleg magára hagyja az egykori bajnokot. Még neki is meg kell álmodnia, hogy tálalja Aztyannak a szörnyen előnytelen alkut úgy, hogy ne hasítson szíjat a hátából azzal a metsző pillantásávlal. Az, hogy így ráígért a pengére, gyakorlatilag a kereskedő szakma lábbal tiprása, de abban az egyben biztos volt, hogy ezzel kihúzhatja azt a kardot a fenevad kezéből. Csak az a kérdés, hogyan fogja ezt megfinanszírozni. Nem állhat az intéző elé holmi szentimentális érvekkel a Kereskedőház kárára. De ez nem kis összeg.*
*Nem mondhatni, hogy meglepi, hogy a gladiátorban sokkal nagyobb érdeklődést kelt egy mesterkard említése, mint a tulajdon lányáé.*
- Talán csak jobban illik egy ilyen finom holmi a női kézbe *vonja meg a vállát.* - A fátylas kardtánchoz sajnos nem jó a markolatkosár miatt *mondja, mielőtt a férfi gondolatai olyasmi felé terelődnének, amit jobban szeretne továbbra is homályban tartani.* - De a megfelelő személynek kivételes ajándék lehet. *Az a megfelelő személy nyilvánvalóan nem Denjaar Krultos Parancsnok Úr volt. Ez az érzés az első pillanattól megkapaszkodott Yezában.
A kérdésre egy kicsit megakad. Minek? Tulajdonképpen nagyon is jogos, és talán a vörös se tett volna rá ilyen elhamarkodott ajánlatot, ha mélyebben belegondol. De Yezát mindig inkább a vére meg a megérzései irányították, nem a józan megfontolás. Így aztán valahol nagyon is őszinte a válasza.*
- Mintha nem ismernéd a wegtoreni nőket, Bajnokom *mondja csípősen.* - Megláttam, megtetszett, szóval akarom.
*Szerencsére mélyebb magyarázkodásba nem kell belemennie, mert Krultos most már (magához mérten még mindig finoman, de) kihessenti a szobából a vöröst. Yeza nem is zavar tovább.*
- Parancsodra, Uram *hajtja meg magát a férfi felé, mintha egész eddig nem ugyanennek az utasításnak az ellenében piszmogott volna itt. Fogja a tálcáját és most már tényleg magára hagyja az egykori bajnokot. Még neki is meg kell álmodnia, hogy tálalja Aztyannak a szörnyen előnytelen alkut úgy, hogy ne hasítson szíjat a hátából azzal a metsző pillantásávlal. Az, hogy így ráígért a pengére, gyakorlatilag a kereskedő szakma lábbal tiprása, de abban az egyben biztos volt, hogy ezzel kihúzhatja azt a kardot a fenevad kezéből. Csak az a kérdés, hogyan fogja ezt megfinanszírozni. Nem állhat az intéző elé holmi szentimentális érvekkel a Kereskedőház kárára. De ez nem kis összeg.*
6902. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-26 09:59:47
Üzenet elküldve: 2023-11-26 09:59:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Miket folyamatosan böködi a gondolat az elf nagyjából minden megmozdulására, hogy akkor kellett volna elzavarni, amikor bedugta az orrát az ajtón. De most elzavarni már olyan lenne, mint egy kölyökkutyát kihajítani. Fogalma sincs, miért érzi így. A fickó tulajdonképpen pofátlan és teszetosza meg valószínűleg kicsit sügér is.
Mikor végül eltakarodik kifelé, nagyot sóhajt, már-már gondolja magában, hogy kicsit leülepszik benne a dolog, aztán talán kevésbé akarja a fejét a pultba verni, amiért leállt vele alkudozni.
~Ez nem igaz!~ sandít a beszökő hideg kapcsán az ajtó felé. A komolyabb káromkodáshullám már gyűlik Mik fejében, amikor is mégis csak a helyére talál a zárszerkezet.
~Flepnis.~
Elpakol a szobája felé távozó távoli névrokon után. A terítőt a négy sarkánál fogva összefogja, hogy odakint kirázza. Meglepetésére összetalálkozik az elffel, aki egy vödör vízzel egyensúlyoz befelé. A nagy levegővétel és a sűrű ráncokba szökött homlok jelezheti, hogy feltolult benne pár kérdés, de a miértekre jön is a válasz. Ez lassan már nem is a kisujjadat ajánlod, aztán már a karod kell helyzet, hanem a belépsz egy vacsoráról megmaradt száraz cipóért egy koldusnak, aztán kettőt pislogsz, és azt veszed észre, hogy a kádadban áztatja matát, a szivarodat szívja és kortyolgatja az első fiad születésére tartogatott drága rumot a szekrényből.
Ő nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a másik majd szépen lemosdik az istállónál, de úgy tűnik, túl finom uracska a hideg vízhez.
Bosszúsan ráz egyet az abroszon, aztán megtartja az elfnek az ajtót, hogy legalább a vizet ne lötykölje szét.*
- Gyere. Hercegkisassony. *Ez utóbbit már csak félhangosan teszi hozzá. Mostanra inkább már csak magát korholja.
Mégis csak hátratessékeli a fickót a pult melletti személyzeti ajtón. Nyikhajt meg kiküldi, hátha betévedne még valami kései madár.*
- Ne nyúlj semmihez *mondja, az elfnek. Félreteszi a vödör vizet, aztán önt a tűz fölött melegedőből egy bádogkancsóba és az egyik sarokban kovácsoltvas állványos mosdótál felé bök az ujjával.* - Ott.
*Ő meg addig nekilát megmelegíteni a raguleves maradékát. Nincs sok kedve a dologhoz. Inkább visszatelepedne még egy kicsit bóbiskolni a tűz mellé. A dalocska viszont, amit az elf dudorászik, meglepi, és akármennyire nem akarja, meg is enyhíti. Nagyon régen hallotta utoljára. ~Elmondhatnám nagy boldogan, hogy mennyi bajra ír. A test, a lélek tőle friss, nem rémít úgy a sír. E szent talizmán hathatós, még bájital se kell...~
Nem cipóban, hanem egy mélyebb tányérban teszi oda a személyzeti asztalhoz a levest, meg pár szeletet a tegnapi kenyérből.*
- Százszorszép, hm? *kérdi az elfet, mikor csutakolás után előkerül, aztán a sámli felé biccent, ahová leülhet megenni az ételt.*
*Miket folyamatosan böködi a gondolat az elf nagyjából minden megmozdulására, hogy akkor kellett volna elzavarni, amikor bedugta az orrát az ajtón. De most elzavarni már olyan lenne, mint egy kölyökkutyát kihajítani. Fogalma sincs, miért érzi így. A fickó tulajdonképpen pofátlan és teszetosza meg valószínűleg kicsit sügér is.
Mikor végül eltakarodik kifelé, nagyot sóhajt, már-már gondolja magában, hogy kicsit leülepszik benne a dolog, aztán talán kevésbé akarja a fejét a pultba verni, amiért leállt vele alkudozni.
~Ez nem igaz!~ sandít a beszökő hideg kapcsán az ajtó felé. A komolyabb káromkodáshullám már gyűlik Mik fejében, amikor is mégis csak a helyére talál a zárszerkezet.
~Flepnis.~
Elpakol a szobája felé távozó távoli névrokon után. A terítőt a négy sarkánál fogva összefogja, hogy odakint kirázza. Meglepetésére összetalálkozik az elffel, aki egy vödör vízzel egyensúlyoz befelé. A nagy levegővétel és a sűrű ráncokba szökött homlok jelezheti, hogy feltolult benne pár kérdés, de a miértekre jön is a válasz. Ez lassan már nem is a kisujjadat ajánlod, aztán már a karod kell helyzet, hanem a belépsz egy vacsoráról megmaradt száraz cipóért egy koldusnak, aztán kettőt pislogsz, és azt veszed észre, hogy a kádadban áztatja matát, a szivarodat szívja és kortyolgatja az első fiad születésére tartogatott drága rumot a szekrényből.
Ő nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a másik majd szépen lemosdik az istállónál, de úgy tűnik, túl finom uracska a hideg vízhez.
Bosszúsan ráz egyet az abroszon, aztán megtartja az elfnek az ajtót, hogy legalább a vizet ne lötykölje szét.*
- Gyere. Hercegkisassony. *Ez utóbbit már csak félhangosan teszi hozzá. Mostanra inkább már csak magát korholja.
Mégis csak hátratessékeli a fickót a pult melletti személyzeti ajtón. Nyikhajt meg kiküldi, hátha betévedne még valami kései madár.*
- Ne nyúlj semmihez *mondja, az elfnek. Félreteszi a vödör vizet, aztán önt a tűz fölött melegedőből egy bádogkancsóba és az egyik sarokban kovácsoltvas állványos mosdótál felé bök az ujjával.* - Ott.
*Ő meg addig nekilát megmelegíteni a raguleves maradékát. Nincs sok kedve a dologhoz. Inkább visszatelepedne még egy kicsit bóbiskolni a tűz mellé. A dalocska viszont, amit az elf dudorászik, meglepi, és akármennyire nem akarja, meg is enyhíti. Nagyon régen hallotta utoljára. ~Elmondhatnám nagy boldogan, hogy mennyi bajra ír. A test, a lélek tőle friss, nem rémít úgy a sír. E szent talizmán hathatós, még bájital se kell...~
Nem cipóban, hanem egy mélyebb tányérban teszi oda a személyzeti asztalhoz a levest, meg pár szeletet a tegnapi kenyérből.*
- Százszorszép, hm? *kérdi az elfet, mikor csutakolás után előkerül, aztán a sámli felé biccent, ahová leülhet megenni az ételt.*
6901. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-25 20:59:13
Üzenet elküldve: 2023-11-25 20:59:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
-Ez könnyen lehet. *Hagyja rá a Jenarit érintő beszámolót Yezára. Hangja nem mutat sem érzelmet, sem kíváncsiságot. Hogy a lány őt kereste volna? Nem volt túl szívélyes a kölyök, mikor összefutottak. Ennek ellenére úgy érzi, Jenari valóban igyekszik kivívni tiszteletét. Csak büszke a kölyök, akár csak ő.*
-Jó leány az. Kemény, akár a szikla. *Érződik, mily tulajdonságokat tart erénynek.*
-Csak a feje túl forró. Ebben hasonlítotok.
*Érdeklődve emeli fel fejét a párnáról, ahogy a vörös csereajánlattal él.*
-A báró ki tudja kovácsoltatni? Itt? *Meglepi a dolog. Igazi mesterember szükségeltetik ugyanis a jó wegtoreni acél megmunkálásához.*
-Legyen. Ha a kezembe adsz egy olyan mesterkardot, amit mintha a Tűz Városában kovácsoltak volna, tiéd ez a penge. *Számára nem bír túl sok jelentőséggel a tejfehér acél. Nem fűződnek hozzá oly szép emlékek. Épp ellenkezőleg. Noha azelőtt kapta, mielőtt kilépett volna a kötelékből, valahogy inkább fizetségnek tűnik szemében, semmint ajándéknak.*
-A Te kezedben amúgy is belesimul valahogy. Nem furcsa? Egy kurtizán kezébe. Hmm. *Egy ideig merengve szemléli a rőthajút, majd visszadől az ágyra.*
-Minek neked ez a kard? *Kérdi hirtelen, miközben a plafont bámulja. Megtudja érteni, ha tetszik Yezának, de egy mesterkard kész vagyon. Bizonyára nem elég szépen a bárójához simulnia ahhoz, hogy készíttessen egyet vele.*
-Most eredj. Aludnom kell. *Valóban nincs túl sok idő hátra reggeliig. Az oldalára fordul, s tudja, nem is kell majd hozzá sok, hogy elnyomja az álom.*
-Ez könnyen lehet. *Hagyja rá a Jenarit érintő beszámolót Yezára. Hangja nem mutat sem érzelmet, sem kíváncsiságot. Hogy a lány őt kereste volna? Nem volt túl szívélyes a kölyök, mikor összefutottak. Ennek ellenére úgy érzi, Jenari valóban igyekszik kivívni tiszteletét. Csak büszke a kölyök, akár csak ő.*
-Jó leány az. Kemény, akár a szikla. *Érződik, mily tulajdonságokat tart erénynek.*
-Csak a feje túl forró. Ebben hasonlítotok.
*Érdeklődve emeli fel fejét a párnáról, ahogy a vörös csereajánlattal él.*
-A báró ki tudja kovácsoltatni? Itt? *Meglepi a dolog. Igazi mesterember szükségeltetik ugyanis a jó wegtoreni acél megmunkálásához.*
-Legyen. Ha a kezembe adsz egy olyan mesterkardot, amit mintha a Tűz Városában kovácsoltak volna, tiéd ez a penge. *Számára nem bír túl sok jelentőséggel a tejfehér acél. Nem fűződnek hozzá oly szép emlékek. Épp ellenkezőleg. Noha azelőtt kapta, mielőtt kilépett volna a kötelékből, valahogy inkább fizetségnek tűnik szemében, semmint ajándéknak.*
-A Te kezedben amúgy is belesimul valahogy. Nem furcsa? Egy kurtizán kezébe. Hmm. *Egy ideig merengve szemléli a rőthajút, majd visszadől az ágyra.*
-Minek neked ez a kard? *Kérdi hirtelen, miközben a plafont bámulja. Megtudja érteni, ha tetszik Yezának, de egy mesterkard kész vagyon. Bizonyára nem elég szépen a bárójához simulnia ahhoz, hogy készíttessen egyet vele.*
-Most eredj. Aludnom kell. *Valóban nincs túl sok idő hátra reggeliig. Az oldalára fordul, s tudja, nem is kell majd hozzá sok, hogy elnyomja az álom.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409