Nincs játékban - Zöldsárkány fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Zöldsárkány fogadó | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 746. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:53:12
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:53:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Csipet csapat//
*Sajnálatos módon úgy tűnik senkinek sincs fogalma a holtak íjászairól, íjaikról. Ami nem biztos hogy sajnálatos, elvégre ez jelentheti azt is hogy nincs. Ami feltétel nélkül pozítiv dolog. A mágiával ő is elégszer találkozott hogy tudja szinte bármire képes, de ha az ellenség kezében van ez a fegyver, valaminek akadályoznia kell hogy használhassa. Mert egyszerű harcosoknak esélyük sincs ellene.*
-De valaminek akadályoznia kell a harctéren lévő mágikus erőt/erőket. Elvégre máskülönben nem lett volna hova jönni.
*Makacsul köti az ebet a karóhoz, hisz igaza van. Azaz azt gondolja hogy igaza van.
Nem kerüli el a figyelmét hogy csak az elf ajánlotta fel neki a kíséretet, nem hiába a neveltetés. Szinte a legkisebb udvariatlanságot is kiszúrja ha figyeli is a szavakat, nem csak hallja. Viszont most figyelt.
Gondolatai szerint az óriás nő nem lelkesedett az ötletért, amennyiben útitársa megbeszélte azt vele. Itt gondol először arra hogy talán a kettő között több is lehet. Együtt jöttek, együtt mennek továbbra is. Együtt szakadtak le, majd tértek vissza a csapathoz. Fiatal tündér lévén rögtön románc-szagot érez a dologban.*
-Hát... nem is tudom. Nem akarok úgy távozni hogy nem bizonyosodom meg róla hogy nincs itt rám szükség. De amennyiben valóban így van... lehet hogy elfogadom az ajánlatot.
*A végén láthatóan elbizonytalanodik, mert ha és amennyiben valóban nincs rá szükség, az azt jelentheti hogy valóban nincsenek sebesültek. Ami általában jó dolog, de háborús időkben... a lehető legrosszabb.
Mindezek után minden kedve elmegy a jó hangulatú vacsorától, s újabb 14 aranyért a Holdfénytál nevű ételt veszi meg magának vacsorára.
Csöndesen áll neki falatozni, és a távozó elfnek és az óriásnak int, hogy ő még marad. A további időt csöndesen, a gondolataiban gyötrődve tölti el, s a vacsora végeztével feláll. A fogadóstól 2 arany értékben kér Vizet, amit a kulacsába tölt.
Minden végeztével elbúcsúzik a Kőszírt testvérektől, és felkéredzkedik a vélhetően üres emeleti szobák egyikére. Ha felengedik, bezárja az ajtót, és mindenféle mosakodás nélkül leheveredik az ágyként funkcionáló ágyra, és hamar elalszik.
Ha nem, akkor a sátrak között találja meg a helyét, viszonylag közel az általa Sylweran sátrának tartott sátor mellé lehelyezett sátrában.*
*Sajnálatos módon úgy tűnik senkinek sincs fogalma a holtak íjászairól, íjaikról. Ami nem biztos hogy sajnálatos, elvégre ez jelentheti azt is hogy nincs. Ami feltétel nélkül pozítiv dolog. A mágiával ő is elégszer találkozott hogy tudja szinte bármire képes, de ha az ellenség kezében van ez a fegyver, valaminek akadályoznia kell hogy használhassa. Mert egyszerű harcosoknak esélyük sincs ellene.*
-De valaminek akadályoznia kell a harctéren lévő mágikus erőt/erőket. Elvégre máskülönben nem lett volna hova jönni.
*Makacsul köti az ebet a karóhoz, hisz igaza van. Azaz azt gondolja hogy igaza van.
Nem kerüli el a figyelmét hogy csak az elf ajánlotta fel neki a kíséretet, nem hiába a neveltetés. Szinte a legkisebb udvariatlanságot is kiszúrja ha figyeli is a szavakat, nem csak hallja. Viszont most figyelt.
Gondolatai szerint az óriás nő nem lelkesedett az ötletért, amennyiben útitársa megbeszélte azt vele. Itt gondol először arra hogy talán a kettő között több is lehet. Együtt jöttek, együtt mennek továbbra is. Együtt szakadtak le, majd tértek vissza a csapathoz. Fiatal tündér lévén rögtön románc-szagot érez a dologban.*
-Hát... nem is tudom. Nem akarok úgy távozni hogy nem bizonyosodom meg róla hogy nincs itt rám szükség. De amennyiben valóban így van... lehet hogy elfogadom az ajánlatot.
*A végén láthatóan elbizonytalanodik, mert ha és amennyiben valóban nincs rá szükség, az azt jelentheti hogy valóban nincsenek sebesültek. Ami általában jó dolog, de háborús időkben... a lehető legrosszabb.
Mindezek után minden kedve elmegy a jó hangulatú vacsorától, s újabb 14 aranyért a Holdfénytál nevű ételt veszi meg magának vacsorára.
Csöndesen áll neki falatozni, és a távozó elfnek és az óriásnak int, hogy ő még marad. A további időt csöndesen, a gondolataiban gyötrődve tölti el, s a vacsora végeztével feláll. A fogadóstól 2 arany értékben kér Vizet, amit a kulacsába tölt. Minden végeztével elbúcsúzik a Kőszírt testvérektől, és felkéredzkedik a vélhetően üres emeleti szobák egyikére. Ha felengedik, bezárja az ajtót, és mindenféle mosakodás nélkül leheveredik az ágyként funkcionáló ágyra, és hamar elalszik.
Ha nem, akkor a sátrak között találja meg a helyét, viszonylag közel az általa Sylweran sátrának tartott sátor mellé lehelyezett sátrában.*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-20 17:27:59
Üzenet elküldve: 2016-03-20 17:27:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Csipet csapat//
*A tündér kérdésére csak megvonja a vállát. Nem tudja hogy vannak-e íjászaik és ha igen miből van a fegyverük, nem szakértője a témának, de miért ne lehetnének? Hallgatja aztán Sylweran beszédét, de nem bólogat amikor megerősítést vár az elf. Csak néz, komolyan, csendben, de szemeiből is ki lehet olvasni hogy egyetért vele. Végig őt is figyeli, egészen addig amíg szó nem kerül a mártírhalálról, ekkor vet egy kérlelő pillantást Dwartakra, hátha jobb belátásra tér. Eztán is inkább néma marad, nem akarja hangjával megtörni társa lendületét, csak akkor vált kissé értetlenre ábrázata mikor Sylweran felajánlja a tündérnek hogy visszakísérik Artheniorba.*
~Nem ez volt a terv...~
*Most nem teszi szóvá itt mindenki előtt, de később biztosan rákérdez majd hogy miért gondolta meg magát a férfi. Az rendben van hogy nem mennek a csonttemető felé, de indulhatnának délnyugatnak is. Ennyire reménytelen lenne a környék? Lassan a búcsúra is sor kerül így ő is felkel az asztalról amin eddig ült, megvárja amíg Sylweran befejezi a mondanivalóját és utána ő is elköszön.*
- Gondoljátok át. Ne menjetek feleslegesen a halálba.
*Az nem is lehet kérdés hogy ő is az elf után indul kifelé. A fogadóstól is röviden elköszön, majd az ajtóból még visszanéz a hármasra.*
- Remélem látlak még titeket, és nem a holtak seregében.
*Pár néma másodpercig még nézi őket, remélhetőleg elég hatásos szónoklatot tartottak ahhoz hogy belássák, kevesen vannak hogy itt számottevő eredményeket tudjanak felmutatni. Kilép hát az elf után ő is és lovával együtt követi őt a sátorhelyek felé.*
*A tündér kérdésére csak megvonja a vállát. Nem tudja hogy vannak-e íjászaik és ha igen miből van a fegyverük, nem szakértője a témának, de miért ne lehetnének? Hallgatja aztán Sylweran beszédét, de nem bólogat amikor megerősítést vár az elf. Csak néz, komolyan, csendben, de szemeiből is ki lehet olvasni hogy egyetért vele. Végig őt is figyeli, egészen addig amíg szó nem kerül a mártírhalálról, ekkor vet egy kérlelő pillantást Dwartakra, hátha jobb belátásra tér. Eztán is inkább néma marad, nem akarja hangjával megtörni társa lendületét, csak akkor vált kissé értetlenre ábrázata mikor Sylweran felajánlja a tündérnek hogy visszakísérik Artheniorba.*
~Nem ez volt a terv...~
*Most nem teszi szóvá itt mindenki előtt, de később biztosan rákérdez majd hogy miért gondolta meg magát a férfi. Az rendben van hogy nem mennek a csonttemető felé, de indulhatnának délnyugatnak is. Ennyire reménytelen lenne a környék? Lassan a búcsúra is sor kerül így ő is felkel az asztalról amin eddig ült, megvárja amíg Sylweran befejezi a mondanivalóját és utána ő is elköszön.*
- Gondoljátok át. Ne menjetek feleslegesen a halálba.
*Az nem is lehet kérdés hogy ő is az elf után indul kifelé. A fogadóstól is röviden elköszön, majd az ajtóból még visszanéz a hármasra.*
- Remélem látlak még titeket, és nem a holtak seregében.
*Pár néma másodpercig még nézi őket, remélhetőleg elég hatásos szónoklatot tartottak ahhoz hogy belássák, kevesen vannak hogy itt számottevő eredményeket tudjanak felmutatni. Kilép hát az elf után ő is és lovával együtt követi őt a sátorhelyek felé.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-20 15:13:29
Üzenet elküldve: 2016-03-20 15:13:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Csipet csapat//
*Sylweran hallgatja Shiriqa érvelését, és be kell vallania magának, hogy a lány nagyon is jól csinálja.
Igaz az ötletet ő vetette fel, ami a mágiát és egyebeket illeti, de az óriás remekül megfogalmazza a többieknek, hogy miről is van szó. Azért ő sem marad ki a beszélgetésből.*
- Akárhogyan is, mi meg hánytuk vetettük ezt a kérdést egymás között a társammal. *mondja, s szánt szándékkal kiemeli a társ szót, hogy éreztesse Shiriqával, komolyan mondta az előzőeket, hogy felejtsék el azt az ostoba kis összezörrenést.*
- Szeretnénk segíteni ebben a harcban mindenképpen, de nem reménytelenül. *fog bele.*- És ily módon, ha ennyire veszélyes, talán jobb volna sokkal óvatosabban eljárni az ügyben. Ha szorulttá válik a helyzet, nem gyávaságból, de visszafordulnánk. Én legalábbis. *pillant az óriás nőre, hogy ha ő is így gondolja, erősítse meg azért ezt a tényt, hiszen nem akar beszélni a nevében.*
- Nem tudom. Én nem sokat tudok még az itteni történésekről, de lehetségesnek tartom. A mágia mindenre képes. *adja meg saját válaszát a tündérnek.*- Ami pedig engem illet, indítványozom, hogy a állítsunk sátrat a táborban. Ott megpihenhetünk, tervezhetünk, aztán pedig meglátjuk a továbbiakat.
*Végül a fogadóshoz fordul, aki először arról beszél, nem igazán vannak hírei. De ahogy mégis csak beszélni kezd, halvány mosoly jelenik meg az elf arcán. Mégis csak van ott valami hír.*
- Értem. *biccent aztán ismét elkomorodva a fogadósnak.*- Köszönöm a válaszodat, uram. Sokat segítettél.
*Elindul végre, és csatlakozik a három hatalmashoz és az apró tündérhez. De nem ül le még mindig, csak megáll az asztalnál.*
- A fogadós hírei alapján részemről eldőlt ez a dolog. Nincs sok értelme tovább menni arra, amerre ilyen veszély fenyeget. És ha annyi az élőholt, egy-két tetemért fizetni sem fizetnének, ahhoz pedig nincs hatalmunk, hogy egy egész sereggel szálljunk szembe egymagunk. Dwartak uram. *fordul a nagy, szőke férfihoz.*
- Sajnálom, de azt hiszem, ha ma este nem is, de holnap reggel minden bizonnyal elválnak útjaink. Úgy vélem bölcsebb volna visszafordulni, és más módot találni a hőstettek végrehajtásához. Valami olyasmit, amiben nem szerepel a mártír halál. *mosolyodik el kissé tréfálkozva, hogy oldja az esetleges feszültséget. Oldalvást Shiriqára pillant, hogy a lány, ha mindenképp vele tart, adja valamilyen jelét. Nem akar helyette beszélni. De úgy gondolja, hogy az imént megbeszéltek alapján a társa mindenképp a társa marad eztán is. Naltana felé fordul.*
- Hölgyem, mindenképpen itt akarsz maradni a pihenőben? Úgy látom, nincs sok dolog itt. A sebesülteket bizonyára elszállították, vagy nem volt olyan szerencséjük, hogy megússzák sebesüléssel. A fogadós úr is elhagyni készül a pihenőt, és szép lassan itt minden elcsendesedik, amíg nem indulnak nagyobb csapatok errefelé. Talán több értelme volna akkor visszatérned, és tudnál segíteni a bajbajutottakon. Ha úgy döntenél, hogy addig visszafordulnál Arthenior felé, hogy felkészülj erre, vagy más merre segíts addig is... azt hiszem mi szíves örömest elkísérnénk Téged. *ajánlja fel a lehetőséget a tündérnek, majd újra a két férfira tekint.*
- Azt hiszem én most megyek is, és felállítom a sátramat az estére. Akárhogyan is lesz... remélem mellétek áll a szerencse, uraim, és összefúj még bennünket valamilyen szél. Ám ha ti is másképp döntenétek, a sátornál megtaláltok. Engem mindenképpen. *biccent.*
- Örvendtem a találkozásunknak. Krolm vigyázza a lépteiteket, és szálljon ereje karjaitokba. *próbál meg akképpen búcsúzni, ahogyan az óriásoknak a legnagyobb tiszteletet mutathatja. Hiszen nem bántották őket, sőt, egészen szimpatikusak is voltak számára. Így, ha majd találkozik velük valaha, szívesen fogja látni a hatalmas lovagokat az asztalánál.
Eztán elköszön, és a fogadós felé is bólint egyet, s aztán egyedül vagy társaságban, de lassan a fogadó ajtajához sétál, és elhagyja az épületet.*
*Sylweran hallgatja Shiriqa érvelését, és be kell vallania magának, hogy a lány nagyon is jól csinálja.
Igaz az ötletet ő vetette fel, ami a mágiát és egyebeket illeti, de az óriás remekül megfogalmazza a többieknek, hogy miről is van szó. Azért ő sem marad ki a beszélgetésből.*
- Akárhogyan is, mi meg hánytuk vetettük ezt a kérdést egymás között a társammal. *mondja, s szánt szándékkal kiemeli a társ szót, hogy éreztesse Shiriqával, komolyan mondta az előzőeket, hogy felejtsék el azt az ostoba kis összezörrenést.*
- Szeretnénk segíteni ebben a harcban mindenképpen, de nem reménytelenül. *fog bele.*- És ily módon, ha ennyire veszélyes, talán jobb volna sokkal óvatosabban eljárni az ügyben. Ha szorulttá válik a helyzet, nem gyávaságból, de visszafordulnánk. Én legalábbis. *pillant az óriás nőre, hogy ha ő is így gondolja, erősítse meg azért ezt a tényt, hiszen nem akar beszélni a nevében.*
- Nem tudom. Én nem sokat tudok még az itteni történésekről, de lehetségesnek tartom. A mágia mindenre képes. *adja meg saját válaszát a tündérnek.*- Ami pedig engem illet, indítványozom, hogy a állítsunk sátrat a táborban. Ott megpihenhetünk, tervezhetünk, aztán pedig meglátjuk a továbbiakat.
*Végül a fogadóshoz fordul, aki először arról beszél, nem igazán vannak hírei. De ahogy mégis csak beszélni kezd, halvány mosoly jelenik meg az elf arcán. Mégis csak van ott valami hír.*
- Értem. *biccent aztán ismét elkomorodva a fogadósnak.*- Köszönöm a válaszodat, uram. Sokat segítettél.
*Elindul végre, és csatlakozik a három hatalmashoz és az apró tündérhez. De nem ül le még mindig, csak megáll az asztalnál.*
- A fogadós hírei alapján részemről eldőlt ez a dolog. Nincs sok értelme tovább menni arra, amerre ilyen veszély fenyeget. És ha annyi az élőholt, egy-két tetemért fizetni sem fizetnének, ahhoz pedig nincs hatalmunk, hogy egy egész sereggel szálljunk szembe egymagunk. Dwartak uram. *fordul a nagy, szőke férfihoz.*
- Sajnálom, de azt hiszem, ha ma este nem is, de holnap reggel minden bizonnyal elválnak útjaink. Úgy vélem bölcsebb volna visszafordulni, és más módot találni a hőstettek végrehajtásához. Valami olyasmit, amiben nem szerepel a mártír halál. *mosolyodik el kissé tréfálkozva, hogy oldja az esetleges feszültséget. Oldalvást Shiriqára pillant, hogy a lány, ha mindenképp vele tart, adja valamilyen jelét. Nem akar helyette beszélni. De úgy gondolja, hogy az imént megbeszéltek alapján a társa mindenképp a társa marad eztán is. Naltana felé fordul.*
- Hölgyem, mindenképpen itt akarsz maradni a pihenőben? Úgy látom, nincs sok dolog itt. A sebesülteket bizonyára elszállították, vagy nem volt olyan szerencséjük, hogy megússzák sebesüléssel. A fogadós úr is elhagyni készül a pihenőt, és szép lassan itt minden elcsendesedik, amíg nem indulnak nagyobb csapatok errefelé. Talán több értelme volna akkor visszatérned, és tudnál segíteni a bajbajutottakon. Ha úgy döntenél, hogy addig visszafordulnál Arthenior felé, hogy felkészülj erre, vagy más merre segíts addig is... azt hiszem mi szíves örömest elkísérnénk Téged. *ajánlja fel a lehetőséget a tündérnek, majd újra a két férfira tekint.*
- Azt hiszem én most megyek is, és felállítom a sátramat az estére. Akárhogyan is lesz... remélem mellétek áll a szerencse, uraim, és összefúj még bennünket valamilyen szél. Ám ha ti is másképp döntenétek, a sátornál megtaláltok. Engem mindenképpen. *biccent.*
- Örvendtem a találkozásunknak. Krolm vigyázza a lépteiteket, és szálljon ereje karjaitokba. *próbál meg akképpen búcsúzni, ahogyan az óriásoknak a legnagyobb tiszteletet mutathatja. Hiszen nem bántották őket, sőt, egészen szimpatikusak is voltak számára. Így, ha majd találkozik velük valaha, szívesen fogja látni a hatalmas lovagokat az asztalánál.
Eztán elköszön, és a fogadós felé is bólint egyet, s aztán egyedül vagy társaságban, de lassan a fogadó ajtajához sétál, és elhagyja az épületet.*
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-17 21:48:20
Üzenet elküldve: 2016-03-17 21:48:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
// Csipet csapat //
*A helyzet nem eszkalálódott, ami jó, mert a megmaradt helyiek sem szívesen verekednének élőkkel. Jelen helyzetben semmiképpen. Naltana megkapja a rendelését, majd a mogorva csapos visszazöttyen a helyére, és tovább morgolódik és pipázik. Egészen addig, amíg az egyik ficsúr, az elf, meg nem szólítja.*
- Ugyan milyen hírem lenne, he? *mereszti rá vörösben játszó, dülledt szemét a kérdezőre.*
- Köd, gonosz varázslat és járkáló holtak mindenütt. Most ugyan elkergettük őket, de azt mondják, hogy csak egy híd áll Arthenior felé. Én már csak a szekereimet várom, felpakolok és lelépek... csak hát... nem szívesen hagyom itt ezeket a kölyköket se. *int fejével a kint iszogató városőrök felé.*
- Bátor legények, de szinte egyetlen veterán tisztjük se maradt, senki. És Artheniorból nem jött se erősítés, se új Parancsnok. Még a barbárok se rohantak le minket, annyit se számítunk... *legyint végül, majd tovább pipázik maga elé meredve.*
*A helyzet nem eszkalálódott, ami jó, mert a megmaradt helyiek sem szívesen verekednének élőkkel. Jelen helyzetben semmiképpen. Naltana megkapja a rendelését, majd a mogorva csapos visszazöttyen a helyére, és tovább morgolódik és pipázik. Egészen addig, amíg az egyik ficsúr, az elf, meg nem szólítja.*
- Ugyan milyen hírem lenne, he? *mereszti rá vörösben játszó, dülledt szemét a kérdezőre.*
- Köd, gonosz varázslat és járkáló holtak mindenütt. Most ugyan elkergettük őket, de azt mondják, hogy csak egy híd áll Arthenior felé. Én már csak a szekereimet várom, felpakolok és lelépek... csak hát... nem szívesen hagyom itt ezeket a kölyköket se. *int fejével a kint iszogató városőrök felé.*
- Bátor legények, de szinte egyetlen veterán tisztjük se maradt, senki. És Artheniorból nem jött se erősítés, se új Parancsnok. Még a barbárok se rohantak le minket, annyit se számítunk... *legyint végül, majd tovább pipázik maga elé meredve.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-17 14:20:38
Üzenet elküldve: 2016-03-17 14:20:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Csipet csapat//
*Ő nem kételkedik abban, hogy a két óriás számottevő sikereket ér el a harcmezőn, bár ő nem gyakorlott a harcokban. Az íjászokat sosem tartotta nagy veszélynek, elvégre ha látható távolságban vannak, akkor egy felemelt bármivel talán ki lehet védeni a lövést, ha pedig látótávolságon kívül vannak, akkor talán nem lőnek olyan erőset hogy az átüsse a páncélt. Habár...*
-Vannak a holtaknak íjászaik? Értem én hogy régi harcosok vagy mifene, de... honnan szereznek íjat, nyilat? Csontokból?
*A mágia teljesen más kérdés, de mivel nem zavarták el a "hadicsel" megbeszélése közben, úgy érzi ő is beleszólhat. Máskülönben meg csak hallgatózna.
Valóban igen valószínűnek tűnik a mágia mint ellenséges ütőkártya, de... a karavánpihenőben biztos vannak/voltak mágusok, akik remélhetően elég erőteljesen lefoglalják ezt a hátsó gonosz hatalmat. Máskülönben ha ilyen erős mágiával állnak szemben, hogyan sikerült akár csak eddig tartani a falat?
A Krolm-dolog talán hatásosnak számíthat, de ha jól emlékezik, az óriások azt mondták egyik monológjukban (amire nem figyelt túlságosan) hogy harcban meghalni nekik dicsőség. Naltana sem akarja hogy odavesszenek, de bízik a férfiakban hogy túlélik. Legalábbis ezt mutatja kifelé.
A diskurálásba vélhetően többet nem folyik bele, csak teáját szürcsölgeti, és várja mikor lesz vége a halaszthatatlanul fontos dolgoknak. A halaszthatók ráérnek holnap.*
-És hogy fog telni a nap többi része? Tudjátok, mielőtt mindenki elmegy a maga dolgára.
*Mondhatni egy, a fogadósnak jövedelmező pár órát tervez, úgy hogy elfeledhessék a holtakat, és más rémségeket. Hisz ahogy látja, vagy látni véli, mindenkinek jól jönne ez...*
*Ő nem kételkedik abban, hogy a két óriás számottevő sikereket ér el a harcmezőn, bár ő nem gyakorlott a harcokban. Az íjászokat sosem tartotta nagy veszélynek, elvégre ha látható távolságban vannak, akkor egy felemelt bármivel talán ki lehet védeni a lövést, ha pedig látótávolságon kívül vannak, akkor talán nem lőnek olyan erőset hogy az átüsse a páncélt. Habár...*
-Vannak a holtaknak íjászaik? Értem én hogy régi harcosok vagy mifene, de... honnan szereznek íjat, nyilat? Csontokból?
*A mágia teljesen más kérdés, de mivel nem zavarták el a "hadicsel" megbeszélése közben, úgy érzi ő is beleszólhat. Máskülönben meg csak hallgatózna.
Valóban igen valószínűnek tűnik a mágia mint ellenséges ütőkártya, de... a karavánpihenőben biztos vannak/voltak mágusok, akik remélhetően elég erőteljesen lefoglalják ezt a hátsó gonosz hatalmat. Máskülönben ha ilyen erős mágiával állnak szemben, hogyan sikerült akár csak eddig tartani a falat?
A Krolm-dolog talán hatásosnak számíthat, de ha jól emlékezik, az óriások azt mondták egyik monológjukban (amire nem figyelt túlságosan) hogy harcban meghalni nekik dicsőség. Naltana sem akarja hogy odavesszenek, de bízik a férfiakban hogy túlélik. Legalábbis ezt mutatja kifelé.
A diskurálásba vélhetően többet nem folyik bele, csak teáját szürcsölgeti, és várja mikor lesz vége a halaszthatatlanul fontos dolgoknak. A halaszthatók ráérnek holnap.*
-És hogy fog telni a nap többi része? Tudjátok, mielőtt mindenki elmegy a maga dolgára.
*Mondhatni egy, a fogadósnak jövedelmező pár órát tervez, úgy hogy elfeledhessék a holtakat, és más rémségeket. Hisz ahogy látja, vagy látni véli, mindenkinek jól jönne ez...*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-17 13:18:11
Üzenet elküldve: 2016-03-17 13:18:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Csipet csapat//
*Nem tetszik neki ez a felesküdés dolog. Nagyvonalakban persze ugyanarra gondol, csak ez az eskütétel kényszerűvé tenné az egészet. Addig lesz valaki mellett amíg érdemesnek tartja rá, eskü ide vagy oda... A jövőt nem láthatja, ha Sylweran megőrül és gyerekeket kezd mészárolni, esküje akkor is hozzá kötné, ezért sosem tenne ilyen esküt. Meg tudja ítélni maga is hogy mi a helyes és mi a helytelen, senkinek nem akar csak azért engedelmeskedni mert megesküdött. Mert hát nála igenis komoly lenne a dolog, ha ő megesküszik valamire akkor az úgy lesz amíg csak él. Nem is foglalkozik inkább ezzel az egésszel, végeredményben semmi jelentősége hogy mit mondanak vagy mit nem, úgyis az elf mellett marad amíg az megtűri.*
- És jól meggondoltátok ti ezt?
*Folytatja Turwallal a beszélgetést.*
- Ha nem akadunk össze véletlenül, ketten bemasíroztok a vihar közepébe? Egyetlen íjász leterít mindkettőtöket, mielőtt bármi hasznosat tudnátok tenni. Meg hát...
*Tesz egy gyors pillantást a fogadóssal társalgó Sylweran felé.*
- Ahol a holtak kelnek fel ott varázslat munkálkodik. Egy mágus ellen mit tennétek ketten? Ne érts félre, nagyon is nemes dolog az amit kitaláltatok, de jól végiggondoltátok? Bátor dolog, igen de...
*Eltöpreng hogy mondja-e vagy sem ami épp az eszébe jutott, de végül mellette dönt.*
- Krolm mit szól majd hozzá ha feleslegesen, haszontalanul dobjátok el az életeteket? Sok év van még előttetek, sok jót tudnátok tenni, de amire most készültök az értelmetlen öngyilkosság.
*Erről van itt szó, mert hát bizonyára nem csak egyszerű harcosokból áll az élőholtak serege, akkor nem okoznának ilyen nehézségeket. Íjászok meg varázslók ellen pedig hiába nagyok, hiába erősek és hiába bánnak jól a fegyvereikkel, hamar a fűbe harapnának ketten. Hiszen seregek vesztek oda, mit tehetnének ketten, vagy négyen ennek az egésznek a közepében? Igyekszik úgy beszélni hogy az aggódás hallatsszon ki belőle, végül is ez áll az egész hátterében. Saját életét is félti persze, de ha végre találkozott két fajtabelivel, nem szívesen veszítené el őket sem.*
*Nem tetszik neki ez a felesküdés dolog. Nagyvonalakban persze ugyanarra gondol, csak ez az eskütétel kényszerűvé tenné az egészet. Addig lesz valaki mellett amíg érdemesnek tartja rá, eskü ide vagy oda... A jövőt nem láthatja, ha Sylweran megőrül és gyerekeket kezd mészárolni, esküje akkor is hozzá kötné, ezért sosem tenne ilyen esküt. Meg tudja ítélni maga is hogy mi a helyes és mi a helytelen, senkinek nem akar csak azért engedelmeskedni mert megesküdött. Mert hát nála igenis komoly lenne a dolog, ha ő megesküszik valamire akkor az úgy lesz amíg csak él. Nem is foglalkozik inkább ezzel az egésszel, végeredményben semmi jelentősége hogy mit mondanak vagy mit nem, úgyis az elf mellett marad amíg az megtűri.*
- És jól meggondoltátok ti ezt?
*Folytatja Turwallal a beszélgetést.*
- Ha nem akadunk össze véletlenül, ketten bemasíroztok a vihar közepébe? Egyetlen íjász leterít mindkettőtöket, mielőtt bármi hasznosat tudnátok tenni. Meg hát...
*Tesz egy gyors pillantást a fogadóssal társalgó Sylweran felé.*
- Ahol a holtak kelnek fel ott varázslat munkálkodik. Egy mágus ellen mit tennétek ketten? Ne érts félre, nagyon is nemes dolog az amit kitaláltatok, de jól végiggondoltátok? Bátor dolog, igen de...
*Eltöpreng hogy mondja-e vagy sem ami épp az eszébe jutott, de végül mellette dönt.*
- Krolm mit szól majd hozzá ha feleslegesen, haszontalanul dobjátok el az életeteket? Sok év van még előttetek, sok jót tudnátok tenni, de amire most készültök az értelmetlen öngyilkosság.
*Erről van itt szó, mert hát bizonyára nem csak egyszerű harcosokból áll az élőholtak serege, akkor nem okoznának ilyen nehézségeket. Íjászok meg varázslók ellen pedig hiába nagyok, hiába erősek és hiába bánnak jól a fegyvereikkel, hamar a fűbe harapnának ketten. Hiszen seregek vesztek oda, mit tehetnének ketten, vagy négyen ennek az egésznek a közepében? Igyekszik úgy beszélni hogy az aggódás hallatsszon ki belőle, végül is ez áll az egész hátterében. Saját életét is félti persze, de ha végre találkozott két fajtabelivel, nem szívesen veszítené el őket sem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746