Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 356 (7101. - 7120. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7120. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-19 10:01:21
Üzenet elküldve: 2024-04-19 10:01:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bájitalok ügyében//
//Kicsit mindenki//
* Nagyon meglepődik Jenari vallomásán, miszerint sárvárosból jön. *
~ Ezek szerint már végeztek volna? ~
* Csak remélni tudja, mert az azt jelentené, hogy minden szívbaj nélkül mehetne át egy gyors látogatóba, míg tartanak az elrendezések. Közben eléggé a világosba helyezi Cagont, aminek nem őrül. Habár eléggé jártas ebben a témában mégsem rohangálna fel alá azt kiáltva, hogy képes megcsinálni. Mert ha nem, akkor csak hamis reményeket kapnak. Mindenesetre nincs itt az ideje az ármánykodásnak. Valahogy láthatja a hasznot abban, hogy felajánlja a segítségét a „hősöknek” kik lerohanták sárvárost, de lehet pusztán kedvességből is ajánlani. Cagon nem szól bele, nem az ő varázsitala. *
- Megpróbálhatok kikeverni egy erősebb italt, de minél erősebb a cél, annál bizonytalanabb az eredmény.
* Ha megmondanák, hogy menyire erőset akarnának, az lehet, megkönnyítené a dolgát. De mivel ezt nem mondta, ők meg biztos nem gondolatolvasók ezt lesheti. Még egy hírnők is betoppan, ki Orthust keresi. Láthatólag Cagonnak nem jött semmilyen levél, így figyelmen kívül hagyja a hírnököt. Nekitámaszkodik az egyik falnak, kezeit maga előtt összefonja, és a padlót nézve gondolkodik a lehetőségein. Egyedül Orthus kérdésére emeli fel a fejét és csak néhány másodperc múlva szólal meg. *
- Szerintem képes lennék egy Smaragdzöldet kikeverni, de ez csak spekuláció. Hogy mennyi idő? Nem vagyok biztos benne. Minél jobban sietettem annál nagyobb a kudarc lehetősége.
* Ránéz Jenarira. Mivel ez nem egy élet halál harc, így nincs szükség sietségre. De biztos nagy fájdalmakban lehet. *
- Minél előbb elkezdtem, annál hamarabb meglesz.
* Csak ennyit mond a végén. Közben Orthust nézi, mivel nála vannak az alapanyagok. *
//Kicsit mindenki//
* Nagyon meglepődik Jenari vallomásán, miszerint sárvárosból jön. *
~ Ezek szerint már végeztek volna? ~
* Csak remélni tudja, mert az azt jelentené, hogy minden szívbaj nélkül mehetne át egy gyors látogatóba, míg tartanak az elrendezések. Közben eléggé a világosba helyezi Cagont, aminek nem őrül. Habár eléggé jártas ebben a témában mégsem rohangálna fel alá azt kiáltva, hogy képes megcsinálni. Mert ha nem, akkor csak hamis reményeket kapnak. Mindenesetre nincs itt az ideje az ármánykodásnak. Valahogy láthatja a hasznot abban, hogy felajánlja a segítségét a „hősöknek” kik lerohanták sárvárost, de lehet pusztán kedvességből is ajánlani. Cagon nem szól bele, nem az ő varázsitala. *
- Megpróbálhatok kikeverni egy erősebb italt, de minél erősebb a cél, annál bizonytalanabb az eredmény.
* Ha megmondanák, hogy menyire erőset akarnának, az lehet, megkönnyítené a dolgát. De mivel ezt nem mondta, ők meg biztos nem gondolatolvasók ezt lesheti. Még egy hírnők is betoppan, ki Orthust keresi. Láthatólag Cagonnak nem jött semmilyen levél, így figyelmen kívül hagyja a hírnököt. Nekitámaszkodik az egyik falnak, kezeit maga előtt összefonja, és a padlót nézve gondolkodik a lehetőségein. Egyedül Orthus kérdésére emeli fel a fejét és csak néhány másodperc múlva szólal meg. *
- Szerintem képes lennék egy Smaragdzöldet kikeverni, de ez csak spekuláció. Hogy mennyi idő? Nem vagyok biztos benne. Minél jobban sietettem annál nagyobb a kudarc lehetősége.
* Ránéz Jenarira. Mivel ez nem egy élet halál harc, így nincs szükség sietségre. De biztos nagy fájdalmakban lehet. *
- Minél előbb elkezdtem, annál hamarabb meglesz.
* Csak ennyit mond a végén. Közben Orthust nézi, mivel nála vannak az alapanyagok. *
7119. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 22:46:01
Üzenet elküldve: 2024-04-18 22:46:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Bűn, bűnhűdés, újrakezdés és Összetörve//
//Bájitalok ügyében
//intermezzo Orthus//
//Kicsit mindenki//
*Valóban nagyon felgyorsultak az események, ő pedig igazán nem ártaná bele magát más dolgába, de úgy néz ki, hogy most pont hasznos lenne a segítsége. Másrészről pedig kiváló alkalom lenne tesztelni Cagon képességeit.
Ezért ismét Bredochoz és Jenarihoz szól.*
- Ha megengedik... nálam történetesen akad pár hasonló világoszöld bájital. Az úr pedig...
*mutat itt a föléjük magasodó Targhedre*
-... bájitalkeverő, aki képes lehet magasabb szintűre keverni a szert. Ha sikerrel jár, szívesen felajánlok egyet a városőr hölgynek.
*ajánlja fel. Igaz, ezzel Cagont is kissé a mélyvízbe dobja, de hát a cél éppen az ork képességeinek tesztelése volt. És bár az is igaz, hogy Orthus a kész bájitalokat saját magának szánta, de ez remek alkalom a városőrök segítségére lenni.
A Tanácsháza küldötte valóban már csak hab a tortán, maga Orthus is megzavarodik egy pillanatra, hogy ez miért épp most történik. De persze így jár az, aki címeres szekérrel jár-kel a városban: könnyű a nyomára lelni.
Amíg Jenari megfontolja az ajánlatát, ő hátrébb lép, és kíváncsian, de felbontja a levelet és elolvassa a tartalmát. A fejleménynek mély elégedettséggel kellene eltöltenie őt, és valószínűleg így is lenne, ha egy nyugodtabb percében kapta volna meg a megbízatását. Így azonban kissé értetlenül méregeti a bíborszín szalaggal díszített arany kitűzőt, megbízatása címerét. Tekintete Merlanára villan, de csak egy pillanatra. Jó hírt kapott, amit jó lenne rendesen megünnepelni. De ennek meg aztán végképp nem most van az ideje.
Végül úgy dönt, a hely és az idő nem alkalmas arra, hogy azt magára tűzze a prefektusi jelvényt, ezért visszateszi a borítékba a megbízó levelével együtt. Ezekkel ráér később is foglalkozni.
Tekintetét most Cagon felé fordítja.*
- Bevallom, nem vagyok jártas sem a gyógyításban, sem a bájital keverésben. Így nem tudom megmondani, hogy a hölgynek milyen erősségű bájitalra lenne szüksége. Ahogy azt sem, hogy mennyi időbe kerül azt kikeverni. De mit gondol, képes lenne a zöldekből valami komolyabbat alkotni, amíg a hölgy idelenn megpihen? Nyolc darab zöldet hoztam magammal. Abból csak kijön valami jobb. Akár nagyságrendekkel jobb.
*veti fel az orknak. Habár az se biztos, hogy egyáltalán igénylik a segítségét.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.18 22:49:11
//Bájitalok ügyében
//intermezzo Orthus//
//Kicsit mindenki//
*Valóban nagyon felgyorsultak az események, ő pedig igazán nem ártaná bele magát más dolgába, de úgy néz ki, hogy most pont hasznos lenne a segítsége. Másrészről pedig kiváló alkalom lenne tesztelni Cagon képességeit.
Ezért ismét Bredochoz és Jenarihoz szól.*
- Ha megengedik... nálam történetesen akad pár hasonló világoszöld bájital. Az úr pedig...
*mutat itt a föléjük magasodó Targhedre*
-... bájitalkeverő, aki képes lehet magasabb szintűre keverni a szert. Ha sikerrel jár, szívesen felajánlok egyet a városőr hölgynek.
*ajánlja fel. Igaz, ezzel Cagont is kissé a mélyvízbe dobja, de hát a cél éppen az ork képességeinek tesztelése volt. És bár az is igaz, hogy Orthus a kész bájitalokat saját magának szánta, de ez remek alkalom a városőrök segítségére lenni.
A Tanácsháza küldötte valóban már csak hab a tortán, maga Orthus is megzavarodik egy pillanatra, hogy ez miért épp most történik. De persze így jár az, aki címeres szekérrel jár-kel a városban: könnyű a nyomára lelni.
Amíg Jenari megfontolja az ajánlatát, ő hátrébb lép, és kíváncsian, de felbontja a levelet és elolvassa a tartalmát. A fejleménynek mély elégedettséggel kellene eltöltenie őt, és valószínűleg így is lenne, ha egy nyugodtabb percében kapta volna meg a megbízatását. Így azonban kissé értetlenül méregeti a bíborszín szalaggal díszített arany kitűzőt, megbízatása címerét. Tekintete Merlanára villan, de csak egy pillanatra. Jó hírt kapott, amit jó lenne rendesen megünnepelni. De ennek meg aztán végképp nem most van az ideje.
Végül úgy dönt, a hely és az idő nem alkalmas arra, hogy azt magára tűzze a prefektusi jelvényt, ezért visszateszi a borítékba a megbízó levelével együtt. Ezekkel ráér később is foglalkozni.
Tekintetét most Cagon felé fordítja.*
- Bevallom, nem vagyok jártas sem a gyógyításban, sem a bájital keverésben. Így nem tudom megmondani, hogy a hölgynek milyen erősségű bájitalra lenne szüksége. Ahogy azt sem, hogy mennyi időbe kerül azt kikeverni. De mit gondol, képes lenne a zöldekből valami komolyabbat alkotni, amíg a hölgy idelenn megpihen? Nyolc darab zöldet hoztam magammal. Abból csak kijön valami jobb. Akár nagyságrendekkel jobb.
*veti fel az orknak. Habár az se biztos, hogy egyáltalán igénylik a segítségét.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.18 22:49:11
7118. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 22:14:27
Üzenet elküldve: 2024-04-18 22:14:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhűdés, újrakezdés és Összetörve//
//Kicsit mindenki//
*A Merlanával folytatott beszélgetése egészen zátonyra fut a hirtelen megjelenő figurák, köztük főleg Jenari miatt, de elárulná saját magát, ha nem próbálna meg segíteni, még azok után is ami történt. A Krenkataurban töltött idejéről szóló mese úgy tűnik egy másik alkalomra marad. Bredoc csak biccent a jól szituált férfinek, és némi meglepettséggel hallgatja az ork kulturált beszédstílusát. ~Micsoda világot élünk.~ Az igazi arculscsapás azonban Jenari szavaiban érik. Mintha egy rozsdás kardot forgatnának a szívében. Persze ezt igyekszik nem mutatni, de legbelül egészen összetörik.*
-Szarul nézel ki.
*Mondja félvigyorral az arcán.*
-Remélem ők még szarabbul.
*Teszi hozzá gyorsan.*
-Minden elismerésem. Kár hogy kimaradtam a szórakozásból.
*Valójában tényleg büszke rá, de sokkal inkább irigy és szomorú. Örül hogy pont volt nála némi varázsital, igaz csak világoszöld, így a komolyabb sebekre nagy hatása nem lehetett, de legalább némi erőt önthetett a lányba.*
-Van nálam elsősegély felszerelés is, ha gondolod összefoltozhatlak. Vagy keressek valami felcsert inkább?
*Úgy tűnik hogy Merlana egyébként ismeri a számára két idegen fickót.*
-Jenari az egyik emberem volt, amíg élt az alakulat.
*Ezt már egyértelműen neki mondja, nem szándékozik kitérni arra hogy mi történt a kikötőben és azután. Ekkor léphet be a küldönc is, aki Orthust keresi, úgy véli Bredoc hogy ez lehet a férfi neve a Morthimer mellett. Talán később még hasznos lehet.*
-Ismered őket? Fontosak tűnik az az üzenet. De!
*Fejti ki erőteljesen.*
-Ez már nem az én gondom.
*Vigyorog miközben Jenarit fürkészi, hogy vajon mennyire lehetnek súlyosak a sebei, és érdemesebb volna-e vajon egy rendes orvost kerítenie neki.*
-Addig is.
*Feláll, a pulthoz siet és 36 aranyért három pohár Törköly pálinka gazdagítja vaskos kezeit.
*
-Egy kis fájdalomcsillapító.
*Természetesen Merlanának és magának is hoz egyet, bár nem tudja a lány iszik-e, de legfeljebb kettő marad neki.*
//Kicsit mindenki//
*A Merlanával folytatott beszélgetése egészen zátonyra fut a hirtelen megjelenő figurák, köztük főleg Jenari miatt, de elárulná saját magát, ha nem próbálna meg segíteni, még azok után is ami történt. A Krenkataurban töltött idejéről szóló mese úgy tűnik egy másik alkalomra marad. Bredoc csak biccent a jól szituált férfinek, és némi meglepettséggel hallgatja az ork kulturált beszédstílusát. ~Micsoda világot élünk.~ Az igazi arculscsapás azonban Jenari szavaiban érik. Mintha egy rozsdás kardot forgatnának a szívében. Persze ezt igyekszik nem mutatni, de legbelül egészen összetörik.*
-Szarul nézel ki.
*Mondja félvigyorral az arcán.*
-Remélem ők még szarabbul.
*Teszi hozzá gyorsan.*
-Minden elismerésem. Kár hogy kimaradtam a szórakozásból.
*Valójában tényleg büszke rá, de sokkal inkább irigy és szomorú. Örül hogy pont volt nála némi varázsital, igaz csak világoszöld, így a komolyabb sebekre nagy hatása nem lehetett, de legalább némi erőt önthetett a lányba.*
-Van nálam elsősegély felszerelés is, ha gondolod összefoltozhatlak. Vagy keressek valami felcsert inkább?
*Úgy tűnik hogy Merlana egyébként ismeri a számára két idegen fickót.*
-Jenari az egyik emberem volt, amíg élt az alakulat.
*Ezt már egyértelműen neki mondja, nem szándékozik kitérni arra hogy mi történt a kikötőben és azután. Ekkor léphet be a küldönc is, aki Orthust keresi, úgy véli Bredoc hogy ez lehet a férfi neve a Morthimer mellett. Talán később még hasznos lehet.*
-Ismered őket? Fontosak tűnik az az üzenet. De!
*Fejti ki erőteljesen.*
-Ez már nem az én gondom.
*Vigyorog miközben Jenarit fürkészi, hogy vajon mennyire lehetnek súlyosak a sebei, és érdemesebb volna-e vajon egy rendes orvost kerítenie neki.*
-Addig is.
*Feláll, a pulthoz siet és 36 aranyért három pohár Törköly pálinka gazdagítja vaskos kezeit.
*-Egy kis fájdalomcsillapító.
*Természetesen Merlanának és magának is hoz egyet, bár nem tudja a lány iszik-e, de legfeljebb kettő marad neki.*
7117. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 20:51:13
Üzenet elküldve: 2024-04-18 20:51:13
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Szelíd
//Bájitalok ügyében, intermezzo Orthus//
*Hirtelen egy nemezsapkás ifjonc lép Orthus mellé. Szemmel láthatóan nincs megilletődve - sem a férfitől, sem az orktól, sem az ifjú hölgytől. Egyszerű, szürke ruhát visel, s a szakavatott tekintetek hamar rájöhetnek, hogy egy küldönccel lehet dolguk.*
-Üzenet hoztam Orthus Morthimernek a Tanácsházáról. *Hadarja el. Nem kell túl sokat pislognia hozzá a Kalmárlakban, hogy megtalálja emberét. Bizonyosan kapott személyleírást is.
Egy vaskos borítékot nyújt Orthus felé, melyen jól láthatóan a Tanácsháza pecsétje szerepel. A küldönc meghajol, vet még egy szemet legeltető, futó pillantást Merlana felé, majd térül-fordul és máris az ajtó felé veszi az irányt.*
*Hirtelen egy nemezsapkás ifjonc lép Orthus mellé. Szemmel láthatóan nincs megilletődve - sem a férfitől, sem az orktól, sem az ifjú hölgytől. Egyszerű, szürke ruhát visel, s a szakavatott tekintetek hamar rájöhetnek, hogy egy küldönccel lehet dolguk.*
-Üzenet hoztam Orthus Morthimernek a Tanácsházáról. *Hadarja el. Nem kell túl sokat pislognia hozzá a Kalmárlakban, hogy megtalálja emberét. Bizonyosan kapott személyleírást is.
Egy vaskos borítékot nyújt Orthus felé, melyen jól láthatóan a Tanácsháza pecsétje szerepel. A küldönc meghajol, vet még egy szemet legeltető, futó pillantást Merlana felé, majd térül-fordul és máris az ajtó felé veszi az irányt.*
7116. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 17:07:19
Üzenet elküldve: 2024-04-18 17:07:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhűdés, újrakezdés és Összetörve//
*Kissé játékosan oldalra billenti a fejét, mikor Bredoc azt említi, hogy mennyi hibát követhet még el a hosszúnak ígérkező életében.*
- Elkövettem én már kétszer annyit is, mint egy nálam kétszer idősebb ember. Már most sem számolom őket. *Mondja mosolyogva. A vallomás meglepi, miszerint maga a parancsnok is volt már fogoly, ez azért valahol egészen muris. Amikor az igazság bajnokait utoléri a hazugság és szenvedniük kell miatta. ~Milyen gyönyörűen el van cseszve az egész…~ Nem mondja ki a véleményét, csak egy aprót bólint.*
- Kíváncsi vagyok az okára. *Azonban ezt is elfogadja, hogy nem most fogja hallani ezt a történetet. Wruzto nem kap főszerepet a beszélgetésükben, de azt Merlana egyáltalán nem bánja, azonban a férfi következő szavai hallatán ismét kis mosoly ül az arcára.*
- Kósza Pinty… milyen aranyos. Mindenesetre azt megígérhetem, hogy amíg én itt vagyok, addig muzsikus is lesz a városban.
*Szívesen folytatná még a beszélgetést, de felgyorsulnak körülöttük a nem várt események. Hazudna, ha azt mondaná, nem esik rosszul neki, hogy Bredoc rögtön faképnél hagyja őt, mikor megemlíti a háta mögött szenvedő lánykát, azonban muszáj türtőztetnie magát. Elég rossz bőrben van szegényeke, nyilván segítségre szorul. Nem akadhat most ki emiatt, szóval jobb híján ott marad a sarokban a bora társaságában. Ő nem fog beleavatkozni semmibe, ha nem muszáj.
Ha ez még nem lenne elég, amíg Bredoc lovagias tettét figyeli, újdonsült zöld barátját is megpillantja mellette, és még maga Orthus Morthimer is megjelenik, akire az előbb célzott a kapcsolatait emlegetve.* ~Micsoda bolondokháza…~
- Szép napot, Morthimer úr! *Köszönti a férfit, aki, ha csak egy pillanatra is végignéz Merlanán, láthatja, hogy a megbeszéltek szerint cselekszik, ugyanis külseje és viselkedése már most sokkal jobban fest, mint legutóbbi találkozásuk alkalmával. Egyébként érti a célzást, nem is kíván tovább Orthus-szal foglalkozni, ő most itt a csendes megfigyelő lesz. Karba teszi a kezeit és kíváncsian figyeli, vajon mi is sül ki abból, hogy a kerekasztal összes lovagja megjelent, és mind segíteni próbálnak a bajbajutottnak. Arra például rájön, hogy Cagon és Orthus ismerik egymást, ahogy Bredoc és Jenari is. Szép kis társaság.*
~Szóval Jenari… Kifüstöltek néhány patkányt? Sárvárosból?~ *Hallgatja a sérült lány szavait, és csak azért sajnálja, hogy megjelent Orthus, mert így nem ő tudja tálalni majd neki ezeket az információkat.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.18 17:08:10
*Kissé játékosan oldalra billenti a fejét, mikor Bredoc azt említi, hogy mennyi hibát követhet még el a hosszúnak ígérkező életében.*
- Elkövettem én már kétszer annyit is, mint egy nálam kétszer idősebb ember. Már most sem számolom őket. *Mondja mosolyogva. A vallomás meglepi, miszerint maga a parancsnok is volt már fogoly, ez azért valahol egészen muris. Amikor az igazság bajnokait utoléri a hazugság és szenvedniük kell miatta. ~Milyen gyönyörűen el van cseszve az egész…~ Nem mondja ki a véleményét, csak egy aprót bólint.*
- Kíváncsi vagyok az okára. *Azonban ezt is elfogadja, hogy nem most fogja hallani ezt a történetet. Wruzto nem kap főszerepet a beszélgetésükben, de azt Merlana egyáltalán nem bánja, azonban a férfi következő szavai hallatán ismét kis mosoly ül az arcára.*
- Kósza Pinty… milyen aranyos. Mindenesetre azt megígérhetem, hogy amíg én itt vagyok, addig muzsikus is lesz a városban.
*Szívesen folytatná még a beszélgetést, de felgyorsulnak körülöttük a nem várt események. Hazudna, ha azt mondaná, nem esik rosszul neki, hogy Bredoc rögtön faképnél hagyja őt, mikor megemlíti a háta mögött szenvedő lánykát, azonban muszáj türtőztetnie magát. Elég rossz bőrben van szegényeke, nyilván segítségre szorul. Nem akadhat most ki emiatt, szóval jobb híján ott marad a sarokban a bora társaságában. Ő nem fog beleavatkozni semmibe, ha nem muszáj.
Ha ez még nem lenne elég, amíg Bredoc lovagias tettét figyeli, újdonsült zöld barátját is megpillantja mellette, és még maga Orthus Morthimer is megjelenik, akire az előbb célzott a kapcsolatait emlegetve.* ~Micsoda bolondokháza…~
- Szép napot, Morthimer úr! *Köszönti a férfit, aki, ha csak egy pillanatra is végignéz Merlanán, láthatja, hogy a megbeszéltek szerint cselekszik, ugyanis külseje és viselkedése már most sokkal jobban fest, mint legutóbbi találkozásuk alkalmával. Egyébként érti a célzást, nem is kíván tovább Orthus-szal foglalkozni, ő most itt a csendes megfigyelő lesz. Karba teszi a kezeit és kíváncsian figyeli, vajon mi is sül ki abból, hogy a kerekasztal összes lovagja megjelent, és mind segíteni próbálnak a bajbajutottnak. Arra például rájön, hogy Cagon és Orthus ismerik egymást, ahogy Bredoc és Jenari is. Szép kis társaság.*
~Szóval Jenari… Kifüstöltek néhány patkányt? Sárvárosból?~ *Hallgatja a sérült lány szavait, és csak azért sajnálja, hogy megjelent Orthus, mert így nem ő tudja tálalni majd neki ezeket az információkat.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.18 17:08:10
7115. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 14:10:58
Üzenet elküldve: 2024-04-18 14:10:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Összetörve//
*Alig érkezik meg, s már nyüzsögnek körülötte a népek. Ez egyébként jellemző a kalmárra, de most mintha hatványozottan többen lennének a fogadóban. Jenari kissé bágyadtan, értetlenül pislog fel az ismerős hangra, de csak óvatosan emeli meg fejét, mert örül, hogy végül tompult a fájdalom. Kisvártatva a hanghoz és archoz emlékeket is képes társítani, s bár kissé megkésve, de eléri őt a felismerés.*
- Áh Bredoc!
*Fakó mosolyra derül arca a parancsnokát látva, aki szinte szélviharként toppant be hozzá. Legalábbis Jenari most mindent olyan gyorsnak és elsöprőnek él meg.*
- Tudod hogy van ez. Megbotlottam.
*Gyenge viccén kurtán felnevetne, de megfagy a mozdulatban, mert hirtelen belesajdul az oldala.*
- Csak Sárvárosban jártam.
*Idő közben kap egy bájitalt is, amit végül nem utasít el, csak egy apró biccentéssel köszön meg, majd felhörpinti. Mivel valóban súlyos sérüléseket szenvedett, ezért az ital csupán némi erővel tölti el, s néhány felületi sérülést gyógyít be rajta. Ennek ellenére jobban érzi magát, szomjúságát is oltotta valamelyest, ezért hálás a segítségért.*
- Kifüstöltünk onnan néhány patkányt. Úgy hiszem eredményesek voltunk.
*Fáradtan sóhajt egyet. Figyelmét csak Bredocnak szenteli, mert képtelen ennyi ingert befogadni, no meg a férfit ismeri is már, ennek ellenére futólag mindenkire vet egy pillantást a közelében.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*Alig érkezik meg, s már nyüzsögnek körülötte a népek. Ez egyébként jellemző a kalmárra, de most mintha hatványozottan többen lennének a fogadóban. Jenari kissé bágyadtan, értetlenül pislog fel az ismerős hangra, de csak óvatosan emeli meg fejét, mert örül, hogy végül tompult a fájdalom. Kisvártatva a hanghoz és archoz emlékeket is képes társítani, s bár kissé megkésve, de eléri őt a felismerés.*
- Áh Bredoc!
*Fakó mosolyra derül arca a parancsnokát látva, aki szinte szélviharként toppant be hozzá. Legalábbis Jenari most mindent olyan gyorsnak és elsöprőnek él meg.*
- Tudod hogy van ez. Megbotlottam.
*Gyenge viccén kurtán felnevetne, de megfagy a mozdulatban, mert hirtelen belesajdul az oldala.*
- Csak Sárvárosban jártam.
*Idő közben kap egy bájitalt is, amit végül nem utasít el, csak egy apró biccentéssel köszön meg, majd felhörpinti. Mivel valóban súlyos sérüléseket szenvedett, ezért az ital csupán némi erővel tölti el, s néhány felületi sérülést gyógyít be rajta. Ennek ellenére jobban érzi magát, szomjúságát is oltotta valamelyest, ezért hálás a segítségért.*
- Kifüstöltünk onnan néhány patkányt. Úgy hiszem eredményesek voltunk.
*Fáradtan sóhajt egyet. Figyelmét csak Bredocnak szenteli, mert képtelen ennyi ingert befogadni, no meg a férfit ismeri is már, ennek ellenére futólag mindenkire vet egy pillantást a közelében.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
7114. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-18 10:05:00
Üzenet elküldve: 2024-04-18 10:05:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bájitalok ügyébe//
//Érintőlegesen Bűn, bűnhűdés, újrakezdés és Összetörve//
* Még mielőtt bármit is tehetne, egy ismeretlen alak siet a lány mellé. Cagon hátralép egyet, hogy a helyzetet átgondolja. Végignézve az alakot megálapítja, hogy az ember nem mai darab. Páncéljából pedig, hogy nem szeretne a kelleténél több időt kettesben tölteni vele. Meglátja még Merlanát is, akinek automatikusan köszönne, de időközben váratlan vendég érkezik. *
- Morthimer úr!
* Hajol meg előtte. Ugyan megbeszéltek egy találkozót, de sem azt nem sejtette, hogy ilyen hamar találkoznak, sem, hogy megkeresi az orkot. Cagon abba a hitben volt, majd Orthus levélben tájékoztatja őt a hol és mikorról. *
- Nem számítottam arra, hogy ilyen hamar viszontlátom.
* Sőt, még volt is egy enyhe kis hang a fejében, miszerint Orthus csak azért mondta amit, hogy könnyen szabaduljon az orktól. *
- Előkészítettem a legfontosabb, dolgokat, amint készen áll kezdhetjük is, akár most is.
* Az ork is szívesen segítene a nőn. Viszont nincsenek meg neki a kellő alapanyagok, amik egy ilyen jellegű dolgokat javítanának. Szóval inkább kivonná magát. Látszatra úgy néz ki, a termetes ember és a nő sok évre visszamennek, míg ők csak zavaró tényezők egy meghitt újratalálkozásnál. *
//Érintőlegesen Bűn, bűnhűdés, újrakezdés és Összetörve//
* Még mielőtt bármit is tehetne, egy ismeretlen alak siet a lány mellé. Cagon hátralép egyet, hogy a helyzetet átgondolja. Végignézve az alakot megálapítja, hogy az ember nem mai darab. Páncéljából pedig, hogy nem szeretne a kelleténél több időt kettesben tölteni vele. Meglátja még Merlanát is, akinek automatikusan köszönne, de időközben váratlan vendég érkezik. *
- Morthimer úr!
* Hajol meg előtte. Ugyan megbeszéltek egy találkozót, de sem azt nem sejtette, hogy ilyen hamar találkoznak, sem, hogy megkeresi az orkot. Cagon abba a hitben volt, majd Orthus levélben tájékoztatja őt a hol és mikorról. *
- Nem számítottam arra, hogy ilyen hamar viszontlátom.
* Sőt, még volt is egy enyhe kis hang a fejében, miszerint Orthus csak azért mondta amit, hogy könnyen szabaduljon az orktól. *
- Előkészítettem a legfontosabb, dolgokat, amint készen áll kezdhetjük is, akár most is.
* Az ork is szívesen segítene a nőn. Viszont nincsenek meg neki a kellő alapanyagok, amik egy ilyen jellegű dolgokat javítanának. Szóval inkább kivonná magát. Látszatra úgy néz ki, a termetes ember és a nő sok évre visszamennek, míg ők csak zavaró tényezők egy meghitt újratalálkozásnál. *
7113. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-17 23:31:55
Üzenet elküldve: 2024-04-17 23:31:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Bájitalok ügyében//
//Érintőlegesen - Bűn, bűnhődés, újrakezdés és Összetörve//
*Alaposan megrakodott echós szekér gördül a Wegtoreni kalmár elé. Mindkét oldalán pajzscímeren a Morthimer kereskedőház egyszerűbb címere: Nagy írott M betű, befele kunkorodó szárakkal.
A bakon Orthus Mortimer utasként ül, mellette pedig kocsisa, Japher Campa.
Egy hosszú és eredményes bevásárló körút lezárását követően abban a reményben ejtette útba a fogadót, hátha itt találkozni tud Targhed Cagonnal. Volt ugyanis vele egy megállapodása, bájitalok ügyében, és most, hogy már rendelkezésére állnak a szükséges alapanyagok, kíváncsi, mihez tudna kezdeni velük az ork.
A szekeret hátrahagyja, őrzésére Japher tökéletesen megfelel, ő maga pedig belép a fogadóba.
Ott aztán meglepő eseményekre érkezik, ugyanis éppen próbálnak valakin segíteni. Ráadásul rögtön felismeri nem csak Targhedet, hanem Merlana Naerice-t is.*
- Nahát... üdvözletem, Naerice kisasszony, és önöknek is mind! Cagon úr, Önnel reméltem találkozni de... esetleg segíthetek?
*kérdi aztán, látva Bredocot és Jenarit. Egyiküket se ismeri, de az illem mégis azt kívánja, hogy segíteni próbáljon. És ami azt illeti, most pont tudna is, hiszen éppen tekintélyes mennyiségű bájital van nála. Igaz, ezeket pont azért hozta, hogy Targhed a tudományát gyakorolva jobb minőségűvé alakítsa őket.
Merlanára most nem fordít több figyelmet azon túl, hogy ráköszönt, és ebből a leányzó is rájöhet, hogy most neki se kell jobban foglalkoznia Orthus-szal.*
//Érintőlegesen - Bűn, bűnhődés, újrakezdés és Összetörve//
*Alaposan megrakodott echós szekér gördül a Wegtoreni kalmár elé. Mindkét oldalán pajzscímeren a Morthimer kereskedőház egyszerűbb címere: Nagy írott M betű, befele kunkorodó szárakkal.
A bakon Orthus Mortimer utasként ül, mellette pedig kocsisa, Japher Campa.
Egy hosszú és eredményes bevásárló körút lezárását követően abban a reményben ejtette útba a fogadót, hátha itt találkozni tud Targhed Cagonnal. Volt ugyanis vele egy megállapodása, bájitalok ügyében, és most, hogy már rendelkezésére állnak a szükséges alapanyagok, kíváncsi, mihez tudna kezdeni velük az ork.
A szekeret hátrahagyja, őrzésére Japher tökéletesen megfelel, ő maga pedig belép a fogadóba.
Ott aztán meglepő eseményekre érkezik, ugyanis éppen próbálnak valakin segíteni. Ráadásul rögtön felismeri nem csak Targhedet, hanem Merlana Naerice-t is.*
- Nahát... üdvözletem, Naerice kisasszony, és önöknek is mind! Cagon úr, Önnel reméltem találkozni de... esetleg segíthetek?
*kérdi aztán, látva Bredocot és Jenarit. Egyiküket se ismeri, de az illem mégis azt kívánja, hogy segíteni próbáljon. És ami azt illeti, most pont tudna is, hiszen éppen tekintélyes mennyiségű bájital van nála. Igaz, ezeket pont azért hozta, hogy Targhed a tudományát gyakorolva jobb minőségűvé alakítsa őket.
Merlanára most nem fordít több figyelmet azon túl, hogy ráköszönt, és ebből a leányzó is rájöhet, hogy most neki se kell jobban foglalkoznia Orthus-szal.*
7112. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-16 19:33:54
Üzenet elküldve: 2024-04-16 19:33:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhődés, újrakezdés és egy kicsit Összetörve//
*A kisasszony nem szól közbe, amiért valahol hálás a veterán lovag. Régen beszélt már magáról, főleg nem olyasmiket amiket komolyan is gondolt, és nem csak valamiféle tréfával leplezett butaság.*
-Nos igen. Sokan takaróznak az igazság leplével. De azért mindig látni lehet a helyes ösvényt... Csak gyakran nehéz rálépni. Meg aztán mindig van választásod.
*Nem sértődik meg a másik kijelentésein, őszinte mosollyal tekint rá.*
-Még fiatal vagy, előtted az élet. Mire olyan öreg leszel mint én, annyi hibát fogsz elkövetni hogy nem is győzöd majd számolni azokat. Talán majd egyszer elmesélem, hogy én is voltam fogoly a Krenkataurban.
*Vigyorog miközben újabb korty csúszik le a torkán. De nem is akar tovább magáról beszélni, mert még a végén valami pletykás öreg ficsúrnak bélyegzik meg, azt meg nehezen viselné el az önbecsülése.*
-Meglátjuk mit tartogatnak még az istenek számomra.
*Bele se mer gondolni, hogy várnak-e még rá újabb kalandok, vagy csak a lassú és magányos elmúlás. És ennek nem is most jön el az ideje.*
-Majd igyekszem.
*Feleli zsivány csillogással a szemében és rágyújt, miközben a lány mesélnivalóját kezdi hallgatni. S ahogy hallgatja, úgy szorul össze a szíve érte. Egyre csak azon jár az esze, hogy ha ott lett volna, biztosan felkarolta volna őt.*
-Wrutzo? Hallottam már ezt a nevet, de nem mondhatnám hogy ismerem.
*Ezt csak úgy hozzáteszi, nem gabalyodik bele jobban a dologba. Aztán meg nem tudja biztosan, hogy a meglévő kapcsolatok alatt őrá gondol-e a kisasszony, vagy valaki másra, de azért elkacérkodik a gondolattal egy pillanatra és egészen jól esik neki.*
-Ó tényleg. Elkélne a városba egy jó muzsikus, én mondom a legtöbbje mind elment a kikötőbe, vagy kalóznak állt. Tudod ezt a helyet régen Kósza Pintynek nevezték. Talán ez is a sors keze lehet.
*Hogy ilyen kicsi a világ, és mennyi véletlen történik egyszerre, nehéz is volna megmagyarázni. Hanem az elrévedő gondolatok hamar szertefoszlanak, mikor Merlana felhívja figyelmét egy alakra, aki igazán rossz bőrben van. De igazán. Talán tényleg öregszik, de egészen szét sem nézett a fogadóban hogy miféle alakok tanyáznak itt éppen, ezért némiképp meglepi őt a dolog. Aztán meg mintha fejbekólintanák egy öklömnyi buzogánnyal.*
-Jenari!
*Tör ki belőle önkéntelenül, ahogy az alig felismerhető alakban egykori beosztottját ismeri fel. Rögtön fel is pattan az asztaltól és odalép hozzá. Csak néhány pillantást vet az orkra, majd vissza asztaltársára, aztán meg Jenarira.*
-Mi a ménkű történt veled?
*Nem rivall rá a férfira, mert lehet hogy semmi köze az egészhez, de azért szúros tekintettel nézi meg jobban magának.*
-Te jó ég, idd meg ezt gyorsan.
*A szütyőjébe nyúl, és 1 Világoszöld varázsitalt húz elő, melyet rögtön ki is bont Jenari Krultos számára.*
*A kisasszony nem szól közbe, amiért valahol hálás a veterán lovag. Régen beszélt már magáról, főleg nem olyasmiket amiket komolyan is gondolt, és nem csak valamiféle tréfával leplezett butaság.*
-Nos igen. Sokan takaróznak az igazság leplével. De azért mindig látni lehet a helyes ösvényt... Csak gyakran nehéz rálépni. Meg aztán mindig van választásod.
*Nem sértődik meg a másik kijelentésein, őszinte mosollyal tekint rá.*
-Még fiatal vagy, előtted az élet. Mire olyan öreg leszel mint én, annyi hibát fogsz elkövetni hogy nem is győzöd majd számolni azokat. Talán majd egyszer elmesélem, hogy én is voltam fogoly a Krenkataurban.
*Vigyorog miközben újabb korty csúszik le a torkán. De nem is akar tovább magáról beszélni, mert még a végén valami pletykás öreg ficsúrnak bélyegzik meg, azt meg nehezen viselné el az önbecsülése.*
-Meglátjuk mit tartogatnak még az istenek számomra.
*Bele se mer gondolni, hogy várnak-e még rá újabb kalandok, vagy csak a lassú és magányos elmúlás. És ennek nem is most jön el az ideje.*
-Majd igyekszem.
*Feleli zsivány csillogással a szemében és rágyújt, miközben a lány mesélnivalóját kezdi hallgatni. S ahogy hallgatja, úgy szorul össze a szíve érte. Egyre csak azon jár az esze, hogy ha ott lett volna, biztosan felkarolta volna őt.*
-Wrutzo? Hallottam már ezt a nevet, de nem mondhatnám hogy ismerem.
*Ezt csak úgy hozzáteszi, nem gabalyodik bele jobban a dologba. Aztán meg nem tudja biztosan, hogy a meglévő kapcsolatok alatt őrá gondol-e a kisasszony, vagy valaki másra, de azért elkacérkodik a gondolattal egy pillanatra és egészen jól esik neki.*
-Ó tényleg. Elkélne a városba egy jó muzsikus, én mondom a legtöbbje mind elment a kikötőbe, vagy kalóznak állt. Tudod ezt a helyet régen Kósza Pintynek nevezték. Talán ez is a sors keze lehet.
*Hogy ilyen kicsi a világ, és mennyi véletlen történik egyszerre, nehéz is volna megmagyarázni. Hanem az elrévedő gondolatok hamar szertefoszlanak, mikor Merlana felhívja figyelmét egy alakra, aki igazán rossz bőrben van. De igazán. Talán tényleg öregszik, de egészen szét sem nézett a fogadóban hogy miféle alakok tanyáznak itt éppen, ezért némiképp meglepi őt a dolog. Aztán meg mintha fejbekólintanák egy öklömnyi buzogánnyal.*
-Jenari!
*Tör ki belőle önkéntelenül, ahogy az alig felismerhető alakban egykori beosztottját ismeri fel. Rögtön fel is pattan az asztaltól és odalép hozzá. Csak néhány pillantást vet az orkra, majd vissza asztaltársára, aztán meg Jenarira.*
-Mi a ménkű történt veled?
*Nem rivall rá a férfira, mert lehet hogy semmi köze az egészhez, de azért szúros tekintettel nézi meg jobban magának.*
-Te jó ég, idd meg ezt gyorsan.
*A szütyőjébe nyúl, és 1 Világoszöld varázsitalt húz elő, melyet rögtön ki is bont Jenari Krultos számára.
*
7111. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-16 18:13:44
Üzenet elküldve: 2024-04-16 18:13:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhődés, újrakezdés és egy kicsit Összetörve//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hamar megtalálja a helyét a sarokban, ahová általában a rossz kislányokat állítják, de hát ő most épp ül, szóval egyértelmű, hogy ő már nem is rossz. Annyira. Sokat nem kell várnia Bredoc-ról, hamarosan visszatér az itallal, amitől reméli, hogy feloldódhat egy kicsit. Bármennyire is tagadja, azért ösztönösen feszélyezve érzi magát a volt parancsnok társaságában. A múlt kisebb-nagyobb mértékben mindenkin nyomot hagy.*
- Köszönöm szépen! Az újrakezdésre, és az egészségünkre! *Koccint határozottan a vele szemben ülővel, utána pedig már a történetet hallgatja, ami válaszul érkezik a kérdésére. Nőiesség terén van még mit tanulnia, mer most épp egyáltalán nem nőiesen, az asztalra könyökölve, állát a tenyerében megtámasztva figyeli Bredoc-ot.*
~Rászorulók, igazság, védtelenség…~ *Legszívesebben hangosan sorolná ő is a szavakat, amit mind-mind relatívnak tart, de most nem akarja modortalanul félbeszakítani a férfit, így a kis hatásszünetben ő sem szól, csak kortyol még egyet a borból.*
- Azt hiszem, hogy akkor te magad is rájöhettél, hogy az igazság álcája mögé bújva több az áskálódás és az intrika, mint amennyit én egész életemben el fogok tudni követni. Mégis engem ítéltek el miatta, ráadásul azok, akiknek a legjobban kellett volna bűnhődnie.
*Hallatszik hangjában a sértettség, amit magával is fog vinni örök életében. Ő csak egy gyerek volt, aki megpróbált a maga módszereivel túlélni. Úgy sikerült, ahogy másoknak az nem tetszett. Miért akkora bűn átverni másokat? Nem fogja ezt megérteni, de túltette magát rajta.*
- Azt kell mondjam, jól jártál, hogy vége van. Most már te is szabad vagy, nem csak én. *Jegyzi meg szimbolikusan.
Az előkerülő pipát látva kicsit elhúzza a száját, eszébe jut a legutóbbi nem túl kellemes élménye a füstölő vacakkal kapcsolatban.*
- Ha nem pöfékeled vele tele az asztal környékét, és nem fogok megfulladni tőle, akkor nem zavar.
*Mondja határozottan, mert nem akar úgy járni, hogy ki sem lát a füstből, mint ahogy azzal az orkkal is történt, akiről épp mesélni készül, miután megkapja a kérdést Bredoc-tól.*
- A kikötőben bóklásztam, hátha befogad valaki. A Sellőházba mentem, de hát ott sajnos még kurvának sem kellettem *nevet a fejét csóválva.* Azt mondták, hogy mocskos vagyok és ápolatlan. Tényleg az voltam. Igazából egy orkot kerestem ott. Wruzto Molzichygk. *Mindig beletörik a nyelve, ha megpróbálja kimondani a nevét, most is erőlködnie kell.* Azt mondták, hogy munkát tud nekem adni. Hallottál már róla esetleg? Mindegy is. Nem teljesítettem a feladatot, amit tőle kaptam. Helyette itt maradtam a városban, és most azon dolgozom, hogy híres énekes és színésznő lehessek. Tudod, megvannak hozzá a kapcsolataim…
*Elmosolyodik sejtelmesen, de az idilli társalgásuk megszakad, mikor Merlana figyelmes lesz a másik asztalhoz tántorgó nőre, aki gyakorlatilag úgy esik rá a székre, mintha minden ereje elfogyott volna.*
- Ő nem fest túl jól… Vajon mi lelte? *Szemeit mindig nyitva tartja, és ez a jelenség különösen felkelti az érdeklődését, hisz ha valami miatt valaki ennyire nincs jól, az még akár érdekes is lehet a számára.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hamar megtalálja a helyét a sarokban, ahová általában a rossz kislányokat állítják, de hát ő most épp ül, szóval egyértelmű, hogy ő már nem is rossz. Annyira. Sokat nem kell várnia Bredoc-ról, hamarosan visszatér az itallal, amitől reméli, hogy feloldódhat egy kicsit. Bármennyire is tagadja, azért ösztönösen feszélyezve érzi magát a volt parancsnok társaságában. A múlt kisebb-nagyobb mértékben mindenkin nyomot hagy.*
- Köszönöm szépen! Az újrakezdésre, és az egészségünkre! *Koccint határozottan a vele szemben ülővel, utána pedig már a történetet hallgatja, ami válaszul érkezik a kérdésére. Nőiesség terén van még mit tanulnia, mer most épp egyáltalán nem nőiesen, az asztalra könyökölve, állát a tenyerében megtámasztva figyeli Bredoc-ot.*
~Rászorulók, igazság, védtelenség…~ *Legszívesebben hangosan sorolná ő is a szavakat, amit mind-mind relatívnak tart, de most nem akarja modortalanul félbeszakítani a férfit, így a kis hatásszünetben ő sem szól, csak kortyol még egyet a borból.*
- Azt hiszem, hogy akkor te magad is rájöhettél, hogy az igazság álcája mögé bújva több az áskálódás és az intrika, mint amennyit én egész életemben el fogok tudni követni. Mégis engem ítéltek el miatta, ráadásul azok, akiknek a legjobban kellett volna bűnhődnie.
*Hallatszik hangjában a sértettség, amit magával is fog vinni örök életében. Ő csak egy gyerek volt, aki megpróbált a maga módszereivel túlélni. Úgy sikerült, ahogy másoknak az nem tetszett. Miért akkora bűn átverni másokat? Nem fogja ezt megérteni, de túltette magát rajta.*
- Azt kell mondjam, jól jártál, hogy vége van. Most már te is szabad vagy, nem csak én. *Jegyzi meg szimbolikusan.
Az előkerülő pipát látva kicsit elhúzza a száját, eszébe jut a legutóbbi nem túl kellemes élménye a füstölő vacakkal kapcsolatban.*
- Ha nem pöfékeled vele tele az asztal környékét, és nem fogok megfulladni tőle, akkor nem zavar.
*Mondja határozottan, mert nem akar úgy járni, hogy ki sem lát a füstből, mint ahogy azzal az orkkal is történt, akiről épp mesélni készül, miután megkapja a kérdést Bredoc-tól.*
- A kikötőben bóklásztam, hátha befogad valaki. A Sellőházba mentem, de hát ott sajnos még kurvának sem kellettem *nevet a fejét csóválva.* Azt mondták, hogy mocskos vagyok és ápolatlan. Tényleg az voltam. Igazából egy orkot kerestem ott. Wruzto Molzichygk. *Mindig beletörik a nyelve, ha megpróbálja kimondani a nevét, most is erőlködnie kell.* Azt mondták, hogy munkát tud nekem adni. Hallottál már róla esetleg? Mindegy is. Nem teljesítettem a feladatot, amit tőle kaptam. Helyette itt maradtam a városban, és most azon dolgozom, hogy híres énekes és színésznő lehessek. Tudod, megvannak hozzá a kapcsolataim…
*Elmosolyodik sejtelmesen, de az idilli társalgásuk megszakad, mikor Merlana figyelmes lesz a másik asztalhoz tántorgó nőre, aki gyakorlatilag úgy esik rá a székre, mintha minden ereje elfogyott volna.*
- Ő nem fest túl jól… Vajon mi lelte? *Szemeit mindig nyitva tartja, és ez a jelenség különösen felkelti az érdeklődését, hisz ha valami miatt valaki ennyire nincs jól, az még akár érdekes is lehet a számára.*
7110. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-16 10:10:22
Üzenet elküldve: 2024-04-16 10:10:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
* Meglepődése tisztán látszik Arsenor arcán. Hisz nem ez az első eset a mai nap. Talán újragondolhatja minden tudását az elfekkel kapcsolatban. Csak megvonja vállát és mosolyog. Nem szól semmit, inkább hallgatja, hogy mégis mik azok a griffek. Hát nem lett okosabb. Főleg, mert nincs abban az elmeállapotban, hogy ezt az állatot összerakja a fejében. Szóval csak enyhén bamba fejjel figyeli tovább. Egészen vadászat magyarázatig. Ott egy kicsit újra életre kel. *
- Hogy idomítják ezeket? Kiskoruk óta vagy mi? Kész rémálom lehet ellenük is harcolni.
* Mondata után kortyol az italából, közben elmélkedik. Pontosabban, hogy hogy kéne egy ilyet elkapni. Enyhén ittas állapotában csak annyit tud kidolgozni, hogy kitesznek valami hihető bábut és bekenik valami erős szaggal, hogy arra támadjon, de valójában már arrébb felkészülnek a lelövésére. Viszont mikor közli vele az árat kizökken ebből az álomból. *
~ Mi? ~
* Hirtelen elbambult, így elsőre nem fogta fel, de a második részét igen. És nem tetszik neki, amit hall. Arca enyhén eltorzul a hallottak miatt. *
- Az nem semmi. *Kortyol az italából * Mondjuk egyelőre nincs szükségem ilyesmire, de lehet a jövőben igényt tartok egy ilyen csecsebecsére.
* Majd mindjárt ő fog bocsánatot kérni! Hát mégis, hogy van pofája hitetlenkedni a fattyúnak? Mégis, hogy van mersze megkérdőjelezni szavait egy tapasztaltabb embernek, ha egyszer azt mondja biztos úgy volt! Mindenesetre nem ezen fog fennakadni. Mondjuk jobb magyarázat nincsen. Csak úgy nem dobálnak mágikus tárgyakat. Ingyen! *
- És mégis, mit tud az, hogy csak úgy osztogatja a malac?
* Testi fel végén a kérdést, hogy legalább kíváncsiságát csökkentse, ha már jobb történettel nem tudott előállni. *
* Meglepődése tisztán látszik Arsenor arcán. Hisz nem ez az első eset a mai nap. Talán újragondolhatja minden tudását az elfekkel kapcsolatban. Csak megvonja vállát és mosolyog. Nem szól semmit, inkább hallgatja, hogy mégis mik azok a griffek. Hát nem lett okosabb. Főleg, mert nincs abban az elmeállapotban, hogy ezt az állatot összerakja a fejében. Szóval csak enyhén bamba fejjel figyeli tovább. Egészen vadászat magyarázatig. Ott egy kicsit újra életre kel. *
- Hogy idomítják ezeket? Kiskoruk óta vagy mi? Kész rémálom lehet ellenük is harcolni.
* Mondata után kortyol az italából, közben elmélkedik. Pontosabban, hogy hogy kéne egy ilyet elkapni. Enyhén ittas állapotában csak annyit tud kidolgozni, hogy kitesznek valami hihető bábut és bekenik valami erős szaggal, hogy arra támadjon, de valójában már arrébb felkészülnek a lelövésére. Viszont mikor közli vele az árat kizökken ebből az álomból. *
~ Mi? ~
* Hirtelen elbambult, így elsőre nem fogta fel, de a második részét igen. És nem tetszik neki, amit hall. Arca enyhén eltorzul a hallottak miatt. *
- Az nem semmi. *Kortyol az italából * Mondjuk egyelőre nincs szükségem ilyesmire, de lehet a jövőben igényt tartok egy ilyen csecsebecsére.
* Majd mindjárt ő fog bocsánatot kérni! Hát mégis, hogy van pofája hitetlenkedni a fattyúnak? Mégis, hogy van mersze megkérdőjelezni szavait egy tapasztaltabb embernek, ha egyszer azt mondja biztos úgy volt! Mindenesetre nem ezen fog fennakadni. Mondjuk jobb magyarázat nincsen. Csak úgy nem dobálnak mágikus tárgyakat. Ingyen! *
- És mégis, mit tud az, hogy csak úgy osztogatja a malac?
* Testi fel végén a kérdést, hogy legalább kíváncsiságát csökkentse, ha már jobb történettel nem tudott előállni. *
7109. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-15 22:12:50
Üzenet elküldve: 2024-04-15 22:12:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhődés, újrakezdés//
*Csak hümment egyet a lány megjegyzésén. Valóban lehet benne valamiféle sorsszerű.*
-Igazad lehet. Eeyr útjai kifürkészhetetlenek, de azért néha megtréfál minket az élet.
*Sok mindenre számított a mai napon hogy történni fog vele, de ez éppen nem volt közöttük.*
-Helyes. Nem is szabad. No persze bolond az aki nem fél, de természetesen értem hogy mire gondolsz.
*Szerencsére nincs ellenvetése a lánynak a Kalmár ellen, így hamar meg is érkeznek.*
-Kisasszony, mi?
*Feleli széles vigyorral az arcán, költői felhang ez, nem vár választ csak bólint.*
-Rendben. Intézem.
*Mondja kurtán, és persze nem is veszi rossz néven hogy társa megmondja hogy mit kér. Sőt, tetszik is neki. Kifejezetten rühelli mikor valaki kéreti magát. Rövid gondolkodás után dönt is. Két jó pohárJám bort kér, és le is teszi a 18 aranyat. Majd leül az asztalhoz amit kerített magának Merlana.*
-Tessék. Az újrakezdésre!
*Azzal emeli is poharát hogy koccintsanak, s akár megtörténik akár nem, jóízűen kortyol egy nagyot az italból. Ahogy pedig megkapja a kérdést, hogy miért is hagyja abba a mesterséget egy jó percnyi szünetet tart, amíg összeszedi a gondolatait.*
-Jó kérdés... Tudod szerettem csinálni, szolgálni azokat akik rászorulnak, kardja lenni az igazságnak, pajzsa a védteleneknek. Segíteni ahol lehet, míg bírod erővel.
*Tart egy kis szünetet. Pátoszosan hangozhat, de Bredocról lerí hogy nem holmi nagyzoló úrfi, se nem szélhámos legény. Ő ezt teljesen komolyan gondolja.*
-De a parancsnokság megöli a férfiút, én mondom. A sok papírmunka, a tanácskozások, a város "nagyjai"val való tárgyalás, a politika, a cselszövés, az ármánykodás. Nem nekem való ez. Nem való ez olyannak mint én. Én egyszerű katona vagyok. Vagyishát... voltam. Szerintem öregedtem vagy 10 évet egy év alatt.
*Mondja felkacagva, de azért érződik hogy nem olyan őszinte nevetés ez.*
-Feloszlatták az egységet, és most mentesültem a szolgálat alól. Régóta most először vagyok úgy, hogy nem kell semmit sem csinálnom, csak amit szeretnék. Ijesztő és felszabadító érzés egyben.
*Megcsóválja a fejét és ismét jó nagyot kortyol a borból, mielőtt a pipáját kezdené előszedni.*
-Nem zavar ugye?
*Kérdezi, miközben a válasz érkezte előtt elkezdi megtömni dohánnyal. Legfeljebb úgy teszi el későbbre.*
-Arról fogalmam sincs hogy hogyan tovább, ha ez lenne a következő kérdés.
*Kíváncsian fürkészi a másik tekintetét.*
-Talán veszek néhány állatot és kiköltözöm a szántóföldekre, szögre akasztom a kardom és kapát fogok helyette.
*Most viszont tényleg őszinte az öblös röhögése. ~Habár.. Nem is hangzik ez olyan rosszul.~ *
-Na de én eleget fecsegtem, most te jössz. Mik a terveid? Mi történt veled miután szabadultál?
*Csak hümment egyet a lány megjegyzésén. Valóban lehet benne valamiféle sorsszerű.*
-Igazad lehet. Eeyr útjai kifürkészhetetlenek, de azért néha megtréfál minket az élet.
*Sok mindenre számított a mai napon hogy történni fog vele, de ez éppen nem volt közöttük.*
-Helyes. Nem is szabad. No persze bolond az aki nem fél, de természetesen értem hogy mire gondolsz.
*Szerencsére nincs ellenvetése a lánynak a Kalmár ellen, így hamar meg is érkeznek.*
-Kisasszony, mi?
*Feleli széles vigyorral az arcán, költői felhang ez, nem vár választ csak bólint.*
-Rendben. Intézem.
*Mondja kurtán, és persze nem is veszi rossz néven hogy társa megmondja hogy mit kér. Sőt, tetszik is neki. Kifejezetten rühelli mikor valaki kéreti magát. Rövid gondolkodás után dönt is. Két jó pohárJám bort kér, és le is teszi a 18 aranyat. Majd leül az asztalhoz amit kerített magának Merlana.*
-Tessék. Az újrakezdésre!
*Azzal emeli is poharát hogy koccintsanak, s akár megtörténik akár nem, jóízűen kortyol egy nagyot az italból. Ahogy pedig megkapja a kérdést, hogy miért is hagyja abba a mesterséget egy jó percnyi szünetet tart, amíg összeszedi a gondolatait.*
-Jó kérdés... Tudod szerettem csinálni, szolgálni azokat akik rászorulnak, kardja lenni az igazságnak, pajzsa a védteleneknek. Segíteni ahol lehet, míg bírod erővel.
*Tart egy kis szünetet. Pátoszosan hangozhat, de Bredocról lerí hogy nem holmi nagyzoló úrfi, se nem szélhámos legény. Ő ezt teljesen komolyan gondolja.*
-De a parancsnokság megöli a férfiút, én mondom. A sok papírmunka, a tanácskozások, a város "nagyjai"val való tárgyalás, a politika, a cselszövés, az ármánykodás. Nem nekem való ez. Nem való ez olyannak mint én. Én egyszerű katona vagyok. Vagyishát... voltam. Szerintem öregedtem vagy 10 évet egy év alatt.
*Mondja felkacagva, de azért érződik hogy nem olyan őszinte nevetés ez.*
-Feloszlatták az egységet, és most mentesültem a szolgálat alól. Régóta most először vagyok úgy, hogy nem kell semmit sem csinálnom, csak amit szeretnék. Ijesztő és felszabadító érzés egyben.
*Megcsóválja a fejét és ismét jó nagyot kortyol a borból, mielőtt a pipáját kezdené előszedni.*
-Nem zavar ugye?
*Kérdezi, miközben a válasz érkezte előtt elkezdi megtömni dohánnyal. Legfeljebb úgy teszi el későbbre.*
-Arról fogalmam sincs hogy hogyan tovább, ha ez lenne a következő kérdés.
*Kíváncsian fürkészi a másik tekintetét.*
-Talán veszek néhány állatot és kiköltözöm a szántóföldekre, szögre akasztom a kardom és kapát fogok helyette.
*Most viszont tényleg őszinte az öblös röhögése. ~Habár.. Nem is hangzik ez olyan rosszul.~ *
-Na de én eleget fecsegtem, most te jössz. Mik a terveid? Mi történt veled miután szabadultál?
7108. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-15 21:41:56
Üzenet elküldve: 2024-04-15 21:41:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnali mámor //
*Tényleg meglepődik. Ki hallott már olyan elfről, aki nem ért a vadászathoz és nem ismeri az állatokat? Mindegy, nekiáll mesélni.*
-A griffek...*Neki is össze kell szednie a gondolatait.*Oroszlán testű, sasszárnyú és sasfejű szörnyetegek akik a hegyekben élnek. De időnként le szoktak jönni a városokba vagy a pusztákra ha vadásznak. Olyankor csak úgy felkapnak egy lovat vagy egy tehenet és elrepülnek vele. Na, egy olyat beidomítani hátasnak! Azzal lehetne repülni.
*Ha Arsenor-t nem is vonzza a magasság, de emberes dolognak tartaná ha látna valakit, aki egy ilyen lényt megül. A grifflovaglás és a varázsfegyverek szinte meseszerű témáját a másik egy igencsak földhözragadt kérdéssel töri meg amire Arsenor vállat ránt.*
-Ezer arany? Vagy ezer aranyak? Egy vagyon lehet.
*Az igazat megvallva ő se tudja. Csak, azt hogy elméletileg mesterfegyvereket készítenek itt Arthenior-ban. De azoknak az árát se merte még megkérdezni mert tudja, hogy nem a maga fajtáknak szokták csinálni. A repülő malacos története után a kapott vádra megrázza a fejét.*
-Akkor nem ittam egy kortyot sem! Vagyis inkább nem voltam részeg. Az úgy történt!
*Jelenti ki önérzetesen. Mi az, hogy nem hiszik el neki, hogy egy szárnyas malac berepült az ablakán és az ölébe dobott egy varázsfegyvert? Felháborító!*
*Tényleg meglepődik. Ki hallott már olyan elfről, aki nem ért a vadászathoz és nem ismeri az állatokat? Mindegy, nekiáll mesélni.*
-A griffek...*Neki is össze kell szednie a gondolatait.*Oroszlán testű, sasszárnyú és sasfejű szörnyetegek akik a hegyekben élnek. De időnként le szoktak jönni a városokba vagy a pusztákra ha vadásznak. Olyankor csak úgy felkapnak egy lovat vagy egy tehenet és elrepülnek vele. Na, egy olyat beidomítani hátasnak! Azzal lehetne repülni.
*Ha Arsenor-t nem is vonzza a magasság, de emberes dolognak tartaná ha látna valakit, aki egy ilyen lényt megül. A grifflovaglás és a varázsfegyverek szinte meseszerű témáját a másik egy igencsak földhözragadt kérdéssel töri meg amire Arsenor vállat ránt.*
-Ezer arany? Vagy ezer aranyak? Egy vagyon lehet.
*Az igazat megvallva ő se tudja. Csak, azt hogy elméletileg mesterfegyvereket készítenek itt Arthenior-ban. De azoknak az árát se merte még megkérdezni mert tudja, hogy nem a maga fajtáknak szokták csinálni. A repülő malacos története után a kapott vádra megrázza a fejét.*
-Akkor nem ittam egy kortyot sem! Vagyis inkább nem voltam részeg. Az úgy történt!
*Jelenti ki önérzetesen. Mi az, hogy nem hiszik el neki, hogy egy szárnyas malac berepült az ablakán és az ölébe dobott egy varázsfegyvert? Felháborító!*
7107. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-15 20:41:17
Üzenet elküldve: 2024-04-15 20:41:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Felkészülés //
* A polgárnegyedben is van egy kis dolga az orknak. Közhírre teszi fajtársainak Wruzto eltűnését. Habár nem tölt el sok időt ott, ezért nem is jön rá milyen hangulatokat vált ez ki. Viszont a többi ork szavát adja, ha rájönnek valamire, akkor értesítik Cagont, hogy jobban utána tudjon járni. Jobb is ez így. Cagont valamelyest jobban megtűrik a város másik részein, mint az itt lévők valamennyiét saját utcáikban. Mindenesetre Cagonnak nem ez az úti célja, hanem a kalmár. Amit kevesebb séta után el is ér. Ajtót majdnem kirántja érkezéskor, de szerencsére senki se látta, mivel a fogadó még üres, ezért nem is aggodalmaskodik. Lazán folytatja lépteit, magához kap egy dézsát, majd megindul, afelé a Szoba felé, amiért már előbb fizetett 14 aranyat. Fent lefürdeti verejtékes testét, majd pihen pár órát. *
// Összetörve //
* Pár órával később kipihentebben kel. Szobájából kilépve és a lépcsőn leérve megpillant, egy elégé fáradnak tűnő nőt. Tekintetéből látja, hogy nem kíván mást, csak egy hideg italt, amit magáévá tehet. Nem szokott így kezdeményezni, de most kivételt tesz. Hogy miért? Nem tudná megmagyarázni. Mindenesetre rákönyököl a pultra és leinti az egyetlen pultost, aki épp a pult mögött tevékenykedik. Rendel is két Wegtoreni világos sört 20 aranyért. Ugyan fogalma sincs jó e, na meg, hogy megtűri Cagont és nincs ellenszenve az orkok ellen. Legrosszabb esetben mindkét italt megtartja, de egy próbát megér. Megközelíti a nőt. *
- Csatlakozhatok?
* Teszi fel a kérdést odaérve, ha igen a válasz leül mellé, ha nem, akkor majd improvizál valamit. *
* A polgárnegyedben is van egy kis dolga az orknak. Közhírre teszi fajtársainak Wruzto eltűnését. Habár nem tölt el sok időt ott, ezért nem is jön rá milyen hangulatokat vált ez ki. Viszont a többi ork szavát adja, ha rájönnek valamire, akkor értesítik Cagont, hogy jobban utána tudjon járni. Jobb is ez így. Cagont valamelyest jobban megtűrik a város másik részein, mint az itt lévők valamennyiét saját utcáikban. Mindenesetre Cagonnak nem ez az úti célja, hanem a kalmár. Amit kevesebb séta után el is ér. Ajtót majdnem kirántja érkezéskor, de szerencsére senki se látta, mivel a fogadó még üres, ezért nem is aggodalmaskodik. Lazán folytatja lépteit, magához kap egy dézsát, majd megindul, afelé a Szoba felé, amiért már előbb fizetett 14 aranyat
. Fent lefürdeti verejtékes testét, majd pihen pár órát. *// Összetörve //
* Pár órával később kipihentebben kel. Szobájából kilépve és a lépcsőn leérve megpillant, egy elégé fáradnak tűnő nőt. Tekintetéből látja, hogy nem kíván mást, csak egy hideg italt, amit magáévá tehet. Nem szokott így kezdeményezni, de most kivételt tesz. Hogy miért? Nem tudná megmagyarázni. Mindenesetre rákönyököl a pultra és leinti az egyetlen pultost, aki épp a pult mögött tevékenykedik. Rendel is két Wegtoreni világos sört 20 aranyért.
Ugyan fogalma sincs jó e, na meg, hogy megtűri Cagont és nincs ellenszenve az orkok ellen. Legrosszabb esetben mindkét italt megtartja, de egy próbát megér. Megközelíti a nőt. *- Csatlakozhatok?
* Teszi fel a kérdést odaérve, ha igen a válasz leül mellé, ha nem, akkor majd improvizál valamit. *
7106. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-15 19:42:42
Üzenet elküldve: 2024-04-15 19:42:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Összetörve//
//Nyílt//
*Már attól kifullad, hogy a relatíve kis távolságot megteszi Artheniorban. Út közben egyszer gyomra tartalmától is megszabadul, ami csak tovább fokozza hasogató fejfájását. Rövid időre meg is kell támaszkodnia egy épület falánál és jó néhány percig szükséges megpihennie ott, mielőtt újult erővel folytathatja kurta útját.
Zihálva löki be az ajtót. Érzi a mögötte haladók sajnálatát, s ettől megint hányni tudna. Amennyire képes rá kihúzza magát, de nincsen olyan porcikája, amit ne hatna át a fájdalom. Elbotorkál egy asztalhoz, ahol nyikorogva kihúzza a hozzá legközelebb eső széket, majd óvatosan leereszkedik rá. Az utolsó pár centinél ereje is elfogy, így valamivel durvábban érkezik, mint szerette volna. Arca megrezzen, de nem jajong, csak lezárja szemhéjait amíg a fájdalom csillapodik.
Tekintetével egy felszolgálót keres, akit magához inthet, már amennyiben van éppen szabad személyzet a számára.*
//Nyílt//
*Már attól kifullad, hogy a relatíve kis távolságot megteszi Artheniorban. Út közben egyszer gyomra tartalmától is megszabadul, ami csak tovább fokozza hasogató fejfájását. Rövid időre meg is kell támaszkodnia egy épület falánál és jó néhány percig szükséges megpihennie ott, mielőtt újult erővel folytathatja kurta útját.
Zihálva löki be az ajtót. Érzi a mögötte haladók sajnálatát, s ettől megint hányni tudna. Amennyire képes rá kihúzza magát, de nincsen olyan porcikája, amit ne hatna át a fájdalom. Elbotorkál egy asztalhoz, ahol nyikorogva kihúzza a hozzá legközelebb eső széket, majd óvatosan leereszkedik rá. Az utolsó pár centinél ereje is elfogy, így valamivel durvábban érkezik, mint szerette volna. Arca megrezzen, de nem jajong, csak lezárja szemhéjait amíg a fájdalom csillapodik.
Tekintetével egy felszolgálót keres, akit magához inthet, már amennyiben van éppen szabad személyzet a számára.*
7105. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-15 17:27:59
Üzenet elküldve: 2024-04-15 17:27:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn, bűnhődés, újrakezdés//
- Én pedig imádok, mégis legyőztél. *Válaszol halvány mosollyal az arcán Bredoc sakkal kapcsolatos megjegyzésére. Milyen érdekes, hogy a fogság is lehet szép emlék némi idő távlatából, ha nem büntetésként, hanem egy elvesztett kihívás következményeként tekint rá az ember. Talán pont az ebből szerzett tapasztalat vezetett ahhoz, hogy mára már sokkal óvatosabban és körültekintőbben jár el.*
- Ó, micsoda véletlen! Akkor talán a sors keze van abban, hogy mi ketten itt ma találkoztunk.
*Tényleg furcsa véletlen, hogy az egykori parancsnok pont az egyik legkedvesebb volt rabjába fusson bele az első napon, amikor már nem parancsnok, nem városőr, hanem olyan egyszerű ember, mint bárki más. Merlaná-t egyébként szerették a fogvatartói, már csak azért is, mert sosem nyafogott, nem kereste a bajt, engedelmes volt.*
- Az alja munka és a félelem. Már nem félek. *Mondja mosolyogva a pimasz kérdésre, aztán miután a piacon végzett, és megbeszélték, hogy a Wegtoreni Kalmár-ban folytatódjon a napjuk, el is indulhatnak arrafelé.*
- A Naerice kisasszony volna a tökéletes, ám magamnak is bevallom, hogy attól még messze vagyok. Igen, a Merlana megfelel.
*A Kalmárig vezető úton azon mereng, hogy mennyi mindent feledtet, majd megold és megváltoztat az idő. Ő már nem kislány, nem egy hajléktalan kis csaló senki, nem is rab, Bredoc pedig nem parancsnok, de még csak nem is katona, vagy mi. Az egyikük lentről, míg a másikuk fentről indult és értek oda, ahol végül találkozhattak. Most már mindketten egyszerűen csak emberek.
A fogadóba betérve Merlana rögtön körbenéz, majd visszafordul partnere felé.*
- Valamiféle bort kérek. Én addig keresek asztalt. *Nem szégyenkezik közölni, hogy mire vágyik, hisz a meghívás az meghívás. Ha Bredoc a pulthoz megy rendelni, akkor ő addig elfoglalja a bejárattól balra, a sarokban elhelyezkedő asztalt, és ott várja, míg a volt parancsnok visszatér italokkal vagy anélkül.
Amint ez megtörténik, újra megszólal.*
- Igazából kezdhetnéd te a mesélést. Miért hagytad abba? Jó voltál abban, amit csináltál. *Legalábbis bármennyire is édesgette, Droyn parancsnok soha nem engedte őt szabadon a két szép szeméért, pedig próbálkozott ám sokat, mindvégig sikertelenül.*
- Én pedig imádok, mégis legyőztél. *Válaszol halvány mosollyal az arcán Bredoc sakkal kapcsolatos megjegyzésére. Milyen érdekes, hogy a fogság is lehet szép emlék némi idő távlatából, ha nem büntetésként, hanem egy elvesztett kihívás következményeként tekint rá az ember. Talán pont az ebből szerzett tapasztalat vezetett ahhoz, hogy mára már sokkal óvatosabban és körültekintőbben jár el.*
- Ó, micsoda véletlen! Akkor talán a sors keze van abban, hogy mi ketten itt ma találkoztunk.
*Tényleg furcsa véletlen, hogy az egykori parancsnok pont az egyik legkedvesebb volt rabjába fusson bele az első napon, amikor már nem parancsnok, nem városőr, hanem olyan egyszerű ember, mint bárki más. Merlaná-t egyébként szerették a fogvatartói, már csak azért is, mert sosem nyafogott, nem kereste a bajt, engedelmes volt.*
- Az alja munka és a félelem. Már nem félek. *Mondja mosolyogva a pimasz kérdésre, aztán miután a piacon végzett, és megbeszélték, hogy a Wegtoreni Kalmár-ban folytatódjon a napjuk, el is indulhatnak arrafelé.*
- A Naerice kisasszony volna a tökéletes, ám magamnak is bevallom, hogy attól még messze vagyok. Igen, a Merlana megfelel.
*A Kalmárig vezető úton azon mereng, hogy mennyi mindent feledtet, majd megold és megváltoztat az idő. Ő már nem kislány, nem egy hajléktalan kis csaló senki, nem is rab, Bredoc pedig nem parancsnok, de még csak nem is katona, vagy mi. Az egyikük lentről, míg a másikuk fentről indult és értek oda, ahol végül találkozhattak. Most már mindketten egyszerűen csak emberek.
A fogadóba betérve Merlana rögtön körbenéz, majd visszafordul partnere felé.*
- Valamiféle bort kérek. Én addig keresek asztalt. *Nem szégyenkezik közölni, hogy mire vágyik, hisz a meghívás az meghívás. Ha Bredoc a pulthoz megy rendelni, akkor ő addig elfoglalja a bejárattól balra, a sarokban elhelyezkedő asztalt, és ott várja, míg a volt parancsnok visszatér italokkal vagy anélkül.
Amint ez megtörténik, újra megszólal.*
- Igazából kezdhetnéd te a mesélést. Miért hagytad abba? Jó voltál abban, amit csináltál. *Legalábbis bármennyire is édesgette, Droyn parancsnok soha nem engedte őt szabadon a két szép szeméért, pedig próbálkozott ám sokat, mindvégig sikertelenül.*
7104. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-13 14:55:25
Üzenet elküldve: 2024-04-13 14:55:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnali mámor //
- Nem, még nem hallottam róluk.
* Jogosan hihetné azt Arsenor, hogy a fiatal zsoldos eddig valahol egy kő alatt élhetett, ha nem tud ilyenekről. Nemcsak, hogy nincs otthon a témával kapcsolatban, de alig látni ilyeneket akció vagy egyéb közben. Ezért is keltette fel az érdeklődését a fegyverekről szóló téma. Nehéz belegondolni, hogy alig pár éve még szinte rabszolgaéletet élt szülő városában, most meg szabad, mint a madár, és egy hozzá hasonló, hanem tapasztaltabb kalandorral tölti az idejét egy kaland után. Hallgatja az okfejtést majd így szól. *
- És mennyibe kerülhet egy ilyen lándzsa?
* Hátha nagyjából útbaigazítja az árával. Ha tényleg valami eszméletlenül magas összegről van szó, akkor hamar kell spórolni. Valószínű hamarabb is találna munkát magának, ha egy ilyen mesteri cucc lógná az oldalán. Ettvallderen is hat már a pia, de az nem azt jelenti, hogy elege volt az ivásból. Pusztán már a képzeletét sem tudja kordában tartani. Jelenleg elképzelt egy ilyen lándzsát, ami képes minden elemet irányítani és parancsra megnőni és összemenni. Ha létezik is ilyen felszerelés, azért mások ölnének. A repülő malacra viszont megemeli szemöldökét. Arca olyan képet vág, ami önmagáért beszél. *
- Mi? Szerintem csak túl sokat ittál!
* Bár bizonyítékként bők az övére, ez nem győzi meg a félelfet, aki még mindig hitetlenül bámulja a másikat. *
~ És mégis mit jelent az, hogy mások is mesélték? ~
* Nem tudja hova tenni ezt. Ő inkább arra gondol, hogy biztos valami hatalmas vedelőbajnokságon történt ez, vagy valami elképesztően erős szivart szívtak. Ha az előbbi, akkor meghívót kér, ha az utóbbi, akkor meg kóstolót. *
- Nem, még nem hallottam róluk.
* Jogosan hihetné azt Arsenor, hogy a fiatal zsoldos eddig valahol egy kő alatt élhetett, ha nem tud ilyenekről. Nemcsak, hogy nincs otthon a témával kapcsolatban, de alig látni ilyeneket akció vagy egyéb közben. Ezért is keltette fel az érdeklődését a fegyverekről szóló téma. Nehéz belegondolni, hogy alig pár éve még szinte rabszolgaéletet élt szülő városában, most meg szabad, mint a madár, és egy hozzá hasonló, hanem tapasztaltabb kalandorral tölti az idejét egy kaland után. Hallgatja az okfejtést majd így szól. *
- És mennyibe kerülhet egy ilyen lándzsa?
* Hátha nagyjából útbaigazítja az árával. Ha tényleg valami eszméletlenül magas összegről van szó, akkor hamar kell spórolni. Valószínű hamarabb is találna munkát magának, ha egy ilyen mesteri cucc lógná az oldalán. Ettvallderen is hat már a pia, de az nem azt jelenti, hogy elege volt az ivásból. Pusztán már a képzeletét sem tudja kordában tartani. Jelenleg elképzelt egy ilyen lándzsát, ami képes minden elemet irányítani és parancsra megnőni és összemenni. Ha létezik is ilyen felszerelés, azért mások ölnének. A repülő malacra viszont megemeli szemöldökét. Arca olyan képet vág, ami önmagáért beszél. *
- Mi? Szerintem csak túl sokat ittál!
* Bár bizonyítékként bők az övére, ez nem győzi meg a félelfet, aki még mindig hitetlenül bámulja a másikat. *
~ És mégis mit jelent az, hogy mások is mesélték? ~
* Nem tudja hova tenni ezt. Ő inkább arra gondol, hogy biztos valami hatalmas vedelőbajnokságon történt ez, vagy valami elképesztően erős szivart szívtak. Ha az előbbi, akkor meghívót kér, ha az utóbbi, akkor meg kóstolót. *
7103. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-13 13:04:47
Üzenet elküldve: 2024-04-13 13:04:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnali mámor //
*Egyikük se az eszével keresi a kenyerét. Főleg jelen állapotukban nem mondható el róluk, hogy úgy néznének ki mint valami bölcselők. A másik szavait hallva megveregeti annak vállát.*
-Ne aggódj megoldjuk! Ha már belejöttem a gwuff vadászatba keresek valami izgalmasabbat. Fogok majd egy griffet! Azokról hallottál már?
*A híres grifflovasokról ő is csak hallott mert látni még nem látott olyan állatot. Lehet nem is léteznek csak a mesékben. De az nem számít. Lehet magának is beszerez majd egyet. Bár jobban belegondolva annyira őt nem vonzza a magasság. Nem fél semmi bestiától, de a levegőből lezuhanni és a nyakát kitörni nem hangzik olyan jól. A mesterfegyverek kapcsán ő is elgondolkozik.*
-Hát... Olyan lándzsa kéne mint amim most is van. Csak mágikus. Szeretem, hogy tudok vele vágni is. Meg lehet vele lepni az ellenfelem. Olyan mágia lenne jó amivel a végéből lángok jönnek ki. Vagy villámok. Vagy szél. Amúgy is az a lényege, hogy távol tartsam az ellent vele. Ha úgy tudnám meghosszabbítani, hogy nem nőne a súlya akkor, de veszélyes lehetne. Vagy olyan mágia van, hogy hirtelen megnő a lándzsám mint ahogy egy látcsövet húznak ki? Hogy kipattan. Az is, de jó lenne. Én se szoktam eldobni a fegyvereimet. Még a páncélomat se. Ki tudja mire lesz az még jó? Megvan a régi láncingem is pedig van rajta így egy vágás.*Mutatja a mellkasán.*De volt, hogy nem tellett másra és akkor is megmentette az életem.
*Iszik a sörébe majd kezd bele valami másba. Elég szesz lefolyt már a torkán, hogy megeredjen a nyelve és mindenről is akarjon mesélni.*
-Amúgy velem volt, hogy az ölembe hullt egy varázstárgy. Aludtam este a pegazus egyik szobájában. Meleg nyáréjszaka volt úgyhogy az ablak nyitva. Aztán nagy szárnycsapások és visítás, ijedtemben kiestem az ágyból és egy repülő malac jött be az ablakon. Az ölembe dobta ezt a dobó bumeráng valamit*Csapkodja meg az övén a szóban forgó tárgyat.*aztán kirepült. Nem tudom mi volt az a malac vagy ki küldte, de mások is mesélték, hogy találkoztak már vele és nekik is ilyen ajándékokat dobott. Fura dolgok ezek.
*Egyikük se az eszével keresi a kenyerét. Főleg jelen állapotukban nem mondható el róluk, hogy úgy néznének ki mint valami bölcselők. A másik szavait hallva megveregeti annak vállát.*
-Ne aggódj megoldjuk! Ha már belejöttem a gwuff vadászatba keresek valami izgalmasabbat. Fogok majd egy griffet! Azokról hallottál már?
*A híres grifflovasokról ő is csak hallott mert látni még nem látott olyan állatot. Lehet nem is léteznek csak a mesékben. De az nem számít. Lehet magának is beszerez majd egyet. Bár jobban belegondolva annyira őt nem vonzza a magasság. Nem fél semmi bestiától, de a levegőből lezuhanni és a nyakát kitörni nem hangzik olyan jól. A mesterfegyverek kapcsán ő is elgondolkozik.*
-Hát... Olyan lándzsa kéne mint amim most is van. Csak mágikus. Szeretem, hogy tudok vele vágni is. Meg lehet vele lepni az ellenfelem. Olyan mágia lenne jó amivel a végéből lángok jönnek ki. Vagy villámok. Vagy szél. Amúgy is az a lényege, hogy távol tartsam az ellent vele. Ha úgy tudnám meghosszabbítani, hogy nem nőne a súlya akkor, de veszélyes lehetne. Vagy olyan mágia van, hogy hirtelen megnő a lándzsám mint ahogy egy látcsövet húznak ki? Hogy kipattan. Az is, de jó lenne. Én se szoktam eldobni a fegyvereimet. Még a páncélomat se. Ki tudja mire lesz az még jó? Megvan a régi láncingem is pedig van rajta így egy vágás.*Mutatja a mellkasán.*De volt, hogy nem tellett másra és akkor is megmentette az életem.
*Iszik a sörébe majd kezd bele valami másba. Elég szesz lefolyt már a torkán, hogy megeredjen a nyelve és mindenről is akarjon mesélni.*
-Amúgy velem volt, hogy az ölembe hullt egy varázstárgy. Aludtam este a pegazus egyik szobájában. Meleg nyáréjszaka volt úgyhogy az ablak nyitva. Aztán nagy szárnycsapások és visítás, ijedtemben kiestem az ágyból és egy repülő malac jött be az ablakon. Az ölembe dobta ezt a dobó bumeráng valamit*Csapkodja meg az övén a szóban forgó tárgyat.*aztán kirepült. Nem tudom mi volt az a malac vagy ki küldte, de mások is mesélték, hogy találkoztak már vele és nekik is ilyen ajándékokat dobott. Fura dolgok ezek.
7102. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-13 09:36:40
Üzenet elküldve: 2024-04-13 09:36:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnali mámor //
* Egy biztos, ha elf bölcseletet keresne Arsenor, akkor jobb, ha nem a fiatal zsoldost kérdi erre. Persze ez nem fogja hangoztatni. Sajnos Ettvallder nem annyira tapasztalt, sem képzett ilyen dolgokban. Közben Arsenor is megosztja a gyerekkori álmait. Az elf először csak bólogat. *
- Úgy látom ez eléggé megvalósult! Ellentétben velem, aki még nem tud repülni.
* Ugyan hozzá tette, hogy „még”, de képtelenségnek tartja e képesség megtanulását. Az itala is megérkezik, köszönetet int, majd belekortyol. Végre nyugodt minden. Nem kell veszedelmes banditák ellen harcolni, vagy sorozatgyilkosok ellen. Végre vége. A mesterkardos témához egy kicsivel jobban felszerelt, mint az félelf. *
- Kár! *Sóhajt egyet * Na majd egyszer szerzünk valami jót. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit tudna egy mesterlándzsa. Bár az íj sem rossz ötlet. Én lehet, maradnék a jól bevált kardnál. De, ha az ölembe esne bármilyen mesteri cucc, lehet, átváltanék.
* Egy biztos, ha elf bölcseletet keresne Arsenor, akkor jobb, ha nem a fiatal zsoldost kérdi erre. Persze ez nem fogja hangoztatni. Sajnos Ettvallder nem annyira tapasztalt, sem képzett ilyen dolgokban. Közben Arsenor is megosztja a gyerekkori álmait. Az elf először csak bólogat. *
- Úgy látom ez eléggé megvalósult! Ellentétben velem, aki még nem tud repülni.
* Ugyan hozzá tette, hogy „még”, de képtelenségnek tartja e képesség megtanulását. Az itala is megérkezik, köszönetet int, majd belekortyol. Végre nyugodt minden. Nem kell veszedelmes banditák ellen harcolni, vagy sorozatgyilkosok ellen. Végre vége. A mesterkardos témához egy kicsivel jobban felszerelt, mint az félelf. *
- Kár! *Sóhajt egyet * Na majd egyszer szerzünk valami jót. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit tudna egy mesterlándzsa. Bár az íj sem rossz ötlet. Én lehet, maradnék a jól bevált kardnál. De, ha az ölembe esne bármilyen mesteri cucc, lehet, átváltanék.
7101. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-13 00:01:46
Üzenet elküldve: 2024-04-13 00:01:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnali mámor //
*Amit egy elf mond és nem hülyeség az nevezhető elf bölcseletnek. Főleg az számára, aki nem sokat tud az elfekről. A gyermeki fantáziákra ő is bólint.*
-Én kalandozó akartam lenni mindig. Járni a világot, szörnyeket vadászni, nőket menteni és a kalandjaimat mesélni a fogadóban a tűz mellett.
*Hogy kettejük ábrándjai közül melyik a kényelmetlenebb azon lehetne vitatkozni, de az biztos, hogy Arsenor egyre kevésbé van abban az állapotban, hogy ész érveket lehessen belőle előcsalni. A másik rendel egy italt és lecsap a mesterkardok témájára. Amivel kapcsolatban nem a legjobb embert találta meg.*
-Gondolom valami varázsló teszi bele a mágiát, de hogy hogyan azt nem tudom. Nem láttam még olyat. Pedig lehet venni a kovácsnál ha van elég pénzed rá. Csak egyszer se volt még annyim. Talán majd ha gwuffokra vadászok majd akkor. Bár én sosem értettem miért éppen kard. Miért nem íj. Tüzet vagy szelet vagy villámot lőne ki. Veszélyesebb lenne, mint egy kard.
*Amit egy elf mond és nem hülyeség az nevezhető elf bölcseletnek. Főleg az számára, aki nem sokat tud az elfekről. A gyermeki fantáziákra ő is bólint.*
-Én kalandozó akartam lenni mindig. Járni a világot, szörnyeket vadászni, nőket menteni és a kalandjaimat mesélni a fogadóban a tűz mellett.
*Hogy kettejük ábrándjai közül melyik a kényelmetlenebb azon lehetne vitatkozni, de az biztos, hogy Arsenor egyre kevésbé van abban az állapotban, hogy ész érveket lehessen belőle előcsalni. A másik rendel egy italt és lecsap a mesterkardok témájára. Amivel kapcsolatban nem a legjobb embert találta meg.*
-Gondolom valami varázsló teszi bele a mágiát, de hogy hogyan azt nem tudom. Nem láttam még olyat. Pedig lehet venni a kovácsnál ha van elég pénzed rá. Csak egyszer se volt még annyim. Talán majd ha gwuffokra vadászok majd akkor. Bár én sosem értettem miért éppen kard. Miért nem íj. Tüzet vagy szelet vagy villámot lőne ki. Veszélyesebb lenne, mint egy kard.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409