Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-30 17:40:31
Üzenet elküldve: 2015-10-30 17:40:31
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Pult//
* Amikor az arany csörren az ajtók megnyílnak, szokták mondani és ez most is igaz, bár nem az ajtókra hanem a jókedvre. A muzsikus olyan hévvel játszik és olyan beleéléssel, hogy már szinte művészetnek is lehetne nevezni. Természetesen valójában is művészet de mégis meg kell különböztetni egy hárfa halk dallamát ami mondjuk a város tanácskozótermeiben avagy a nemesek szalonjaiban csendül fel egy pattogó, tüzes ritmust adó lanttól. A mezítlábas lány is vidáman pördül a szín közepére.
Ewangel egy rövid ideig még figyeli a muzsikát és a táncot. Mosolyogva értékeli a félvér által gyorsan felhajtott pohár bort. Ő vigyáz a saját kupájára. Nem szándékozik túl gyorsan a jókedvből, az alkohol adta mámorba visszasüllyedni. Amikor Ale táncolni hívja még mindig legalább félig van a pohara.*
- Természetesen. *válaszol és hagyja is az italt a pulton reménykedve benne, hogy senki sem fel nem tölti, se nem tünteti el a pult alatt.
Eredetileg távolságtartó táncra számít, afféle légiesre. Még Meril lépéseit is megpróbálja az elején ellesni majd amikor Ale a kezéért nyúl természetesen érinti ujjait majd csúsztatja tenyerét kezébe. Most már együtt lépegetnek hol előre hol hátra. Csípője könnyedén mozdul a ritmusra, haja vidáman lebben, szeme csillogva figyeli Alet bár néha azért a többiek felé is küld egy-egy bátorító tekintetet sőt az elf nőt még kezével is hívogatja, hátha ő pedig a saját során valaki mást tud magával ragadni.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 17:45:39
* Amikor az arany csörren az ajtók megnyílnak, szokták mondani és ez most is igaz, bár nem az ajtókra hanem a jókedvre. A muzsikus olyan hévvel játszik és olyan beleéléssel, hogy már szinte művészetnek is lehetne nevezni. Természetesen valójában is művészet de mégis meg kell különböztetni egy hárfa halk dallamát ami mondjuk a város tanácskozótermeiben avagy a nemesek szalonjaiban csendül fel egy pattogó, tüzes ritmust adó lanttól. A mezítlábas lány is vidáman pördül a szín közepére.
Ewangel egy rövid ideig még figyeli a muzsikát és a táncot. Mosolyogva értékeli a félvér által gyorsan felhajtott pohár bort. Ő vigyáz a saját kupájára. Nem szándékozik túl gyorsan a jókedvből, az alkohol adta mámorba visszasüllyedni. Amikor Ale táncolni hívja még mindig legalább félig van a pohara.*
- Természetesen. *válaszol és hagyja is az italt a pulton reménykedve benne, hogy senki sem fel nem tölti, se nem tünteti el a pult alatt.
Eredetileg távolságtartó táncra számít, afféle légiesre. Még Meril lépéseit is megpróbálja az elején ellesni majd amikor Ale a kezéért nyúl természetesen érinti ujjait majd csúsztatja tenyerét kezébe. Most már együtt lépegetnek hol előre hol hátra. Csípője könnyedén mozdul a ritmusra, haja vidáman lebben, szeme csillogva figyeli Alet bár néha azért a többiek felé is küld egy-egy bátorító tekintetet sőt az elf nőt még kezével is hívogatja, hátha ő pedig a saját során valaki mást tud magával ragadni.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 17:45:39
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-29 21:21:54
Üzenet elküldve: 2015-10-29 21:21:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Látszólag nem kelt különösen nagy felfordulást az ittlétük. Megy szépen minden azon a csapáson, ahol mindenki elhalad, és vidáman szórakozik!*
~Talán belátják, hogy csak a dolgunkat végeztük, vagy bíznak Plev szabadulásában? Netán nem kedvelik?~
*Az ok mindegy is, a lényeg, hogy ideje vagyon elengedni egy kicsit magukat, és ezt belátja Ewangel is, mert a kínálkozó lehetőséget kihasználva zenét és táncost fizet, hogy megkezdődhessen a mulatság. Természetesen nem maradhat ki a félvér sem, így elkezdi lehámozni magáról a fegyvereket, hogy egy közeli fogasra akassza, csak úgy, mint a köpenyét. Jóval kényelmesebb lesz így táncolni, és amíg végez a művelettel, a bárd is bemelegszik egy kicsit.*
-Ehhez még innom kell! Mondjuk egy kupa bort!
*Megízlelné a helyi borfőzők legféltettebb kincsét, a Jám bort, és így nem is restelli letenni az érte járó 7 aranyat a pultra.
Miután kézhez kapta, éppen időben invitálja koccintásra Ewa, mielőtt magába öntötte volna azt is.*
-Az Életre!
*Üti össze a kupát a lányéval, majd útjára engedi a bort. Kellemes íze szinte szétoszlik a szájában, egy csapásra világossá téve azt, hogy az a Plev nevezetű sötételf miért is nem volt elégedett a folyadék vashegyi testvérével.
Az üres poharat Aletai az asztalra teszi, miközben a bárd annyira belejött a zenélésbe, hogy a pohár mellé áll, s úgy játszik.*
~Nem is rossz, Öcskös!~
*Fránya mód tudnak zenélni, az egyszer biztos, legalább annyira, mint amennyire Aletai mulatni! Noha eddig ismeretlen oldala tárul Ewangel elé, nem habozik felé nyújtani a kezét.*
-Szabad?
*Ha a lány táncol vele, akkor a lépések közé ültetett táncmozdulatokkal a pulttól egy kicsit távolabb vezeti, hogy kényelmesen elférjenek, miközben ütemesen füttyög a bárd tetszetős muzsikájára.
Ha a célterületre érnek, a sétálás közé csempészett táncmozdulatok felgyorsulnak, felveszik a zene gyors ütemét, miközben hol előre, hol pedig hátra lépked. Ha a lány engedi, akkor ez lesz az alapritmus, amivel végigvezeti. Eközben megfogja kedvese kezét is, hogy az alapritmust öltöztető mozdulatokkal színesítse, izgalmasabbá tegye.*
*Látszólag nem kelt különösen nagy felfordulást az ittlétük. Megy szépen minden azon a csapáson, ahol mindenki elhalad, és vidáman szórakozik!*
~Talán belátják, hogy csak a dolgunkat végeztük, vagy bíznak Plev szabadulásában? Netán nem kedvelik?~
*Az ok mindegy is, a lényeg, hogy ideje vagyon elengedni egy kicsit magukat, és ezt belátja Ewangel is, mert a kínálkozó lehetőséget kihasználva zenét és táncost fizet, hogy megkezdődhessen a mulatság. Természetesen nem maradhat ki a félvér sem, így elkezdi lehámozni magáról a fegyvereket, hogy egy közeli fogasra akassza, csak úgy, mint a köpenyét. Jóval kényelmesebb lesz így táncolni, és amíg végez a művelettel, a bárd is bemelegszik egy kicsit.*
-Ehhez még innom kell! Mondjuk egy kupa bort!
*Megízlelné a helyi borfőzők legféltettebb kincsét, a Jám bort, és így nem is restelli letenni az érte járó 7 aranyat a pultra.
Miután kézhez kapta, éppen időben invitálja koccintásra Ewa, mielőtt magába öntötte volna azt is.*-Az Életre!
*Üti össze a kupát a lányéval, majd útjára engedi a bort. Kellemes íze szinte szétoszlik a szájában, egy csapásra világossá téve azt, hogy az a Plev nevezetű sötételf miért is nem volt elégedett a folyadék vashegyi testvérével.
Az üres poharat Aletai az asztalra teszi, miközben a bárd annyira belejött a zenélésbe, hogy a pohár mellé áll, s úgy játszik.*
~Nem is rossz, Öcskös!~
*Fránya mód tudnak zenélni, az egyszer biztos, legalább annyira, mint amennyire Aletai mulatni! Noha eddig ismeretlen oldala tárul Ewangel elé, nem habozik felé nyújtani a kezét.*
-Szabad?
*Ha a lány táncol vele, akkor a lépések közé ültetett táncmozdulatokkal a pulttól egy kicsit távolabb vezeti, hogy kényelmesen elférjenek, miközben ütemesen füttyög a bárd tetszetős muzsikájára.
Ha a célterületre érnek, a sétálás közé csempészett táncmozdulatok felgyorsulnak, felveszik a zene gyors ütemét, miközben hol előre, hol pedig hátra lépked. Ha a lány engedi, akkor ez lesz az alapritmus, amivel végigvezeti. Eközben megfogja kedvese kezét is, hogy az alapritmust öltöztető mozdulatokkal színesítse, izgalmasabbá tegye.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-29 19:02:57
Üzenet elküldve: 2015-10-29 19:02:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meril, és Mindenki//
*Nincs mit tenni, Ábson megszűnik bárdnak lenni, és átveszi helyét a zabolázhatatlan szárnyaló lelkű művész. A hős szerelmes álmodozó szerepét tölti be most. Nem tudjam mi adta a végső lökést. Talán Meril lágy érintése, talán valami más. Nem tudja, de nem is érdekli. Ritkán kerül ebbe az állapotba, szeretné kiélvezni minden percét. Az idő számára megáll. Elméje kitisztul. Mellőzi a felesleges gondolatokat. A teste nem produkálja azokat a bugyuta tüneteket, amiket ez előtt pár másodperccel. Mondhatni új ember lett. Magában tomból a fiatalos energiától.*
~Végre szabad vagyok. Érzem, hogy élek. Tudom, ha akarnám, most minden, magát bárdnak csúfoló lókötőt túljátszanék. Lehagynám őket, mindenki csak az én hátamat figyelné. De vigyázat! A művészet nem a versengésről szól. Hanem csak csinálni kell. Még csak a haszon sem számít. Az mind mellékes.~ *Ábson, hiába élvezi ezt az állapotot, általában szégyellni szokta az eredményeit.
Valahol legbelül megkönnyebbül, hogy Meril nem fogadja el az ajándékot. Mert ha megtenné, akkor nem tudná folytatni a bárdi életet tovább. Kötődik ahhoz a lanthoz. Mással nem tudna játszani.*
- Hát jó. Ígérem, hatalmasat fogok dobbantani azon a deszkán, és visszajövök. Lehet egy hónap múlva, de könnyen megeshet, hogy csak jövőre. Miért is koptatom a számat? Akkor halljunk pár szép dallamot!
*Végszóra érkezik egy elf nő is. Némi aranyat pakol Ábson kezébe, és játékra kéri. Zokszó nélkül elfogadja, szüksége van némi jövedelemre. A bárd meglepődik ezen, ezelőtt még soha senki nem adott pénzt neki a játékáért cserébe. Az első fizetett produkciójára készül. Elgondolkodik, milyen dallamokat varázsoljon a körülötte ülők fülébe.*
~Gyorsat? Lassút? Elvégre táncolni akarnak rá, akkor legyen…~ *Sajnos a gondolatmenetet nem tudja befejezni, ugyanis megüti valami furcsa érzés. Érzi, belülről fel akar robbanni. Szinte fortyog. Pezseg benne az elhasználatlan energia. Ki is használja. Így elkezd dolgozni. Először egy gyorsabb táncdallamot penget. Olyat, amire ő maga is táncolna. Az ujjai robognak, mint a veszett lovak. Egyre sebesebben és sebesebben. Aki ritmusra akar táncolni, annak fürgének kell lennie. Ábson, egy hirtelen elgondolás hatására felugrik a pultra. Már ott zenél. Nem tudja, hogy táncol-e valaki az alkotására, már nem lát. Lábával veri a taktust, és néha kurjongat hozzá. Ha más nem, a bárd élvezi a saját produkcióját.*
- Táncoljatok emberek! Egész nap zenélni fogok. Mindenki kedve szerint. *Biztatja a kocsmában lévőket. Próbálja megmutatni a tehetségét, amennyire képessége engedi, gyorsítja a tempót.*
*Nincs mit tenni, Ábson megszűnik bárdnak lenni, és átveszi helyét a zabolázhatatlan szárnyaló lelkű művész. A hős szerelmes álmodozó szerepét tölti be most. Nem tudjam mi adta a végső lökést. Talán Meril lágy érintése, talán valami más. Nem tudja, de nem is érdekli. Ritkán kerül ebbe az állapotba, szeretné kiélvezni minden percét. Az idő számára megáll. Elméje kitisztul. Mellőzi a felesleges gondolatokat. A teste nem produkálja azokat a bugyuta tüneteket, amiket ez előtt pár másodperccel. Mondhatni új ember lett. Magában tomból a fiatalos energiától.*
~Végre szabad vagyok. Érzem, hogy élek. Tudom, ha akarnám, most minden, magát bárdnak csúfoló lókötőt túljátszanék. Lehagynám őket, mindenki csak az én hátamat figyelné. De vigyázat! A művészet nem a versengésről szól. Hanem csak csinálni kell. Még csak a haszon sem számít. Az mind mellékes.~ *Ábson, hiába élvezi ezt az állapotot, általában szégyellni szokta az eredményeit.
Valahol legbelül megkönnyebbül, hogy Meril nem fogadja el az ajándékot. Mert ha megtenné, akkor nem tudná folytatni a bárdi életet tovább. Kötődik ahhoz a lanthoz. Mással nem tudna játszani.*
- Hát jó. Ígérem, hatalmasat fogok dobbantani azon a deszkán, és visszajövök. Lehet egy hónap múlva, de könnyen megeshet, hogy csak jövőre. Miért is koptatom a számat? Akkor halljunk pár szép dallamot!
*Végszóra érkezik egy elf nő is. Némi aranyat pakol Ábson kezébe, és játékra kéri. Zokszó nélkül elfogadja, szüksége van némi jövedelemre. A bárd meglepődik ezen, ezelőtt még soha senki nem adott pénzt neki a játékáért cserébe. Az első fizetett produkciójára készül. Elgondolkodik, milyen dallamokat varázsoljon a körülötte ülők fülébe.*
~Gyorsat? Lassút? Elvégre táncolni akarnak rá, akkor legyen…~ *Sajnos a gondolatmenetet nem tudja befejezni, ugyanis megüti valami furcsa érzés. Érzi, belülről fel akar robbanni. Szinte fortyog. Pezseg benne az elhasználatlan energia. Ki is használja. Így elkezd dolgozni. Először egy gyorsabb táncdallamot penget. Olyat, amire ő maga is táncolna. Az ujjai robognak, mint a veszett lovak. Egyre sebesebben és sebesebben. Aki ritmusra akar táncolni, annak fürgének kell lennie. Ábson, egy hirtelen elgondolás hatására felugrik a pultra. Már ott zenél. Nem tudja, hogy táncol-e valaki az alkotására, már nem lát. Lábával veri a taktust, és néha kurjongat hozzá. Ha más nem, a bárd élvezi a saját produkcióját.*
- Táncoljatok emberek! Egész nap zenélni fogok. Mindenki kedve szerint. *Biztatja a kocsmában lévőket. Próbálja megmutatni a tehetségét, amennyire képessége engedi, gyorsítja a tempót.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-29 14:28:47
Üzenet elküldve: 2015-10-29 14:28:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Pult - mindenki, Ábson//
*A fiút egyre inkább összezavarja közelsége, és elgondolkozik rajta, hogy vajon túlzásba vitte-e, hiszen úgy tűnik, már megszólalni is kissé nehézkes számára... habár öntudatlanul is legalább kellemes dallamot játszik. Mindenesetre Meril jól szórakozik a zavarán, és még az sem kifejezetten zavarja, hogy nagyjából sejti a végeredményt. De végül is korán van még, ráér mindennel. Egészen meglepődik a röpke kis monológon, ami egészen aranyos, és valahol melegséggel is töltik el a bókok, elégedett mosoly kúszik fel ajkaira, ahogy megnyugtatólag simogatja meg a férfi vállát.*
- Én itt leszek... ami pedig ezt illeti. *Érinti meg a lantot, ezt a szépséges kis hangszert, amelyet szívesen megtartana, de akkor már igazán semmije sem maradna a fiúnak, így hát kicsit bánkódva, de visszatolja neki.* Tartsd inkább meg. Valamivel meg kell ugranod azt a deszkát... és szeretnénk még hallgatni a dalaid.
*Mintha éppen szavait bizonygatná, lép hozzájuk a hosszú fülű leányzó, és toldja meg egy kis biztatással előbb Ábsont, majd Merilt is. Bár meg kell hagyni, érdekesen fogalmaz, de ezzel nem zavarja meg a lányt, az érméket a pult mögé csúsztatja, és felpattan Ábson mellé, az újonnan összegyűlt közönséggel szemben. Szokatlan ugyan a reggeli műsor, de a vendégekért bármit, érdeklődve pillant Ábsonra, vajon miféle dallamot képzel a wegtoreni leányzó táncához.*
*A fiút egyre inkább összezavarja közelsége, és elgondolkozik rajta, hogy vajon túlzásba vitte-e, hiszen úgy tűnik, már megszólalni is kissé nehézkes számára... habár öntudatlanul is legalább kellemes dallamot játszik. Mindenesetre Meril jól szórakozik a zavarán, és még az sem kifejezetten zavarja, hogy nagyjából sejti a végeredményt. De végül is korán van még, ráér mindennel. Egészen meglepődik a röpke kis monológon, ami egészen aranyos, és valahol melegséggel is töltik el a bókok, elégedett mosoly kúszik fel ajkaira, ahogy megnyugtatólag simogatja meg a férfi vállát.*
- Én itt leszek... ami pedig ezt illeti. *Érinti meg a lantot, ezt a szépséges kis hangszert, amelyet szívesen megtartana, de akkor már igazán semmije sem maradna a fiúnak, így hát kicsit bánkódva, de visszatolja neki.* Tartsd inkább meg. Valamivel meg kell ugranod azt a deszkát... és szeretnénk még hallgatni a dalaid.
*Mintha éppen szavait bizonygatná, lép hozzájuk a hosszú fülű leányzó, és toldja meg egy kis biztatással előbb Ábsont, majd Merilt is. Bár meg kell hagyni, érdekesen fogalmaz, de ezzel nem zavarja meg a lányt, az érméket a pult mögé csúsztatja, és felpattan Ábson mellé, az újonnan összegyűlt közönséggel szemben. Szokatlan ugyan a reggeli műsor, de a vendégekért bármit, érdeklődve pillant Ábsonra, vajon miféle dallamot képzel a wegtoreni leányzó táncához.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-29 11:46:46
Üzenet elküldve: 2015-10-29 11:46:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Valami Lutiust emlegetnek éppen előtte. De hiába is agyalna rajta, nem tudja, ki az. Szóval nem teszi. De biztosan arról a férfiúról van szó, aki majdan eleget tehet vágyainak valamelyik szobában.*
~Mekkora kár, hogy távol van. Eljövök idáig, eztán az egyetlen épkézláb ember a pultos szerepét tölti be.~
*Még ő meg is felelne, de a hozzá hasonlóan piszkos szájú Quinn már annyira nem. Búval megkent, két lábon járó komorság. Nem az esete, be kell vallani.
A folyamatos várakozástól kicsit leül a hangulata, de még nem felejti el, miért is tette be ide a lábát. De szórakozása nem csak ennyiből áll. Mögötte-körülötte kisebb zenebona hallik és néhány jókedvű egyén önnön szórakoztatására zenét és táncot fizet.*
~No, ez engemet is érdekel.~
*Az Ábson nevezetű bárd felé fordul testével, továbbra is könyökölve a pultra. Szemügyre veszi a jelenlévőket, akik többnyire ott tömörülnek társaságba mellette pár lépésre. Ha mulatozás lesz, akkor ő sem fogja kihagyni, az egyszer szent.*
-Hallja-e, pultos úrfi. Adjon egy kupával legjobb minőségű borukból!
*Neki mit sem számít most az íz, a szín. Legyen jó a minősége és az alkoholtartalma is legyen épp elég ahhoz, hogy megvidámuljon kicsit. Homályos elmével jobban esik a zene és a táncolás is, amibe elég részegen még ő is beszállna.*
*Valami Lutiust emlegetnek éppen előtte. De hiába is agyalna rajta, nem tudja, ki az. Szóval nem teszi. De biztosan arról a férfiúról van szó, aki majdan eleget tehet vágyainak valamelyik szobában.*
~Mekkora kár, hogy távol van. Eljövök idáig, eztán az egyetlen épkézláb ember a pultos szerepét tölti be.~
*Még ő meg is felelne, de a hozzá hasonlóan piszkos szájú Quinn már annyira nem. Búval megkent, két lábon járó komorság. Nem az esete, be kell vallani.
A folyamatos várakozástól kicsit leül a hangulata, de még nem felejti el, miért is tette be ide a lábát. De szórakozása nem csak ennyiből áll. Mögötte-körülötte kisebb zenebona hallik és néhány jókedvű egyén önnön szórakoztatására zenét és táncot fizet.*
~No, ez engemet is érdekel.~
*Az Ábson nevezetű bárd felé fordul testével, továbbra is könyökölve a pultra. Szemügyre veszi a jelenlévőket, akik többnyire ott tömörülnek társaságba mellette pár lépésre. Ha mulatozás lesz, akkor ő sem fogja kihagyni, az egyszer szent.*
-Hallja-e, pultos úrfi. Adjon egy kupával legjobb minőségű borukból!
*Neki mit sem számít most az íz, a szín. Legyen jó a minősége és az alkoholtartalma is legyen épp elég ahhoz, hogy megvidámuljon kicsit. Homályos elmével jobban esik a zene és a táncolás is, amibe elég részegen még ő is beszállna.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:53:50
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:53:50
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Aznap//
//Pult majd Ábson és Meril//
* Mivel a pultot állják körbe és az aki eddig takarított a csaposuknak bemutatkozik így már Ewangel is tudhatja az ember nevét. ~Egy~ gondolja magában, bár igaz, hogy ők sem mutatkoztak be. Nem is szokás effajta dolgokat megcselekedni legfeljebb a kisboltokban, nem pedig efféle nagy forgalmú helyeken. Elgondolkodva néz a férfi felé. Követi lépteit majd azt is amint visszatér. A kijelentésén elgondolkodik. ~Valóban?~ A táblára tényleg nem figyeltek, viszont a kulcs garantáltan nem volt elfordítva az ajtóban, máskülönben kint maradtak volna mindannyian. Végül úgy dönt, hogy talán némi arany felvillantásával jobb kedvre derül mindenki. Odasétál a hősszerelmes lantművészhez átnyújt Ábson Erlbettnek 50 aranyat majd nyugtatóan helyezi kezét a vállár.*
- Amíg itt vagyunk zenélj kérlek. *mondja majd pedig a tánchoz öltözködött lányhoz lép és Meril Falasse kezébe is letesz 20aranyat. *
- Kövesd tánccal a zene ritmusát. *szól csendesen. Reméli, hogy a hangulatot ezzel meghozhatja és talán másoknak is kedvük támad táncot lejteni.
Visszatér Aletai karjai közé. Tekintete kedves, nyugodt akár a tenger pedig el sem tudná képzelni a félvér, milyen bohó, pajzán lény lakozik Ewangelben. Talán a zöld szemek árnyalatnyi változása jelezheti csak Alenak, hogy kedvére való az ötlet, sőt akár fokozhatja is bármikor. Kíváncsi volna rá tud-e bármi újat mutatni a számára hisz hellyel közzel majd egy éve együtt élnek. Harath felé néz aki ismét nagyon elmerült a gondolataiba végül pedig a zenére várva veszi kézbe a poharát.*
- Az Életre! *emeli kedvese felé a poharat.*
- A mai nap a miénk, és az éjszaka is. *súgja halkan, egy mozdulatra, egy érintésre várva de azért hozzáteszi.*
- Holnaptól sok feladat vár ránk.
//Pult majd Ábson és Meril//
* Mivel a pultot állják körbe és az aki eddig takarított a csaposuknak bemutatkozik így már Ewangel is tudhatja az ember nevét. ~Egy~ gondolja magában, bár igaz, hogy ők sem mutatkoztak be. Nem is szokás effajta dolgokat megcselekedni legfeljebb a kisboltokban, nem pedig efféle nagy forgalmú helyeken. Elgondolkodva néz a férfi felé. Követi lépteit majd azt is amint visszatér. A kijelentésén elgondolkodik. ~Valóban?~ A táblára tényleg nem figyeltek, viszont a kulcs garantáltan nem volt elfordítva az ajtóban, máskülönben kint maradtak volna mindannyian. Végül úgy dönt, hogy talán némi arany felvillantásával jobb kedvre derül mindenki. Odasétál a hősszerelmes lantművészhez átnyújt Ábson Erlbettnek 50 aranyat
majd nyugtatóan helyezi kezét a vállár.*- Amíg itt vagyunk zenélj kérlek. *mondja majd pedig a tánchoz öltözködött lányhoz lép és Meril Falasse kezébe is letesz 20aranyat.
*- Kövesd tánccal a zene ritmusát. *szól csendesen. Reméli, hogy a hangulatot ezzel meghozhatja és talán másoknak is kedvük támad táncot lejteni.
Visszatér Aletai karjai közé. Tekintete kedves, nyugodt akár a tenger pedig el sem tudná képzelni a félvér, milyen bohó, pajzán lény lakozik Ewangelben. Talán a zöld szemek árnyalatnyi változása jelezheti csak Alenak, hogy kedvére való az ötlet, sőt akár fokozhatja is bármikor. Kíváncsi volna rá tud-e bármi újat mutatni a számára hisz hellyel közzel majd egy éve együtt élnek. Harath felé néz aki ismét nagyon elmerült a gondolataiba végül pedig a zenére várva veszi kézbe a poharát.*
- Az Életre! *emeli kedvese felé a poharat.*
- A mai nap a miénk, és az éjszaka is. *súgja halkan, egy mozdulatra, egy érintésre várva de azért hozzáteszi.*
- Holnaptól sok feladat vár ránk.
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:17:53
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:17:53
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
- Quinn, valóban *bólint a tengerészforma szavait hallva. Végül is megérdemli, hogy a nevén neveztessék. Eleget szorgoskodott már itt hozzá. Meghallgatja az újabb beszámolót, a többségéről még csak nem is hallott korábban, lévén nem igazán úgy tervezte, hogy egy reggeli beugráson kívül tartósan itt maradna. Aztán az élet közbeszólt, itt ragadt, s most italokat mér kéjre vágyóknak.
Két dolgot különlegesnek talál, a zárva tábla kérdését, valamint a tengerész megjegyzését a Kapitányról, akit némi fejtörés árán be tud azonosítani, és a Barakkról. Tekintete újból végigsiklik a hármakon, látható jelét nem adva annak, hogy ez jelenlétüket más megvilágításba helyezné. A zárva táblával összekombinálva persze lehet különös fénye is Quinn szavainak, ha vélhetően akaratlanul is tette őket egymás mellé.*
- Igen diszkrétek a szobáink *fordul aztán újra Aletai felé, a pultosok gyöngyeként.* - Valóban, még a sikoly sem hallatszik ki belőle. Vagy ha igen, senki sem fog vele foglalkozni *mosolyodik el, szemében azzal a fénnyel, amibe bármit bele lehet látni, a figyelő kedélyállapotától függően.*
- És kiválóak az italaink, ha elfogyna a régi, és innának még valamit *mutat körül, maga mögé, ahol sokféle nedű várja, hogy elfogyasszák végre.
Rolseia ügye azonban még hátra van. Amit hall, azok alapján ez lesz a legnehezebb dió mind közül.*
- Szóval Lutius és az ő éjszakái *simít végig a haján, ha nem is gondterhelten, de mindenképpen elgondolkodva. Talán itt lenne az ideje a gyors átképzéseknek, és az alkalom szülte lehetőségek megragadásának. Persze ha elképzeli Rökit, a frissen kiadóként felvételiztetett izomhegyet, amint elviszi magával egy körre az elfet, rögtön vigyorra húzódik a szája.*
- Ha megengedi, Lutius távollétének fényében várnék a vágyfokozó átnyújtásával, amíg az alkalmas jelölt meg nem érkezik *korrigálja iménti önmagát, amihez körítésként jobb kezével egy félkört ír le maga előtt, alulról felfelé haladva.*
- Nem kevésbé észvesztő egyéb italainkat viszont nyugodt szívvel tudom a figyelmébe ajánlani. Az erősebbek közül a Vashegyi perzselőt, vagy a Fehér halált, borokban gondolkodva pedig az Éjféli borzongást.
*Mindemellett kíváncsi arra is, hogy el lehet-e juttatni a nőt a bódulat olyan fokára, hogy akár egy vagy két lány ölelő érintése is elfogadható legyen a számára.*
- Quinn, valóban *bólint a tengerészforma szavait hallva. Végül is megérdemli, hogy a nevén neveztessék. Eleget szorgoskodott már itt hozzá. Meghallgatja az újabb beszámolót, a többségéről még csak nem is hallott korábban, lévén nem igazán úgy tervezte, hogy egy reggeli beugráson kívül tartósan itt maradna. Aztán az élet közbeszólt, itt ragadt, s most italokat mér kéjre vágyóknak.
Két dolgot különlegesnek talál, a zárva tábla kérdését, valamint a tengerész megjegyzését a Kapitányról, akit némi fejtörés árán be tud azonosítani, és a Barakkról. Tekintete újból végigsiklik a hármakon, látható jelét nem adva annak, hogy ez jelenlétüket más megvilágításba helyezné. A zárva táblával összekombinálva persze lehet különös fénye is Quinn szavainak, ha vélhetően akaratlanul is tette őket egymás mellé.*
- Igen diszkrétek a szobáink *fordul aztán újra Aletai felé, a pultosok gyöngyeként.* - Valóban, még a sikoly sem hallatszik ki belőle. Vagy ha igen, senki sem fog vele foglalkozni *mosolyodik el, szemében azzal a fénnyel, amibe bármit bele lehet látni, a figyelő kedélyállapotától függően.*
- És kiválóak az italaink, ha elfogyna a régi, és innának még valamit *mutat körül, maga mögé, ahol sokféle nedű várja, hogy elfogyasszák végre.
Rolseia ügye azonban még hátra van. Amit hall, azok alapján ez lesz a legnehezebb dió mind közül.*
- Szóval Lutius és az ő éjszakái *simít végig a haján, ha nem is gondterhelten, de mindenképpen elgondolkodva. Talán itt lenne az ideje a gyors átképzéseknek, és az alkalom szülte lehetőségek megragadásának. Persze ha elképzeli Rökit, a frissen kiadóként felvételiztetett izomhegyet, amint elviszi magával egy körre az elfet, rögtön vigyorra húzódik a szája.*
- Ha megengedi, Lutius távollétének fényében várnék a vágyfokozó átnyújtásával, amíg az alkalmas jelölt meg nem érkezik *korrigálja iménti önmagát, amihez körítésként jobb kezével egy félkört ír le maga előtt, alulról felfelé haladva.*
- Nem kevésbé észvesztő egyéb italainkat viszont nyugodt szívvel tudom a figyelmébe ajánlani. Az erősebbek közül a Vashegyi perzselőt, vagy a Fehér halált, borokban gondolkodva pedig az Éjféli borzongást.
*Mindemellett kíváncsi arra is, hogy el lehet-e juttatni a nőt a bódulat olyan fokára, hogy akár egy vagy két lány ölelő érintése is elfogadható legyen a számára.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-28 17:08:16
Üzenet elküldve: 2015-10-28 17:08:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meril Falasse//
*Ábson önátverései mit sem érnek. Hiába hangoztatja magában újra és újra, hogy rengeteg tapasztalat van a háta mögött. Pedig nem, túl fiatal még. Egy rutinos nő csábításainak nem tud ellenállni. Hiába jön rá erre, hiába látja át homályosan Meril terveit, nem tud neki nemet mondani. Meg van benne az a gondolat is, hogy akár ötven vagy száz év múlva is hasonlóképpen csavarná egy hölgyemény az ujjai köré. Békésen és valahogy, megelégedettséggel fogadja el magában a tényeket.*
~Én már csak ilyen vagyok. Ilyennek születtem. Miért küzdjek a személyiségem ellen?~ *Érvel magában Ábson. De mindig volt, és lesz, egy hang a fejében, az elméjében, amelyik azt mondja, hogy állj. Most sincs ez másképp. Az a bizonyos vészmadár megint megszólal.*
~Nem kell neked bordélyházakban elcsábíttatnod magad! Hol van a tartásod? Emlékezz! Szilárd jellem. Ez a kulcs szó. Emlékezz, kérlek mit tanítottak neked! Különben is szegény vagy. Egy vasad sincs. Hallod? Miből akarod őt kifizetni?~ *Viaskodik magában a bárd elkeseredettül. Már külső megnyilatkozásai is vannak belső viharának. Ujjai, a lant húrjait egyre fürgébben pengetik, de még mindig lágyan és kellemesen. Egyre gyakrabban nyel nagyokat. A szemei akarva akaratlan lejjebb csúsznak Meril szemeiről.*
~Hallgass már el! Neked ki osztott lapot? Ez az én életem én élem. Kérlek, ne zavarj!~
*A mindent eldöntő csapás, a kegyelemdöfés, a csúcsok csúcsa Ábson számára, amikor Meril közelebb hajol, és szinte hozzáér. A bárd megszűnt józanul gondolkodni. Most tudatosul benne, hogy nem is hall rendesen. Nem tudja, mi történik körülötte. Elgondolkodik nem részeg-e. Fogalma sincs róla, milyen benyomást tesz most az újdönsült ismerősére. Egyszer csak újra elkezd szagolni. Ez sem tűnt fel neki sokáig, hogy elvesztette a szaglását is. Beszív valami virágillatot. Első körben csak eddig jut. Úgy látszik, a gondolkodásával is gondok vannak. Nem tudja felismerni az egyszerű szokványos dolgokat sem. Az illat szinte végig szántja az orrát, a tüdejét, sőt az egész testét. Már majdnem remeg. De az ujjai még mindig tartják a feszes tempót. Már rég öntudatlanul.*
- Közel kerülni? De még mennyire. Minden értelemben. *Aztán meglátja Meril ajakmutatványát… Fél pillanatra felmerül benne a nyilvános nyálcsorgatás gondolata is. Fél, hogy talán az övé most indul meg. De mindent elront egy fránya gondolat.*
~Nincs pénzem.~
- Tudod, Meril, nagyon jó lenne… Nagyon nagyon jó lenne. Igen, nagyon is jó lenne. Csak szegény bárd vagyok én. A nagy ugródeszkán vagyok épp. Az áttörés még nem jött el. Így nem tudnám kellőképpen megfizetni. Nagyon szimpatikus vagy. Tetszik a természetesség, ami árad belőled. És tudod mit? Ha én lennék a világ leggazdagabb élőlénye, még akkor sem tudnám megfizetni aranyban mindazt, amit adnál. Tudod mit még? Ha befutok, és ünnepelt bárd leszek, akkor visszatérek és megkereslek. Akkor újra elcsábíthatsz. Itt a lantom, fogd! Ez legyen a biztosíték, hogy e szívemnek kedves szerszámért biztos visszajöjjek.
*Ábson szinte liheg. Ki van fulladva. Úgy érzi, kicsit elszaladt vele a ló. A zabolátlan művész elszabadult.*
A hozzászólás írója (Ábson Erlbett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.28 17:12:05
*Ábson önátverései mit sem érnek. Hiába hangoztatja magában újra és újra, hogy rengeteg tapasztalat van a háta mögött. Pedig nem, túl fiatal még. Egy rutinos nő csábításainak nem tud ellenállni. Hiába jön rá erre, hiába látja át homályosan Meril terveit, nem tud neki nemet mondani. Meg van benne az a gondolat is, hogy akár ötven vagy száz év múlva is hasonlóképpen csavarná egy hölgyemény az ujjai köré. Békésen és valahogy, megelégedettséggel fogadja el magában a tényeket.*
~Én már csak ilyen vagyok. Ilyennek születtem. Miért küzdjek a személyiségem ellen?~ *Érvel magában Ábson. De mindig volt, és lesz, egy hang a fejében, az elméjében, amelyik azt mondja, hogy állj. Most sincs ez másképp. Az a bizonyos vészmadár megint megszólal.*
~Nem kell neked bordélyházakban elcsábíttatnod magad! Hol van a tartásod? Emlékezz! Szilárd jellem. Ez a kulcs szó. Emlékezz, kérlek mit tanítottak neked! Különben is szegény vagy. Egy vasad sincs. Hallod? Miből akarod őt kifizetni?~ *Viaskodik magában a bárd elkeseredettül. Már külső megnyilatkozásai is vannak belső viharának. Ujjai, a lant húrjait egyre fürgébben pengetik, de még mindig lágyan és kellemesen. Egyre gyakrabban nyel nagyokat. A szemei akarva akaratlan lejjebb csúsznak Meril szemeiről.*
~Hallgass már el! Neked ki osztott lapot? Ez az én életem én élem. Kérlek, ne zavarj!~
*A mindent eldöntő csapás, a kegyelemdöfés, a csúcsok csúcsa Ábson számára, amikor Meril közelebb hajol, és szinte hozzáér. A bárd megszűnt józanul gondolkodni. Most tudatosul benne, hogy nem is hall rendesen. Nem tudja, mi történik körülötte. Elgondolkodik nem részeg-e. Fogalma sincs róla, milyen benyomást tesz most az újdönsült ismerősére. Egyszer csak újra elkezd szagolni. Ez sem tűnt fel neki sokáig, hogy elvesztette a szaglását is. Beszív valami virágillatot. Első körben csak eddig jut. Úgy látszik, a gondolkodásával is gondok vannak. Nem tudja felismerni az egyszerű szokványos dolgokat sem. Az illat szinte végig szántja az orrát, a tüdejét, sőt az egész testét. Már majdnem remeg. De az ujjai még mindig tartják a feszes tempót. Már rég öntudatlanul.*
- Közel kerülni? De még mennyire. Minden értelemben. *Aztán meglátja Meril ajakmutatványát… Fél pillanatra felmerül benne a nyilvános nyálcsorgatás gondolata is. Fél, hogy talán az övé most indul meg. De mindent elront egy fránya gondolat.*
~Nincs pénzem.~
- Tudod, Meril, nagyon jó lenne… Nagyon nagyon jó lenne. Igen, nagyon is jó lenne. Csak szegény bárd vagyok én. A nagy ugródeszkán vagyok épp. Az áttörés még nem jött el. Így nem tudnám kellőképpen megfizetni. Nagyon szimpatikus vagy. Tetszik a természetesség, ami árad belőled. És tudod mit? Ha én lennék a világ leggazdagabb élőlénye, még akkor sem tudnám megfizetni aranyban mindazt, amit adnál. Tudod mit még? Ha befutok, és ünnepelt bárd leszek, akkor visszatérek és megkereslek. Akkor újra elcsábíthatsz. Itt a lantom, fogd! Ez legyen a biztosíték, hogy e szívemnek kedves szerszámért biztos visszajöjjek.
*Ábson szinte liheg. Ki van fulladva. Úgy érzi, kicsit elszaladt vele a ló. A zabolátlan művész elszabadult.*
A hozzászólás írója (Ábson Erlbett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.28 17:12:05
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-28 13:47:05
Üzenet elküldve: 2015-10-28 13:47:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Ábson Elbrett//
*Természetesen észreveszi, hogy jelenléte milyen hatást gyakorol a férfire, és meglehetősen élvezi is. Azért jó páran fordulnak meg a bordélyban, akik már hozzá vannak szokva a szépséghez és a kényelemhez, és inkább amolyan eszközként, díszítő elemként tekintetek rá, semmint a másik nem egyik tagjára. Így, noha néha azért szükség van kihívásokra, jobban kedveli az egyszerűbb lelkületű vendégeket, akik mellett önmaga lehet.*
- Talán valamelyik fesztiválon láthattál. Néha fellépek.
*Jegyzi meg szórakozottan, noha meg van bizonyosodva róla, hogy ez az első találkozásuk... na meg Merilt nem olyan egyszerű elfelejteni. Pláne ha táncol, hiszen akkor szabadul el igazán szelleme. Valójában nagyon tetszik neki a halk háttérzene, amelyet Ábson biztosít a beszélgetéshez, ha a mély üzenetekhez nem is annyira, magához a lanthoz, na meg a dallamokhoz biztosan ért. Huncut kis mosoly csúszik fel ajkaira, mikor a férfi észreveszi aprócska trükkjét, szereti, ha valaki odafigyel a részletekre... most jött el az a pillanat, hogy meghívassa magát, de a fiú nem tűnik éppenséggel valami gazdagnak. Egyáltalán megéri megpróbálni?*
- Valóban? Akkor volna egy kérdésem számodra... *Természetesen ajkainak sunyi görbületéből pontosan látszik, hogy egy pillanatra sem hisz Ábsonnak, de azért megéri szórakozni a kijelentésen. Ha lehet, a korábbinál is közelebb hajol, úgy suttogva a férfi füleibe, hogy az bőrén érezze finom leheletét, érezze friss jázmin illatát.*
- Szeretnél közelebb kerülni hozzám?
*Talán túlzottan közvetlen módja ez a csábításnak, de ezen a reggelen a lány csak haladni akar az árral, azt tenni és mondani, amihez éppen kedve szottyan... végül is szebbnek tetszik, ha szabad lehet.*
- Szórakozz. Játssz. Kockáztass. Sokan menekülnek ide az unalom elől... megmutathatom, hogy jó helyre tévedtél.
*Magabiztos kis mosoly kanyarodik fel arcára, tekintete pedig ismét Ábson íriszeit keresi, ajkaira harap, mintha nem bírna már a benne játszó vágyakkal. Némileg rontja a hangulatot Quinn betoppanása, Meril csak egy fintorral köszönti, de azért elveszi az italát.*
- Egy kicsit még ráért volna...
*Azért lehajtja, figyelve, hogy ajkain maradjon még egy kis nedvesség, amit külön lenyalhat. Ha már.*
*Természetesen észreveszi, hogy jelenléte milyen hatást gyakorol a férfire, és meglehetősen élvezi is. Azért jó páran fordulnak meg a bordélyban, akik már hozzá vannak szokva a szépséghez és a kényelemhez, és inkább amolyan eszközként, díszítő elemként tekintetek rá, semmint a másik nem egyik tagjára. Így, noha néha azért szükség van kihívásokra, jobban kedveli az egyszerűbb lelkületű vendégeket, akik mellett önmaga lehet.*
- Talán valamelyik fesztiválon láthattál. Néha fellépek.
*Jegyzi meg szórakozottan, noha meg van bizonyosodva róla, hogy ez az első találkozásuk... na meg Merilt nem olyan egyszerű elfelejteni. Pláne ha táncol, hiszen akkor szabadul el igazán szelleme. Valójában nagyon tetszik neki a halk háttérzene, amelyet Ábson biztosít a beszélgetéshez, ha a mély üzenetekhez nem is annyira, magához a lanthoz, na meg a dallamokhoz biztosan ért. Huncut kis mosoly csúszik fel ajkaira, mikor a férfi észreveszi aprócska trükkjét, szereti, ha valaki odafigyel a részletekre... most jött el az a pillanat, hogy meghívassa magát, de a fiú nem tűnik éppenséggel valami gazdagnak. Egyáltalán megéri megpróbálni?*
- Valóban? Akkor volna egy kérdésem számodra... *Természetesen ajkainak sunyi görbületéből pontosan látszik, hogy egy pillanatra sem hisz Ábsonnak, de azért megéri szórakozni a kijelentésen. Ha lehet, a korábbinál is közelebb hajol, úgy suttogva a férfi füleibe, hogy az bőrén érezze finom leheletét, érezze friss jázmin illatát.*
- Szeretnél közelebb kerülni hozzám?
*Talán túlzottan közvetlen módja ez a csábításnak, de ezen a reggelen a lány csak haladni akar az árral, azt tenni és mondani, amihez éppen kedve szottyan... végül is szebbnek tetszik, ha szabad lehet.*
- Szórakozz. Játssz. Kockáztass. Sokan menekülnek ide az unalom elől... megmutathatom, hogy jó helyre tévedtél.
*Magabiztos kis mosoly kanyarodik fel arcára, tekintete pedig ismét Ábson íriszeit keresi, ajkaira harap, mintha nem bírna már a benne játszó vágyakkal. Némileg rontja a hangulatot Quinn betoppanása, Meril csak egy fintorral köszönti, de azért elveszi az italát.*
- Egy kicsit még ráért volna...
*Azért lehajtja, figyelve, hogy ajkain maradjon még egy kis nedvesség, amit külön lenyalhat. Ha már.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-28 10:32:35
Üzenet elküldve: 2015-10-28 10:32:35
![>Ye Ferzondarci [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1367_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
*Bólogat. Hát persze, hogy tetszik a megszólítás, Ye fénykorában nagy nőcsábász volt, tudja ám, hogy mi kell a csinos és fiatal lányok lenyűgözéséhez. Most jelenleg pénz, mert nem ámítja magát, tudja, hogy eljárt már felette az idő és csak a két szép szeméért nem fognak még csak egy puszikát sem adni a ráncos homlokára a kisasszonyok. Két szép drágakőért cserébe viszont már annál inkább, bár ide még ennyivel sem készült, bízott a kedvezményes árakban és az első osztályú kiszolgálásban. Eddig pedig semmi oka a csalódásra, minden olyan jól megy, ahogy szeretné, úgy érzi, hogy egy csodás órát fognak eltölteni kettesben ezzel a tényleg isteni szépségű nővel. Tőle telhetően szapora léptekkel siet Éleina után a lépcsőkön, majd a folyosón, de sajnos így sem ér elég közel hozzá ahhoz, hogy a formás fenekére csaphasson egyet mintegy siettetésként. Nem baj, beéri azzal is, hogy nézheti, majd mindennek eljön a saját maga ideje.*
- Végre megjöttünk a birodalmadba! *Vékony hangon lelkendezik, néhányszor a kezét is összecsapja. Máris nagyon izgalmas ez az egész, fejében tengernyi gondolat tolong, alig tudja eldönteni, hogy mi legyen a belépés után. Mert ugye azt neki kell megmondania, ő itt a nagy és az erős, aki még egy ilyen istennőt is játszi könnyedséggel csábít el. Kedve lenne rögtön a lényegre térni, rögtön a magáévá tenni a lány, de legalább ugyanennyire szeretne „kapj el, ha tudsz!” rikkantással a fátylak közé szaladni, hogy egy kis bújócskával fűszerezze meg az együttlétet. Végül csak engedelmesen belép a levendula nyugtató-bódító illatát árasztó szobába, aztán hagyja magát a fátylak mögött elterülő rejtett birodalomba átvezetni. Közben egy pillanatra sem veszi le a szemét Élianáról, egyszerűen nem tud betelni a látvánnyal.*
- Hogy… *Mire kimondja és kigondolja, hogy mit tegyen vele a lány Éliana már hátrébb húzódik, így elodázva azt a bizonyos dolgot. De ez sem baj, Yenek nagyon tetszik, hogy így incselkednek vele. Mivel amellett, hogy nagy étvágya van nők terén az illemet is ismeri először lerúgja magáról aprócska csizmáit, majd istennője után mászik a matracra. De nem ám mellé, hanem rögtön rá, egészen addig, amíg az ő feje egy vonalba nem kerül a kurtizánéval.*
- Egy csókot istennőm, egy csókot! * Végül ezt a kívánságát közli, majd ajkát csücsörítve és a másikéhoz nagyon, de nagyon közel tolva várja, hogy amaz eleget tegyen neki. Kezeivel és lábaival közben a lány két oldalán támaszkodik, de látszik, hogy nem fogja tudni sokáig ebben a helyzetben tartani magát.*
*Bólogat. Hát persze, hogy tetszik a megszólítás, Ye fénykorában nagy nőcsábász volt, tudja ám, hogy mi kell a csinos és fiatal lányok lenyűgözéséhez. Most jelenleg pénz, mert nem ámítja magát, tudja, hogy eljárt már felette az idő és csak a két szép szeméért nem fognak még csak egy puszikát sem adni a ráncos homlokára a kisasszonyok. Két szép drágakőért cserébe viszont már annál inkább, bár ide még ennyivel sem készült, bízott a kedvezményes árakban és az első osztályú kiszolgálásban. Eddig pedig semmi oka a csalódásra, minden olyan jól megy, ahogy szeretné, úgy érzi, hogy egy csodás órát fognak eltölteni kettesben ezzel a tényleg isteni szépségű nővel. Tőle telhetően szapora léptekkel siet Éleina után a lépcsőkön, majd a folyosón, de sajnos így sem ér elég közel hozzá ahhoz, hogy a formás fenekére csaphasson egyet mintegy siettetésként. Nem baj, beéri azzal is, hogy nézheti, majd mindennek eljön a saját maga ideje.*
- Végre megjöttünk a birodalmadba! *Vékony hangon lelkendezik, néhányszor a kezét is összecsapja. Máris nagyon izgalmas ez az egész, fejében tengernyi gondolat tolong, alig tudja eldönteni, hogy mi legyen a belépés után. Mert ugye azt neki kell megmondania, ő itt a nagy és az erős, aki még egy ilyen istennőt is játszi könnyedséggel csábít el. Kedve lenne rögtön a lényegre térni, rögtön a magáévá tenni a lány, de legalább ugyanennyire szeretne „kapj el, ha tudsz!” rikkantással a fátylak közé szaladni, hogy egy kis bújócskával fűszerezze meg az együttlétet. Végül csak engedelmesen belép a levendula nyugtató-bódító illatát árasztó szobába, aztán hagyja magát a fátylak mögött elterülő rejtett birodalomba átvezetni. Közben egy pillanatra sem veszi le a szemét Élianáról, egyszerűen nem tud betelni a látvánnyal.*
- Hogy… *Mire kimondja és kigondolja, hogy mit tegyen vele a lány Éliana már hátrébb húzódik, így elodázva azt a bizonyos dolgot. De ez sem baj, Yenek nagyon tetszik, hogy így incselkednek vele. Mivel amellett, hogy nagy étvágya van nők terén az illemet is ismeri először lerúgja magáról aprócska csizmáit, majd istennője után mászik a matracra. De nem ám mellé, hanem rögtön rá, egészen addig, amíg az ő feje egy vonalba nem kerül a kurtizánéval.*
- Egy csókot istennőm, egy csókot! * Végül ezt a kívánságát közli, majd ajkát csücsörítve és a másikéhoz nagyon, de nagyon közel tolva várja, hogy amaz eleget tegyen neki. Kezeivel és lábaival közben a lány két oldalán támaszkodik, de látszik, hogy nem fogja tudni sokáig ebben a helyzetben tartani magát.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:46:17
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:46:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Ami azt illeti, Rolseia valóban ezért jött ide. Másért nem is lépne be az ilyen helyekre. Neki elég a kocsma, ha szórakozni támad kedve, na meg második lehetőségként ott a bordélyház. Napjait amúgy sem a szórakozás, avagy annak puszta gondolata tölti ki, sokkal inkább a testedzés és a településről településre való utazgatás. Bár ideje lenne már keresni valami könyvtárat is, hogy felfrissítse tudományát a mágia terén is. Tanítottak neki ezt-azt, de olyan régen használta őket, hogy a fene sem emlékszik már rá. Na de mindent csak szép sorjában!
Neki meg aztán teljesen mindegy, milyen testalkatú férfit kap az ágyba. Ugyanúgy elismeri az izmos, magas harcosokat, mint a vézna tudálékosokat. Csak ne valami túltáplált bunkó legyen. Persze ha el kéne köteleznie magát valaki mellett, azt biztosan jól átgondolná. Az imént említettek csak az egy éjszakás kapcsolatokat érintik.*
-Nos, várni éppen várhatok. Ha már eddig eljöttem, csak megvárom. *Mondja kicsit flegmásan, de végén magára erőltet egy mosolyt.
Ennek csak a fele igaz viszont. Elég türelmetlen tud lenni olykor. Ezt pedig csak fokozza, hogy már hetek óta nem találkozott egyetlen férfiúval sem. Mármint abban az értelemben...*
-Ó, nem mondja? *Játssza el jókedvűen a meglepődöttet. Féloldalas mosolyt vesz fel, állát könyöklő bal karjának tenyerébe temeti.* Akkor szíveskedjen szolgálni valami vágyfokozóval!
*Felhajtja utolsó pár nyelésnyi borát és megperdítve egy aranyat a pulton rákacsint Yeroughára. Kíváncsi, miféle szer létezhet a világon, ami ezt a célt szolgálja. Az ár neki jelenleg nem számít, az új dolgokat örömmel fogadja.*
*Ami azt illeti, Rolseia valóban ezért jött ide. Másért nem is lépne be az ilyen helyekre. Neki elég a kocsma, ha szórakozni támad kedve, na meg második lehetőségként ott a bordélyház. Napjait amúgy sem a szórakozás, avagy annak puszta gondolata tölti ki, sokkal inkább a testedzés és a településről településre való utazgatás. Bár ideje lenne már keresni valami könyvtárat is, hogy felfrissítse tudományát a mágia terén is. Tanítottak neki ezt-azt, de olyan régen használta őket, hogy a fene sem emlékszik már rá. Na de mindent csak szép sorjában!
Neki meg aztán teljesen mindegy, milyen testalkatú férfit kap az ágyba. Ugyanúgy elismeri az izmos, magas harcosokat, mint a vézna tudálékosokat. Csak ne valami túltáplált bunkó legyen. Persze ha el kéne köteleznie magát valaki mellett, azt biztosan jól átgondolná. Az imént említettek csak az egy éjszakás kapcsolatokat érintik.*
-Nos, várni éppen várhatok. Ha már eddig eljöttem, csak megvárom. *Mondja kicsit flegmásan, de végén magára erőltet egy mosolyt.
Ennek csak a fele igaz viszont. Elég türelmetlen tud lenni olykor. Ezt pedig csak fokozza, hogy már hetek óta nem találkozott egyetlen férfiúval sem. Mármint abban az értelemben...*
-Ó, nem mondja? *Játssza el jókedvűen a meglepődöttet. Féloldalas mosolyt vesz fel, állát könyöklő bal karjának tenyerébe temeti.* Akkor szíveskedjen szolgálni valami vágyfokozóval!
*Felhajtja utolsó pár nyelésnyi borát és megperdítve egy aranyat a pulton rákacsint Yeroughára. Kíváncsi, miféle szer létezhet a világon, ami ezt a célt szolgálja. Az ár neki jelenleg nem számít, az új dolgokat örömmel fogadja.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:14:59
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:14:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Aznap//
//Pult//
*A Quinn nevezetű fickó válaszol a szobával kapcsolatban, méghozzá kedvezően. Egyébként elgondolkodtató, hogy vegyenek-e itt ki egy szobát, vagy inkább tegyék ezt a Pegazusban, hiszen ott nem lesznek kitéve annak a veszélynek, hogy Plev elvezetéséért bosszút állnak a barátai. Elgondolkodtató kérdés, így Aletai úgy dönt, hogy az eldöntését későbbre halasztja, mikor majd kiviláglik a tettük. Sok fog múlni a különféle reakciókon. Természetesen minden körülmények között vehetnének ki egy szobát, de nem igazán van kedve őrizni a társai álmát, csakhogy ne vágják el a torkukat. Veszélyes környék ez, jó az elővigyázatosság.*
-Megszállhatunk, ha gondoljátok.
*Fordul a társai felé, miközben ízlelgeti szájában a megivott ital visszamaradó zamatát. Kétségtelen, hogy nagyon finom volt.*
-Akkor különösképp bérlünk! Harathnak lesz egy jó kis estéje!
*Vagy nekik is? Tényleg! Ewangel legtitkosabb gondolatai között menyire szerepelnek efféle erkölcstelen dolgok? Meglepné, ha felszínre törne például egy két rendkívüli vágy, bár nem biztos, hogy a férfi nem hajlana rá. Hiába! A férfiak disznók!*
-Ott majd beszélhetünk is.
*Nyugtázza kedvese szavait, majd annak kérdésére mosolyogva válaszol.*
-Például, ha a bárdunk hajlandó húzni valami talpalávalót, akkor táncolhatnánk is egyet, majd elfogyaszthatnánk egy pár koktélt is!
*A többi pedig jönni fog magától! Részeges mámorban töltött romantikus éjszaka, buli és kacagás! Ó, igen, de jó is volna már!
Természetesen az élet nem ilyen egyszerű, és ennek bizonyítására megcsapja a fülét Quinn jelentése, amiben elmondja az imént pultban állónak, hogy Plevet a Barakkba kísérték.*
~Szellemek! Mi lesz ebből!?~
*Suhan át egy pillanat alatt a gondolatán, ám egy előnye a témának mégis van: Megtudják, hogy az eset után hogy viszonyul a pinty népe hozzájuk, s hogy érdemes-e még ezen a szent helyen italt fogyasztani, vagy mérget tesznek majd bele.*
//Pult//
*A Quinn nevezetű fickó válaszol a szobával kapcsolatban, méghozzá kedvezően. Egyébként elgondolkodtató, hogy vegyenek-e itt ki egy szobát, vagy inkább tegyék ezt a Pegazusban, hiszen ott nem lesznek kitéve annak a veszélynek, hogy Plev elvezetéséért bosszút állnak a barátai. Elgondolkodtató kérdés, így Aletai úgy dönt, hogy az eldöntését későbbre halasztja, mikor majd kiviláglik a tettük. Sok fog múlni a különféle reakciókon. Természetesen minden körülmények között vehetnének ki egy szobát, de nem igazán van kedve őrizni a társai álmát, csakhogy ne vágják el a torkukat. Veszélyes környék ez, jó az elővigyázatosság.*
-Megszállhatunk, ha gondoljátok.
*Fordul a társai felé, miközben ízlelgeti szájában a megivott ital visszamaradó zamatát. Kétségtelen, hogy nagyon finom volt.*
-Akkor különösképp bérlünk! Harathnak lesz egy jó kis estéje!
*Vagy nekik is? Tényleg! Ewangel legtitkosabb gondolatai között menyire szerepelnek efféle erkölcstelen dolgok? Meglepné, ha felszínre törne például egy két rendkívüli vágy, bár nem biztos, hogy a férfi nem hajlana rá. Hiába! A férfiak disznók!*
-Ott majd beszélhetünk is.
*Nyugtázza kedvese szavait, majd annak kérdésére mosolyogva válaszol.*
-Például, ha a bárdunk hajlandó húzni valami talpalávalót, akkor táncolhatnánk is egyet, majd elfogyaszthatnánk egy pár koktélt is!
*A többi pedig jönni fog magától! Részeges mámorban töltött romantikus éjszaka, buli és kacagás! Ó, igen, de jó is volna már!
Természetesen az élet nem ilyen egyszerű, és ennek bizonyítására megcsapja a fülét Quinn jelentése, amiben elmondja az imént pultban állónak, hogy Plevet a Barakkba kísérték.*
~Szellemek! Mi lesz ebből!?~
*Suhan át egy pillanat alatt a gondolatán, ám egy előnye a témának mégis van: Megtudják, hogy az eset után hogy viszonyul a pinty népe hozzájuk, s hogy érdemes-e még ezen a szent helyen italt fogyasztani, vagy mérget tesznek majd bele.*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 18:38:22
Üzenet elküldve: 2015-10-27 18:38:22
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Aznap//
*Nem az a kapkodós fajta. Sosem volt. Persze, ha parancsba adják, rákényszerítik, de most ilyen eset nem áll fenn.*
-Quinn. Uram.
*Morogja oda fásult hangján, a lehető legtiszteletteljesebben az Eslőtisztnek, mikor az "fickó"-ként hivatkozik rá.
Kap utasítást végül. Másra. Nem jelentést tenni. Mérlegeli. Átgondolja. Cselekvési tervet készít. Majd felkapja az ominózus butéliát, pár pálinkás kupicát, és már tölti is az első adagot Essiának. A következőt Viakának, hogy komótosan cammogós lépteit ezt követve a bárd, és Meril felé irányítsa.*
-Az italod.
*Koppan a pohárka a lány előtt az asztal, és minden finomságot nélkülöző mozdulattal löttyen bele az erős szeszszagot árasztó ital.
Majd fordul, és vánszorog vissza a pult mögé, ezúttal már a kis boszorkányhoz közelebb állva meg.*
-Elfordítottam a zárva táblát.
*Közli teljesen komolyan, komoran, gúnyt nélkülözve a vörös kérdésére, jól hallható hangon dörmögve.*
-Mikor az a három a Kapitányt kísérte vasra verve a Barakkba.
*Bök állával az említett trió felé.*
-És mikor Ziana kisasszony letépte a ruhát a vérző nőről. Most fenn vannak.
*Ez utóbbi félmondat, már félig meddig az Elsőtiszt, és az elf párosának szól, kiegészítve a témában addig elhangzottakat. Figyelme ismét Essiáé.*
-Dob be magad, ha végeztél. A szöszi szomorkodik.
*Pillant el Felyr felé. Majd fordul újra Viához, ragozni tovább mindazt, miről lemaradt.*
-Most a nő itt lesz nálunk egy ideig. Ziana kisasszony szerint nem kellhet fel. Alszik. De pénzes. Finom, úrinő. Elvesztette a kölkét. Szomorúnak tűnt. Meglátogathatnád.
*Bizony az effélék szívesen vetnek csengő aranyakat kedvező próféciákért. És biztos kevesebbet is bőgne, ha a boszorkány jó híreket vinne neki.
Következő szava már újra az Elsőtiszt felé fordulva szól.*
-Lutius sokáig dolgozott az éjjel. Kétlem, hogy estig előkerülne.
*Nem elég, hogy idejönnek ezek, a zárva tábla ellenére, fényes nappal, még mindenfélét akarnak. Inni, pipázni, meg feküdni, fetrengeni, szórakozni, tulajdonossal találkozni. Mintha tulajdonos nélkül keserűbb lenne a sör. Mintha az élet csupa szórakozásból állna. Mintha soha senkit nem húztak volna át a hajó alatt.*
-Viaka kisasszony megjövendölheti mikor lesz betömve a viszkető luk az asszonyságon.
*Faarc, nem viccel. Segítőszándéka a tetőt bontogatja. És tekint a harmadnapos hulla érdeklődését alulmúlva hol a boszorkányra, hol Rolseiára. Véleménye szerint eleget tett ezzel a parancsnak. Minden jelenlévő vendégre osztott jelenlévő pintyet. Leszámítva a marcona Kapitány kísérő Harathot.
Szedelőzködik is, és közelíti meg az említettet, hogy eleget tegyen feletesse utasításának.*
-Óhajt valamit az úr?
*Ejti ki mindezt úgy, olyan unott hangon, mintha a másik nem rabszállító titulusban leledzene, és legalább frakkot viselne zsabós inggel.*
-Italt, dohányt, nőt, alkalmi munkát?
*Nem az a kapkodós fajta. Sosem volt. Persze, ha parancsba adják, rákényszerítik, de most ilyen eset nem áll fenn.*
-Quinn. Uram.
*Morogja oda fásult hangján, a lehető legtiszteletteljesebben az Eslőtisztnek, mikor az "fickó"-ként hivatkozik rá.
Kap utasítást végül. Másra. Nem jelentést tenni. Mérlegeli. Átgondolja. Cselekvési tervet készít. Majd felkapja az ominózus butéliát, pár pálinkás kupicát, és már tölti is az első adagot Essiának. A következőt Viakának, hogy komótosan cammogós lépteit ezt követve a bárd, és Meril felé irányítsa.*
-Az italod.
*Koppan a pohárka a lány előtt az asztal, és minden finomságot nélkülöző mozdulattal löttyen bele az erős szeszszagot árasztó ital.
Majd fordul, és vánszorog vissza a pult mögé, ezúttal már a kis boszorkányhoz közelebb állva meg.*
-Elfordítottam a zárva táblát.
*Közli teljesen komolyan, komoran, gúnyt nélkülözve a vörös kérdésére, jól hallható hangon dörmögve.*
-Mikor az a három a Kapitányt kísérte vasra verve a Barakkba.
*Bök állával az említett trió felé.*
-És mikor Ziana kisasszony letépte a ruhát a vérző nőről. Most fenn vannak.
*Ez utóbbi félmondat, már félig meddig az Elsőtiszt, és az elf párosának szól, kiegészítve a témában addig elhangzottakat. Figyelme ismét Essiáé.*
-Dob be magad, ha végeztél. A szöszi szomorkodik.
*Pillant el Felyr felé. Majd fordul újra Viához, ragozni tovább mindazt, miről lemaradt.*
-Most a nő itt lesz nálunk egy ideig. Ziana kisasszony szerint nem kellhet fel. Alszik. De pénzes. Finom, úrinő. Elvesztette a kölkét. Szomorúnak tűnt. Meglátogathatnád.
*Bizony az effélék szívesen vetnek csengő aranyakat kedvező próféciákért. És biztos kevesebbet is bőgne, ha a boszorkány jó híreket vinne neki.
Következő szava már újra az Elsőtiszt felé fordulva szól.*
-Lutius sokáig dolgozott az éjjel. Kétlem, hogy estig előkerülne.
*Nem elég, hogy idejönnek ezek, a zárva tábla ellenére, fényes nappal, még mindenfélét akarnak. Inni, pipázni, meg feküdni, fetrengeni, szórakozni, tulajdonossal találkozni. Mintha tulajdonos nélkül keserűbb lenne a sör. Mintha az élet csupa szórakozásból állna. Mintha soha senkit nem húztak volna át a hajó alatt.*
-Viaka kisasszony megjövendölheti mikor lesz betömve a viszkető luk az asszonyságon.
*Faarc, nem viccel. Segítőszándéka a tetőt bontogatja. És tekint a harmadnapos hulla érdeklődését alulmúlva hol a boszorkányra, hol Rolseiára. Véleménye szerint eleget tett ezzel a parancsnak. Minden jelenlévő vendégre osztott jelenlévő pintyet. Leszámítva a marcona Kapitány kísérő Harathot.
Szedelőzködik is, és közelíti meg az említettet, hogy eleget tegyen feletesse utasításának.*
-Óhajt valamit az úr?
*Ejti ki mindezt úgy, olyan unott hangon, mintha a másik nem rabszállító titulusban leledzene, és legalább frakkot viselne zsabós inggel.*
-Italt, dohányt, nőt, alkalmi munkát?
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 16:49:14
Üzenet elküldve: 2015-10-27 16:49:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az asztalnál//
~Ez a pia igazán ütős fajta. Bár elismerem, engem bármi képes hamar kiütni, amiért egyébként hálát kell adnom a fönti fickók egyikének, de ez most különösen hatásos egy szer. Hogy is hívják? Úgy emlékszem valami Tündérbillentőnek vagy így valahogy. Hmm, igen ennek kell lennie. A lényeg, hogy felkerült a listámra.~
*Felyr, lassan, kortyolgatva fogyasztja italát, kiélvezve annak minden egyes cseppjét. Nem tapasztalt még eleget az ivászat terén, sokat kell tanulnia, ahogy azt teszi most is, hiszen csak nem régen talált rá e csodára. Vagy inkább az ital talált rá Felyrre. Meglehet, hogy a sors keze van a dologban. Annyi bizonyos, mióta az alkohol lágy bódultságában létezik, az élet sokkal inkább elviselhető számára, mint valaha.*
~Inni művészet. Ugyanúgy az, mint a bárdok zenéje, a festők, a szobrászok és írók alkotásai. Milyen kár, hogy az emberek vakok. Nem látják, nem érzik át, a művészet eme csodáját. Kevesek élhetik át a csodát, mindössze a kiválasztott szerencsések, mint én magam.~
*Lassan kezd hatni az alkohol. Már kevésbé tiszták a gondolatai mint korábban, de legalább még képes előhívni azokat. Felyr ebben a fázisban érzi magát csak igazán bölcsnek. Minden egyes alkalommal, ahogy eléri, rendre elkezd filozofálni az élet vagy akár a harisnya értelméről. Előfordul, hogy fennhangon teszi azt, de ha az embernek szerencséje van, csak a gondolatai járnak folyvást, a szája nem.
Múlnak a percek, a kupa ürül, Felyr már részeg. A terem egyre inkább kezd megtelni emberekkel, viszont ő tompa érzékeivel ebből alig észlel valamit.*
~Ez a pia igazán ütős fajta. Bár elismerem, engem bármi képes hamar kiütni, amiért egyébként hálát kell adnom a fönti fickók egyikének, de ez most különösen hatásos egy szer. Hogy is hívják? Úgy emlékszem valami Tündérbillentőnek vagy így valahogy. Hmm, igen ennek kell lennie. A lényeg, hogy felkerült a listámra.~
*Felyr, lassan, kortyolgatva fogyasztja italát, kiélvezve annak minden egyes cseppjét. Nem tapasztalt még eleget az ivászat terén, sokat kell tanulnia, ahogy azt teszi most is, hiszen csak nem régen talált rá e csodára. Vagy inkább az ital talált rá Felyrre. Meglehet, hogy a sors keze van a dologban. Annyi bizonyos, mióta az alkohol lágy bódultságában létezik, az élet sokkal inkább elviselhető számára, mint valaha.*
~Inni művészet. Ugyanúgy az, mint a bárdok zenéje, a festők, a szobrászok és írók alkotásai. Milyen kár, hogy az emberek vakok. Nem látják, nem érzik át, a művészet eme csodáját. Kevesek élhetik át a csodát, mindössze a kiválasztott szerencsések, mint én magam.~
*Lassan kezd hatni az alkohol. Már kevésbé tiszták a gondolatai mint korábban, de legalább még képes előhívni azokat. Felyr ebben a fázisban érzi magát csak igazán bölcsnek. Minden egyes alkalommal, ahogy eléri, rendre elkezd filozofálni az élet vagy akár a harisnya értelméről. Előfordul, hogy fennhangon teszi azt, de ha az embernek szerencséje van, csak a gondolatai járnak folyvást, a szája nem.
Múlnak a percek, a kupa ürül, Felyr már részeg. A terem egyre inkább kezd megtelni emberekkel, viszont ő tompa érzékeivel ebből alig észlel valamit.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 15:59:36
Üzenet elküldve: 2015-10-27 15:59:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Igen, kétségtelen, ragozhatják és körülírhatják mind a ketten a nyilvánvalót Rolseiával, de ha leegyszerűsítik a dolgot elemi szintre, akkor mindig csak az jön ki belőle, hogy az ilyen csajok azért jönnek ide, hogy jól megdöngessék őket. A kérdés csak az, hogy körítésként művészieskedő selyemfiúra vagy izomagyú bengára vágynak, kinek-kinek a perverziója szerint. Jelen pillanatban túl nagy választási lehetőségük nincsen, ha férfit kell előkeríteni, de minden megoldható. No meg ha úgy alakul, akkor egy vállalkozó kedvű lányt is hozzácsaphatnak harmadiknak.*
- Azért vagyunk itt, hogy megadjuk *nevet rá szelíden az elfre.* - De lehet, hogy egy kis időre a türelmét kell kérjem, míg csatasorba állítunk egyet. *Férfiaknál ez az utolsó bevetés és a bódulat mértékétől függően egy kicsit tovább tarthat, beleértve a következő vendég előtti tisztálkodást.*
- Addig akár velem is eltöltheti itt az idejét *hajol vissza a pultra.* - Kifogyhatatlan készletekkel rendelkezünk borból, és van nálunk ez-az, ami fokozhatja az együttlét örömét és a vágyat is. *Részleteket nem mond, de valószínűleg azért érti a nő, mire akar kilyukadni.*
*Igen, kétségtelen, ragozhatják és körülírhatják mind a ketten a nyilvánvalót Rolseiával, de ha leegyszerűsítik a dolgot elemi szintre, akkor mindig csak az jön ki belőle, hogy az ilyen csajok azért jönnek ide, hogy jól megdöngessék őket. A kérdés csak az, hogy körítésként művészieskedő selyemfiúra vagy izomagyú bengára vágynak, kinek-kinek a perverziója szerint. Jelen pillanatban túl nagy választási lehetőségük nincsen, ha férfit kell előkeríteni, de minden megoldható. No meg ha úgy alakul, akkor egy vállalkozó kedvű lányt is hozzácsaphatnak harmadiknak.*
- Azért vagyunk itt, hogy megadjuk *nevet rá szelíden az elfre.* - De lehet, hogy egy kis időre a türelmét kell kérjem, míg csatasorba állítunk egyet. *Férfiaknál ez az utolsó bevetés és a bódulat mértékétől függően egy kicsit tovább tarthat, beleértve a következő vendég előtti tisztálkodást.*
- Addig akár velem is eltöltheti itt az idejét *hajol vissza a pultra.* - Kifogyhatatlan készletekkel rendelkezünk borból, és van nálunk ez-az, ami fokozhatja az együttlét örömét és a vágyat is. *Részleteket nem mond, de valószínűleg azért érti a nő, mire akar kilyukadni.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:49:19
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:49:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Yerougha általános mondanivalóját borát kortyolgatva hallgatja. Regélnek? Szóval úgy összességében senki nincs tisztában a tulajdonos hollétét illetően? Ez kicsit bűzölög a nőnek, de jelenleg ez nem foglalkoztatja. Sokkal inkább érdeklik saját önző kis vágyai. Tudja magáról, hogy hajlamos ilyenre, viszont egyáltalán nincs miatta lelkiismeret-furdalása. Vannak igényei neki is, amiket szerinte ideje lenne kielégíteni. Fáradt is már agyilag a sok utazgatástól, fizikailag azonban majd kicsattan az energiától. Nem épp szerencsés állapot, s ezt csak a felesleges energia levezetésével lehet egyensúlyozni. Erre pedig mi sem alkalmasabb, mint az edzés avagy a kéjelgés, ha az ő véleményét kérdezzük.*
-Hát mire gondolnék? *Mosolyodik el kacéran.* Nos, ez önzően hangozhat, hiszen az is: nekem elég egy kiéhezett hím egyed is, csak tudja, mire való a lomposa.
*Eleinte azt hiszi, a férfi magára érti, de aztán kiderül, hogy másról szóltak Yero szavai. Sebaj, a lényeg, hogy él a lehetőség. Sőt, többel kínálkozik a hely, mint amire számított.*
-Ha csatlakozna még valaki egy édes hármashoz, az csak még jobban meghozná a kedvemet. Aztán az már teljesen mindegy, hogy férfiú vagy nőstény az illető. Csak hogy így konkretizáljunk.
*Nem szereti kerülgetni a kását. Jó neki forrón is. A lényeg a lényeg, nincs is mit cifrázni.*
-Csak annyit akarok tudni, tudnak-e hát adni a kedvemre?
*Yerougha általános mondanivalóját borát kortyolgatva hallgatja. Regélnek? Szóval úgy összességében senki nincs tisztában a tulajdonos hollétét illetően? Ez kicsit bűzölög a nőnek, de jelenleg ez nem foglalkoztatja. Sokkal inkább érdeklik saját önző kis vágyai. Tudja magáról, hogy hajlamos ilyenre, viszont egyáltalán nincs miatta lelkiismeret-furdalása. Vannak igényei neki is, amiket szerinte ideje lenne kielégíteni. Fáradt is már agyilag a sok utazgatástól, fizikailag azonban majd kicsattan az energiától. Nem épp szerencsés állapot, s ezt csak a felesleges energia levezetésével lehet egyensúlyozni. Erre pedig mi sem alkalmasabb, mint az edzés avagy a kéjelgés, ha az ő véleményét kérdezzük.*
-Hát mire gondolnék? *Mosolyodik el kacéran.* Nos, ez önzően hangozhat, hiszen az is: nekem elég egy kiéhezett hím egyed is, csak tudja, mire való a lomposa.
*Eleinte azt hiszi, a férfi magára érti, de aztán kiderül, hogy másról szóltak Yero szavai. Sebaj, a lényeg, hogy él a lehetőség. Sőt, többel kínálkozik a hely, mint amire számított.*
-Ha csatlakozna még valaki egy édes hármashoz, az csak még jobban meghozná a kedvemet. Aztán az már teljesen mindegy, hogy férfiú vagy nőstény az illető. Csak hogy így konkretizáljunk.
*Nem szereti kerülgetni a kását. Jó neki forrón is. A lényeg a lényeg, nincs is mit cifrázni.*
-Csak annyit akarok tudni, tudnak-e hát adni a kedvemre?
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:14:23
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:14:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Túl jól sikerül a próbálkozása, hogy a világ legközhelyesebb pultosát hozza. Kissé nehezére esett hölgyezni Rolseiát, és az a szerencse éri, hogy többé nem is kell megtennie.*
- Tizenegy arany, de csak Önnek, asszonyom *húzódik mosolyra a szája. Leginkább azon, hogy a flegma és az ál-népies tahó után a nyálas-mézes-udvarias, beleérző figurát is képes hozni. Ez a fajta minőség persze nem magasra nőtt elfnek szól, csak épp ő volt itt ennél a próbálkozásánál.*
- Sokan sokfélét regélnek, de valóban, van, aki nincs jelenleg közöttünk. *Azt nem nehéz meglátni, hogy nem hivatásos pultos, már ha ugyan egyszer rájön, hogy az tulajdonképpen milyen is?*
- De ha érdekli valami, sok minden van, amit el tudunk intézni. Talán tudok segíteni. *Őszintén szólva fogalma sincs, Plevaen merre kóricál. Ziana, aki képes kézben tartani dolgokat, szintén eltűnt, bár ha tudna róla, hogy miért, még ő is erősen meglepődne. Szerény személye pedig befektetőként résztulajdonos volna, de ezt nem igazán kötötték még senki orrára. Viszont olybá tűnik, hogy le lehet kötni a nő figyelmét mással is.*
- Részint már ki is szolgáltuk *törölget el közben egy poharat, hogy úgy tűnjék, nem tétlenkedik. Meg valamilyen perverz oknál fogva szeret is poharakat törölgetni.*
- De ha arra gondol *könyököl rá egy pillanatra a pultra*, hogy van-e olyan rátermett dúvadunk, aki a hölgyek minden igényét ki tudja elégíteni, akkor kecsegtethetem egy igennel. *A megnyitó napján látott itt ilyesmit, s ennek fényében nyilván elő is keríthető a fickó.*
- Persze csak akkor, ha esetleg nem egy lány társaságát szeretné élvezni. Vagy mindkettőét.
*Ki tudja, mire vágyik az elf, lehet, hogy csak többen lennének képesek a kedvére tenni.
Nem veszti szem elől Viakát sem, a kérdése nem kerüli el a figyelmét.*
- Valószínűleg csak a véletlen műve lehet *kacsint a lányra.*
~ Egész biztosan a véletlen. Más nem is lehet. ~
*Túl jól sikerül a próbálkozása, hogy a világ legközhelyesebb pultosát hozza. Kissé nehezére esett hölgyezni Rolseiát, és az a szerencse éri, hogy többé nem is kell megtennie.*
- Tizenegy arany, de csak Önnek, asszonyom *húzódik mosolyra a szája. Leginkább azon, hogy a flegma és az ál-népies tahó után a nyálas-mézes-udvarias, beleérző figurát is képes hozni. Ez a fajta minőség persze nem magasra nőtt elfnek szól, csak épp ő volt itt ennél a próbálkozásánál.*
- Sokan sokfélét regélnek, de valóban, van, aki nincs jelenleg közöttünk. *Azt nem nehéz meglátni, hogy nem hivatásos pultos, már ha ugyan egyszer rájön, hogy az tulajdonképpen milyen is?*
- De ha érdekli valami, sok minden van, amit el tudunk intézni. Talán tudok segíteni. *Őszintén szólva fogalma sincs, Plevaen merre kóricál. Ziana, aki képes kézben tartani dolgokat, szintén eltűnt, bár ha tudna róla, hogy miért, még ő is erősen meglepődne. Szerény személye pedig befektetőként résztulajdonos volna, de ezt nem igazán kötötték még senki orrára. Viszont olybá tűnik, hogy le lehet kötni a nő figyelmét mással is.*
- Részint már ki is szolgáltuk *törölget el közben egy poharat, hogy úgy tűnjék, nem tétlenkedik. Meg valamilyen perverz oknál fogva szeret is poharakat törölgetni.*
- De ha arra gondol *könyököl rá egy pillanatra a pultra*, hogy van-e olyan rátermett dúvadunk, aki a hölgyek minden igényét ki tudja elégíteni, akkor kecsegtethetem egy igennel. *A megnyitó napján látott itt ilyesmit, s ennek fényében nyilván elő is keríthető a fickó.*
- Persze csak akkor, ha esetleg nem egy lány társaságát szeretné élvezni. Vagy mindkettőét.
*Ki tudja, mire vágyik az elf, lehet, hogy csak többen lennének képesek a kedvére tenni.
Nem veszti szem elől Viakát sem, a kérdése nem kerüli el a figyelmét.*
- Valószínűleg csak a véletlen műve lehet *kacsint a lányra.*
~ Egész biztosan a véletlen. Más nem is lehet. ~
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:15:04
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:15:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
*Inni egyelőre nem kér semmit, hogy mihez is lesz hangulata, majd eldönti, ha már letudta a kötelező probléma megelőző koktélt. Fél füllel hallgatja Quinn jelentését, igaz, már akkor kicsit a magasba szöktek szemöldökei, mikor a műtétről esett szó. Annál azért több esze van, hogy erről most, itt a vendégek előtt faggatózzon, különben is, majd felteszi kérdéseit az illetékesnek, már ha kíváncsisága ez ügyben kitart addig.
Addig is míg a csodaszerre vár, hátát a pultnak vetve veszi szemügyre kíváncsian az egyre népesedő vendégsereget. Az énekes úriembert, kinek dalát még odafent csípte el, már amennyire felhallatszott, már lefoglalta magának az egyik lány. A széke férfi egyelőre az itala tálsaságát élvezi inkább. Őt érdemes szemmel tartania, hiszen kicsit több már benne az ital, talán vevő lehet néhány igaznak hitt szélhámos mesére a jövőről. Ott van aztán még a hármas, a két félvérrel és az elffel. Abból ketten rögvest el is tudják foglalni egymást, potenciális ügyfél így a harmadik, magára maradt fél lehet. Hacsak nem szól közbe valami munka, vagy kötelesség, de a kis csapat talán mégis kapható ilyen-olyan szórakozásra, legalábbis ebben a pillanatban úgy tűnik.
Aztán itt van még a szép magasra nőtt elf nő is. Külseje és modora alapján is valamiféle harcos lehet, de legalábbis nem a finomkodó fajta, akit félteni kellene. Az ő kérdését hallva kis időre Rolseiára vándorol a narancsvörös íriszek pillantása. Lám, milyen egyszerű kérés ez egy bordélyban, de vajon mit szól hozzá a felszíni, ha kiderül, jelenleg az egyetlen, aki szolgálatkész férfi lehet számára, az egy mélységi? Hacsak nem csap le inkább ő egy vendégre, és a szolgáltatás helyett a szoba árát fizeti. Ez persze a rosszabbik eset, hiszen kevesebb bevételt hoz, no de legalább bevétel.
A maga ki elemzését befejezve végül ismét a pult mögött serénykedőkhöz fordul, s hangját kicsit halkabbra fogva címezi nekik kérdését.*
- Talán meghirdettünk megint valamit, hogy hirtelenjében ennyi vendég lett?
*Inni egyelőre nem kér semmit, hogy mihez is lesz hangulata, majd eldönti, ha már letudta a kötelező probléma megelőző koktélt. Fél füllel hallgatja Quinn jelentését, igaz, már akkor kicsit a magasba szöktek szemöldökei, mikor a műtétről esett szó. Annál azért több esze van, hogy erről most, itt a vendégek előtt faggatózzon, különben is, majd felteszi kérdéseit az illetékesnek, már ha kíváncsisága ez ügyben kitart addig.
Addig is míg a csodaszerre vár, hátát a pultnak vetve veszi szemügyre kíváncsian az egyre népesedő vendégsereget. Az énekes úriembert, kinek dalát még odafent csípte el, már amennyire felhallatszott, már lefoglalta magának az egyik lány. A széke férfi egyelőre az itala tálsaságát élvezi inkább. Őt érdemes szemmel tartania, hiszen kicsit több már benne az ital, talán vevő lehet néhány igaznak hitt szélhámos mesére a jövőről. Ott van aztán még a hármas, a két félvérrel és az elffel. Abból ketten rögvest el is tudják foglalni egymást, potenciális ügyfél így a harmadik, magára maradt fél lehet. Hacsak nem szól közbe valami munka, vagy kötelesség, de a kis csapat talán mégis kapható ilyen-olyan szórakozásra, legalábbis ebben a pillanatban úgy tűnik.
Aztán itt van még a szép magasra nőtt elf nő is. Külseje és modora alapján is valamiféle harcos lehet, de legalábbis nem a finomkodó fajta, akit félteni kellene. Az ő kérdését hallva kis időre Rolseiára vándorol a narancsvörös íriszek pillantása. Lám, milyen egyszerű kérés ez egy bordélyban, de vajon mit szól hozzá a felszíni, ha kiderül, jelenleg az egyetlen, aki szolgálatkész férfi lehet számára, az egy mélységi? Hacsak nem csap le inkább ő egy vendégre, és a szolgáltatás helyett a szoba árát fizeti. Ez persze a rosszabbik eset, hiszen kevesebb bevételt hoz, no de legalább bevétel.
A maga ki elemzését befejezve végül ismét a pult mögött serénykedőkhöz fordul, s hangját kicsit halkabbra fogva címezi nekik kérdését.*
- Talán meghirdettünk megint valamit, hogy hirtelenjében ennyi vendég lett?
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 11:47:12
Üzenet elküldve: 2015-10-27 11:47:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
~Édes élet? Nem hallottam még róla, de remélem, tartja magát az igényeimhez.~
-Mennyi is lesz? *Kérdezi a férfitól, miközben zsebből előhúz egy maréknyi aranyat. Számolgatja, s ha megkapja a választ, ki is fizeti az Édes életet, letéve a 11 aranyat Yerougha elé. * Ne hölgyezzen itt engem, kérem! Megfelel az "asszonyom", de akár a Rolseia is.
*Mutatkozik be egyik részletben. Nem szereti, ha hölgyezik. Azt az életstílust már elhagyta, úgy gondolja, semmi szükség lágyaskodni egy olyannal, mint ő. Mentem neki is kezd a bornak, hogy felmérje a minőségét. Bárhogyan ízlelgeti, tökéletesen megfelel az elvárásainak. Ezen megbizonyosodása után elégedetten húz belőle egy nagyobbat is. Leteszi a kupát a pultra és félretéve a bor utóját későbbre ismét a férfihoz szól.*
-Ahogy hallom, nem hivatásos kiszolgáló. Távol van a tulajdonos?
~Mintha még nem egészen egyeztek volna ki, hogy kinek mi a szerepköre. Valamelyikük biztosan új a műfajban.~
*Míg a feleletet várja, talán el is hangzik, megüti a fülét egy szó, ami menten eszébe juttatja, hogy miért is járkált annyit Arthenior utcáin.*
-Á, szóval bordélyház? *Kérdi többnyire magától, de a férfi is hallhatja, mert normál hangerővel mondja. A következőket viszont már konkrétan Yerotól kérdezi.* Mondd csak, nőket is kiszolgáltok?
*Valószínűnek tartja, de a kérdés nem a megbizonyosodás miatt hangzott el. Inkább a szándék hangoztatása volt a célja. Jó ideje nem volt már dolga férfival, s ezt az előző napokba kicsit megelégelte és azzal, hogy egy ilyen helyre jött, engedett ösztönös vágyainak.*
~Édes élet? Nem hallottam még róla, de remélem, tartja magát az igényeimhez.~
-Mennyi is lesz? *Kérdezi a férfitól, miközben zsebből előhúz egy maréknyi aranyat. Számolgatja, s ha megkapja a választ, ki is fizeti az Édes életet, letéve a 11 aranyat Yerougha elé.
* Ne hölgyezzen itt engem, kérem! Megfelel az "asszonyom", de akár a Rolseia is.*Mutatkozik be egyik részletben. Nem szereti, ha hölgyezik. Azt az életstílust már elhagyta, úgy gondolja, semmi szükség lágyaskodni egy olyannal, mint ő. Mentem neki is kezd a bornak, hogy felmérje a minőségét. Bárhogyan ízlelgeti, tökéletesen megfelel az elvárásainak. Ezen megbizonyosodása után elégedetten húz belőle egy nagyobbat is. Leteszi a kupát a pultra és félretéve a bor utóját későbbre ismét a férfihoz szól.*
-Ahogy hallom, nem hivatásos kiszolgáló. Távol van a tulajdonos?
~Mintha még nem egészen egyeztek volna ki, hogy kinek mi a szerepköre. Valamelyikük biztosan új a műfajban.~
*Míg a feleletet várja, talán el is hangzik, megüti a fülét egy szó, ami menten eszébe juttatja, hogy miért is járkált annyit Arthenior utcáin.*
-Á, szóval bordélyház? *Kérdi többnyire magától, de a férfi is hallhatja, mert normál hangerővel mondja. A következőket viszont már konkrétan Yerotól kérdezi.* Mondd csak, nőket is kiszolgáltok?
*Valószínűnek tartja, de a kérdés nem a megbizonyosodás miatt hangzott el. Inkább a szándék hangoztatása volt a célja. Jó ideje nem volt már dolga férfival, s ezt az előző napokba kicsit megelégelte és azzal, hogy egy ilyen helyre jött, engedett ösztönös vágyainak.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-10-27 10:19:01
Üzenet elküldve: 2015-10-27 10:19:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Aznap//
//Pult//
*Igazán örvendetes, hogy a frissen munkába állt pultos tudja melyik tea az amire most szükség van, és nem tesz fel hülye kérdéseket. Annak már kevésbé örül, hogy nem gyújthat rá, de ezt valahogy majd kibírja, majd iszik valami pálinkát a tea után. Egyelőre viszont kezdenek igen sokan lenni a vendégek, a teája meg túl forró ahhoz, hogy gyors fogyást tudjon produkálni. Közben meg még előkerül a Ziana által előírt borzalmas lőre témája is, ami elvileg megvédi a gyermekáldástól. Kicsit fintorog is attól, hogy nem menekülhet most sem a borzalom elől, de ha megkapja megissza, nem igazán tehet ellene semmit. Miközben a szörnyűségre vár óvatosan kortyolgatja teáját, melyet még a szokásosabbnál is keserűnek érez, viszont az első apró korty után szinte érzi, hogy a gyomra jobban lesz, és a torka is felfrissül egy kicsit. Már csak a hasogató fejfájás az amivel kezdenie kell valamit, de van már elég tapasztalata ilyen téren, hogy tudja nemsokára az is enyhülni fog a forró ital, majd az azt követő vendégekkel való iszogatás hatására.*
//Pult//
*Igazán örvendetes, hogy a frissen munkába állt pultos tudja melyik tea az amire most szükség van, és nem tesz fel hülye kérdéseket. Annak már kevésbé örül, hogy nem gyújthat rá, de ezt valahogy majd kibírja, majd iszik valami pálinkát a tea után. Egyelőre viszont kezdenek igen sokan lenni a vendégek, a teája meg túl forró ahhoz, hogy gyors fogyást tudjon produkálni. Közben meg még előkerül a Ziana által előírt borzalmas lőre témája is, ami elvileg megvédi a gyermekáldástól. Kicsit fintorog is attól, hogy nem menekülhet most sem a borzalom elől, de ha megkapja megissza, nem igazán tehet ellene semmit. Miközben a szörnyűségre vár óvatosan kortyolgatja teáját, melyet még a szokásosabbnál is keserűnek érez, viszont az első apró korty után szinte érzi, hogy a gyomra jobban lesz, és a torka is felfrissül egy kicsit. Már csak a hasogató fejfájás az amivel kezdenie kell valamit, de van már elég tapasztalata ilyen téren, hogy tudja nemsokára az is enyhülni fog a forró ital, majd az azt követő vendégekkel való iszogatás hatására.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409