//Viaka, Yero és a banda//
*Határozottan nem tetszik, ahogy a dolgok alakulnak, pedig azt igazán nem lehet mondani, hogy ő nem követett el mindent annak érdekében, hogy a dolgok békésen intéződjenek. Példának okáért idejekorán megpróbált egy akkora kávét beleerőszakolni Syoud torkába, amekkorától egy kisebb méretű bölénytetem is új életre kelne, de az íjász nem lett jobb kedvű. Szomorú. Épp felfele indulnának, hogy kérdésére meginterjúvolják Viaka asszonyt és Albunt, hogy ugyan mit szeretnének odafenn csinálni, amikor a páros már suhan is, a szélnél gyorsabban lefele. Nahát, milyen különös véletlen! A lány mondjuk nem akarta rájuk rakni a teljes férfigárdát idelennről, így örül, hogy végül nem került sor arra, hogy a három pasas rárúgja az ajtót a néhai bérlőre.
Megkönnyebbülten felsóhajt és egyik kezét a kalóz vállára simítva elsiklik a vöröske irányába. Az érintéssel azt igyekszik tudatni: nincs itt semmi feszkó, vagy legalábbis azt, hogy ne islegyen a Pinty falain belül. Igazán egészségtelen lenne, ha ahhoz kéne hozzászokniuk, hogy minden napra jut egy hulla a krimóra.*
- Drága Albun, biztos, hogy szükséges a csörte...? A kedves úriemberek csupán furcsállták, hogy olyan vehemenciával rongyoltatok fel az emeletre, lehet, hogy korábban elkerülte a figyelmed... - *Szippant egyet orrán, és az egyébként jelenleg is istentelenül zajongó munkások irányába pillant.* - de felújítjuk a kocsmaszintet is, meg az emeletet is. Csak hát, tudod, milyenek ezek a fiúk. Hajlamosak mindent túlaggódni, de a Pinty falain belül nem szeretném, ha bárkinek bántódása esne. Na mindegy.
*Aztán színpadiasan kínlódik egy sort és széttárja kezeit.*
- Az a baj, őszintén fogalmam sincs, hogy miért vagytok itt. Igazából az úriemberek is ezt próbálták kideríteni, csak nem mindenki lehet olyan tündérbogár, mint én. Ilyen ez. - *Az égiek szerencséje, hogy utóbb a vörös boszorkány is szóhoz jut, mivel Rilinek maximum vele kapcsolatosan lehet bármilyen halvány elképzelése az ittléte okáról.*
- Már tegnap is ezen voltam, hogy megbeszéljünk dolgokat! - *Húzza el végül a száját egy mosolyra, ahogy odaér Viakához.* - Csak annyira eltűntél a ramazuriban, meg lehet, hogy egy kicsit elkalandozott a figyelmed, sajnos nem vagyok biztos benne, hogy nem csak a levegőbe jártattam a számat. Mint tegnap mondtam, a Vasbank vállal kezességet a bérlemény fedezetéért, minthogy a Vashegy ura a vevő fél. Csakhogy van egy pici probléma most az áruszállítással Thargarod meg Arthenior között. Egy seregnyi hulla, mondjuk. Nem venném a lelkemre, ha bármi bajod esne az úton.
*Azon gondolkozik, ehhez a beszélgetéshez elvonuljanak-e valami félreesőbb helyre, de végül rájön, hogy végtére is teljesen mindegy. Azt mérlegeli magában, hogy hogy a büdös francba öltöztesse szép köntösbe a mondandóját, jelesül, hogy jelenleg szíve leghőbb vágya, hogy valahogy megállapodjanak a krimó kifizetésében, aztán Viaka magas térdemeléssel távozzon az életéből. Nem telik el sok idő, hogy megpróbálkozzon vele.*
- Szóval, azt hiszem, a megállapodás ellenére mégis könnyebbség volna neked, ha másként intéznénk ezt, mint ahogy Kagannal megállapodtatok. Én fordulok a Vashegyen a közeli jövőben, úgyhogy a Kósza Pinty hivatalos megnyitójára el tudom hozni neked a pénzt, és aztán... - *Aztán mehet mindenki, amerre lát, mert ő igazán nem szívesen nézegetné, ahogy az egykori bérlő hasraütésszerű időpontokban megjelenik és férfiakat fogad a vendégszobáiban.* - Aztán, azt hiszem, nem lesz több intéznivalónk egymással. Nem volna-e ez jobb neked is? Amennyire tudom, az épület tulajával, Zianával is le van vajazva minden, csak bizonyára a Város és a Hegy közé tuszkolt élőholt hadsereg nem könnyíti meg az információáramlást a Vashegy meg a Pinty között.
*Aztán eszébe jut neki is valami. Mármint hogy azzal kapcsolatosan, hogy Yero miért feszül bele most az ő dolgaikba. És az nem a zsigeri lovagiasság. Bár az lenne! A homlokára csap.*
- Na jó, most már azt hiszem lenne egy tippem, hogy miért jöttök-mentek itt! - *Fordul vissza a férfihoz.* - Viaka asszony gondolom úgy érzi, míg a markát nem üti a pénz, addig szabadon jön-megy itt, te meg egyszer emlegetted, hogy valamiféle befektető vagy, nem? Hát, ezzel kapcsolatban is van mondandóm, de nem nagyon fogsz neki örülni, Albun.
*Megvakargatja mutatóujja hegyével a fejbúbját, mintha azon gondolkodna, hogyan menjen elébe a dolognak, aztán szusszantva nekivág.*
- Nézd, a helyzet az, hogy én a cselekvő helyzetében vagyok itt, az üzlet maga, amiről az előbb beszéltem, Viaka és Kagan hadúr között köttetett, ebben pedig sajnálatos módon egyetlen befektetőről sem esett szó, akire tekintettel kéne lennünk. Tehát valószínűleg nem is nagyon leszünk.
*Öklömnyi borostyános szemeibe nézve ember legyen a talpán, aki azt merészeli mondani róla, hogy nem sajnálja.*
- Persze ha most másmilyen minőségben jöttél, úgy vedd ezt a feltételezést semmisnek. Az ember sose tudhatja az ilyesmit biztosra egy kéjhölgynél.