Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 45 (881. - 900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
900. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 09:27:56
Üzenet elküldve: 2015-10-27 09:27:56
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Csak be kell állnia a pult mögé, és a Pinty rögtön virágzó hellyé változik. Akár ezt a következtetést is levonhatná a gyorsan szaporodó vendégsereg láttán. És hát, elég szerény hozzá, hogy le is vonja. Lassan megszámolni is nehéz lesz őket, és az áradatnak még mindig nincs vége. Gyorsan végigfürkészi, ki hogyan áll a lányok közül, növelik-e az üzlet forgalmát, és ki az, akire kiszolgálás vár még. Szívhez szóló dala ellenére a bárd még - Quinn nyelvezetével élve - mindig potyautas üzemmódban van. A kocsmák és a bordélyok egyes számú szabálya, hogy a fogyasztás elvén működnek. Szóval Meril formás hátsóját meg fogja billegetni, ha nem terelgeti a kiérdemesületlen rím- és dalfaragót abba az irányba, hogy magának és reménybeli aktusa alanyának is rendeljen végre valamit, és ne csak élvezze az ingyen kilátást a nagy csábítás közepette. Így talán a bárdnak is lehetne esélye arra, hogy megbillegesse Meril hátsóját, de kicsit más módon.
Végighallgatja Quinn jelentését, és bólint egyet. Szükség lesz a segítségére, hiszen egyáltalán nincs tisztában az itteni ügyekkel, és sok köze nincs is hozzájuk. Albun di Nomam nem holmi fogamzásgátló pálinkák osztogatására született.*
- Jól van, tiéd a pálinkák osztása, a lányok, és hely szolgáltatásainak kínálgatása, az enyém a kiszolgálás *adja ki az utasítást. Az nem foglalkoztatja különösebben, ért-e a fickó az ilyesmihez, saját példából tudja, hogy ez mit sem számít. Aztán már lép is újra a pulthoz. Ilyesmit azért nem minden nap lát az ember. Végre valaki, akire felnézhet. Szó szerint. Magas, kis testtömeggel bíró elf nő, aki valahogy mégis izmosnak tűnik. A rendelés tiszta, célra törő, nem vacakoló. Kedveli az ilyesmit. Édes életet amúgy is töltenie kell, ezt megteszi Ewangel számára, egy másik kupával viszont az új jövevénynek. És aztán gyorsan elrendezi a két Tündérmentőt is ha már egyszer Aletai letette az árát, és oda is tolja neki egy jókívánság kíséretében.*
- Parancsoljon, hölgyem *rakja le Rolseia elé az Édes életet, amit el is vehet, amint kifizette. Egy kíváncsi tekintet még rá, de egyelőre nem kérdezi meg, mi járatban van errefelé. Talán majd ha kicsit nyugalmasabb lesz a helyzet.*
- A szobát azzal a fickóval intézhetik *mutat Quinn felé, újra visszatérve Aletaihoz.*
- És nyugodtan lehet felőle, egy bordélyban nem hallatszanak ki a sikongások a többiek közül *halkít le félig már csak félig komolyan. Ez valóban az a hely, ahol nyugodt lelkivilággal kitömheti bárki a nőjét, anélkül, hogy pironkodnia kéne érte.*
*Csak be kell állnia a pult mögé, és a Pinty rögtön virágzó hellyé változik. Akár ezt a következtetést is levonhatná a gyorsan szaporodó vendégsereg láttán. És hát, elég szerény hozzá, hogy le is vonja. Lassan megszámolni is nehéz lesz őket, és az áradatnak még mindig nincs vége. Gyorsan végigfürkészi, ki hogyan áll a lányok közül, növelik-e az üzlet forgalmát, és ki az, akire kiszolgálás vár még. Szívhez szóló dala ellenére a bárd még - Quinn nyelvezetével élve - mindig potyautas üzemmódban van. A kocsmák és a bordélyok egyes számú szabálya, hogy a fogyasztás elvén működnek. Szóval Meril formás hátsóját meg fogja billegetni, ha nem terelgeti a kiérdemesületlen rím- és dalfaragót abba az irányba, hogy magának és reménybeli aktusa alanyának is rendeljen végre valamit, és ne csak élvezze az ingyen kilátást a nagy csábítás közepette. Így talán a bárdnak is lehetne esélye arra, hogy megbillegesse Meril hátsóját, de kicsit más módon.
Végighallgatja Quinn jelentését, és bólint egyet. Szükség lesz a segítségére, hiszen egyáltalán nincs tisztában az itteni ügyekkel, és sok köze nincs is hozzájuk. Albun di Nomam nem holmi fogamzásgátló pálinkák osztogatására született.*
- Jól van, tiéd a pálinkák osztása, a lányok, és hely szolgáltatásainak kínálgatása, az enyém a kiszolgálás *adja ki az utasítást. Az nem foglalkoztatja különösebben, ért-e a fickó az ilyesmihez, saját példából tudja, hogy ez mit sem számít. Aztán már lép is újra a pulthoz. Ilyesmit azért nem minden nap lát az ember. Végre valaki, akire felnézhet. Szó szerint. Magas, kis testtömeggel bíró elf nő, aki valahogy mégis izmosnak tűnik. A rendelés tiszta, célra törő, nem vacakoló. Kedveli az ilyesmit. Édes életet amúgy is töltenie kell, ezt megteszi Ewangel számára, egy másik kupával viszont az új jövevénynek. És aztán gyorsan elrendezi a két Tündérmentőt is ha már egyszer Aletai letette az árát, és oda is tolja neki egy jókívánság kíséretében.*
- Parancsoljon, hölgyem *rakja le Rolseia elé az Édes életet, amit el is vehet, amint kifizette. Egy kíváncsi tekintet még rá, de egyelőre nem kérdezi meg, mi járatban van errefelé. Talán majd ha kicsit nyugalmasabb lesz a helyzet.*
- A szobát azzal a fickóval intézhetik *mutat Quinn felé, újra visszatérve Aletaihoz.*
- És nyugodtan lehet felőle, egy bordélyban nem hallatszanak ki a sikongások a többiek közül *halkít le félig már csak félig komolyan. Ez valóban az a hely, ahol nyugodt lelkivilággal kitömheti bárki a nőjét, anélkül, hogy pironkodnia kéne érte.*
899. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:00:01
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:00:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Pult előtt//
* Az elfnek szerencséje volt, egyből sikerült elérnie Kagant és a Vezér adott is választ na meg gondolkodni valót Ewangelnek. Szemei nemsokára felpattannak megszüntetve a kapcsolatot és leplezve azt is, hogy már dolgoznak Harath feladatán.
Mire újra szembenéz a pultossal már előttük van a három ital. Bár maga körül érezte a tömeg növekedését de csak most néz jobban körbe. Ha az imént még egyedüli nő volt a teremben mostanra már harmadmagával boldogíthatja a másik nem képviselőit. Természetesen főleg társaira na meg a pult mögött álló Yerougara figyel. Meglepetten néz Aletaira a furcsa kérdés hallatán.*
- Szobát gondolom lehet bérelni, bár megeshet, hogy egy nőt vagy férfit is mellékelnek vele. *mondja szórakozottan de nemsokára már érkezik is a pontos válasz attól aki a takarításért felel az épületben. Úgy tűnik Ewangel gondolata nem nyert, pedig igazán érdekes lett volna mit kezdenek a fölös személlyel, vagy kettővel. Végül mégis hasznosnak tűnik a szoba kibérlése.*
- Beszélnünk kell majd hatszemközt. *szól Harathoz és Aletaihoz.*
- De gondolom ráér később is.
* Egyelőre többet nem mond, bevárja amíg visszakérdeznek vagy esetleg szem és fültanúktól mentes helyre vonulhatnak.*
- Igazad van, szórakozzunk. *válaszol igen csak késleltetve Aletai pár perccel ezelőtti szavaira és poharát koccintásra emeli majd alig egy picinyke kortyot megízlelve értékeli az elé került italt.*
- Nem rossz.
* Kíváncsian fordul a bárd felé. Az iménti szösszenet igen csak távol állt az ízlésvilágától de a zenei aláfestés kimondottan jó volt. Vajon rá lehetne venni, hogy folytassa? Az igazi művész akár beszélgetés közben is tudja pengetni a hangszerét. Látja, hogy igen csak el van merülve egy nő társaságában ezért végül nem zavarja meg valami visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.
Nemsoká újabb hölggyel bővül a társaság aki köszönt is hangosan mindenkit.*
- Szép napot neked is. *válaszol a harcias hercegnőnek majd érdeklődése Ale felé irányul.*
- És mégis milyen szórakozásra gondoltál? *kérdezi szendén megrebegtetve szempilláit.*
* Az elfnek szerencséje volt, egyből sikerült elérnie Kagant és a Vezér adott is választ na meg gondolkodni valót Ewangelnek. Szemei nemsokára felpattannak megszüntetve a kapcsolatot és leplezve azt is, hogy már dolgoznak Harath feladatán.
Mire újra szembenéz a pultossal már előttük van a három ital. Bár maga körül érezte a tömeg növekedését de csak most néz jobban körbe. Ha az imént még egyedüli nő volt a teremben mostanra már harmadmagával boldogíthatja a másik nem képviselőit. Természetesen főleg társaira na meg a pult mögött álló Yerougara figyel. Meglepetten néz Aletaira a furcsa kérdés hallatán.*
- Szobát gondolom lehet bérelni, bár megeshet, hogy egy nőt vagy férfit is mellékelnek vele. *mondja szórakozottan de nemsokára már érkezik is a pontos válasz attól aki a takarításért felel az épületben. Úgy tűnik Ewangel gondolata nem nyert, pedig igazán érdekes lett volna mit kezdenek a fölös személlyel, vagy kettővel. Végül mégis hasznosnak tűnik a szoba kibérlése.*
- Beszélnünk kell majd hatszemközt. *szól Harathoz és Aletaihoz.*
- De gondolom ráér később is.
* Egyelőre többet nem mond, bevárja amíg visszakérdeznek vagy esetleg szem és fültanúktól mentes helyre vonulhatnak.*
- Igazad van, szórakozzunk. *válaszol igen csak késleltetve Aletai pár perccel ezelőtti szavaira és poharát koccintásra emeli majd alig egy picinyke kortyot megízlelve értékeli az elé került italt.*
- Nem rossz.
* Kíváncsian fordul a bárd felé. Az iménti szösszenet igen csak távol állt az ízlésvilágától de a zenei aláfestés kimondottan jó volt. Vajon rá lehetne venni, hogy folytassa? Az igazi művész akár beszélgetés közben is tudja pengetni a hangszerét. Látja, hogy igen csak el van merülve egy nő társaságában ezért végül nem zavarja meg valami visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.
Nemsoká újabb hölggyel bővül a társaság aki köszönt is hangosan mindenkit.*
- Szép napot neked is. *válaszol a harcias hercegnőnek majd érdeklődése Ale felé irányul.*
- És mégis milyen szórakozásra gondoltál? *kérdezi szendén megrebegtetve szempilláit.*
898. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 18:06:02
Üzenet elküldve: 2015-10-26 18:06:02
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Aznap//
*Feltakarít. Mire mind befutnak ezek, és elkezd zsibongni a hely, végez is. És az elf hölgyike érkeztével koppantja a szutykos vízzel telt vödröt a pulton belül.*
-Semmi.
*Ad mogorva választ Aletainak, már említette neki az operáció tényét, alig egy órával ezelőtt. Mikor Plevet kísérgették.*
-Ziana kisasszony műtött.
*Egészíti ki a választ Viaka felé fordulva.
Jobb dolga nem lévén, és mivel parancsot sem kapott, hát veszi fel állandósult őrhelyét a csapos mellett, pulton belül, tartva azt a távolságot, mellyel még nem zavarja munkáját. És áll. Mellkasa előtt összefont karokkal, szobor merev arccal.
Majd észbe kapva sorol be mégis az Elsőtiszt mellé.*
-Segíthetek Uram? Tegyek jelentést?
*Mert azt már nagyon tenne. Nem kicsit elveszettnek érzi magát, ezen az imbolygó ladikon felettesei nélkül. És bár megfontolt fickó, hamar önállósítja magát, látva a forgalmat. És ad rövid, tömör válaszokat, az eddig elhangzott kérdésekre.*
-Szoba van. Tizenöt arany. Pipa van. De ő nem kap.
*A magyarázat már Essia felé szól.*
-A Fedélzetmester nem szereti, ha büdös a szátok. És nem takarítom el utánad. A pipát. Se.
*Kap észbe hamar, (már az elfogyasztott bódító füvek mennyiségéhez képest) és pontosít a megnevezésen.*
-Mármint Ziana kisasszony.
*Majd merül némaságba, míg élettelen tekintete a bennlévőket fürkészi. Mintha késő este lenne. Idézi elméjébe a rutinműveleteket, mit eddigi csaposoktól látott, és csendesen suttogva osztja meg mindazt, amit elér a rangidős tiszttel.*
-Uram? A lányokkal ilyenkor szokták megitatni a külön pálinkát.
*Bök állával az egyik pult alatti üvegre.*
-Hogy ne essenek teherbe. És kínálgatni szokták a lányokat, a vendégeknek, mintha káposzták lennének.
*Maga sem érti, mit keres az Elsőtiszt a pult mögött, miért csapol, de mindenképp emelte már ezzel is tekintélyét Quinn szemében. Meg aztán, megmondta a Kapitány is, csapos nem lehet akárkiből. Belőle, csak vészhelyzet esetén. tekintve legelső próbálkozását, mikor majd ezer aranyat vesztett a Ház a matróz modora miatt.*
-Csináljam?
*Mert engedély nélkül azért nem tenné.*
*Feltakarít. Mire mind befutnak ezek, és elkezd zsibongni a hely, végez is. És az elf hölgyike érkeztével koppantja a szutykos vízzel telt vödröt a pulton belül.*
-Semmi.
*Ad mogorva választ Aletainak, már említette neki az operáció tényét, alig egy órával ezelőtt. Mikor Plevet kísérgették.*
-Ziana kisasszony műtött.
*Egészíti ki a választ Viaka felé fordulva.
Jobb dolga nem lévén, és mivel parancsot sem kapott, hát veszi fel állandósult őrhelyét a csapos mellett, pulton belül, tartva azt a távolságot, mellyel még nem zavarja munkáját. És áll. Mellkasa előtt összefont karokkal, szobor merev arccal.
Majd észbe kapva sorol be mégis az Elsőtiszt mellé.*
-Segíthetek Uram? Tegyek jelentést?
*Mert azt már nagyon tenne. Nem kicsit elveszettnek érzi magát, ezen az imbolygó ladikon felettesei nélkül. És bár megfontolt fickó, hamar önállósítja magát, látva a forgalmat. És ad rövid, tömör válaszokat, az eddig elhangzott kérdésekre.*
-Szoba van. Tizenöt arany. Pipa van. De ő nem kap.
*A magyarázat már Essia felé szól.*
-A Fedélzetmester nem szereti, ha büdös a szátok. És nem takarítom el utánad. A pipát. Se.
*Kap észbe hamar, (már az elfogyasztott bódító füvek mennyiségéhez képest) és pontosít a megnevezésen.*
-Mármint Ziana kisasszony.
*Majd merül némaságba, míg élettelen tekintete a bennlévőket fürkészi. Mintha késő este lenne. Idézi elméjébe a rutinműveleteket, mit eddigi csaposoktól látott, és csendesen suttogva osztja meg mindazt, amit elér a rangidős tiszttel.*
-Uram? A lányokkal ilyenkor szokták megitatni a külön pálinkát.
*Bök állával az egyik pult alatti üvegre.*
-Hogy ne essenek teherbe. És kínálgatni szokták a lányokat, a vendégeknek, mintha káposzták lennének.
*Maga sem érti, mit keres az Elsőtiszt a pult mögött, miért csapol, de mindenképp emelte már ezzel is tekintélyét Quinn szemében. Meg aztán, megmondta a Kapitány is, csapos nem lehet akárkiből. Belőle, csak vészhelyzet esetén. tekintve legelső próbálkozását, mikor majd ezer aranyat vesztett a Ház a matróz modora miatt.*
-Csináljam?
*Mert engedély nélkül azért nem tenné.*
897. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 17:40:52
Üzenet elküldve: 2015-10-26 17:40:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - Ewa, Harath, Yero, Quinn, Ábson stb.//
*Szerencsére nem kell sokáig várni, hogy felbukkanjon végre valaki, aki hajlandó velük is foglalkozni, így nem áll be pultosnak. Ez nem sokkal az után történik, hogy Ewangel a kikapcsolódásuk első perceit kihasználva máris üzenni próbál a vezérnek.*
-Nem ér rá ez egy kicsit később? Szórakozzunk inkább!
*Szavai süket fülekre találnak, a lány pedig kötelességtudóan dől bele az ölébe, hogy koncentrálhasson, tőle várva a védelmet.*
~Remek!~
*Természetesen támasza lesz Ewangelnek, bár nem örül neki, hogy ilyen hamar felmordult benne a küldetéstudat. Főleg úgy különös az eset, hogy végre figyel rájuk valaki, és a tömeg elkezd sűrűsödni körülöttük. Van már pultos, és egy bárd is betévedt, aki kellemes zenével szórakoztatni is kezdi a triót, akikhez kapcsolódnak még mindenfelől ledér lányok és néhány utazó is.*
-Akkor megfogadom a tanácsát és kérek két tündérmentőt, valamint a kedvesemnek egy édes életet.
*Ha megkapja az italokat (Tündérmentők), akkor kifizeti érte a 28 aranyat, és nem különben teszi ezt az édesebb
"Édes élet" nevezetű nedűvel is, ami 10 aranyba kerül. Így mindenkinek odatolja azt, ami a szíve vágya, majd figyelmét a Quinn nevezetűre vezeti. Eddig elkerülte a figyelmét a földön és az asztalon lévő vér, feltehetően azért, mert a helység színe egyébként is túlnyomóan vörös.*
-Valami baj van!?
*Fordul a pultos felé, hogy jelezze segítő szándékát, majd a válasznak megfelelően teszi meg a továbbiakat. Remélhetőleg Ewa abbahagyta már mostanra a mentális fonalát, így az italát közelebb húzza, majd a Harath-tal és kedvesével történő koccintás után útjára engedi.*
-Mondja csak, van itt üres szoba is kiadó?
*Kérdezi, de csak akkor érdeklődik ilyen serényen, ha valóban nincs segítenivaló a vértócsa kérdésében. Egyébként a pőre nőcske és a bárd beszélgetése akaratlanul is felkelti a figyelmét, de kivételesen nem a nő látványa miatt, hanem azért, mert a bárd nagyon is emlékezteti valakire. Az anyját pont egy ilyen bordélyba járó fickó csinálta fel, ennek az eredménye lett Aletai. Úgy dönt, hogy néhány kósza pillantástól többet nem gondolkozik az ügyön és kíváncsian várja a pultos válaszát.*
*Szerencsére nem kell sokáig várni, hogy felbukkanjon végre valaki, aki hajlandó velük is foglalkozni, így nem áll be pultosnak. Ez nem sokkal az után történik, hogy Ewangel a kikapcsolódásuk első perceit kihasználva máris üzenni próbál a vezérnek.*
-Nem ér rá ez egy kicsit később? Szórakozzunk inkább!
*Szavai süket fülekre találnak, a lány pedig kötelességtudóan dől bele az ölébe, hogy koncentrálhasson, tőle várva a védelmet.*
~Remek!~
*Természetesen támasza lesz Ewangelnek, bár nem örül neki, hogy ilyen hamar felmordult benne a küldetéstudat. Főleg úgy különös az eset, hogy végre figyel rájuk valaki, és a tömeg elkezd sűrűsödni körülöttük. Van már pultos, és egy bárd is betévedt, aki kellemes zenével szórakoztatni is kezdi a triót, akikhez kapcsolódnak még mindenfelől ledér lányok és néhány utazó is.*
-Akkor megfogadom a tanácsát és kérek két tündérmentőt, valamint a kedvesemnek egy édes életet.
*Ha megkapja az italokat (Tündérmentők), akkor kifizeti érte a 28 aranyat, és nem különben teszi ezt az édesebb
"Édes élet" nevezetű nedűvel is, ami 10 aranyba kerül. Így mindenkinek odatolja azt, ami a szíve vágya, majd figyelmét a Quinn nevezetűre vezeti. Eddig elkerülte a figyelmét a földön és az asztalon lévő vér, feltehetően azért, mert a helység színe egyébként is túlnyomóan vörös.*-Valami baj van!?
*Fordul a pultos felé, hogy jelezze segítő szándékát, majd a válasznak megfelelően teszi meg a továbbiakat. Remélhetőleg Ewa abbahagyta már mostanra a mentális fonalát, így az italát közelebb húzza, majd a Harath-tal és kedvesével történő koccintás után útjára engedi.*
-Mondja csak, van itt üres szoba is kiadó?
*Kérdezi, de csak akkor érdeklődik ilyen serényen, ha valóban nincs segítenivaló a vértócsa kérdésében. Egyébként a pőre nőcske és a bárd beszélgetése akaratlanul is felkelti a figyelmét, de kivételesen nem a nő látványa miatt, hanem azért, mert a bárd nagyon is emlékezteti valakire. Az anyját pont egy ilyen bordélyba járó fickó csinálta fel, ennek az eredménye lett Aletai. Úgy dönt, hogy néhány kósza pillantástól többet nem gondolkozik az ügyön és kíváncsian várja a pultos válaszát.*
896. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 16:00:11
Üzenet elküldve: 2015-10-26 16:00:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Aki hallja és Yero//
-Eh, látom itt sem sajnálják a mézet.
*Dörmögi kritikáját Artheniorról kissé mély hangján. Ha valaki hallja az utcán, esetleg furcsán néz rá, ő csak egy gúnyos fejbökéssel nyugtázza, ha egyáltalán észreveszi.*
~Ugyan apám királysága messze a legdíszítettebb, amit valaha láttam. Fényűző, pazarló idióta.~
*A sikátorokba térve köp is egyet a földre. Rég volt már, hogy kilépett saját birodalmából. Indulatok vezérelték, düh, de még mindig büszke ezen tettére. S ha ott marad, biztosan nem egy koszos sikátorban botorkálna a vad, akár betegségeket is hordozó kóbor állatok között. Ágyában, vagy apja halálát követően kényelmes, kipárnázott trónján ülhetne.*
~De abban mi az izgalom?~
*Megtorpan az utca végére érve és sóhajtva egyet megvakarja a fejét. Körbenéz, gondolkodóan csücsörít és ölbe tett kézzel forgolódik az úton. Hova is akar ő menni?*
-A rosseb egye már meg! Valami kocsma is megteszi. Azt hiszem...
*Meg is pillant egyet a közelben. Fehér falak, mondhatni díszes épület. De ha gyerek lenne is megmondaná, hogy egy szórakozóhely előtt áll.
A bejárati ajtót veszi célba, aminek ajtaját csak kinyitja, de amíg nem köszön, be sem zárja.*
-Kedves egészséget mindenkinek!
*Hangzik az ő hazájában gyakran használt polgári köszönés. Elég hangosan mondja, hogy a többség hallja, ugyanis fennhangon, de még nem kiabálva teszi. Közelebb lépdel a pulthoz és nyomban meg is szólítja a mögötte állót.*
-Egy adag bort kérek. Valami édes fajtát.
*Kemény kötésű harcos és hercegnő... Azaz ennek mára már csak a fele igaz. De ha valamit jobban szeret a fölösleges vérontásnál és szájtépésnél, az a finom bor.*
A hozzászólás írója (Rolseia Knategor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.26 16:02:26
-Eh, látom itt sem sajnálják a mézet.
*Dörmögi kritikáját Artheniorról kissé mély hangján. Ha valaki hallja az utcán, esetleg furcsán néz rá, ő csak egy gúnyos fejbökéssel nyugtázza, ha egyáltalán észreveszi.*
~Ugyan apám királysága messze a legdíszítettebb, amit valaha láttam. Fényűző, pazarló idióta.~
*A sikátorokba térve köp is egyet a földre. Rég volt már, hogy kilépett saját birodalmából. Indulatok vezérelték, düh, de még mindig büszke ezen tettére. S ha ott marad, biztosan nem egy koszos sikátorban botorkálna a vad, akár betegségeket is hordozó kóbor állatok között. Ágyában, vagy apja halálát követően kényelmes, kipárnázott trónján ülhetne.*
~De abban mi az izgalom?~
*Megtorpan az utca végére érve és sóhajtva egyet megvakarja a fejét. Körbenéz, gondolkodóan csücsörít és ölbe tett kézzel forgolódik az úton. Hova is akar ő menni?*
-A rosseb egye már meg! Valami kocsma is megteszi. Azt hiszem...
*Meg is pillant egyet a közelben. Fehér falak, mondhatni díszes épület. De ha gyerek lenne is megmondaná, hogy egy szórakozóhely előtt áll.
A bejárati ajtót veszi célba, aminek ajtaját csak kinyitja, de amíg nem köszön, be sem zárja.*
-Kedves egészséget mindenkinek!
*Hangzik az ő hazájában gyakran használt polgári köszönés. Elég hangosan mondja, hogy a többség hallja, ugyanis fennhangon, de még nem kiabálva teszi. Közelebb lépdel a pulthoz és nyomban meg is szólítja a mögötte állót.*
-Egy adag bort kérek. Valami édes fajtát.
*Kemény kötésű harcos és hercegnő... Azaz ennek mára már csak a fele igaz. De ha valamit jobban szeret a fölösleges vérontásnál és szájtépésnél, az a finom bor.*
A hozzászólás írója (Rolseia Knategor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.26 16:02:26
895. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 15:58:59
Üzenet elküldve: 2015-10-26 15:58:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meril Falasse//
*Ábson szíve hevesen ver. Ennek tetejébe még melege is van az amúgy lenge gúnyájában. Nem izzad, nem egy izzadósfajta, de azért a nedvesség érzet meg van benne. A gyomrában érez valami háborgást is. Nem kétséges, az előtte ülő Meril nagy hatást gyakorol rá. De a sok rutin meg az évek nem azért vannak mögötte, hogy egy ilyen szokványos helyzetben ne tudjon teljesíteni. Igyekszik felül kerekedni a testiség minden vonzalmán. Próbálja figyelmen kívül hagyni Meril huncut kacagásait. Ezek billentik ki legjobban a koncentrációból. Ezért nyugodtan folytatja a megkezdett társalgást.*
- Meril? Tetszik a név meg ismerős is valahonnan. Most hogy jobban megnézlek, te magad is annak tűnsz. Hátha eszembe jut majd. *Mielőtt Meril tovább folytatná a mondókáját, előtte közelebb hajol Ábsonhoz. Számtalan válaszreakciója közül, amik csendben a testében játszódnak le, csak az ujjainak fürge mozgása kiemelendő. Ki is használja az alkalmat, a lágyabbnál is lágyabb, a gyorstól valamivel lomhább dallamot játszik. Halkan, ne hogy a beszélő hölgyet megzavarja vele. Érdeklődéssel és izgalommal hallgatja a nő múltjával kapcsolatos szűkszavú beszámolót. Két szón meg akad a figyelme.*
~Táncos lány? Egy Pinty? Szerintem, ez el akar engem csábítani.~ *Jelenti ki Ábson magában, az eddig látottakból leszűrhető tanulságokat. Meglepő módon nem zavarják a fejében összerakott elméletek egy cseppet sem. Beindulnak bizonyos, csak férfiakra jellemző reakciók. Nem hazudtolja meg önmagát és a férfi nemet az ifjú bárd. Ezzel párhuzamosan a fantáziája is el kezd mozgolódni, mondhatni az erkölcstelen irányba. Ezen nem segít Meril viselkedése sem. Ábson magában nem lépné túl azt a bizonyos határt, ha a nő nem engedné feljebb csúszni a szoknyáját, és ha nem nézné oly vágyakozva. A bárdban meg is szólal egy jóakaró hang.*
~Ne is figyelj rá! Önkontroll. Igyál meg valami üdítőt és állj tovább! Minek? Minek menjek tovább. Hallgass el te hülye!~ *Keményen viaskodik magában/magával. Végül az erősebb nyer, az, amelyik maradni akar.*
- Á butaság, a bárdok nem annyira megközelíthetetlenek. Vagy ha még is, akkor jó munkát végeztek, ugyanis sokan rájátszanak erre. Én jómagam nem vagyok megközelíthetetlen. Bennem nincsenek semmi, ami feszélyezne itt künn. Én nem titkolózom, arról beszélek, amiről kérdeznek. Tudtad, hogy minden bárd, legalábbis én, csak igazat mondhat? *Füllent a végén egy kisebbet. Ennyi még belefér* Hogy mi szél hozott erre? Hát… lássuk csak! Vándorlok. Erre is, arra is, amerre kedvem tartja. És még mielőtt megkérdezed nem túl izgalmas. Séta séta hátán. Jobban belegondolva belehalok az unalomba. Ennek tetejébe még a művészetemet sem értékelik kellőképpen. Nem igaz. Mondd csak Meril, mit lehet itt csinálni, hogy ne haljak meg? Te mit szoktál tenni ez ellen?
*Ábson szíve hevesen ver. Ennek tetejébe még melege is van az amúgy lenge gúnyájában. Nem izzad, nem egy izzadósfajta, de azért a nedvesség érzet meg van benne. A gyomrában érez valami háborgást is. Nem kétséges, az előtte ülő Meril nagy hatást gyakorol rá. De a sok rutin meg az évek nem azért vannak mögötte, hogy egy ilyen szokványos helyzetben ne tudjon teljesíteni. Igyekszik felül kerekedni a testiség minden vonzalmán. Próbálja figyelmen kívül hagyni Meril huncut kacagásait. Ezek billentik ki legjobban a koncentrációból. Ezért nyugodtan folytatja a megkezdett társalgást.*
- Meril? Tetszik a név meg ismerős is valahonnan. Most hogy jobban megnézlek, te magad is annak tűnsz. Hátha eszembe jut majd. *Mielőtt Meril tovább folytatná a mondókáját, előtte közelebb hajol Ábsonhoz. Számtalan válaszreakciója közül, amik csendben a testében játszódnak le, csak az ujjainak fürge mozgása kiemelendő. Ki is használja az alkalmat, a lágyabbnál is lágyabb, a gyorstól valamivel lomhább dallamot játszik. Halkan, ne hogy a beszélő hölgyet megzavarja vele. Érdeklődéssel és izgalommal hallgatja a nő múltjával kapcsolatos szűkszavú beszámolót. Két szón meg akad a figyelme.*
~Táncos lány? Egy Pinty? Szerintem, ez el akar engem csábítani.~ *Jelenti ki Ábson magában, az eddig látottakból leszűrhető tanulságokat. Meglepő módon nem zavarják a fejében összerakott elméletek egy cseppet sem. Beindulnak bizonyos, csak férfiakra jellemző reakciók. Nem hazudtolja meg önmagát és a férfi nemet az ifjú bárd. Ezzel párhuzamosan a fantáziája is el kezd mozgolódni, mondhatni az erkölcstelen irányba. Ezen nem segít Meril viselkedése sem. Ábson magában nem lépné túl azt a bizonyos határt, ha a nő nem engedné feljebb csúszni a szoknyáját, és ha nem nézné oly vágyakozva. A bárdban meg is szólal egy jóakaró hang.*
~Ne is figyelj rá! Önkontroll. Igyál meg valami üdítőt és állj tovább! Minek? Minek menjek tovább. Hallgass el te hülye!~ *Keményen viaskodik magában/magával. Végül az erősebb nyer, az, amelyik maradni akar.*
- Á butaság, a bárdok nem annyira megközelíthetetlenek. Vagy ha még is, akkor jó munkát végeztek, ugyanis sokan rájátszanak erre. Én jómagam nem vagyok megközelíthetetlen. Bennem nincsenek semmi, ami feszélyezne itt künn. Én nem titkolózom, arról beszélek, amiről kérdeznek. Tudtad, hogy minden bárd, legalábbis én, csak igazat mondhat? *Füllent a végén egy kisebbet. Ennyi még belefér* Hogy mi szél hozott erre? Hát… lássuk csak! Vándorlok. Erre is, arra is, amerre kedvem tartja. És még mielőtt megkérdezed nem túl izgalmas. Séta séta hátán. Jobban belegondolva belehalok az unalomba. Ennek tetejébe még a művészetemet sem értékelik kellőképpen. Nem igaz. Mondd csak Meril, mit lehet itt csinálni, hogy ne haljak meg? Te mit szoktál tenni ez ellen?
894. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 15:29:14
Üzenet elküldve: 2015-10-26 15:29:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - Essia//
- Azonnal, hölgyem *biccent egyet lány felé, jelezve, hogy megértette a kérést, és borzasztó kötelességtudó pultos révén rögvest teljesíteni is fogja. Színészi teljesítménye már-már figyelemre méltó. Majdnem hihetőnek tűnik, hogy alkalmazott itt. Kicsit gondolkodnia kell, de van róla némi fogalma, merre is talál gyógyteákat. Ő ugyan még nem ivott itt ilyesmit, de a megnyitó napján kifigyelte, hol tartják és honnan mérik őket. Szóval könnyen tud belőlük mérni.*
~ Méregerős lesz, afelől biztos lehetsz. És reménykedjünk, hogy nem rakok bele véletlenül valódi mérget. ~
- A víznek kell egy kis idő *jelzi. Akkor sem lett volna ideje előkészíteni azt, ha akarta volna, lévén nemrég állt be a pultba. Az edény ott van hozzá, vizet tölt, nem túl sokat, így meglehetősen hamar fel tudja forralni. Csésze, gyógynövény, víz, egy-két választható kiegészítő édesítőként, s néhány percen belül oda is tolja a végeredményt a kiérdemesült kurtizán elé.*
- Egészségére *veszi elő a legjobb báli mosolyát, csöppet sem bánva, ha esetleg a keményebb stílusú lányt ez felkergeti a falra. Hiszen hogy is ne tehetné meg, hogy ne legyen roppant udvarias bárkivel is, aki ide téved, a pult túloldalára.*
- Azonnal, hölgyem *biccent egyet lány felé, jelezve, hogy megértette a kérést, és borzasztó kötelességtudó pultos révén rögvest teljesíteni is fogja. Színészi teljesítménye már-már figyelemre méltó. Majdnem hihetőnek tűnik, hogy alkalmazott itt. Kicsit gondolkodnia kell, de van róla némi fogalma, merre is talál gyógyteákat. Ő ugyan még nem ivott itt ilyesmit, de a megnyitó napján kifigyelte, hol tartják és honnan mérik őket. Szóval könnyen tud belőlük mérni.*
~ Méregerős lesz, afelől biztos lehetsz. És reménykedjünk, hogy nem rakok bele véletlenül valódi mérget. ~
- A víznek kell egy kis idő *jelzi. Akkor sem lett volna ideje előkészíteni azt, ha akarta volna, lévén nemrég állt be a pultba. Az edény ott van hozzá, vizet tölt, nem túl sokat, így meglehetősen hamar fel tudja forralni. Csésze, gyógynövény, víz, egy-két választható kiegészítő édesítőként, s néhány percen belül oda is tolja a végeredményt a kiérdemesült kurtizán elé.*
- Egészségére *veszi elő a legjobb báli mosolyát, csöppet sem bánva, ha esetleg a keményebb stílusú lányt ez felkergeti a falra. Hiszen hogy is ne tehetné meg, hogy ne legyen roppant udvarias bárkivel is, aki ide téved, a pult túloldalára.*
893. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:58:14
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:58:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Pult, Yero//
*Kicsit elkedvetlenedik a válasz hallatán, de ettől eszébe is jut a cél ami miatt lejött az ágyából.*
-Akkor főzz egy adag teát. Ha jól emlékszen vannak Gyógyteák, na azok közül a másnaposságra valót kérem.*Azzal elő is kapar 5 aranyat a pultosnak.*
-De valami méreg erős legyen.*Hangjával érezteti, hogy nem szeretne visszabeszélést hallani, meg hülye kifogásokat arról, hogy a pultos netán nem tudja melyik az a tea. Közben abban is reménykedik, hogy amaz tart készenlétben forró vizet, és nem kell megvárni amíg friss vizet tesz oda. Miután leadta a rendelést körbenéz, hogy felmérje ki lehet olyan vendég aki foglalkozást igényel, szigorúan csak a tea után. Fel is tűnik neki a szőke fickó, akiről sokat elárul, hogy már ilyen korai órában alkoholizál.~Vajon arra is akad pénz, hogy esetleg engem igénybe vegyen? No majd nemsokára megtudom, addigra valószínűleg elég ittas lesz bármihez.~Tekintete visszakanyarodik Yerouhához várakozóan szemlélve őt, közben gondolatban felkészülve a következő pár órára, amit valószínűleg ismét alkohol és férfiak társaságában fog tölteni.*
*Kicsit elkedvetlenedik a válasz hallatán, de ettől eszébe is jut a cél ami miatt lejött az ágyából.*
-Akkor főzz egy adag teát. Ha jól emlékszen vannak Gyógyteák, na azok közül a másnaposságra valót kérem.*Azzal elő is kapar 5 aranyat a pultosnak.*
-De valami méreg erős legyen.*Hangjával érezteti, hogy nem szeretne visszabeszélést hallani, meg hülye kifogásokat arról, hogy a pultos netán nem tudja melyik az a tea. Közben abban is reménykedik, hogy amaz tart készenlétben forró vizet, és nem kell megvárni amíg friss vizet tesz oda. Miután leadta a rendelést körbenéz, hogy felmérje ki lehet olyan vendég aki foglalkozást igényel, szigorúan csak a tea után. Fel is tűnik neki a szőke fickó, akiről sokat elárul, hogy már ilyen korai órában alkoholizál.~Vajon arra is akad pénz, hogy esetleg engem igénybe vegyen? No majd nemsokára megtudom, addigra valószínűleg elég ittas lesz bármihez.~Tekintete visszakanyarodik Yerouhához várakozóan szemlélve őt, közben gondolatban felkészülve a következő pár órára, amit valószínűleg ismét alkohol és férfiak társaságában fog tölteni.*
892. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:35:08
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:35:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Ábson Elbrett//
*A férfinak nem kell csalódnia, természetesen Meril megjutalmazza egy halk nevetéssel meglehetősen sajátos humorát.*
- Kíváncsian várom.
*Húzódik egy sunyi kis mosoly ajkaira, valójában nagyon is kritikus szemmel figyeli a muzsikát, noha erről az idegennek nem kell tudnia... és nem is fog, arról a lány gondoskodik. Persze lehetséges, hogy nem is lesz szükség arcizmainak szabályozására, elvégre gyakran érik meglepetések. Az igazi zenéhez amúgy is kissé őrültnek kell lennie, másképp honnan jönne a szenvedély? Mindenesetre Ábson nem csak a szavakat szórja, már rá is zendít, a pinty tekintete pedig a lantot pengető ujjakra kalandozik. Mindig is kedvelte a zenészeket, noha ezt a fiút nehezen lehetne komolyan szemlélni. Mindenesetre a szórakozás nem marad el, egy újabb csengő kuncogással és némi tapssal értékeli a produkciót.*
- Feleslegesen szerénykedsz, régen szórakoztam ilyen jól.
*Mogyorószín tekintetében azért csillog némi csalafintaság, és mosolyában is ott leledzik a pimaszság, de amennyiben jól látta, a bárdban is megvan az önkritika, így biztosan nem bántja majd a leányzó rejtett szórakozottsága.*
- Meril Falasse. *Mutatkozik be ő is, érdeklődve keresi a férfi pillantását, finoman hajol közelebb, mintha éppen egy titkot készülne a fülébe súgni.* Wegtoreni táncos, és egyben a bordély egyik pintye... mondhatjuk, hogy elszöktem otthonról. Többet akartam látni a világból.
*Kuncog fel halkan a lány, noha a történet koránt sem ilyen egyszerű, ám természetesen nem szándékszik mindent megosztani az idegennel. Persze azt azért látja, hogy némi biztatásra volna szüksége a férfinak, hogy összeszedje magát ezekben a reggeli órákban. Lábait egy határozott mozdulattal keresztbe veti, hagyja szoknyáját alig érezhetően feljebb csusszanni, vágyakozó pillantást vet Ábson ajkaira, mielőtt még visszakúszna tekintete a férfi szemeire.*
- Valójában mindig is rajongtam a bárdokért... de olyan megközelíthetetlennek tűntek. Megtiszteltetés megismerni egy magadfajtát. Vándor zenész vagy? Mi hozott erre a helyre ilyen korai órákban?
*A férfinak nem kell csalódnia, természetesen Meril megjutalmazza egy halk nevetéssel meglehetősen sajátos humorát.*
- Kíváncsian várom.
*Húzódik egy sunyi kis mosoly ajkaira, valójában nagyon is kritikus szemmel figyeli a muzsikát, noha erről az idegennek nem kell tudnia... és nem is fog, arról a lány gondoskodik. Persze lehetséges, hogy nem is lesz szükség arcizmainak szabályozására, elvégre gyakran érik meglepetések. Az igazi zenéhez amúgy is kissé őrültnek kell lennie, másképp honnan jönne a szenvedély? Mindenesetre Ábson nem csak a szavakat szórja, már rá is zendít, a pinty tekintete pedig a lantot pengető ujjakra kalandozik. Mindig is kedvelte a zenészeket, noha ezt a fiút nehezen lehetne komolyan szemlélni. Mindenesetre a szórakozás nem marad el, egy újabb csengő kuncogással és némi tapssal értékeli a produkciót.*
- Feleslegesen szerénykedsz, régen szórakoztam ilyen jól.
*Mogyorószín tekintetében azért csillog némi csalafintaság, és mosolyában is ott leledzik a pimaszság, de amennyiben jól látta, a bárdban is megvan az önkritika, így biztosan nem bántja majd a leányzó rejtett szórakozottsága.*
- Meril Falasse. *Mutatkozik be ő is, érdeklődve keresi a férfi pillantását, finoman hajol közelebb, mintha éppen egy titkot készülne a fülébe súgni.* Wegtoreni táncos, és egyben a bordély egyik pintye... mondhatjuk, hogy elszöktem otthonról. Többet akartam látni a világból.
*Kuncog fel halkan a lány, noha a történet koránt sem ilyen egyszerű, ám természetesen nem szándékszik mindent megosztani az idegennel. Persze azt azért látja, hogy némi biztatásra volna szüksége a férfinak, hogy összeszedje magát ezekben a reggeli órákban. Lábait egy határozott mozdulattal keresztbe veti, hagyja szoknyáját alig érezhetően feljebb csusszanni, vágyakozó pillantást vet Ábson ajkaira, mielőtt még visszakúszna tekintete a férfi szemeire.*
- Valójában mindig is rajongtam a bárdokért... de olyan megközelíthetetlennek tűntek. Megtiszteltetés megismerni egy magadfajtát. Vándor zenész vagy? Mi hozott erre a helyre ilyen korai órákban?
891. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:07:16
Üzenet elküldve: 2015-10-26 14:07:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ábson, Enchris//
~Ez igen! Szeretem ha egy pultos ért a dolgához. Látom a fickón, hogy nem először csinál ilyet.~
*Bárki azt gondolná, ez alapvető dolog, de nem. A mai világban meg kell becsülni az ilyen remek embereket. Ők teszik Felyr számára is elviselhető hellyé ezt az életnek nevezett, földi pöcegödröt. -Tündérmentő hmm? *Csillan fel a szeme* Remekül hangzik, viszont most az én lelkem megmentését foglya szolgálni! *Jelenti ki, miközben a pultra teszi a 14 aranyat. Örül, hogy ilyen hamar hozzájutott a vágyott alkoholhoz. Miután kezében tudja kupáját, nem is foglalkozik tovább mással, leül egy közeli asztalhoz, nem törődve a már ott tartózkodó kettővel sem. Végre kettesben lehet dédelgetett italával.*
~Ez igen! Szeretem ha egy pultos ért a dolgához. Látom a fickón, hogy nem először csinál ilyet.~
*Bárki azt gondolná, ez alapvető dolog, de nem. A mai világban meg kell becsülni az ilyen remek embereket. Ők teszik Felyr számára is elviselhető hellyé ezt az életnek nevezett, földi pöcegödröt. -Tündérmentő hmm? *Csillan fel a szeme* Remekül hangzik, viszont most az én lelkem megmentését foglya szolgálni! *Jelenti ki, miközben a pultra teszi a 14 aranyat.
Örül, hogy ilyen hamar hozzájutott a vágyott alkoholhoz. Miután kezében tudja kupáját, nem is foglalkozik tovább mással, leül egy közeli asztalhoz, nem törődve a már ott tartózkodó kettővel sem. Végre kettesben lehet dédelgetett italával.*
890. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 13:14:08
Üzenet elküldve: 2015-10-26 13:14:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - Pintyek//
*Az idő múlását mi sem mutatja jobban, hogy egyre s másra jelennek meg a ledér hölgyikék idelent, és tévelyednek el a pult környékére, sokoldalúságának élő helyszínére. Így legalább alaposabban is meg tudja figyelni a felhozatalt. Érdekeltként jobb, ha ismeri, kik futtatják a boltot. Azért közben az ital és dohánykínálatot is igyekszik felmérni, mi micsoda, meg kitalálni, hogy melyiknek lehet speciális hatása. Ehhez persze Ziana kéne, de őt sehol sem látja most. Szóval maradnak a Pintyek: a daltudományi munkásságát elismerő kis bájos Meril, a pultügyi doktorátusán meglepődött imádnivaló Viaka, és a fura, de izgalmasnak tűnő csaj, aki mindig pipás marad. Meghajlás, igenléssel és bólintással egybekötött vigyor, valamint fejrázás a részük, az előbbi sorrendben.*
- Sajnos nincs *imitálja nem igazán létező zsebei kifordítását.* - Tartok tőle, valahol az előző életemben maradhatott. De én helyedben megkérdezném azt a fickót *mutat Quinnre, az elsőtisztelőre.*
- Matrózformának tűnik, azoknál mindig szokott ilyesmi lenni. *Adott egyet a sztereotípiáknak, de ez így van rendjén.* - Ha meg nincs, akkor szerzünk egyet, elég nagy a világ hozzá.
*Az idő múlását mi sem mutatja jobban, hogy egyre s másra jelennek meg a ledér hölgyikék idelent, és tévelyednek el a pult környékére, sokoldalúságának élő helyszínére. Így legalább alaposabban is meg tudja figyelni a felhozatalt. Érdekeltként jobb, ha ismeri, kik futtatják a boltot. Azért közben az ital és dohánykínálatot is igyekszik felmérni, mi micsoda, meg kitalálni, hogy melyiknek lehet speciális hatása. Ehhez persze Ziana kéne, de őt sehol sem látja most. Szóval maradnak a Pintyek: a daltudományi munkásságát elismerő kis bájos Meril, a pultügyi doktorátusán meglepődött imádnivaló Viaka, és a fura, de izgalmasnak tűnő csaj, aki mindig pipás marad. Meghajlás, igenléssel és bólintással egybekötött vigyor, valamint fejrázás a részük, az előbbi sorrendben.*
- Sajnos nincs *imitálja nem igazán létező zsebei kifordítását.* - Tartok tőle, valahol az előző életemben maradhatott. De én helyedben megkérdezném azt a fickót *mutat Quinnre, az elsőtisztelőre.*
- Matrózformának tűnik, azoknál mindig szokott ilyesmi lenni. *Adott egyet a sztereotípiáknak, de ez így van rendjén.* - Ha meg nincs, akkor szerzünk egyet, elég nagy a világ hozzá.
889. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 11:10:45
Üzenet elküldve: 2015-10-26 11:10:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés az ivóba-Majd pult//
*Essia szépen rendebe rakott ruhákkal érkezik a terembe melyben már ilyen hajnalok hajnalán vannak népek. Nem igazán van kedve már most megkezdeni a műszakot, sőt ha tehetné aludna még pár órácskát, mivel az előző este is hosszú volt, viszont a hasogató fejfájás és torka pergamen szárazságához való egyre komolyabb hasonlósága kiüldözik a pihe puha ágyikójából. Tehát fel kell öltözni, mert legyen bármilyen kegyetlenül is az ember a kinézete határozza meg mások szemében. Szóval most szépen felöltözve botorkál le a sminkje alá rejtett karikás szemekkel az ivóba, hogy igyon egy forró teát némi pálinkával lenyomatva.*
-Hogy egyesek milyen korán jönnek.*Motyogja halkan az orra alá, miközben végigfuttatja a szemét azokon akik képesek hajnalok hajnalán felkelni. Az első dolog, ami miatt egy pillanatra meg is kell állnia az a pultos.~Na remélem tud legalább teát készíteni.~Az ismeretlen és ismerős arcok viszont egészen addig kötik le, hogy felmérje körülbelül mennyi ideje van meginni a teáját mielőtt a vendégekkel kéne foglalkoznia. A terem padlójának elérését követően azonnal a pultot célozza meg. Ahova oda is telepszik azonnal. Megvárja, hogy a ficsúr a másik oldalon pont annyira ráérjen, amennyi szükséges a rövid reggeli beszélgetésekhez amik egy hosszú éjszaka után elő szoktak fordulni.*
-Jó reggelt! Igazán meglep, hogy téged látlak itt.*Kedvesen elmosolyodik miközben letelepszik a pulthoz, és már nyúl is rossz szokásához híven az oldalához, hogy előszedje pipáját amit viszont a lantjával együtt elhagyott azon az éjszakán amikor először keveredett ide. Sokadszor is átkozódik magában, és megígéri magának, hogy elmegy beszerezni egy újat, amire valószínűleg ismét nem fog sor kerülni, mivel valamiért mindig lehet halasztani a dolgot.*
-Nincs egy kölcsön pipád véletlenül?*Fordul ismét a pultoshoz egy rövid időre megfeledkezve a teázási kényszerről.*
*Essia szépen rendebe rakott ruhákkal érkezik a terembe melyben már ilyen hajnalok hajnalán vannak népek. Nem igazán van kedve már most megkezdeni a műszakot, sőt ha tehetné aludna még pár órácskát, mivel az előző este is hosszú volt, viszont a hasogató fejfájás és torka pergamen szárazságához való egyre komolyabb hasonlósága kiüldözik a pihe puha ágyikójából. Tehát fel kell öltözni, mert legyen bármilyen kegyetlenül is az ember a kinézete határozza meg mások szemében. Szóval most szépen felöltözve botorkál le a sminkje alá rejtett karikás szemekkel az ivóba, hogy igyon egy forró teát némi pálinkával lenyomatva.*
-Hogy egyesek milyen korán jönnek.*Motyogja halkan az orra alá, miközben végigfuttatja a szemét azokon akik képesek hajnalok hajnalán felkelni. Az első dolog, ami miatt egy pillanatra meg is kell állnia az a pultos.~Na remélem tud legalább teát készíteni.~Az ismeretlen és ismerős arcok viszont egészen addig kötik le, hogy felmérje körülbelül mennyi ideje van meginni a teáját mielőtt a vendégekkel kéne foglalkoznia. A terem padlójának elérését követően azonnal a pultot célozza meg. Ahova oda is telepszik azonnal. Megvárja, hogy a ficsúr a másik oldalon pont annyira ráérjen, amennyi szükséges a rövid reggeli beszélgetésekhez amik egy hosszú éjszaka után elő szoktak fordulni.*
-Jó reggelt! Igazán meglep, hogy téged látlak itt.*Kedvesen elmosolyodik miközben letelepszik a pulthoz, és már nyúl is rossz szokásához híven az oldalához, hogy előszedje pipáját amit viszont a lantjával együtt elhagyott azon az éjszakán amikor először keveredett ide. Sokadszor is átkozódik magában, és megígéri magának, hogy elmegy beszerezni egy újat, amire valószínűleg ismét nem fog sor kerülni, mivel valamiért mindig lehet halasztani a dolgot.*
-Nincs egy kölcsön pipád véletlenül?*Fordul ismét a pultoshoz egy rövid időre megfeledkezve a teázási kényszerről.*
888. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-26 10:58:38
Üzenet elküldve: 2015-10-26 10:58:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Máskor//
*Elégedetten húzza félmosolyra ajkait, amikor pedig a férfi nem áll neki alkudozni akkor még szélesebb vigyort ejt meg. Persze a fejében felmerül néhány kérdés az előtte álló esemény kapcsán, de ahelyett, hogy nyíltan rákérdezne, inkább úgy dönt, majd kideríti útközben őket.*
- Az isteni szép. Hmm… *Ismétli meg lágyan búgó hangon a címzést, majd egy röpke pillanatra átnéz a válla felett az őt követő tündérre.* Ez tetszik. *Sütkérezik kicsit a bók hallatán, ami persze semminemű újdonságot nem hordoz magában, mégis jólesik neki. Hiszen, bár tudja magáról, hogy külseje kapcsán nagy ajándékot kapott, de az efféle lelkesedés csak abban segíti, hogy a másik szerint nem túlságosan nagyra becsült munkáját még nagyobb hévvel végezhesse, annak tudatában, hogy ő tesz szívességet másoknak.
Macskás léptekkel, csípőjét enyhén ringatva halad végig a folyosón, miután felértek az emeletre, majd megáll az egyik ajtó előtt, előveszi a kulcsát s kinyitja az ajtót. Már ebben a pillanatban érezhető a levendula bódítóan kellemes illata, ami az orránál fogva csalogatja az embert, vagy elfet, tündért, aki éppen arra jár.*
- Csak utánad. *Fordul az apró teremtés felé és egy laza csukló mozdulattal int, hogy lépjen be. A tündér szemét a megannyi plafonról lelógó halványlila fátyol fogadja, amit a hirtelen keletkezett huzat táncoltat, s eltakarja a beérkező elől a szoba belsőbb részeit. Rögtön eszébe jut a legutóbbi vendégével eltöltött kacér bújócska, de nem szereti ugyanazt a trükköt többször is bevetni, így ezúttal csak behúzza maga mögött az ajtót, majd beveti magát a fátylak közé, hogy azon átvezesse vendégét. Ha a férfi követi, akkor tárulhat szemei elé jobb oldalról egy egész nagy matrac, a lila és bíborkülönböző árnyalataival mintázott párnákkal körülölelve. A matrac körül jelenleg használaton kívüli gyertyák vannak, a szemközti falt pedig egy nagy erkélyajtó vágja ketté.
Odalép a férfi elé, majd egész közel hajol hozzá, s ajkaival elhaladva az arca mellett a fülébe suttog.*
- Mit szeretnél, mit tegyek veled, szerelmem? *Hangzik el a kívánt becézés, majd hátrébb húzódik, míg végül lábaival a matrac szélét nem érzi. Ekkor pedig kényelmesen végignyújtózik a párnák között és kirívó pillantások közepette várja a választ.*
*Elégedetten húzza félmosolyra ajkait, amikor pedig a férfi nem áll neki alkudozni akkor még szélesebb vigyort ejt meg. Persze a fejében felmerül néhány kérdés az előtte álló esemény kapcsán, de ahelyett, hogy nyíltan rákérdezne, inkább úgy dönt, majd kideríti útközben őket.*
- Az isteni szép. Hmm… *Ismétli meg lágyan búgó hangon a címzést, majd egy röpke pillanatra átnéz a válla felett az őt követő tündérre.* Ez tetszik. *Sütkérezik kicsit a bók hallatán, ami persze semminemű újdonságot nem hordoz magában, mégis jólesik neki. Hiszen, bár tudja magáról, hogy külseje kapcsán nagy ajándékot kapott, de az efféle lelkesedés csak abban segíti, hogy a másik szerint nem túlságosan nagyra becsült munkáját még nagyobb hévvel végezhesse, annak tudatában, hogy ő tesz szívességet másoknak.
Macskás léptekkel, csípőjét enyhén ringatva halad végig a folyosón, miután felértek az emeletre, majd megáll az egyik ajtó előtt, előveszi a kulcsát s kinyitja az ajtót. Már ebben a pillanatban érezhető a levendula bódítóan kellemes illata, ami az orránál fogva csalogatja az embert, vagy elfet, tündért, aki éppen arra jár.*
- Csak utánad. *Fordul az apró teremtés felé és egy laza csukló mozdulattal int, hogy lépjen be. A tündér szemét a megannyi plafonról lelógó halványlila fátyol fogadja, amit a hirtelen keletkezett huzat táncoltat, s eltakarja a beérkező elől a szoba belsőbb részeit. Rögtön eszébe jut a legutóbbi vendégével eltöltött kacér bújócska, de nem szereti ugyanazt a trükköt többször is bevetni, így ezúttal csak behúzza maga mögött az ajtót, majd beveti magát a fátylak közé, hogy azon átvezesse vendégét. Ha a férfi követi, akkor tárulhat szemei elé jobb oldalról egy egész nagy matrac, a lila és bíborkülönböző árnyalataival mintázott párnákkal körülölelve. A matrac körül jelenleg használaton kívüli gyertyák vannak, a szemközti falt pedig egy nagy erkélyajtó vágja ketté.
Odalép a férfi elé, majd egész közel hajol hozzá, s ajkaival elhaladva az arca mellett a fülébe suttog.*
- Mit szeretnél, mit tegyek veled, szerelmem? *Hangzik el a kívánt becézés, majd hátrébb húzódik, míg végül lábaival a matrac szélét nem érzi. Ekkor pedig kényelmesen végignyújtózik a párnák között és kirívó pillantások közepette várja a választ.*
887. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-25 21:24:25
Üzenet elküldve: 2015-10-25 21:24:25
ÚJ
![>Ye Ferzondarci [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1367_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Amikor egy ilyen istennővel van dolga, akkor nem az iváson jár az esze, bűnnek tartaná holmi italokra pazarolnia az időt és a pénzt, amikor egy lányra is elverheti mindkettőt. Ebben azért benne van az is, hogy ő azok közé a kereskedők közé tartozik, akik ha nem muszáj, nem költenek, inkább szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A szíj mondjuk most csak lazább lesz, ha végre a lényegre térnek, az ár pedig nem túlságosan magas, de akkor sem költ, ha nem muszáj. Úgy érzi, hogy bőven elég lesz neki az Eleina nyújtotta élvezet is, nem lesz szükség arra, hogy ilyen-olyan italokkal spékelje még meg a dolgokat. Az viszont még vásárlásra bírhatja, ha kiderül, hogy nem képes bizonyos szerek segítsége nélkül kellőképpen teljesíteni, de az bizony nagyon is szükséges költekezésnek számít, az nem holmi fölösleges extra.*
- Az is vagy, szépségem. * Mondja teljesen őszintén, majd megnyalja a szája szélét. Tekintetével máris majd felfalja a csinos lányt, láthatóan nagyon tetszik neki a felbérelendő társasága. Úgy gondolja, hogy remekül meg fogják érteni egymást egy nyugalmasabb helyen. Ez a már majdnem nyáladzós csodálat feledtetheti vele el azt is, hogy ő bizony szinte kötelességének érzi, hogy mindenből alkudjon és ezért bólint rá szinte gondolkodás nélkül az első ajánlatra.*
- Áll az alku, gyönyörűségem! * Apró kezeivel izgatottan tapsol kettőt miután elhangzik a következő ajánlat. Hát persze, hogy szeretné, hogy megmutassák!*
- Az isteni szép Éleina! *Dehogy szólítja másképp, tökéletesen megfelel neki ez a név is. Szapora léptekkel indul el a lány után, miközben többet nézi a másik fenekét, mint a lába előtti részt. Kész csoda, hogy nem esik hasra!*
- Szólíts csak szerelmemnek! *Mondja vékony, izgatott hangon menet közben. Imádná, ha úgy érezné, hogy tényleg érte eped egy ilyen szépség.*
*Amikor egy ilyen istennővel van dolga, akkor nem az iváson jár az esze, bűnnek tartaná holmi italokra pazarolnia az időt és a pénzt, amikor egy lányra is elverheti mindkettőt. Ebben azért benne van az is, hogy ő azok közé a kereskedők közé tartozik, akik ha nem muszáj, nem költenek, inkább szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A szíj mondjuk most csak lazább lesz, ha végre a lényegre térnek, az ár pedig nem túlságosan magas, de akkor sem költ, ha nem muszáj. Úgy érzi, hogy bőven elég lesz neki az Eleina nyújtotta élvezet is, nem lesz szükség arra, hogy ilyen-olyan italokkal spékelje még meg a dolgokat. Az viszont még vásárlásra bírhatja, ha kiderül, hogy nem képes bizonyos szerek segítsége nélkül kellőképpen teljesíteni, de az bizony nagyon is szükséges költekezésnek számít, az nem holmi fölösleges extra.*
- Az is vagy, szépségem. * Mondja teljesen őszintén, majd megnyalja a szája szélét. Tekintetével máris majd felfalja a csinos lányt, láthatóan nagyon tetszik neki a felbérelendő társasága. Úgy gondolja, hogy remekül meg fogják érteni egymást egy nyugalmasabb helyen. Ez a már majdnem nyáladzós csodálat feledtetheti vele el azt is, hogy ő bizony szinte kötelességének érzi, hogy mindenből alkudjon és ezért bólint rá szinte gondolkodás nélkül az első ajánlatra.*
- Áll az alku, gyönyörűségem! * Apró kezeivel izgatottan tapsol kettőt miután elhangzik a következő ajánlat. Hát persze, hogy szeretné, hogy megmutassák!*
- Az isteni szép Éleina! *Dehogy szólítja másképp, tökéletesen megfelel neki ez a név is. Szapora léptekkel indul el a lány után, miközben többet nézi a másik fenekét, mint a lába előtti részt. Kész csoda, hogy nem esik hasra!*
- Szólíts csak szerelmemnek! *Mondja vékony, izgatott hangon menet közben. Imádná, ha úgy érezné, hogy tényleg érte eped egy ilyen szépség.*
886. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-25 20:00:25
Üzenet elküldve: 2015-10-25 20:00:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - mindenki//
*Nem mondhatni hogy nem tud korán kelni, de ha az előző nap átnyúlik a mába, akkor hajlamos sokáig lustálkodni. Mikor Ziana betért hozzá, hogy kölcsönvegyen egy hálóinget, legjobb esetben is legfeljebb félálomban leledzett, de valószínűleg még abban sem. Csupán tompa visszhangokként jutottak el hozzá az apró neszek, amire nem igazán volt érkezése ébredni.
Előbb-utóbb pedig kipiheni magát, és felkel végre őkelme, kellemesen nyújtózva indítja az újabb napot. Az persze feltűnik neki, hogy mintha egy-két dolgok kicsit másképp állna, mint ahogy azt hagyta, de tolvajoktól nem tart. Elegen vannak azért az épületben, hogy ne legyen egyszerű dolog besurranni csak úgy, no meg eleve van valamiféle biztonsági személyzet is. Sok időt így nem is pazarol, hogy ezen lamentáljon, helyette inkább készülődni kezd.
Gyors mosakodás, hullámos tincseit rendbe szedi, belebújik az egyik ruhába, amit némi szekrény előtt álldogálva tépelődés után nyeri meg a versenyt, s már indul is lefelé. Ezúttal egy sötétkék darab nyert, aminek ujja bár hosszú, vállait szabadon hagyja, s egy fekete fűzőt vesz még fel hozzá.
Sebes, de nem sietős léptekkel halad lefelé a lépcsőn. A felszűrődő hangok alapján hallja, mintha megint népesebb lenne a Pinty, amit, valljuk be, a megnyitó óta nem lehetett túl gyakran elmondani. Így hát arcára megnyerő mosolyt ültet arcára, s az utolsó fokról lelépve már köszön is szépen.*
- Szép napot mindenkinek!
*Ezután a pult felé halad tovább könnyed léptekkel, tekintete eközben a vendégeken pihen meg, mindenkin egy kis ideig, az illendő mértéket nem túllépve. Saját nem kis meglepetésére a pult mögötti helyet más foglalja el, mint szokásos.*
- Nocsak, új pultost köszönthetünk? *Kérdezi apró mosollyal, kíváncsi tekintete végül mégis Quinn tevékenységére lesz figyelmes. Szemöldöke igen csak szép ívben kúszik fel, mikor végre minden kétséget beazonosítja a kosz pontos mibenlétét egy vérfoltban.*
- Hűha, úgy látom, mozgalmas reggelről maradtam le.
*Nem mondhatni hogy nem tud korán kelni, de ha az előző nap átnyúlik a mába, akkor hajlamos sokáig lustálkodni. Mikor Ziana betért hozzá, hogy kölcsönvegyen egy hálóinget, legjobb esetben is legfeljebb félálomban leledzett, de valószínűleg még abban sem. Csupán tompa visszhangokként jutottak el hozzá az apró neszek, amire nem igazán volt érkezése ébredni.
Előbb-utóbb pedig kipiheni magát, és felkel végre őkelme, kellemesen nyújtózva indítja az újabb napot. Az persze feltűnik neki, hogy mintha egy-két dolgok kicsit másképp állna, mint ahogy azt hagyta, de tolvajoktól nem tart. Elegen vannak azért az épületben, hogy ne legyen egyszerű dolog besurranni csak úgy, no meg eleve van valamiféle biztonsági személyzet is. Sok időt így nem is pazarol, hogy ezen lamentáljon, helyette inkább készülődni kezd.
Gyors mosakodás, hullámos tincseit rendbe szedi, belebújik az egyik ruhába, amit némi szekrény előtt álldogálva tépelődés után nyeri meg a versenyt, s már indul is lefelé. Ezúttal egy sötétkék darab nyert, aminek ujja bár hosszú, vállait szabadon hagyja, s egy fekete fűzőt vesz még fel hozzá.
Sebes, de nem sietős léptekkel halad lefelé a lépcsőn. A felszűrődő hangok alapján hallja, mintha megint népesebb lenne a Pinty, amit, valljuk be, a megnyitó óta nem lehetett túl gyakran elmondani. Így hát arcára megnyerő mosolyt ültet arcára, s az utolsó fokról lelépve már köszön is szépen.*
- Szép napot mindenkinek!
*Ezután a pult felé halad tovább könnyed léptekkel, tekintete eközben a vendégeken pihen meg, mindenkin egy kis ideig, az illendő mértéket nem túllépve. Saját nem kis meglepetésére a pult mögötti helyet más foglalja el, mint szokásos.*
- Nocsak, új pultost köszönthetünk? *Kérdezi apró mosollyal, kíváncsi tekintete végül mégis Quinn tevékenységére lesz figyelmes. Szemöldöke igen csak szép ívben kúszik fel, mikor végre minden kétséget beazonosítja a kosz pontos mibenlétét egy vérfoltban.*
- Hűha, úgy látom, mozgalmas reggelről maradtam le.
885. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-25 19:22:08
Üzenet elküldve: 2015-10-25 19:22:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felyr, Meril részére//
*Ábson számításai beigazolódni látszanak. Felkelteti egy ember érdeklődését a kis produkciója. Sőt ebben a személyben pultost véli felfedezni. Magában értékeli az elmúlt másodpercek eredményeit, és arra a következtetésre jut, hogy célba fog érni. Ugyanis ez a szép szál legény, bekapcsolódik egy kifogásolható művészi értékkel bíró dalocskával az előadásba.*
~Ez már csak jót jelenthet. Meg fog hívni. Ez az ember ki fog nekem tölteni egy italt és minden rendben lesz. Talán még egy kedves hölgy társaságba is bevezet.~ *Számít magában Ábson. Tart egy kis szünetet. Ez alatt a szünet alatt összeszedi minden gondolatát és tehetségét, majd megköszörüli a torkát. Erre a színpadias jelenetre mindenképp szükség van, ugyanis Ábsonnak e nélkül nincs egy fikarcnyi önbizalma sem. Mikor túljut a kötelezőkön és dalolna végre, egy alak közelíti meg a pultot bizonytalan léptekkel. A bárd tudja, hogy milyen állapotban van a sorstárs.* ~Fránya másnaposság. Utálom, mint a szárazságot a rizs.~
*Ábson jól ismeri ezt az állapotot. Olyan gyakran nem szokott ő berúgni, csak néha, de akkor nagyon. Bár ez a fiatalságának szerves része még. Kicsit sajnálja az újonnan érkezőt. Ez a szőke hajú idegen italt kér a pultnál. Ekkor a bárdban valami megmagyarázhatatlan esemény sorozat indul be. Kellemetlen érzés fogja el. Minél jobban nézi a fiatalembert, annál jobban elfogja a lelkiismeret furdalás.*
~Egyszerűen nem hagyhatom inni azt a szegény félnótást. Csak tönkreteszi magát az a tökfilkó. Reggel inni? Csakis este.~ *Fakad ki magában. Erősen munkálkodik most benne az apai ösztön (kicsit korán jelenik meg). De amilyen könnyen jött, olyan könnyen is illan el a nemes hajlam. Így nem szól rá az idegenre. Hisz micsoda képmutatás lenne? Öt perccel ezelőtt még ugyanúgy inni akart Ábson is, mint most a fiatalember. Tehát visszatér az eredeti életmódjához, a bárdokhoz és a művészekhez, méltó életmódhoz. A lantot újra előveszi, és halkan dallamokat simogat rajta.
Egyszer csak egy barna hajú fiatal emberlány jelenik meg a helyiségben. Ábson egyből kiszúrja őt. A bárd szimpatikusnak találja a belépő hölgyet. Bár minden, nem csúnya nőneműt annak talál. Odaszúr pár csipkelődő megjegyzést a pultosnak, majd Ábson legnagyobb meglepetésére hozzászól. Kényelmetlenül érinti. Mostanában önbizalom hiányban szenved, de a végén csak összekapja magát.*
- Csaó szép-lány. Hát… profi? Azt kell, hogy mondjam olyasmi. Bár egy igen különleges műfajban vagyok profi. A sajátomban. *Hatásos kezdésnek érzi. Reméli, meg is nevetteti majd a hölgyet. Nem érdemes tagadni, hogy Ábsont teljesen elvarázsolja. Kétségtelen, Merilnek erős a vonzereje. Most már újult erővel, a kényelmetlen érzés nélkül könnyedén társalog.*
- Én nem játszom más bárdok szerzeményeit. Én csak a sajátjaimmal hódítok, khhm, akarom mondani, a sajátjaimmal érvényesülök a nagyvilágban. Sőt általában improvizálok. Megmutatom. *Gyors táncdallamot varázsol a fülekbe és hozzá magasan férfias hangja a körítés.* - A nyolcórai alvás eltelt, reggel a drága szerelmem kelt
Minden reggel tojást eszem, már látszik a bicepszem.
Ezt szeretik a lányok, ha túl sokat iszok, hányok…
Bocsánat nem jött több. Sajnos faragatlan is vagyok a tetejébe. Be sem mutatkoztam. Ábson Erlbett személyesen. *Mutatkozik be a legbarátságosabban, ahogy csak tud. Nem hagyhatja annyiban a beszélgetést ennyivel. Erősen gondolkodik, már-már el is ájul a nagy koncentrációtól. Végül megszületik a hatásos „passzolás”.*
- Mesélj magadról! Ismerni akarom az életedet. Tudod, hogy mi történt egy hozzád hasonló tündérvirággal.
*Ábson számításai beigazolódni látszanak. Felkelteti egy ember érdeklődését a kis produkciója. Sőt ebben a személyben pultost véli felfedezni. Magában értékeli az elmúlt másodpercek eredményeit, és arra a következtetésre jut, hogy célba fog érni. Ugyanis ez a szép szál legény, bekapcsolódik egy kifogásolható művészi értékkel bíró dalocskával az előadásba.*
~Ez már csak jót jelenthet. Meg fog hívni. Ez az ember ki fog nekem tölteni egy italt és minden rendben lesz. Talán még egy kedves hölgy társaságba is bevezet.~ *Számít magában Ábson. Tart egy kis szünetet. Ez alatt a szünet alatt összeszedi minden gondolatát és tehetségét, majd megköszörüli a torkát. Erre a színpadias jelenetre mindenképp szükség van, ugyanis Ábsonnak e nélkül nincs egy fikarcnyi önbizalma sem. Mikor túljut a kötelezőkön és dalolna végre, egy alak közelíti meg a pultot bizonytalan léptekkel. A bárd tudja, hogy milyen állapotban van a sorstárs.* ~Fránya másnaposság. Utálom, mint a szárazságot a rizs.~
*Ábson jól ismeri ezt az állapotot. Olyan gyakran nem szokott ő berúgni, csak néha, de akkor nagyon. Bár ez a fiatalságának szerves része még. Kicsit sajnálja az újonnan érkezőt. Ez a szőke hajú idegen italt kér a pultnál. Ekkor a bárdban valami megmagyarázhatatlan esemény sorozat indul be. Kellemetlen érzés fogja el. Minél jobban nézi a fiatalembert, annál jobban elfogja a lelkiismeret furdalás.*
~Egyszerűen nem hagyhatom inni azt a szegény félnótást. Csak tönkreteszi magát az a tökfilkó. Reggel inni? Csakis este.~ *Fakad ki magában. Erősen munkálkodik most benne az apai ösztön (kicsit korán jelenik meg). De amilyen könnyen jött, olyan könnyen is illan el a nemes hajlam. Így nem szól rá az idegenre. Hisz micsoda képmutatás lenne? Öt perccel ezelőtt még ugyanúgy inni akart Ábson is, mint most a fiatalember. Tehát visszatér az eredeti életmódjához, a bárdokhoz és a művészekhez, méltó életmódhoz. A lantot újra előveszi, és halkan dallamokat simogat rajta.
Egyszer csak egy barna hajú fiatal emberlány jelenik meg a helyiségben. Ábson egyből kiszúrja őt. A bárd szimpatikusnak találja a belépő hölgyet. Bár minden, nem csúnya nőneműt annak talál. Odaszúr pár csipkelődő megjegyzést a pultosnak, majd Ábson legnagyobb meglepetésére hozzászól. Kényelmetlenül érinti. Mostanában önbizalom hiányban szenved, de a végén csak összekapja magát.*
- Csaó szép-lány. Hát… profi? Azt kell, hogy mondjam olyasmi. Bár egy igen különleges műfajban vagyok profi. A sajátomban. *Hatásos kezdésnek érzi. Reméli, meg is nevetteti majd a hölgyet. Nem érdemes tagadni, hogy Ábsont teljesen elvarázsolja. Kétségtelen, Merilnek erős a vonzereje. Most már újult erővel, a kényelmetlen érzés nélkül könnyedén társalog.*
- Én nem játszom más bárdok szerzeményeit. Én csak a sajátjaimmal hódítok, khhm, akarom mondani, a sajátjaimmal érvényesülök a nagyvilágban. Sőt általában improvizálok. Megmutatom. *Gyors táncdallamot varázsol a fülekbe és hozzá magasan férfias hangja a körítés.* - A nyolcórai alvás eltelt, reggel a drága szerelmem kelt
Minden reggel tojást eszem, már látszik a bicepszem.
Ezt szeretik a lányok, ha túl sokat iszok, hányok…
Bocsánat nem jött több. Sajnos faragatlan is vagyok a tetejébe. Be sem mutatkoztam. Ábson Erlbett személyesen. *Mutatkozik be a legbarátságosabban, ahogy csak tud. Nem hagyhatja annyiban a beszélgetést ennyivel. Erősen gondolkodik, már-már el is ájul a nagy koncentrációtól. Végül megszületik a hatásos „passzolás”.*
- Mesélj magadról! Ismerni akarom az életedet. Tudod, hogy mi történt egy hozzád hasonló tündérvirággal.
884. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-25 17:38:45
Üzenet elküldve: 2015-10-25 17:38:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Ábson Elbrett, meg a többi//
*A nap még narancssárgás fénnyel araszol be az ablakpárkány felett, mikor a leányzó feltápászkodik pihe-puha ágyából, praclijai egymást követik a hideg padlón, finom libabőrt hozva bőrére. A Pinty maga még csendes, bőven jut ideje fürdővizet melegíteni magának, előkeríteni a szépítkező holmijait, meg az illatüvegcséket, és belemerülni a kényelmes kis lavorba. Habár cseppet sem későn kelő, de még annál kevésbé korán érkező, ám ez nem is csoda, hiszen fáradt végtagjait leginkább egy fürdő lazítja el, ráadásul igen ritka, hogy ilyen korán vendégeik volnának... éppen ezért a legkevésbé sem siet, a tükör előtt üldögélve hosszú perceken át egyengeti külsejét, fésüli frissen mosott haját, törölgeti bőrét, és amolyan anyaszült meztelen formában elmélkedik szekrénye előtt a megfelelő ruhadarab kiválasztásán. Végül egy halvány barack színű káprázat mellett dönt, amelynek kissé átlátszó selyemanyaga nem simul bőrére, azonban annál inkább sejteti körvonalait, derekától egy kisebb szoknyarészben végződik. Haját egy sárkányfejet mintázó csattal tűzi fel egy kisebb kontyba, és úgy, ahogy van, mezítláb indul meg némi reggeli reményében a földszint felé. Azonban odalent egészen mást talál, tulajdonképpen vendégből több is van, mint munkatársból, ráadásul még némi dalolás is hallatszik, a mondókát pedig már Yero fejezi be... őszintén kétli, hogy valaha is hallotta volna énekelni, de egészen sokatmondó sorokat hoz össze, így hát halk nevetéssel és némi tapssal indítja a reggelt, a pult mellé lépdelve (továbbra is meztelen praclijaival).*
- Született tehetség vagy.
*Biccent az önjelölt pultos úrfinak, tekintete, és ezzel léptei is azonban tovább haladnak az ismeretlen bárd felé.*
- Te pedig bizonyára egy igazi profi lennél...
*Húzódik kacér kis mosoly ajkaira, kézfejével finoman simít végig az idegen vállán, miközben lelibben egy, a férfihoz közeli ülőalkalmatosságra.*
- Vannak még dalok a tarsolyodban?
*A kikészített reggeli már ott gőzölög a személyzet számára, így lop magának egy kisebb süteményt, telt, bíborszín ajkaihoz emelve ízlel meg egy falatot, elégedett pillantása pedig visszakúszik az idegenre.*
- Egy kellemes dallam talán még meg is táncoltatna.
*Fejét kissé oldalra döntve várja az előadást, mogyoró íriszeit Ábsonra függesztve.*
*A nap még narancssárgás fénnyel araszol be az ablakpárkány felett, mikor a leányzó feltápászkodik pihe-puha ágyából, praclijai egymást követik a hideg padlón, finom libabőrt hozva bőrére. A Pinty maga még csendes, bőven jut ideje fürdővizet melegíteni magának, előkeríteni a szépítkező holmijait, meg az illatüvegcséket, és belemerülni a kényelmes kis lavorba. Habár cseppet sem későn kelő, de még annál kevésbé korán érkező, ám ez nem is csoda, hiszen fáradt végtagjait leginkább egy fürdő lazítja el, ráadásul igen ritka, hogy ilyen korán vendégeik volnának... éppen ezért a legkevésbé sem siet, a tükör előtt üldögélve hosszú perceken át egyengeti külsejét, fésüli frissen mosott haját, törölgeti bőrét, és amolyan anyaszült meztelen formában elmélkedik szekrénye előtt a megfelelő ruhadarab kiválasztásán. Végül egy halvány barack színű káprázat mellett dönt, amelynek kissé átlátszó selyemanyaga nem simul bőrére, azonban annál inkább sejteti körvonalait, derekától egy kisebb szoknyarészben végződik. Haját egy sárkányfejet mintázó csattal tűzi fel egy kisebb kontyba, és úgy, ahogy van, mezítláb indul meg némi reggeli reményében a földszint felé. Azonban odalent egészen mást talál, tulajdonképpen vendégből több is van, mint munkatársból, ráadásul még némi dalolás is hallatszik, a mondókát pedig már Yero fejezi be... őszintén kétli, hogy valaha is hallotta volna énekelni, de egészen sokatmondó sorokat hoz össze, így hát halk nevetéssel és némi tapssal indítja a reggelt, a pult mellé lépdelve (továbbra is meztelen praclijaival).*
- Született tehetség vagy.
*Biccent az önjelölt pultos úrfinak, tekintete, és ezzel léptei is azonban tovább haladnak az ismeretlen bárd felé.*
- Te pedig bizonyára egy igazi profi lennél...
*Húzódik kacér kis mosoly ajkaira, kézfejével finoman simít végig az idegen vállán, miközben lelibben egy, a férfihoz közeli ülőalkalmatosságra.*
- Vannak még dalok a tarsolyodban?
*A kikészített reggeli már ott gőzölög a személyzet számára, így lop magának egy kisebb süteményt, telt, bíborszín ajkaihoz emelve ízlel meg egy falatot, elégedett pillantása pedig visszakúszik az idegenre.*
- Egy kellemes dallam talán még meg is táncoltatna.
*Fejét kissé oldalra döntve várja az előadást, mogyoró íriszeit Ábsonra függesztve.*
883. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-25 13:05:05
Üzenet elküldve: 2015-10-25 13:05:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult - mindenki//
~ Hoppáré! ~ *Ha tudta volna, hogy ez a dolog így működik, már régen visszaminősítette volna magát Albun di Nomamból egyszerű pultossá. Hiszen a pult másik oldalára állva úgy tűnik, hogy elkezdenek megszaporodni a vendégek. Ez biztos valami általános törvényszerűség lehet, amire a tapasztalás vezette rá. Aztán beugrik az is, hogy arctalan masszaként mégsem kezelheti őket. Pedig együtt úgy nézek ki, de mivel végtelenül szociális lény, áttöri az előítéletek minden burkát.
Kezdetnek ott van a lantos. Jött, leült, látott, énekel. Mindig is becsülte az ilyesmit, főleg Elinara révén. Ezzel az irányzattal viszont még nem találkozott. Zenei aláfestést ad magának. De a dolog divatos, ragadós, szóval ráénekelni ő is rá tud a dallamra, természetesen roppant nívós szöveggel és rímekkel.*
- Fránya vendégek eltűnnek, a pultomhoz nem térülnek,
Mi a májnak vagyok itt, ha nem isznak semmit-mit,
Ez itten egy kupleráj, ha dug, khhm, durcás vagy is, fogyasszál,
Attól jönnek ide nők, megrépáznak rögtön ők.
*Reméli, hogy kellőképpen szörnyűre vette ahhoz, hogy felkeltse a magánélet-kiteregető figyelmét. Ki tudja, a végén még elő lehet vele adatni a di Nomam hősi éneket is.
A következő a hegyes fülű lány. Végighallgatja a kívánságát. Sikerült olyan népszerű kérést megfogalmaznia, amihez még ő is ért. Tud ajánlani, hogyne ajánlana. Mordi néne szörpikéjét most elveti. Meg a Jám mustot is. Ezt a csajt le kell itatni, hogy az őt ölelgető másik fazonnak jó napja legyen. Nekik meg bevételük.*
- Ajánlanám az Édes életet. *Bár ahogy a nyálcsorgatást nézi, ezzel az élet már megelőzte.* - Ez a legédesebb borunk, kitűnő választás volna. *Már csak ki kell választania a hölgyikének, no meg kifizetnie. Nem fűzi hozzá, hogy ez a nedű esemény utánra van, meg különben is, ahogy nézi, nem kell sok nekik, hogy rövidesen túl legyenek rajta. Ha eszük van, megkérik, hogy szerezzen nekik egy szobát vagy egy üres sarkot, hogy aztán elmondhassák, bordélyban is csinálták már egymással.
Majd az új érkező felé fordul a figyelme. Gyűrött fejű, másnapos italimádó. Kedvelik a fajtáját errefelé, szóval mindent el fog követni, hogy jól érezze és halálra ihassa magát.*
- Üdv Önnek is, jó uram *vesz magához egy kötelezőnek mondható rongyot, amivel pultot törölgethet. A kötelező vendéggel való beszélgetésnek és élethelyzet-megoldásnak elengedhetetlen kelléke ez.*
- Természetesen tudok ajánlani, ha erre van igénye. Itt van mindjárt ez *mutat egy palack Tündérmentőre.*
- Ez üt, és még senki sem panaszkodott utána. *Nem részletezi, hogy annyira jó-e, vagy utána már senki nem volt abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse.*
- És azt mondják, egy igazi legenda volt, akiről elnevezték *teszi hozzá halkabban, népies ál-bizalmaskodó stílusban.* - Állítólag ő is ezt itta. *Aztán a választásra nem is ad több lehetőséget, kitölt belőle egy kupával, de csak az után adja át, ha a fizetséget is megkapta érte.
A maradék kettő egyelőre nem rendel, igazi kőarcok, no azért a csajjal jövő nem, ő most inkább olvadt kőnek tűnik, s közben befut Quinn is. Csak bólint a közlés hallatán, és tovább gondolkozik azon, mitől is lett ő elsőtiszt. Mondjuk tény, hogy ilyesmire született, de kérdés, hogy honnan látja ezt ez a fickó ilyen pontosan?*
~ Hoppáré! ~ *Ha tudta volna, hogy ez a dolog így működik, már régen visszaminősítette volna magát Albun di Nomamból egyszerű pultossá. Hiszen a pult másik oldalára állva úgy tűnik, hogy elkezdenek megszaporodni a vendégek. Ez biztos valami általános törvényszerűség lehet, amire a tapasztalás vezette rá. Aztán beugrik az is, hogy arctalan masszaként mégsem kezelheti őket. Pedig együtt úgy nézek ki, de mivel végtelenül szociális lény, áttöri az előítéletek minden burkát.
Kezdetnek ott van a lantos. Jött, leült, látott, énekel. Mindig is becsülte az ilyesmit, főleg Elinara révén. Ezzel az irányzattal viszont még nem találkozott. Zenei aláfestést ad magának. De a dolog divatos, ragadós, szóval ráénekelni ő is rá tud a dallamra, természetesen roppant nívós szöveggel és rímekkel.*
- Fránya vendégek eltűnnek, a pultomhoz nem térülnek,
Mi a májnak vagyok itt, ha nem isznak semmit-mit,
Ez itten egy kupleráj, ha dug, khhm, durcás vagy is, fogyasszál,
Attól jönnek ide nők, megrépáznak rögtön ők.
*Reméli, hogy kellőképpen szörnyűre vette ahhoz, hogy felkeltse a magánélet-kiteregető figyelmét. Ki tudja, a végén még elő lehet vele adatni a di Nomam hősi éneket is.
A következő a hegyes fülű lány. Végighallgatja a kívánságát. Sikerült olyan népszerű kérést megfogalmaznia, amihez még ő is ért. Tud ajánlani, hogyne ajánlana. Mordi néne szörpikéjét most elveti. Meg a Jám mustot is. Ezt a csajt le kell itatni, hogy az őt ölelgető másik fazonnak jó napja legyen. Nekik meg bevételük.*
- Ajánlanám az Édes életet. *Bár ahogy a nyálcsorgatást nézi, ezzel az élet már megelőzte.* - Ez a legédesebb borunk, kitűnő választás volna. *Már csak ki kell választania a hölgyikének, no meg kifizetnie. Nem fűzi hozzá, hogy ez a nedű esemény utánra van, meg különben is, ahogy nézi, nem kell sok nekik, hogy rövidesen túl legyenek rajta. Ha eszük van, megkérik, hogy szerezzen nekik egy szobát vagy egy üres sarkot, hogy aztán elmondhassák, bordélyban is csinálták már egymással.
Majd az új érkező felé fordul a figyelme. Gyűrött fejű, másnapos italimádó. Kedvelik a fajtáját errefelé, szóval mindent el fog követni, hogy jól érezze és halálra ihassa magát.*
- Üdv Önnek is, jó uram *vesz magához egy kötelezőnek mondható rongyot, amivel pultot törölgethet. A kötelező vendéggel való beszélgetésnek és élethelyzet-megoldásnak elengedhetetlen kelléke ez.*
- Természetesen tudok ajánlani, ha erre van igénye. Itt van mindjárt ez *mutat egy palack Tündérmentőre.*
- Ez üt, és még senki sem panaszkodott utána. *Nem részletezi, hogy annyira jó-e, vagy utána már senki nem volt abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse.*
- És azt mondják, egy igazi legenda volt, akiről elnevezték *teszi hozzá halkabban, népies ál-bizalmaskodó stílusban.* - Állítólag ő is ezt itta. *Aztán a választásra nem is ad több lehetőséget, kitölt belőle egy kupával, de csak az után adja át, ha a fizetséget is megkapta érte.
A maradék kettő egyelőre nem rendel, igazi kőarcok, no azért a csajjal jövő nem, ő most inkább olvadt kőnek tűnik, s közben befut Quinn is. Csak bólint a közlés hallatán, és tovább gondolkozik azon, mitől is lett ő elsőtiszt. Mondjuk tény, hogy ilyesmire született, de kérdés, hogy honnan látja ezt ez a fickó ilyen pontosan?*
882. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-24 22:38:03
Üzenet elküldve: 2015-10-24 22:38:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Harath, Aletai, Enchris, Ábson, Quinn, Felyr //
// Aznap //
*Odakinn volt. A sikátorban. Kedvenc ládáján ücsörgött. Kedvenc pipáját szívta. Abból is a bódítóbb, nyugtatóbb növényfélét. Szüksége is volt rá. Azok után, ami a lába közül vérző nővel történt. Majd Kapitányával történt. Majd megint a lába közül vérző nővel. Meg úgy amúgy is. Eil nem hagyta bagózni. Már mióta.
Épp ezért ki is élvezete a füst szünetet. Elég hosszúra eresztve. De hát miért is ne tette volna? A napnak ezen a szakán viszonylag kevés a vendég. Meg a ZÁRVA táblát is elfordította.
A raktár felől érkezik vissza megfontolt, komótos lépteivel. És bukkan fel a pult mögött. Termetes férfi, maga a kőből faragott nyugalom, szája sarkában pipa, arcán unott kifejezés.*
-Uram.
*Biccent oda a szorgoskodó Elsőtisztnek. Majd hordozza végig tekintetét a bentieken. A hármas már ismert. Ők kísérték Kapitányát. Nem gondolja úgy, hogy szót érdemelne a dolog, vagy kedves ismerősként kellene őket köszöntenie. Arcizma sem rezdül, de egy fásult pillantással megjutalmaz mindenkit.*
-Rendet rakok.
*Közli Yeroughával, és visszatérve egy pillanatra a raktárba ragadja fel a felmosóvödröt, rongyokat, majd lép előbb a műtőasztallá avanzsált bútordarab elé, hangosan koppan a vödör a padlón, toccsan benne a rongy. Quinn pedig halálos természetességgel, fásult mozdulatokkal kezdi elpakolni Ziana széthagyott orvosi felszerelését, vissza mindent szépen a tarisznyába, melyet a söntés mögé rejt. Ezután lát neki sikálni az asztalt, bő, habzó vízzel mossa le a vért, majd ismétli meg mindezt a padló szennyezett foltjain is. Szótlanul dolgozik, lassú mozdulatokkal. Figyelembe sem véve a többieket. Ha az Elsőtiszt szólítja, készségesen pattan, máskülönben végzi azt, mit gondol, hogy szükséges, avagy amit a napi rutin diktál.*
// Aznap //
*Odakinn volt. A sikátorban. Kedvenc ládáján ücsörgött. Kedvenc pipáját szívta. Abból is a bódítóbb, nyugtatóbb növényfélét. Szüksége is volt rá. Azok után, ami a lába közül vérző nővel történt. Majd Kapitányával történt. Majd megint a lába közül vérző nővel. Meg úgy amúgy is. Eil nem hagyta bagózni. Már mióta.
Épp ezért ki is élvezete a füst szünetet. Elég hosszúra eresztve. De hát miért is ne tette volna? A napnak ezen a szakán viszonylag kevés a vendég. Meg a ZÁRVA táblát is elfordította.
A raktár felől érkezik vissza megfontolt, komótos lépteivel. És bukkan fel a pult mögött. Termetes férfi, maga a kőből faragott nyugalom, szája sarkában pipa, arcán unott kifejezés.*
-Uram.
*Biccent oda a szorgoskodó Elsőtisztnek. Majd hordozza végig tekintetét a bentieken. A hármas már ismert. Ők kísérték Kapitányát. Nem gondolja úgy, hogy szót érdemelne a dolog, vagy kedves ismerősként kellene őket köszöntenie. Arcizma sem rezdül, de egy fásult pillantással megjutalmaz mindenkit.*
-Rendet rakok.
*Közli Yeroughával, és visszatérve egy pillanatra a raktárba ragadja fel a felmosóvödröt, rongyokat, majd lép előbb a műtőasztallá avanzsált bútordarab elé, hangosan koppan a vödör a padlón, toccsan benne a rongy. Quinn pedig halálos természetességgel, fásult mozdulatokkal kezdi elpakolni Ziana széthagyott orvosi felszerelését, vissza mindent szépen a tarisznyába, melyet a söntés mögé rejt. Ezután lát neki sikálni az asztalt, bő, habzó vízzel mossa le a vért, majd ismétli meg mindezt a padló szennyezett foltjain is. Szótlanul dolgozik, lassú mozdulatokkal. Figyelembe sem véve a többieket. Ha az Elsőtiszt szólítja, készségesen pattan, máskülönben végzi azt, mit gondol, hogy szükséges, avagy amit a napi rutin diktál.*
881. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-24 22:17:40
Üzenet elküldve: 2015-10-24 22:17:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A kósza pintyben tartózkodókhoz//
*Felyr zúgó fejjel ébred az életének már lassan szerves részét képező sikátorok egyikének meghitt melegében. Ahogy kitisztulnak a gondolatai, lassan fanyar mosoly kúszik fel ajkaira. ~Már megint sikerült teljesen kiütnöm magam. Tényleg lekéne szoknom a piáról... De előtte még kezdenem kell valamit ezzel a borzalmas másnapossággal. Egy ütős kis ital ilyenkor mindig helyreráz.~ Miközben feltápászkodik, a közelben meg is pillant egy jó hírű helyet. Tántorgó léptekkel megindul a Kósza pinty irányába, majd egy nem túl szerencsés lépést követően szinte berobban az épület belsejébe. Minden erejét latba vetve végül sikerül talpon maradnia és célját szem előtt tartva, magabiztosan tovább halad egészen a pultig. Itt szokásához híven, legmegnyerőbb mosolyát elővéve köszönti a jelenlévőket*
-Üdv mindenkinek! *Int az itt tartózkodó néhány alaknak, majd rögtön a pultoshoz is fordul.* Valami ütőset ha kérhetem, magára bízom.
*Felyr zúgó fejjel ébred az életének már lassan szerves részét képező sikátorok egyikének meghitt melegében. Ahogy kitisztulnak a gondolatai, lassan fanyar mosoly kúszik fel ajkaira. ~Már megint sikerült teljesen kiütnöm magam. Tényleg lekéne szoknom a piáról... De előtte még kezdenem kell valamit ezzel a borzalmas másnapossággal. Egy ütős kis ital ilyenkor mindig helyreráz.~ Miközben feltápászkodik, a közelben meg is pillant egy jó hírű helyet. Tántorgó léptekkel megindul a Kósza pinty irányába, majd egy nem túl szerencsés lépést követően szinte berobban az épület belsejébe. Minden erejét latba vetve végül sikerül talpon maradnia és célját szem előtt tartva, magabiztosan tovább halad egészen a pultig. Itt szokásához híven, legmegnyerőbb mosolyát elővéve köszönti a jelenlévőket*
-Üdv mindenkinek! *Int az itt tartózkodó néhány alaknak, majd rögtön a pultoshoz is fordul.* Valami ütőset ha kérhetem, magára bízom.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409