//Arnakh Harlin//
-Aha.
*Ennyivel nyugtázta is a másik fél mondanivalóját. Sok mindent nem értett, (de nem is igazán érdekelte a történet, már ha nevezhetjük így) másik fele. Talán egy kicsit el is bambult, de ez sem igazán izgatja, mivel nem veszi a szívéra, ha az öreg talán megsértődik. Meg amúgy sem hiszi, hogy Arnakh bácsi ilyen állapotban észre vette volna. A szinte üres gondolataiban való "elmélyedés" közben tarsolyában turkálva próbálja felmérni mennyi pénze lehet még vissza a teljes megüresedésig. Szívesen inna még, de töpreng... töpreng, hogy mit is akart csinálni az itt tartózkodása közben ami pénzbe, vagy még több pénzbe kerülne. A válasz most valahol a fekete ködbe burkolózva terül el. Mélyen tudja, hogy élelmet, bájitalt, és esetleg fegyvert kéne vásárolnia, ugyanis úti célja kegyetlen lesz, de még azt sem tudja hol van. Annyiban biztos, hogy amint megtudja hová is tart pontosan nem lesz sok esélye túlélni azt ami ott várja. Bármennyire is sajnálkozva, de egyelőre lemond az italról. Legalább is a saját zsebből valóról, ha az öreg áll még neki akkor azt megissza, viszont neki most nem áll többet a szütyője.*
-Te! Te amúgy mit is keresel itt? Vagyis, hogy nem itt, hanem úgy amúgy is, nem egy házban vagy valami kastélyban, vagy kriptában kéne élned, halnod?
*Hirtelen, összevissza, és kissé modortalan kérdéssel rázza meg a csendet a gyík zöld teremtmény. Aztán az asztalhoz képest egy kicsit kifelé fordul.*