//Csetepaté a Pintyben//
*Csaposunk elhajolása sikeres, a bárdos kézhez is ki tud nyúlni, elég gyors hozzá, de magát a bárdot lefékezni bizony igen kellemetlen esemény. Lépésével ugyan nagyrészt ártalmatlanná teszi a fegyvert, de a kéz, és az erő, mely meghaladja Quinnét kezét is legyűri. Csuklójában valami roppan, valószínűleg megrándult, ha nem törött. Fájdalmak árán és gyengébben, de mozog még. A másik tünete ennek az erőnek az, hogy a kibicsakló kéz nem tartja teljesen szilárdan, a bárd leér a férfi felkarjára, amit fájdalmasan végigkaristol. A gyomros betalál, és még mielőtt ezen túllendülne a fickó, és vele együtt Quinn fontosabb szervein a bárdja, Syoud vesszeje hatol a férfi karjába, mely ördögi pontossággal, komoly felkészüléssel éri el céját. Lui felüvölt, kissé megtántorodik, így a várt bárdcsapás elmarad. Nem így társa, aki már az első pillanatban leguggolva egy asztal takarásában rejtezik el, hogy mesterkedhessen. Syoud ellőheti nyilát, de nagy eséllyel hamarabb zuhan a földre az úriember, minthogy ő lelőhetné pontosan, mivel azért helyre kell rakni azt a nyilat is, Fey meg nem hülye, hogy társát ért lövés után ne vesse magát a földre.
Ő maga így nedvesített tőrét tudja Quinn derekának hajítani, mely persze két lépésről talál. Fáj is. De a legrosszabb az, hogy érezhetően, sőt, gyanúsan kezd ködösülni a világ.
A másik Quinn testét cipelő páros kiér a Pinty elé, azonban Arthemos hirtelen nagy nehézséget érezhet magán. Guz ugyanis visszafordul elengedvén a zsákmányt. Úgy tűnhet, a csapata élete fontosabb, mint az a kevés arany, így a nyitott ajtón visszalépve hátulról nyakon könyököli Syoudot, ha amaz éppen nem figyel, vagy hoz fel valamit (mondjuk egy testrészt) mentségére megszakítva ezzel a célozgatást.
Eközben Vesslor csendesen merül kábulatba, gondolatai valahol a Pintyben kuncogó lányok és füstfellegek között andalognak.*