Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-30 21:03:10
Üzenet elküldve: 2015-11-30 21:03:10
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Pult -Záróra//
*Saját részről marad a lépcső aljában, néma, szoborszerű őrként. Célja, hogy illetéktelenek a továbbiakban ne juthassanak fel az emeletre. Mindezeket pedig fürkészi kifejezéstelen, szinte halott tekintetével. Úgy fest az új fiúk ügyesek. Leszámítva a bárdot, de hát azoktól sose remél jót az ember.
Lassan a záróra is rájuk köszön, a viták elülnek. A vendégek távoznak. Vannak akik párosan az emeltre, kik önszántukból másfelé, és ha akadnak olyanok, kiket ököllel kell győzködni, hát arra itt van Quinn, és Röki. A sötételf mindenesetre épp oly gyorsan fog távozni, mint annak idején tette Sheazhala Darice, némi fájdalmakat okozva, de igen hamar. Ez utóbbi futár feladata immár másnapra marad, a zárás számos teendői között közel sem oly fontos az a levélke.
Rendet rakni, újoncokat szállásolni, nem kicsi döntéseket igényel. Ifjabb Hallionnak megfelel az asztal, hol épp magában, álmában mormog. Hildike kap egy bájos szobát, apró erkéllyel, Némileg férfiasan nyersebb változatai ajánlanak fel Rökinek, és Felyrnek. Ábsonnak a kinti vizes dézsa. Maga pedig kivételes az egyik vörös kanapén nyúlik el, tovább őrizve a rendet, és várva öccse, új vezére ébredését.*
*Saját részről marad a lépcső aljában, néma, szoborszerű őrként. Célja, hogy illetéktelenek a továbbiakban ne juthassanak fel az emeletre. Mindezeket pedig fürkészi kifejezéstelen, szinte halott tekintetével. Úgy fest az új fiúk ügyesek. Leszámítva a bárdot, de hát azoktól sose remél jót az ember.
Lassan a záróra is rájuk köszön, a viták elülnek. A vendégek távoznak. Vannak akik párosan az emeltre, kik önszántukból másfelé, és ha akadnak olyanok, kiket ököllel kell győzködni, hát arra itt van Quinn, és Röki. A sötételf mindenesetre épp oly gyorsan fog távozni, mint annak idején tette Sheazhala Darice, némi fájdalmakat okozva, de igen hamar. Ez utóbbi futár feladata immár másnapra marad, a zárás számos teendői között közel sem oly fontos az a levélke.
Rendet rakni, újoncokat szállásolni, nem kicsi döntéseket igényel. Ifjabb Hallionnak megfelel az asztal, hol épp magában, álmában mormog. Hildike kap egy bájos szobát, apró erkéllyel, Némileg férfiasan nyersebb változatai ajánlanak fel Rökinek, és Felyrnek. Ábsonnak a kinti vizes dézsa. Maga pedig kivételes az egyik vörös kanapén nyúlik el, tovább őrizve a rendet, és várva öccse, új vezére ébredését.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-30 17:23:25
Üzenet elküldve: 2015-11-30 17:23:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Elképzeli, amit a férfi mondd. Valóban kínzó lehetne a gondolat, hogy ne mehessen be egy barlangba, vagy ne lépjen fel egy hajóra, mely elviszi egy új szigetre, mely felfedezhetne. Bár tudja, hogy úgyis megtenné, bemenne a barlangba, bármilyen tiltás lenne is rajta. S fellépne arra a hajóra, ha kell harc árán is…
S ekkor jön a hasonlat másik fele. No igen, így már elfogadja a férfi érveit, s nem is magyarázkodik sokat. Másokat értenek egy-egy szó alatt, erre már kezd rájönni. Ahogy arra, hogy idegesíti a fickót. Talán jobb is lenne, ha hamarosan tovább állna, hiszen ekkor szokott jönni a már szokásos párbeszédek, melyet inkább elkerülne már. A széttárt karú férfit nézi félrehajtott szemmel. Annak morgása beleivódik emlékezetében.*
- Vagy úgy! *Derül fel. Örül, hogy el tudták végre terelni a témát. Így máris könnyebben fog indulni a napja. Ha nem foglalkozik a problémával az nincs is. Sokszor csinálta már ezt, eddig bevált. Most is kell egy kis idő, amíg ez működni fog.
Hagyja aludni Calethet. Vagyis csak szeretné hagyni aludni. A nap már kezdhet magasan járni. A szürke felhőktől nem látja. Nagy nyekkenése után sajnos látja, hogy felriasztja a férfit.*
- Sajnálom.
*Mondja rögtön, ártatlanul felemelve kezeit. Ez nem is olyan meglepő nála, hiszen lépten nyomon elesik, leesik valamiről. Legfőképp alvás közbe, vagy ébredéskor. A férfi morgására nagyot nyel. Alyna a pikkelyes fejét dörzsölgeti, miközben a lány vállán ül. Őt hirtelen éri a férfi támadása. Egy pillanatra veszi csak le róla a tekintetét. Az erős taszigálást a szőkeség fel sem veszi, végig a fogságba ejtett, főleg a szájánál fogva tartott kis lényét nézi.*
- Meg fog fulladni! *Aggódik inkább a gyíkja miatt, mint maga miatt. S ebben igazság is van. Ahhoz, hogy a száját befogja Alynának ahhoz az orrát is bekel. Nagy huppanással landol az ágyon, de smaragd íriszeit nem veszi le drága lényéről. Szinte kétségbeesetten néz fel a férfira. Még sose nézett így, akkor sem, amikor a holtakat látták. Valóban aggódik a társa miatt.*
- Igazából ébren is képes vagyok ilyenekre. *Vallja be töredelmesen, s eddigi ismereteik alapján a férfi ne is kételkedhet a szavába. Igyekszik magára nyugalmat erőltetni, ahogy meglátja, hogy Caleth az ablak felé veszi az irányt.*
- Sajnálom, hogy felkeltettelek, nem volt szándékomba. De erre igazán semmi szükség. Feladatomat elvégeztem, elkísértelek északra, s vissza is hoztalak. Fizetség sem kell, nem tudnék mit kezdeni az arannyal. Csak add vissza Alynát, s többet nem zavarlak, ígérem. *Mosolyog barátságosan a férfira.*
*Elképzeli, amit a férfi mondd. Valóban kínzó lehetne a gondolat, hogy ne mehessen be egy barlangba, vagy ne lépjen fel egy hajóra, mely elviszi egy új szigetre, mely felfedezhetne. Bár tudja, hogy úgyis megtenné, bemenne a barlangba, bármilyen tiltás lenne is rajta. S fellépne arra a hajóra, ha kell harc árán is…
S ekkor jön a hasonlat másik fele. No igen, így már elfogadja a férfi érveit, s nem is magyarázkodik sokat. Másokat értenek egy-egy szó alatt, erre már kezd rájönni. Ahogy arra, hogy idegesíti a fickót. Talán jobb is lenne, ha hamarosan tovább állna, hiszen ekkor szokott jönni a már szokásos párbeszédek, melyet inkább elkerülne már. A széttárt karú férfit nézi félrehajtott szemmel. Annak morgása beleivódik emlékezetében.*
- Vagy úgy! *Derül fel. Örül, hogy el tudták végre terelni a témát. Így máris könnyebben fog indulni a napja. Ha nem foglalkozik a problémával az nincs is. Sokszor csinálta már ezt, eddig bevált. Most is kell egy kis idő, amíg ez működni fog.
Hagyja aludni Calethet. Vagyis csak szeretné hagyni aludni. A nap már kezdhet magasan járni. A szürke felhőktől nem látja. Nagy nyekkenése után sajnos látja, hogy felriasztja a férfit.*
- Sajnálom.
*Mondja rögtön, ártatlanul felemelve kezeit. Ez nem is olyan meglepő nála, hiszen lépten nyomon elesik, leesik valamiről. Legfőképp alvás közbe, vagy ébredéskor. A férfi morgására nagyot nyel. Alyna a pikkelyes fejét dörzsölgeti, miközben a lány vállán ül. Őt hirtelen éri a férfi támadása. Egy pillanatra veszi csak le róla a tekintetét. Az erős taszigálást a szőkeség fel sem veszi, végig a fogságba ejtett, főleg a szájánál fogva tartott kis lényét nézi.*
- Meg fog fulladni! *Aggódik inkább a gyíkja miatt, mint maga miatt. S ebben igazság is van. Ahhoz, hogy a száját befogja Alynának ahhoz az orrát is bekel. Nagy huppanással landol az ágyon, de smaragd íriszeit nem veszi le drága lényéről. Szinte kétségbeesetten néz fel a férfira. Még sose nézett így, akkor sem, amikor a holtakat látták. Valóban aggódik a társa miatt.*
- Igazából ébren is képes vagyok ilyenekre. *Vallja be töredelmesen, s eddigi ismereteik alapján a férfi ne is kételkedhet a szavába. Igyekszik magára nyugalmat erőltetni, ahogy meglátja, hogy Caleth az ablak felé veszi az irányt.*
- Sajnálom, hogy felkeltettelek, nem volt szándékomba. De erre igazán semmi szükség. Feladatomat elvégeztem, elkísértelek északra, s vissza is hoztalak. Fizetség sem kell, nem tudnék mit kezdeni az arannyal. Csak add vissza Alynát, s többet nem zavarlak, ígérem. *Mosolyog barátságosan a férfira.*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-30 16:29:54
Üzenet elküldve: 2015-11-30 16:29:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
- Meztelen nem, ez igaz. *Rázza a fejét. Nem is tudja van-e még energiája hozzá, hogy fejtegesse a lánynak ezt a témát, hiszen minden egyes magyarázata újabbra szorul, mintha a végtelenségig lehetne folytatni az egészet. Megköszörüli a torkát.*
- Nézd, téged a viharban kínlódó hajók, a veszélyes barlangok, fura lények hoznak izgalomba nem igaz? *Szegezi fel a kérdést a lánynak.* Na képzeld el, hogy ott állsz egy nagyon izgalmasnak tűnő kaland kezdetén, mondjuk egy sok rejtélyt sejtető barlang bejáratánál, de nem mehetsz be. *Tart egy kis hatásszünetet, reméli legalább ezzel a példával sikerült közelebb vinni a lányt a megoldáshoz.*
- Na ilyen az, amikor egy meztelen, vagy vizes ruhás lány van a közvetlen közelembe és nem vethetem rá magam. *A végén parádésan széttárja a karját. Az éjszakás kijelentésre morog egyet.*
- Ilyened még nem volt, te mondtad. *Igyekszik felvilágosítani a másikat, hiszen kalandjuk kezdetén még beszéltek róla az erdőben, aminek a vége az lett, hogy Frey nagyot nyekkent a földön.
Amint lehunyja szemét, szinte rögtön el is alszik. Álmai fényesek, fülledtek, pont olyanok, mint amilyennek az életét szeretné most tudni. Szinte érzi is az éteri szépség érintését a bőrén, hallja lágyan doromboló hangját és látja kacér mosolyát, amikor hirtelen vége szakad a kánaánnak egy hirtelen jött hang miatt, ami a valóságból, s nem az álmából szól.
Rögtön felül az ágyból, szíve élesen ver és amint látása kitisztul meglátja Freyt az ablak előtt a földön.
Erre még nagyobbat morog, megköszörüli a torkát, láthatóan kissé ideges. Felül az ágyból, majd fel is egyenesedik és határozott léptekkel indul a lányhoz. Láthatóan feszült. Lehajol, hogy a lányt a karjánál fogva húzza fel, nem kímélve azt és nem számolva ellenkezéssel, az ágy elé vezeti, majd vállánál fogva lelöki oda, ha pedig tudja kezébe fogja a szárnyas dögöt. Ha ez sikerül úgy fogja tenyerébe, hogy még véletlen se tudja megharapni, ha meg karmolászik azt kibírja.*
- Na ide figyelj *Kezdi kissé álmosan.* most azonnal kibököd, hogy mi a fene van veled, vagy kilököm az állatkád az ablakon. A penna szerelmére, nem vagy te tízéves kölyök. Nem normális dolog, hogy nem alszol, ha meg mégis utána ekkora zajt csapsz. És ne meséld be nekem, hogy éberen kerültél ekkora puffanással a földre, mivel ismerem a fajtádat és még a legtohonyább elfnek is van olyan jó a reflexe, hogy ne bénázzon ennyit. Szóval? *És már indul is az ablakhoz, hogy (feltéve, hogy sikerült elvennie Alynát) a gyíkot tartó kezét kitartsa ott. Amennyiben az állatot nem tudta megfogni, akkor csak simán nekiesik szavaival az elfnek.*
- Meztelen nem, ez igaz. *Rázza a fejét. Nem is tudja van-e még energiája hozzá, hogy fejtegesse a lánynak ezt a témát, hiszen minden egyes magyarázata újabbra szorul, mintha a végtelenségig lehetne folytatni az egészet. Megköszörüli a torkát.*
- Nézd, téged a viharban kínlódó hajók, a veszélyes barlangok, fura lények hoznak izgalomba nem igaz? *Szegezi fel a kérdést a lánynak.* Na képzeld el, hogy ott állsz egy nagyon izgalmasnak tűnő kaland kezdetén, mondjuk egy sok rejtélyt sejtető barlang bejáratánál, de nem mehetsz be. *Tart egy kis hatásszünetet, reméli legalább ezzel a példával sikerült közelebb vinni a lányt a megoldáshoz.*
- Na ilyen az, amikor egy meztelen, vagy vizes ruhás lány van a közvetlen közelembe és nem vethetem rá magam. *A végén parádésan széttárja a karját. Az éjszakás kijelentésre morog egyet.*
- Ilyened még nem volt, te mondtad. *Igyekszik felvilágosítani a másikat, hiszen kalandjuk kezdetén még beszéltek róla az erdőben, aminek a vége az lett, hogy Frey nagyot nyekkent a földön.
Amint lehunyja szemét, szinte rögtön el is alszik. Álmai fényesek, fülledtek, pont olyanok, mint amilyennek az életét szeretné most tudni. Szinte érzi is az éteri szépség érintését a bőrén, hallja lágyan doromboló hangját és látja kacér mosolyát, amikor hirtelen vége szakad a kánaánnak egy hirtelen jött hang miatt, ami a valóságból, s nem az álmából szól.
Rögtön felül az ágyból, szíve élesen ver és amint látása kitisztul meglátja Freyt az ablak előtt a földön.
Erre még nagyobbat morog, megköszörüli a torkát, láthatóan kissé ideges. Felül az ágyból, majd fel is egyenesedik és határozott léptekkel indul a lányhoz. Láthatóan feszült. Lehajol, hogy a lányt a karjánál fogva húzza fel, nem kímélve azt és nem számolva ellenkezéssel, az ágy elé vezeti, majd vállánál fogva lelöki oda, ha pedig tudja kezébe fogja a szárnyas dögöt. Ha ez sikerül úgy fogja tenyerébe, hogy még véletlen se tudja megharapni, ha meg karmolászik azt kibírja.*
- Na ide figyelj *Kezdi kissé álmosan.* most azonnal kibököd, hogy mi a fene van veled, vagy kilököm az állatkád az ablakon. A penna szerelmére, nem vagy te tízéves kölyök. Nem normális dolog, hogy nem alszol, ha meg mégis utána ekkora zajt csapsz. És ne meséld be nekem, hogy éberen kerültél ekkora puffanással a földre, mivel ismerem a fajtádat és még a legtohonyább elfnek is van olyan jó a reflexe, hogy ne bénázzon ennyit. Szóval? *És már indul is az ablakhoz, hogy (feltéve, hogy sikerült elvennie Alynát) a gyíkot tartó kezét kitartsa ott. Amennyiben az állatot nem tudta megfogni, akkor csak simán nekiesik szavaival az elfnek.*
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-30 15:59:14
Üzenet elküldve: 2015-11-30 15:59:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Szinte rosszállóan, s lemondóan csóválja meg a fejét, ahogy nézi a válla fölött a férfi reakcióját. Nem érti, hogy miért kell arcot kaparni. S miért kell így reagálni egy meztelen nő látványára. A legtöbb férfi, akivel összefutott, általában próbálta kierőszakolni ezt belőle. S lám, Caleth sem áll máshogy hozzá. Egyedül a jégszemű harcos volt olyan, akivel tudtak egyszerű természetes közegben viselkedni egymással anélkül, hogy bármit is akartak volna egymással.*
~Igaz, ő Nilyért volt oda.~
*Mosolyodik el egy pillanatra a kellemes emléken. Hiányzik egyetlen barátnője, de örül annak, hogy a jégszemű harcos jól van. Meleg mosoly fut végig arcán, s egy pillanatra elfeledkezik bajáról, így izmait is kiengedi, minek eredménye teste enyhe remegése.
A pléd borítására eszmél fel. Lehúzva fejéről néz értetlenül a férfira.*
- Nem is vagyok meztelen. *Tiltakozik az akció ellen, hiszen most aztán semmi kifogása nem lehet a férfinak öltözéke ellen. De csak megvonja vállait. Újra csak értetlenkedve tekint a másikra.*
- Volt már éjszakám eddig is, nem lenne első. *Teljesen egyértelmű, hogy újfent csak félreértelmezi a szavakat.
Caleth végre nem firtatja tovább álmának okát. Visszadőlve az ágyra, becsukott szemekkel mosolyog. A szőkeség nem zavarja, nem tudja, hogy a férfi mennyit aludhatott. A plédet magán végigtekerve ül ki az ablakba, s nézi a szitáló esőt. Szinte bármilyen időszaka lehet a napnak, nem tudná megmondani, az egységes szürkeségbe. Halk dúdolgatásba kezd, miközben Alyna is felmászik mellé. Gondolkozik, hogy most mit is tegyen. A férfit elkísérte északra, majd vissza is. Munkája ezennel véget ért. El is mehetne, hiszen számára semmit sem jelent az arany, mellyel fizetne…
Addig-addig gondolkozik, amíg saját dúdolgatásába bele nem alszik. Fáradt, ezt ő is tudja, de azt is, hogy pillanatokon belül fel fog riadni. Álmában még csak a folyosón jár, de reszkető teste ellenkezik az alvás ellen. Lefordulva az ablakpárkányról koppan nagyot a padlón a teste. Gyorsan felülve ellenőrzi, hogy a férfit nem keltette-e fel.*
*Szinte rosszállóan, s lemondóan csóválja meg a fejét, ahogy nézi a válla fölött a férfi reakcióját. Nem érti, hogy miért kell arcot kaparni. S miért kell így reagálni egy meztelen nő látványára. A legtöbb férfi, akivel összefutott, általában próbálta kierőszakolni ezt belőle. S lám, Caleth sem áll máshogy hozzá. Egyedül a jégszemű harcos volt olyan, akivel tudtak egyszerű természetes közegben viselkedni egymással anélkül, hogy bármit is akartak volna egymással.*
~Igaz, ő Nilyért volt oda.~
*Mosolyodik el egy pillanatra a kellemes emléken. Hiányzik egyetlen barátnője, de örül annak, hogy a jégszemű harcos jól van. Meleg mosoly fut végig arcán, s egy pillanatra elfeledkezik bajáról, így izmait is kiengedi, minek eredménye teste enyhe remegése.
A pléd borítására eszmél fel. Lehúzva fejéről néz értetlenül a férfira.*
- Nem is vagyok meztelen. *Tiltakozik az akció ellen, hiszen most aztán semmi kifogása nem lehet a férfinak öltözéke ellen. De csak megvonja vállait. Újra csak értetlenkedve tekint a másikra.*
- Volt már éjszakám eddig is, nem lenne első. *Teljesen egyértelmű, hogy újfent csak félreértelmezi a szavakat.
Caleth végre nem firtatja tovább álmának okát. Visszadőlve az ágyra, becsukott szemekkel mosolyog. A szőkeség nem zavarja, nem tudja, hogy a férfi mennyit aludhatott. A plédet magán végigtekerve ül ki az ablakba, s nézi a szitáló esőt. Szinte bármilyen időszaka lehet a napnak, nem tudná megmondani, az egységes szürkeségbe. Halk dúdolgatásba kezd, miközben Alyna is felmászik mellé. Gondolkozik, hogy most mit is tegyen. A férfit elkísérte északra, majd vissza is. Munkája ezennel véget ért. El is mehetne, hiszen számára semmit sem jelent az arany, mellyel fizetne…
Addig-addig gondolkozik, amíg saját dúdolgatásába bele nem alszik. Fáradt, ezt ő is tudja, de azt is, hogy pillanatokon belül fel fog riadni. Álmában még csak a folyosón jár, de reszkető teste ellenkezik az alvás ellen. Lefordulva az ablakpárkányról koppan nagyot a padlón a teste. Gyorsan felülve ellenőrzi, hogy a férfit nem keltette-e fel.*
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-30 15:47:37
Üzenet elküldve: 2015-11-30 15:47:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
- Dehogy zavar egy meztelen nő látványa. *Két kezével megint marni kezdi az arcát.* Hogy a fenébe lehet ilyet feltételezni? *Hangja enyhén magas, szinte a teljes kiakadás szélén van, ez pedig tökéletesen el is terelte egy időre a figyelmet a korábbi beszédtémáról.*
- Pont az, hogy nem zavar. De van ez a dolog, ami téged egyáltalán nem érdekel. Na az engem annál inkább, és ha meztelen nőt látok, annak általában egy közös ágyba bújás a következménye. *Vagy egy nagy verés, ha az említett nőnek esetleg van férje.*
- Úgyhogy *Pattan fel az ágyról egy pillanatra kezébe fogja a takaróját és Frey elé lép. Elvigyorodik, majd rálöki a takarót, hogy ezáltal se lássa ahogy a vizes ruha a lány testére tapad. Míg visszamegy az ágyra visszadőlni pedig tovább beszél.* Ha csak nem akarod velem tölteni életed első éjszakáját, akkor lehetőleg ne mutogasd magad. *Puffan vissza a matracra.
Vannak nyilván más módjai is annak, hogy magán könnyítsen, de annyira nincs elkeseredve, hogy mindezt egy bordélyházban tegye meg, az valahogy annyira szomorú lenne.
Némi érdeklődéssel hallgatja, hogy esetleg nem akar-e közölni valamit, vagy kiönteni a lelkét, de úgy tűnik nem. Caleth pedig túl fáradt hozzá, hogy órákig nyaggasson valakit, pláne így hajnalban.*
- Tőlem. Amúgy sem vagyok nagy lelkis. *Vonja meg a vállát és lehunyja a szemét egy pillanatra. Ismét azt a barna, dús hajzuhatagot látja maga előtt, mint mindig, amikor fantáziálgatáshoz támad kedve. Szélesen elvigyorodik. Ha elalszik, egészen biztosan kellemesebbet fog álmodni, mint a szőkeség.*
- Dehogy zavar egy meztelen nő látványa. *Két kezével megint marni kezdi az arcát.* Hogy a fenébe lehet ilyet feltételezni? *Hangja enyhén magas, szinte a teljes kiakadás szélén van, ez pedig tökéletesen el is terelte egy időre a figyelmet a korábbi beszédtémáról.*
- Pont az, hogy nem zavar. De van ez a dolog, ami téged egyáltalán nem érdekel. Na az engem annál inkább, és ha meztelen nőt látok, annak általában egy közös ágyba bújás a következménye. *Vagy egy nagy verés, ha az említett nőnek esetleg van férje.*
- Úgyhogy *Pattan fel az ágyról egy pillanatra kezébe fogja a takaróját és Frey elé lép. Elvigyorodik, majd rálöki a takarót, hogy ezáltal se lássa ahogy a vizes ruha a lány testére tapad. Míg visszamegy az ágyra visszadőlni pedig tovább beszél.* Ha csak nem akarod velem tölteni életed első éjszakáját, akkor lehetőleg ne mutogasd magad. *Puffan vissza a matracra.
Vannak nyilván más módjai is annak, hogy magán könnyítsen, de annyira nincs elkeseredve, hogy mindezt egy bordélyházban tegye meg, az valahogy annyira szomorú lenne.
Némi érdeklődéssel hallgatja, hogy esetleg nem akar-e közölni valamit, vagy kiönteni a lelkét, de úgy tűnik nem. Caleth pedig túl fáradt hozzá, hogy órákig nyaggasson valakit, pláne így hajnalban.*
- Tőlem. Amúgy sem vagyok nagy lelkis. *Vonja meg a vállát és lehunyja a szemét egy pillanatra. Ismét azt a barna, dús hajzuhatagot látja maga előtt, mint mindig, amikor fantáziálgatáshoz támad kedve. Szélesen elvigyorodik. Ha elalszik, egészen biztosan kellemesebbet fog álmodni, mint a szőkeség.*
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 17:57:31
Üzenet elküldve: 2015-11-29 17:57:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*A torokköszörülést megérti. S máris kapva kap az alkalmon, hogy másra terelje a szót, mint ő maga. Nem szeret magáról beszélni, de ezt könnyen felismerheti bárki. Kalandjairól, átélt történésekről persze szeret. De ha abban is rá terelődik a szó, rögtön terelésre fogja a szót. Mint most is.*
- Nem értem, hogy miért zavar egy meztelen nő látványa. *Tekint a férfira, válla fölött. Arcáról nyakába folyik a víz, onnan a ruhája alá, a ruhát szinte teljesen felsőtestére tapasztva.* - Ez is egy természetesség, amit nem kellene szégyellnie senkinek sem.
*Mondja naiv egyszerűséggel. Nem akarja, hogy rossz álmai figyelem középpontjába kerüljön, akár gondolatokban, akár szavakba. S ekként is próbál viselkedni, noha mostanság egyre kevesebben ment. Eddig mindig korán felébredt, de ma nem… S egyre jobban látszódik rajta alvás közben. S nem a férfi az első, aki ezt megjegyzi neki.
Caleth szónoklatára, nyel egyet. Igyekszik minden ijedtségek kiszorítani magából, s a megszokott üde ártatlansággal szemlélni rá. A mondandó végén csak újra megrázza a fejét. Aztán bólogatni kezd, majd megint megrázza. Végül teljes összezavarodottságába csak a fejét fogja meg. Nem ül le az ágyra. Tudja, ha leül kiül remegése, s a legkevésbé sem szeretné ezt.*
- Igazad van, persze, hogy mindenkiből ki kell adni a rosszat, mi bántja. *Kezd végül bele, hogy megmagyarázza fejbólogatásait.* - De nincs semmi bajom. Jól vagyok. *Mosolyog az idegenre kedvesen.* - Tényleg. Nem nyomok el semmit magamba, így nincs is mit elmondanom.
*Feleli végül, s kilométer hiányába felfedező útra indul a szobába. Nem tud nyugton maradni. Egy-egy álma után sose tud, muszáj tennie valamit. Ezúttal fel alá járkál a szobába. Vászoninge nem lebeg utána, az rátapad testére. Övéből kihúzza díszes hajtűjét, s enyhén látható remegéssel tűzi össze a haját.*
- Köszönöm, de nem hiszem, hogy segítségre lenne szükségem. *Pislog a férfira értetlenül.*
*A torokköszörülést megérti. S máris kapva kap az alkalmon, hogy másra terelje a szót, mint ő maga. Nem szeret magáról beszélni, de ezt könnyen felismerheti bárki. Kalandjairól, átélt történésekről persze szeret. De ha abban is rá terelődik a szó, rögtön terelésre fogja a szót. Mint most is.*
- Nem értem, hogy miért zavar egy meztelen nő látványa. *Tekint a férfira, válla fölött. Arcáról nyakába folyik a víz, onnan a ruhája alá, a ruhát szinte teljesen felsőtestére tapasztva.* - Ez is egy természetesség, amit nem kellene szégyellnie senkinek sem.
*Mondja naiv egyszerűséggel. Nem akarja, hogy rossz álmai figyelem középpontjába kerüljön, akár gondolatokban, akár szavakba. S ekként is próbál viselkedni, noha mostanság egyre kevesebben ment. Eddig mindig korán felébredt, de ma nem… S egyre jobban látszódik rajta alvás közben. S nem a férfi az első, aki ezt megjegyzi neki.
Caleth szónoklatára, nyel egyet. Igyekszik minden ijedtségek kiszorítani magából, s a megszokott üde ártatlansággal szemlélni rá. A mondandó végén csak újra megrázza a fejét. Aztán bólogatni kezd, majd megint megrázza. Végül teljes összezavarodottságába csak a fejét fogja meg. Nem ül le az ágyra. Tudja, ha leül kiül remegése, s a legkevésbé sem szeretné ezt.*
- Igazad van, persze, hogy mindenkiből ki kell adni a rosszat, mi bántja. *Kezd végül bele, hogy megmagyarázza fejbólogatásait.* - De nincs semmi bajom. Jól vagyok. *Mosolyog az idegenre kedvesen.* - Tényleg. Nem nyomok el semmit magamba, így nincs is mit elmondanom.
*Feleli végül, s kilométer hiányába felfedező útra indul a szobába. Nem tud nyugton maradni. Egy-egy álma után sose tud, muszáj tennie valamit. Ezúttal fel alá járkál a szobába. Vászoninge nem lebeg utána, az rátapad testére. Övéből kihúzza díszes hajtűjét, s enyhén látható remegéssel tűzi össze a haját.*
- Köszönöm, de nem hiszem, hogy segítségre lenne szükségem. *Pislog a férfira értetlenül.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 17:21:57
Üzenet elküldve: 2015-11-29 17:21:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*Amint a nő a mosdótálhoz indul, félmosollyal az arcán figyeli és azért jelzésértékűen megköszörüli a torkát, de úgy tűnik a lány e nélkül is tanult a dologból. Nem hiányzik neki egy újabb vizes, meztelen női test látványa. Vagyis, éppen az, hogy hiányzik neki.
Bár néhány pillanattal ezelőtt még nyoma sem volt a fáradtságnak, ahogy a háta a puha ágyba ékelődik, hirtelen mintha elborítani az egész testét nyomasztó álmosság, de nem alszik el, csak fekszik tovább. Két lába a földön, csak felső testével foglalja be az alvóhelyet.*
- Aha. *Kommentálja a lány szavait és a plafonra beszűrődő fényeket figyeli maga felett. A szavaiból azonban némi kételkedés érezhető ki, s ez nem a lánynak azon mondatára értendő, hogy nem fél a haláltól, hanem, hogy keveset alszik, hanem a viselkedésének. Egy rossz álom tényleg megviseli az embert, ezen nem furcsáll semmit, azon már inkább, hogy a lány feltűnően nem akar róla beszélni, neki pedig, akit már annyi néppel összesodort a sors, ez felettébb feltűnő.*
- Na ide figyelj cicám. *Könyököl fel.* Annyira nem vagyok művelt, meg okos sem, igazából nem is sok közöm van a dolgaidhoz, de annyit elmondhatok, hogy amit mélyen elnyomsz magadban, az nem tűnik el. Ott marad mindig. Lehet az egy kósza gondolat, vagy félelem, bármi. *Mondja a tőle telhető legnagyobb bölcsességgel.*
- Úgyhogy csüccsenj le ide és mondd el Caleth bácsinak, hogy mi a gond. *Ütögeti meg maga mellett a matracot, vagy akármit, amitől puha az ágy.* Aztán, ha utána sem lesz jobb, akkor békén hagylak.
*Amint a nő a mosdótálhoz indul, félmosollyal az arcán figyeli és azért jelzésértékűen megköszörüli a torkát, de úgy tűnik a lány e nélkül is tanult a dologból. Nem hiányzik neki egy újabb vizes, meztelen női test látványa. Vagyis, éppen az, hogy hiányzik neki.
Bár néhány pillanattal ezelőtt még nyoma sem volt a fáradtságnak, ahogy a háta a puha ágyba ékelődik, hirtelen mintha elborítani az egész testét nyomasztó álmosság, de nem alszik el, csak fekszik tovább. Két lába a földön, csak felső testével foglalja be az alvóhelyet.*
- Aha. *Kommentálja a lány szavait és a plafonra beszűrődő fényeket figyeli maga felett. A szavaiból azonban némi kételkedés érezhető ki, s ez nem a lánynak azon mondatára értendő, hogy nem fél a haláltól, hanem, hogy keveset alszik, hanem a viselkedésének. Egy rossz álom tényleg megviseli az embert, ezen nem furcsáll semmit, azon már inkább, hogy a lány feltűnően nem akar róla beszélni, neki pedig, akit már annyi néppel összesodort a sors, ez felettébb feltűnő.*
- Na ide figyelj cicám. *Könyököl fel.* Annyira nem vagyok művelt, meg okos sem, igazából nem is sok közöm van a dolgaidhoz, de annyit elmondhatok, hogy amit mélyen elnyomsz magadban, az nem tűnik el. Ott marad mindig. Lehet az egy kósza gondolat, vagy félelem, bármi. *Mondja a tőle telhető legnagyobb bölcsességgel.*
- Úgyhogy csüccsenj le ide és mondd el Caleth bácsinak, hogy mi a gond. *Ütögeti meg maga mellett a matracot, vagy akármit, amitől puha az ágy.* Aztán, ha utána sem lesz jobb, akkor békén hagylak.
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:25:59
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:25:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Kimászva az ágyból rögtön a mosdótálhoz megy. Alyna az ágyon marad, s onnan tartja szemmel a férfit. Bár továbbra is gyűlölettel tekint rá, valamelyest mégis enyhült. Sikerült felkelteniük a szőkeséget.
Újra nekikezdene a vetkőzésnek, ám eszébe jut a Fogadós eset. A férfi megszólta őt valamiért, ami nem tetszett neki. Nem akarja újra kellemetlen helyzetbe hozni, így csak könnyed páncélját veszi le. Alatta lévő lenge ingjét magán tartja. Álmában megizzadt, így hátán, oldalán, néhány helyen odatapadt a fehér vászon. A tál felé hajolva, remegő kezekkel merít vizet.*
~Ne érezz.~ *Kantálja magában.* ~Nem a te hibád.~
*Bár nem tudja, hogy minek is kéne az ő hibájának lennie. Nem érez semmi megbánást semmi miatt. Mégis azok a valamik őt hibáztatják, s már több is mint egy éve. Arcát megmosva hallgatja Caleth szavait.*
- Nem szoktam amúgy sem szokat aludni. *Mondja álcázott derűséggel. Még idő kell, amíg megnyugszik teljesen. Izomzatait teljesen megfeszíti, ezt a férfi is láthatja a lábán kirajzolódó finom formáin. Azt már nem teszi hozzá, hogy nála is van olyan, hogy egy idő után kidől, s akkor átalussza a fél napot, s ez már régen történt meg.
Értetlenkedő és vizes arccal tekint a férfira.*
- Hogy? *Kérdezz vissza. Csak lassan kezd körvonalazódni, hogy mire is utal a férfi.* - Én nem félek a haláltól. *Mondja őszintén.* - Tudom, hogy az élet rendje, mindenkinek eljön a maga ideje. Nem félek tőle.
*S ez annyiban igaz is, hogy hiába haltak már meg körülötte, sose érzett szomorúságot miatta. El tudta fogadni annak kötelezőségét.*
- Ezek, majd elmúlnak.
*Válaszolj az utolsó mondatra. Hogy mik? Nem tudja. S hogy mikor? Az meg végképp.*
*Kimászva az ágyból rögtön a mosdótálhoz megy. Alyna az ágyon marad, s onnan tartja szemmel a férfit. Bár továbbra is gyűlölettel tekint rá, valamelyest mégis enyhült. Sikerült felkelteniük a szőkeséget.
Újra nekikezdene a vetkőzésnek, ám eszébe jut a Fogadós eset. A férfi megszólta őt valamiért, ami nem tetszett neki. Nem akarja újra kellemetlen helyzetbe hozni, így csak könnyed páncélját veszi le. Alatta lévő lenge ingjét magán tartja. Álmában megizzadt, így hátán, oldalán, néhány helyen odatapadt a fehér vászon. A tál felé hajolva, remegő kezekkel merít vizet.*
~Ne érezz.~ *Kantálja magában.* ~Nem a te hibád.~
*Bár nem tudja, hogy minek is kéne az ő hibájának lennie. Nem érez semmi megbánást semmi miatt. Mégis azok a valamik őt hibáztatják, s már több is mint egy éve. Arcát megmosva hallgatja Caleth szavait.*
- Nem szoktam amúgy sem szokat aludni. *Mondja álcázott derűséggel. Még idő kell, amíg megnyugszik teljesen. Izomzatait teljesen megfeszíti, ezt a férfi is láthatja a lábán kirajzolódó finom formáin. Azt már nem teszi hozzá, hogy nála is van olyan, hogy egy idő után kidől, s akkor átalussza a fél napot, s ez már régen történt meg.
Értetlenkedő és vizes arccal tekint a férfira.*
- Hogy? *Kérdezz vissza. Csak lassan kezd körvonalazódni, hogy mire is utal a férfi.* - Én nem félek a haláltól. *Mondja őszintén.* - Tudom, hogy az élet rendje, mindenkinek eljön a maga ideje. Nem félek tőle.
*S ez annyiban igaz is, hogy hiába haltak már meg körülötte, sose érzett szomorúságot miatta. El tudta fogadni annak kötelezőségét.*
- Ezek, majd elmúlnak.
*Válaszolj az utolsó mondatra. Hogy mik? Nem tudja. S hogy mikor? Az meg végképp.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:16:09
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:16:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*Csak szemével követi a gyíkot, ahogy a gazdája felé igyekszik az ágyon, hiába volt ez az előbbi kis összejátszásuk, még mindig nem tud vele megbarátkozni, bár sosem gondolta volna, hogy ilyesmin fog egyszer járni az agya, talán élete egyik legfurább dolga, hogy egy gyíkkal hidegháborúzik.
Amint a lány pedig eltekint a válla felett ő is hátrafordul, s ekkor látja, hogy hajnalodik. Hát igen, Frey talán rosszul aludt, ő viszont gyakorlatilag semmit, még sem érzi magát fáradtnak. Egyelőre. Talán csak átesett a holtponton.
A lány mosolyára kurtán felvont szemöldök és mély hallgatás a válasz, fejét nem mozdítva, szeme sarkából figyeli, ahogy a szőkeség kimászik az ágyból. Egyre kevésbé érzi magát úgy mellette, mint egy férfi. Vagyis, továbbra is az, de valahogy már más szemmel nézi az elfet. Szemei továbbra is csinosnak találják, s persze ha olyan jelet kapna, már rajta sem lenne a nadrág, de most inkább abban az állapotban van, hogy úgy érzi, mintha a bátyja vagy az apja lenne.*
- Aha. Ezért nem alszol napok óta? *Kérdezi enyhe szemrehányás mellett. Valahogy másra nem tud gondolni, minthogy a lányt a csonttáborban látottak zaklatták fel.*
- Talán csak túlstresszeled a helyzetet, előbb utóbb mindannyian kifingunk úgyis. Ha élőhalottak által, akkor azért, a lényeg ugyanaz.*És jön a szokásos vállrángatás, majd hátraveti magát az ágyon és a plafont méregeti.*
- Viszont ha amiatt nem alszol, az semmiképp sem javít a helyzeten.
*Csak szemével követi a gyíkot, ahogy a gazdája felé igyekszik az ágyon, hiába volt ez az előbbi kis összejátszásuk, még mindig nem tud vele megbarátkozni, bár sosem gondolta volna, hogy ilyesmin fog egyszer járni az agya, talán élete egyik legfurább dolga, hogy egy gyíkkal hidegháborúzik.
Amint a lány pedig eltekint a válla felett ő is hátrafordul, s ekkor látja, hogy hajnalodik. Hát igen, Frey talán rosszul aludt, ő viszont gyakorlatilag semmit, még sem érzi magát fáradtnak. Egyelőre. Talán csak átesett a holtponton.
A lány mosolyára kurtán felvont szemöldök és mély hallgatás a válasz, fejét nem mozdítva, szeme sarkából figyeli, ahogy a szőkeség kimászik az ágyból. Egyre kevésbé érzi magát úgy mellette, mint egy férfi. Vagyis, továbbra is az, de valahogy már más szemmel nézi az elfet. Szemei továbbra is csinosnak találják, s persze ha olyan jelet kapna, már rajta sem lenne a nadrág, de most inkább abban az állapotban van, hogy úgy érzi, mintha a bátyja vagy az apja lenne.*
- Aha. Ezért nem alszol napok óta? *Kérdezi enyhe szemrehányás mellett. Valahogy másra nem tud gondolni, minthogy a lányt a csonttáborban látottak zaklatták fel.*
- Talán csak túlstresszeled a helyzetet, előbb utóbb mindannyian kifingunk úgyis. Ha élőhalottak által, akkor azért, a lényeg ugyanaz.*És jön a szokásos vállrángatás, majd hátraveti magát az ágyon és a plafont méregeti.*
- Viszont ha amiatt nem alszol, az semmiképp sem javít a helyzeten.
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:59:20
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:59:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*A férfi fejével elkerülték a végzetes találkozást. Lehet, hogy egy erőből lefejelés most neki sem tett volna jót. Visszaájulhatott volna álmába, ahonnan menekülni vágyik. Nagyokat lélegezve nyugszik meg, épp egy időben a férfi nyugtatásával. Nem látja, hogy a kezeit is felemeli, csak az érces, mély hangot hallja. Talán ez is segít neki. Felismeri, hogy ki mellett van, felismerte a szobát, ahol van, ahogy azt is, hogy ide nem követik az árnyak, vagy füstök, bármik is legyenek azok. Alyna óvatosan közelíti meg gazdáját, nem tart tőle, de nem tudja, hogy egy-egy hirtelen mozdulat milyen reakciót válthat ki belőle. Felhúzott lábai mellé ül le, s mancsát csizma nélküli lábára teszi.
Újra felnézve, izmait megfeszíti. Érzi, hogy remeg a teste, s nem akarja, hogy más is lássa. Igyekszik azt is kordában tartani, izmai megveszítésével, tudva tudván, nem tudja sokáig csinálni.
A férfi válla fölött átpillantva, látja, hogy kezd már világosodni. Átaludta volna az éjszakát? Vagy olyan későn jöttek? Nem tudja, de egy cseppet sem érzi magát úgy, mint aki egy percet is pihent volna.*
- Hogyan? *Kapja mosolygós arcát a férfi felé.* - Oh, semmi, semmi. Nem kell vele foglalkozni. *Legyint kezével, majd próbál lekászálódni az ágyról.*
- Bocsánat, ha problémát okoztam. *Mondja derűs hangján, nem is foglalkozva azzal, hogy Caleth hangja pedig komorabbá vált.*
*A férfi fejével elkerülték a végzetes találkozást. Lehet, hogy egy erőből lefejelés most neki sem tett volna jót. Visszaájulhatott volna álmába, ahonnan menekülni vágyik. Nagyokat lélegezve nyugszik meg, épp egy időben a férfi nyugtatásával. Nem látja, hogy a kezeit is felemeli, csak az érces, mély hangot hallja. Talán ez is segít neki. Felismeri, hogy ki mellett van, felismerte a szobát, ahol van, ahogy azt is, hogy ide nem követik az árnyak, vagy füstök, bármik is legyenek azok. Alyna óvatosan közelíti meg gazdáját, nem tart tőle, de nem tudja, hogy egy-egy hirtelen mozdulat milyen reakciót válthat ki belőle. Felhúzott lábai mellé ül le, s mancsát csizma nélküli lábára teszi.
Újra felnézve, izmait megfeszíti. Érzi, hogy remeg a teste, s nem akarja, hogy más is lássa. Igyekszik azt is kordában tartani, izmai megveszítésével, tudva tudván, nem tudja sokáig csinálni.
A férfi válla fölött átpillantva, látja, hogy kezd már világosodni. Átaludta volna az éjszakát? Vagy olyan későn jöttek? Nem tudja, de egy cseppet sem érzi magát úgy, mint aki egy percet is pihent volna.*
- Hogyan? *Kapja mosolygós arcát a férfi felé.* - Oh, semmi, semmi. Nem kell vele foglalkozni. *Legyint kezével, majd próbál lekászálódni az ágyról.*
- Bocsánat, ha problémát okoztam. *Mondja derűs hangján, nem is foglalkozva azzal, hogy Caleth hangja pedig komorabbá vált.*
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:48:33
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:48:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*A vállrázás nem volt olyan sikeres, ellenben az arcérintéssel. Nem igazán tudni ki ijed meg jobban, amikor a lány szemei felpattannak hirtelen, de Caleth így hirtelen saját magára tippelne. Kissé hátrahúzza fejét a lány által produkált hirtelen mozdulatok hatására, szíve nagyokat dobban a hirtelen események hatására, bár tudatalattija azért halk imát mond, hogy a lány nem fejelte meg az orrát, azért nagy kár lett volna.
Tudja, hogy talán nem ő a legnyugtatóbb látvány a földön, főleg egy lidérces álomból felébredve, de azért amikor a lány már egészen hátrakúszik a fal felé azt talán enyhe túlzásnak találja. Végtére is ő egy jóképű fickó, nem lógnak csápok a pofázmányáról és a kor higiéniai viszonyaihoz képest egész jók a fogai is.*
- Nyugi, nyugi. *Tartja meg maga előtt tenyerét fel le mozgatva, mintha így kívánná a lány riadalmát csökkenteni. Nem közeledik felé, ott ül ahol eddig is volt, de fejét oldalra billentve fürkészi a lányt. Bocsánatkérését persze nem érti, de valahol el is megy a füle mellett.*
- Elmondod mi volt az? *Kérdezi komoran.*
*A vállrázás nem volt olyan sikeres, ellenben az arcérintéssel. Nem igazán tudni ki ijed meg jobban, amikor a lány szemei felpattannak hirtelen, de Caleth így hirtelen saját magára tippelne. Kissé hátrahúzza fejét a lány által produkált hirtelen mozdulatok hatására, szíve nagyokat dobban a hirtelen események hatására, bár tudatalattija azért halk imát mond, hogy a lány nem fejelte meg az orrát, azért nagy kár lett volna.
Tudja, hogy talán nem ő a legnyugtatóbb látvány a földön, főleg egy lidérces álomból felébredve, de azért amikor a lány már egészen hátrakúszik a fal felé azt talán enyhe túlzásnak találja. Végtére is ő egy jóképű fickó, nem lógnak csápok a pofázmányáról és a kor higiéniai viszonyaihoz képest egész jók a fogai is.*
- Nyugi, nyugi. *Tartja meg maga előtt tenyerét fel le mozgatva, mintha így kívánná a lány riadalmát csökkenteni. Nem közeledik felé, ott ül ahol eddig is volt, de fejét oldalra billentve fürkészi a lányt. Bocsánatkérését persze nem érti, de valahol el is megy a füle mellett.*
- Elmondod mi volt az? *Kérdezi komoran.*
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:32:59
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:32:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Alyna próbálkozásai sikertelenek. Talán a férfié beválhatnak. Álmában a ködök egyre szorosabbra vonják a gyűrűt. A szőkeség hiába húzza elő kardját, s vágja át őket. Azok pár pillanat alatt újra összefonódnak, akár a füst.
~Minden a te hibádból történt. Ezt meg fogjuk bosszulni.~
Hangzik a torz hangok átka a lány felé. Ekkor érinti meg Caleth az arcát. Szemei hirtelen pattannak ki, közbe teste rugóként emelkedik fel. Ám épp a felette tornyosuló férfi töri meg, felülését. Visszahuppanva az ágyra, szinte ijedten tekint a másikra. Halk sikoly után, hátrafelé kezd el araszolni, amíg a fal meg nem gátolja. Kétségbeesett, s ijedt tekintettel néz a másikra. Melyekkel még sosem tett a smaragd szempárokkal. Lassan kezd ráébredni, hogy hol is van. Szemeit lehunyja, s zakatoló légzését próbálja szabályozni. Lábait felhúzza, térdeire könyököl, s reszkető kezekkel fogja meg fejét. Mikor végre újra egyenletesen lélegzik, kezeit elvéve, újra a derűs, gondtalan tekintettel tekint a férfira.*
- Sajnálom.
*Mondja, bár nem tudja mi történt. De a férfi fölé tornyosult, miközben aludt. Nem tudja, hogy mit tett álmába, miket csinált. De az a legegyszerűbb, ha bocsánatot kér. Az a legjobb ilyenkor, úgy tartják.*
*Alyna próbálkozásai sikertelenek. Talán a férfié beválhatnak. Álmában a ködök egyre szorosabbra vonják a gyűrűt. A szőkeség hiába húzza elő kardját, s vágja át őket. Azok pár pillanat alatt újra összefonódnak, akár a füst.
~Minden a te hibádból történt. Ezt meg fogjuk bosszulni.~
Hangzik a torz hangok átka a lány felé. Ekkor érinti meg Caleth az arcát. Szemei hirtelen pattannak ki, közbe teste rugóként emelkedik fel. Ám épp a felette tornyosuló férfi töri meg, felülését. Visszahuppanva az ágyra, szinte ijedten tekint a másikra. Halk sikoly után, hátrafelé kezd el araszolni, amíg a fal meg nem gátolja. Kétségbeesett, s ijedt tekintettel néz a másikra. Melyekkel még sosem tett a smaragd szempárokkal. Lassan kezd ráébredni, hogy hol is van. Szemeit lehunyja, s zakatoló légzését próbálja szabályozni. Lábait felhúzza, térdeire könyököl, s reszkető kezekkel fogja meg fejét. Mikor végre újra egyenletesen lélegzik, kezeit elvéve, újra a derűs, gondtalan tekintettel tekint a férfira.*
- Sajnálom.
*Mondja, bár nem tudja mi történt. De a férfi fölé tornyosult, miközben aludt. Nem tudja, hogy mit tett álmába, miket csinált. De az a legegyszerűbb, ha bocsánatot kér. Az a legjobb ilyenkor, úgy tartják.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:25:04
Üzenet elküldve: 2015-11-29 15:25:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*A lány továbbra sem kel fel, neki pedig még mindig nem tiszte felkelteni, vannak álmok, amiket végig kell vinni, legyen az jó vagy rossz, ő legalábbis utálná, ha valaki egy buja álom közepén felébresztené. Na persze a lihegés és az egyre gyakoribb rángások már felé is jeleznek valamit, hogy talán mégis ideje, hogy megszakítsa a lány fejében játszódó ámokfutást. S úgy tűnik ez az első dolog, amiben a gyíksátánnal egyet is értenek, vagyis ő a karmolászó jeleket ekként tudná értelmezni.
Már csak az a kérdés, hogy milyen módszert vessen be? A nagyon brutális vízzel képen borítósat, vagy a gyengéden ébresztgetőt? Még átfut gyorsan a fején egy gyors talp csikolás is, de azt már ő is kegyetlennek tartja.
Ezért fentebb ül az ágyon és kezével óvatosan megbökdösi a lány vállát, ha erre nem ébred fel akkor kezével az arcát érinti, lévén, hogy ott elég érzékeny a bőr az érintésre, talán hatásos. Közben kissé felé hajolva ébresztgeti halkan, majd kicsit hangosabban.*
- Szöszike! *Szólogatja egy ideig.* Szöszi!
*A lány továbbra sem kel fel, neki pedig még mindig nem tiszte felkelteni, vannak álmok, amiket végig kell vinni, legyen az jó vagy rossz, ő legalábbis utálná, ha valaki egy buja álom közepén felébresztené. Na persze a lihegés és az egyre gyakoribb rángások már felé is jeleznek valamit, hogy talán mégis ideje, hogy megszakítsa a lány fejében játszódó ámokfutást. S úgy tűnik ez az első dolog, amiben a gyíksátánnal egyet is értenek, vagyis ő a karmolászó jeleket ekként tudná értelmezni.
Már csak az a kérdés, hogy milyen módszert vessen be? A nagyon brutális vízzel képen borítósat, vagy a gyengéden ébresztgetőt? Még átfut gyorsan a fején egy gyors talp csikolás is, de azt már ő is kegyetlennek tartja.
Ezért fentebb ül az ágyon és kezével óvatosan megbökdösi a lány vállát, ha erre nem ébred fel akkor kezével az arcát érinti, lévén, hogy ott elég érzékeny a bőr az érintésre, talán hatásos. Közben kissé felé hajolva ébresztgeti halkan, majd kicsit hangosabban.*
- Szöszike! *Szólogatja egy ideig.* Szöszi!
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 14:52:34
Üzenet elküldve: 2015-11-29 14:52:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Alyna felpillant az ágy mellé érkező Calethra. Szinte kérlelő tekintettel tekint rá, de még nem tesz semmit felé. Előremozdul a lány szegycsontjára, s farkával kezdi el ébresztgetni a lányt. Vékony testvégét ütemesen csapkodja a lány arcához, de nem történik semmi. Freyai továbbra lihegve forgatja fejeit az ágyon.
Álmában továbbra is a sötét szobában van. Vörös ködök kóvályognak körülötte. Gömbalakba fogják körbe. Fejét forgatja a szobába. Eddig még sose jutott el. Elmosódott arcok, mely reá néz, mely gyűlölködve tekintenek rá.
~A te hibád.~
Szólnak kórusba, egyszerre, torz hangon. Egyre jobban fogják közre, spirál alakba, mint egy kötél tekerednek köréd.
~Miattad kerültünk ide.~
Nem érti a szavakat, nem látja az arcokat. Álmában halk nyögést hallat. Alyna hiába próbálkozik a felébresztésével, ő kevés hozzá. Hiába karcolja karmaival a nyakát is, majd a kezét is. Végül feladva a leülő Calethez fut, feltekint rá, legfeljebb ha nem látja, kézfejét karmolássza, s ha rá tekint, akkor visszafut a lányhoz, s farkával mutogat felé.*
*Alyna felpillant az ágy mellé érkező Calethra. Szinte kérlelő tekintettel tekint rá, de még nem tesz semmit felé. Előremozdul a lány szegycsontjára, s farkával kezdi el ébresztgetni a lányt. Vékony testvégét ütemesen csapkodja a lány arcához, de nem történik semmi. Freyai továbbra lihegve forgatja fejeit az ágyon.
Álmában továbbra is a sötét szobában van. Vörös ködök kóvályognak körülötte. Gömbalakba fogják körbe. Fejét forgatja a szobába. Eddig még sose jutott el. Elmosódott arcok, mely reá néz, mely gyűlölködve tekintenek rá.
~A te hibád.~
Szólnak kórusba, egyszerre, torz hangon. Egyre jobban fogják közre, spirál alakba, mint egy kötél tekerednek köréd.
~Miattad kerültünk ide.~
Nem érti a szavakat, nem látja az arcokat. Álmában halk nyögést hallat. Alyna hiába próbálkozik a felébresztésével, ő kevés hozzá. Hiába karcolja karmaival a nyakát is, majd a kezét is. Végül feladva a leülő Calethez fut, feltekint rá, legfeljebb ha nem látja, kézfejét karmolássza, s ha rá tekint, akkor visszafut a lányhoz, s farkával mutogat felé.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 14:32:49
Üzenet elküldve: 2015-11-29 14:32:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
- Hát, ha kényelmetlen lesz, majd bemászok melléd. *Kacsint egyet fél mosollyal az arcán. Még mindig nem tudja eldönteni, hogy vajon a lány érti-e ezeket a szexuális célzásokat, vagy még ezt sem, de igazából mindegy is, hiszen már csak a saját szórakoztatására mondogatja. Na meg aztán, minden viccnek csak a fele tréfa, így aztán megeshet, hogy valóban fogja magát egy idő után és inkább bekúszik az ágyba a szöszike mellé. Aztán, hogy álmában nekiáll-e taperolni, na egyelőre még homály.
Frey egész hamar elalszik, vagyis Cal úgy sejti, hogy alszik, hiszen szokatlanul csendben van. Ő még jó ideig csak ácsorog az ablaknál, pöfékeli a füstöt maga elé és azon tűnődik, marad-e még valaki akinek újságot tudna eladni? Mert a jelenlegi helyzetben nem úgy gondolja.
Amint a pipa bealszik, ő is sarkon fordul, hogy kabátjából matracot készítsen magának a földön, amikor meghallja az elf fújtatását és testének rángatózását. Teljesen egyértelmű számára, hogy a lány álmodik, az is, hogy nem olyat, mint amilyet Caleth szokott, és most már azt is tudja, hogy ezért nem szokott Frey aludni.
Félrehúzza a száját, majd közelebb lép az ágyhoz. Az a dög gyík már elő is került és, mintha aggódva figyelné mi van gazdájával. Ő maga megvakarja a fejét. Lehet, hogy fel kellene ébresztenie?
~De talán ha végigálmodja jobb lesz.~
Inkább nem alszik, lecsüccsen az ágy szélére és vár.*
- Hát, ha kényelmetlen lesz, majd bemászok melléd. *Kacsint egyet fél mosollyal az arcán. Még mindig nem tudja eldönteni, hogy vajon a lány érti-e ezeket a szexuális célzásokat, vagy még ezt sem, de igazából mindegy is, hiszen már csak a saját szórakoztatására mondogatja. Na meg aztán, minden viccnek csak a fele tréfa, így aztán megeshet, hogy valóban fogja magát egy idő után és inkább bekúszik az ágyba a szöszike mellé. Aztán, hogy álmában nekiáll-e taperolni, na egyelőre még homály.
Frey egész hamar elalszik, vagyis Cal úgy sejti, hogy alszik, hiszen szokatlanul csendben van. Ő még jó ideig csak ácsorog az ablaknál, pöfékeli a füstöt maga elé és azon tűnődik, marad-e még valaki akinek újságot tudna eladni? Mert a jelenlegi helyzetben nem úgy gondolja.
Amint a pipa bealszik, ő is sarkon fordul, hogy kabátjából matracot készítsen magának a földön, amikor meghallja az elf fújtatását és testének rángatózását. Teljesen egyértelmű számára, hogy a lány álmodik, az is, hogy nem olyat, mint amilyet Caleth szokott, és most már azt is tudja, hogy ezért nem szokott Frey aludni.
Félrehúzza a száját, majd közelebb lép az ágyhoz. Az a dög gyík már elő is került és, mintha aggódva figyelné mi van gazdájával. Ő maga megvakarja a fejét. Lehet, hogy fel kellene ébresztenie?
~De talán ha végigálmodja jobb lesz.~
Inkább nem alszik, lecsüccsen az ágy szélére és vár.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-29 11:28:51
Üzenet elküldve: 2015-11-29 11:28:51
ÚJ
![>Ye Ferzondarci [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1367_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Máskor//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Ye kihasználja az alkalmat és hosszasan csodálja a nőt. Már csak maga a látvány is felcsigázná, de most ennél sokkal többet kap. De csak kapjon is meg mindent, amit csak szeretne, ha már egyszer fizet is ezért a gyönyörű leányzóért! Eddig nem lehet panasza Éleinára, új és eddigi leggyönyörűbb istennője igazán kitasz magáért. Ye teste ezt a gondoskodást azzal hálálja meg, hogy néhány perc után máris harcra készen áll, készen arra, hogy nagyon jól szórakozzon itt a lila párnák között.*
- Huhú, de jó! *Mondja szinte ujjongva, ezzel jelezve, hogy részéről mehet a folytatás, mehet a menet kifulladásig. Ez mondjuk Ye esetében nem jelent különösen hosszú időt, de nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, ő pedig minden tőle telhetőt, apait-anyait belead. Meg kell hagyni, hogy részéről ez pusztán annyit tesz, hogy üdvözült arckifejezéssel hagyja magát és élvezi, bármi jót is tesz vele alkalmi kedvese. Igaz viszont az is, hogy ezt a lány most egyáltalán nem vetheti a szemére, ha akarna sem tudna sokat tenni, hiszen a puha kezek az ágyhoz szögezik, édes semmittevésre kényszerítve őt. Aztán amilyen nehézkes volt a belemelegedés, olyan gyorsan a csúcsra jut, egy ilyen lány mellett ez nem is nehéz. Hiába, Ye nem a régi már, de azért ő így is nagyon-nagyon élvezte a dolgot.*
- Juhú! *Adja ezt Éleina tudtára is egy kiáltással az ő vékonyka hangján.*
- Hűha! *Mondja miután még egy kis levegőhöz jutott.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Ye kihasználja az alkalmat és hosszasan csodálja a nőt. Már csak maga a látvány is felcsigázná, de most ennél sokkal többet kap. De csak kapjon is meg mindent, amit csak szeretne, ha már egyszer fizet is ezért a gyönyörű leányzóért! Eddig nem lehet panasza Éleinára, új és eddigi leggyönyörűbb istennője igazán kitasz magáért. Ye teste ezt a gondoskodást azzal hálálja meg, hogy néhány perc után máris harcra készen áll, készen arra, hogy nagyon jól szórakozzon itt a lila párnák között.*
- Huhú, de jó! *Mondja szinte ujjongva, ezzel jelezve, hogy részéről mehet a folytatás, mehet a menet kifulladásig. Ez mondjuk Ye esetében nem jelent különösen hosszú időt, de nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, ő pedig minden tőle telhetőt, apait-anyait belead. Meg kell hagyni, hogy részéről ez pusztán annyit tesz, hogy üdvözült arckifejezéssel hagyja magát és élvezi, bármi jót is tesz vele alkalmi kedvese. Igaz viszont az is, hogy ezt a lány most egyáltalán nem vetheti a szemére, ha akarna sem tudna sokat tenni, hiszen a puha kezek az ágyhoz szögezik, édes semmittevésre kényszerítve őt. Aztán amilyen nehézkes volt a belemelegedés, olyan gyorsan a csúcsra jut, egy ilyen lány mellett ez nem is nehéz. Hiába, Ye nem a régi már, de azért ő így is nagyon-nagyon élvezte a dolgot.*
- Juhú! *Adja ezt Éleina tudtára is egy kiáltással az ő vékonyka hangján.*
- Hűha! *Mondja miután még egy kis levegőhöz jutott.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-28 10:06:25
Üzenet elküldve: 2015-11-28 10:06:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lépcső-vissza, Pult, Quinn, Ábson, Hildi, Felyr, Aelalis//
*Noha még nincs papírja arról, hogy hivatalosan itt dolgozik és alkatilag megfelelne egy olyan hősi lovag képének, aki képes lassított léptekkel elballagni bárhonnan anélkül, hogy észrevenné, hogy a háta mögött éppen felrobban egy nemesi ház (vagy esetünkben fogadó), mindezek ellenére tudja, mi történik mögötte. Tudja és nem kedvére való. Quinn melletti áthaladásakor éppen ezért megfordul, hogy ne csak füllel, hanem szemmel is megbizonyosodjon gyanújáról, miszerint lovagiatlan dolgok történnek nemcsak az emeleten, hanem lent is. Igaz, teljesen más értelemben véve. A női sikoltásra aztán végképp kizökken komótos nyugalmából és lassú ténykedési szándékaiból.*
- Ejnye, ez nem járja.
*Jelenti ki mintegy összegző jelentést adva Quinnek a helyzetről és megoldási javaslatairól. A kezeiben lévő dolgokat, ha maradtak is, gyorsan mellénye zsebeibe gyömöszöli és nekiindul a lépcsőtől, hogy közbeavatkozzon a pultos incidensbe. Az ottaniak nem versenyt futnak, nincsenek is túl messze és Röki sem tipegve halad, szóval kisvártatva és éppen akkor érkezik, amikor az egyik részeg fél, egy sötételf (Aelalis) még ugyan a lábán ácsingózik és Röki számára azonosíthatatlan kérést intéz a pult tövében vergődő másik alaknak (Ábson), aki viszont méltatlan helyzetbe hozott egy hölgyet (Hildi). Röki megrökönyödve áll egyetlen percig, felméri a lehetséges veszélyhelyzeteket, de még ő is hamar rájön, hogy itt az ég világon semmi sem veszélyes, mindössze pár tisztességes fizető vendégnek nem egyezett az ízlése.*
- Mindjárt rendezzük a helyzetet *szól egy biccentés után tisztelettudó közhellyel a sötételf felé. Nem pontosan tudja, hogy mi történt, pohárdobás vagy ütés, erről ugyan lemaradt, de összerakta a képet, hogy ez az alak lehetett a kiindulópont. Viszont nem tűnik ugrabugrának, úgyhogy ráér vele foglalkozni miután felnyalábolta a többieket a földről*
- Jóuram, keljen fel a kisasszonyról.
*Jelenti ki s karját nyújtja a férfi felé, akiből nem sok közreműködési energiát néz ki, így inkább rámarkol annak alkarjára és határozott mozdulattal megpróbálja felsegíteni. Közben felpillant a pultot belülről támasztó szőke férfira (Felyr).*
- Kell egy jó vödör.
*Biztos, ami biztos, remélhetőleg a másik érteni fogja a célt. Ha sikerül kitámasztania a szerencsétlen bárdot a pultra, akkor a kisasszony felsegítésére igyekszik.*
- Ha megengedi *nyújtja felé is karját s közben, mivel nem tudja nem észrevenni a kibuggyanó tehetségét a hölgynek, hát kissé zavart arckifejezést ölt fel. Remélhetőleg perceken belül sikerül egy függőlegesebb helyzetben megbeszélni a félreértést.*
*Noha még nincs papírja arról, hogy hivatalosan itt dolgozik és alkatilag megfelelne egy olyan hősi lovag képének, aki képes lassított léptekkel elballagni bárhonnan anélkül, hogy észrevenné, hogy a háta mögött éppen felrobban egy nemesi ház (vagy esetünkben fogadó), mindezek ellenére tudja, mi történik mögötte. Tudja és nem kedvére való. Quinn melletti áthaladásakor éppen ezért megfordul, hogy ne csak füllel, hanem szemmel is megbizonyosodjon gyanújáról, miszerint lovagiatlan dolgok történnek nemcsak az emeleten, hanem lent is. Igaz, teljesen más értelemben véve. A női sikoltásra aztán végképp kizökken komótos nyugalmából és lassú ténykedési szándékaiból.*
- Ejnye, ez nem járja.
*Jelenti ki mintegy összegző jelentést adva Quinnek a helyzetről és megoldási javaslatairól. A kezeiben lévő dolgokat, ha maradtak is, gyorsan mellénye zsebeibe gyömöszöli és nekiindul a lépcsőtől, hogy közbeavatkozzon a pultos incidensbe. Az ottaniak nem versenyt futnak, nincsenek is túl messze és Röki sem tipegve halad, szóval kisvártatva és éppen akkor érkezik, amikor az egyik részeg fél, egy sötételf (Aelalis) még ugyan a lábán ácsingózik és Röki számára azonosíthatatlan kérést intéz a pult tövében vergődő másik alaknak (Ábson), aki viszont méltatlan helyzetbe hozott egy hölgyet (Hildi). Röki megrökönyödve áll egyetlen percig, felméri a lehetséges veszélyhelyzeteket, de még ő is hamar rájön, hogy itt az ég világon semmi sem veszélyes, mindössze pár tisztességes fizető vendégnek nem egyezett az ízlése.*
- Mindjárt rendezzük a helyzetet *szól egy biccentés után tisztelettudó közhellyel a sötételf felé. Nem pontosan tudja, hogy mi történt, pohárdobás vagy ütés, erről ugyan lemaradt, de összerakta a képet, hogy ez az alak lehetett a kiindulópont. Viszont nem tűnik ugrabugrának, úgyhogy ráér vele foglalkozni miután felnyalábolta a többieket a földről*
- Jóuram, keljen fel a kisasszonyról.
*Jelenti ki s karját nyújtja a férfi felé, akiből nem sok közreműködési energiát néz ki, így inkább rámarkol annak alkarjára és határozott mozdulattal megpróbálja felsegíteni. Közben felpillant a pultot belülről támasztó szőke férfira (Felyr).*
- Kell egy jó vödör.
*Biztos, ami biztos, remélhetőleg a másik érteni fogja a célt. Ha sikerül kitámasztania a szerencsétlen bárdot a pultra, akkor a kisasszony felsegítésére igyekszik.*
- Ha megengedi *nyújtja felé is karját s közben, mivel nem tudja nem észrevenni a kibuggyanó tehetségét a hölgynek, hát kissé zavart arckifejezést ölt fel. Remélhetőleg perceken belül sikerül egy függőlegesebb helyzetben megbeszélni a félreértést.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-27 23:27:47
Üzenet elküldve: 2015-11-27 23:27:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Éjszakából új napra virradva//
*Természetesen Egferthnek készségesen mesél tovább saját sorsáról, már amit a tenyérből ki lehet olvasni. És egyéb művészetével is rendelkezésére áll, akár egész éjszaka, ameddig a férfi csak kedvét leli benne, s végül kimerülten nyugovóra nem térnek. Elvégre erre az éjszakáré az övé a vörös boszorka, s bármennyire is szeszélyes személyiség legen a lány, megtanulta ennyi időre kordában tartani csapongó természetét.
A hosszúra nyúlt éjszaka miatt természetesen sokáig is alszik másnap. Elvégre a maga fajtának is szüksége van pihenőre, sőt, talán még jobban is. Elvégre terjed valami olyasmi pletyka, hogy az alvás szépít, az viszont tény, hogy karikás, táskás szemekkel, folytonosan nagyokat ásítva nem lenne valami vonzó, lenyűgöző látvány. Így nagy valószínűséggel már egyedül ébred a verőfényes napsütésre, persze az évszak miatt ezt csak képletesen lehet érteni, de persze ki tudja, néha még a jövendőmondók is tévednek. Azonban akadna tenni valója erre a napra, így ideje felkelnie. És akkor a még nem is sejt semmit a reá váró lányról, meg hogy pillanatnyilag ő a rangidős, és hogy ez mivel jár.*
*Természetesen Egferthnek készségesen mesél tovább saját sorsáról, már amit a tenyérből ki lehet olvasni. És egyéb művészetével is rendelkezésére áll, akár egész éjszaka, ameddig a férfi csak kedvét leli benne, s végül kimerülten nyugovóra nem térnek. Elvégre erre az éjszakáré az övé a vörös boszorka, s bármennyire is szeszélyes személyiség legen a lány, megtanulta ennyi időre kordában tartani csapongó természetét.
A hosszúra nyúlt éjszaka miatt természetesen sokáig is alszik másnap. Elvégre a maga fajtának is szüksége van pihenőre, sőt, talán még jobban is. Elvégre terjed valami olyasmi pletyka, hogy az alvás szépít, az viszont tény, hogy karikás, táskás szemekkel, folytonosan nagyokat ásítva nem lenne valami vonzó, lenyűgöző látvány. Így nagy valószínűséggel már egyedül ébred a verőfényes napsütésre, persze az évszak miatt ezt csak képletesen lehet érteni, de persze ki tudja, néha még a jövendőmondók is tévednek. Azonban akadna tenni valója erre a napra, így ideje felkelnie. És akkor a még nem is sejt semmit a reá váró lányról, meg hogy pillanatnyilag ő a rangidős, és hogy ez mivel jár.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:59:41
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:59:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
*A kelés számára egy egyáltalán nem túl kellemes fejfájással indul, amely meg is akadályozza abban, hogy bármiféle továbbhaladásra jusson.*
-Vizet...
*Halk segélykiáltása nem találhat gazdára. hiszen csak önnön magában fekszik a szobájában. De legalább nem az utcán kel fel és a kezei is szabadok. A tapasztalat megtanította arra, hogy ne várjon sokat a sorstól. De mint első gondolat, megfogalmazódik benne, hogy mégis mi történt a tegnap, ami további fájdalmakat okoz neki. De legalább azt tudja, hogy hol van. Végtelennek tűnő percek, mire elméje bár homályosan, de lassan közvetíti neki a valóságot. Biztosan nem másnapos, mert nem szokott másnapos lenni. Annyi ideig nem marad a gyomrában semmi, hogy ilyet váltson ki belőle... Majd újra megrándul az arca, egyszerűen elviselhetetlen neki ez a reggel. Körbetekint újra a szobán, szép lassan le is esik neki, hogy ki hiányzik mellőle. Egyelőre még gyanútlan, bár az este végére nem emlékszik, sőt úgy sok minden kiesik az emlékezetéből. Úgyhogy felébred, összekapja magát és elkezdi keresni a ruháit. Először a rendes helyén, ahova elvágta, de ott nincs meg. Másodszorra pedig a földön máshol, ekkor meglesznek a cipői és egy földre szórt aranymennyiség. Ebben viszont biztos, hogy nem így kellene lennie. A kutatás területe kiszélesedik az egész szobára, ahol ruhadarabokra nem, de egy levelet talál is.*
~Na, csak várj, amíg elkaplak, cicus.~
*A helyzetet magyarázni fölösleges, magában összerakta a kirakós darabjait. Perszehogy megviccelték, de annyira nem haragszik, a pénzének nem ártottak és mindenét megtalálja majd a csaposnál. Csak egy műsort akarnak látni tőle odalent, ahogy mezítlenül kérleli a ruháit. De Zara sincs könnyű fából faragva és gyorsan össze is rakta, miképp lenne számára kedvező. Odalép az ágyához, elegánsnak nem nevezhető mozdulatokkal leveszi a lepedőt, majd az alsó fele köré tekeri, a végét pedig átdobja a vállán és hátul begyűri. A fennmaradó anyaggal szórakozik egy keveset, amíg egy nagyon szabad, meglepően kényelmes és szomorúan szellős ruházathoz nem jut, ami bizonyára hasznára jönne, ha esetleg selyemfiúként állna itt szolgálatban, mutat eleget érdeklődés felkeltésére. Az egyik párnahuzatba pedig belegyűjti a pénzét, ami elég nagy munka, de legalább nem rabolták el tőle, mint amit a tengeri veszedelem tenne. Ezzel már cipőt is vehet fel és a pénze is biztonságban van. Ezzel a különleges felszereléssel indul lefele a fogadóshoz, hogy megérdeklődje, nem maradt-e véletlenül lent bármi dolga. Miután ezeket megkapja, eldönti, hogy csináltatni fog magának egy ilyen ruházatot is, mert a koncepció megtetszett a számára és miután nem látja lent Nerililt, felindul a szobájába és felöltözik rendesen. Ezen idilli képet egyetlen momentumra zavarja meg a valóság, amikor észreveszi, hogy egyetlen dolog igenis elveszett. Ekkor már nem veszi annyira szórakoztatónak a játékot és bizonyossággal akarja majd felkeresni a nőt és megbeszélni vele a dolgokat.*
*A kelés számára egy egyáltalán nem túl kellemes fejfájással indul, amely meg is akadályozza abban, hogy bármiféle továbbhaladásra jusson.*
-Vizet...
*Halk segélykiáltása nem találhat gazdára. hiszen csak önnön magában fekszik a szobájában. De legalább nem az utcán kel fel és a kezei is szabadok. A tapasztalat megtanította arra, hogy ne várjon sokat a sorstól. De mint első gondolat, megfogalmazódik benne, hogy mégis mi történt a tegnap, ami további fájdalmakat okoz neki. De legalább azt tudja, hogy hol van. Végtelennek tűnő percek, mire elméje bár homályosan, de lassan közvetíti neki a valóságot. Biztosan nem másnapos, mert nem szokott másnapos lenni. Annyi ideig nem marad a gyomrában semmi, hogy ilyet váltson ki belőle... Majd újra megrándul az arca, egyszerűen elviselhetetlen neki ez a reggel. Körbetekint újra a szobán, szép lassan le is esik neki, hogy ki hiányzik mellőle. Egyelőre még gyanútlan, bár az este végére nem emlékszik, sőt úgy sok minden kiesik az emlékezetéből. Úgyhogy felébred, összekapja magát és elkezdi keresni a ruháit. Először a rendes helyén, ahova elvágta, de ott nincs meg. Másodszorra pedig a földön máshol, ekkor meglesznek a cipői és egy földre szórt aranymennyiség. Ebben viszont biztos, hogy nem így kellene lennie. A kutatás területe kiszélesedik az egész szobára, ahol ruhadarabokra nem, de egy levelet talál is.*
~Na, csak várj, amíg elkaplak, cicus.~
*A helyzetet magyarázni fölösleges, magában összerakta a kirakós darabjait. Perszehogy megviccelték, de annyira nem haragszik, a pénzének nem ártottak és mindenét megtalálja majd a csaposnál. Csak egy műsort akarnak látni tőle odalent, ahogy mezítlenül kérleli a ruháit. De Zara sincs könnyű fából faragva és gyorsan össze is rakta, miképp lenne számára kedvező. Odalép az ágyához, elegánsnak nem nevezhető mozdulatokkal leveszi a lepedőt, majd az alsó fele köré tekeri, a végét pedig átdobja a vállán és hátul begyűri. A fennmaradó anyaggal szórakozik egy keveset, amíg egy nagyon szabad, meglepően kényelmes és szomorúan szellős ruházathoz nem jut, ami bizonyára hasznára jönne, ha esetleg selyemfiúként állna itt szolgálatban, mutat eleget érdeklődés felkeltésére. Az egyik párnahuzatba pedig belegyűjti a pénzét, ami elég nagy munka, de legalább nem rabolták el tőle, mint amit a tengeri veszedelem tenne. Ezzel már cipőt is vehet fel és a pénze is biztonságban van. Ezzel a különleges felszereléssel indul lefele a fogadóshoz, hogy megérdeklődje, nem maradt-e véletlenül lent bármi dolga. Miután ezeket megkapja, eldönti, hogy csináltatni fog magának egy ilyen ruházatot is, mert a koncepció megtetszett a számára és miután nem látja lent Nerililt, felindul a szobájába és felöltözik rendesen. Ezen idilli képet egyetlen momentumra zavarja meg a valóság, amikor észreveszi, hogy egyetlen dolog igenis elveszett. Ekkor már nem veszi annyira szórakoztatónak a játékot és bizonyossággal akarja majd felkeresni a nőt és megbeszélni vele a dolgokat.*
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2015-11-26 22:42:47
Üzenet elküldve: 2015-11-26 22:42:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Kedvesen mosolyodik el, a férfi szavaira.*
- Ebben biztos vagyok.
*Közli. Próbálná otthonában elképzelni a férfit, s csak halk kuncogás hallatszik felőle. A felajánlása, szinte aggódva néz Calethre.*
- De, neked kényelmetlen lenne. *Feleli, de akaratlanul is az ágyhoz sétál. Figyeli, ahogy a férfi a pipára gyújt, s már az ágyon is ül. Szokatlan érzés ez számára, puha. De máshogy, ahogy otthon. Még csak ledől, hogy végigdőljön az ágyra, de már alszik is. Lábait felhúzza, s magzatpózba helyezkedik.
Újra a folyosón találja magát. A holdfény ezüstösen ragyogja be a hosszú, kőtömbökkel kirakott helyen. A boltíves ablakon keresztül bevilágítódik az egész helység. Újra fut. Hiába néz hátra, nem tudja, hogy mi elől fut. Nem lát senkit. Nem látja a folyosó elejét, ahonnan elindult. A végét sem. Csak fut. Fut a félelem elől, ami üldözi.
Nem tudja, hogy mennyi idő is telik el a valóságban. Előbb csak halkan kezd el lihegni, majd egyre gyorsabban. Mintha futna. Izmai megremegnek karjában lábában, gyengéden rángatózik. Pár perccel később Alyna is felébred, s a lány mellkasára mászik. Szinte aggódva nézi a nyugtalanul alvó lányt.
Eközben álmában újra elér a folyosó végére. Hatalmas tölgyfaajtó. Nincs másik menekülése, csak oda tud benyitni. Benyit, belép, s az ajtó rögtön bezáródik. Fekete sötétség fogadja. Vörös ködszerű gömbök közelednek felé. Elmosódott arcformák.
S az álom nem ér véget. It szokott, de folytatódik. Fejét a valóságban egyik oldalról a másikra fordítja az ágyon.*
*Kedvesen mosolyodik el, a férfi szavaira.*
- Ebben biztos vagyok.
*Közli. Próbálná otthonában elképzelni a férfit, s csak halk kuncogás hallatszik felőle. A felajánlása, szinte aggódva néz Calethre.*
- De, neked kényelmetlen lenne. *Feleli, de akaratlanul is az ágyhoz sétál. Figyeli, ahogy a férfi a pipára gyújt, s már az ágyon is ül. Szokatlan érzés ez számára, puha. De máshogy, ahogy otthon. Még csak ledől, hogy végigdőljön az ágyra, de már alszik is. Lábait felhúzza, s magzatpózba helyezkedik.
Újra a folyosón találja magát. A holdfény ezüstösen ragyogja be a hosszú, kőtömbökkel kirakott helyen. A boltíves ablakon keresztül bevilágítódik az egész helység. Újra fut. Hiába néz hátra, nem tudja, hogy mi elől fut. Nem lát senkit. Nem látja a folyosó elejét, ahonnan elindult. A végét sem. Csak fut. Fut a félelem elől, ami üldözi.
Nem tudja, hogy mennyi idő is telik el a valóságban. Előbb csak halkan kezd el lihegni, majd egyre gyorsabban. Mintha futna. Izmai megremegnek karjában lábában, gyengéden rángatózik. Pár perccel később Alyna is felébred, s a lány mellkasára mászik. Szinte aggódva nézi a nyugtalanul alvó lányt.
Eközben álmában újra elér a folyosó végére. Hatalmas tölgyfaajtó. Nincs másik menekülése, csak oda tud benyitni. Benyit, belép, s az ajtó rögtön bezáródik. Fekete sötétség fogadja. Vörös ködszerű gömbök közelednek felé. Elmosódott arcformák.
S az álom nem ér véget. It szokott, de folytatódik. Fejét a valóságban egyik oldalról a másikra fordítja az ágyon.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7390-7409