Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 358 (7141. - 7160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7160. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-05 20:17:25
Üzenet elküldve: 2024-05-05 20:17:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árva szív//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ részt tartalmaz//
- Én amondó vagyok, hogy nem haltál meg. Mert hogy én nagyon is élek, ezt az egyet biztosra mondhatom. Épp úgy, mint azt, hogy amott az én vacsorámat hozzák. Hé! Ide, ide! De jó illata van! *szimatol a tányér fölé, még egyszer megköszöni és a söröskorsót minél közelebb húzza magához, ezáltal segít csírájában elfojtani a hölgyemény esetleges kísértését az ital iránt. Finoman szólva meglepi a termetes férfi hirtelen távozása, mindazonáltal kaján félmosoly ólálkodik szája szélén, hogy sikerült elhessegetnie egyáltalán nem beszámítható és védtelen asztalpartnerétől. Miközben sarkon fordulva elbúcsúzik tőlük, törpénk ezt viszonzandó, a jószándék jeleit mutatva hangosan utána szól.*
- Nincs kizárva. Egy ilyen szép szál legény még a nagy tömegből is kitűnik!
*Több figyelmet nem szentel neki, mivel a fickó rá láthatóan nem kíváncsi, hanem a hollóhajú hajadon felé igencsak megnövekedik érdeklődése. Nagy igyekezettel fürkészi falatozás közben azt a zavarodott tekintetet, már amennyire saját szemeivel hozzá tud férkőzni a kósza tincsek és a hosszú pillák takarásában.*
- Papus mindig azt mondta, Ves, merthogy ez a nevem, Vesla, örvendek... Szóval, Ves, aki alacsony, az könnyebben magába szívja a tudást az anyaföldből, aki meg létrának született, annak könnyen elszállnak a gondolatai, mert közelebb van az éghez. Ki tudja, talán a kollégának is ez a baja... De minek is firtatnánk! Szóval, kihez van szerencsém? Elátkozott királylány vagy? Vagy lázadó gyermek, aki szülei akaratával dacolva elhagyta otthonát és a nagyvilágban bolyong? Tragikusan végződött románc áldozata? Istenek játékszere?
*Oly szaporán beszél, hogy levegőt sem vesz, ezért amikor végre megteszi, a folyamat jól látható és hallható. Majszol keveset, s leöblíti sörrel, aztán folytatja. Szemei szinte csillognak a kíváncsiságtól.*
- Remélem nem veszed zokon diszkrét érdeklődésem, de van benned valami, ami nagyon izgatja a fantáziám. Jaj, nem úgy értem, engem az személyes történetek hoznak lázba. Bárd volnék és hát, egész jónak is tartom magam. Tudod, ahogy megpillantottalak, az volt az érzésem, hogy te különleges vagy. Inspiráló. Annyira... annyira... *míg a megfelelő kifejezést keresi a bensőjében kavargó érzéseknek, még egyszer végig méri íriszeivel, melyeken huncut fénnyel játszanak a helyiséget bevilágító gyertyák és mécsesek tükörképei.* Annyira... fekete! Igen! Ez lesz az.
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ részt tartalmaz//
- Én amondó vagyok, hogy nem haltál meg. Mert hogy én nagyon is élek, ezt az egyet biztosra mondhatom. Épp úgy, mint azt, hogy amott az én vacsorámat hozzák. Hé! Ide, ide! De jó illata van! *szimatol a tányér fölé, még egyszer megköszöni és a söröskorsót minél közelebb húzza magához, ezáltal segít csírájában elfojtani a hölgyemény esetleges kísértését az ital iránt. Finoman szólva meglepi a termetes férfi hirtelen távozása, mindazonáltal kaján félmosoly ólálkodik szája szélén, hogy sikerült elhessegetnie egyáltalán nem beszámítható és védtelen asztalpartnerétől. Miközben sarkon fordulva elbúcsúzik tőlük, törpénk ezt viszonzandó, a jószándék jeleit mutatva hangosan utána szól.*
- Nincs kizárva. Egy ilyen szép szál legény még a nagy tömegből is kitűnik!
*Több figyelmet nem szentel neki, mivel a fickó rá láthatóan nem kíváncsi, hanem a hollóhajú hajadon felé igencsak megnövekedik érdeklődése. Nagy igyekezettel fürkészi falatozás közben azt a zavarodott tekintetet, már amennyire saját szemeivel hozzá tud férkőzni a kósza tincsek és a hosszú pillák takarásában.*
- Papus mindig azt mondta, Ves, merthogy ez a nevem, Vesla, örvendek... Szóval, Ves, aki alacsony, az könnyebben magába szívja a tudást az anyaföldből, aki meg létrának született, annak könnyen elszállnak a gondolatai, mert közelebb van az éghez. Ki tudja, talán a kollégának is ez a baja... De minek is firtatnánk! Szóval, kihez van szerencsém? Elátkozott királylány vagy? Vagy lázadó gyermek, aki szülei akaratával dacolva elhagyta otthonát és a nagyvilágban bolyong? Tragikusan végződött románc áldozata? Istenek játékszere?
*Oly szaporán beszél, hogy levegőt sem vesz, ezért amikor végre megteszi, a folyamat jól látható és hallható. Majszol keveset, s leöblíti sörrel, aztán folytatja. Szemei szinte csillognak a kíváncsiságtól.*
- Remélem nem veszed zokon diszkrét érdeklődésem, de van benned valami, ami nagyon izgatja a fantáziám. Jaj, nem úgy értem, engem az személyes történetek hoznak lázba. Bárd volnék és hát, egész jónak is tartom magam. Tudod, ahogy megpillantottalak, az volt az érzésem, hogy te különleges vagy. Inspiráló. Annyira... annyira... *míg a megfelelő kifejezést keresi a bensőjében kavargó érzéseknek, még egyszer végig méri íriszeivel, melyeken huncut fénnyel játszanak a helyiséget bevilágító gyertyák és mécsesek tükörképei.* Annyira... fekete! Igen! Ez lesz az.
7159. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-05 12:11:42
Üzenet elküldve: 2024-05-05 12:11:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Árva szív//
//Nyílt//
*Még ha gyors észjárásúnak és éles elméjűnek is gondolja magát, valójában nem az. Épp ezért kell egy kis idő, mire rájön, hogy a lány illuminált állapotában őt magát nézi a Vérúrnak, ez pedig még szélesebb vigyort eredményez arcán. Logikus lenne e helyzetet kihasználnia. Hisz nem erről szól a tanítás, amiről oly keveset tud? Logika. Olyannyira elmorfondírozik ezen, hogy a többi zagyvaságra nem is igen figyel.*
-Eegen. Én vagyok a Kir... Vérúr. *Az első szándéka az volt, hogy felviszi a leányt egy szobába és elszedi tőle, amije van. Így viszont már más a helyzet.*
-Ismered a Kikötőt? Tudod merre van? *Dohogja.*
-Érd el a mocskos patkányoknál, hogy bűnbánatban részesítsék a Királyt. Vagy miben. Ez a feladatot. A Vérúrtól. HE?!
*Ökölbe szorul keze az asztalon, s tán be is mosna egyet a szemben ülőnek, hogy jobban koncentráljon, ha nem tűnne fel az asztal lába mellett egy törpe fehérnép.*
-Hmm. *Morogja. Újdonsült asztaltársaságuk szavaiból arra enged következtetni, hogy amaz ismeri a szemben ülőt. Ő pedig nem óhajt két kardot tartani a tűzbe, vagy micsoda. Nem tőlük tart, sokkal inkább a városőröktől. Azok meg fejét veszik, ha túl sokat kísérti itt a sorsot. Mélyebbre ráhúzza képében a csuklyát, majd felemelkedik az asztal mellől.*
-Találkozunk még. *Hogy a törpének mondja-e, vagy Norinak, az nem derül ki, mindenesetre kirúgja a széket maga mögül és a pult felé veszi az irányt.*
-Adjon egyet abból aSült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Elviszem magammal. Azzal a pultra is helyezi a 17 aranynak megfelelő érmét.
*Vet még egy sanda pillantást az ember-törpe párosra, majd döngő léptekkel a háta mögött hagyja a helyet, már ha fel nem tartják. Az útravaló megvan, a butykosát meg majd megtölti a kútból. Kötve hiszi, hogy az ittas lány emlékezni fog az elhangzottakra, de egy próbát megér a dolog. Kíváncsi, eredményes lesz-e.*
//Nyílt//
*Még ha gyors észjárásúnak és éles elméjűnek is gondolja magát, valójában nem az. Épp ezért kell egy kis idő, mire rájön, hogy a lány illuminált állapotában őt magát nézi a Vérúrnak, ez pedig még szélesebb vigyort eredményez arcán. Logikus lenne e helyzetet kihasználnia. Hisz nem erről szól a tanítás, amiről oly keveset tud? Logika. Olyannyira elmorfondírozik ezen, hogy a többi zagyvaságra nem is igen figyel.*
-Eegen. Én vagyok a Kir... Vérúr. *Az első szándéka az volt, hogy felviszi a leányt egy szobába és elszedi tőle, amije van. Így viszont már más a helyzet.*
-Ismered a Kikötőt? Tudod merre van? *Dohogja.*
-Érd el a mocskos patkányoknál, hogy bűnbánatban részesítsék a Királyt. Vagy miben. Ez a feladatot. A Vérúrtól. HE?!
*Ökölbe szorul keze az asztalon, s tán be is mosna egyet a szemben ülőnek, hogy jobban koncentráljon, ha nem tűnne fel az asztal lába mellett egy törpe fehérnép.*
-Hmm. *Morogja. Újdonsült asztaltársaságuk szavaiból arra enged következtetni, hogy amaz ismeri a szemben ülőt. Ő pedig nem óhajt két kardot tartani a tűzbe, vagy micsoda. Nem tőlük tart, sokkal inkább a városőröktől. Azok meg fejét veszik, ha túl sokat kísérti itt a sorsot. Mélyebbre ráhúzza képében a csuklyát, majd felemelkedik az asztal mellől.*
-Találkozunk még. *Hogy a törpének mondja-e, vagy Norinak, az nem derül ki, mindenesetre kirúgja a széket maga mögül és a pult felé veszi az irányt.*
-Adjon egyet abból aSült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával. Elviszem magammal. Azzal a pultra is helyezi a 17 aranynak megfelelő érmét.
*Vet még egy sanda pillantást az ember-törpe párosra, majd döngő léptekkel a háta mögött hagyja a helyet, már ha fel nem tartják. Az útravaló megvan, a butykosát meg majd megtölti a kútból. Kötve hiszi, hogy az ittas lány emlékezni fog az elhangzottakra, de egy próbát megér a dolog. Kíváncsi, eredményes lesz-e.*
7158. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-04 23:35:12
Üzenet elküldve: 2024-05-04 23:35:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 779
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 779
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Árva szív//
//Nyílt//
*Ahogy az alkohol megteszi a hatását, Nori úgy kerül egyre távolabb a valóságtól. Ahogy már az asztalon fekve körbepillant, azt látja, hogy a fogadó nem is egy fogadó, a térülő-forduló vendégek pedig nem is e világi lények. Sérült elméje az alkohol mérgével összefogva gúnyos játékot űz vele, valószínűleg innen eredeztethető a beszélő kígyó és a feketeszárnyú angyal képe is. Ugyan az előbbi nem válaszol neki, utóbbi pedig nem bújik elő a pokolból csak az ő kedvéért, de mégsem marad túl sokáig magányos.
Érzékeli, hogy valaki leül vele szemben, éppen ezért megpróbálja felemelni a fejét az asztalról, ami csak kisebb szenvedés árán jön össze, de így, még ha a kettőslátástól nehezen is, de bele tud nézni a termetes alakhoz tartozó, csuklya alá bújtatott szempárba.*
- Hehh… Sa'Tereth maga teszi tiszteletét, hogy borozzon velem…? Bájos.
*Az előbb még halványan vigyorgó ajkak kisvártatva rekedtes hangon szólnak hozzá, Nori-nak pedig újra meg kell erőltetnie magát, hogy felfogja a hallottakat.*
- Mi? Ja, lehet… de nem is csak a segge fekete. Mindene. Mindene az. *Válaszolja nyöszörgő hangok kíséretében, a következő kérdésekre viszont valódi sötétség költözik a már így is túl feketére festett szemeibe.*
- Nekem nincsenek olyanjaim. Meg… miért vigyázna rám bárki? Tudod, szörnyetegek nem kellenek senkinek. Én pedig az vagyok. Hogyne tudnád, hisz te tettél azzá… Ha már idetoltad a képed, nem akarsz magaddal vinni?
*A feketeség agytekervényeiben annyira összekuszálódott minden, hogy tényleg képes elhinni, hogy maga a Sötét Isten jött el hozzá, és figyeli élvezettel a szenvedését.
Ekkor lép oda hozzájuk egy másik, szintén furcsa szerzet is. Démonnak túl kicsi, és ő sem tűnik fekete angyalnak.*
- Itt is vagy? Az jó… gondolom. Ti most szórakoztok velem, vagy díszkíséret jár a másvilágra? *Azt megtudja, hogy rajongói legalább vannak. ~Vajon miért lehet rajongani a pokolban?~ Cikáznak gondolatai továbbra is mindenfelé. Közben a poharáért nyúl, hogy igyon még, de az sem tűnik fel neki, hogy már mind üres, csak akkor, mikor az egyikkel próbálkozva nem folyik több bor a szájába.*
- Ahh! Ne csak üljetek már itt! Mondjátok meg, hogy azért jöttetek-e értem, mert megőrültem vagy azért, mert meghaltam? Olyan lehet, hogy mindkettő…? *Beszél tovább zagyvaságokat, de most már legalább annyira erőre kapott a társaság jelenlététől, hogy nem dől ki újra teljesen az asztalon.*
//Nyílt//
*Ahogy az alkohol megteszi a hatását, Nori úgy kerül egyre távolabb a valóságtól. Ahogy már az asztalon fekve körbepillant, azt látja, hogy a fogadó nem is egy fogadó, a térülő-forduló vendégek pedig nem is e világi lények. Sérült elméje az alkohol mérgével összefogva gúnyos játékot űz vele, valószínűleg innen eredeztethető a beszélő kígyó és a feketeszárnyú angyal képe is. Ugyan az előbbi nem válaszol neki, utóbbi pedig nem bújik elő a pokolból csak az ő kedvéért, de mégsem marad túl sokáig magányos.
Érzékeli, hogy valaki leül vele szemben, éppen ezért megpróbálja felemelni a fejét az asztalról, ami csak kisebb szenvedés árán jön össze, de így, még ha a kettőslátástól nehezen is, de bele tud nézni a termetes alakhoz tartozó, csuklya alá bújtatott szempárba.*
- Hehh… Sa'Tereth maga teszi tiszteletét, hogy borozzon velem…? Bájos.
*Az előbb még halványan vigyorgó ajkak kisvártatva rekedtes hangon szólnak hozzá, Nori-nak pedig újra meg kell erőltetnie magát, hogy felfogja a hallottakat.*
- Mi? Ja, lehet… de nem is csak a segge fekete. Mindene. Mindene az. *Válaszolja nyöszörgő hangok kíséretében, a következő kérdésekre viszont valódi sötétség költözik a már így is túl feketére festett szemeibe.*
- Nekem nincsenek olyanjaim. Meg… miért vigyázna rám bárki? Tudod, szörnyetegek nem kellenek senkinek. Én pedig az vagyok. Hogyne tudnád, hisz te tettél azzá… Ha már idetoltad a képed, nem akarsz magaddal vinni?
*A feketeség agytekervényeiben annyira összekuszálódott minden, hogy tényleg képes elhinni, hogy maga a Sötét Isten jött el hozzá, és figyeli élvezettel a szenvedését.
Ekkor lép oda hozzájuk egy másik, szintén furcsa szerzet is. Démonnak túl kicsi, és ő sem tűnik fekete angyalnak.*
- Itt is vagy? Az jó… gondolom. Ti most szórakoztok velem, vagy díszkíséret jár a másvilágra? *Azt megtudja, hogy rajongói legalább vannak. ~Vajon miért lehet rajongani a pokolban?~ Cikáznak gondolatai továbbra is mindenfelé. Közben a poharáért nyúl, hogy igyon még, de az sem tűnik fel neki, hogy már mind üres, csak akkor, mikor az egyikkel próbálkozva nem folyik több bor a szájába.*
- Ahh! Ne csak üljetek már itt! Mondjátok meg, hogy azért jöttetek-e értem, mert megőrültem vagy azért, mert meghaltam? Olyan lehet, hogy mindkettő…? *Beszél tovább zagyvaságokat, de most már legalább annyira erőre kapott a társaság jelenlététől, hogy nem dől ki újra teljesen az asztalon.*
7157. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-04 21:44:38
Üzenet elküldve: 2024-05-04 21:44:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árva szív//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ részeket tartalmaz//
*A rövid lábak okozta enyhén ringatózó járással toppan be a törp eme kellemes délutánon. Semmi hangoskodás, semmi csetepaté. Valóban kellemesnek ígérkezik, noha az estét még nem lehet előre tudni. Kopottas, ám sérülésmentes kabátot visel, bal vállán szíjjal átvetett lant, míg jobb felől hasonló példát követő kalapács nyele kandikál ki, vállain és alkarjain láthatóan nem frissen vásárolt bőrvért. A pulthoz sétál, felkászálódik az egyik székre és kifizeti egy Szoba két napra elegendő foglalását, 32 aranyat. Vacsora gyanánt egy korsó Wegtoreni világos sör kerül a rendelésbe 12 aranyért, továbbá egy adag Vándorok eledele, amely 12 aranyába fáj. Körül sandít, felméri környezetét, aztán egy asztalra mutat. Történetesen arra, amelyre eddig csupán egy leányzó borult, a most hozzácsapódó férfi pedig nem úgy közelíti meg, mintha közelebbi barátja, rokona vagy szeretője lenne a másiknak.*
- Köszönöm!
*Biccent egyet a pultosnak, s már trappol is feléjük. Út közben megállítják számára ismeretlen alakok, akik őt viszont ismerni vélik, hogy nem-e ő az a bizonyos... Márpedig elméletük ezúttal helytálló, amivel végtére is elégedett törpünk. Amivel kevésbé elégedett, az a társaság által ismert és bizonyára szeretett nóták a láma szeméről, a sárgalábú cinegéről és hasonlóan egyszerű világi dolgokról, mert ezeket szeretnék hallani tőle. A láma szemével idáig van, a cinege lábának színe meg a már nemes fertályán jön ki, ráadásul a hülye is tudja, hogy nem sárga. Erélyesen hangoztatja, hogy ő művész, saját zenét játszik és azt sem most, mert most nincs hozzá kedve, amelyet egy velős káromkodással nyomatékosít. Nagy nehezen a daliák is megértik és békén hagyják, ő pedig szaporább léptekkel odasuhan végre az ülőhelyhez, mielőtt más is felismeri.*
- Már itt is vagyok! *toppan a párocska elé, széles vigyort villantva a fickóra, kire csaknem függőlegesen kell feltekintenie.* Bocsánat, csak elkaptak a rajongók... *kuncog és se szó, se beszéd, tomporát a fennmaradt székek egyikére helyezi. Nem tudja, mibe avatkozik bele, de a mellette ülő szegény pára egyértelműen nincs olyan állapotban, hogy felszedjék. Ki tudja, a piaszag alapján a férfi is jobban járhat ma egy másik nővel.*
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ részeket tartalmaz//
*A rövid lábak okozta enyhén ringatózó járással toppan be a törp eme kellemes délutánon. Semmi hangoskodás, semmi csetepaté. Valóban kellemesnek ígérkezik, noha az estét még nem lehet előre tudni. Kopottas, ám sérülésmentes kabátot visel, bal vállán szíjjal átvetett lant, míg jobb felől hasonló példát követő kalapács nyele kandikál ki, vállain és alkarjain láthatóan nem frissen vásárolt bőrvért. A pulthoz sétál, felkászálódik az egyik székre és kifizeti egy Szoba két napra elegendő foglalását, 32 aranyat.
Vacsora gyanánt egy korsó Wegtoreni világos sör kerül a rendelésbe 12 aranyért, továbbá egy adag Vándorok eledele, amely 12 aranyába fáj. Körül sandít, felméri környezetét, aztán egy asztalra mutat. Történetesen arra, amelyre eddig csupán egy leányzó borult, a most hozzácsapódó férfi pedig nem úgy közelíti meg, mintha közelebbi barátja, rokona vagy szeretője lenne a másiknak.*- Köszönöm!
*Biccent egyet a pultosnak, s már trappol is feléjük. Út közben megállítják számára ismeretlen alakok, akik őt viszont ismerni vélik, hogy nem-e ő az a bizonyos... Márpedig elméletük ezúttal helytálló, amivel végtére is elégedett törpünk. Amivel kevésbé elégedett, az a társaság által ismert és bizonyára szeretett nóták a láma szeméről, a sárgalábú cinegéről és hasonlóan egyszerű világi dolgokról, mert ezeket szeretnék hallani tőle. A láma szemével idáig van, a cinege lábának színe meg a már nemes fertályán jön ki, ráadásul a hülye is tudja, hogy nem sárga. Erélyesen hangoztatja, hogy ő művész, saját zenét játszik és azt sem most, mert most nincs hozzá kedve, amelyet egy velős káromkodással nyomatékosít. Nagy nehezen a daliák is megértik és békén hagyják, ő pedig szaporább léptekkel odasuhan végre az ülőhelyhez, mielőtt más is felismeri.*
- Már itt is vagyok! *toppan a párocska elé, széles vigyort villantva a fickóra, kire csaknem függőlegesen kell feltekintenie.* Bocsánat, csak elkaptak a rajongók... *kuncog és se szó, se beszéd, tomporát a fennmaradt székek egyikére helyezi. Nem tudja, mibe avatkozik bele, de a mellette ülő szegény pára egyértelműen nincs olyan állapotban, hogy felszedjék. Ki tudja, a piaszag alapján a férfi is jobban járhat ma egy másik nővel.*
7156. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-04 20:50:26
Üzenet elküldve: 2024-05-04 20:50:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Árva szív//
//Nyílt//
*A híres-neves Caldordor báró otthona. Már ha itt lakik mihaszna féltestvére. Évek óta nem volt hozzá szerencséje. Azt sem tudja, a kalmár tudja, hogy él-e vagy hal. Bárhogy is, ez egy tökéletes alkalom, hogy beállítson hozzá. Természetesen hívatlanul, ahogy azt megszokhatta tőle.
Jókora termettel áldották meg, ezen már nem nagyon lehet segíteni. Könnyen kiszúrhatja bárki, mikor szőrmekabátját levéve belép, ám a képét azért igyekszik elrejteni a kíváncsi szemek elől a köpennyel. Nem bánja a dolgot, elvégre a király száműzetésben is király, vagy micsoda.
Mielőtt azonban pulthoz lépne, hogy szívélyesen a báró felől érdeklődjön, megpillant egy igen csak vehemensen vedelő leányt. Számos dolog átfut a fején, de ezúttal nem rendezhet cirkuszt, így óvatosan kell eljárnia. Végigsimít borostáján, miközben csavaros agyában jobbnál-jobb ötletek realizálódnak.
Artheniori fruskának véli elsőre. Se nem elég domború, se nem elég erős az ízlésének. Bárdját és egyebét is mártotta már különbbe, de a szemmel láthatóan is ittas állapota azért alkalmat ad számára, hogy kihasználja a kínálkozó alkalmat. Aztán majd elválik, meddig jut.
Döngő léptekkel közelíti meg az asztalt, majd a csuklyát véletlenül sem véve le pofájáról lehuppan a szemben elhelyezkedő székre. Kezeit összekulcsolja maga előtt, s kissé közelebb hajol, mintha csak ismernék egymást. Csupán egy vigyor villan a köpeny alól, semmi több.*
-Azt mondják, csak az ökör iszik magában. Meg a Fekete Seggű Isten. Merthogy amit ő iszik, az senki másnak nem való. *Hogy mit jelentenek szavai, azt valószínűleg csak ő tudja, de ebből nem csinál problémát. Ahogy elnézi, újdonsült asztaltársasága sem fog.*
-Hol vannak a barátaid, lány? *Baritonja igen csak rekedt. Eszébe jut, mily régen is nyitotta ki pofáját. Pedig igazán tudja jártatni.*
-Hol van, aki vigyáz rád?
//Nyílt//
*A híres-neves Caldordor báró otthona. Már ha itt lakik mihaszna féltestvére. Évek óta nem volt hozzá szerencséje. Azt sem tudja, a kalmár tudja, hogy él-e vagy hal. Bárhogy is, ez egy tökéletes alkalom, hogy beállítson hozzá. Természetesen hívatlanul, ahogy azt megszokhatta tőle.
Jókora termettel áldották meg, ezen már nem nagyon lehet segíteni. Könnyen kiszúrhatja bárki, mikor szőrmekabátját levéve belép, ám a képét azért igyekszik elrejteni a kíváncsi szemek elől a köpennyel. Nem bánja a dolgot, elvégre a király száműzetésben is király, vagy micsoda.
Mielőtt azonban pulthoz lépne, hogy szívélyesen a báró felől érdeklődjön, megpillant egy igen csak vehemensen vedelő leányt. Számos dolog átfut a fején, de ezúttal nem rendezhet cirkuszt, így óvatosan kell eljárnia. Végigsimít borostáján, miközben csavaros agyában jobbnál-jobb ötletek realizálódnak.
Artheniori fruskának véli elsőre. Se nem elég domború, se nem elég erős az ízlésének. Bárdját és egyebét is mártotta már különbbe, de a szemmel láthatóan is ittas állapota azért alkalmat ad számára, hogy kihasználja a kínálkozó alkalmat. Aztán majd elválik, meddig jut.
Döngő léptekkel közelíti meg az asztalt, majd a csuklyát véletlenül sem véve le pofájáról lehuppan a szemben elhelyezkedő székre. Kezeit összekulcsolja maga előtt, s kissé közelebb hajol, mintha csak ismernék egymást. Csupán egy vigyor villan a köpeny alól, semmi több.*
-Azt mondják, csak az ökör iszik magában. Meg a Fekete Seggű Isten. Merthogy amit ő iszik, az senki másnak nem való. *Hogy mit jelentenek szavai, azt valószínűleg csak ő tudja, de ebből nem csinál problémát. Ahogy elnézi, újdonsült asztaltársasága sem fog.*
-Hol vannak a barátaid, lány? *Baritonja igen csak rekedt. Eszébe jut, mily régen is nyitotta ki pofáját. Pedig igazán tudja jártatni.*
-Hol van, aki vigyáz rád?
7155. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-05-03 19:09:35
Üzenet elküldve: 2024-05-03 19:09:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 779
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 779
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Árva szív//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az előző éjszakát végül tényleg abban az istállóban töltötte, ahová végül sikerült a lovát is elhelyeznie. Természetesen az istálló tulajdonosa ennek nem örült, úgyhogy reggel úgy dobta ki őt onnan, mint macskát szarni. Legalább Árnyék ott maradhatott, és neki gondját fogják viselni.
Nori most céltalanul bolyong az utcákon, és a legjobb elfoglaltsága az, hogy köveket rugdos jó messzire, másra úgysem lenne alkalmas. Ezt legalább nem lehet elrontani, legfeljebb akkor, ha valamelyik kósza kő betöri az egyik csinosabb házikó ablakát.
Hiába azonban a sétálással eltöltött hosszú órák, arra maga is rájön, hogy nem töltheti az egész napot, majd az éjszakát is az utcán. Útja így a Kalmárhoz vezet, merthogy a Pegazust most jobb, ha minél messzebbről elkerüli, de a baj az, hogy ez a hely is arra emlékezteti, akire most jelen pillanatban még gondolni sem akar, mert attól úgy szorul össze a jelképes rohadástól feketén pumpáló kis szíve, hogy még a végén azt hiszi, itt fog szívrohamot kapni.*
~A francba már, hogy bárhová megyek ebben a tetves városban, mindenről te jutsz eszembe!~
*Dühösen löki be a kocsma ajtaját, de legalább közben eszébe jutott, hogy mit is fog kezdeni magával. Pontosan ismeri az alkohol jótékony és káros hatásait, és ő most mindkettőt akarja, ráadásul duplán. Nem, inkább triplán.
Odalép a pulthoz, és először egy Szoba három napi bérleti díjául szolgáló 45 aranyat csengeti ki, majd a csapos legnagyobb meglepettségére egy rakás alkoholt rendel meg egyszerre, amit az asztalához hozatva kér ki. Ő helyet foglal a fal mellett, ott, ahol lehetőleg nincsen ablak, és megvárja, amíg meg nem érkezik az asztalára a két kupica Törköly pálinka, ami 24 aranyban fáj, a három pohár Ház bora, melyért még 21 aranyat fizet, és végül egy adag Wegtoreni rum is, csak mert jól hangzik, ezért 12 aranyat kell fizetnie. Mikor újra egyedül marad, elégedetten néz végig az italgyűjteményen.*
~Egyelőre talán elég lesz, ha nem, van még…~
*Azzal neki is lát a féktelen ivászatnak. Mohón kezdi vedelni a bort, a pálinkát és a rumot, ráadásul keverve. Minél gyorsabban el akar jutni abba az állapotba, hogy már a világát se tudja, mert akkor talán már nem fáj majd semmi.
Ahogy az italok fogynak, úgy homályosodik el Nori tekintete is egyre jobban. Az elején még hallotta, hogy a környező asztaloknál miről diskurálnak, de most már nem érti, ő pedig lassan ülni is képtelen egyenesen, szóval inkább rá dől az asztalra. Épp a karkötője kerül a látóterébe így fekve, amire ő szórakozottan elmosolyodik.*
- Ba'meg, kár, hogy nem tok veled beszélni, te kígyó… te maradtá' az egyetlen társaságom… Te nem utálsz, ugye? Ha tudsz beszélni, ne tartsd magadba'…
*Hiába vár, nem történik csoda. Nem szól hozzá sem a kígyó, de még csak fekete angyal sem száll alá az égből, pedig időközben már azt is elképzelte, hogy milyen lehet. A karkötővel való társalgás után a borban úszkáló légbuborékok tetszenek meg neki a legjobban, így azokat is bámulja egy ideig. Aztán úgy dönt, hogy szeretne felmenni a szobájába, és dögleni addig, amíg már csak a következő életében ébred fel, de rájön, hogy a székről is képtelen felállni, úgyhogy jobb híján marad a seggén, legfeljebb itt eszi majd meg a fene, már az sem számít.*
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az előző éjszakát végül tényleg abban az istállóban töltötte, ahová végül sikerült a lovát is elhelyeznie. Természetesen az istálló tulajdonosa ennek nem örült, úgyhogy reggel úgy dobta ki őt onnan, mint macskát szarni. Legalább Árnyék ott maradhatott, és neki gondját fogják viselni.
Nori most céltalanul bolyong az utcákon, és a legjobb elfoglaltsága az, hogy köveket rugdos jó messzire, másra úgysem lenne alkalmas. Ezt legalább nem lehet elrontani, legfeljebb akkor, ha valamelyik kósza kő betöri az egyik csinosabb házikó ablakát.
Hiába azonban a sétálással eltöltött hosszú órák, arra maga is rájön, hogy nem töltheti az egész napot, majd az éjszakát is az utcán. Útja így a Kalmárhoz vezet, merthogy a Pegazust most jobb, ha minél messzebbről elkerüli, de a baj az, hogy ez a hely is arra emlékezteti, akire most jelen pillanatban még gondolni sem akar, mert attól úgy szorul össze a jelképes rohadástól feketén pumpáló kis szíve, hogy még a végén azt hiszi, itt fog szívrohamot kapni.*
~A francba már, hogy bárhová megyek ebben a tetves városban, mindenről te jutsz eszembe!~
*Dühösen löki be a kocsma ajtaját, de legalább közben eszébe jutott, hogy mit is fog kezdeni magával. Pontosan ismeri az alkohol jótékony és káros hatásait, és ő most mindkettőt akarja, ráadásul duplán. Nem, inkább triplán.
Odalép a pulthoz, és először egy Szoba három napi bérleti díjául szolgáló 45 aranyat csengeti ki
, majd a csapos legnagyobb meglepettségére egy rakás alkoholt rendel meg egyszerre, amit az asztalához hozatva kér ki. Ő helyet foglal a fal mellett, ott, ahol lehetőleg nincsen ablak, és megvárja, amíg meg nem érkezik az asztalára a két kupica Törköly pálinka, ami 24 aranyban fáj, a három pohár Ház bora, melyért még 21 aranyat fizet, és végül egy adag Wegtoreni rum is, csak mert jól hangzik, ezért 12 aranyat kell fizetnie. Mikor újra egyedül marad, elégedetten néz végig az italgyűjteményen.*~Egyelőre talán elég lesz, ha nem, van még…~
*Azzal neki is lát a féktelen ivászatnak. Mohón kezdi vedelni a bort, a pálinkát és a rumot, ráadásul keverve. Minél gyorsabban el akar jutni abba az állapotba, hogy már a világát se tudja, mert akkor talán már nem fáj majd semmi.
Ahogy az italok fogynak, úgy homályosodik el Nori tekintete is egyre jobban. Az elején még hallotta, hogy a környező asztaloknál miről diskurálnak, de most már nem érti, ő pedig lassan ülni is képtelen egyenesen, szóval inkább rá dől az asztalra. Épp a karkötője kerül a látóterébe így fekve, amire ő szórakozottan elmosolyodik.*
- Ba'meg, kár, hogy nem tok veled beszélni, te kígyó… te maradtá' az egyetlen társaságom… Te nem utálsz, ugye? Ha tudsz beszélni, ne tartsd magadba'…
*Hiába vár, nem történik csoda. Nem szól hozzá sem a kígyó, de még csak fekete angyal sem száll alá az égből, pedig időközben már azt is elképzelte, hogy milyen lehet. A karkötővel való társalgás után a borban úszkáló légbuborékok tetszenek meg neki a legjobban, így azokat is bámulja egy ideig. Aztán úgy dönt, hogy szeretne felmenni a szobájába, és dögleni addig, amíg már csak a következő életében ébred fel, de rájön, hogy a székről is képtelen felállni, úgyhogy jobb híján marad a seggén, legfeljebb itt eszi majd meg a fene, már az sem számít.*
7154. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-28 23:22:45
Üzenet elküldve: 2024-04-28 23:22:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
//Zárás//
*Arsenor lelkesen magyarázza a harcmodorok közti különbségeket mikor is a félelf megállítja. Már épp sértődne meg, mikor a másik hozzáteszi, hogy csak holnap korán kel.*
-Ja jó. Akkor majd máskor még megbeszéljük. Azt, a vadászatot meg nem felejtem el. Mehetünk és vadászunk majd mindenre. Gwuffháton griffre.
*Rázza meg ő is a felé nyújtott kezet majd indul el nem túl magabiztos járással a pegazus felé. Ott van szállása. Miért is jött ide? Ja igen. Sétálni volt kedve. Hú, de messze van az a pegazus. Lehet meg kéne neki is itt szállnia? Áh nem. Egy kis friss levegő nem árt. Rendes fickó volt ez. Még fattyú létére is. Szívesen harcolna egyszer majd az oldalán.*
//Zárás//
*Arsenor lelkesen magyarázza a harcmodorok közti különbségeket mikor is a félelf megállítja. Már épp sértődne meg, mikor a másik hozzáteszi, hogy csak holnap korán kel.*
-Ja jó. Akkor majd máskor még megbeszéljük. Azt, a vadászatot meg nem felejtem el. Mehetünk és vadászunk majd mindenre. Gwuffháton griffre.
*Rázza meg ő is a felé nyújtott kezet majd indul el nem túl magabiztos járással a pegazus felé. Ott van szállása. Miért is jött ide? Ja igen. Sétálni volt kedve. Hú, de messze van az a pegazus. Lehet meg kéne neki is itt szállnia? Áh nem. Egy kis friss levegő nem árt. Rendes fickó volt ez. Még fattyú létére is. Szívesen harcolna egyszer majd az oldalán.*
7153. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-27 11:11:51
Üzenet elküldve: 2024-04-27 11:11:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
//Zárás//
~ Milyen csatabárd? ~
* Most már biztos csak a képzelete játszik vele, vagy maga az alkoholnak a mennyisége a probléma. Kezd zavarossá válni a körülötte lévő világ. Biztos elég italt ivott egy életre. Na jó egy délutánra. A félelf felhörpinti a maradék italát is a poharából majd meredten bámul a fal irányába. *
- Szerintem nekem elég!
* Kezeivel is hadonászik, hátha szavai nem jutnának el a társához. *
- Sajnos holnap korán kezdődik a napom, így meg kell húznom a határt. De ne felejtsd! Még megyünk valamikor vadászni!
* E mondatot követve feláll székéből, majd kezet nyújt Arsenornak. Egy férfias kézfogást követve megindul a lépcsőkhöz, ahol reményei szerint szobája már kész. Kissé szédelegve ugyan, de el ballag a szobájába, ahol végre a megérdemelt pihenését kiélvezheti. Elvégre mióta Sárvárban járt, ez az első alkalma egy kiadósat aludni. *
//Zárás//
~ Milyen csatabárd? ~
* Most már biztos csak a képzelete játszik vele, vagy maga az alkoholnak a mennyisége a probléma. Kezd zavarossá válni a körülötte lévő világ. Biztos elég italt ivott egy életre. Na jó egy délutánra. A félelf felhörpinti a maradék italát is a poharából majd meredten bámul a fal irányába. *
- Szerintem nekem elég!
* Kezeivel is hadonászik, hátha szavai nem jutnának el a társához. *
- Sajnos holnap korán kezdődik a napom, így meg kell húznom a határt. De ne felejtsd! Még megyünk valamikor vadászni!
* E mondatot követve feláll székéből, majd kezet nyújt Arsenornak. Egy férfias kézfogást követve megindul a lépcsőkhöz, ahol reményei szerint szobája már kész. Kissé szédelegve ugyan, de el ballag a szobájába, ahol végre a megérdemelt pihenését kiélvezheti. Elvégre mióta Sárvárban járt, ez az első alkalma egy kiadósat aludni. *
7152. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-27 02:09:28
Üzenet elküldve: 2024-04-27 02:09:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
*Arsenor próbálkozik visszaemlékezni, de nem sikerül neki, úgyhogy végül is muszáj elhinnie a másiknak, hogy nem említette. Most pótolja is a dolgot. Méghozzá annyira, hogy a mondata végére a csatabárd és a kard távolságáig ér. A másik bizonytalan válasza tényleg nem megfelelő mert, azt az érzést kelti benne, hogy megkérdőjelezik.*
-Pedig így van! Nem alabárdról hanem csatabárdról beszélek. Jó nem úgy kell használni mint egy kardot, ami szúrásra sokkal jobb és könnyebb távol tartani magadtól vele az ellent, de ha meglendíted ugyan olyan messzire érsz el vele mintha egy kardot lendítettél volna meg. Ha volna itt egy csatabárd össze is mérhetnénk a fegyverünkkel és látnád te is, hogy így van.
*Magyaráz rendületlenül akár érdekli a másikat akár nem. Nem is az a fő. Hanem, hogy neki véleménye van. Meg persze, hogy ma győztek és ezt senki nem veheti el tőlük.*
-Úgy van! Sárváros felszabadítóira!
*Emeli ő is a kupáját és issza ki teljesen ami abban maradt majd néz töprengve az üres kupájába.*
~Többet már nem kéne. A végén még nem találok haza.~
*Ami, haza a jelenlegi szállását jelöli. De egy kalandozónak a világ az otthona.*
*Arsenor próbálkozik visszaemlékezni, de nem sikerül neki, úgyhogy végül is muszáj elhinnie a másiknak, hogy nem említette. Most pótolja is a dolgot. Méghozzá annyira, hogy a mondata végére a csatabárd és a kard távolságáig ér. A másik bizonytalan válasza tényleg nem megfelelő mert, azt az érzést kelti benne, hogy megkérdőjelezik.*
-Pedig így van! Nem alabárdról hanem csatabárdról beszélek. Jó nem úgy kell használni mint egy kardot, ami szúrásra sokkal jobb és könnyebb távol tartani magadtól vele az ellent, de ha meglendíted ugyan olyan messzire érsz el vele mintha egy kardot lendítettél volna meg. Ha volna itt egy csatabárd össze is mérhetnénk a fegyverünkkel és látnád te is, hogy így van.
*Magyaráz rendületlenül akár érdekli a másikat akár nem. Nem is az a fő. Hanem, hogy neki véleménye van. Meg persze, hogy ma győztek és ezt senki nem veheti el tőlük.*
-Úgy van! Sárváros felszabadítóira!
*Emeli ő is a kupáját és issza ki teljesen ami abban maradt majd néz töprengve az üres kupájába.*
~Többet már nem kéne. A végén még nem találok haza.~
*Ami, haza a jelenlegi szállását jelöli. De egy kalandozónak a világ az otthona.*
7151. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-26 12:07:09
Üzenet elküldve: 2024-04-26 12:07:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
* Ha említette is, akkor az egyik fülén bement a másikon meg ki. De eléggé biztos abban, hogy nem említette. Elvégre egy igen erős tényező a helyzetben. *
- Hát, nem éppen.
* Kicsit bizonytalanul ugyan, de még mindig meglepődve figyeli a másikat. De, ha mégis, akkor valószínűleg megártott neki a mennyiség. Egy ideje már itt tengődnek. Az éj leple is már a nyakukon. *
~ Talán mennem kéne? ~
* Nem biztos benne, de mintha megígérte volna valakinek, hogy találkozni fognak. Elbambul ezen gondolkodva, emiatt nem igazán érti miről beszél a másik. *
- Lehetséges.
* Csak remélni tudja, hogy a válasz illik a mondatához, különben lesz egy kellemetlen pillanatuk. *
- Igazából mindegy. A lényeg, hogy a MI győzelmünkkel zártuk ezt a vadászatot. Ezt a pillanatot most nem vehetik el tőlünk.
* Emeli poharát várva a másik válaszára. Ha jön, ha nem, ő iszik. *
* Ha említette is, akkor az egyik fülén bement a másikon meg ki. De eléggé biztos abban, hogy nem említette. Elvégre egy igen erős tényező a helyzetben. *
- Hát, nem éppen.
* Kicsit bizonytalanul ugyan, de még mindig meglepődve figyeli a másikat. De, ha mégis, akkor valószínűleg megártott neki a mennyiség. Egy ideje már itt tengődnek. Az éj leple is már a nyakukon. *
~ Talán mennem kéne? ~
* Nem biztos benne, de mintha megígérte volna valakinek, hogy találkozni fognak. Elbambul ezen gondolkodva, emiatt nem igazán érti miről beszél a másik. *
- Lehetséges.
* Csak remélni tudja, hogy a válasz illik a mondatához, különben lesz egy kellemetlen pillanatuk. *
- Igazából mindegy. A lényeg, hogy a MI győzelmünkkel zártuk ezt a vadászatot. Ezt a pillanatot most nem vehetik el tőlünk.
* Emeli poharát várva a másik válaszára. Ha jön, ha nem, ő iszik. *
7150. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-26 02:07:05
Üzenet elküldve: 2024-04-26 02:07:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
*A másik szavait hallva csak még tovább röhög.*
-Jól nézne ki. Sárváros felszabadítója a rácsok között mert elszaladt egy páncéllal.
*Jelen állapotában nagyon viccesnek találja ezt a képet. Saját múltjával kapcsolatban talán tényleg nehéz lehet megérteni miért ilyen érdektelen vagy beletörődő, de emlékszak arra a félelemre és rossz érzésre, ami az álmai után rátört. Nem akarja újra megtapasztalni. A másik kérdésén meglepődik.*
-Nem mondtam?
*El is gondolkozik mert mintha mondta volna. Nem olyan egyszerű ilyen régen tárgyalt dolgokra visszaemlékezni ennyi törp sör után. A másik se segít mert nagyon hosszú és bonyolult monológot mond, ami után Arsenor jó darabig csak bámul Ettvalder képébe míg végül bólint.*
-Igen. Mikor eltűnik akkor gyógyít. Nem tudom mennyire vagy mik a határai mert súlyos sérülés ellen még nem használtam. Most is az ork ellen ha nincs a pajzsom a karomon akkor ez*Mutat a mellkasára amin nem látszik a kötés a ruhától.*halálos lett volna. Egyszerre lándzsa és kard meg minek egy ellenfél ellen? Azért kellett a lándzsa, hogy ne jöjjön a közelembe kardtávolságra. Vagyis csatabárdtávolságra, de az majdnem ugyan annyi.
*Magyarázza akadozó nyelvvel a dolgot.*
*A másik szavait hallva csak még tovább röhög.*
-Jól nézne ki. Sárváros felszabadítója a rácsok között mert elszaladt egy páncéllal.
*Jelen állapotában nagyon viccesnek találja ezt a képet. Saját múltjával kapcsolatban talán tényleg nehéz lehet megérteni miért ilyen érdektelen vagy beletörődő, de emlékszak arra a félelemre és rossz érzésre, ami az álmai után rátört. Nem akarja újra megtapasztalni. A másik kérdésén meglepődik.*
-Nem mondtam?
*El is gondolkozik mert mintha mondta volna. Nem olyan egyszerű ilyen régen tárgyalt dolgokra visszaemlékezni ennyi törp sör után. A másik se segít mert nagyon hosszú és bonyolult monológot mond, ami után Arsenor jó darabig csak bámul Ettvalder képébe míg végül bólint.*
-Igen. Mikor eltűnik akkor gyógyít. Nem tudom mennyire vagy mik a határai mert súlyos sérülés ellen még nem használtam. Most is az ork ellen ha nincs a pajzsom a karomon akkor ez*Mutat a mellkasára amin nem látszik a kötés a ruhától.*halálos lett volna. Egyszerre lándzsa és kard meg minek egy ellenfél ellen? Azért kellett a lándzsa, hogy ne jöjjön a közelembe kardtávolságra. Vagyis csatabárdtávolságra, de az majdnem ugyan annyi.
*Magyarázza akadozó nyelvvel a dolgot.*
7149. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-24 09:13:26
Üzenet elküldve: 2024-04-24 09:13:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
* Hogy elf fele, avagy ember fele örvend jobban ezen ötlet felvázolásának, nem tudni. Az is lehet, hogy a kettő faj tulajdonságának összessége az, ami igazán arra buzdítja Ettvalldert, hogy a nyugalomba félrevonuljon. Egyrészt, ha az erdő részévé válna, talán akkor megértené, miért papolnak annyit az elfek erdő és annak törődéséről. Másrészt emberként, kipróbálná milyen elszigetelve élni a társadalomtól. Na meg mégis csak jobb saját otthonodba hazaérni, mintsem egy fogadóba, ahol sokszor hülyébbnél hülyébbel kell egy tető alatt lenni. Nem tágítja jobban az emlékezetéről szóló témát. Csak bólint és annyiban hagyja. Ellenben jó látni, hogy ennyire tetszik neki a kis meséje. Mások azt hinnék viccel, vagy csak az italmennyiség miatt túloz. Holott nem. Ez igaz történet alapján mondta. *
- Nem lennék meglepődve, ha lenne egy kisebb körözés a fejemen emiatt. Ha van is olyan alacsony, hogy eltörpült a Sárvárosi akció mellett.
*Azért ezt már tényleg csak viccből mondja. Nagyon nem illene a jövőképébe, ha kiderülne, hogy a fején kisebb vérdíj fekszik. *
- Gyógyít?
* Erre azért felszalad a szemöldöke. A hitetlenkedésen már túl van. De azért ez már megint több a soknál. *
- Szóval, csak, hogy tisztázzuk! Van egy mágikus fegyvered, amit egy szárnyas malac dobott eléd. Ez a fegyver egy alakváltó. Egyszerre tudsz távolra, közelre támadni és még védekezni is. És ennek fejében még gyógyít is?
* Most veszti el a hitét. Ilyen csodafegyver mellett mást forgatni? Elmentek otthonról? A félelfnek semmi baja a lándzsa preferálásával, de azért na. *
* Hogy elf fele, avagy ember fele örvend jobban ezen ötlet felvázolásának, nem tudni. Az is lehet, hogy a kettő faj tulajdonságának összessége az, ami igazán arra buzdítja Ettvalldert, hogy a nyugalomba félrevonuljon. Egyrészt, ha az erdő részévé válna, talán akkor megértené, miért papolnak annyit az elfek erdő és annak törődéséről. Másrészt emberként, kipróbálná milyen elszigetelve élni a társadalomtól. Na meg mégis csak jobb saját otthonodba hazaérni, mintsem egy fogadóba, ahol sokszor hülyébbnél hülyébbel kell egy tető alatt lenni. Nem tágítja jobban az emlékezetéről szóló témát. Csak bólint és annyiban hagyja. Ellenben jó látni, hogy ennyire tetszik neki a kis meséje. Mások azt hinnék viccel, vagy csak az italmennyiség miatt túloz. Holott nem. Ez igaz történet alapján mondta. *
- Nem lennék meglepődve, ha lenne egy kisebb körözés a fejemen emiatt. Ha van is olyan alacsony, hogy eltörpült a Sárvárosi akció mellett.
*Azért ezt már tényleg csak viccből mondja. Nagyon nem illene a jövőképébe, ha kiderülne, hogy a fején kisebb vérdíj fekszik. *
- Gyógyít?
* Erre azért felszalad a szemöldöke. A hitetlenkedésen már túl van. De azért ez már megint több a soknál. *
- Szóval, csak, hogy tisztázzuk! Van egy mágikus fegyvered, amit egy szárnyas malac dobott eléd. Ez a fegyver egy alakváltó. Egyszerre tudsz távolra, közelre támadni és még védekezni is. És ennek fejében még gyógyít is?
* Most veszti el a hitét. Ilyen csodafegyver mellett mást forgatni? Elmentek otthonról? A félelfnek semmi baja a lándzsa preferálásával, de azért na. *
7148. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-23 17:12:11
Üzenet elküldve: 2024-04-23 17:12:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
-Magad építed? Az szép lenne.
*Bólogat. Az ő fejében is elég férfias dolognak hangzik, hogy bemegy az erdőbe és a saját kezével kitép egy darabot belőle magának majd ott él eggyé válva vele. Csak hiányolná a dologól a szeszt és az új kalandokat. Persze ő nem is elf. Annak mondatára, hogy lehet nem emlékszik bólint.*
-Az lehet.
*Vajon új-e az a kaland amit egyszer már megélt csak elfelejtette? Ez most nagyon bonyolult kérdés. Hamar belátja, hogy nem akar ilyeneken gondolkozni. A páncél kapcsán jót röhög a másik történetét hallva.*
-Szerencséd, hogy a városőröket nem küldték még utánad.
*Ő annak idején a sodronyingét felpróbálta, nem volt se túl hosszú, se túl rövid, se túl bő, se túl szűk úgyhogy, azt mondta jó az. Lemezvért még nem volt rajta. Annyi aranya nem volt még. Ötlete sincs az milyen lehet. A dobó bumeráng valami kapcsán is bólint.*
-Azért tartottam meg. Meg mert gyógyít. De én biztos nem tudnám mit csináljak ha harcolok valakivel akinek mindig megváltozik a fegyver a kezében. Csak forgatni nem kényelmes.
-Magad építed? Az szép lenne.
*Bólogat. Az ő fejében is elég férfias dolognak hangzik, hogy bemegy az erdőbe és a saját kezével kitép egy darabot belőle magának majd ott él eggyé válva vele. Csak hiányolná a dologól a szeszt és az új kalandokat. Persze ő nem is elf. Annak mondatára, hogy lehet nem emlékszik bólint.*
-Az lehet.
*Vajon új-e az a kaland amit egyszer már megélt csak elfelejtette? Ez most nagyon bonyolult kérdés. Hamar belátja, hogy nem akar ilyeneken gondolkozni. A páncél kapcsán jót röhög a másik történetét hallva.*
-Szerencséd, hogy a városőröket nem küldték még utánad.
*Ő annak idején a sodronyingét felpróbálta, nem volt se túl hosszú, se túl rövid, se túl bő, se túl szűk úgyhogy, azt mondta jó az. Lemezvért még nem volt rajta. Annyi aranya nem volt még. Ötlete sincs az milyen lehet. A dobó bumeráng valami kapcsán is bólint.*
-Azért tartottam meg. Meg mert gyógyít. De én biztos nem tudnám mit csináljak ha harcolok valakivel akinek mindig megváltozik a fegyver a kezében. Csak forgatni nem kényelmes.
7147. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-22 20:45:12
Üzenet elküldve: 2024-04-22 20:45:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit összetörve//
* Miközben épp rajzol, a pálinka megteszi a hatását. Csak úgy szárnyra kap az ork fantáziája. Már a második oldalt pingálja tele. Ez már nem kis megépíthető dolog, inkább valami, amihez egy házat kell építeni, hogy elrejtse a kíváncsi szemektől. Közben azért érzékei nem butultak le. Hátra pillant a két leányzóra. Az orkokról azt mondják érzéketlenek, ám még ő is észreveszi a feszültséget a levegőben. Habár halványlila gőze sincs, hogy mi történhetett azalatt a kis idő alatt, míg üzleteltek. *
~ A nagydarab távozása lenne az oka? ~
* Mindenesetre úgy tűnik, a két lány nem lesz legjobb barátnő. Aztán kitudja! Nem először tévedne. Gondolkodhatna napestig mivel kéne beszállnia, hogy oldja ezt a feszült légkört, de megoldják maguk. Ugyanis félfüllel hallja, hogy a sérült lány inkább elteszi magát másnapra. Kicsit sajnálja ezt az ork. Nem volt alkalma belekérdezni, de ki ő, hogy megállítsa. Ha valaki, akkor az orkok azok, akik igazán megértik a sebek jelentőségét. Neki is van, itt ni. Mondjuk nem fog nekiállni mutogatni sajátját, eléggé megalázó lenne. Na meg ki kérdezte? Inkább csak csendben ül a helyén. Majd Merlana is távozik, de persze előbb int egyet neki. Cagon úgy érzi faképnél hagyták mindannyian, holott köze sem volt a beszélgetéshez. Sebaj, kikéri ugyan azt a csapostól. Egy Gyümölcs pálinka rendel (11 arany). Ha más nem, akkor majd ő fogja jól érezni magát.*
* Miközben épp rajzol, a pálinka megteszi a hatását. Csak úgy szárnyra kap az ork fantáziája. Már a második oldalt pingálja tele. Ez már nem kis megépíthető dolog, inkább valami, amihez egy házat kell építeni, hogy elrejtse a kíváncsi szemektől. Közben azért érzékei nem butultak le. Hátra pillant a két leányzóra. Az orkokról azt mondják érzéketlenek, ám még ő is észreveszi a feszültséget a levegőben. Habár halványlila gőze sincs, hogy mi történhetett azalatt a kis idő alatt, míg üzleteltek. *
~ A nagydarab távozása lenne az oka? ~
* Mindenesetre úgy tűnik, a két lány nem lesz legjobb barátnő. Aztán kitudja! Nem először tévedne. Gondolkodhatna napestig mivel kéne beszállnia, hogy oldja ezt a feszült légkört, de megoldják maguk. Ugyanis félfüllel hallja, hogy a sérült lány inkább elteszi magát másnapra. Kicsit sajnálja ezt az ork. Nem volt alkalma belekérdezni, de ki ő, hogy megállítsa. Ha valaki, akkor az orkok azok, akik igazán megértik a sebek jelentőségét. Neki is van, itt ni. Mondjuk nem fog nekiállni mutogatni sajátját, eléggé megalázó lenne. Na meg ki kérdezte? Inkább csak csendben ül a helyén. Majd Merlana is távozik, de persze előbb int egyet neki. Cagon úgy érzi faképnél hagyták mindannyian, holott köze sem volt a beszélgetéshez. Sebaj, kikéri ugyan azt a csapostól. Egy Gyümölcs pálinka rendel (11 arany)
. Ha más nem, akkor majd ő fogja jól érezni magát.*
7146. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-22 19:35:11
Üzenet elküldve: 2024-04-22 19:35:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Összetörve//
*Kissé félrehúzza a száját, mikor Bredoc indulatos eszmefuttatását hallgatja, majd még annál is hidegebb tekintetet kap válaszul. Számított erre, de azért nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan pontot is tesznek a bájcsevej végére. ~Na mindegy.~*
- Én is örültem, azt hiszem… *Pislog meglepetten a férfi után. Hát, nem így képzelte el ezt a boldog viszontlátást, de igazából nincs miért rosszul éreznie magát. Semmi közük egymáshoz, az ismeretségük is inkább amolyan szükséges rosszból fakad, miért is számítana, hogy mit gondol most róla? Merlana még saját magát is meglepi, hogy nem tud közömbös maradni.
Jenrari-ra pillant aztán, hogy esetleg folytassák a diskurzust, de akkor a lány is közli, hogy távozni készül, de az ő indoka legalább érthető.*
- Megértem. Mielőbbi jobbulást kívánok! *Mondja, majd a következő mondatra halványan elmosolyodik.*
- Örülnék neki, de reményeim szerint akkor egy kevésbé feszült hangulatban botlunk majd egymásba.
*Nem fog ő elvágni semmilyen szálat, aminek mentén esetleg új, hasznos ismeretségre tehet szert, és ha a városőrség emberei között vannak ilyen ismerősei, az sohasem rossz.
Nem tartja vissza a lányt egyáltalán, csak végignézi, ahogy a szobája felé veszi az irányt. Kicsit kellemetlenül érzi magát, amiért tán pont ő szúrta el ezt az egészet annyira, hogy ahelyett, hogy izgalmas részleteket tudott volna meg, csak szétbombázta a társaságot a kérdésével.
Mindenesetre most, hogy így faképnél hagyták mindannyian, ő is feláll az asztaltól, csak int egyet a másik asztalnál ülő Cagon-nak, és ő is távozik a Kalmárból.*
*Kissé félrehúzza a száját, mikor Bredoc indulatos eszmefuttatását hallgatja, majd még annál is hidegebb tekintetet kap válaszul. Számított erre, de azért nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan pontot is tesznek a bájcsevej végére. ~Na mindegy.~*
- Én is örültem, azt hiszem… *Pislog meglepetten a férfi után. Hát, nem így képzelte el ezt a boldog viszontlátást, de igazából nincs miért rosszul éreznie magát. Semmi közük egymáshoz, az ismeretségük is inkább amolyan szükséges rosszból fakad, miért is számítana, hogy mit gondol most róla? Merlana még saját magát is meglepi, hogy nem tud közömbös maradni.
Jenrari-ra pillant aztán, hogy esetleg folytassák a diskurzust, de akkor a lány is közli, hogy távozni készül, de az ő indoka legalább érthető.*
- Megértem. Mielőbbi jobbulást kívánok! *Mondja, majd a következő mondatra halványan elmosolyodik.*
- Örülnék neki, de reményeim szerint akkor egy kevésbé feszült hangulatban botlunk majd egymásba.
*Nem fog ő elvágni semmilyen szálat, aminek mentén esetleg új, hasznos ismeretségre tehet szert, és ha a városőrség emberei között vannak ilyen ismerősei, az sohasem rossz.
Nem tartja vissza a lányt egyáltalán, csak végignézi, ahogy a szobája felé veszi az irányt. Kicsit kellemetlenül érzi magát, amiért tán pont ő szúrta el ezt az egészet annyira, hogy ahelyett, hogy izgalmas részleteket tudott volna meg, csak szétbombázta a társaságot a kérdésével.
Mindenesetre most, hogy így faképnél hagyták mindannyian, ő is feláll az asztaltól, csak int egyet a másik asztalnál ülő Cagon-nak, és ő is távozik a Kalmárból.*
7145. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-22 19:12:12
Üzenet elküldve: 2024-04-22 19:12:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Összetörve//
- Kösz!
*Jenari nekilát az étkezésnek, közben egyre magasabbra emelkednek szemöldökei, ahogy Merlana pimasz okfejtését hallgatja. Bredocot bár sokkal megbocsájtóbb parancsnoknak véli, mint saját apját, de úgy sejti ezt még ő sem fogja szó nélkül hagyni. S sejtései beigazolódni látszanak. Nem tesz hozzá semmit, csupán némán rágódik a falatokon, s a férfi hosszas gondolatmenetére csupán bőszen bólogat. Egyetért vele, amit szükségesnek érez ki is mutatni.
Végül Bredoc váratlanul távozni óhajt, amit a tőle megszokott közönnyel fogad.*
- Jól van, jól van.
*Újabb legyintéssel hagyja annyiban a parancsot, amitől kicsit harapós hangulatba kerül. A szavak azt éreztetik vele, hogy csupán nyafog és sajnáltatja magát, holott feltehetően az idősebb férfi nem ezt kívánta éreztetni vele.*
- Ki vagyok, muszáj lepihennem.
*Sóhajtja Merlanának, majd a tányérára pillant, amiről csupán néhány falat hiányzik. Most ennyit is elégnek érez, ezért azzal sem vesződik, hogy a maradékot felvigye szobájába.*
- Majd még biztosan találkozunk.
*Feltápászkodik helyéről, s amennyiben nem marasztalják - remélhetőleg nem lesz így, mert némileg morcossá válna tőle -, akkor ő is távozik, hogy végre folytathassa pihenését és lábadozását szobájának csendes magányában.*
- Kösz!
*Jenari nekilát az étkezésnek, közben egyre magasabbra emelkednek szemöldökei, ahogy Merlana pimasz okfejtését hallgatja. Bredocot bár sokkal megbocsájtóbb parancsnoknak véli, mint saját apját, de úgy sejti ezt még ő sem fogja szó nélkül hagyni. S sejtései beigazolódni látszanak. Nem tesz hozzá semmit, csupán némán rágódik a falatokon, s a férfi hosszas gondolatmenetére csupán bőszen bólogat. Egyetért vele, amit szükségesnek érez ki is mutatni.
Végül Bredoc váratlanul távozni óhajt, amit a tőle megszokott közönnyel fogad.*
- Jól van, jól van.
*Újabb legyintéssel hagyja annyiban a parancsot, amitől kicsit harapós hangulatba kerül. A szavak azt éreztetik vele, hogy csupán nyafog és sajnáltatja magát, holott feltehetően az idősebb férfi nem ezt kívánta éreztetni vele.*
- Ki vagyok, muszáj lepihennem.
*Sóhajtja Merlanának, majd a tányérára pillant, amiről csupán néhány falat hiányzik. Most ennyit is elégnek érez, ezért azzal sem vesződik, hogy a maradékot felvigye szobájába.*
- Majd még biztosan találkozunk.
*Feltápászkodik helyéről, s amennyiben nem marasztalják - remélhetőleg nem lesz így, mert némileg morcossá válna tőle -, akkor ő is távozik, hogy végre folytathassa pihenését és lábadozását szobájának csendes magányában.*
7144. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-22 14:16:06
Üzenet elküldve: 2024-04-22 14:16:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit összetörve//
* Természetesen boldog az ork. Az eddigi teljesítmények magukért beszélnek. Ez meglátszik az arcán, miközben áthalad a polgárnegyeden. Célja újfent a kalmár. Eléggé megkedvelte a helyet. Eddig minden jó dolog itt történt vele. A sok éves munka kifizetődni látszik. Érkeztével vidáman rántja az ajtót és egy dallamot fütyörészve érkezik be a kalmárba. Szeme sarkából észreveszi, hogy a vele egymagas férfi eltűnt, hátra hagyva a két leányzót. *
~ Na, erre kíváncsi vagyok. ~
*Legalábbis csak futólag kíváncsi. Ugyanis van egy kis elintézendő dolga a szobájában. Újonnan szerzett italait megpróbálja lefőzni jobbra, hogy ezzel se kopjon a technikája. Na meg persze, hogy kitapasztalja, mennyit tud, a csináld magad tákolmánya. Nehogy aztán pár használat után két keverés között mondja be az unalmast, mert akkor még magát hozná szégyenbe. Szobájába felérve boldogan érinti a tudat, miszerint senki sem kísérelt belépni a szobájába. Minden pont ott van, ahol azt ő távozásnál hagyta. Elkezdi megvizsgálni a párologtatóját. Először csak magában, de később keverés közben. Az első néhány keverés közepette nem érzékel semmilyen problémát, de legutolsó keverésnél az egyik csatlakozás elengedi a szerkezetet és az egész kiömlik a földre. Ezt az ork nem reagálja túl. Tisztában volt vele, ha nem ma, akkor holnap romlik el a szerkezet. Közelebb lép a szerkezethez és elkezdi felmérni a problémákat. Minden rosszabb dologról készít egy megjegyzést könyvébe, majd elkezdi forgatni a szerkezetet, hátha elkerüli valami a figyelmét. Amint megelégszik a találtakkal elkezdi szétszedni. Először a csatlakozásokat köti szét, majd az üvegeket szedi le. A törött, illetve egyszer használatos alkatrészeket a szemétbe dobja, ha nincs a szobájában, később leviszi. A bizonyítékot, mind az asztalról, mind a földről eltüntetve elindul lefelé. Helyet foglal a pultnál. A pultos „mit adhatok? ” kérdésére egy határozott Gyümölcs pálinka a válasz 11 arany összesen. Érkezik is a válasz. Azt helyben leküldi, majd előkapja könyvét és elkezdi a következő kísérletének a tervrajzát felrajzolni. *
* Természetesen boldog az ork. Az eddigi teljesítmények magukért beszélnek. Ez meglátszik az arcán, miközben áthalad a polgárnegyeden. Célja újfent a kalmár. Eléggé megkedvelte a helyet. Eddig minden jó dolog itt történt vele. A sok éves munka kifizetődni látszik. Érkeztével vidáman rántja az ajtót és egy dallamot fütyörészve érkezik be a kalmárba. Szeme sarkából észreveszi, hogy a vele egymagas férfi eltűnt, hátra hagyva a két leányzót. *
~ Na, erre kíváncsi vagyok. ~
*Legalábbis csak futólag kíváncsi. Ugyanis van egy kis elintézendő dolga a szobájában. Újonnan szerzett italait megpróbálja lefőzni jobbra, hogy ezzel se kopjon a technikája. Na meg persze, hogy kitapasztalja, mennyit tud, a csináld magad tákolmánya. Nehogy aztán pár használat után két keverés között mondja be az unalmast, mert akkor még magát hozná szégyenbe. Szobájába felérve boldogan érinti a tudat, miszerint senki sem kísérelt belépni a szobájába. Minden pont ott van, ahol azt ő távozásnál hagyta. Elkezdi megvizsgálni a párologtatóját. Először csak magában, de később keverés közben. Az első néhány keverés közepette nem érzékel semmilyen problémát, de legutolsó keverésnél az egyik csatlakozás elengedi a szerkezetet és az egész kiömlik a földre. Ezt az ork nem reagálja túl. Tisztában volt vele, ha nem ma, akkor holnap romlik el a szerkezet. Közelebb lép a szerkezethez és elkezdi felmérni a problémákat. Minden rosszabb dologról készít egy megjegyzést könyvébe, majd elkezdi forgatni a szerkezetet, hátha elkerüli valami a figyelmét. Amint megelégszik a találtakkal elkezdi szétszedni. Először a csatlakozásokat köti szét, majd az üvegeket szedi le. A törött, illetve egyszer használatos alkatrészeket a szemétbe dobja, ha nincs a szobájában, később leviszi. A bizonyítékot, mind az asztalról, mind a földről eltüntetve elindul lefelé. Helyet foglal a pultnál. A pultos „mit adhatok? ” kérdésére egy határozott Gyümölcs pálinka a válasz 11 arany összesen. Érkezik is a válasz.
Azt helyben leküldi, majd előkapja könyvét és elkezdi a következő kísérletének a tervrajzát felrajzolni. *
7143. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-22 11:23:15
Üzenet elküldve: 2024-04-22 11:23:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
- De az is csak akkor lenne a legjobb, ha magad építed a házad, vagy kunyhót, ha nem érzed annyira késznek magad. Mindenesetre, ha a lehetőség kínálná magát, én elfogadnám.
* Viszont a lehetőség nem éppen úgy szokta magát kínálni, mint a mesékben. A félelfnek a véleménye kissé különbözik Arsenor világjáró gondolatmenetével. Bár Ettvallder is szívesen utazgatna, mégsem próbálná bejárni a világot. Legalábbis egyedül biztos nem. Ahhoz megfelelő barátok kellenének, hogy ilyen mértékű utazást tegyen. *
- Vagy csak nem emlékszel.
* Teszi hozzá a végén. Elvégre valami olyasmit mondott, hogy ködös az emlékezete. Szóval lehet hogy már bejárta az ismert világot, csak nem emlékszik. *
- Sajna így nem kéne. Én úgy szoktam magamnak páncélt venni, hogy megnézem, milyen gyorsan tudok felállni, egy lehetséges vetődés után, illetve mennyire fáradok el egy kiadós futás után. Mondanom sem kell imádnak engem az árusok. Főleg mikor felveszem a páncéljukat, majd hanyatt vágódok a szoba közepén, vagy amikor kirohanok a boltból a páncéllal.
* Felnevet, majd iszik a poharából. Úgy látszik már ez is lassan kiürül. Sebaj, amíg pénze van, addig a határ a csillagos ég. *
- Így átgondolva, lehet jó kezdeményező. A meglepetés ereje mindig jól jön.
* Az azonnali változást viszont nem tudja hova tenni. Legalább, ha hangra váltana, vagy valami, de így kész katasztrófa. *
- De az is csak akkor lenne a legjobb, ha magad építed a házad, vagy kunyhót, ha nem érzed annyira késznek magad. Mindenesetre, ha a lehetőség kínálná magát, én elfogadnám.
* Viszont a lehetőség nem éppen úgy szokta magát kínálni, mint a mesékben. A félelfnek a véleménye kissé különbözik Arsenor világjáró gondolatmenetével. Bár Ettvallder is szívesen utazgatna, mégsem próbálná bejárni a világot. Legalábbis egyedül biztos nem. Ahhoz megfelelő barátok kellenének, hogy ilyen mértékű utazást tegyen. *
- Vagy csak nem emlékszel.
* Teszi hozzá a végén. Elvégre valami olyasmit mondott, hogy ködös az emlékezete. Szóval lehet hogy már bejárta az ismert világot, csak nem emlékszik. *
- Sajna így nem kéne. Én úgy szoktam magamnak páncélt venni, hogy megnézem, milyen gyorsan tudok felállni, egy lehetséges vetődés után, illetve mennyire fáradok el egy kiadós futás után. Mondanom sem kell imádnak engem az árusok. Főleg mikor felveszem a páncéljukat, majd hanyatt vágódok a szoba közepén, vagy amikor kirohanok a boltból a páncéllal.
* Felnevet, majd iszik a poharából. Úgy látszik már ez is lassan kiürül. Sebaj, amíg pénze van, addig a határ a csillagos ég. *
- Így átgondolva, lehet jó kezdeményező. A meglepetés ereje mindig jól jön.
* Az azonnali változást viszont nem tudja hova tenni. Legalább, ha hangra váltana, vagy valami, de így kész katasztrófa. *
7142. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-21 17:43:23
Üzenet elküldve: 2024-04-21 17:43:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Hajnali mámor//
*A másik ötletére üveges tekintettel a távolba nézve bólint.*
-Szép lenne. Te egyedül a természetben. A madarak csicsergésére kelni. Szívesen élnék vadászkunyhóban. Csak hiányozna az ilyen jóféle szesz és a világból is többet szeretnék még látni. Nem csak egy erdőt. Arthenior-on kívül nem láttam más várost. Azt, hiszem. Vagy van a krekantaur az óriáskígyóval. Meg ilyenek.
*Egyre kevésbé összeszedettek a gondolatai és de nem zavartatja magát és egyre többet beszél. Nem szerencsés párosítás. De a másikat talán nem zavarja mert még érdeklődik is. Arra ő csak vállat ránt.*
-Gondolom a lovagok azért hordják. Ha nem lenne jó akkor nem azzal védenék a drága lovagi testüket. Azt, nem tudom mennyire nehezek.
*Még próbálni se próbált fel olyat egyszer se. Persze lehet, hogy tényleg nem ér annyit, mint egy láncing vagy egy kombinált vért és csak magamutogatás. Ki tudja? A varázsfegyverével kapcsolatban a másik szavaira megint csak bólint.*
-Az. Be kell gyakorolni.
*Ettvalder jól látja. Akármilyen praktikus is lehet, de idegen dolog az, hogy a kezedben változik mássá a fegyver vagy el is tűnik. Kell hozzá a gyakorlás. A következő kérdésre megint csak biccent.*
-Pont ma. Vagy már tegnap. Nem tudom. Az ork ellen. Végigvágta a karját mikor hozzádobtam és nem tudta úgy forgatni a fegyverét. De így se volt könnyű ellenfél. Meg tudott vágni. Ha nincs rajtam páncél már annyi lett volna. Csak utána a pajzsomat nem tudtam rendesen fogni karddal a kézben. Még ki kell találni valamit.
*A másik ötletére üveges tekintettel a távolba nézve bólint.*
-Szép lenne. Te egyedül a természetben. A madarak csicsergésére kelni. Szívesen élnék vadászkunyhóban. Csak hiányozna az ilyen jóféle szesz és a világból is többet szeretnék még látni. Nem csak egy erdőt. Arthenior-on kívül nem láttam más várost. Azt, hiszem. Vagy van a krekantaur az óriáskígyóval. Meg ilyenek.
*Egyre kevésbé összeszedettek a gondolatai és de nem zavartatja magát és egyre többet beszél. Nem szerencsés párosítás. De a másikat talán nem zavarja mert még érdeklődik is. Arra ő csak vállat ránt.*
-Gondolom a lovagok azért hordják. Ha nem lenne jó akkor nem azzal védenék a drága lovagi testüket. Azt, nem tudom mennyire nehezek.
*Még próbálni se próbált fel olyat egyszer se. Persze lehet, hogy tényleg nem ér annyit, mint egy láncing vagy egy kombinált vért és csak magamutogatás. Ki tudja? A varázsfegyverével kapcsolatban a másik szavaira megint csak bólint.*
-Az. Be kell gyakorolni.
*Ettvalder jól látja. Akármilyen praktikus is lehet, de idegen dolog az, hogy a kezedben változik mássá a fegyver vagy el is tűnik. Kell hozzá a gyakorlás. A következő kérdésre megint csak biccent.*
-Pont ma. Vagy már tegnap. Nem tudom. Az ork ellen. Végigvágta a karját mikor hozzádobtam és nem tudta úgy forgatni a fegyverét. De így se volt könnyű ellenfél. Meg tudott vágni. Ha nincs rajtam páncél már annyi lett volna. Csak utána a pajzsomat nem tudtam rendesen fogni karddal a kézben. Még ki kell találni valamit.
7141. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2024-04-21 16:31:34
Üzenet elküldve: 2024-04-21 16:31:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Bájitalok ügyében//
*Míg Targhed mérlegel, ő az eddigi bájitalokat kezdi rakosgatni. Csak eközben jön rá, hogy voltaképpen már meg is történt, amire eddig várt, hiszen a zöld és lila varázsitalaiból nem egy, de mindjárt két fokozattal sötétebb lett. Pont, ahogy akarta. Vagyis immáron nincs semmi, amire várhatnak. Csak Targhed döntésére, hogy akar-e magának venni bájitalokat, s ha igen, milyeneket.
Végül az ork elhatározásra is jut e kérdésben, sőt, ki is fizeti az összeget előre. Orthus a pénzt átvéve kicsit elmereng, majd így szól.*
- Meg kell, hogy mondjam, eddig lenyűgözött a tehetsége. Úgy emlékszem, hogy a mai napon nem fizetek semmit, mivel ez a képességei próbája. De messze felülmúlta a várakozásaimat. Úgyhogy kérem, tekintse ezt a jóindulatom jelének!
* Azzal visszaad 120 aranyat Targhed Cagonnak, hiszen megállapodásuk értelmében ő minden keverésért, annak nehézségétől függetlenül 20 aranyat fizet. Hat darab bájitalt kapott, így most ezek keveréséért adja oda Targhed járandóságát. Nyilván az orknak az igazi üzlet nem ez lesz, hanem az olcsón beszerzett alapanyag a saját üzletéhez.
Miután a pénzt és a bájitalokat is gondosan elrendezte, így szól.*
- Gondolom indulhatunk.
*mondja, és ha Targhed se tiltakozik, akkor el is indul. A fogadóban odabiccent az asztaltársaságnak, majd kilép az ajtón.
Az épület előtt még mindig ott várakozik a teherhordó szekér a Morthimer ház címerével, a bakon Japher Campával. Orthus kocsisa, a felszabadított egykori wegtoreni rabszolga nagyot néz, amikor meglátja Targhedet. Sokan gondolják úgy, hogy Japher testőri feladatokat is ellát Orthus mellett, maga a kereskedő se tesz nagyon ellene, hogy mások ezt higgyék. A valóság azonban az, hogy Japher soha nem kockáztatná az életét vagy a testi épségét nem hogy Morthimerért, de még a szekeréért sem. Ennek ellenére Japher nem kedveli a fenyegető helyzeteket, akkor sem, ha a fenyegetés nem őfelé, hanem Orthusra irányul. Hiszen nem valószínű, hogy ha valaki rátámad Morthimerre, elég időt hagyna a kocsisának megmagyarázni, hogy ő ugyan nem fog gondot okozni. Targhed persze nem jelent fenyegetést, de kell még egy kis idő, mire erre Japher is rájön.
Orthus felkapaszkodik a kocsi bakjára és közli a kocsissal, hogy visszamennek a Piactérre. Aztán Targhedhez fordul.*
- Sajnos kénytelen lesz gyalogolni mellettünk. A bakon csak ketten férünk el, a raktér meg meg van pakolva.
*mondja. Ezzel együtt Targhed kényelmes tempóban haladhat mellettük egészen a Piactérig, mivel Morthimer teherhordó szekere nem egy gyors jármű, és méreteinél fogva nem is halad olyan gyorsan a városi tömegben.*
*Míg Targhed mérlegel, ő az eddigi bájitalokat kezdi rakosgatni. Csak eközben jön rá, hogy voltaképpen már meg is történt, amire eddig várt, hiszen a zöld és lila varázsitalaiból nem egy, de mindjárt két fokozattal sötétebb lett. Pont, ahogy akarta. Vagyis immáron nincs semmi, amire várhatnak. Csak Targhed döntésére, hogy akar-e magának venni bájitalokat, s ha igen, milyeneket.
Végül az ork elhatározásra is jut e kérdésben, sőt, ki is fizeti az összeget előre. Orthus a pénzt átvéve kicsit elmereng, majd így szól.*
- Meg kell, hogy mondjam, eddig lenyűgözött a tehetsége. Úgy emlékszem, hogy a mai napon nem fizetek semmit, mivel ez a képességei próbája. De messze felülmúlta a várakozásaimat. Úgyhogy kérem, tekintse ezt a jóindulatom jelének!
* Azzal visszaad 120 aranyat Targhed Cagonnak
, hiszen megállapodásuk értelmében ő minden keverésért, annak nehézségétől függetlenül 20 aranyat fizet. Hat darab bájitalt kapott, így most ezek keveréséért adja oda Targhed járandóságát. Nyilván az orknak az igazi üzlet nem ez lesz, hanem az olcsón beszerzett alapanyag a saját üzletéhez.Miután a pénzt és a bájitalokat is gondosan elrendezte, így szól.*
- Gondolom indulhatunk.
*mondja, és ha Targhed se tiltakozik, akkor el is indul. A fogadóban odabiccent az asztaltársaságnak, majd kilép az ajtón.
Az épület előtt még mindig ott várakozik a teherhordó szekér a Morthimer ház címerével, a bakon Japher Campával. Orthus kocsisa, a felszabadított egykori wegtoreni rabszolga nagyot néz, amikor meglátja Targhedet. Sokan gondolják úgy, hogy Japher testőri feladatokat is ellát Orthus mellett, maga a kereskedő se tesz nagyon ellene, hogy mások ezt higgyék. A valóság azonban az, hogy Japher soha nem kockáztatná az életét vagy a testi épségét nem hogy Morthimerért, de még a szekeréért sem. Ennek ellenére Japher nem kedveli a fenyegető helyzeteket, akkor sem, ha a fenyegetés nem őfelé, hanem Orthusra irányul. Hiszen nem valószínű, hogy ha valaki rátámad Morthimerre, elég időt hagyna a kocsisának megmagyarázni, hogy ő ugyan nem fog gondot okozni. Targhed persze nem jelent fenyegetést, de kell még egy kis idő, mire erre Japher is rájön.
Orthus felkapaszkodik a kocsi bakjára és közli a kocsissal, hogy visszamennek a Piactérre. Aztán Targhedhez fordul.*
- Sajnos kénytelen lesz gyalogolni mellettünk. A bakon csak ketten férünk el, a raktér meg meg van pakolva.
*mondja. Ezzel együtt Targhed kényelmes tempóban haladhat mellettük egészen a Piactérig, mivel Morthimer teherhordó szekere nem egy gyors jármű, és méreteinél fogva nem is halad olyan gyorsan a városi tömegben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409