// Második szál //
// Váratlan fordulat //
- Mondjuk úgy, hogy megválogatom az ügyfélkörömet.
*feleli, kitérve a válaszadás alól. Targhed válasza az, amire inkább felel.*
- Egy jól felkészült alkimista, aki minőségi és ritka portékát tud nyújtani... nos, akkor már mindegy hogy elf vagy ork, a lényeg a terméke lesz, és a megbízhatósága. De ez olyasmi, amit a közemberek értékelni tudnak. Nem, ehhez már másfajta ügyfélkör kell. Én, ha a helyében lennék, mindenek előtt arra figyelnék, hogy jó minőségű bájitalokat tudjak készíteni. Aztán ezt olyanoknak adnám el, akiknek nagyobb mennyiségben kell: gyógyítóknak, katonáknak. Akár mindjárt a városőrségnek. És ha történetesen ezek nem lennének hajlandóak szóba állni velem, akkor keresnék egy olyan közvetítőt, aki korrekten veszi meg tőlem a portékámat, hogy aztán eladja azoknak, akiknek kell.
*fejti ki.*
- Ami azt illeti, én efféle kereskedő vagyok. Bár nem hétköznapi termékekkel kereskedem, hanem inkább ritkaságokkal. A közönséges bájital nem olyasmi, ami érdekli a vevőimet. De ha lát magában elszántságot, hogy megtanulja elkészíteni azokat az igazi ritkaságokat... nos, akkor talán tudom segíteni az oda vezető úton.
*veti fel. Majd kérdezni kezd.*
- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó alkimista legyen, és igazi ritka, magas minőségű bájitalokat készítsen?