Nincs játékban - Zöldsárkány fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Zöldsárkány fogadó | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-02 08:50:14
Üzenet elküldve: 2015-06-02 08:50:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Draenon//
*Nitta bátor akart lenni, igazán bátor, azt hitte, sikerülhet. A véletlen sodorta útjába ismét Draenont, kit régen ismert, illetve kiről azt hitte ismeri.
A találkozásuk bátorította fel, ugyanakkor most az bizonytalanítja el, hogy ilyen gyorsan kerültek ilyen helyzetbe.
A lány nem áll még készen.
Ez talán furcsa lehet a férfinak, hiszen nyolc éve ifjú hajadonként odáig volt érte Nitta, de az óta nem találkoztak, és így a másik nem tudhat a lány fájó titkáról.
Draenon utolsó mondatai bizonytalanítják el, mert nem hiszi ugyan, hogy a másik erőszakkal teperné le, de azt sem, hogy nem is próbálkozna. Ő pedig még nem áll készen arra, hogy kimondja, és pont neki mondja ki a valót.*
~Gyávaság. Bizonyára az.~
*Elszomorodva sóhajt.*
- Sajnálom. Nekem ez mégsem megy.
*Nem vár, vajon a másik milyen arcot vág. Nem vár sajnálkozást, hamis szavakat. Hátrálni kezd.*
~Ugyan már! Ha annak idején komolyan számítottam volna neki, akkor nem érdekelte volna se a verés, se a billog. Utánam jött volna. Akkor meg se történik... Akkor nem kapnak el azok ketten. Akkor talán tata is elhitte volna, hogy valóban akar engem. Akkor még akár élne is.
De mindegy. A múlt megtörtént.~
- Sajnálom.
*Nitta sebes mozdulatokkal igazítja meg magán újra a páncélzata szíjait, majd felkapja a tarisznyáját is.*
~Csak el innen!~
- Sajnálom... Talán... majd egyszer...
*A lány lesápadva, szinte pánikszerűen menekül.*
*Nitta bátor akart lenni, igazán bátor, azt hitte, sikerülhet. A véletlen sodorta útjába ismét Draenont, kit régen ismert, illetve kiről azt hitte ismeri.
A találkozásuk bátorította fel, ugyanakkor most az bizonytalanítja el, hogy ilyen gyorsan kerültek ilyen helyzetbe.
A lány nem áll még készen.
Ez talán furcsa lehet a férfinak, hiszen nyolc éve ifjú hajadonként odáig volt érte Nitta, de az óta nem találkoztak, és így a másik nem tudhat a lány fájó titkáról.
Draenon utolsó mondatai bizonytalanítják el, mert nem hiszi ugyan, hogy a másik erőszakkal teperné le, de azt sem, hogy nem is próbálkozna. Ő pedig még nem áll készen arra, hogy kimondja, és pont neki mondja ki a valót.*
~Gyávaság. Bizonyára az.~
*Elszomorodva sóhajt.*
- Sajnálom. Nekem ez mégsem megy.
*Nem vár, vajon a másik milyen arcot vág. Nem vár sajnálkozást, hamis szavakat. Hátrálni kezd.*
~Ugyan már! Ha annak idején komolyan számítottam volna neki, akkor nem érdekelte volna se a verés, se a billog. Utánam jött volna. Akkor meg se történik... Akkor nem kapnak el azok ketten. Akkor talán tata is elhitte volna, hogy valóban akar engem. Akkor még akár élne is.
De mindegy. A múlt megtörtént.~
- Sajnálom.
*Nitta sebes mozdulatokkal igazítja meg magán újra a páncélzata szíjait, majd felkapja a tarisznyáját is.*
~Csak el innen!~
- Sajnálom... Talán... majd egyszer...
*A lány lesápadva, szinte pánikszerűen menekül.*
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-06 12:54:37
Üzenet elküldve: 2015-05-06 12:54:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Draenon//
*Draenon vigyorgására csak előkelően felvonja kissé a szemöldökét, mintegy kifejezve, hogy ugye nem várt tőle ennél a férfi kevesebbet.*
~Rosszul tenné, ha alábecsülne.~
*Picit elhúzza a száját ezt hallva.*
– Valahol megértem én a történteket, ahogy azt is tudom, hogy egy zsarnokkal szemben sajnos sokszor nincsen semmilyen más eszköz, illetve ami elvben lenne, az sokkal nagyobb áldozatot kívánna. Azt is aláírom, hogy senki nem hullajtott könnyeket azért a szemétládáért. És azt sem tudom mondani, hogy én sajnálnám.
*Hirtelen egyenesen a különös smaragddal keretezett barna íriszekbe néz.*
– Azt viszont igen, hogy téged sajnállak. Cseppet. Mert félek, az ilyen munkák nem múlnak el nyom nélkül. *Halkan sóhajt.*
~Most bizonnyal ki fog nevetni, és szánalmasan naivnak tart majd.~
– Nem akarom, hogy elveszítsd a lelked. Hogy kiürülj és olyan legyél, mint egy gnómok által feltalált felhúzható bábu, aki teszi a dolgát, de belül semmi nincsen, csak talán valami fogaskerékrendszer, ami mozgatja.
*Végül csak szusszan egy aprót, majd folytatja a páncél kicsatolását.*
~Végtére is kije vagyok én neki, hogy egyáltalán akár csak említés szintjén is foglalkozzam vele, hogy netántán tönkreteszi magát?~
– A fölösleges út, a kiadások, mindig csak az arany. Mintha az lenne a legfontosabb. *Morogja nőhöz talán nem illően.
Nem kerüli el a férfi pillantását ugyan, de nem is mélyed el a szemeiben. Most nem. Tekintete inkább a hosszú kabát útját követi a szék karfájára. Hallja persze a fémes csendüléseket.*
– Kések, dobótőrök, fojtóhurok? Vagy csak simán tolvajkulcsok? *Teszi fel nagyjából közönyös hangon a kérdést.*
~Tudjam már, hogy miféle elvetemült csirkefogó lett Draenonból úgy általában! Vagy lehet, tatának igaza volt, és már akkor is valamelyik alvilági csoport oszlopos tagja volt, mikor először suttogott szépséges dolgokat a fülembe.~
– Igen. *Húzza el picit a száját.* Elég kimerítő választ adtál, bár sejtem, ez még mindig csak a jéghegy csúcsa volt. Kezdek komolyan örülni, hogy megdöbbenésed a nagytatám halála miatt valóban igazinak tűnt. Bár lehet, hogy csak remek színész, vagy még remekebb hazudozó vagy. *Szúr oda egy kicsit, és kíváncsi erre vajon mi lesz a férfi válasza.*
– Hát, éppen elférhetünk, ha nem csapkodsz, meg hánykolódsz álmodban. *Sóhajt egy aprót.* Ez esetben én alszom a jobb oldalon. A jobb oldaladon.
~Mert a férfi jobbja a tisztességes nőké, azoké, akiket becsülni kell.~
*Komolyan bólint.*
– Meglehetősen hangosan tudok sikítani, de ne hidd, hogy ha csendben maradok, akkor tehetetlen is vagyok. Esetleg pont te lennél az, aki sikolt. Ha olyat próbálnál, mi számomra terhes.
*Gonoszkás-ravaszdi módon mosolyodik el, de többet nem mond arról, vajh mi módon próbálná megállítani a férfit, ha az számára kínosan és nem kívánt módon tolakodóvá válna esetleg.*
~Bár hajlandó vagyok elhinni róla, hogy valóban nem erőszakoskodna. Annak idején sem tette. Nem az ő stílusa.~
*Draenon vigyorgására csak előkelően felvonja kissé a szemöldökét, mintegy kifejezve, hogy ugye nem várt tőle ennél a férfi kevesebbet.*
~Rosszul tenné, ha alábecsülne.~
*Picit elhúzza a száját ezt hallva.*
– Valahol megértem én a történteket, ahogy azt is tudom, hogy egy zsarnokkal szemben sajnos sokszor nincsen semmilyen más eszköz, illetve ami elvben lenne, az sokkal nagyobb áldozatot kívánna. Azt is aláírom, hogy senki nem hullajtott könnyeket azért a szemétládáért. És azt sem tudom mondani, hogy én sajnálnám.
*Hirtelen egyenesen a különös smaragddal keretezett barna íriszekbe néz.*
– Azt viszont igen, hogy téged sajnállak. Cseppet. Mert félek, az ilyen munkák nem múlnak el nyom nélkül. *Halkan sóhajt.*
~Most bizonnyal ki fog nevetni, és szánalmasan naivnak tart majd.~
– Nem akarom, hogy elveszítsd a lelked. Hogy kiürülj és olyan legyél, mint egy gnómok által feltalált felhúzható bábu, aki teszi a dolgát, de belül semmi nincsen, csak talán valami fogaskerékrendszer, ami mozgatja.
*Végül csak szusszan egy aprót, majd folytatja a páncél kicsatolását.*
~Végtére is kije vagyok én neki, hogy egyáltalán akár csak említés szintjén is foglalkozzam vele, hogy netántán tönkreteszi magát?~
– A fölösleges út, a kiadások, mindig csak az arany. Mintha az lenne a legfontosabb. *Morogja nőhöz talán nem illően.
Nem kerüli el a férfi pillantását ugyan, de nem is mélyed el a szemeiben. Most nem. Tekintete inkább a hosszú kabát útját követi a szék karfájára. Hallja persze a fémes csendüléseket.*
– Kések, dobótőrök, fojtóhurok? Vagy csak simán tolvajkulcsok? *Teszi fel nagyjából közönyös hangon a kérdést.*
~Tudjam már, hogy miféle elvetemült csirkefogó lett Draenonból úgy általában! Vagy lehet, tatának igaza volt, és már akkor is valamelyik alvilági csoport oszlopos tagja volt, mikor először suttogott szépséges dolgokat a fülembe.~
– Igen. *Húzza el picit a száját.* Elég kimerítő választ adtál, bár sejtem, ez még mindig csak a jéghegy csúcsa volt. Kezdek komolyan örülni, hogy megdöbbenésed a nagytatám halála miatt valóban igazinak tűnt. Bár lehet, hogy csak remek színész, vagy még remekebb hazudozó vagy. *Szúr oda egy kicsit, és kíváncsi erre vajon mi lesz a férfi válasza.*
– Hát, éppen elférhetünk, ha nem csapkodsz, meg hánykolódsz álmodban. *Sóhajt egy aprót.* Ez esetben én alszom a jobb oldalon. A jobb oldaladon.
~Mert a férfi jobbja a tisztességes nőké, azoké, akiket becsülni kell.~
*Komolyan bólint.*
– Meglehetősen hangosan tudok sikítani, de ne hidd, hogy ha csendben maradok, akkor tehetetlen is vagyok. Esetleg pont te lennél az, aki sikolt. Ha olyat próbálnál, mi számomra terhes.
*Gonoszkás-ravaszdi módon mosolyodik el, de többet nem mond arról, vajh mi módon próbálná megállítani a férfit, ha az számára kínosan és nem kívánt módon tolakodóvá válna esetleg.*
~Bár hajlandó vagyok elhinni róla, hogy valóban nem erőszakoskodna. Annak idején sem tette. Nem az ő stílusa.~
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-05 19:23:01
Üzenet elküldve: 2015-05-05 19:23:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
// Nitta //
*Draenon elégedetten elvigyorodik, konstatálva, hogy Nittát bizony nem ejtették a fejére, és bizony használni is hajlandó azt, amit a kobakjában cipel magával mindenhová, rakomány gyanánt. Halkan elneveti magát, a nő kérdésére, majd nemtörődöm módon megvonja a vállát, mielőtt válaszolna.*
-Hát, az a helyzet, hogy ők maguk rendelték meg az uraság halálát, na persze nem a szolgák, inkább a tanácsadója, s ha jól rémlik, ő vette át a birtokot az események után, örökös hiányában. Nem volt túl nehéz dolgom, ami azt illeti, s ha épp arra volnál kíváncsi, nem, cseppet sem bánom, hogy így alakultak a dolgok. Egyrészt nem csekély összeg ütötte a markom, másfelől pedig egy féreggel kevesebb keseríti azóta is a jónép életét. *néz a nő szemébe, a szavak megint csak őszinték, ám újfent nem a teljes igazságot vezette elő, bár a történet szempontjából ez különösebben nem is számít.*
-A Kapitány Úr csakugyan nem örült felhőtlenül, de ugyebár amiről nem tudott, az nem is fájt neki. Valójában különösebben nem számított, hogy egy ügyféllel több, avagy kevesebb, inkább csak a fölösleges út miatt aggodalmaskodott, ami bizony komoly pénzbe került neki. *teszi hozzá kuncogva, majd közelebb lép a nőhöz, végig a szemébe nézve veszi le a kabátját, ami a jó ég tudja, miket is rejthet a zsebekben, ám mikor a székre helyezi, halk csilingelés ütheti meg Nitta füleit.*
-Így hát azt hiszem, az első kérdésre meg is feleltem, nemde? *hunyorog hamiskásan a nőre, majd leoldja az övét is, ez szintén a székre kerül a szablyával és a tőrrel együtt. Más fegyvert pedig nem hord magánál, már persze ha a csizmájába rejtett dobótőrt nem számítjuk.*
-Ha engem kérdezel, akkor nincs értelme a padlón aludnod, elférünk azon az ágyon ketten is. Legalább nem lesz olyan hideg az éjszaka. *jelenik meg újra a kis vigyor a szája szegletében.*
-Ha óhajtod, úri becsületszavamat adom, hogy nem teszek semmi illetlent, s nem igyekszem majd orvul erényedre törni. *jelenti ki némileg eltúlzott ünnepélyességgel, s egy leheletnyi szarkazmussal a hangjában, ám ettől függetlenül teljesen komolyan gondolja mindazt, amit mondott.*
-Persze nincs különösebb okod bízni bennem, de a kulcs az ajtóban, bármikor távozhatsz, s amennyiben sikítani méltóztatsz, bizonyára lesz, ki a segítségedre siessen. A fogadós számára sem jó cégér az, ha erőszakoskodhatnak a vendégeivel a szobákban.
*Draenon elégedetten elvigyorodik, konstatálva, hogy Nittát bizony nem ejtették a fejére, és bizony használni is hajlandó azt, amit a kobakjában cipel magával mindenhová, rakomány gyanánt. Halkan elneveti magát, a nő kérdésére, majd nemtörődöm módon megvonja a vállát, mielőtt válaszolna.*
-Hát, az a helyzet, hogy ők maguk rendelték meg az uraság halálát, na persze nem a szolgák, inkább a tanácsadója, s ha jól rémlik, ő vette át a birtokot az események után, örökös hiányában. Nem volt túl nehéz dolgom, ami azt illeti, s ha épp arra volnál kíváncsi, nem, cseppet sem bánom, hogy így alakultak a dolgok. Egyrészt nem csekély összeg ütötte a markom, másfelől pedig egy féreggel kevesebb keseríti azóta is a jónép életét. *néz a nő szemébe, a szavak megint csak őszinték, ám újfent nem a teljes igazságot vezette elő, bár a történet szempontjából ez különösebben nem is számít.*
-A Kapitány Úr csakugyan nem örült felhőtlenül, de ugyebár amiről nem tudott, az nem is fájt neki. Valójában különösebben nem számított, hogy egy ügyféllel több, avagy kevesebb, inkább csak a fölösleges út miatt aggodalmaskodott, ami bizony komoly pénzbe került neki. *teszi hozzá kuncogva, majd közelebb lép a nőhöz, végig a szemébe nézve veszi le a kabátját, ami a jó ég tudja, miket is rejthet a zsebekben, ám mikor a székre helyezi, halk csilingelés ütheti meg Nitta füleit.*
-Így hát azt hiszem, az első kérdésre meg is feleltem, nemde? *hunyorog hamiskásan a nőre, majd leoldja az övét is, ez szintén a székre kerül a szablyával és a tőrrel együtt. Más fegyvert pedig nem hord magánál, már persze ha a csizmájába rejtett dobótőrt nem számítjuk.*
-Ha engem kérdezel, akkor nincs értelme a padlón aludnod, elférünk azon az ágyon ketten is. Legalább nem lesz olyan hideg az éjszaka. *jelenik meg újra a kis vigyor a szája szegletében.*
-Ha óhajtod, úri becsületszavamat adom, hogy nem teszek semmi illetlent, s nem igyekszem majd orvul erényedre törni. *jelenti ki némileg eltúlzott ünnepélyességgel, s egy leheletnyi szarkazmussal a hangjában, ám ettől függetlenül teljesen komolyan gondolja mindazt, amit mondott.*
-Persze nincs különösebb okod bízni bennem, de a kulcs az ajtóban, bármikor távozhatsz, s amennyiben sikítani méltóztatsz, bizonyára lesz, ki a segítségedre siessen. A fogadós számára sem jó cégér az, ha erőszakoskodhatnak a vendégeivel a szobákban.
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-05 12:26:48
Üzenet elküldve: 2015-05-05 12:26:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Draenon//
*A szeme sarkából nézi a férfit.*
~Mennyire meg van róla győződve, hogy ő aztán mindent tud.~
*Halkan sóhajt. Nem vonja ő kétségbe a másik tapasztalatát, dehogy teszi, inkább csak úgy van vele, hogy ő maga is látott, sőt átélt dolgokat, ő maga sem tudatlan, és úgy véli, ezt alkalomadtán a férfinak is el kell majd ismernie így vagy úgy.*
- Ugye? *Kérdez vissza, miközben már egyenesen a férfi szemeibe néz.*
~Vajon mi mindent láthatott már? Sőt, bizonnyal nem csak látott, hanem tett is dolgokat. Ismer ezt, hallott amarról. Na persze! Hát kit akar lóvá tenni?~
*Nitta halkan sóhajt, ahogy a következő mondataival a férfi beigazolja a gyanúját. A lány számára immár nem kétséges, hogy Draenon bizony az árnyékban is épp eleget járt, vagy talán még mindig azt teszi.*
~Azért jó lenne tudni, hogy mi a helyzet, hogy nála hol van a határ. De direkt nem hiszem, hogy megkérdezhetném, illetve ha megtenném, akkor kapnék választ.~
*Újabb fürkész pillantást vet a férfira, követi a kézmozdulatát is, ahogy a borostáját sercegteti és próbálja eldönteni, ez vajon inkább a túlzott magabiztosság jele, vagy éppen ellenkezően Draenon esetleg valami módon, valamilyen okból mégis kínosan érzi magát. Bár erre őt ismerve elenyészően kevés az esély.
Nitta végighallgatja a férfi történetét, odafigyelve és valóban még azt is észreveszi, hogy Draenon kicsit fittyet hányva az óvatosságra bizony érzelmi töltetet is visz a mesébe, nem csak a szikár tényeket sorolja fel. A lány bizonyos benne, hogy igazat beszél. Esetleg annyi hibádzik, hogy nem a teljes igazságot.*
- Egyszer láttad.
*Újra végigméri a férfit, majd az ajtó, a zárban lévő kulcs felé pillant.*
- És mennyire ismered a történetet is. *Folytatja halkan.* Egyszer az uraságnál vendégeskedtetek, és máris mennyi mindent megtudtál róla. Gondolom csupa olyasmit, amivel szeret eldicsekedni. Mint például a gyermekgyilkosság, főleg, ha a saját balkézről született fiáról lehet éppen szó. Általános, hogy ezt a nemesi házak elmesélik a vendégeiknek a fehér abrosz mellett.
Aztán azok a bizonyos vendégek minden további nélkül végignézik, ahogy a vendéglátójukat, egy jelentős család fejét, egy fontos uraságot, aki jelentős birtokokat irányít, csak úgy megmérgezzenek ismeretlen tettesek.
*Újra Draenon szemeibe néz.*
~Mély barnák, körülöttük az a smaragd sáv. Vajon változik-e a színük, ha igazat felel, vagy inkább ha hazudik? Vagy ha dühös lesz? Ha boldog?~
*A lány lassan bólint.*
- Szóval a kapitányod nem volt boldog, hogy oda az üzleti partnere? De a kuncogásod arról árulkodik, hogy te nem bántad. Egyáltalán.
*Figyeli az arcát.*
- Tehát a vízbe. Milyen praktikus. És nehéz volt rábírnod a megfelelő szolgát, vagy ő és az étekkóstoló minden további nélkül segítségedre voltak? *Nem bírja ki, hogy ne kérdezzen rá. Lehet, hogy téved, meglehet, de úgy érzi sokkal nagyobb az esélye annak, hogy eltalálta az igazat.*
- Egyébként így már három válasszal tartozol. *Mutat rá a lány.*Ez az egyik. A takaró, és a szalmazsák kérdése a másik.* Emlékezteti Draenont halk szóval, de határozottan és újra az ágyra pillant.*
~Bár valahogy úgy sejtem, nem engedi majd, hogy a földre költözzem. De mindjárt kiderül.~ *Gondolja, miközben meglazítja a páncélzata szíjait.*
*A szeme sarkából nézi a férfit.*
~Mennyire meg van róla győződve, hogy ő aztán mindent tud.~
*Halkan sóhajt. Nem vonja ő kétségbe a másik tapasztalatát, dehogy teszi, inkább csak úgy van vele, hogy ő maga is látott, sőt átélt dolgokat, ő maga sem tudatlan, és úgy véli, ezt alkalomadtán a férfinak is el kell majd ismernie így vagy úgy.*
- Ugye? *Kérdez vissza, miközben már egyenesen a férfi szemeibe néz.*
~Vajon mi mindent láthatott már? Sőt, bizonnyal nem csak látott, hanem tett is dolgokat. Ismer ezt, hallott amarról. Na persze! Hát kit akar lóvá tenni?~
*Nitta halkan sóhajt, ahogy a következő mondataival a férfi beigazolja a gyanúját. A lány számára immár nem kétséges, hogy Draenon bizony az árnyékban is épp eleget járt, vagy talán még mindig azt teszi.*
~Azért jó lenne tudni, hogy mi a helyzet, hogy nála hol van a határ. De direkt nem hiszem, hogy megkérdezhetném, illetve ha megtenném, akkor kapnék választ.~
*Újabb fürkész pillantást vet a férfira, követi a kézmozdulatát is, ahogy a borostáját sercegteti és próbálja eldönteni, ez vajon inkább a túlzott magabiztosság jele, vagy éppen ellenkezően Draenon esetleg valami módon, valamilyen okból mégis kínosan érzi magát. Bár erre őt ismerve elenyészően kevés az esély.
Nitta végighallgatja a férfi történetét, odafigyelve és valóban még azt is észreveszi, hogy Draenon kicsit fittyet hányva az óvatosságra bizony érzelmi töltetet is visz a mesébe, nem csak a szikár tényeket sorolja fel. A lány bizonyos benne, hogy igazat beszél. Esetleg annyi hibádzik, hogy nem a teljes igazságot.*
- Egyszer láttad.
*Újra végigméri a férfit, majd az ajtó, a zárban lévő kulcs felé pillant.*
- És mennyire ismered a történetet is. *Folytatja halkan.* Egyszer az uraságnál vendégeskedtetek, és máris mennyi mindent megtudtál róla. Gondolom csupa olyasmit, amivel szeret eldicsekedni. Mint például a gyermekgyilkosság, főleg, ha a saját balkézről született fiáról lehet éppen szó. Általános, hogy ezt a nemesi házak elmesélik a vendégeiknek a fehér abrosz mellett.
Aztán azok a bizonyos vendégek minden további nélkül végignézik, ahogy a vendéglátójukat, egy jelentős család fejét, egy fontos uraságot, aki jelentős birtokokat irányít, csak úgy megmérgezzenek ismeretlen tettesek.
*Újra Draenon szemeibe néz.*
~Mély barnák, körülöttük az a smaragd sáv. Vajon változik-e a színük, ha igazat felel, vagy inkább ha hazudik? Vagy ha dühös lesz? Ha boldog?~
*A lány lassan bólint.*
- Szóval a kapitányod nem volt boldog, hogy oda az üzleti partnere? De a kuncogásod arról árulkodik, hogy te nem bántad. Egyáltalán.
*Figyeli az arcát.*
- Tehát a vízbe. Milyen praktikus. És nehéz volt rábírnod a megfelelő szolgát, vagy ő és az étekkóstoló minden további nélkül segítségedre voltak? *Nem bírja ki, hogy ne kérdezzen rá. Lehet, hogy téved, meglehet, de úgy érzi sokkal nagyobb az esélye annak, hogy eltalálta az igazat.*
- Egyébként így már három válasszal tartozol. *Mutat rá a lány.*Ez az egyik. A takaró, és a szalmazsák kérdése a másik.* Emlékezteti Draenont halk szóval, de határozottan és újra az ágyra pillant.*
~Bár valahogy úgy sejtem, nem engedi majd, hogy a földre költözzem. De mindjárt kiderül.~ *Gondolja, miközben meglazítja a páncélzata szíjait.*
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-04 23:09:20
Üzenet elküldve: 2015-05-04 23:09:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
// Nitta //
*Természetesen Draenon tökéletesen tisztában van azzal, hogy neki pontosan mennyi mindenben is vagyon igaza. Azaz, hogy mennyire igaza van, mindenben. Vagy még inkább mindenben _is_.*
-Ebben is van valami. *bólint lassan, kimérten, a feszes kis vigyorával, tekintetét egy pillanatra sem véve le a nőről. Van valami furcsa, megmagyarázhatatlan abban a smaragdszín gyűrűvel keretezett pillantásban, valami, ami nyolc évvel ezelőtt egészen bizonyosan nem volt ott. Az, hogy a férfi sokat látott az elmúlt nyolc évben, az teljesen biztos, már csak azt nem tudhatja Nitta, hogy ez mit is jelenthet pontosan. Már pedig nyolc tavasz, nyár, ősz és tél alatt rengeteg minden történt a világban, amelyről az egyszerű halandóknak fogalmuk sem lehet.*
-Mindent el lehet intézni, csak kellő elszántság, ravaszság, precizitás kérdése, na meg persze, nem árt az sem, ha a szerencse istennője is az ember kezére játszik. *megvakarja az arca jobb oldalát, a serkenő borostája serceg a körmei alatt.*
-Egyszer láttam, ahogy méreggel végeztek egy főúrral, akinek épp a vendégei voltunk. Szörnyű alak volt egyébként, teljes mértékben megérdemelte azt, amit kapott, legalábbis azok elbeszélései alapján, akik kénytelenek voltak elviselni a rémuralmát. Naponta hullottak a fejek a birtokán, ilyen-olyan apróságokért, na persze, ha megúszták ennyivel az alattvalói. Mindenhol ellenségeket, összeesküvőket látott, minden árnyékban, minden sarokban merénylőket vélt felfedezni. Na persze ez nem is csoda, azok után a szörnyűségek után, amiket elkövetett. Állítólag egyszer egy nő jelent meg a kapui előtt egy csecsemővel, azzal, hogy a gyermek az uraságé. Akár így volt, akár nem, persze a fickó nem lehetett benne bizonyos, csak afelől, hogy éppen akár az övé is lehetne. Behívta a nőt a csarnokába, hogy töltse ott az éjszakát a fedele alatt, s másnap intézkednek a dologról. Éjjel aztán elrabolta a gyermeket, s a kutyái elé vetette, ami megmaradt, pedig a várárokba ásta el. Mivel a nőt senki nem látta megérkezni a gyerekkel, nem tudta bizonyítani azt sem, hogy egyáltalán volt valaha gyereke. Akik meg tudtak róla, azok elég okosak voltak ahhoz, hogy vaknak, süketnek és némának tettessék magukat. *szemmel láthatóan Draenon egészen belejött a történetmesélésbe, s nagy beleéléssel is adja elő a sztorit.*
-A nőt kidobták a várból, úgy hallottam, megőrült és felkötötte magát egy fára, nem messze az uraság birtokától. A lényeg egyébként, hogy mi nem tudtunk róla, hogy mi készül, mi azért voltunk ott, mert a kapitányunk üzletelt ezzel a szörnyeteggel. Mondanom sem kell, nem volt túl boldog, már ami a vacsora kimenetelét illeti. *a férfi elkuncogja magát, ahogy felidézi a Kapitány Úr haragját, amit kénytelen volt lenyelni, a békával együtt, ami a fiaskót illeti.*
-Az uraságnak is volt előkóstolója, aki mindenből evett egy falatot és ivott egy kortyot, mielőtt a nagyúr elfogyasztotta volna. Tisztán láttam és hallottam mindent, ami történt, forralt bort kért, hoztak is neki, amit annak rendje és módja szerint meg is kóstolt a szolgálója, ám az uraság túl forrónak ítélte meg, s hideg vizet kért bele, amivel felhígították azt. Az uraság elégedetten megitta, majd meghalt. *Draenon olyan képet vág, mint a bűvész, aki arra készül, hogy felfedje az egyik trükkjének a titkát*
-A vízbe tették a mérget. *teszi hozzá épp csak egy pillanattal később.*
*Természetesen Draenon tökéletesen tisztában van azzal, hogy neki pontosan mennyi mindenben is vagyon igaza. Azaz, hogy mennyire igaza van, mindenben. Vagy még inkább mindenben _is_.*
-Ebben is van valami. *bólint lassan, kimérten, a feszes kis vigyorával, tekintetét egy pillanatra sem véve le a nőről. Van valami furcsa, megmagyarázhatatlan abban a smaragdszín gyűrűvel keretezett pillantásban, valami, ami nyolc évvel ezelőtt egészen bizonyosan nem volt ott. Az, hogy a férfi sokat látott az elmúlt nyolc évben, az teljesen biztos, már csak azt nem tudhatja Nitta, hogy ez mit is jelenthet pontosan. Már pedig nyolc tavasz, nyár, ősz és tél alatt rengeteg minden történt a világban, amelyről az egyszerű halandóknak fogalmuk sem lehet.*
-Mindent el lehet intézni, csak kellő elszántság, ravaszság, precizitás kérdése, na meg persze, nem árt az sem, ha a szerencse istennője is az ember kezére játszik. *megvakarja az arca jobb oldalát, a serkenő borostája serceg a körmei alatt.*
-Egyszer láttam, ahogy méreggel végeztek egy főúrral, akinek épp a vendégei voltunk. Szörnyű alak volt egyébként, teljes mértékben megérdemelte azt, amit kapott, legalábbis azok elbeszélései alapján, akik kénytelenek voltak elviselni a rémuralmát. Naponta hullottak a fejek a birtokán, ilyen-olyan apróságokért, na persze, ha megúszták ennyivel az alattvalói. Mindenhol ellenségeket, összeesküvőket látott, minden árnyékban, minden sarokban merénylőket vélt felfedezni. Na persze ez nem is csoda, azok után a szörnyűségek után, amiket elkövetett. Állítólag egyszer egy nő jelent meg a kapui előtt egy csecsemővel, azzal, hogy a gyermek az uraságé. Akár így volt, akár nem, persze a fickó nem lehetett benne bizonyos, csak afelől, hogy éppen akár az övé is lehetne. Behívta a nőt a csarnokába, hogy töltse ott az éjszakát a fedele alatt, s másnap intézkednek a dologról. Éjjel aztán elrabolta a gyermeket, s a kutyái elé vetette, ami megmaradt, pedig a várárokba ásta el. Mivel a nőt senki nem látta megérkezni a gyerekkel, nem tudta bizonyítani azt sem, hogy egyáltalán volt valaha gyereke. Akik meg tudtak róla, azok elég okosak voltak ahhoz, hogy vaknak, süketnek és némának tettessék magukat. *szemmel láthatóan Draenon egészen belejött a történetmesélésbe, s nagy beleéléssel is adja elő a sztorit.*
-A nőt kidobták a várból, úgy hallottam, megőrült és felkötötte magát egy fára, nem messze az uraság birtokától. A lényeg egyébként, hogy mi nem tudtunk róla, hogy mi készül, mi azért voltunk ott, mert a kapitányunk üzletelt ezzel a szörnyeteggel. Mondanom sem kell, nem volt túl boldog, már ami a vacsora kimenetelét illeti. *a férfi elkuncogja magát, ahogy felidézi a Kapitány Úr haragját, amit kénytelen volt lenyelni, a békával együtt, ami a fiaskót illeti.*
-Az uraságnak is volt előkóstolója, aki mindenből evett egy falatot és ivott egy kortyot, mielőtt a nagyúr elfogyasztotta volna. Tisztán láttam és hallottam mindent, ami történt, forralt bort kért, hoztak is neki, amit annak rendje és módja szerint meg is kóstolt a szolgálója, ám az uraság túl forrónak ítélte meg, s hideg vizet kért bele, amivel felhígították azt. Az uraság elégedetten megitta, majd meghalt. *Draenon olyan képet vág, mint a bűvész, aki arra készül, hogy felfedje az egyik trükkjének a titkát*
-A vízbe tették a mérget. *teszi hozzá épp csak egy pillanattal később.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-04 12:16:00
Üzenet elküldve: 2015-05-04 12:16:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Draenon//
– Értem. *Sóhajt halkan.*
~Végtére is sokban igaza van.~
- Valóban nem árt némi ravaszság sem. De ha már itt tartunk a mérgekben sosem lehetsz biztos, hacsak nem állsz ott és nem nézed végig. Még legádázabb ellenségednek is lehet egy bizalmasa, akit megkínál az ételéből, vagy az italából. Lehet egy szolgája, ki meg akarja lopni, és beledézsmál ura adagjába, vagy lehet egy szerencsétlen étekkóstolója, pont ilyen esetek elkerülése céljából. Teljesen biztos csakis akkor lehetsz, ha magad adod kezébe a serleget és végignézed a haláltusáját.
~Már aki elég hidegvérű ahhoz, hogy erre képes legyen. Vagy akinek van gyomra hozzá, mert azért sok méregnek elég gusztustalan a hatása.~
*Bár Nitta nem a mérgek szakértője, de hallott már történeteket, sőt mondhatni rémmeséket arról, egy-egy nemesi házban mik zajlottak.*
- Ugyanakkor arra nem nagyon számítanak, hogy egy nő tudhat vívni, és nem csak vaktában hadonászik egy karddal. Nem állítom, hogy kivételesen képzett lennék, csak pár alap mozdulatot tanultam, de azt tudom, hogy igazán jó mesterektől azt is megtanulhatnám, hogyan fordítsam a magam hasznára a termetemet, vagy akár az ellenfél meglepetését is afelett, hogy egy nő az ellenfele. Sok férfi hajlamos olyankor elbizakodni.
*Amit már ő maga is tapasztalt, csak sajnos szörnyen későn, csak az után, hogy a árba taposták a bizalmát és őt magát is.*
~Nem Draenon tette.~ *Emlékezteti magát újra, amikor a férfi kinyitja előtte az ajtót.
Kis mosollyal köszöni meg a gesztus.
A zár kattanására összerezzen, picit el is sápadt, pillantását azonnal az ajtóra veti, de látva, hogy a kulcs ott van a zárban a feszültsége szinte azonnal tapinthatóan csökken. Halkan sóhajt, miközben nincs is tudatában reakciója mennyire árulkodó lehet, ha egy szempár figyelmesen nézi.*
- Nem túl széles ágy. *Jegyzi meg kissé tétován.* Lehet inkább a padlóra költözöm, már ha ideadod a szalmazsákot, meg a takarót.
*Ugyanakkor sejti, hogy Draenon válasza valószínűleg nem lesz beleegyező, tekintve, hogy a keskeny ágyon csak egy nagyobb szalmazsák, és egy takaró van.*
~Ha azt ideadja, ő alhat a csupasz fán. Nem igazán kényelmesebb, sőt!~
*Ettől függetlenül igyekszik nagyon ártatlan arcot vágni, és reménykedő szemeket mereszt a vetkőző férfira.*
~Legalább a fegyvereket is lerakta már, első mérgében az ajánlatom felett így talán nem vág hozzám semmit sem.~
*Ugyanakkor Nitta felkészül egy nagy határozott nemre is, és ezért alaposan szemügyre veszi a keskeny ágyat, bár nem mozdul a szoba közepéről és még nem nyúl a páncélja kapcsai és csatjai után sem, de azért felkészül egy alternatív válasszal is.*
- Tehát, uram? *Kérdi végül lágyan suttogó hangon.*
– Értem. *Sóhajt halkan.*
~Végtére is sokban igaza van.~
- Valóban nem árt némi ravaszság sem. De ha már itt tartunk a mérgekben sosem lehetsz biztos, hacsak nem állsz ott és nem nézed végig. Még legádázabb ellenségednek is lehet egy bizalmasa, akit megkínál az ételéből, vagy az italából. Lehet egy szolgája, ki meg akarja lopni, és beledézsmál ura adagjába, vagy lehet egy szerencsétlen étekkóstolója, pont ilyen esetek elkerülése céljából. Teljesen biztos csakis akkor lehetsz, ha magad adod kezébe a serleget és végignézed a haláltusáját.
~Már aki elég hidegvérű ahhoz, hogy erre képes legyen. Vagy akinek van gyomra hozzá, mert azért sok méregnek elég gusztustalan a hatása.~
*Bár Nitta nem a mérgek szakértője, de hallott már történeteket, sőt mondhatni rémmeséket arról, egy-egy nemesi házban mik zajlottak.*
- Ugyanakkor arra nem nagyon számítanak, hogy egy nő tudhat vívni, és nem csak vaktában hadonászik egy karddal. Nem állítom, hogy kivételesen képzett lennék, csak pár alap mozdulatot tanultam, de azt tudom, hogy igazán jó mesterektől azt is megtanulhatnám, hogyan fordítsam a magam hasznára a termetemet, vagy akár az ellenfél meglepetését is afelett, hogy egy nő az ellenfele. Sok férfi hajlamos olyankor elbizakodni.
*Amit már ő maga is tapasztalt, csak sajnos szörnyen későn, csak az után, hogy a árba taposták a bizalmát és őt magát is.*
~Nem Draenon tette.~ *Emlékezteti magát újra, amikor a férfi kinyitja előtte az ajtót.
Kis mosollyal köszöni meg a gesztus.
A zár kattanására összerezzen, picit el is sápadt, pillantását azonnal az ajtóra veti, de látva, hogy a kulcs ott van a zárban a feszültsége szinte azonnal tapinthatóan csökken. Halkan sóhajt, miközben nincs is tudatában reakciója mennyire árulkodó lehet, ha egy szempár figyelmesen nézi.*
- Nem túl széles ágy. *Jegyzi meg kissé tétován.* Lehet inkább a padlóra költözöm, már ha ideadod a szalmazsákot, meg a takarót.
*Ugyanakkor sejti, hogy Draenon válasza valószínűleg nem lesz beleegyező, tekintve, hogy a keskeny ágyon csak egy nagyobb szalmazsák, és egy takaró van.*
~Ha azt ideadja, ő alhat a csupasz fán. Nem igazán kényelmesebb, sőt!~
*Ettől függetlenül igyekszik nagyon ártatlan arcot vágni, és reménykedő szemeket mereszt a vetkőző férfira.*
~Legalább a fegyvereket is lerakta már, első mérgében az ajánlatom felett így talán nem vág hozzám semmit sem.~
*Ugyanakkor Nitta felkészül egy nagy határozott nemre is, és ezért alaposan szemügyre veszi a keskeny ágyat, bár nem mozdul a szoba közepéről és még nem nyúl a páncélja kapcsai és csatjai után sem, de azért felkészül egy alternatív válasszal is.*
- Tehát, uram? *Kérdi végül lágyan suttogó hangon.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:08:23
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:08:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
// Nitta //
*Draenon finoman elmosolyodik a nő megjegyzése hallatán. Nem kritikának szánta azt, amit mondott, elvégre önmagában az a tény, hogy a nők általánosságban véve kevésbé hajlamosak kardot ragadni, mint a férfiak, véleménye szerint legkevésbé sem számít bírálatnak, egyszerűen csak ilyen a világ, amiben élnek. Persze nyilvánvalóan mindig akadnak kivételek, ahogyan Nitta is éppen minősülhet annak, bár ez persze nézőpont kérdése, s Draenon egyelőre nem is lehet igazán bizonyos abban, hogy a leány mennyire is ért ahhoz az éles célszerszámhoz, ami a derekára kötözött hüvelyben fityeg. Ámbár kiindulva abból, hogy olyasvalakit keres, aki megtaníthatná használni, nos, innen nézve a dolgot valószínűnek tűnik az, hogy különösebben nem gyakorlott a harci tudományokban. *
-Nem annak szántam... *emeli fel védekezőn jobbját, mintegy szabadkozva, de arcán továbbra is ott játszik a kissé tán sejtelmes mosoly, ami éjjeli besurranóként bujkál a szája szegletében. *
-Csak megjegyeztem, hogy az általánosan bevett szokás szerint inkább a férfiak élnek a karddal, a nők pedig inkább építenek a ravaszságukra, amibe mellesleg a mérgek is beletartozhatnak. Ne érts félre, én feltétlen tisztelője vagyok a női találékonyságnak és ravaszságnak, igen gyakran sokkalta célravezetőbb és hatékonyabb, mint kardot rántani és igazságért kiáltani. *fejti ki a véleményét, amíg megérkeznek a szobához. Ott kinyitja a nő előtt az ajtót, majd ő csak utána megy be, belülről ráfordítja a kulcsot, de a zárban hagyja, nem akarja úgymond bebörtönözni Nittát, legkevésbé sem. A leány akkor távozik, amikor csak akar, ha nem így volna, akkor a kulcsot természetesen jó mélyre suvasztotta volna a ruhájának valamely zsebébe.
Egyébként meg hát természetes az, hogy megbámulta Nitta hátsó felét, már csak azért is, mert a nő még riszált is előtte a lépcsőn, ami nyilvánvalóan pusztán a véletlen műve lehetett. Csakis azé, igen. Bizonyára.
A szobában lévő ágy nem a legnagyobb, talán épp elférnek rajta ketten, de nem lesz hely arra, hogy elterpeszkedjenek, kénytelenek lesznek összebújni.
~Milyen kár...~ gondolja kissé kajánul a férfi, majd hosszú kabátját lekanyarítja a válláról, s a székre akasztja. Az öve, a szablyával s a tőrrel együtt szintén a székre kerül, egy fehér (vagyis egykoron fehér, mostanra inkább a szürke bizonyos árnyalataiban játszó) vászoning, a nadrág és a csizma van rajta.*
-Belül, vagy kívül akarsz aludni? *kérdi a már ismert ravaszkás mosollyal ajkai szegletében.*
*Draenon finoman elmosolyodik a nő megjegyzése hallatán. Nem kritikának szánta azt, amit mondott, elvégre önmagában az a tény, hogy a nők általánosságban véve kevésbé hajlamosak kardot ragadni, mint a férfiak, véleménye szerint legkevésbé sem számít bírálatnak, egyszerűen csak ilyen a világ, amiben élnek. Persze nyilvánvalóan mindig akadnak kivételek, ahogyan Nitta is éppen minősülhet annak, bár ez persze nézőpont kérdése, s Draenon egyelőre nem is lehet igazán bizonyos abban, hogy a leány mennyire is ért ahhoz az éles célszerszámhoz, ami a derekára kötözött hüvelyben fityeg. Ámbár kiindulva abból, hogy olyasvalakit keres, aki megtaníthatná használni, nos, innen nézve a dolgot valószínűnek tűnik az, hogy különösebben nem gyakorlott a harci tudományokban. *
-Nem annak szántam... *emeli fel védekezőn jobbját, mintegy szabadkozva, de arcán továbbra is ott játszik a kissé tán sejtelmes mosoly, ami éjjeli besurranóként bujkál a szája szegletében. *
-Csak megjegyeztem, hogy az általánosan bevett szokás szerint inkább a férfiak élnek a karddal, a nők pedig inkább építenek a ravaszságukra, amibe mellesleg a mérgek is beletartozhatnak. Ne érts félre, én feltétlen tisztelője vagyok a női találékonyságnak és ravaszságnak, igen gyakran sokkalta célravezetőbb és hatékonyabb, mint kardot rántani és igazságért kiáltani. *fejti ki a véleményét, amíg megérkeznek a szobához. Ott kinyitja a nő előtt az ajtót, majd ő csak utána megy be, belülről ráfordítja a kulcsot, de a zárban hagyja, nem akarja úgymond bebörtönözni Nittát, legkevésbé sem. A leány akkor távozik, amikor csak akar, ha nem így volna, akkor a kulcsot természetesen jó mélyre suvasztotta volna a ruhájának valamely zsebébe.
Egyébként meg hát természetes az, hogy megbámulta Nitta hátsó felét, már csak azért is, mert a nő még riszált is előtte a lépcsőn, ami nyilvánvalóan pusztán a véletlen műve lehetett. Csakis azé, igen. Bizonyára.
A szobában lévő ágy nem a legnagyobb, talán épp elférnek rajta ketten, de nem lesz hely arra, hogy elterpeszkedjenek, kénytelenek lesznek összebújni.
~Milyen kár...~ gondolja kissé kajánul a férfi, majd hosszú kabátját lekanyarítja a válláról, s a székre akasztja. Az öve, a szablyával s a tőrrel együtt szintén a székre kerül, egy fehér (vagyis egykoron fehér, mostanra inkább a szürke bizonyos árnyalataiban játszó) vászoning, a nadrág és a csizma van rajta.*
-Belül, vagy kívül akarsz aludni? *kérdi a már ismert ravaszkás mosollyal ajkai szegletében.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-01 14:32:42
Üzenet elküldve: 2015-05-01 14:32:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Utazása a fővárosba//
*Frissen üdén kocog fel, és röpke pillanat alatt vissza is tér, már amennyire egy páncélfelvétel gyors lehet figyelembe véve a bőrszíjakat, a fémízületek illesztékeit, meg, hogy ezeket olykor egy kézzel kell becsatolni. Pajzsát hátára vetve, pallosát páncél feletti kardtartó övére szíjazva, s arcot is fedő rostélyos sisakját hóna alá csapva, immár nagyjából ötven kilóval nehezebben, mosolyogva dönget le a lépcsőn. Bizony annak a fél mázsa acélnak megvan a maga plusz hangja.*
-Hölgyem! A gardedam-ja menetre kész!
*Még egy rövid pillantást vet nehéz kardjára, mely meglehetősen régóta örökletes családi ereklye. Foszladozó bőrmarkolatával, s kopottas valaha gazdagon díszített keresztvasával ellentétben a széles, súlyos penge szinte sértetlen, fényes. Megforgatja egy gyertya fényében, s szemrevételezi. a legutóbbi kőporos csiszolás utáni vékony zsírréteg, melyet rákent még teljesen bevonja, megóvva a sok csatát megélt fegyvert. Elégedett hümmentéssel csúsztatja vissza hüvelyébe. Kicsit Igazít övének hátuljához láncolt kulccsal lezárt bőrbevonatos könyvön.
Csupán egy helyeslő szóra vár, s a batyut a vállára kapva, a két tál kásával kezében előre engedi az ajtón kifelé Sachot.*
*Frissen üdén kocog fel, és röpke pillanat alatt vissza is tér, már amennyire egy páncélfelvétel gyors lehet figyelembe véve a bőrszíjakat, a fémízületek illesztékeit, meg, hogy ezeket olykor egy kézzel kell becsatolni. Pajzsát hátára vetve, pallosát páncél feletti kardtartó övére szíjazva, s arcot is fedő rostélyos sisakját hóna alá csapva, immár nagyjából ötven kilóval nehezebben, mosolyogva dönget le a lépcsőn. Bizony annak a fél mázsa acélnak megvan a maga plusz hangja.*
-Hölgyem! A gardedam-ja menetre kész!
*Még egy rövid pillantást vet nehéz kardjára, mely meglehetősen régóta örökletes családi ereklye. Foszladozó bőrmarkolatával, s kopottas valaha gazdagon díszített keresztvasával ellentétben a széles, súlyos penge szinte sértetlen, fényes. Megforgatja egy gyertya fényében, s szemrevételezi. a legutóbbi kőporos csiszolás utáni vékony zsírréteg, melyet rákent még teljesen bevonja, megóvva a sok csatát megélt fegyvert. Elégedett hümmentéssel csúsztatja vissza hüvelyébe. Kicsit Igazít övének hátuljához láncolt kulccsal lezárt bőrbevonatos könyvön.
Csupán egy helyeslő szóra vár, s a batyut a vállára kapva, a két tál kásával kezében előre engedi az ajtón kifelé Sachot.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-01 10:19:57
Üzenet elküldve: 2015-05-01 10:19:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás a fővárosba//
*Bental elhatározza, hogy a reggelit is ő fizeti.* ~Hát ha neki így jobb, nem állok az útjába.~ *Gondolja félig viccesen, majd a lovag válaszára eképp felel:*
- Nem, nem igazán tervezek semmilyen kerülőt, mivel a környéket nem ismerem. Az egyetlen város, ami itt nem idegen nekem, az Arthenior. Szóval felőlem mehetünk egyenesen a fővárosba, mármint ha neked sincs egyéb dolgot még itt.
*Mikor a fogadós visszatér, és egy batyu is van a kezében, Sach nagyon reméli, hogy megtudja mi van benne.
Amint a rántotta a lány elé kerül, neki is lát elfogyasztani az ételt.* ~Nemcsak az íze isteni, de az illata is.~ *Ezt nem is próbálja titkolni, hisz úgy gondolja, a fogadós biztos örül a dicséretnek.*
- Uram, a rántotta úgy látszik, változatlan: mennyei és laktató.
*Majd miután kifejtette véleményét, elereszt egy mosolyt a fogadós felé.
Miközben ő jóízűen falatozik, addig Bental kifizet mindent. Emiatt van egy kicsi lelkiismeret furdalása.* ~Ezt már egyszer letisztázta Bental, szóval nem kell rosszul éreznem magam.~ *Intézi magához ezeket a nyugtató gondolatokat, s mire a rántottás tányér üresen marad, már a hatása is meglesz a biztató gondolatoknak: Sach minden rossz érzés nélkül élvezi a lovag társaságát. Azonban ez az idillikus pillanat nem sokáig marad fenn, ugyanis a lovag úgy dönt, magára ölti páncélját.*
- Nyugodtan, de ha segítség kellene, csak szólj bátran!
*Miután a lovag elment, az elf lány megkéri a fogadóst, hogy az ő ivótömlőjét is töltse meg friss vízzel. Miután a férfi nagy sürögve elmegy, hogy teljesítse a kérést, a lány egyedül marad.
Ahogy ott ül egyedül, rájön: milyen szerencséje volt, hogy találkozott Bentallal.* ~Ilyen örömteli reggelem még sosem volt.~ *Gyorsan kinéz ablakon, majd még boldogabban hozzáteszi gondolatban:* ~És ilyen napsütéses.~
*Bental elhatározza, hogy a reggelit is ő fizeti.* ~Hát ha neki így jobb, nem állok az útjába.~ *Gondolja félig viccesen, majd a lovag válaszára eképp felel:*
- Nem, nem igazán tervezek semmilyen kerülőt, mivel a környéket nem ismerem. Az egyetlen város, ami itt nem idegen nekem, az Arthenior. Szóval felőlem mehetünk egyenesen a fővárosba, mármint ha neked sincs egyéb dolgot még itt.
*Mikor a fogadós visszatér, és egy batyu is van a kezében, Sach nagyon reméli, hogy megtudja mi van benne.
Amint a rántotta a lány elé kerül, neki is lát elfogyasztani az ételt.* ~Nemcsak az íze isteni, de az illata is.~ *Ezt nem is próbálja titkolni, hisz úgy gondolja, a fogadós biztos örül a dicséretnek.*
- Uram, a rántotta úgy látszik, változatlan: mennyei és laktató.
*Majd miután kifejtette véleményét, elereszt egy mosolyt a fogadós felé.
Miközben ő jóízűen falatozik, addig Bental kifizet mindent. Emiatt van egy kicsi lelkiismeret furdalása.* ~Ezt már egyszer letisztázta Bental, szóval nem kell rosszul éreznem magam.~ *Intézi magához ezeket a nyugtató gondolatokat, s mire a rántottás tányér üresen marad, már a hatása is meglesz a biztató gondolatoknak: Sach minden rossz érzés nélkül élvezi a lovag társaságát. Azonban ez az idillikus pillanat nem sokáig marad fenn, ugyanis a lovag úgy dönt, magára ölti páncélját.*
- Nyugodtan, de ha segítség kellene, csak szólj bátran!
*Miután a lovag elment, az elf lány megkéri a fogadóst, hogy az ő ivótömlőjét is töltse meg friss vízzel. Miután a férfi nagy sürögve elmegy, hogy teljesítse a kérést, a lány egyedül marad.
Ahogy ott ül egyedül, rájön: milyen szerencséje volt, hogy találkozott Bentallal.* ~Ilyen örömteli reggelem még sosem volt.~ *Gyorsan kinéz ablakon, majd még boldogabban hozzáteszi gondolatban:* ~És ilyen napsütéses.~
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-29 20:54:37
Üzenet elküldve: 2015-04-29 20:54:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás a fővárosba//
*Bentalnak is feltűnik hogy Sach nagyon kis virgonc ma reggel. Elégedett mosoly jelenik meg arcán.*
~Ez az alvástól lehet? Vagy izgatott az utazás miatt?~
-Látom, hogy majd kicsattansz a tettrekészségtől. Így számomra is kellemes lesz majd az út. Csak nem a pénzed után nyúlkálsz megint? Hagyd csak! Ne érts félre, nem felvágni vágyom hisz nincs mire. Váratlan lovag vagyok csupán, nem földesúr. De engedd meg nekem, hogy úriember maradhassak!
~Istenek! Köszönöm, hogy tegnap véletlen tegeződni kezdtem vele, oly rossz volna folyvást távolságtartóan beszélgetni, mint egy várudvarban.~
-Tervezgetted az utat? Teszünk valamerre kitérőt, vagy egyenesen Artheniorba megyünk? hmm. Gondolom reggeli után indulhatunk is. Már ha nincsen elintézetlen ügyed errefelé.
*Idő közben visszatér az öreg fogadós, és hoz egy batyut, meg Bental vízzel töltött ivótömlőjét. Még visszafordul, és megjelenik ügyesen egyensúlyozva a két tál kását, valamint a frissen illatozó rántottát.*
-Mindent előkészítettem. Vegyük sorra! rendben?
*Listaszerűen kezdi is. Tenyerével a batyut érinti, Sült kolbász két adag, a 24 arany már az asztalon is van.
A két tálra mutat, Kása két adag, a 10 arany csilingelve koppan a többihez. Ismét a batyu, Kenyér négy karély 4 arany csillan a többi tetején. A tányérban gőzölgő tojás, Rántotta egy adag.5 arany még felkerül, egész kis kupacot létrehozva. .
Miután mindent átvettek, a fogadós amúgy számolatlanul teszi el a pénzt, tudván, a lovag nem él álnoksággal, valamint nem csábul el a pénz hatalmától. Bental Sachra tekint.*
-Jó kis út lesz! Lassan fel kell mennem, magamra ölteni a páncélomat.
*Úgy fordul, hogy a lány ne lássa meg evés közben a kötözött karját, s leveszi róla a kötést. Már teljesen rendbe is jött. Abban a nagy csíkban van ugyan egy árok, amely örökre ott marad, ám már friss, rózsaszín bőr fedi.*
*Bentalnak is feltűnik hogy Sach nagyon kis virgonc ma reggel. Elégedett mosoly jelenik meg arcán.*
~Ez az alvástól lehet? Vagy izgatott az utazás miatt?~
-Látom, hogy majd kicsattansz a tettrekészségtől. Így számomra is kellemes lesz majd az út. Csak nem a pénzed után nyúlkálsz megint? Hagyd csak! Ne érts félre, nem felvágni vágyom hisz nincs mire. Váratlan lovag vagyok csupán, nem földesúr. De engedd meg nekem, hogy úriember maradhassak!
~Istenek! Köszönöm, hogy tegnap véletlen tegeződni kezdtem vele, oly rossz volna folyvást távolságtartóan beszélgetni, mint egy várudvarban.~
-Tervezgetted az utat? Teszünk valamerre kitérőt, vagy egyenesen Artheniorba megyünk? hmm. Gondolom reggeli után indulhatunk is. Már ha nincsen elintézetlen ügyed errefelé.
*Idő közben visszatér az öreg fogadós, és hoz egy batyut, meg Bental vízzel töltött ivótömlőjét. Még visszafordul, és megjelenik ügyesen egyensúlyozva a két tál kását, valamint a frissen illatozó rántottát.*
-Mindent előkészítettem. Vegyük sorra! rendben?
*Listaszerűen kezdi is. Tenyerével a batyut érinti, Sült kolbász két adag, a 24 arany már az asztalon is van.
A két tálra mutat, Kása két adag, a 10 arany csilingelve koppan a többihez. Ismét a batyu, Kenyér négy karély 4 arany csillan a többi tetején. A tányérban gőzölgő tojás, Rántotta egy adag.5 arany még felkerül, egész kis kupacot létrehozva. .Miután mindent átvettek, a fogadós amúgy számolatlanul teszi el a pénzt, tudván, a lovag nem él álnoksággal, valamint nem csábul el a pénz hatalmától. Bental Sachra tekint.*
-Jó kis út lesz! Lassan fel kell mennem, magamra ölteni a páncélomat.
*Úgy fordul, hogy a lány ne lássa meg evés közben a kötözött karját, s leveszi róla a kötést. Már teljesen rendbe is jött. Abban a nagy csíkban van ugyan egy árok, amely örökre ott marad, ám már friss, rózsaszín bőr fedi.*
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-28 18:54:39
Üzenet elküldve: 2015-04-28 18:54:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Bental//
- Álmaim békések voltak, köszönöm. Csoda lenne, ha egy ilyen alvás után még fáradt lennék.
*Mosolyog rá a férfire. Őszintén örül, hogy Bental jól aludt.
Sach utál üres hassal elindulni, főleg, ha az út hosszú.*
- Egy Rántottát legyen kedves!
*Nyúl is a táskájában lapuló 5 aranyért, ám még nem veszi ki. Ahogy lenéz a táskára, eszébe jut a Tavaszünnep, azon belül is a "Ki mit tud?".* ~Milyen jó is volt. Ám most itt, a lovaggal még jobb.~ *Mosolyodik el gondolatban.
A kásának pedig nagyon örül. Káosz biztos éhes lesz, ami jogos.*
- Igen, teljesen felkészültem. Na és te? Te is?
*Válaszol Bental kérdésére, majd told hozzá egy kérdést is.*
- Őszintén: nem tudom, hogy Káosz megbarátkozott-e Malkoval, mert még nem ismerem. Azonban a te lovaddal nem nagyon lehet gond.
*Mosolyodik el újra. Ilyen vidám reggele még sosem volt.*
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.28 20:21:57
- Álmaim békések voltak, köszönöm. Csoda lenne, ha egy ilyen alvás után még fáradt lennék.
*Mosolyog rá a férfire. Őszintén örül, hogy Bental jól aludt.
Sach utál üres hassal elindulni, főleg, ha az út hosszú.*
- Egy Rántottát legyen kedves!
*Nyúl is a táskájában lapuló 5 aranyért, ám még nem veszi ki. Ahogy lenéz a táskára, eszébe jut a Tavaszünnep, azon belül is a "Ki mit tud?".* ~Milyen jó is volt. Ám most itt, a lovaggal még jobb.~ *Mosolyodik el gondolatban.
A kásának pedig nagyon örül. Káosz biztos éhes lesz, ami jogos.*
- Igen, teljesen felkészültem. Na és te? Te is?
*Válaszol Bental kérdésére, majd told hozzá egy kérdést is.*
- Őszintén: nem tudom, hogy Káosz megbarátkozott-e Malkoval, mert még nem ismerem. Azonban a te lovaddal nem nagyon lehet gond.
*Mosolyodik el újra. Ilyen vidám reggele még sosem volt.*
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.28 20:21:57
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-28 17:52:22
Üzenet elküldve: 2015-04-28 17:52:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Sach//
*Bental éberségét számos dolog tompítja le. Ott van maga a fogadós, aki szemmel láthatóan kedveli a tisztességes embereket, és magát a lovagot is. Mindennél zavaróbb tényező az a kínosan belsőséges téma, amely felmerült, s végül ami ebből következik, hogy a férfi beletemetkezik reggelijébe. Nem is veszi észre Sach jelenlétét, egészen addig a pillanatig, míg hangját meg nem hallja.*
-Jó reggelt neked is!
*Komolyan elgondolkozik azon, mióta lehet az étkezdében a lány?*
~Vajon mennyit hallhatott? Talán mindent. Öcsém! Most aztán biztos valami szerencsétlennek hisz.~
-Nagyon jól aludtam köszönöm! S neked milyen volt az álmod?
*A fogadós megpróbál a háttérben maradni, mi több indokot keres, hogy eltűnhessen, s magára hagyja őket.*
-Remekül, köszönöm. Mit kíván reggelire leányka? csak mondja bátran, s rögvest elkészítem!
*Akár kér reggelit Sach akár nem, erről Bentalnak rögtön eszébe is jut a kitűzött utazás.*
-Jó is hogy mondja barátom! Legyen oly kedves, és csomagoljon el nekünk egy kis kolbászt, s cipót! Nem térünk be sehova egészen Artheniorig. És még valami! nincs valami zöldsége, vagy gyümölcse? Tudja, olyan amit szeretnek a lovak. Répa, alma, hasonló?
-Talán egy kis kásával szolgálhatok Vitéz Uram. Nem igazán termelek semmit otthon, hacsak nem egy kis fűszert.
-Jó lesz a kása. Kettőt viszünk tányérral együtt. Természetesen mindent kifizetek, ne is tiltakozzék!
*Végül enged az öreg, s bebújik a konyhába. Bental és Sach magukra maradnak.*
-Felkészültél a nagy útra? Remélem Káosz és Malko összebarátkoztak már, és szándékukban áll együtt távozni.
*Bental éberségét számos dolog tompítja le. Ott van maga a fogadós, aki szemmel láthatóan kedveli a tisztességes embereket, és magát a lovagot is. Mindennél zavaróbb tényező az a kínosan belsőséges téma, amely felmerült, s végül ami ebből következik, hogy a férfi beletemetkezik reggelijébe. Nem is veszi észre Sach jelenlétét, egészen addig a pillanatig, míg hangját meg nem hallja.*
-Jó reggelt neked is!
*Komolyan elgondolkozik azon, mióta lehet az étkezdében a lány?*
~Vajon mennyit hallhatott? Talán mindent. Öcsém! Most aztán biztos valami szerencsétlennek hisz.~
-Nagyon jól aludtam köszönöm! S neked milyen volt az álmod?
*A fogadós megpróbál a háttérben maradni, mi több indokot keres, hogy eltűnhessen, s magára hagyja őket.*
-Remekül, köszönöm. Mit kíván reggelire leányka? csak mondja bátran, s rögvest elkészítem!
*Akár kér reggelit Sach akár nem, erről Bentalnak rögtön eszébe is jut a kitűzött utazás.*
-Jó is hogy mondja barátom! Legyen oly kedves, és csomagoljon el nekünk egy kis kolbászt, s cipót! Nem térünk be sehova egészen Artheniorig. És még valami! nincs valami zöldsége, vagy gyümölcse? Tudja, olyan amit szeretnek a lovak. Répa, alma, hasonló?
-Talán egy kis kásával szolgálhatok Vitéz Uram. Nem igazán termelek semmit otthon, hacsak nem egy kis fűszert.
-Jó lesz a kása. Kettőt viszünk tányérral együtt. Természetesen mindent kifizetek, ne is tiltakozzék!
*Végül enged az öreg, s bebújik a konyhába. Bental és Sach magukra maradnak.*
-Felkészültél a nagy útra? Remélem Káosz és Malko összebarátkoztak már, és szándékukban áll együtt távozni.
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-26 18:18:59
Üzenet elküldve: 2015-04-26 18:18:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Than Bental Aganor//
*Ahogy a szoba ajtajához ér, visszaköszön a férfinek.*
- Jó éjszakát neked is!
*Majd széles mosollyal belép a hálóba.
Gyorsan megmosdik, majd könnyed lépésekkel behuppan az ágyba. Táskáját és tarisznyáját a sarokba helyezi.
Még sokáig nem tud elaludni, ugyanis elméje nem tud leállni. Folyton a lovagra gondol.* ~Tulajdonképpen Nessinek kéne megköszönnöm. Ő adta Káoszt, aki elhozott Bentalhoz. Milyen rendes férfi. Tele van büszkeséggel, de mégsem hordja fenn az orrát.~
*Végül is nagy nehezen sikerül elaludnia. Az álmában alkotott világa maga a csoda.*
*Reggel már korán felkel. Nem tudja, a lovag most ébredt-e, vagy már rég kész van, csak annyit sejt, hogy nem húzza a lóbőrt.* ~Ő nem az a fajta, aki délig alszik.~
*Miután elkészül, ami nem kis időt vett igénybe, kilép az ajtón.* ~Elvégre nem mindegy, hogy hogy nézek ki. Főleg ha nem vagyok egyedül.~ *A folyosón majdhogynem néma csönd uralkodik, de az étkezdéből a beszélgetés halk neszként jelen van. Az a kevés zaj is csendes, így Sach nem is érti, hogy miről folyik a társalgás.
Ahogy leér a lépcső aljába, megpillantja Bentalt. Hirtelen nagy öröm keríti hatalmába.* ~Jó úgy ébredni, hogy ő a közelben van.~ *Ily örömmel lépdel oda a két férfihez. A fogadós csak akkor veszi észre, mikor odaér, ugyanis nem őt figyeli. Sokkal inkább a másik személyt.*
- Jó reggelt!
*Köszön mind a lovagnak, mind a fogadósnak, majd leül Bental mellé.*
- Hogy aludtál Bental? Na és Ön?
*Teszi fel a kérdést mindkettőjüknek.*
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.26 19:26:52
*Ahogy a szoba ajtajához ér, visszaköszön a férfinek.*
- Jó éjszakát neked is!
*Majd széles mosollyal belép a hálóba.
Gyorsan megmosdik, majd könnyed lépésekkel behuppan az ágyba. Táskáját és tarisznyáját a sarokba helyezi.
Még sokáig nem tud elaludni, ugyanis elméje nem tud leállni. Folyton a lovagra gondol.* ~Tulajdonképpen Nessinek kéne megköszönnöm. Ő adta Káoszt, aki elhozott Bentalhoz. Milyen rendes férfi. Tele van büszkeséggel, de mégsem hordja fenn az orrát.~
*Végül is nagy nehezen sikerül elaludnia. Az álmában alkotott világa maga a csoda.*
*Reggel már korán felkel. Nem tudja, a lovag most ébredt-e, vagy már rég kész van, csak annyit sejt, hogy nem húzza a lóbőrt.* ~Ő nem az a fajta, aki délig alszik.~
*Miután elkészül, ami nem kis időt vett igénybe, kilép az ajtón.* ~Elvégre nem mindegy, hogy hogy nézek ki. Főleg ha nem vagyok egyedül.~ *A folyosón majdhogynem néma csönd uralkodik, de az étkezdéből a beszélgetés halk neszként jelen van. Az a kevés zaj is csendes, így Sach nem is érti, hogy miről folyik a társalgás.
Ahogy leér a lépcső aljába, megpillantja Bentalt. Hirtelen nagy öröm keríti hatalmába.* ~Jó úgy ébredni, hogy ő a közelben van.~ *Ily örömmel lépdel oda a két férfihez. A fogadós csak akkor veszi észre, mikor odaér, ugyanis nem őt figyeli. Sokkal inkább a másik személyt.*
- Jó reggelt!
*Köszön mind a lovagnak, mind a fogadósnak, majd leül Bental mellé.*
- Hogy aludtál Bental? Na és Ön?
*Teszi fel a kérdést mindkettőjüknek.*
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.26 19:26:52
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-26 07:13:03
Üzenet elküldve: 2015-04-26 07:13:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Sach//
*Bentalt nem igazán aggasztja a föld kérdése, hiszen háta amúgy is fájós, és keményen szeret aludni. Ám a lány közbenjárására mégis csak megkapják a fejenkénti szobát.*
-Persze aranyoskám! *a kövér úr előhúzza két egymás melletti szoba kulcsát, majd átadja Sach kezébe.
Ha megkapja kulcsát Bental lassan összeszedi felszerelését, keveset csörömpölve felnyalábolja vértezetét, s fegyvereit, majd a lépcső aljában megállva a Sachra mosolyog.*
-Szép álmokat Leányka!
*Korán reggel, mikor még egy lélek sincs a fogadó étkezdéjében, mert a hajnalig tivornyázók már elfáradtak, de munkába kelők pedig még a lusta ébredezés állapotában fordulnak másik oldalukra, Bental ingben, nadrágban sétál le a lépcsőn, s egy "jó reggelt" után kellemes lomha félálmos csevegést folytat a fogadóssal. Szemei még csak résnyir nyíltak ki, de azért már kér egy dupla Rántottát, skifizeti érte a 10 aranyat is, eztán jut csak eszébe hogy nem kért hozzá cipót, ám nyelvét megelőzve a fogadós egy mosoly kíséretében már a fatányér mellé is rak egy vágódeszkát, rajta két nagy karély Kenyérrel. Tiltakozása ellenére Bental leteszi elé a 2 tallért. Midőn jóízúen falatozik, és már magához is tért, vendéglátója közel hajol hozzá, s bizalmasabb témába kezd.*
-És mondja csak Úrfi! Miféle bajba került az ifjú hölgyemény, hogy a szárnyai alá vette?
*Bental egy pillanatra meglepődik, majd széles mosolyra nyílik szája.*
-Semmibe Öreg. Semmi bajba. Legalább is nem adta jelét. Mindössze arról van szó, hogy véletlen, és egy szamár közreműködésével találkoztunk. De elragadó teremtés, nem igaz?
-Valóban, Úrfi. Ha én magának volnék, el sem ereszteném. Egy vitéz is ember nem? Hideg páncél ide vagy oda, mégis kell egy asszony aki meleggé varázsolja a házat, hogy valódi otthon legyen belőle, ahova érdemes hazamenni.
*Bental fürgébben tömi magába a rántottát. kissé zavarban van, hiszen, legyen bár férfi, első sorban lovag, s így még soha nem volt együtt nővel. Hiszen példát kell mutatnia embertársainak erényesség terén, s így minden vágyát leküzdve házasságig nem érinthet senkit. Míg Sachra vár mást sem érez, csak izzó füleit, s arra gondol, bár hagyta volna vállig nőni haját, hogy legalább eltakarja.*
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.26 07:14:49
*Bentalt nem igazán aggasztja a föld kérdése, hiszen háta amúgy is fájós, és keményen szeret aludni. Ám a lány közbenjárására mégis csak megkapják a fejenkénti szobát.*
-Persze aranyoskám! *a kövér úr előhúzza két egymás melletti szoba kulcsát, majd átadja Sach kezébe.
Ha megkapja kulcsát Bental lassan összeszedi felszerelését, keveset csörömpölve felnyalábolja vértezetét, s fegyvereit, majd a lépcső aljában megállva a Sachra mosolyog.*
-Szép álmokat Leányka!
*Korán reggel, mikor még egy lélek sincs a fogadó étkezdéjében, mert a hajnalig tivornyázók már elfáradtak, de munkába kelők pedig még a lusta ébredezés állapotában fordulnak másik oldalukra, Bental ingben, nadrágban sétál le a lépcsőn, s egy "jó reggelt" után kellemes lomha félálmos csevegést folytat a fogadóssal. Szemei még csak résnyir nyíltak ki, de azért már kér egy dupla Rántottát, skifizeti érte a 10 aranyat is,
eztán jut csak eszébe hogy nem kért hozzá cipót, ám nyelvét megelőzve a fogadós egy mosoly kíséretében már a fatányér mellé is rak egy vágódeszkát, rajta két nagy karély Kenyérrel. Tiltakozása ellenére Bental leteszi elé a 2 tallért. Midőn jóízúen falatozik, és már magához is tért, vendéglátója közel hajol hozzá, s bizalmasabb témába kezd.*-És mondja csak Úrfi! Miféle bajba került az ifjú hölgyemény, hogy a szárnyai alá vette?
*Bental egy pillanatra meglepődik, majd széles mosolyra nyílik szája.*
-Semmibe Öreg. Semmi bajba. Legalább is nem adta jelét. Mindössze arról van szó, hogy véletlen, és egy szamár közreműködésével találkoztunk. De elragadó teremtés, nem igaz?
-Valóban, Úrfi. Ha én magának volnék, el sem ereszteném. Egy vitéz is ember nem? Hideg páncél ide vagy oda, mégis kell egy asszony aki meleggé varázsolja a házat, hogy valódi otthon legyen belőle, ahova érdemes hazamenni.
*Bental fürgébben tömi magába a rántottát. kissé zavarban van, hiszen, legyen bár férfi, első sorban lovag, s így még soha nem volt együtt nővel. Hiszen példát kell mutatnia embertársainak erényesség terén, s így minden vágyát leküzdve házasságig nem érinthet senkit. Míg Sachra vár mást sem érez, csak izzó füleit, s arra gondol, bár hagyta volna vállig nőni haját, hogy legalább eltakarja.*
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.26 07:14:49
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-25 15:53:11
Üzenet elküldve: 2015-04-25 15:53:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Bental//
*A Rántotta elfogyott, a Gyümölcstea pohara kiürült. Már csak a korsóban van pár korty Mézsör, de az sem sokáig. Sach jóllakottan dől hátra, s élvezi a lovaggal töltött minden percet.
Őszintén szólva nem csodálkozik, hogy Bental és Malko sem tökéletes, hisz nincs ilyen.
A lány olyan jól érzi magát, hogy meg is feledkezik az időről. Szomorúan hallja, hogy itt az idő aludni térni, de legbelül tudja, hogy a férfinek igaza van.
A padlós ötlet nagyon nem tetszik neki.*
- Nem kívánhatom, hogy a földön aludj főleg, hogy karod nem teljesen ép.
*Ezzel feláll, és megkeresi a fogadóst. Nem kutat sokáig, a kövér férfi épp a szomszéd asztalnál sürög.*
- Elnézést, nem szeretném zavarni! Érdeklődnék, hogy kaphatnánk-e két szobát, mert úgy látom, nincs tele a fogadó.
*Mutat vissza az asztalra, ahol az előbb ült, jelezve, hogy pontosan kikről is lenne szó.* ~Így valószínűleg a lovagnak is jobb lesz.~ *Nem mintha nem bízna benne.*
*A Rántotta elfogyott, a Gyümölcstea pohara kiürült. Már csak a korsóban van pár korty Mézsör, de az sem sokáig. Sach jóllakottan dől hátra, s élvezi a lovaggal töltött minden percet.
Őszintén szólva nem csodálkozik, hogy Bental és Malko sem tökéletes, hisz nincs ilyen.
A lány olyan jól érzi magát, hogy meg is feledkezik az időről. Szomorúan hallja, hogy itt az idő aludni térni, de legbelül tudja, hogy a férfinek igaza van.
A padlós ötlet nagyon nem tetszik neki.*
- Nem kívánhatom, hogy a földön aludj főleg, hogy karod nem teljesen ép.
*Ezzel feláll, és megkeresi a fogadóst. Nem kutat sokáig, a kövér férfi épp a szomszéd asztalnál sürög.*
- Elnézést, nem szeretném zavarni! Érdeklődnék, hogy kaphatnánk-e két szobát, mert úgy látom, nincs tele a fogadó.
*Mutat vissza az asztalra, ahol az előbb ült, jelezve, hogy pontosan kikről is lenne szó.* ~Így valószínűleg a lovagnak is jobb lesz.~ *Nem mintha nem bízna benne.*
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-24 21:00:22
Üzenet elküldve: 2015-04-24 21:00:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Sach//
*Békésen üldögél, és várja türelmesen, míg Sach jóízűen megvacsorál. Ha maradt még valami a serből, hát azt felhörpinti, és üldögél egy keveset.*
-Ez azért nem olyan mint mondjuk farkast szelídíteni. *Elmosolyodik.* ha együtt nőttetek volna fel, biztos a te csacsid is jobban hallgatna rád, a saját hangja helyett. Szerintem holnap kössz egy botra répát, s azt lógasd elé! Rögtön megy majd, s nem is akármerre. *kuncog kicsit* Malkoval sem volt mindig egyszerű. Még engem is felrúgott régen. Szerencse hogy vértben voltam, ám így is eltört egy bordám. Véletlen hozzáértem a sebéhez, mikor meg akartam paskolni a nyakát. Nem vette jó néven. De ez a ló. Hát láttam már gyáván megfutamodni jó vérű paripát, de Malko sosem szaladt el, nem hagyott cserben. Néha úgy hiszem vitézebb mint én.
*Bental kicsit elhallgat, s megnézi üres korsója fenekét. Aztán kis ideig Sach szemét bámulja.*
-Javaslom térjünk nyugovóra! Arthenior messze van, s nem szeretnénk öregnek kinézni mire odaérünk nem igaz? Mint minden rendesen fogyasztó vendéget, minket is vár a szobánk. Az én hátamnak remek lesz a padló.
*Békésen üldögél, és várja türelmesen, míg Sach jóízűen megvacsorál. Ha maradt még valami a serből, hát azt felhörpinti, és üldögél egy keveset.*
-Ez azért nem olyan mint mondjuk farkast szelídíteni. *Elmosolyodik.* ha együtt nőttetek volna fel, biztos a te csacsid is jobban hallgatna rád, a saját hangja helyett. Szerintem holnap kössz egy botra répát, s azt lógasd elé! Rögtön megy majd, s nem is akármerre. *kuncog kicsit* Malkoval sem volt mindig egyszerű. Még engem is felrúgott régen. Szerencse hogy vértben voltam, ám így is eltört egy bordám. Véletlen hozzáértem a sebéhez, mikor meg akartam paskolni a nyakát. Nem vette jó néven. De ez a ló. Hát láttam már gyáván megfutamodni jó vérű paripát, de Malko sosem szaladt el, nem hagyott cserben. Néha úgy hiszem vitézebb mint én.
*Bental kicsit elhallgat, s megnézi üres korsója fenekét. Aztán kis ideig Sach szemét bámulja.*
-Javaslom térjünk nyugovóra! Arthenior messze van, s nem szeretnénk öregnek kinézni mire odaérünk nem igaz? Mint minden rendesen fogyasztó vendéget, minket is vár a szobánk. Az én hátamnak remek lesz a padló.
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-23 19:26:16
Üzenet elküldve: 2015-04-23 19:26:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Bental//
*Meglepődve néz Bentalra, mikor a sört odaadja Sachnak.* ~Azt hittem, ezt ő szándékozta elfogyasztani.~ *A lány belenéz a korsóba. A rövid pillantás alatt csak a színét tudta megállapítani: sárga.*
- Köszönöm! Amennyiben nem gond, megkóstolom. A Te ajánlásodra mindenképp.
*A villát, amit nemrég vett kezébe, azzal a szándékkal, hogy elfogyassza vele Rántottáját, leteszi, így az ételből eddig alig fogyott pár falat.
Ezek után a villát lecserélve a korsóra, belekortyol a Mézserbe. Az édes gyümölcstea íze után kicsit furcsa, ám másodjára már kimondottan finom. Sach nem a sörözős típus, ő ha már alkoholról van szó, inkább bort iszik. Azonban ebben a helyzetben a sör még jobb is. Mind a hangulata, mind a kedve is olyan, ami miatt e korsóban lévő ital mellett szavaz.
Ahogy megérezte az folyékony kenyér ízét, rápillant a lovagra.* ~Most, hogy így belegondolok, már nem is haragszom annyira Káoszra. Sőt! Kimondottan köszönöm, hogy idehozott, e lovaghoz.~
- Akkor büszke lehetsz magadra. Úgy tapasztaltam, hogy egy egyébként is vad állat bizalmába férkőzni nagyon nehéz. Még a viszonylag szelíd barátságát sem érdemli ki mindenki.
*Ennél a mondatnál szamarára gondol.* ~Vajon Káosz engem se fogad el, azért vadult meg? Vagy...~
*Meglepődve néz Bentalra, mikor a sört odaadja Sachnak.* ~Azt hittem, ezt ő szándékozta elfogyasztani.~ *A lány belenéz a korsóba. A rövid pillantás alatt csak a színét tudta megállapítani: sárga.*
- Köszönöm! Amennyiben nem gond, megkóstolom. A Te ajánlásodra mindenképp.
*A villát, amit nemrég vett kezébe, azzal a szándékkal, hogy elfogyassza vele Rántottáját, leteszi, így az ételből eddig alig fogyott pár falat.
Ezek után a villát lecserélve a korsóra, belekortyol a Mézserbe. Az édes gyümölcstea íze után kicsit furcsa, ám másodjára már kimondottan finom. Sach nem a sörözős típus, ő ha már alkoholról van szó, inkább bort iszik. Azonban ebben a helyzetben a sör még jobb is. Mind a hangulata, mind a kedve is olyan, ami miatt e korsóban lévő ital mellett szavaz.
Ahogy megérezte az folyékony kenyér ízét, rápillant a lovagra.* ~Most, hogy így belegondolok, már nem is haragszom annyira Káoszra. Sőt! Kimondottan köszönöm, hogy idehozott, e lovaghoz.~
- Akkor büszke lehetsz magadra. Úgy tapasztaltam, hogy egy egyébként is vad állat bizalmába férkőzni nagyon nehéz. Még a viszonylag szelíd barátságát sem érdemli ki mindenki.
*Ennél a mondatnál szamarára gondol.* ~Vajon Káosz engem se fogad el, azért vadult meg? Vagy...~
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-22 20:22:37
Üzenet elküldve: 2015-04-22 20:22:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Sach//
*Sach "köszönöm"-jére csak kedvesen bólint. Nem érzi úgy, hogy túl nagy hálát érdemelne meghívása, hiszen számára ez természetes cselekedet volt. Bental kivégzi korsóját, s a másikért nyúl, ám azt nem maga elé húzza, hanem odatolja Sachnak.*
-Ha fogyasztasz szeszt, úgy kóstold meg! Nagyon finom, édeskés és sűrű. Itt különösen finom a mézser. Malko. Malko atyám istállójából van. Már az apja is a birtokunkon nőtt fel. Kiskora óta ismerem, és sokat vittem ki. Vadnak nevelte az istállófiú, amilyennek a csataménnek lennie kell. Termetét is apjától örökölte. Mégis azt hiszem összebarátkoztunk, s nekem köszönhető, hogy egyáltalán elviseli, ha megsimogatják. Volt hogy megmentette az életemet. Jobb bajtársat lovag nem kívánhat magának. Jó étvágyat!
~Igazi kis tünemény. Még oly tiszta, hiába volt vele kegyetlen az élet. Boldog lehet, kinek majd önmagát odaadja.~
*Sach "köszönöm"-jére csak kedvesen bólint. Nem érzi úgy, hogy túl nagy hálát érdemelne meghívása, hiszen számára ez természetes cselekedet volt. Bental kivégzi korsóját, s a másikért nyúl, ám azt nem maga elé húzza, hanem odatolja Sachnak.*
-Ha fogyasztasz szeszt, úgy kóstold meg! Nagyon finom, édeskés és sűrű. Itt különösen finom a mézser. Malko. Malko atyám istállójából van. Már az apja is a birtokunkon nőtt fel. Kiskora óta ismerem, és sokat vittem ki. Vadnak nevelte az istállófiú, amilyennek a csataménnek lennie kell. Termetét is apjától örökölte. Mégis azt hiszem összebarátkoztunk, s nekem köszönhető, hogy egyáltalán elviseli, ha megsimogatják. Volt hogy megmentette az életemet. Jobb bajtársat lovag nem kívánhat magának. Jó étvágyat!
~Igazi kis tünemény. Még oly tiszta, hiába volt vele kegyetlen az élet. Boldog lehet, kinek majd önmagát odaadja.~
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-22 19:47:33
Üzenet elküldve: 2015-04-22 19:47:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Than Bental Aganor//
*Bental úgy állítja, hogy nem mestere a közelharcnak. Ezen őszintén meglepődik, ugyanis a lovagból pont az ellenkezőjét nézi ki, mint ahogy állítja.* ~Valószínűleg csak szerénykedik.~
*Mikor Bental visszautasítja pénzét, és meg is indokolja, Sach megértvén és tolerálva döntését, elteszi pénzét.*
- Nagyon köszönöm a meghívást! Na persze azt is, hogy holnap elkísérsz Artheniorba. Így kettesben gyorsabban és kellemesebben fog telni az idő.
~Igazán lovagias lovag. Ráadásul van benne valami...~ *Miután ezt tisztázta magában, felemeli Gyümölcsteáját, és belekortyol. Szájából a meleg ital gyorsan eltűnik.* ~Hmm, ez isteni.~ *Még egy kicsit szorongatja a bögrét, hogy átmelegedjen keze. Különösebben nem fázik, de ujjai jéghidegek.*
- Malko lovad igazán szép. Látszik rajta, hogy ereje teljében van. Régóta ismeritek egymást?
*Veti fel a második témát, ami eszébe jut. Az elsőt most még nem igazán meri szóba hozni, annak ugyanis a lovag a főszereplője, pontosabban vonzó tulajdonságai.
Kis idő múlva nekilát a rántottának is, ami szintén elnyeri tetszését, bár...* ~... nem olyan jó, mint Sish mamáé volt.~
*Bental úgy állítja, hogy nem mestere a közelharcnak. Ezen őszintén meglepődik, ugyanis a lovagból pont az ellenkezőjét nézi ki, mint ahogy állítja.* ~Valószínűleg csak szerénykedik.~
*Mikor Bental visszautasítja pénzét, és meg is indokolja, Sach megértvén és tolerálva döntését, elteszi pénzét.*
- Nagyon köszönöm a meghívást! Na persze azt is, hogy holnap elkísérsz Artheniorba. Így kettesben gyorsabban és kellemesebben fog telni az idő.
~Igazán lovagias lovag. Ráadásul van benne valami...~ *Miután ezt tisztázta magában, felemeli Gyümölcsteáját, és belekortyol. Szájából a meleg ital gyorsan eltűnik.* ~Hmm, ez isteni.~ *Még egy kicsit szorongatja a bögrét, hogy átmelegedjen keze. Különösebben nem fázik, de ujjai jéghidegek.*
- Malko lovad igazán szép. Látszik rajta, hogy ereje teljében van. Régóta ismeritek egymást?
*Veti fel a második témát, ami eszébe jut. Az elsőt most még nem igazán meri szóba hozni, annak ugyanis a lovag a főszereplője, pontosabban vonzó tulajdonságai.
Kis idő múlva nekilát a rántottának is, ami szintén elnyeri tetszését, bár...* ~... nem olyan jó, mint Sish mamáé volt.~
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-04-21 05:49:16
Üzenet elküldve: 2015-04-21 05:49:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Sach//
-A közelharc fortélyaira? Magam sem volnék mestere eme ismereteknek. Ismerek ugyan egy-két fogást, de nagy tudást nem adhatok át. Persze szívesen megtanítlak arra amit tudok.
*Nagyon jól esik neki Sach törődése. S bár a lány nem vallja magát jónak, Bental érez benne jóságot, nem is kicsit. Kedvesen mosolyog, s iszik. Az elf pénzét pedig természetesen nem fogadhatja el, több okból sem. Először is Bental hívta meg ide a fogadóba, másrészt érintett férfi lovag, harmadrészt pedig, a lány túlságosan is tetszik neki.*
-Nem nem. Én fizettem, hadd legyek úriember! Igazán nem volt számottevő pénzveszteség, és a lelkemnek nagyon is jól esett. Holnap pedig elkísérlek Sish mamád házához. Majd a társaságoddal fizetsz érte. Számomra ez elég fizettség. Ugye megfelel így?
*Ismét jóízűeket kortyol a sűrű, édeskés, aranyszín mézserből. Sokkal inkább szereti mint a keserű komlós törpesört vagy bármely más gabonakeverékes emberit.*
-A közelharc fortélyaira? Magam sem volnék mestere eme ismereteknek. Ismerek ugyan egy-két fogást, de nagy tudást nem adhatok át. Persze szívesen megtanítlak arra amit tudok.
*Nagyon jól esik neki Sach törődése. S bár a lány nem vallja magát jónak, Bental érez benne jóságot, nem is kicsit. Kedvesen mosolyog, s iszik. Az elf pénzét pedig természetesen nem fogadhatja el, több okból sem. Először is Bental hívta meg ide a fogadóba, másrészt érintett férfi lovag, harmadrészt pedig, a lány túlságosan is tetszik neki.*
-Nem nem. Én fizettem, hadd legyek úriember! Igazán nem volt számottevő pénzveszteség, és a lelkemnek nagyon is jól esett. Holnap pedig elkísérlek Sish mamád házához. Majd a társaságoddal fizetsz érte. Számomra ez elég fizettség. Ugye megfelel így?
*Ismét jóízűeket kortyol a sűrű, édeskés, aranyszín mézserből. Sokkal inkább szereti mint a keserű komlós törpesört vagy bármely más gabonakeverékes emberit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746