Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 116 (2301. - 2307. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2288-2307
2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 21:30:48
Üzenet elküldve: 2025-03-14 21:30:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Pedig kellene, nem sűrűn szokott szépeket álmodni, és legfőképpen emlékezni rájuk, de így még esélye sem volt, hogy az álmot így kirázta a szeméből.
Ezek nem is igazán kérdések, leginkább hangosan gondolkodik, ahogy igyekszik álmosan felfogni a férfi szavait, ezért is reagál így későn a hírre. Az ismétlés úgy érződik számára, mint az utolsó szögek a koporsóján, amiket minden egyes türelmetlen hanglejtésével suhint meg a férfi. Szinte a hideg verejték folyik le a hátáról ezek hallatán. A szoba sarkán befordulva, még elkapja a másik mondatát, de válaszolni, csak azután fog tudni, hogy felöltözött, mert valóban nem akarja húzni az idejét, minden perc számít.
A hajkoronájáért pedig igazán nagy kár lenne, Mai is meg Trylnor is megsiratná, na meg persze saját maga is. Nem is véletlenül nem akart rákérdezni, és jól is tette. Talán csak most kezdi igazán kapiskálni, hogy Grael idegein táncolt az előző este. Pedig ő csak kíváncsi volt, ártó szándék még véletlenül sem fordult meg fejében. Nem is érti a férfi szigorát.
Amint táskájához lép, hogy azt felvegye, egy pillanatra meg is lepődik, hogy mennyire könnyű az. Már kezdi elképzelni, hogy játék könnyedséggel fog majd repülni a Rezidencia irányába. Csak azután, hogy már hátát fordítaná a csomagnak, hogy azt oda lendítse, érzi, hogy az még bizony emelkedik fel a magasba. Csodálkozva fordul annak haladási irányába, meglátva, hogy a férfi emeli azt fel hátára. Majd ekkor éri igazán a hideg zuhany.*
-Grael kérlek, hazamegyek egyedül, ígérem!
*Könyörög még neki, szép szavakkal remélve, hathat a másikra, persze, hogy mutassa ő bizony engedelmeskedik, de muszáj valamelyest egyedül cselekednie, ha nem akar saját fejére bajt hozni.
Kabátját ő is veszi, az ajtón kilépve pedig egy hatalmas ölelésben részesíti Deres barátját, aki aggodalmasan kezdi el arcát nyaldosni. Csitítgatja egy keveset, majd az újonnani megszólításra utoljára még szépen kéri Graelt.*
-Grael, kérlek! Ne tedd ezt, ha rájönnek nagy bajban leszek, és miattad jöttem ide titokban! Nem mondhattam el, hogy hova jövök! Kérlek!
*Szedi a lábait irdatlanul a másik mellett, kezével pedig óvatosan annak kabátjának száráért nyúl, hogy gyengéden húzogassa azt, hogy figyeljen rá. Fejében persze a lehetőségeit kutatja, mihez fordulhatna még.*
*Pedig kellene, nem sűrűn szokott szépeket álmodni, és legfőképpen emlékezni rájuk, de így még esélye sem volt, hogy az álmot így kirázta a szeméből.
Ezek nem is igazán kérdések, leginkább hangosan gondolkodik, ahogy igyekszik álmosan felfogni a férfi szavait, ezért is reagál így későn a hírre. Az ismétlés úgy érződik számára, mint az utolsó szögek a koporsóján, amiket minden egyes türelmetlen hanglejtésével suhint meg a férfi. Szinte a hideg verejték folyik le a hátáról ezek hallatán. A szoba sarkán befordulva, még elkapja a másik mondatát, de válaszolni, csak azután fog tudni, hogy felöltözött, mert valóban nem akarja húzni az idejét, minden perc számít.
A hajkoronájáért pedig igazán nagy kár lenne, Mai is meg Trylnor is megsiratná, na meg persze saját maga is. Nem is véletlenül nem akart rákérdezni, és jól is tette. Talán csak most kezdi igazán kapiskálni, hogy Grael idegein táncolt az előző este. Pedig ő csak kíváncsi volt, ártó szándék még véletlenül sem fordult meg fejében. Nem is érti a férfi szigorát.
Amint táskájához lép, hogy azt felvegye, egy pillanatra meg is lepődik, hogy mennyire könnyű az. Már kezdi elképzelni, hogy játék könnyedséggel fog majd repülni a Rezidencia irányába. Csak azután, hogy már hátát fordítaná a csomagnak, hogy azt oda lendítse, érzi, hogy az még bizony emelkedik fel a magasba. Csodálkozva fordul annak haladási irányába, meglátva, hogy a férfi emeli azt fel hátára. Majd ekkor éri igazán a hideg zuhany.*
-Grael kérlek, hazamegyek egyedül, ígérem!
*Könyörög még neki, szép szavakkal remélve, hathat a másikra, persze, hogy mutassa ő bizony engedelmeskedik, de muszáj valamelyest egyedül cselekednie, ha nem akar saját fejére bajt hozni.
Kabátját ő is veszi, az ajtón kilépve pedig egy hatalmas ölelésben részesíti Deres barátját, aki aggodalmasan kezdi el arcát nyaldosni. Csitítgatja egy keveset, majd az újonnani megszólításra utoljára még szépen kéri Graelt.*
-Grael, kérlek! Ne tedd ezt, ha rájönnek nagy bajban leszek, és miattad jöttem ide titokban! Nem mondhattam el, hogy hova jövök! Kérlek!
*Szedi a lábait irdatlanul a másik mellett, kezével pedig óvatosan annak kabátjának száráért nyúl, hogy gyengéden húzogassa azt, hogy figyeljen rá. Fejében persze a lehetőségeit kutatja, mihez fordulhatna még.*
2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 20:27:05
Üzenet elküldve: 2025-03-14 20:27:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Cseppet sem érez lelkiismeretfurdalást amiatt, hogy nem hagyja, hogy Szikra édes álmait aludja tovább. Miután a gyerek a tegnapi egyezségük alapján számára már egyáltalán nem hasznos, nem is akarja, hogy a nyakán maradjon. Feszültnek érzi magát, és meg akar tőle szabadulni, mielőtt még olyasmit tenne, amit később megbánna. A kérdések persze rögtön elkezdenek árvízként zúdulni rá, ahogy ébredés után visszaköltözik az erő a kis testbe. Igyekszik állni a sarat.*
- Öltözz! Reggeli, aztán hazaviszlek. *Ismétli el tettetett türelemmel, amit az előbb mondott. Az ezt követő „nem”-re úgy érzi magát, mintha fejbe vágták volna egy hatalmas kalapáccsal. Nem akar most ellenkezést hallani, nem akar magyarázni sem semmit. Szikra csak csinálja, amit mond neki, és hadd lehessen végre újra magányos. Olyan nagy kérés ez?*
- Akkor nem kellett volna elszöknöd. *Ezt már csak Szikra hátának mondja, aki közben elrohan felöltözni. Legalább tényleg nem húzza az időt. Helyes döntés, hogy nem kéri meg még arra is, hogy fonja be a haját. Egészen biztosan felidegesítené magát miatta, és fonatok helyett inkább kitépkedné szegény kislány hajszálait dühében.
Mikor a lány visszaér, és megpróbálja felvenni a számára nehéz táskát, helyette Grael emeli azt le játszi könnyedséggel az asztalról, és nem is adja oda neki, jelezve, hogy azt ő fogja vinni.*
- Ha nem akarsz enni, ám legyen. Akkor most elkísérlek az árvaházba, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tényleg oda mész vissza, és nem újabb kalandokra indulsz. *Jelenti ki határozottan. Nem tűr ellentmondást. Az lesz, amit ő mond. Elmennek az egykori kúriához, és át fogja adni a lányt a nevelőknek.
Felveszi még a kabátját, majd remélhetőleg együtt kimennek a házból, ahol Szikra és Deres újra egymásra találhatnak, míg a férfi bezárja maga mögött a ház ajtaját.*
- Gyere! *Mondja, miután a zsebeibe csúsztatta a kulcsokat, és elindul az utcán az árvaház felé. Közben, ha akar, Szikra még próbálkozhat meggyőzni őt arról, hogy talán mégse buktassa le őt a nevelői előtt.*
*Cseppet sem érez lelkiismeretfurdalást amiatt, hogy nem hagyja, hogy Szikra édes álmait aludja tovább. Miután a gyerek a tegnapi egyezségük alapján számára már egyáltalán nem hasznos, nem is akarja, hogy a nyakán maradjon. Feszültnek érzi magát, és meg akar tőle szabadulni, mielőtt még olyasmit tenne, amit később megbánna. A kérdések persze rögtön elkezdenek árvízként zúdulni rá, ahogy ébredés után visszaköltözik az erő a kis testbe. Igyekszik állni a sarat.*
- Öltözz! Reggeli, aztán hazaviszlek. *Ismétli el tettetett türelemmel, amit az előbb mondott. Az ezt követő „nem”-re úgy érzi magát, mintha fejbe vágták volna egy hatalmas kalapáccsal. Nem akar most ellenkezést hallani, nem akar magyarázni sem semmit. Szikra csak csinálja, amit mond neki, és hadd lehessen végre újra magányos. Olyan nagy kérés ez?*
- Akkor nem kellett volna elszöknöd. *Ezt már csak Szikra hátának mondja, aki közben elrohan felöltözni. Legalább tényleg nem húzza az időt. Helyes döntés, hogy nem kéri meg még arra is, hogy fonja be a haját. Egészen biztosan felidegesítené magát miatta, és fonatok helyett inkább kitépkedné szegény kislány hajszálait dühében.
Mikor a lány visszaér, és megpróbálja felvenni a számára nehéz táskát, helyette Grael emeli azt le játszi könnyedséggel az asztalról, és nem is adja oda neki, jelezve, hogy azt ő fogja vinni.*
- Ha nem akarsz enni, ám legyen. Akkor most elkísérlek az árvaházba, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tényleg oda mész vissza, és nem újabb kalandokra indulsz. *Jelenti ki határozottan. Nem tűr ellentmondást. Az lesz, amit ő mond. Elmennek az egykori kúriához, és át fogja adni a lányt a nevelőknek.
Felveszi még a kabátját, majd remélhetőleg együtt kimennek a házból, ahol Szikra és Deres újra egymásra találhatnak, míg a férfi bezárja maga mögött a ház ajtaját.*
- Gyere! *Mondja, miután a zsebeibe csúsztatta a kulcsokat, és elindul az utcán az árvaház felé. Közben, ha akar, Szikra még próbálkozhat meggyőzni őt arról, hogy talán mégse buktassa le őt a nevelői előtt.*
2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 17:22:59
Üzenet elküldve: 2025-03-14 17:22:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Szóban nagyjából lebeszélik, hogy a következő alkalommal elkíséri majd az ork a gyűjtő körútjára. Ennek még jó vége is lehet. Wrexan elégedettnek mondhatja magát. Közben elkészül a vándorebéd, amit visszautasít. Elég volt belőle egy időre, majd az erdőben kénytelen lesz enni úgyis. Na nem mintha nem szeretné, de azért mindig se jó azt enni. Eközben még néhány összetevő is előkerül arról a listáról. Gondolkodik egy darabig a tételeken.*
- Legyen kerek 100 arany.* Ez még kedvezőbb ajánlat, mint az eddigi, szinte már majdnem meg sem éri, de ez amolyan befektetés lesz. Meglátja, hogy mit lehet majd kihozni belőle. Lehet a jövőben felhasználja az alkímia tudását és maga is készít majd alap italokat. Előkészíti a növényeket hamar, aztán át is adja a férfinak.*
// Átad 1 Napos TymkoltTarghed Cagon részére
. Átad 1 Fehér KvartantTarghed Cagon részére . Átad 2 BűzgombatTarghed Cagon részére . Átad 2 Mérges CyroldtTarghed Cagon részére . Átad 3 Barna GubistTarghed Cagon részére . //
* Szóban nagyjából lebeszélik, hogy a következő alkalommal elkíséri majd az ork a gyűjtő körútjára. Ennek még jó vége is lehet. Wrexan elégedettnek mondhatja magát. Közben elkészül a vándorebéd, amit visszautasít. Elég volt belőle egy időre, majd az erdőben kénytelen lesz enni úgyis. Na nem mintha nem szeretné, de azért mindig se jó azt enni. Eközben még néhány összetevő is előkerül arról a listáról. Gondolkodik egy darabig a tételeken.*
- Legyen kerek 100 arany.* Ez még kedvezőbb ajánlat, mint az eddigi, szinte már majdnem meg sem éri, de ez amolyan befektetés lesz. Meglátja, hogy mit lehet majd kihozni belőle. Lehet a jövőben felhasználja az alkímia tudását és maga is készít majd alap italokat. Előkészíti a növényeket hamar, aztán át is adja a férfinak.*
// Átad 1 Napos TymkoltTarghed Cagon részére
. Átad 1 Fehér KvartantTarghed Cagon részére . Átad 2 BűzgombatTarghed Cagon részére . Átad 2 Mérges CyroldtTarghed Cagon részére . Átad 3 Barna GubistTarghed Cagon részére . //
2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 16:01:00
Üzenet elküldve: 2025-03-14 16:01:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Ha önös érdek, ha nem, Ő örül annak, hogy a hatalmas ágyban nem egyedül kell aludnia. Ha kis piszok módon ki is használja a férfi "kedvességét" ez csak a minimum amit a másik érdemel tetteiért. A kis rúgások és ütések a rossz álmok közepette, pedig csak a cseresznye a desszert tetején. Hogy valóban a férfi istene küldte Szikrát azért, hogy valamiért büntesse, ki tudja. Az összes isten útja kifürkészhetetlen.
De neki vannak nagyobb bajai is mintsem a másik, hogy panaszkodik jelenléte miatt, az őt gyötrő álmok szorítása sokkalta rosszabb, mintsem megosztani egy aprósággal az ágyat. Ha végig simított volna arcán kedvesen, vagy átkarolta volna, hogy nyugodtan aludjon az egész lehet meg sem történt volna, ha pedig úgy dönt nem alszik mellette, még lehet ez csak rosszabb lett volna, ki tudja. Ami biztos, az éjszakát mind a ketten átvészelték.
A reggelt pedig a kicsi Szikra lustálkodva töltené, mert erejét bőven elhasználta az előző két nap folyamán.
Már már édes álmok is kezdik Őt vigasztalni a sok rossz után, de hirtelen egy határozottabb mozgást érez, sőt a másik karja mintha picit repítené is, persze nem sokat, de épp annyit, hogy neki forduljon a falnak, egy halkabb puffanással. Még szerencse a rá takart ágynemű ezt tompította.
Homályos tekintettel, lekotorva magáról a takarót néz közbe, mégis mi történhetett. Mire fel eszmél, már Graelt látja újból maga előtt, útra készen állva. Szikra szemét kezdi el dörzsölgetni, ahogy négykézláb az ágyból feltápászkodva hallgatja a másikat.*
-Öltözzek? Reggeli? Hazaviszel?
*Pislog még félálomban szinte, majd a felismerés hirtelen megütközik fejében. Szemei szinte azonnal kirepednek, és szemöldöke magasra szökik.*
-Nem!
*Pattan ki az ágyból, kiegyenesedve mint egy szög, fejét pedig nem-legesen rázza.*
-Majd vissza osonok, amikor tanítás van. Nem szeretném, hogy tudják elszöktem.
*Magyarázza helyzetét, de nem is vesztegelni tovább az időt, el is siet a maradék ruháiért, amit hamar magára is ölt, egész jól megszáradtak, már érintésre picit még hidegek. Kicsit ki is rázza őt a hideg, mikor megérzi magán a nadrág hűvös anyagát. Megigazítja a kócos fonott fürtöket, bár most nincs arra ideje, hogy az egészet újra fonja. Graelt pedig biztos nem fogja megkérdezni, valahogy érzi, a tegnapi beszélgetésük után, az lenne az utolsó csepp a pohárban.
Siet is vissza a másikhoz, hogy felkapja a nehéz táskáját, a reggeli sem olyan fontos, kibírja majd vacsoráig. Most az a fontos, hogy ha az árvaházhoz ér majd, akkor jó időt fogjon ki, hogy ne lássa őt senki sem mikor visszaoson, a többit pedig majd kibeszéli valahogy.*
*Ha önös érdek, ha nem, Ő örül annak, hogy a hatalmas ágyban nem egyedül kell aludnia. Ha kis piszok módon ki is használja a férfi "kedvességét" ez csak a minimum amit a másik érdemel tetteiért. A kis rúgások és ütések a rossz álmok közepette, pedig csak a cseresznye a desszert tetején. Hogy valóban a férfi istene küldte Szikrát azért, hogy valamiért büntesse, ki tudja. Az összes isten útja kifürkészhetetlen.
De neki vannak nagyobb bajai is mintsem a másik, hogy panaszkodik jelenléte miatt, az őt gyötrő álmok szorítása sokkalta rosszabb, mintsem megosztani egy aprósággal az ágyat. Ha végig simított volna arcán kedvesen, vagy átkarolta volna, hogy nyugodtan aludjon az egész lehet meg sem történt volna, ha pedig úgy dönt nem alszik mellette, még lehet ez csak rosszabb lett volna, ki tudja. Ami biztos, az éjszakát mind a ketten átvészelték.
A reggelt pedig a kicsi Szikra lustálkodva töltené, mert erejét bőven elhasználta az előző két nap folyamán.
Már már édes álmok is kezdik Őt vigasztalni a sok rossz után, de hirtelen egy határozottabb mozgást érez, sőt a másik karja mintha picit repítené is, persze nem sokat, de épp annyit, hogy neki forduljon a falnak, egy halkabb puffanással. Még szerencse a rá takart ágynemű ezt tompította.
Homályos tekintettel, lekotorva magáról a takarót néz közbe, mégis mi történhetett. Mire fel eszmél, már Graelt látja újból maga előtt, útra készen állva. Szikra szemét kezdi el dörzsölgetni, ahogy négykézláb az ágyból feltápászkodva hallgatja a másikat.*
-Öltözzek? Reggeli? Hazaviszel?
*Pislog még félálomban szinte, majd a felismerés hirtelen megütközik fejében. Szemei szinte azonnal kirepednek, és szemöldöke magasra szökik.*
-Nem!
*Pattan ki az ágyból, kiegyenesedve mint egy szög, fejét pedig nem-legesen rázza.*
-Majd vissza osonok, amikor tanítás van. Nem szeretném, hogy tudják elszöktem.
*Magyarázza helyzetét, de nem is vesztegelni tovább az időt, el is siet a maradék ruháiért, amit hamar magára is ölt, egész jól megszáradtak, már érintésre picit még hidegek. Kicsit ki is rázza őt a hideg, mikor megérzi magán a nadrág hűvös anyagát. Megigazítja a kócos fonott fürtöket, bár most nincs arra ideje, hogy az egészet újra fonja. Graelt pedig biztos nem fogja megkérdezni, valahogy érzi, a tegnapi beszélgetésük után, az lenne az utolsó csepp a pohárban.
Siet is vissza a másikhoz, hogy felkapja a nehéz táskáját, a reggeli sem olyan fontos, kibírja majd vacsoráig. Most az a fontos, hogy ha az árvaházhoz ér majd, akkor jó időt fogjon ki, hogy ne lássa őt senki sem mikor visszaoson, a többit pedig majd kibeszéli valahogy.*
2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 10:05:03
Üzenet elküldve: 2025-03-14 10:05:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* A férfi talán még el is hiteti, hogy a termetes ork képes védelmet nyújtani a másiknak, s ezáltal könnyebben fogadja el a részvétét a dolgokban. Bár biztos jobban ért a kardokhoz, mint az ork, neki is csak dísznek lóg a kardján az a penge, amolyan elrettentő jelleggel, ha nem lenne elég maga az arca! *
- Ez még mindkettőnk számára is előnyös lehet!
* Teszi a férfi ajánlatának a végére. Egyelőre minden növény az ő ölébe landol, ha egy részéért nem kell fizetni, akkor az csak plusz. *
- Te tudod!
* Mondja, majd megeszi az edény tartalmát, úgysem evett semmit a mai nap, legalább ezt is letudta egyelőre! Valóban nem a legkellemesebb étkek közé sorolná be, ha be kellene valahova, de az erdőmélyén csak ezt fogják kapni, ha nem visznek magukkal, vagy ha kifogynak. Szóval nem engedhetik meg maguknak a válogatást. *
- A pillanatban még nem sietős, ám az idő nagyon gyorsan közeledik, hogy felmutassak valamit a partnereknek! Mindenképp előre lesz szólva, senki sem szeretne olyan meglepetést kapni, hogy már aznap mennie kelljen az erdőbe!
* Közben elővesz egy fiolát és a lepárló nyílásához helyezi azt. Ugyan lassan csöpög, de hamar meg fog telni. Közben a kapott papírost lehelyezi az asztalra, majd tollával aláhúz néhány dolgot és még számokat is ír melléjük. Amint végez, átnyújtja férfinak a papírt. *
- Ezeket szeretném még hirtelen megvásárolni!
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
* A férfi talán még el is hiteti, hogy a termetes ork képes védelmet nyújtani a másiknak, s ezáltal könnyebben fogadja el a részvétét a dolgokban. Bár biztos jobban ért a kardokhoz, mint az ork, neki is csak dísznek lóg a kardján az a penge, amolyan elrettentő jelleggel, ha nem lenne elég maga az arca! *
- Ez még mindkettőnk számára is előnyös lehet!
* Teszi a férfi ajánlatának a végére. Egyelőre minden növény az ő ölébe landol, ha egy részéért nem kell fizetni, akkor az csak plusz. *
- Te tudod!
* Mondja, majd megeszi az edény tartalmát, úgysem evett semmit a mai nap, legalább ezt is letudta egyelőre! Valóban nem a legkellemesebb étkek közé sorolná be, ha be kellene valahova, de az erdőmélyén csak ezt fogják kapni, ha nem visznek magukkal, vagy ha kifogynak. Szóval nem engedhetik meg maguknak a válogatást. *
- A pillanatban még nem sietős, ám az idő nagyon gyorsan közeledik, hogy felmutassak valamit a partnereknek! Mindenképp előre lesz szólva, senki sem szeretne olyan meglepetést kapni, hogy már aznap mennie kelljen az erdőbe!
* Közben elővesz egy fiolát és a lepárló nyílásához helyezi azt. Ugyan lassan csöpög, de hamar meg fog telni. Közben a kapott papírost lehelyezi az asztalra, majd tollával aláhúz néhány dolgot és még számokat is ír melléjük. Amint végez, átnyújtja férfinak a papírt. *
- Ezeket szeretném még hirtelen megvásárolni!
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-14 06:37:28
Üzenet elküldve: 2025-03-14 06:37:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Csak és kizárólag a saját kényelme miatt hajlandó befeküdni Szikra mellé az ágyba. Semmi más oka nincs, az égvilágon semmi. Hát hogyan is lenne? Az egyetlen személy, akit hajlandó lett volna átölelni azért, mert félt, vagy szomorú volt, már elhagyta, másnak pedig nem jár belőle. Így hát a tisztes távolságot is megköveteli, amit a kislány több, mint betart azzal, hogy egészen a falhoz passzírozza magát, mintha úgy nagyobb biztonságban érezné magát.
Ezt követően az ágyban fekve már könnyebben alszik el ő is, de a zavartalan álma nem tarthat sokáig, mert Szikra teste hiába kicsi, a ficánkolását megérzi az ágy másik oldalán, és egyébként is, ő teljes csendben tud csak aludni, de emiatt még nem ébred fel, csupán arra riad fel, hogy egy kis láb, ám annál nagyobb erővel rúg a bordái közé. Néhány pillanatba beletelik, mire félálomban rájön, hogy mi a búbánat volt ez, és, hogy amit most lát, azt már látta máskor is. Nem is olyan régen, ráadásul pont ebben az ágyban.*
~Ó Sa'Tereth baszd meg, hogy miért kínzod mindet az én káromra…~ *Temeti kezeibe az arcát. Nem hiszi el, ami vele történik. Rosszabb, mint egy elcseszett komédia, aminek ő a főszereplője. Beállít hozzá egy hülye picsa, aki először az észt osztja neki, majd közli, hogy veszélyben az élete, és kikönyörgi a segítségét, emiatt hirtelen egy hazug kapcsolatban találja magát. Azóta képtelen kiverni a fejéből a lányt. A félvér az ágyában kötött ki, kétszer is, és az is motyogott álmában. Most meg pontosan ugyanez történik kicsiben. Az életveszélyen, a kapcsolaton és az ágyas részen kívül szerencsére…*
~Az eszem megáll…~ *Morgolódik, de csak halkan. Nem ébreszti fel Szikrát, csupán a nyakáig visszahúzza rá a takarót, amit a mocorgás közben sikerült lerugdosnia magáról. Kimegy inni egy pohár vizet, majd visszafekszik. Hála az isteneknek, a háború alábbhagy, így el tud aludni újra, hajnalban azonban úgy ébred meg megint, hogy érzi, valami melegíti a hátát. Oldalra fordul, csoda, hogy nem nyomja agyon szegény kis elfet, mert időben konstatálja, hogy az bizony megszegte a lefektetett területi határok szabályait. Egyelőre nem törődik vele, alszik tovább, de mikor reggel rendesen felébred, akkor már annál is közelebb, a mellkasán véli felfedezni a kócos hajtincseket.*
- Ehh… na nem… ezt már nem… *Egy erősebb mozdulattal dobja le magáról szegényt, majd kipattan az ágyból, és sietősen távozik. Megmosakszik, felöltözik, és csak ezután megy vissza újra a szobába. Megáll az ajtóban.*
- Hé! Ébredj! Öltözz fel! Megreggelizel, aztán hazaviszlek az árvaházba. *Elég volt. Egy kölyöknek semmi keresnivalója az ő házában, az ő ágyában, a mellkasán meg főleg. Muszáj lesz felvilágosítani az anyját, ha a hercegnő méltóztatik egyszer hazajönni, hogy az egy dolog, hogy hazudnak Szikrának is, de van, ami már több a soknál.*
*Csak és kizárólag a saját kényelme miatt hajlandó befeküdni Szikra mellé az ágyba. Semmi más oka nincs, az égvilágon semmi. Hát hogyan is lenne? Az egyetlen személy, akit hajlandó lett volna átölelni azért, mert félt, vagy szomorú volt, már elhagyta, másnak pedig nem jár belőle. Így hát a tisztes távolságot is megköveteli, amit a kislány több, mint betart azzal, hogy egészen a falhoz passzírozza magát, mintha úgy nagyobb biztonságban érezné magát.
Ezt követően az ágyban fekve már könnyebben alszik el ő is, de a zavartalan álma nem tarthat sokáig, mert Szikra teste hiába kicsi, a ficánkolását megérzi az ágy másik oldalán, és egyébként is, ő teljes csendben tud csak aludni, de emiatt még nem ébred fel, csupán arra riad fel, hogy egy kis láb, ám annál nagyobb erővel rúg a bordái közé. Néhány pillanatba beletelik, mire félálomban rájön, hogy mi a búbánat volt ez, és, hogy amit most lát, azt már látta máskor is. Nem is olyan régen, ráadásul pont ebben az ágyban.*
~Ó Sa'Tereth baszd meg, hogy miért kínzod mindet az én káromra…~ *Temeti kezeibe az arcát. Nem hiszi el, ami vele történik. Rosszabb, mint egy elcseszett komédia, aminek ő a főszereplője. Beállít hozzá egy hülye picsa, aki először az észt osztja neki, majd közli, hogy veszélyben az élete, és kikönyörgi a segítségét, emiatt hirtelen egy hazug kapcsolatban találja magát. Azóta képtelen kiverni a fejéből a lányt. A félvér az ágyában kötött ki, kétszer is, és az is motyogott álmában. Most meg pontosan ugyanez történik kicsiben. Az életveszélyen, a kapcsolaton és az ágyas részen kívül szerencsére…*
~Az eszem megáll…~ *Morgolódik, de csak halkan. Nem ébreszti fel Szikrát, csupán a nyakáig visszahúzza rá a takarót, amit a mocorgás közben sikerült lerugdosnia magáról. Kimegy inni egy pohár vizet, majd visszafekszik. Hála az isteneknek, a háború alábbhagy, így el tud aludni újra, hajnalban azonban úgy ébred meg megint, hogy érzi, valami melegíti a hátát. Oldalra fordul, csoda, hogy nem nyomja agyon szegény kis elfet, mert időben konstatálja, hogy az bizony megszegte a lefektetett területi határok szabályait. Egyelőre nem törődik vele, alszik tovább, de mikor reggel rendesen felébred, akkor már annál is közelebb, a mellkasán véli felfedezni a kócos hajtincseket.*
- Ehh… na nem… ezt már nem… *Egy erősebb mozdulattal dobja le magáról szegényt, majd kipattan az ágyból, és sietősen távozik. Megmosakszik, felöltözik, és csak ezután megy vissza újra a szobába. Megáll az ajtóban.*
- Hé! Ébredj! Öltözz fel! Megreggelizel, aztán hazaviszlek az árvaházba. *Elég volt. Egy kölyöknek semmi keresnivalója az ő házában, az ő ágyában, a mellkasán meg főleg. Muszáj lesz felvilágosítani az anyját, ha a hercegnő méltóztatik egyszer hazajönni, hogy az egy dolog, hogy hazudnak Szikrának is, de van, ami már több a soknál.*
2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-13 19:31:37
Üzenet elküldve: 2025-03-13 19:31:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
*Miután a pénz és az összetevők gazdát cserélnek kezdődik el az igazi munka. Az ork szakszerűen hozzákészül a dolgokhoz. Wrexan valóban nagyot nézne, ha amaz a napsót csak úgy kézzel törné össze. Saját kezén tapasztalta meg, hogy milyen rossz ötlet a kellemesen meleg kövekkel játszadozni. Utána nem győzte kezelni a kipirosodott bőrét.*
- Nincs ellenemre. Főleg, ha Erdőmélye a cél. Nem szívesen teszem be oda egyedül a lábam. Viszont, ha bérelnem kell kísérőt az nagyban megdrágítaná az alapanyagok árát. Ha úgyis alapanyagokra van szüksége, akkor a segítségért akár fizethetek is velük pluszba a maga által begyűjtött növényeken felül.* Más talán visszautasítana egy ilyen ajánlatott lévén, hogy a vevő ne akarjon már közvetlenül beszerzővé válni, de nem félti az üzletet a fiú. Tisztában vele, hogy ahogy ő ért az alkímiához, úgy más is érthet a gyűjtögetéshez. Csak amíg ő nem tudja annyira az alkímia mélyebb titkait, addig más se fogja csak úgy a gyűjtögetését. Közben a só porrá változik a gondos kezek munkája alatt. Ezután feloldja Cagon egy kis szeszben. Logikus, így rögtön oldatként könnyebben fog vegyülni mással. Aztán nekilát egy ismerős recept elkészítésének, amit majd Wrexan udvariasan visszautasít.*
- Köszönöm, de nem kérek. Jómagam is készítettem ilyet, és hát az utóbbi napokban ezt éve kicsit sok volt.* A gubisoknak legalább ennyi haszna van. Így könnyedén tud magával ételt vinni, ami tápláló és egyben baromi olcsó.*
- Ha jól gondolom állóképesség italokat akart volna előállítani. Az a két hiányzó anyag emlékeim szerint arra is felhasználható. Ha Erdőmélyére megyünk, akkor érdemes lesz minél többet begyűjteni a helyi alapanyagokból. Nem tudom mennyire fontosak ezek ön számára, de ha gondolja, akár a napokban elmehetünk. Csak közölje a szándékot pár nappal előtte, hogy legyen idő rendesen felkészülni a kiutazásra.* Ajánlja fel, de nem fogja erőltetni a dolgot. A nem túl távoli jövőben úgyis el fog menni oda, neki aztán mindegy, hogy elébb vagy inkább utóbb.*
- Mennyire jártas az alkímia mélységeiben? Van néhány kifejezetten ritka és értékes növényem, amit saját felhasználásra tervezek majd feldolgozni, de kifejezetten nagy odafigyelést igénylő a folyamat, mivel borzasztóan nehezen beszerezhető és ritka növényekről van szó.* Hozakodik elő a kérdéssel. Talán még egy előnyös üzletet is tudnának kötni, ha Cagon vevő a dologra és persze meg van neki a kellő tudása.*
*Miután a pénz és az összetevők gazdát cserélnek kezdődik el az igazi munka. Az ork szakszerűen hozzákészül a dolgokhoz. Wrexan valóban nagyot nézne, ha amaz a napsót csak úgy kézzel törné össze. Saját kezén tapasztalta meg, hogy milyen rossz ötlet a kellemesen meleg kövekkel játszadozni. Utána nem győzte kezelni a kipirosodott bőrét.*
- Nincs ellenemre. Főleg, ha Erdőmélye a cél. Nem szívesen teszem be oda egyedül a lábam. Viszont, ha bérelnem kell kísérőt az nagyban megdrágítaná az alapanyagok árát. Ha úgyis alapanyagokra van szüksége, akkor a segítségért akár fizethetek is velük pluszba a maga által begyűjtött növényeken felül.* Más talán visszautasítana egy ilyen ajánlatott lévén, hogy a vevő ne akarjon már közvetlenül beszerzővé válni, de nem félti az üzletet a fiú. Tisztában vele, hogy ahogy ő ért az alkímiához, úgy más is érthet a gyűjtögetéshez. Csak amíg ő nem tudja annyira az alkímia mélyebb titkait, addig más se fogja csak úgy a gyűjtögetését. Közben a só porrá változik a gondos kezek munkája alatt. Ezután feloldja Cagon egy kis szeszben. Logikus, így rögtön oldatként könnyebben fog vegyülni mással. Aztán nekilát egy ismerős recept elkészítésének, amit majd Wrexan udvariasan visszautasít.*
- Köszönöm, de nem kérek. Jómagam is készítettem ilyet, és hát az utóbbi napokban ezt éve kicsit sok volt.* A gubisoknak legalább ennyi haszna van. Így könnyedén tud magával ételt vinni, ami tápláló és egyben baromi olcsó.*
- Ha jól gondolom állóképesség italokat akart volna előállítani. Az a két hiányzó anyag emlékeim szerint arra is felhasználható. Ha Erdőmélyére megyünk, akkor érdemes lesz minél többet begyűjteni a helyi alapanyagokból. Nem tudom mennyire fontosak ezek ön számára, de ha gondolja, akár a napokban elmehetünk. Csak közölje a szándékot pár nappal előtte, hogy legyen idő rendesen felkészülni a kiutazásra.* Ajánlja fel, de nem fogja erőltetni a dolgot. A nem túl távoli jövőben úgyis el fog menni oda, neki aztán mindegy, hogy elébb vagy inkább utóbb.*
- Mennyire jártas az alkímia mélységeiben? Van néhány kifejezetten ritka és értékes növényem, amit saját felhasználásra tervezek majd feldolgozni, de kifejezetten nagy odafigyelést igénylő a folyamat, mivel borzasztóan nehezen beszerezhető és ritka növényekről van szó.* Hozakodik elő a kérdéssel. Talán még egy előnyös üzletet is tudnának kötni, ha Cagon vevő a dologra és persze meg van neki a kellő tudása.*
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-13 18:43:10
Üzenet elküldve: 2025-03-13 18:43:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Próbálkozni lehet, legrosszabb esetben majd bocsánatot kér, azt amúgy is könnyebb utólagosan. Legalább van esélye megtalálnia a kérdéseire a választ.
A válasz így is meghozza a várt reakciót, az elf lányka ha nem is jelenti ki, picivel szomorkásabban, bágyadtabbnak tűnik az a szép zöld szempár. Amiből szerencsére a férfi válaszai ami kihozzák őt sodrából ki is rázza, hogy végre elmenjen megmosakodni. Visszatérése persze nem arat osztatlant sikert, pedig hátsófele nem is látszódik ki annyira mint a másik hiszi, hát rajta van az alsónemű, meg a kis blúza is valamelyest takar belőle, tény ha valamit fel kellene venni a földről szép belátást nyújthatja bárkinek, de nem az a célja. Hanem, hogy kényelmesen aludjon végre az ágyban amit megvetett neki a férfi.
Mindeközben Deres aki kint várakozott gazdájára, az ajtó nyitást hallva, farkát csóválva várja gazdáját, de persze csalódnia kell. A vándorebédet gyanakodva szimatolja, majd lassacskán kezdi lefetyelni a földről bánatosan. Miután végzett azzal, leheveredik az ajtó közvetlen tövébe, így várakozva gazdájára.
Szikra ameddig Grael elkészül, igyekszik jó kislány módjára aludni, de persze képtelenség ez számára. Hiába álmos, a gondolatok, a ház, ami most valamiért idegenebbnek hat talán rá mint általában, képtelen aludni. Ezért is teszi fel azt az elbicsaklott kérdést Grael számára. Persze, a válasz egyből érkezik. Ha képes volna rá, fülét farkát behúzná. Pedig ő csak fél, nem akarja magát együl érezni. Hát, hogy lehet ilyen, Mai gondolkodás nélkül már mellé feküdt volna, ha így ketten lennének, akkor Grael miért nem képes erre?*
-De.
*Alig hallhatóan szólal csak fel, és már helyezkedne is el, hátát a falnak nyomva, összekuporodva. De mikor meghallja Grael újonnan érkező szavait, egy hatalmas mosoly húzódik arcára. Beleegyezően bólogat a másik szavára, nem is kell már helyet adnia nekik hisz ő maga alig foglal el bármit is, főleg, hogy a fal mellé nyomta be magát.*
-Jó éjszakát.
*Szólal fel halkan ismét, mielőtt behunyja a szemét végre, és most már tényleg igyekszik elaludni, elcsitítani a fejében lévő gondolatait.
Azonban, az éjszaka így sem hoz számára nyugalmas álmokat. A kis test, görcsösen fordul jobbra, balra. Halk motyogásokkal. Az elején talán érthetetlenebb, majd egyre jobban tisztulóbb szavakkal. Többször szólítja édesanyját és édesapját Szikra, majd a motyogás közepette, amiben szinte beleizzad a kislány, egy görcsösebb mondat hagyja el ami jól kivehető. "Nem akarlak itt hagyni, gyere velem!". Majd mintha a kis test, szaladni akarja, csak a görcsös izmok nem engedik ezt, de így sem kell sok, hogy a hirtelen rángatózások közepette Graelt egyszer vagy kétszer megbökje vagy rúgja. Majd mintha az álom, ami gyötörte, ahogy jött, szaladt is tova. Az éjszaka maradéka már nyugodtabban telik. Ha nem is marad teljesen mozdulatlan a lány, a mocorgás ami az éjszaka maradékában történik, az csak ahhoz elég, hogy hátát végül Graelnek nyomja. Ha a férfi erre nem ébred fel, és tolja el magától, a reggel így köszönt rájuk.*
//Másnap reggel//
*Másnap reggel Szikra a mozgalmas napja és éjszakája miatt képtelen felébredni, ha Grael addigra nem tolta el magától, akkor hátát a másiknak nyomva szuszog tovább lustán. Azonban az éjszaka folyamán kis teste érzi, egy oldala túlságosan elgémberedett az este folyamán, így egy kisebb mozdulatsor után, megfordul, átvetve karját és lábát Graelen. Fejét pedig annak mellkasába nyomja. Száján egy elégedett sóhajt engedd ki, mint aki megtalálta az új kényelmes pozícióját. Így folytatja tovább szuszogását, mint egy kis medvebocs, aki téli álmát alussza.*
*Próbálkozni lehet, legrosszabb esetben majd bocsánatot kér, azt amúgy is könnyebb utólagosan. Legalább van esélye megtalálnia a kérdéseire a választ.
A válasz így is meghozza a várt reakciót, az elf lányka ha nem is jelenti ki, picivel szomorkásabban, bágyadtabbnak tűnik az a szép zöld szempár. Amiből szerencsére a férfi válaszai ami kihozzák őt sodrából ki is rázza, hogy végre elmenjen megmosakodni. Visszatérése persze nem arat osztatlant sikert, pedig hátsófele nem is látszódik ki annyira mint a másik hiszi, hát rajta van az alsónemű, meg a kis blúza is valamelyest takar belőle, tény ha valamit fel kellene venni a földről szép belátást nyújthatja bárkinek, de nem az a célja. Hanem, hogy kényelmesen aludjon végre az ágyban amit megvetett neki a férfi.
Mindeközben Deres aki kint várakozott gazdájára, az ajtó nyitást hallva, farkát csóválva várja gazdáját, de persze csalódnia kell. A vándorebédet gyanakodva szimatolja, majd lassacskán kezdi lefetyelni a földről bánatosan. Miután végzett azzal, leheveredik az ajtó közvetlen tövébe, így várakozva gazdájára.
Szikra ameddig Grael elkészül, igyekszik jó kislány módjára aludni, de persze képtelenség ez számára. Hiába álmos, a gondolatok, a ház, ami most valamiért idegenebbnek hat talán rá mint általában, képtelen aludni. Ezért is teszi fel azt az elbicsaklott kérdést Grael számára. Persze, a válasz egyből érkezik. Ha képes volna rá, fülét farkát behúzná. Pedig ő csak fél, nem akarja magát együl érezni. Hát, hogy lehet ilyen, Mai gondolkodás nélkül már mellé feküdt volna, ha így ketten lennének, akkor Grael miért nem képes erre?*
-De.
*Alig hallhatóan szólal csak fel, és már helyezkedne is el, hátát a falnak nyomva, összekuporodva. De mikor meghallja Grael újonnan érkező szavait, egy hatalmas mosoly húzódik arcára. Beleegyezően bólogat a másik szavára, nem is kell már helyet adnia nekik hisz ő maga alig foglal el bármit is, főleg, hogy a fal mellé nyomta be magát.*
-Jó éjszakát.
*Szólal fel halkan ismét, mielőtt behunyja a szemét végre, és most már tényleg igyekszik elaludni, elcsitítani a fejében lévő gondolatait.
Azonban, az éjszaka így sem hoz számára nyugalmas álmokat. A kis test, görcsösen fordul jobbra, balra. Halk motyogásokkal. Az elején talán érthetetlenebb, majd egyre jobban tisztulóbb szavakkal. Többször szólítja édesanyját és édesapját Szikra, majd a motyogás közepette, amiben szinte beleizzad a kislány, egy görcsösebb mondat hagyja el ami jól kivehető. "Nem akarlak itt hagyni, gyere velem!". Majd mintha a kis test, szaladni akarja, csak a görcsös izmok nem engedik ezt, de így sem kell sok, hogy a hirtelen rángatózások közepette Graelt egyszer vagy kétszer megbökje vagy rúgja. Majd mintha az álom, ami gyötörte, ahogy jött, szaladt is tova. Az éjszaka maradéka már nyugodtabban telik. Ha nem is marad teljesen mozdulatlan a lány, a mocorgás ami az éjszaka maradékában történik, az csak ahhoz elég, hogy hátát végül Graelnek nyomja. Ha a férfi erre nem ébred fel, és tolja el magától, a reggel így köszönt rájuk.*
//Másnap reggel//
*Másnap reggel Szikra a mozgalmas napja és éjszakája miatt képtelen felébredni, ha Grael addigra nem tolta el magától, akkor hátát a másiknak nyomva szuszog tovább lustán. Azonban az éjszaka folyamán kis teste érzi, egy oldala túlságosan elgémberedett az este folyamán, így egy kisebb mozdulatsor után, megfordul, átvetve karját és lábát Graelen. Fejét pedig annak mellkasába nyomja. Száján egy elégedett sóhajt engedd ki, mint aki megtalálta az új kényelmes pozícióját. Így folytatja tovább szuszogását, mint egy kis medvebocs, aki téli álmát alussza.*
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-12 19:46:51
Üzenet elküldve: 2025-03-12 19:46:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Most már egyértelmű, hogy miért nem hallott erről az alkimista műhelyről. Mert már rég üzemen kívülre helyezték! Hogy ezt az ottani vezetőség határozata alapján, vagy a sellőket hagyta hidegen a műhely, az édes mindegy. Talán még találhat ott valami hasznosat, ha ügyesen szétnézne, de annak várnia kell. *
- Köszönöm. Akkor hozzá is kezdek.
* Először kezeit mossa meg, nem mintha nagy szükség lenne rá, de szeret tiszta kézzel ügyeskedni. Azután kezébe veszi a napsókat, hogy közelebbről szemügyre vehesse őket. Bárcsak tudná, hogy mitől marad meleg a kő, de sajnos arról fogalma sincs, ő csak azt tudja, legalábbis sejti, hogy mit lehet ebből kihozni, és, hogy erről meg is bizonyosodjanak, hozzá is kezd. Elsőnek a mozsárba helyezi mind a hármat, majd elkezdi őket apróra darálni. Talán a pusztakezével is megtudná csinálni, de lehet, hogy a mellette lévő férfi furcsán nézné az orkot, ha ezt megkísérelne. *
- Én is körbe szerettem volna nézni az erdőben ilyen növényeket keresve! Talán a jövőben veled tarthatok a kereső utadon, ha nincs ellenedre, elvégre több szem többet lát!
* Mondja, majd mire mondata végére ér, a mozsárban már csak sárga por látható. Még mindig meleg, de hamarosan ennél még melegebb lesz. Hozzá löttyint egy leheletnyit a tiszta szeszéből, hogy az őrlés során beledarált kórokozókat és nem kívánatos dolgokat kioldja belőle. Amint kész felül egy járaton beleönti a lepárlóba, aminek a tetején egy apró szűrő ügyel arra, hogy ne minden kerüljön bele, amint kész, lezárja és alágyújt. Ezután a gubisokhoz elővesz egy sima kést, és elkezdi meghámozni őket. Néhány laza mozdulattal később feldarabolja a maradékot, és egy lábosba elegendő vízzel elmeríti. Amíg a lepárló dolgozik, addig egy másik tűzforrás mellett főzőcskézik az ork. Egy kis só, bors, s egyéb fűszerekkel később már érezhető is. *
- Ebből pedig egy elég laktató étel készíthető, amihez még az erdőmélyén is hozzáférhetünk! Így nem kell aggódni attól, hogy elfogyna az élelmünk. Egy kóstolót?
* Kínálja meg a másikat, ha nem élne vele, majd ő elfogyassza. *
* Most már egyértelmű, hogy miért nem hallott erről az alkimista műhelyről. Mert már rég üzemen kívülre helyezték! Hogy ezt az ottani vezetőség határozata alapján, vagy a sellőket hagyta hidegen a műhely, az édes mindegy. Talán még találhat ott valami hasznosat, ha ügyesen szétnézne, de annak várnia kell. *
- Köszönöm. Akkor hozzá is kezdek.
* Először kezeit mossa meg, nem mintha nagy szükség lenne rá, de szeret tiszta kézzel ügyeskedni. Azután kezébe veszi a napsókat, hogy közelebbről szemügyre vehesse őket. Bárcsak tudná, hogy mitől marad meleg a kő, de sajnos arról fogalma sincs, ő csak azt tudja, legalábbis sejti, hogy mit lehet ebből kihozni, és, hogy erről meg is bizonyosodjanak, hozzá is kezd. Elsőnek a mozsárba helyezi mind a hármat, majd elkezdi őket apróra darálni. Talán a pusztakezével is megtudná csinálni, de lehet, hogy a mellette lévő férfi furcsán nézné az orkot, ha ezt megkísérelne. *
- Én is körbe szerettem volna nézni az erdőben ilyen növényeket keresve! Talán a jövőben veled tarthatok a kereső utadon, ha nincs ellenedre, elvégre több szem többet lát!
* Mondja, majd mire mondata végére ér, a mozsárban már csak sárga por látható. Még mindig meleg, de hamarosan ennél még melegebb lesz. Hozzá löttyint egy leheletnyit a tiszta szeszéből, hogy az őrlés során beledarált kórokozókat és nem kívánatos dolgokat kioldja belőle. Amint kész felül egy járaton beleönti a lepárlóba, aminek a tetején egy apró szűrő ügyel arra, hogy ne minden kerüljön bele, amint kész, lezárja és alágyújt. Ezután a gubisokhoz elővesz egy sima kést, és elkezdi meghámozni őket. Néhány laza mozdulattal később feldarabolja a maradékot, és egy lábosba elegendő vízzel elmeríti. Amíg a lepárló dolgozik, addig egy másik tűzforrás mellett főzőcskézik az ork. Egy kis só, bors, s egyéb fűszerekkel később már érezhető is. *
- Ebből pedig egy elég laktató étel készíthető, amihez még az erdőmélyén is hozzáférhetünk! Így nem kell aggódni attól, hogy elfogyna az élelmünk. Egy kóstolót?
* Kínálja meg a másikat, ha nem élne vele, majd ő elfogyassza. *
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-12 18:55:39
Üzenet elküldve: 2025-03-12 18:55:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Kellemetlen a helyzet, hogy hiányzik néhány növény, amire szüksége volna az orknak, de ez ellen jelenleg nem lehet mit tenni. Törvényszerűség, hogy általában az nincs, ami igazán kellene. Egyszer el kell néznie majd Erdőmélyére, hogy beszerezzen a hiányzókból is egy jó adaggal, de annak még nincs itt az ideje. Ahhoz aztán igazán nagy felkészülés kell majd. Most azzal fognak dolgozni, ami van. Wrexan örömmel rendelkezésére bocsájtja az épületet. Targed pedig nem tiltakozik az ellen, hogy a fiú végig nézze a folyamatot.*
- A Sellőháznak volt egy Boszorkánykonyha nevezetű fogadója, ami részben bájital gyártással is foglalkozott. Sajnos a kikötőben a helyzet megváltozott, így az intézmény bezárt. Arrafelé sajátosak a törvények. A Sellőházban lecserélődött a vezetőség.* Foglalja össze az eseményeket, ha már kíváncsi volt rá az ő első vásárlója. Az első üzlet végül elérkezik a tárgyalási fázis végére. Ő megkapja az aranyait, amíg a másiknak előhozza a szükséges alapanyagokat. Most már nyugodtan megszemlélheti őket. Ezen idő alatt gyorsan felskicceli a papírra, hogy milyen van, amit esetleg még megvásárolhat a másik. Aztán átadja neki.*
- A konyha erre található.* Vezeti el addig a másikat. Semmi extra, csak egy kis konyha mindennel, amire egy ilyen helyen szükség lehet.*
- Érezze magát otthon.* Tárja szét kezeit a konyha irányába. Ha kell valami, akkor szívesen segít, de amúgy nem fog beleszólni a munkálatokba.*
// Átad 4 Barna GubistTarghed Cagon részére. Átad 2 Vízi RyshatTarghed Cagon részére . Átad 1 Lynol lángjatTarghed Cagon részére . Átad 1 EzüstcsörgőtTarghed Cagon részére . Átad 3 NapsótTarghed Cagon részére . //
* Kellemetlen a helyzet, hogy hiányzik néhány növény, amire szüksége volna az orknak, de ez ellen jelenleg nem lehet mit tenni. Törvényszerűség, hogy általában az nincs, ami igazán kellene. Egyszer el kell néznie majd Erdőmélyére, hogy beszerezzen a hiányzókból is egy jó adaggal, de annak még nincs itt az ideje. Ahhoz aztán igazán nagy felkészülés kell majd. Most azzal fognak dolgozni, ami van. Wrexan örömmel rendelkezésére bocsájtja az épületet. Targed pedig nem tiltakozik az ellen, hogy a fiú végig nézze a folyamatot.*
- A Sellőháznak volt egy Boszorkánykonyha nevezetű fogadója, ami részben bájital gyártással is foglalkozott. Sajnos a kikötőben a helyzet megváltozott, így az intézmény bezárt. Arrafelé sajátosak a törvények. A Sellőházban lecserélődött a vezetőség.* Foglalja össze az eseményeket, ha már kíváncsi volt rá az ő első vásárlója. Az első üzlet végül elérkezik a tárgyalási fázis végére. Ő megkapja az aranyait, amíg a másiknak előhozza a szükséges alapanyagokat. Most már nyugodtan megszemlélheti őket. Ezen idő alatt gyorsan felskicceli a papírra, hogy milyen van, amit esetleg még megvásárolhat a másik. Aztán átadja neki.*
- A konyha erre található.* Vezeti el addig a másikat. Semmi extra, csak egy kis konyha mindennel, amire egy ilyen helyen szükség lehet.*
- Érezze magát otthon.* Tárja szét kezeit a konyha irányába. Ha kell valami, akkor szívesen segít, de amúgy nem fog beleszólni a munkálatokba.*
// Átad 4 Barna GubistTarghed Cagon részére
. Átad 2 Vízi RyshatTarghed Cagon részére . Átad 1 Lynol lángjatTarghed Cagon részére . Átad 1 EzüstcsörgőtTarghed Cagon részére . Átad 3 NapsótTarghed Cagon részére . //
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-11 20:34:14
Üzenet elküldve: 2025-03-11 20:34:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Sajnálattal hallja, hogy néhány növényt nem sikerül fellelnie. Márpedig semmi baj nem lenne, ha egy ital előállításához szükséges minden összetevő hiányzik, na, de, hogy minden italból egy növény hiányozzon, azt aztán még talán vérlázító is lehetne. Enyhén sóhajt, majd így szól. *
- Hát ez igazán szomorú!
* Megvakarja állát, mielőtt folytatná. *
- Ha nincs mit tenni, akkor nincs mit tenni! Majd dolgozunk azzal, ami van!
* Jelenti ki, majd hallgatja a másikat, ahogyan az épületről beszél. Úgy gondolja, hogy simán megéri hagyni, hogy nézhesse a szobákért. Arra is pillant egyet, hogy a másik korábban alkimista műhelyben tevékenykedett. *
- Csakugyan? Érdekes, és hol található ez a műhely, ha még áll egyáltalán?
* Kíváncsi az ottani dolgokra, hátha az egész le van robbanva és menthet belőle valami hasznosat. A kapott árra egy kicsit megtorpan. Székében hátradől, majd az asztalt kezdi nézni. A növények ára egy olyan dolog, amit még nemigen rendezett el a piac, szóval még korai lenne akár nagy akár kis árakat rászabni. Egyelőre nem fog panaszkodni és szépen leszámolja az aranyat. Jelenleg nem fűlik hozzá a foga, hogy alkudozzon, ő már szeretne kevergetni. Egy kis erszény, benne 135 arany landol Wrexan Glunsz elé. *
- Meghasad a szívem ilyeneket hallva. Bár mindjárt kiderül, hogy szükség lesz e napsó a továbbiakban, vagy csak szimpla papírnehezékként fogjuk használni! Arra szeretném megkérni, hogy írja össze az összes növényt, amit az útja során szerzett és megkíván szabadulni!
* Azzal, ha megkapja a növényeket, akkor át is vonul a konyhába, majd táskájából előveszi a lepárlót és annak darabjait, majd ott elkezdi szakszerűen összeszerelni. Néhány röpke perccel később már készen is áll arra, hogy élesben menjen a kísérlet. Előveszi még a tiszta szeszt is, mert abban tervezi feloldania, na és persze dörzsmozsarát, amiben felfogja aprítani. Ő is örülne, ha egy alkimista műhelyben tudna dolgozni, de be kell érnie a konyhával. *
- Nem elég, hogy a kísérlet sikeres legyen! Fontos, hogy jó végeredmény is szülessen. Ha csak sikerül, de az eredmény ne hozza a vártakat, akkor nem lesz igény erre!
* Ha nincs igény, akkor meg annyit sem fog érni, mint amennyit jelenleg fizetett értük. *
* Sajnálattal hallja, hogy néhány növényt nem sikerül fellelnie. Márpedig semmi baj nem lenne, ha egy ital előállításához szükséges minden összetevő hiányzik, na, de, hogy minden italból egy növény hiányozzon, azt aztán még talán vérlázító is lehetne. Enyhén sóhajt, majd így szól. *
- Hát ez igazán szomorú!
* Megvakarja állát, mielőtt folytatná. *
- Ha nincs mit tenni, akkor nincs mit tenni! Majd dolgozunk azzal, ami van!
* Jelenti ki, majd hallgatja a másikat, ahogyan az épületről beszél. Úgy gondolja, hogy simán megéri hagyni, hogy nézhesse a szobákért. Arra is pillant egyet, hogy a másik korábban alkimista műhelyben tevékenykedett. *
- Csakugyan? Érdekes, és hol található ez a műhely, ha még áll egyáltalán?
* Kíváncsi az ottani dolgokra, hátha az egész le van robbanva és menthet belőle valami hasznosat. A kapott árra egy kicsit megtorpan. Székében hátradől, majd az asztalt kezdi nézni. A növények ára egy olyan dolog, amit még nemigen rendezett el a piac, szóval még korai lenne akár nagy akár kis árakat rászabni. Egyelőre nem fog panaszkodni és szépen leszámolja az aranyat. Jelenleg nem fűlik hozzá a foga, hogy alkudozzon, ő már szeretne kevergetni. Egy kis erszény, benne 135 arany landol Wrexan Glunsz elé.
*- Meghasad a szívem ilyeneket hallva. Bár mindjárt kiderül, hogy szükség lesz e napsó a továbbiakban, vagy csak szimpla papírnehezékként fogjuk használni! Arra szeretném megkérni, hogy írja össze az összes növényt, amit az útja során szerzett és megkíván szabadulni!
* Azzal, ha megkapja a növényeket, akkor át is vonul a konyhába, majd táskájából előveszi a lepárlót és annak darabjait, majd ott elkezdi szakszerűen összeszerelni. Néhány röpke perccel később már készen is áll arra, hogy élesben menjen a kísérlet. Előveszi még a tiszta szeszt is, mert abban tervezi feloldania, na és persze dörzsmozsarát, amiben felfogja aprítani. Ő is örülne, ha egy alkimista műhelyben tudna dolgozni, de be kell érnie a konyhával. *
- Nem elég, hogy a kísérlet sikeres legyen! Fontos, hogy jó végeredmény is szülessen. Ha csak sikerül, de az eredmény ne hozza a vártakat, akkor nem lesz igény erre!
* Ha nincs igény, akkor meg annyit sem fog érni, mint amennyit jelenleg fizetett értük. *
2296. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-11 16:53:43
Üzenet elküldve: 2025-03-11 16:53:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Hamar a lényegre térnek, immáron egy bögre mentatea mellett. Természetesen ezt csak úgy szedte az úton. Nincs oka rá, hogy vegye a piacon. Ellenben arra sincs oka, hogy nagyobb tételben begyűjtse. Nincs akkora piaca, mint ezeknek a speciális növényeknek, amik jó része a bájitalokhoz szükséges. Ilyesmivel szolgálhat az ork férfinak, aki egy papírost ad át neki rajta a szükséges növényekkel. Most már áldja az eget, hogy megtanult anno írni meg olvasni. Elkezdi olvasgatni a tételeket, amire kicsit összeráncolja a homlokát.*
- Sajnálatos módon Észak Reményével és Vöröslő Krulzzal nem szolgálhatok. Ezek a növények Erdőmélyén nőnek, ahova kicsit körülményes eljutni. Ezekről a kompozit ásványokról pedig jelenleg nem rendelkezem információval. Ha a környéken fellelhetőek, akkor vagy az Erdőmélyét határoló hegyek körül vagy esetleg a barlangrendszereknél lehet találni belőlük.*A barlangokról rossz emléke van, így azt kicsit óvatosabban ejti ki. Mindegy. Értékes dolognak tűnik, úgyhogy egyelőre észben tartja a dolgot. Ha úgy alakul utána fog nézni a dolgoknak, de kétli, hogy az erdőmélyi hegyekig képes lenne eljutni. Az a rengeteg gyilkos egy hely hírében jár.*
- A többi összetevővel rendelkezem, bár ezüstcsörgőből csupán egyetlen darabbal rendelkezem. Ezeken felül elég széles palettával rendelkezem egyéb növényekből is, amik nem szerepelnek a listán. Ha esetleg érdekli, majd azokat is megszemlélheti.* Ajánlja fel, elvégre neki csak jó, ha minél több fajta termékét megismerik.*
- Inkább amolyan kocsma féleség, de igen. Van egy konyhám, amit nyugodtan használhat. Víz és tűzgyújtási lehetőség is adott, valamint, ha szükséges vannak edényeim. Pihenésre pedig egy üres vendégszobát is fel tudok ajánlani. Csupán annyit kérek, hogy hadd nézhessem a munkálatokat. Korábban alkimista műhelyt vezettem, nem vagyok teljesen vakon a dolgokkal, bár jómagam inkább csak az egyszerűbb receptekig terjedő tudást birtoklom.* Nagyon kíváncsi a technikájára az orknak. Eddig csak tündéreket, meg elfszabásúakat látott dolgozni. Közben a teájába néha belekortyolva elkezd számolgatni*
- Ha összeszámolom a listán meglévő tételeket, akkor mondjuk 135 arany árat mondanék. Mivel ön az első vásárlóm, ezért jócskán megtoldottam kedvezményekkel és ajándékba még adok rá plusz két darab gubist. A jövőben sokkal magasabb árakra számíthat. Főleg a Napsó beszerzésre igen körülményes.* Kíváncsian pillant a másik félre.*
* Hamar a lényegre térnek, immáron egy bögre mentatea mellett. Természetesen ezt csak úgy szedte az úton. Nincs oka rá, hogy vegye a piacon. Ellenben arra sincs oka, hogy nagyobb tételben begyűjtse. Nincs akkora piaca, mint ezeknek a speciális növényeknek, amik jó része a bájitalokhoz szükséges. Ilyesmivel szolgálhat az ork férfinak, aki egy papírost ad át neki rajta a szükséges növényekkel. Most már áldja az eget, hogy megtanult anno írni meg olvasni. Elkezdi olvasgatni a tételeket, amire kicsit összeráncolja a homlokát.*
- Sajnálatos módon Észak Reményével és Vöröslő Krulzzal nem szolgálhatok. Ezek a növények Erdőmélyén nőnek, ahova kicsit körülményes eljutni. Ezekről a kompozit ásványokról pedig jelenleg nem rendelkezem információval. Ha a környéken fellelhetőek, akkor vagy az Erdőmélyét határoló hegyek körül vagy esetleg a barlangrendszereknél lehet találni belőlük.*A barlangokról rossz emléke van, így azt kicsit óvatosabban ejti ki. Mindegy. Értékes dolognak tűnik, úgyhogy egyelőre észben tartja a dolgot. Ha úgy alakul utána fog nézni a dolgoknak, de kétli, hogy az erdőmélyi hegyekig képes lenne eljutni. Az a rengeteg gyilkos egy hely hírében jár.*
- A többi összetevővel rendelkezem, bár ezüstcsörgőből csupán egyetlen darabbal rendelkezem. Ezeken felül elég széles palettával rendelkezem egyéb növényekből is, amik nem szerepelnek a listán. Ha esetleg érdekli, majd azokat is megszemlélheti.* Ajánlja fel, elvégre neki csak jó, ha minél több fajta termékét megismerik.*
- Inkább amolyan kocsma féleség, de igen. Van egy konyhám, amit nyugodtan használhat. Víz és tűzgyújtási lehetőség is adott, valamint, ha szükséges vannak edényeim. Pihenésre pedig egy üres vendégszobát is fel tudok ajánlani. Csupán annyit kérek, hogy hadd nézhessem a munkálatokat. Korábban alkimista műhelyt vezettem, nem vagyok teljesen vakon a dolgokkal, bár jómagam inkább csak az egyszerűbb receptekig terjedő tudást birtoklom.* Nagyon kíváncsi a technikájára az orknak. Eddig csak tündéreket, meg elfszabásúakat látott dolgozni. Közben a teájába néha belekortyolva elkezd számolgatni*
- Ha összeszámolom a listán meglévő tételeket, akkor mondjuk 135 arany árat mondanék. Mivel ön az első vásárlóm, ezért jócskán megtoldottam kedvezményekkel és ajándékba még adok rá plusz két darab gubist. A jövőben sokkal magasabb árakra számíthat. Főleg a Napsó beszerzésre igen körülményes.* Kíváncsian pillant a másik félre.*
2295. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-11 08:53:55
Üzenet elküldve: 2025-03-11 08:53:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Várakozásra semmi szükség, ugyanis Wrexan hamar felbukkan. Egy gyors kézfogást követve be is invitálják az épületbe, amit el is fogad. Bólint egyet a kapott ajánlatra. Ha csak tea, akkor tea. Tegyék magukat kényelmesebb helyzetbe, mielőtt az üzletre is kezet ráznának. Leül a kínált helyre, táskáját lassan teszi maga mellé. Belekortyol a teába, kíváncsi, hogy vajon az útja során szerzett növényekből készítette e, vagy a piacon vásárolta, ám ezt nem fogja megkérdezni, csak egy kósza gondolat.
Érdeklődve hallgatja a másik sikerét. Mert ugye a férfi sikere valójában az ork sikere is egy bizonyos szemszögből. És egy alkimista sikere, az az emberiség sikere is egyben. *
- Öröm hallani, hogy ilyen hamar siker koronázta a beszerző körutat!
* Ha már a másik egyből a tárgyra tért, akkor az ork sem rest egyből a közepébe csapni. Na, nem mintha reménykedett volna egy baráti csevejben. Egy pillanatra elgondolkodik a kapott kérdésen, aztán zsebébe kezd turkálni, hamarosan egy papír fecni kerül elő, amit az asztalon át is csúsztat Wrexan részére. Rajta feltűntetve néhány darab előre leírt növény, amivel ha rendelkezik, akkor már el is kezdhetné a kísérleteket. *
- Legfőképp ezekre az összetevőkre lenne szükségem. Remélem a legtöbbje a birtokában van, ha nem, az sem baj, jobb később, mint soha! Illetve lehet, tévedek, de ez az épület régebben egy fogadó volt nemde? Van rá esély, hogy a kísérleteket az egyik üres szobában hajtsam végre? Természetesen ez a művelet nem fog semmi káros dologgal járni, és nem is ingyen venném igénybe a szobát.
* Az lenne a legjobb, ha nem kéne visszakutyagolnia a pegazusig. Egy éjszakára lenne csak szüksége, hogy kitapasztalhassa az új növények csínját-bínját. *
* Várakozásra semmi szükség, ugyanis Wrexan hamar felbukkan. Egy gyors kézfogást követve be is invitálják az épületbe, amit el is fogad. Bólint egyet a kapott ajánlatra. Ha csak tea, akkor tea. Tegyék magukat kényelmesebb helyzetbe, mielőtt az üzletre is kezet ráznának. Leül a kínált helyre, táskáját lassan teszi maga mellé. Belekortyol a teába, kíváncsi, hogy vajon az útja során szerzett növényekből készítette e, vagy a piacon vásárolta, ám ezt nem fogja megkérdezni, csak egy kósza gondolat.
Érdeklődve hallgatja a másik sikerét. Mert ugye a férfi sikere valójában az ork sikere is egy bizonyos szemszögből. És egy alkimista sikere, az az emberiség sikere is egyben. *
- Öröm hallani, hogy ilyen hamar siker koronázta a beszerző körutat!
* Ha már a másik egyből a tárgyra tért, akkor az ork sem rest egyből a közepébe csapni. Na, nem mintha reménykedett volna egy baráti csevejben. Egy pillanatra elgondolkodik a kapott kérdésen, aztán zsebébe kezd turkálni, hamarosan egy papír fecni kerül elő, amit az asztalon át is csúsztat Wrexan részére. Rajta feltűntetve néhány darab előre leírt növény, amivel ha rendelkezik, akkor már el is kezdhetné a kísérleteket. *
- Legfőképp ezekre az összetevőkre lenne szükségem. Remélem a legtöbbje a birtokában van, ha nem, az sem baj, jobb később, mint soha! Illetve lehet, tévedek, de ez az épület régebben egy fogadó volt nemde? Van rá esély, hogy a kísérleteket az egyik üres szobában hajtsam végre? Természetesen ez a művelet nem fog semmi káros dologgal járni, és nem is ingyen venném igénybe a szobát.
* Az lenne a legjobb, ha nem kéne visszakutyagolnia a pegazusig. Egy éjszakára lenne csak szüksége, hogy kitapasztalhassa az új növények csínját-bínját. *
2294. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-10 19:35:29
Üzenet elküldve: 2025-03-10 19:35:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Nem érdemes faggatni őt, mert nincs miről. Máskor sem fog többet elárulni annál, mint most, legyen mellette bármilyen Mai. Sőt, az ő jelenlétében talán még annyit sem beszélne, mint most. Az ő „kapcsolatuk” nem más, mint egy ostoba színjáték, mert az a picsa elbaszta az életét, és neki kell kirángatnia a szarból, amiben már nyakig elmerült. A gond csak az, hogy közben ő is szaros lesz.
Kezdi túlfeszíteni azt a bizonyos húrt a kisasszony, aki nem akar hercegnő lenni. Az idegesség miatt már olyan gondolatokkal dühíti magát tovább, amiről nem is Szikra tehet, de mindezt igyekszik nem kimutatni, és továbbra is tettetett nyugodtsággal fordulni felé.*
- Akár négyszer-ötször annyi ideig, mint egy ember. *Ekkor esik le neki valami, ami, ha igaz, előbb-utóbb nagyon fog szenvedni ez a szerencsétlen lány, de nem kérdezi meg, hogy Trylnor akkor most ember-e vagy miféle szerzet. Mit érdekli őt az ilyesmi? Ráadásul sejti azt is, ha visszakérdezne, akkor napestig itt kuksolnának a konyhában hajmeresztő kérdéseket hallgatva, neki pedig a maradék esze is elmenne.
Végül csak sikerül a fürdőbe terelgetnie a kölyköt, de onnan visszatérve ő megint kihozza a sodrából a férfit. Erről sem szegény lány tehet, illetve csak részben nem, de ő meg főleg nem, amiért így reagál arra, hogy egy szál ingben, pucér fenékkel rohangál a szobája közepén. Annak örül, hogy legalább azt nem kell megmagyaráznia, hogy miért ne tegye, és Szikra engedelmesen veszi fel a tőle kapott felsőt, ami megfelelően rejti el a kis testet. Most pedig alvás. Csendben, további kérdések nélkül.*
- Jó éjszakát! *Kimegy a szobából, és behajtja maga mögött az ajtót, de egy rést azért szabadon hagy, hogy hallja, ha bármi baj történne. A konyhában leül az asztalhoz, és magához veszi az ételt, amit ajándékba kapott. Nem túl bizalomgerjesztő, de ételnek étel, úgyhogy nekiáll megvacsorázni. A kutyát eddig nem hallotta, de az újabb kaparászásra már felfigyel. Feláll, és a Vándorebéd maradékával a kezében nyitja ki az ajtót. Az öreg eb először fenyegetően morog és vicsorog rá, de mikor ételt kap a férfitől, annak rendje és módja szerint, ha a barátjává nem is fogadja egyből, de megnyugszik.
Ezután még megmosakszik, majd visszamegy ő is a szobába, és elhelyezkedik a fotelben. Nem a legkényelmesebb így aludni, úgyhogy nem is tud mélyen, többször felriad Szikra nyöszörgésére. Akkor is épp ébren van, mikor a lány is felriad. Gyanúsan pillant rá az elharapott szó miatt.*
- Aludj! *Esze ágában sincs újabb kérdésekre válaszolni. Még fel sem fogta, hogy miről is szól pontosan, de azonnal rávágja azt az egy, parancsoló szót, ám a kislány nem hallgat el.*
- Nem. *Hangzik újra a már megszokott válasz, de ezúttal képtelen hideg és határozott maradni. Kisvártatva újra megszólal.*
- Odafekszem melléd, rendben? *Végül is, az ágy elég nagy kettejüknek, és neki is kényelmesebb lesz úgy.*
- De csak ennyi. Az a te feled, ez meg az enyém. *Szögezi le a határokat, miközben már ő is az ágyban fekszik. A takarót persze meghagyja Szikrának, neki jó anélkül is. Ha az elf így már megnyugszik, akkor megpróbál ő is tovább aludni.*
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
*Nem érdemes faggatni őt, mert nincs miről. Máskor sem fog többet elárulni annál, mint most, legyen mellette bármilyen Mai. Sőt, az ő jelenlétében talán még annyit sem beszélne, mint most. Az ő „kapcsolatuk” nem más, mint egy ostoba színjáték, mert az a picsa elbaszta az életét, és neki kell kirángatnia a szarból, amiben már nyakig elmerült. A gond csak az, hogy közben ő is szaros lesz.
Kezdi túlfeszíteni azt a bizonyos húrt a kisasszony, aki nem akar hercegnő lenni. Az idegesség miatt már olyan gondolatokkal dühíti magát tovább, amiről nem is Szikra tehet, de mindezt igyekszik nem kimutatni, és továbbra is tettetett nyugodtsággal fordulni felé.*
- Akár négyszer-ötször annyi ideig, mint egy ember. *Ekkor esik le neki valami, ami, ha igaz, előbb-utóbb nagyon fog szenvedni ez a szerencsétlen lány, de nem kérdezi meg, hogy Trylnor akkor most ember-e vagy miféle szerzet. Mit érdekli őt az ilyesmi? Ráadásul sejti azt is, ha visszakérdezne, akkor napestig itt kuksolnának a konyhában hajmeresztő kérdéseket hallgatva, neki pedig a maradék esze is elmenne.
Végül csak sikerül a fürdőbe terelgetnie a kölyköt, de onnan visszatérve ő megint kihozza a sodrából a férfit. Erről sem szegény lány tehet, illetve csak részben nem, de ő meg főleg nem, amiért így reagál arra, hogy egy szál ingben, pucér fenékkel rohangál a szobája közepén. Annak örül, hogy legalább azt nem kell megmagyaráznia, hogy miért ne tegye, és Szikra engedelmesen veszi fel a tőle kapott felsőt, ami megfelelően rejti el a kis testet. Most pedig alvás. Csendben, további kérdések nélkül.*
- Jó éjszakát! *Kimegy a szobából, és behajtja maga mögött az ajtót, de egy rést azért szabadon hagy, hogy hallja, ha bármi baj történne. A konyhában leül az asztalhoz, és magához veszi az ételt, amit ajándékba kapott. Nem túl bizalomgerjesztő, de ételnek étel, úgyhogy nekiáll megvacsorázni. A kutyát eddig nem hallotta, de az újabb kaparászásra már felfigyel. Feláll, és a Vándorebéd maradékával a kezében nyitja ki az ajtót. Az öreg eb először fenyegetően morog és vicsorog rá, de mikor ételt kap a férfitől, annak rendje és módja szerint, ha a barátjává nem is fogadja egyből, de megnyugszik.
Ezután még megmosakszik, majd visszamegy ő is a szobába, és elhelyezkedik a fotelben. Nem a legkényelmesebb így aludni, úgyhogy nem is tud mélyen, többször felriad Szikra nyöszörgésére. Akkor is épp ébren van, mikor a lány is felriad. Gyanúsan pillant rá az elharapott szó miatt.*
- Aludj! *Esze ágában sincs újabb kérdésekre válaszolni. Még fel sem fogta, hogy miről is szól pontosan, de azonnal rávágja azt az egy, parancsoló szót, ám a kislány nem hallgat el.*
- Nem. *Hangzik újra a már megszokott válasz, de ezúttal képtelen hideg és határozott maradni. Kisvártatva újra megszólal.*
- Odafekszem melléd, rendben? *Végül is, az ágy elég nagy kettejüknek, és neki is kényelmesebb lesz úgy.*
- De csak ennyi. Az a te feled, ez meg az enyém. *Szögezi le a határokat, miközben már ő is az ágyban fekszik. A takarót persze meghagyja Szikrának, neki jó anélkül is. Ha az elf így már megnyugszik, akkor megpróbál ő is tovább aludni.*
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
2293. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-10 17:25:25
Üzenet elküldve: 2025-03-10 17:25:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 451
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Szorgos napok jöttek Wrexanra. Szortírozás és persze frissen tartás. Nedves ruhába, homokba helyezte azokat a növényeket, amik igényelték. A Pegazus fogadót is felkereste, de mivel az orkot nem találta meghagyta, hogy majd látogassa meg a saját üzletében. Cagon egy kis szolid virágoskertet láthat az előudvarban. Hamarosan előkerül a fiú is.*
- Üdvözletem!* Nyújtja a kezét barátságosan. Aztán beinvitálja.*
- Elnézést, még jócskán a megnyitás előtt járok. Gyógyteán kívül nem tudok mással szolgálni.* Ha elfogad egy pohárral, akkor tölt az orknak, de semmi csészés urizálás. Egyszerű pohara van. Ha iszik a másik, akkor ő is tölt magának, ha nem, akkor nem. Hellyel kínálja és rögtön a lényegre is tér.*
- Jó híreim vannak. Meglepően jól sikerült a begyűjtő körutam. Nem tudom, esetleg van valami, amire szüksége volna, vagy inkább ismertessem a teljes felhozatalt.* Neki aztán édesmindegy, de ha van valami a másiknak kellene, akkor szívesen meghallgatja, elvégre ő a vásárló.*
* Szorgos napok jöttek Wrexanra. Szortírozás és persze frissen tartás. Nedves ruhába, homokba helyezte azokat a növényeket, amik igényelték. A Pegazus fogadót is felkereste, de mivel az orkot nem találta meghagyta, hogy majd látogassa meg a saját üzletében. Cagon egy kis szolid virágoskertet láthat az előudvarban. Hamarosan előkerül a fiú is.*
- Üdvözletem!* Nyújtja a kezét barátságosan. Aztán beinvitálja.*
- Elnézést, még jócskán a megnyitás előtt járok. Gyógyteán kívül nem tudok mással szolgálni.* Ha elfogad egy pohárral, akkor tölt az orknak, de semmi csészés urizálás. Egyszerű pohara van. Ha iszik a másik, akkor ő is tölt magának, ha nem, akkor nem. Hellyel kínálja és rögtön a lényegre is tér.*
- Jó híreim vannak. Meglepően jól sikerült a begyűjtő körutam. Nem tudom, esetleg van valami, amire szüksége volna, vagy inkább ismertessem a teljes felhozatalt.* Neki aztán édesmindegy, de ha van valami a másiknak kellene, akkor szívesen meghallgatja, elvégre ő a vásárló.*
2292. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-10 12:56:03
Üzenet elküldve: 2025-03-10 12:56:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyümölcsöző üzletek//
* Enyhén szólva is csalódottan halad végig a polgárnegyed kietlen és egyhangú utcáin. Nem gondolta volna, hogy ilyen akadályba fog ütközni, sőt még azt is elképzelte, hogy kapnak az ajánlatán. Istenítésre nem számított, arra soha, elvégre tudja ő, hogy melyik fajt képviseli!
Hátán táskája különösnél talán jobban súlyosabb, mint ahogyan azt megszokta, ugyanis ezúttal már néhány alkimistának elengedhetetlen dologgal sétál az úton. A lepárlónak hála, meg persze a többi tárgynak köszönhetően akár még helyben is képes lenne kipróbálni a vett dolgokat. Még szerencse, hogy a piac legkisebbjét szerezte be neki a kereskedő, később meghálálja többel is, mint arannyal, de előbb a munka és csak utána a szívességek.
Zsebéből előkapar egy összegyűrt cetlit, amin egy cím szerepel. Hamar meg is találja az utcát, onnantól meg még gyorsabban az épületet. *
- A zöld sirály. Találós.
* A kapuban kicsit nézelődik, majd belép a birtokra, mások talán azt hihetnék rabolni jött, bár ez nem lenne messze az igazságtól, bár valójában őt fogják megkopasztani bármelyik másodpercben. Előveszi ork pálinkáját, majd egy gyors korttyal enyhíti a kezdetleges izgalmat. *
- Ha egyszer leszokok, akkor megy csődbe az alkoholipar!
* Suttogja szinte az orra alatt, miközben visszacsavarja annak kupakját, majd a kis üveg vissza is csúszik a belső zsebébe. Átvág az apró kerten, majd véletlenül sem követi el azt a hibát, hogy az istállóba kopogjon be!
Fogalma sincs, hogy a hely most egy rendes kocsma lenne, vagy még nem, illetve azt sem tudja otthon van e a férfi, így először kopog, majd csak utána nyomja le a kilincset, hogy betérhessen az épületbe. *
* Enyhén szólva is csalódottan halad végig a polgárnegyed kietlen és egyhangú utcáin. Nem gondolta volna, hogy ilyen akadályba fog ütközni, sőt még azt is elképzelte, hogy kapnak az ajánlatán. Istenítésre nem számított, arra soha, elvégre tudja ő, hogy melyik fajt képviseli!
Hátán táskája különösnél talán jobban súlyosabb, mint ahogyan azt megszokta, ugyanis ezúttal már néhány alkimistának elengedhetetlen dologgal sétál az úton. A lepárlónak hála, meg persze a többi tárgynak köszönhetően akár még helyben is képes lenne kipróbálni a vett dolgokat. Még szerencse, hogy a piac legkisebbjét szerezte be neki a kereskedő, később meghálálja többel is, mint arannyal, de előbb a munka és csak utána a szívességek.
Zsebéből előkapar egy összegyűrt cetlit, amin egy cím szerepel. Hamar meg is találja az utcát, onnantól meg még gyorsabban az épületet. *
- A zöld sirály. Találós.
* A kapuban kicsit nézelődik, majd belép a birtokra, mások talán azt hihetnék rabolni jött, bár ez nem lenne messze az igazságtól, bár valójában őt fogják megkopasztani bármelyik másodpercben. Előveszi ork pálinkáját, majd egy gyors korttyal enyhíti a kezdetleges izgalmat. *
- Ha egyszer leszokok, akkor megy csődbe az alkoholipar!
* Suttogja szinte az orra alatt, miközben visszacsavarja annak kupakját, majd a kis üveg vissza is csúszik a belső zsebébe. Átvág az apró kerten, majd véletlenül sem követi el azt a hibát, hogy az istállóba kopogjon be!
Fogalma sincs, hogy a hely most egy rendes kocsma lenne, vagy még nem, illetve azt sem tudja otthon van e a férfi, így először kopog, majd csak utána nyomja le a kilincset, hogy betérhessen az épületbe. *
2291. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-09 10:27:34
Üzenet elküldve: 2025-03-09 10:27:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Mégis csak egy felnőtt kétlábú, csak tudhat erről valamit. Még az a kevés tudás is sokkalta több, mint amit az a kis okos feje rendelkezik. De mégis a válaszok amiket Greal mond, képtelen megérteni, olyan mintha a válaszokat direkt burkolná, eltakarva a teljes igazságot. Szemöldöke ismételten hunyorog a másikra.*
-Jó.
*Válaszolja durcásan, egy hangos hümmögéssel. Ha nem hát nem. Majd máskor faggatja ki akkor, Mai előtt talán jobban eljár a szája.
Miért is érdekelné az őt, a fél királyság, a korona meg az ország alma vagy mikről beszélnek azokban a könyvekben, számára semmit mondóak. Mit kezdene ő egy fél királysággal, a rezidenciát is olyan hosszú órákba telik kitakarítani, nem hogy egy fél országot. Bár abba az ország almába szívesen beleharapna, lehetséges, hogy mézédes az íze.*
-Vagyis, én. *Emeli ki kicsit félősen.* Mennyire sokáig pontosan?
*A tekintete kissé aggodalmasabbra vált. Sokat hallotta már, hogy hosszú fülű, hosszú életű, halhatatlan, de sosem fogta fel igazán mi is az igazi értelem ezen szavak mögött. Trylnor volt aki nagyon félt a haláltól, az eltávozástól, amivel jócskán bogarat ültetett a fülébe, viszont megszeretné értené, hogy segítse a fiút elfogadni ezt, vagy akár megoldani.*
-Hm!
*Fordítja el fejét sértődötten, és megy is elvégezni a dolgát, a kis vacsoráját és a pancsolását, na meg a ruhák valamelyest tisztogatását.
Igen, egyik nagy előnye, hogy szeret cipő nélkül sétálni. A léptei szinte alig hallhatóak, szereti is kihasználni ezt a rezidencián, amikor az éjszaka közepén kisompolyog csillagokat nézni, vagy csak Deressel viháncolni.
Ahogy elsétál Greal mellett, hogy az ágyba huppanva lassan lefeküdjön, a férfi ráförmedésénél rendesen megszeppen. Csak pislog értetlenül, fülét farkát behúzva. Hát megint mit követett el ő? Lefekvéshez is, ilyesmit adott neki Mai, a legelső éjszakáján a Rezidencián. Nem is játszadozik mások előtt semmiben, lefeküdni készül éppen. Greal pedig nem tartozik azok közé a suhancok közé, akik megnéznék őt maguknak. Akkor mégis mit tehetne? A férfi még örülhet, hogy nem az első gondolatát követte, mert a rajta lévő blúzt is egész nap hordta, nem is érzi teljesen tisztának magát benne, legszívesebben anélkül bújt volna bele az ágyba. De a Maival folytatott beszélgetés miatt ezt legalább megállta, és magára vette. Persze egy újabb név üti meg a fülét. Amíg megszeppenve, hátat fordít a férfinak, és átveszi az inget, amibe valóban háromszor is beleférne, szinte a bokájáig ér. A másikat pedig az ágy végére helyezi el.
Kérdésére kap is egy választ, de nem igazán erre számított, már majdnem, hogy csalódott.*
-Értem.
*Válaszolja röviden, és nem hátráltatja tovább a férfit, bebújik az ágyba. Legalább a buksi simogatás nem marad el.*
-Jó éjt Grael.
*Szólal fel kedvesen és elhelyezkedik az ágyban. Próbál is aludni, de több okból nem megy neki. Nem kívánt szép álmokat kutyájának, aki szegény azóta is kint toporzékol az ajtó előtt, ha a férfi nem is figyelt fel rá, vagy csak nem akart, ő hallotta a halk kaparászást az ajtón, mikor az vacsoráját hörpintette fel. A másik pedig az új ismeretlen név ami felbolygatta örök mozgó kíváncsiságát. A harmadik pedig, a rémálmok. Amik mostanra egyre rosszabbak számára, ha egyedül alszik. Greal emlékezhet ha figyelt az itt töltött alvásainál, hogy sokszor emlegette édesanyját vagy apját a lány, de nem a nevükön. Viszont azon kívül, hogy mocorgott, vagy nyöszörgött az este, végig aludta azokat. Mostanra, hogy a figyelmét nem a túlélés köti csak le, és úgymond elkényelmesedett az élete, tudatalattija mintha feltörekedne a felszínre, lehetséges ezért gyötrik őt most már azok az álmok amikre régebben nem is emlékezett mikor felébredt.
Talán Grael már el is helyezkedett addigra a fotelében, jó néhány perc elteltével töri meg a vékonyka kis hang a szoba csendjét és nyugalmát.*
-Ap. *Egy kis szünetet hagy, ahogy elharapja az általa kívánt szót.* -Grael, ki az a Sateret?
*Próbálja a nevét is leutánozni, a nem ismert istenségnek persze sikertelenül.*
-És. *Újabb kis szünet.* - Alszunk együtt? Félek a rémálmomtól.
*Hangja visszafojtott, ahogy arcát takarja a takaróval, mert tudja jól, nem szeret ilyesmiben részt venni a férfi, régebben is kérte már őt, persze nem volt a válasz akkor is, ki tudja talán most másabb a helyzet ha már ilyen közel került anyjához.*
*Mégis csak egy felnőtt kétlábú, csak tudhat erről valamit. Még az a kevés tudás is sokkalta több, mint amit az a kis okos feje rendelkezik. De mégis a válaszok amiket Greal mond, képtelen megérteni, olyan mintha a válaszokat direkt burkolná, eltakarva a teljes igazságot. Szemöldöke ismételten hunyorog a másikra.*
-Jó.
*Válaszolja durcásan, egy hangos hümmögéssel. Ha nem hát nem. Majd máskor faggatja ki akkor, Mai előtt talán jobban eljár a szája.
Miért is érdekelné az őt, a fél királyság, a korona meg az ország alma vagy mikről beszélnek azokban a könyvekben, számára semmit mondóak. Mit kezdene ő egy fél királysággal, a rezidenciát is olyan hosszú órákba telik kitakarítani, nem hogy egy fél országot. Bár abba az ország almába szívesen beleharapna, lehetséges, hogy mézédes az íze.*
-Vagyis, én. *Emeli ki kicsit félősen.* Mennyire sokáig pontosan?
*A tekintete kissé aggodalmasabbra vált. Sokat hallotta már, hogy hosszú fülű, hosszú életű, halhatatlan, de sosem fogta fel igazán mi is az igazi értelem ezen szavak mögött. Trylnor volt aki nagyon félt a haláltól, az eltávozástól, amivel jócskán bogarat ültetett a fülébe, viszont megszeretné értené, hogy segítse a fiút elfogadni ezt, vagy akár megoldani.*
-Hm!
*Fordítja el fejét sértődötten, és megy is elvégezni a dolgát, a kis vacsoráját és a pancsolását, na meg a ruhák valamelyest tisztogatását.
Igen, egyik nagy előnye, hogy szeret cipő nélkül sétálni. A léptei szinte alig hallhatóak, szereti is kihasználni ezt a rezidencián, amikor az éjszaka közepén kisompolyog csillagokat nézni, vagy csak Deressel viháncolni.
Ahogy elsétál Greal mellett, hogy az ágyba huppanva lassan lefeküdjön, a férfi ráförmedésénél rendesen megszeppen. Csak pislog értetlenül, fülét farkát behúzva. Hát megint mit követett el ő? Lefekvéshez is, ilyesmit adott neki Mai, a legelső éjszakáján a Rezidencián. Nem is játszadozik mások előtt semmiben, lefeküdni készül éppen. Greal pedig nem tartozik azok közé a suhancok közé, akik megnéznék őt maguknak. Akkor mégis mit tehetne? A férfi még örülhet, hogy nem az első gondolatát követte, mert a rajta lévő blúzt is egész nap hordta, nem is érzi teljesen tisztának magát benne, legszívesebben anélkül bújt volna bele az ágyba. De a Maival folytatott beszélgetés miatt ezt legalább megállta, és magára vette. Persze egy újabb név üti meg a fülét. Amíg megszeppenve, hátat fordít a férfinak, és átveszi az inget, amibe valóban háromszor is beleférne, szinte a bokájáig ér. A másikat pedig az ágy végére helyezi el.
Kérdésére kap is egy választ, de nem igazán erre számított, már majdnem, hogy csalódott.*
-Értem.
*Válaszolja röviden, és nem hátráltatja tovább a férfit, bebújik az ágyba. Legalább a buksi simogatás nem marad el.*
-Jó éjt Grael.
*Szólal fel kedvesen és elhelyezkedik az ágyban. Próbál is aludni, de több okból nem megy neki. Nem kívánt szép álmokat kutyájának, aki szegény azóta is kint toporzékol az ajtó előtt, ha a férfi nem is figyelt fel rá, vagy csak nem akart, ő hallotta a halk kaparászást az ajtón, mikor az vacsoráját hörpintette fel. A másik pedig az új ismeretlen név ami felbolygatta örök mozgó kíváncsiságát. A harmadik pedig, a rémálmok. Amik mostanra egyre rosszabbak számára, ha egyedül alszik. Greal emlékezhet ha figyelt az itt töltött alvásainál, hogy sokszor emlegette édesanyját vagy apját a lány, de nem a nevükön. Viszont azon kívül, hogy mocorgott, vagy nyöszörgött az este, végig aludta azokat. Mostanra, hogy a figyelmét nem a túlélés köti csak le, és úgymond elkényelmesedett az élete, tudatalattija mintha feltörekedne a felszínre, lehetséges ezért gyötrik őt most már azok az álmok amikre régebben nem is emlékezett mikor felébredt.
Talán Grael már el is helyezkedett addigra a fotelében, jó néhány perc elteltével töri meg a vékonyka kis hang a szoba csendjét és nyugalmát.*
-Ap. *Egy kis szünetet hagy, ahogy elharapja az általa kívánt szót.* -Grael, ki az a Sateret?
*Próbálja a nevét is leutánozni, a nem ismert istenségnek persze sikertelenül.*
-És. *Újabb kis szünet.* - Alszunk együtt? Félek a rémálmomtól.
*Hangja visszafojtott, ahogy arcát takarja a takaróval, mert tudja jól, nem szeret ilyesmiben részt venni a férfi, régebben is kérte már őt, persze nem volt a válasz akkor is, ki tudja talán most másabb a helyzet ha már ilyen közel került anyjához.*
2290. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-09 08:34:39
Üzenet elküldve: 2025-03-09 08:34:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Hogyan is világosítaná fel pont ő szerencsétlen gyereket a szerelem titkairól, ha még saját magában is több a kérdés ezzel kapcsolatban, mint a válasz? Ostoba picsa. Mármint a lány anyja. Nem Szikrát, hanem őt kellett volna kipenderítenie az ajtón, már akkor, mikor elsőként állított be hozzá igazságot szolgáltatni. Ha ez így megy tovább, teljesen tönkre fogja tenni, a kicsi lány meg még rá is tesz egy lapáttal.*
- Nem létezik olyan, ami nem igazi. *Vágja rá az újabb dühítő kérdésre. A válasz persze ennél jóval bonyolultabb, de egy gyereknek elég, ha ennyit mond. Semmi kedve tovább ilyen baromságokról magyarázni neki.
Ezzel a lánnyal még a herceg-hercegnő sztereotípia sem működik úgy, ahogy várta. Milyen kislány az, amelyik nem akar hercegnő lenni? A fejét csóválja, és nyilván eszébe sem jut, hogy talán az ő nőkkel kapcsolatos előítéleteit kellene megváltoztatnia ahhoz, hogy megértse Szikra lelkivilágát. Persze, ha meg akarná egyáltalán.*
- Nos, ennek semmi akadálya. Ha mindketten szorgalmasak lesztek, Mai egészen biztosan megengedi, hogy maradjatok akkor is, ha már felnőttetek. Az elfek nagyon sokáig élnek. Hosszú ideig segíthetitek majd azt a helyet, ami most még a ti kis életeteket segíti meg. *Egy újabb adag biztatással próbálkozik. Nem tudja, mekkora dózis kell a lánynak ebből ahhoz, hogy a hülye kérdéseit elfelejtse, de reméli, hogy nem sok, mert neki most már tényleg fogytában a türelme.*
- Fürdés! *Parancsolja a hosszú farkasszem nézés közepette, amit a fáradt pislogással egyébként Szikra már az elején elveszített volna. Azt hinné, hogy a lány végre hallgat rá, de a táskájából egy adag étel kerül elő. Hát persze, a vacsora, az is kell… Viszonylag türelmesen várja meg, míg azt elfogyasztja az elf, utána pedig megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a kis hosszúfülű végre eltűnik a fürdőben. Addig is van egy kis nyugalma. A szobába megy, hogy elkészítse a puha ágyat, amiben többször is hagyta már, hogy aludjon a kölyök. Ő meg majd alszik a fotelban, ahogy azt korábban is tette ilyen helyzetben.
A csendes nyugalmából végül újra a vékony hang zökkenti ki. Nem vette észre, hogy a tappancsain halkan lépkedve, megjelent mögötte a lány.*
- Hm? *Pillant rá hátra, majd tekintetével követi, ahogy Szikra leül az ágyra.* Sa'Tereth-re, te meg hogy nézel ki?! *Csattan rögtön a hangja. Azt leszarja, hogy egy kölyöknek kinn van a feneke, de neki megint más jut az eszébe róla. Egy rövid, fekete, selymes anyagú hálóruha, ami szintén nem takart túl sokat.*
- Öltözz fel rendesen! Ehh… persze, nincs mibe… *A szekrényéhez fordul, hogy elővegyen belőle egy inget, amibe a kicsi valószínűleg kétszer vagy háromszor is belefér majd, de jobb lesz, mint… így.*
- Vedd ezt fel! Nem mászkálhatsz így, mert akkor előbb vagy utóbb csúnya bácsik fognak megkergetni téged. *Kedve támadna kínjában kiröhögni magát, miközben az inget átadva magyaráz. Ennél rosszabb már nem jöhet, ugye? De, igen…*
- Tessék? *Kapja fel a fejét az újabb, lehetetlen kérdésre.* Az, aki vigyáz rá is, és rád is. *Ebből legalább könnyen ki tudja vágni magát. Megsimogatja azt a kócos fejecskét, majd magára erőltet egy halvány mosolyt.*
- Most már aludj!
*Hogyan is világosítaná fel pont ő szerencsétlen gyereket a szerelem titkairól, ha még saját magában is több a kérdés ezzel kapcsolatban, mint a válasz? Ostoba picsa. Mármint a lány anyja. Nem Szikrát, hanem őt kellett volna kipenderítenie az ajtón, már akkor, mikor elsőként állított be hozzá igazságot szolgáltatni. Ha ez így megy tovább, teljesen tönkre fogja tenni, a kicsi lány meg még rá is tesz egy lapáttal.*
- Nem létezik olyan, ami nem igazi. *Vágja rá az újabb dühítő kérdésre. A válasz persze ennél jóval bonyolultabb, de egy gyereknek elég, ha ennyit mond. Semmi kedve tovább ilyen baromságokról magyarázni neki.
Ezzel a lánnyal még a herceg-hercegnő sztereotípia sem működik úgy, ahogy várta. Milyen kislány az, amelyik nem akar hercegnő lenni? A fejét csóválja, és nyilván eszébe sem jut, hogy talán az ő nőkkel kapcsolatos előítéleteit kellene megváltoztatnia ahhoz, hogy megértse Szikra lelkivilágát. Persze, ha meg akarná egyáltalán.*
- Nos, ennek semmi akadálya. Ha mindketten szorgalmasak lesztek, Mai egészen biztosan megengedi, hogy maradjatok akkor is, ha már felnőttetek. Az elfek nagyon sokáig élnek. Hosszú ideig segíthetitek majd azt a helyet, ami most még a ti kis életeteket segíti meg. *Egy újabb adag biztatással próbálkozik. Nem tudja, mekkora dózis kell a lánynak ebből ahhoz, hogy a hülye kérdéseit elfelejtse, de reméli, hogy nem sok, mert neki most már tényleg fogytában a türelme.*
- Fürdés! *Parancsolja a hosszú farkasszem nézés közepette, amit a fáradt pislogással egyébként Szikra már az elején elveszített volna. Azt hinné, hogy a lány végre hallgat rá, de a táskájából egy adag étel kerül elő. Hát persze, a vacsora, az is kell… Viszonylag türelmesen várja meg, míg azt elfogyasztja az elf, utána pedig megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a kis hosszúfülű végre eltűnik a fürdőben. Addig is van egy kis nyugalma. A szobába megy, hogy elkészítse a puha ágyat, amiben többször is hagyta már, hogy aludjon a kölyök. Ő meg majd alszik a fotelban, ahogy azt korábban is tette ilyen helyzetben.
A csendes nyugalmából végül újra a vékony hang zökkenti ki. Nem vette észre, hogy a tappancsain halkan lépkedve, megjelent mögötte a lány.*
- Hm? *Pillant rá hátra, majd tekintetével követi, ahogy Szikra leül az ágyra.* Sa'Tereth-re, te meg hogy nézel ki?! *Csattan rögtön a hangja. Azt leszarja, hogy egy kölyöknek kinn van a feneke, de neki megint más jut az eszébe róla. Egy rövid, fekete, selymes anyagú hálóruha, ami szintén nem takart túl sokat.*
- Öltözz fel rendesen! Ehh… persze, nincs mibe… *A szekrényéhez fordul, hogy elővegyen belőle egy inget, amibe a kicsi valószínűleg kétszer vagy háromszor is belefér majd, de jobb lesz, mint… így.*
- Vedd ezt fel! Nem mászkálhatsz így, mert akkor előbb vagy utóbb csúnya bácsik fognak megkergetni téged. *Kedve támadna kínjában kiröhögni magát, miközben az inget átadva magyaráz. Ennél rosszabb már nem jöhet, ugye? De, igen…*
- Tessék? *Kapja fel a fejét az újabb, lehetetlen kérdésre.* Az, aki vigyáz rá is, és rád is. *Ebből legalább könnyen ki tudja vágni magát. Megsimogatja azt a kócos fejecskét, majd magára erőltet egy halvány mosolyt.*
- Most már aludj!
2289. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-08 17:01:28
Üzenet elküldve: 2025-03-08 17:01:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Vesztésre áll ebben a kis "vitában". Fáradtsága pedig nem segít ebben. Na bezzeg ha teljesen kipihenten tehetné fel ezeket a kérdéseket, talán másabban alakulna ez a beszélgetés. Bár a kívülállóknak, ha ezt látnák, az lenne a sejtésük, Grael hamarabb penderítené ki a lányt az ajtón, hogy tessék menj játszani, mintsem felvilágosítsa a szerelem csínjáról-bínjáról. Lehetséges, hogy most is csak egy hajszál választja Grael attól, hogy ezt megtegye, vagy pusztán a tudat, hogy el kéne erről számolnia Mainak is utána, ami lehet, sokkalta kellemetlenebb volna, mintsem néhány kérdést megválaszolni a fejlődést kívánó elmének.*
-Akkor, honnan tudod, hogy igazi?
*Tekintete aggodalmat sejtet, de a kérdést oda szegezi a férfinak. Hiszen, hogy lehet Maival együtt Grael, ha nem biztos saját érzéseiben. Na nem mintha, ő is teljes mértékben biztos abban amit Trylnor iránt érez, de ennek inkább az az oka, nem ismeri az érzést, így nem tudja mit keressen igazán. Viszont abban biztos, hogy a fiú oldalán hajlandó megkeresni azokat a titkos kis válaszokat, még ha Mai ezt nem is akarja tőle.
Tekintetét most veszi le először a másikról, nem fél, csak elmereng, felidézi azt a furcsa pillanatot, amikor ott ült Trylnoron, ahogy a szoba szinte megszűnt körülöttük, ahogy érezték egymás melegét, saját és a másik szívének rohamos dobbanását. Még ha csúnyán is ért véget az a pillanat, pont amiatt a kis titok miatt amit a másik félnek ígért, ő kedves emlékként emlékszik rá. A fiú barnán csillogó szomorkás szemei, oly nyugtatóak számára, és biztonságot sejtetőek.*
-Hercegnő? Nem. Nincs koronám, se szép ruhám. De nem is akarok. Csak vele szeretnék felnőni. A rezidencián akarunk maradni.
*Emeli vissza reménytelien a szemét, szinte sugárzik belőle a boldogság. Ez az ő kis terve, az ő közös kis tervük. Ki tudja, lehet, hogy olyan nevelő lesz majd mint Mai, Trylnor pedig majd ellátja a szükséges feladatokat a ház körül. Ügyes fiú a másik, biztos benne sokra viheti ő is. Azok a bálok és paloták amiket látott a könyvekben sokkalta kevésbé érdekelték őt, egy ilyen hasonló történetben, egy boszorkányról volt szó, aki elátkozta az említett hercegnőt. Azt például szeretné tudni, hogy az a boszorkány miket rakhatott az üstjébe, milyen gyógynövényeket használt, na az volt csak igazán érdekes.*
-Nem, amíg nem válaszolsz. Addig megmosakszom.
*Nem érdekli most a másik szúrós tekintete, igaz, össze kellett szednie minden bátorságát hozzá. De állja azt a szúrós rideg szemeket. Sőt, egy ideig még állja is a farkas szemet, csak az ő pillája olyan lassan csukódik le néhány másodperc után, hogy szinte észre sem veszi, hogy pislognia kell. Megrázza pici fejét, odalép a táskájához, kotorászni kezd benne, előhúz egy befőttes üveg szerűséget, amiben az a bizonyos vándorebéd lötyög, nem túl ínycsiklandozó a kinézete, de ezt őt nem zavarta soha. Mindig is kedvelte a természetes ízvilágot. Gyors vacsora lesz ez, lehet nem is lenne ereje megrágni most egy szelet kenyeret sem, ezt pedig csak meg kell innia. Apró gyors kortyokkal pusztítja el az italát.
Utána pedig megindul abba a helységbe, ahol a mosdótálat találja. Ott leveti az összes piszkot ruhát magáról, nadrág, kabát felső, azokat félre rakja. Majd a maradékot is leveti, hogy megmosakodjon a hideg vízben. Végig is szalad a libabőr egész testén. De sokkalta jobban érzi magát. Majd csak alsóneműjét és polóját veszi csak vissza. A maradék ruhát pedig picit lesubickolja, hogy a sár ne legyen látható rajta annyira. Csodát szappan és meleg víz nélkül képtelenség azokkal tenni, de legalább kevésbé tűnik borzasztónak.
Miután végzett a lefekvés utáni teendőkkel, ami csak azért sikerült hosszabbra, mert a ruháival vacakolt, egy szál felső ingben és alsóneműben ácsorog a férfi előtt. Talán ha úgy képtelen is rá tekinteni, láthatja a lány lassacskán felnő, a fejlődés jelei láthatóak rajta, az első találkozások óta, az idomok lassacskán telítődnek. Haját is csak annyira rakta rendben, falevelek és föld ne legyen benne. Ha most kibontaná azt, órákig tartana azt fésülni.*
-Grael.
*Lép a férfi mellé az ágyhoz, ahova után le is ül nyomban.*
-Mait anyámnak hívtad. Akkor te így, ki leszel nekem?
*Emeli fel ártatlanul zöldjeit a másikra, a mosakodás közben volt még ideje gondolkodni, ez volt a másik olyan kérdés amit úgy érzett muszáj feltennie a másiknak.*
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
*Vesztésre áll ebben a kis "vitában". Fáradtsága pedig nem segít ebben. Na bezzeg ha teljesen kipihenten tehetné fel ezeket a kérdéseket, talán másabban alakulna ez a beszélgetés. Bár a kívülállóknak, ha ezt látnák, az lenne a sejtésük, Grael hamarabb penderítené ki a lányt az ajtón, hogy tessék menj játszani, mintsem felvilágosítsa a szerelem csínjáról-bínjáról. Lehetséges, hogy most is csak egy hajszál választja Grael attól, hogy ezt megtegye, vagy pusztán a tudat, hogy el kéne erről számolnia Mainak is utána, ami lehet, sokkalta kellemetlenebb volna, mintsem néhány kérdést megválaszolni a fejlődést kívánó elmének.*
-Akkor, honnan tudod, hogy igazi?
*Tekintete aggodalmat sejtet, de a kérdést oda szegezi a férfinak. Hiszen, hogy lehet Maival együtt Grael, ha nem biztos saját érzéseiben. Na nem mintha, ő is teljes mértékben biztos abban amit Trylnor iránt érez, de ennek inkább az az oka, nem ismeri az érzést, így nem tudja mit keressen igazán. Viszont abban biztos, hogy a fiú oldalán hajlandó megkeresni azokat a titkos kis válaszokat, még ha Mai ezt nem is akarja tőle.
Tekintetét most veszi le először a másikról, nem fél, csak elmereng, felidézi azt a furcsa pillanatot, amikor ott ült Trylnoron, ahogy a szoba szinte megszűnt körülöttük, ahogy érezték egymás melegét, saját és a másik szívének rohamos dobbanását. Még ha csúnyán is ért véget az a pillanat, pont amiatt a kis titok miatt amit a másik félnek ígért, ő kedves emlékként emlékszik rá. A fiú barnán csillogó szomorkás szemei, oly nyugtatóak számára, és biztonságot sejtetőek.*
-Hercegnő? Nem. Nincs koronám, se szép ruhám. De nem is akarok. Csak vele szeretnék felnőni. A rezidencián akarunk maradni.
*Emeli vissza reménytelien a szemét, szinte sugárzik belőle a boldogság. Ez az ő kis terve, az ő közös kis tervük. Ki tudja, lehet, hogy olyan nevelő lesz majd mint Mai, Trylnor pedig majd ellátja a szükséges feladatokat a ház körül. Ügyes fiú a másik, biztos benne sokra viheti ő is. Azok a bálok és paloták amiket látott a könyvekben sokkalta kevésbé érdekelték őt, egy ilyen hasonló történetben, egy boszorkányról volt szó, aki elátkozta az említett hercegnőt. Azt például szeretné tudni, hogy az a boszorkány miket rakhatott az üstjébe, milyen gyógynövényeket használt, na az volt csak igazán érdekes.*
-Nem, amíg nem válaszolsz. Addig megmosakszom.
*Nem érdekli most a másik szúrós tekintete, igaz, össze kellett szednie minden bátorságát hozzá. De állja azt a szúrós rideg szemeket. Sőt, egy ideig még állja is a farkas szemet, csak az ő pillája olyan lassan csukódik le néhány másodperc után, hogy szinte észre sem veszi, hogy pislognia kell. Megrázza pici fejét, odalép a táskájához, kotorászni kezd benne, előhúz egy befőttes üveg szerűséget, amiben az a bizonyos vándorebéd lötyög, nem túl ínycsiklandozó a kinézete, de ezt őt nem zavarta soha. Mindig is kedvelte a természetes ízvilágot. Gyors vacsora lesz ez, lehet nem is lenne ereje megrágni most egy szelet kenyeret sem, ezt pedig csak meg kell innia. Apró gyors kortyokkal pusztítja el az italát.
Utána pedig megindul abba a helységbe, ahol a mosdótálat találja. Ott leveti az összes piszkot ruhát magáról, nadrág, kabát felső, azokat félre rakja. Majd a maradékot is leveti, hogy megmosakodjon a hideg vízben. Végig is szalad a libabőr egész testén. De sokkalta jobban érzi magát. Majd csak alsóneműjét és polóját veszi csak vissza. A maradék ruhát pedig picit lesubickolja, hogy a sár ne legyen látható rajta annyira. Csodát szappan és meleg víz nélkül képtelenség azokkal tenni, de legalább kevésbé tűnik borzasztónak.
Miután végzett a lefekvés utáni teendőkkel, ami csak azért sikerült hosszabbra, mert a ruháival vacakolt, egy szál felső ingben és alsóneműben ácsorog a férfi előtt. Talán ha úgy képtelen is rá tekinteni, láthatja a lány lassacskán felnő, a fejlődés jelei láthatóak rajta, az első találkozások óta, az idomok lassacskán telítődnek. Haját is csak annyira rakta rendben, falevelek és föld ne legyen benne. Ha most kibontaná azt, órákig tartana azt fésülni.*
-Grael.
*Lép a férfi mellé az ágyhoz, ahova után le is ül nyomban.*
-Mait anyámnak hívtad. Akkor te így, ki leszel nekem?
*Emeli fel ártatlanul zöldjeit a másikra, a mosakodás közben volt még ideje gondolkodni, ez volt a másik olyan kérdés amit úgy érzett muszáj feltennie a másiknak.*
Elfogyasztott egy nagy adag Vándorebédet, éhségét és szomját oltva, valamint begyógyítva elfogyasztójának első és második kategóriájú sérüléseit.
2288. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-03-08 16:11:37
Üzenet elküldve: 2025-03-08 16:11:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszökés a nagyvilágba//
*Már nem kell sokáig kibírnia. A kis zöld szemek olyan fáradtan pislognak, hogy hamarosan magától fog kidőlni a lány, csak meg kell várni. Csak addig kell húznia az időt valódi válaszok nélkül, merthogy arra már rájött, ezt a mini hosszúfülűt nem lehet csak úgy lerázni.*
- Nem biztos, hogy én tudom. *Válaszolja hidegen. Jó ötletnek tűnik, hogy egy kérdéssel bújjon ki a kérdés alól, de a terve csúfos kudarcba fullad, miután a lány morcos hörcsöggé változik, és számonkéri rajta, hogy nem adott választ. Akkor hát most jön újra a szigorú tekintet. Nem szól, csak szemeivel követi nyomon a hisztit, és szavak nélkül jelzi, hogy van, amit neki szabad, de a gyereknek nem. Ezek közé tartozik az is, hogy ő válasz nélkül kérdezhet vissza. Persze nagyon is jól tudja, hogy mit kellene mondania. Sokkal többet akar Mai-tól, mint ölelést. Azon kívül, hogy érezni akarja a testét, érezni akarja az ajkait is, sőt, az egész lényét, és meg akarja ismételni azt az utazást, melyen a legutóbbi éjszakán vettek részt. A félvérnek igaza volt. Sokkal jobb, ha hagyja, hogy ő is beletegye a lelkét. Viszont az istenekre esküszik, hogy ezt nem egy holmi kis csitrinek fogja kifejteni. Biztos, hogy nem.
Szóval ő továbbra sem válaszol, de Szikra kicsi szája tovább jár, és ő elárulja neki a titkait Trylnor-ról, meg a hozzá fűződő érzelmeiről.*
- Á, értem. *A maga módján aranyos kis történet ez, csak kár, hogy a rossz embernek adják elő. Olyannak, aki nem fog tudni, és nem is akar igazi, jó tanácsot adni neki. Illetve tudna, de ahhoz túl férfi, hogy ilyesmiről társalogjon.*
- Kis herceg. És te lennél a hercegnő? *Észre sem veszi, ahogy egy halvány mosoly megjelenik a szája szélén, mikor az jut eszébe, hogy a fekete kis picsa (ezen kívül) már ugyanúgy megkapta tőle a hercegnő becenevet. Ugyan mégis minek hívná? Annyit tud tollászkodni meg kényeskedni, hogy arra csak egy hercegnő képes.
Megrázza a fejét. Azon kapja magát, hogy minden egyes mondat után a kislány mostohaanyja jár az eszében, és páros lábbal sem képes kirugdosni onnan. Még hogy két napja elment szó nélkül…*
- Biztos, hogy nem akarsz még aludni menni? Le fogsz dőlni arról a székről. Gyere! Megcsinálom neked az ágyat. Ha akarsz, segíthetsz is benne. *Ha nem megy úgy, hogy témán belül terel, talán egy másikkal el tudja majd vonni Szikra figyelmét. Muszáj lesz, mert neki kezd fogyni a türelme, leginkább a saját gondolataival szemben. Fel is áll a székről, hátha könnyebben fogja akkor követni őt.*
*Már nem kell sokáig kibírnia. A kis zöld szemek olyan fáradtan pislognak, hogy hamarosan magától fog kidőlni a lány, csak meg kell várni. Csak addig kell húznia az időt valódi válaszok nélkül, merthogy arra már rájött, ezt a mini hosszúfülűt nem lehet csak úgy lerázni.*
- Nem biztos, hogy én tudom. *Válaszolja hidegen. Jó ötletnek tűnik, hogy egy kérdéssel bújjon ki a kérdés alól, de a terve csúfos kudarcba fullad, miután a lány morcos hörcsöggé változik, és számonkéri rajta, hogy nem adott választ. Akkor hát most jön újra a szigorú tekintet. Nem szól, csak szemeivel követi nyomon a hisztit, és szavak nélkül jelzi, hogy van, amit neki szabad, de a gyereknek nem. Ezek közé tartozik az is, hogy ő válasz nélkül kérdezhet vissza. Persze nagyon is jól tudja, hogy mit kellene mondania. Sokkal többet akar Mai-tól, mint ölelést. Azon kívül, hogy érezni akarja a testét, érezni akarja az ajkait is, sőt, az egész lényét, és meg akarja ismételni azt az utazást, melyen a legutóbbi éjszakán vettek részt. A félvérnek igaza volt. Sokkal jobb, ha hagyja, hogy ő is beletegye a lelkét. Viszont az istenekre esküszik, hogy ezt nem egy holmi kis csitrinek fogja kifejteni. Biztos, hogy nem.
Szóval ő továbbra sem válaszol, de Szikra kicsi szája tovább jár, és ő elárulja neki a titkait Trylnor-ról, meg a hozzá fűződő érzelmeiről.*
- Á, értem. *A maga módján aranyos kis történet ez, csak kár, hogy a rossz embernek adják elő. Olyannak, aki nem fog tudni, és nem is akar igazi, jó tanácsot adni neki. Illetve tudna, de ahhoz túl férfi, hogy ilyesmiről társalogjon.*
- Kis herceg. És te lennél a hercegnő? *Észre sem veszi, ahogy egy halvány mosoly megjelenik a szája szélén, mikor az jut eszébe, hogy a fekete kis picsa (ezen kívül) már ugyanúgy megkapta tőle a hercegnő becenevet. Ugyan mégis minek hívná? Annyit tud tollászkodni meg kényeskedni, hogy arra csak egy hercegnő képes.
Megrázza a fejét. Azon kapja magát, hogy minden egyes mondat után a kislány mostohaanyja jár az eszében, és páros lábbal sem képes kirugdosni onnan. Még hogy két napja elment szó nélkül…*
- Biztos, hogy nem akarsz még aludni menni? Le fogsz dőlni arról a székről. Gyere! Megcsinálom neked az ágyat. Ha akarsz, segíthetsz is benne. *Ha nem megy úgy, hogy témán belül terel, talán egy másikkal el tudja majd vonni Szikra figyelmét. Muszáj lesz, mert neki kezd fogyni a türelme, leginkább a saját gondolataival szemben. Fel is áll a székről, hátha könnyebben fogja akkor követni őt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2288-2307